Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-05 / 286. szám, kedd

Nem olcsó ígéretekkel Ladislav Adamec az új összetételű szövetségi kormány feladatairól (CSTK) - A szövetségi kormány elnöke miután a kormány új tagjai letették az esküt, nyilatkozott az elkövetkező időszak legfőbb feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a változások a politikai és gazdasági reform felgyorsítását szolgálják, és abból indultak ki, hogy a társadalmi válság megoldásához nemzeti megegyezésre és széles koalícióra van szükség. A szövetségi kormány létszáma nem változott, de a 40 százalékos megújulás megfiatalítást is jelent. Hat tagja szlovák nemzetiségű és a múlttól eltérően nemcsak a CSKP tagjai kaptak benne helyet. A kormány alapvető feladata a társadalmi átalakítás meggyorsítása és a demokratikus választások feltételeinek kialakítása. Tevékenységében a kormány programjának legfőbb irányaiból indul ki, de figyelembe veszi a különböző polgári kezdeményezések által kifejezésre juttatott kívánságokat is. Az eddigi pozitív eredményekre épít, de tudatosítja, hogy ezentúl új helyzetben dolgozik. Tudatosítja, hogy elkerülhetetlen megszabadulni a régi gondolkodásmódtól, a munka adminisztratív módszereitől. Amennyiben szükség lesz rá, a kormány összetételén tovább lehet változtatni. Kezdettől fogva az első helyre helyezzük a lakosság bizalmának megszerzését. Ebben a helyzet reális elemzéséből a hibák és deformá-' ciók okainak valós értékeléséből indulunk ki. Elfogadjuk a legradikálisabb vátoztatásokat is, ha azok hozzájárulnak a hatékony megoldásokhoz. A társadalom megújulásáért küzdő össznépi mozgalom előtérbe helyezi az egyének jogainak és szabadságának védelmét, az erkölcsi normák megtartását. Szándékunk, hogy a CSSZSZK új alkotmányának a választási törvénynek, a társasági, gyülekezési és petíciós jog biztosításának törvényjavaslatait minél előbb kidolgozzuk. Jogrendünknek a lehető leggyorsabban összhangba kell kerülnie az emberi jogok területén vállalt nemzetközi kötelezettségeinkkel. A lakosság azt várja tőlünk, hogy megmaradjon szociális biztonsága, életszínvonala, elkerüljük az inflációt és hogy a prosperitás a szociális igazságosság útjára lépjünk. Hiszen azok, akik becsületