Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-07 / 289. szám, péntek

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének programnyilatkozata A Csemadok Központi Bizottsága 1989. december 6-i rendkívüli ülésén értékelte a társadalomban kialakult helyzetet. A megváltozott körülmények: Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepének alkotmányos megszűnése társadalmunkban, különböző állampol­gári és eröszakellenes (közöttük magyar) kezdeményezések meg­alakulása, a Nemzeti Front szerepének újraértékelése és az ebből adódó megváltozott körülmények szükségessé tették, hogy a Cse­madok, mint a csehszlovákiai magyarok körében működő legna­gyobb társadalmi-kulturális szervezet a kialakult helyzet nyomán nyilvánosságra hozza alábbi programnyilatkozatát. Hazánkban az elmúlt negyven év akárcsak szövetségünk négy évtize­dének tevékenysége, a pozitívumok mellett számtalan deformációt ho­zott. A torzulások ellenére kulturális szövetségünk tevékenysége a kö­rülményekhez és lehetőségekhez mérten hozzájárult a csehszlovákiai magyarság nemzettudatának és ér­tékrendjének formálásához, nemze­teink és nemzeti kisebbségeink köl­csönös tiszteleten alapuló együttélé­séhez. Az 1968-69 utáni több mint két évtized csehszlovák társadalmi vi­szonyait a brezsnyevi politika tételei és gyakorlata határozta meg. E két évtized az ötvenes évek, a sztáliniz­mus praktikáinak restaurálását hoz­ta magával. E politika utópisztikus programjai, a hamis távlatokat idéző szavak áradata, a brossúraszöve- gek, az internacionalizmus, s a szo­cialista hazafiság frázissá koptatott szólamai maguk alá taposták nem­zeteink és nemzeti kisebbségeink elemi érdekeit és realitásait. Az elmúlt 20 esztendőben nem­zeti kisebbségeink helyzetéről egyetlen érdemi párbeszédet sem említhetünk. A politikai párbeszédet a vádlottak padja, az ideológiai ítélő­szék, kinyilatkoztatások, tiltások, s - Duray Miklós esetében - a bör­tön helyettesítette. Nincs szándékunkban befeketíte­ni, leértékelni kisebbségi létünk egyetlen értékét sem. Tanúi lehet­tünk tisztes emberi magatartásnak: tanúi az „amit lehet, ahogy lehet cselekvésnek tanúi lehettünk a ha­zugsággal való szembeállásnak, tanúi az igazságkeresésnek. Ugyan­akkor el kell mondanunk, hogy az elmúlt két évtized nemzeti kisebbsé­günk létében a pangás és a veszte­ségek ideje volt. Gyakran az emberi magatartás is prédájává vált az el­múlt két évtized politikai gyakorla­tának. Az elmúlt évtizedek társadalmi deformációi és visszásságai, a párt­állam struktúrái a Csemadok mun­kájában is jelen voltak. A demokrati­kus centralizmus gyakran megkötöt­te a járási elnökségek kezét, az alapszervezet és az egyének javas­latait pedig gyakran visszautasította a központ, viszont a belső fegyelem nevében saját állásfoglalásait, utasí­tásait szigorúan betartatta. A köz­művelődési és az amatőr művészeti munkában elért vitathatatlan sikerek mellett le kell szögezni, hogy a Cse­madok nem mindig tudta képviselni tagsága jogos társadalmi és egyéni igényeit, ezáltal a nemzeti kisebbsé­gi lét számos területe stagnált, illet­ve visszafejlődött. A Csemadok támogatja a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erő­szak Ellen polgári kezdeményezé­sek politikai programját. Ahhoz, hogy a Csemadok hatékonyan és valósan hozzá tudjon járulni a társa­dalom forradalmi, radikális átalaku­lásához, önmagát is radikálisan meg kell újítania. Ennek érdekében a Csemadok Központi Bizottsága:- rehabilitálja a Csemadok központi szerveiből az 1968-69-es időszak után jogtalanul kizárt tagjait, s fel­kéri őket a cselekvő együttműkö­désre a rendkívüli közgyűlésig. Ugyanezt javasolja a KB a járási bizottságoknak és az alapszerve­zeteknek is;- a demokratizmus erősítése érde­kében kooptálja a Központi Bizott­ságba azokat a Csemadok-tago- kat, akik az elmúlt időszakban tag­ságunk elismert vezéregyéniségei voltak, de a demokratizmus hiánya miatt nem lehettek szövetségünk Központi Bizottságának tagjai. A Csemadok Központi Bizottsága összhangban Csehszlovákia alkot­mányával módosítja alapszabályát. Ennek értelmében a Csemadok olyan önálló, nyitott és szabad társa­dalmi szervezet, amely pártállásra, felekezetre, szociális állapotra való tekintet nélkül soraiba fogad minden csehszlovák állampolgárt, aki- a szabad választások alapján akarja megvalósítani a néphatal­mat, a teljes, parlamentáris de­mokráciát és a jogállamot;- a nézetek pluralizmusát, az embe­ri jogok sérthetetlenségét, a társa­dalmi és az egyéni toleranciát vall­ja a humanizmus talaján;- a társadalom legfontosabb alap­sejtjének a mélyen erkölcsös csa­ládot tartja, s mint a társadalom legkisebb egységének, a család­nak a teljes szuverenitását szor­galmazza;- a nemzetek és a nemzeti kisebb­ségek viszonyát a kölcsönösség, az egyenlőség és az egyenjogú­ság elve alapján akarja megvaló­sítani;- a demokratikus társadalmi beren­dezkedés szellemében támogatja az igazságosságot, a kisközössé­gek önszerveződésének és ön­igazgatásának sérthetetlenségét. A Csemadok felvállalva az elmúlt évek sikeres munkaformáit, tovább­ra is támogatni és szervezni fogja a csehszlovákiai magyarok kulturá­lis-szellemi gyarapodása érdekében az összes közművelődési és amatőr művészeti tevékenységi mozgalmat. A Csemadok felvállalja a csehszlo­vákiai magyar lét gondjait és fejlődé­sének kérdéseit, ennek értelmében szorgalmazza- az államalkotó nemzeti kisebbsé­geknek az alkotmányban biztosí­tani az egyenlőséget és egyenjo­gúságot a cseh és a szlovák nem­zettel;- a nemzeti kisebbség egyéni és kollektív jogainak alkotmányos biztosítását;- az alkotmányos jogok alapján lét­rehozni az önrendelkezés megfe­lelő népképviseleti szerveit és a végrehajtó szervek minden szintjén biztosítani a nemzeti ki­sebbségek arányának megfelelő valós képviseletét és a jogok biz­tosítását szolgáló végrehajtó szer­veket;- a népképviseleti és végrehajtó szervek, valamint a különböző pártok és a nemzeti kisebbségek képviselői közötti párbeszédet a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására a Helsinki Záróok­mány és a Bécsi Utótalálkozó do­kumentumainak szellemében. A társadalomban végbemenő de­mokratizálódási folyamatot követve és a Csemadok megújulását szem előtt tartva elzárkózunk a sztálinista és neosztálinista struktúráktól, ezért a belső szervezeti életben szakítunk a demokratikus centralizmus elvé­vel. A szervezeti élet demokratikus alapját, a nézetek pluralista tovább­lépésének lehetőségét a többségi elv bevezetésével teremtjük meg, a szervezetek akcióképességének megőrzése érdekében pedig a szer­vezeti fegyelem elvét követjük azzal, hogy tolmácsoljuk a kisebbségek­ben maradt nézeteket is. Ennek érdekében:- minden Csemadok-alapszervezet önálló jogi személy, mely az ön­igazgatás alapján a járási és a központi szervektől függetlenül képviseli tagsága érdekeit és igé­nyeit a helyi hatóságoknál. A leg­magasabb fóruma az alapszerve­zet tagsági ülése;- a járási bizottság koordinációs szerv, amelyet a járási konferenci­án választanak meg titkos szava­zással. A járási konferencia kül­dötteit az alapszervezetek szaba­don, saját belátásuk szerint vá­lasztják meg. A járási bizottság tagjai alapszervezeteiknek felel­nek munkájukért. Szabadon kép­viselik a járási Csemadok-tagság érdekeit és igényeit a járási nép- képviseleti és végrehajtó szer­vekben;- a Csemadok Központi Bizottsága koordinációs, rövid távú prog­ramalkotó szerv, amelyet az or­szágos közgyűlés választ meg. Az országos közgyűlés küldötteit a já­rási konferenciák szabadon, az alapszervezetek ajánlásai alapján választják meg. A Központi Bizott­ság programja a közgyűlés hatá­rozataira és a járási igényekre ala­pozva készül. A Központi Bizott­ság a Csemadok tagsága által megfogalmazott, össztársadalmi érdekű, s a nemzeti kisebbség sorsát általánosan befolyásoló igényeket és érdekeket képviseli a központi népképviseleti és vég­rehajtó szerveknél. A Központi Bi­zottság tagjai munkájukért csak a járási szerveknek és az illető járás alapszervezeteinek felelnek;- a járási bizottságok és a központi bizottság a folyamatos munka biz­tosítása végett az apparátus mun­kájának irányítására elnökséget hoz létre, mely szükség szerint, de havonta legalább egyszer ülése­zik. Munkájáért csak a választó, illetékes járási, illetve központi bi­zottságnak felel;- a Csemadok az egyenlőség elve alapján együtt kíván működni a csehszlovákiai magyar demok­ratikus mozgalmakkal, a Függet­len Magyar Kezdményezés, a Csehszlovákiai Magyarok Fóru­ma, a Magyar Diákszövetség és az esetleges további demokratikus mozgalmakkal. Az akcióprogram a Csemadok rendkívüli közgyűléséig érvényes. A Csemadok Központi Bizottsága javasolja az alapszervezeteknek, hogy e dokumentum alapján vegyék fel a kapcsolatot a helyi Polgári Fó­rum, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári kezdeményezésekkel, valamint a helyi népképviseleti és végrehajtó szervekkel, folytasson őszinte és nyílt dialógust mindenki­vel a demokrácia és a kölcsönös tolerancia szellemében. Amint arról tegnapi tudósításunk­ban beszámoltunk a Csemadok KB december 6-i rendkívüli ülésén megválasztották a 21 tagú elnöksé­get, amelynek tagjai a következők: Bárdos Gábor, Bauer Győző, Bo- da Pál, Böszörményi István, Do­bos László, Duray Miklós, Fonod Zoltán, Gál Sándor, Görföl Jenő, Gyimesi György, Kolár Péter, Kvarda József, Merva Lóránt, Mé­zes Rudolf, Neszméri Sándor, Presinszky Lajos, Sidó Zoltán, Szabó Rezső, Szilvássy József, Varga Sándor, Lacza Tihamér. Arról is hírt adtunk, hogy az ülé­sen rehabilitálták azokat, akiket az 1968-69-es események után zártak ki a kulturális szövetségből, illetve vezető szerveiből. Híves Vince ne­ve hibásan jelent meg, s a felsoro­lásból kimaradt Mács József, akit ugyancsak kooptáltak a Csemadok Központi Bizottságába. A hibáért el­nézést kérünk. Érettségizők figyelmébe Villáminterjú Fibi Sándorral, az SZSZK Oktatási, Ifjú­sági és Testnevelési Minisztériuma nemzetiségi isko­lák osztályának vezetőjével-Az érettségi vizsga megváltozott koncepciója mennyiben érinti a magyar tanítási nyelvű középiskolákat?- A magyar tanítási nyelvű középis­kolákra is vonatkozik mindaz, ami a szlovák középiskolákra. Többek kö­zött tehát az, hogy csökken az érettségi tantárgyak száma, mégpedig az eddigi öt helyett négyre. Ez a magyar tanítási nyelvű középiskolák számára a magyar nyelvet és irodalmat, a szlovák nyelvet és irodalmat jelenti elsősorban, melyek­ből a diákok írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek. Matematikából - a matematika tagozatos gimnáziumi osztályok kivéte­lével - ezentúl csak szóbeli vizsgát kötelesek tenni a diákok, negyedik tan­tárgyként pedig egy választható tan­tárgy szerepel majd. A szlovák tanítási nyelvű középiskolákat érinti az a válto­zás hogy orosz nyelvből - a közelmúlt­ban kiadott módosítás szerint, amely azonban nem tekinthető véglegesnek, merthogy a minisztérium a napokban újraértékeli ezt a kérdést - megszűnik az írásbeli vizsga. A gimnáziumokban a szakmai felkészítés tantárgyai is csak választható tantárgyként szerepelnek ebben a tanévben. Újdonság, hogy pol­gári nevelést már nem lehet érettségi tantárgynak választani. Egyelőre még nem tisztázott a történelemnek, mint érettségi tantárgynak a szerepe.- A gimnáziumokban, a matematika tagozatos osztályokban, megmarad az írásbeli érettségi vizsga. Ennek módja nem változott?- Matematikából ezekben az osztá­lyokban a következőképpen kell szer­vezni az érettségi vizsgát: az igazgató által kiadott feladatok közül kettőt köte­lezően meg kell oldani, további kettőt pedig választani lehet. Teljes mérték­ben megszűnik az érettségi tételek köz­ponti, utasításos meghatározása.- A szakközépiskolákban milyen változások történtek a szakmai képzés tantárgyaival kapcsolatban?-A szakiránynak megfelelő szak- tantárgy gyakorlati részéből a diák által kidolgozott szakdolgozat megvédése is elfogadható érettségi vizsgaként; még abban az esetben is, ha az csoport- munka volt, tehát a tanuló nem egyedül dolgozta ki. Haraszti Ildikó Provokáció volt a röpirat... (ŐSTK) - Prágában a CSKP sajtóközpontjában tartott sajtótájékoztatón Josef Hóra, a CSKP KB Elnökségének sajtószóvivője elhatárolta magát A CSKP praktikái a Polgári Fórummal folytatott harcban című röpirattól. Hangsúlyozta, hogy nem a CSKP KB álláspontjáról van szó, hanem valószínűleg egyes párttisztségviselők felszólalásából kiragadott idézetekről. Nem tartom lehetetlennek, mondotta, hogy hasonló nézetek helyenként elhan­gozhattak, abszurdum azonban őket a CSKP praktikáiként feltüntetni. Az ilyen alantas propagandafogások ellentétben vannak a politikai kultúrával, és a párbe­széddel - jegyezte meg a sajtószóvivő, és hozzátette, hogy - céljuk a CSKP új vezetősége őszinteségének megkérdője­lezése. Rámutatott továbbá egyes olyan emberek tisztességtelen praktikáira, akik a Polgári Fórumhoz tartozónak vallják magukat. Például Olomoucban a Palacky Egyetemen egyesek a pedagógusok to­vábbi tevékenységét attól akarják függő­vé tenni, hogy kilépnek-e a CSKP-ból. A CSKP vezetőségének összetételéről és munkaformáiról a sajtótájékoztatón Bíetislav Benda, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja beszélt. Jellemezte az elnökség 13 tagját, akik közül hét ezt a tisztséget foglalkozása mellett tölti be. Azt a tényt, hogy egyes tagok kilépnek a pártból, így kommentálta: „A pártban számos opportunista volt és olyan ember, aki érdekből lépett be; a CSKP számára csak hasznos lesz, ha ezek távoznak. Néha azonban a párttagok döntését pszi­chikai nyomás befolyásolja." Bretislav Benda ugyancsak szólt arról, hogy a pártvezetés tárgyalt Alexander üubcekkal és a Prágai Tavasz számos más vezető képviselőjével, s ez azt tükrö­zi, hogy kapcsolódik az 1968-as reform- mozgalomhoz. Ha Alexander Dubcekúgy dönt, hogy belép a CSKP-ba, ugyanolyan feltételek mellett teheti ezt, mint mindenki más, hangsúlyozta Bretislav Benda. Szá­mos kérdés vonatkozott a CSKP és a Pol­gári Fórum tanácskozására. Ezekre vála­szolva Josef Hóra elmondotta, az a be­nyomása, hogy a Polgári Fórum képvise­lői egyetértenek a kerekasztallal. Az eddi­gi tanácskozásukat nyíltnak minősítette, s szavai szerint, mindkét fél tudatában van felelősségének. A sajtókonferencián szót kért Milán Zezula, aki a prágai környezetvédők aktí­vájában tevékenykedik. Mint hívő ember fejtette ki álláspontját a prágai környezet- védő mozgalomról. A keserűség nem le­het építőköve a jobb jövőnek - hangsú­lyozta. A szellemi és az erkölcsi megúju­lás elképzelhetetlen valamennyi ember- beleértve a kommunistákat is - együtt­működése nélkül. Ajánlotta, hogy a Pol­gári Fórum szakítson egyes, lehet, hogy csak helyi megnyilvánulásaitól, amelyek­nek nincs párbeszédjellegük. Az az érzé­sem, hogy e gyönyörű forradalmat Euró­pa szívében a személyes érdekek előtér­be helyezésének veszélye fenyegeti- mondotta Milán Zezula. diákönkormányzatok alapja AKCIÓ BIZOTTSÁGOK A KÖZÉPISKOLÁKBAN 1989. november 25-én Pozsonyban (Bratislava) megalakult a Középiskolások Szlovákiai Koordinációs Bizottsága. A középiskolások teljes mértékben támogatják a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmat, a főiskolásokat és a Pedagógusok Fórumát. A bizottság feladata valamennyi középiskola akcióbizottsága tevékenységé­nek összehangolása, a szervezetlenség, a hamis tájékoztatás, az anarchia megakadá­lyozása az egyes középiskolákban. A bizottság munkája során teljes mértékben tiszteletben tartja az oktatási törvényeket. A Középiskolások Szlovákiai Koordinációs Bizottsága együttműködik a főiskolai koordinációs bizottsággal és az SZSZK Oktatás­ügyi, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumával. E minisztérium támogatja a középiskolá­sok tevékenységét, hajlandó az együttműködésre most és a továbbiakban is, eleget tesz a középiskolás tanulók követeléseinek. Kölcsönös kezdeményezés alapján 1989. XII. 1-én létrejött az Oktatásügyi, Ifjúsági és Testnevelési Minisztérium, va­lamint a Középiskolások Szlovákiai Ko­ordinációs Bizottságának találkozója, amelyen a két fél megegyezett a követke­zőkben: 1. Valamennyi középiskolában lehető­vé kell tenni a diákok akcióbizottságának megalakulását. Ezek alkotják a diákön­kormányzatok alapját, amelyek az ér­vényben lévő törvények alapján egyen­rangú partnerként folytatnak párbeszédet az iskola vezetésével, és szoros kapcso­latot tart fönn a középiskolások kerületi koordinációs bizottságával, valamint az SZSZK fővárosában tevékenykedő or­szágos koordinációs bizottsággal. 2. Az SZSZK Oktatásügyi, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériuma kéri a kerületi nemzeti bizottságokat és Pozsony Város Nemzeti Bizottságát, a középiskolák igaz­gatóit, hogy a pedagógusoknak és a kö­zépiskolás diákoknak ne származzék semmilyen hátrányuk abból, hogy bekap­csolódnak a társadalmi aktivitásba, amely a jelenlegi válság megoldására irányul. 3. Ajánljuk az iskolák igazgatóit meg­választó pályázati bizottságokba részt ve­vő pedagógusok, szülők és diákok de­mokratikus kiválasztása feltételeinek megteremtését. Ennek szellemében old­ják meg a jelenlegi helyzetben felmerülő problémákat. 4. A Középiskolások Szlovákiai Koor­dinációs Bizottságának képviselői tájé­koztatták az SZSZK Oktatásügyi, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumát arról, hogy meg akarják szervezni a középisko­lák akcióbizottságainak szlovákiai találko­zóját. A Középiskolások Szlovákiai Koor­dinációs Bizottsága ezen az országos találkozón kívánja előterjeszteni a közép­Dr. MATEJ BENŐ, kandidátus, az SZSZK oktatásügyi, ifjúsági és testnevelési miniszterének helyettese iskolai önkormányzat statútumának ja­vaslatát. Egyidejűleg kezdeményezi, hogy valamennyi középiskolában az or­szágos találkozó előtt kezdjenek párbe­szédet a középiskolás ifjúság legidősze­rűbb problémáiról, mint a nevelés és az oktatás tartalma, az idegen nyelvek és a humán tantárgyak oktatási színvonalá­nak növelése, a fölvételi vizsgák, a tanul­mányok befejezése, szakmai érdeklődés és a pályaválasztási tanácsadás, a tanu­lók aránytalanul nagy túlterhelése, a sza­badidő tartalmának és anyagi biztosításá­nak megszervezése, a középfokú szak­munkásképzők anyagi és pénzügyi támo­gatása, a társadalmi munkák stb. A minisztérium kötelezi magát, hogy munkájában fölhasználja a középiskolás tanulók országos vitájának anyagát. 5. A minisztérium és az országos ko­ordinációs bizottság Pozsonyban megál­lapodott arról, hogy állandóan fenntartják kapcsolatukat. A két fél felhívja az igazga­tókat, a pedagógusokat, a középiskolák tanulóit, hogy a párbeszédet az alapvető erkölcsi normák szerint folytassa. a Középiskolások Szlovákiai Koordinációs Bizottságának nevében: Anna Füleová, Éva Mazanovská, Peter Martincek Vladimír Tornán, Frantiáek Machats és Peter Habsuda A lapunk tegnapi számában megjelent Magyar Diákszövetség felhívá­sára szerkesztőségünkbe sok telefon érkezett. Az alábbiakban közöljük a szövetség címét; amelyen az érdeklődők bővebb felvilágosítást kapnak: MAGYAR DIÁKSZÖVETSÉG, ŐDtó - B-946, Asmolovova 46, 843 25 Bratislava. ÚJ SZÓ 6 1989. Xtl. 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents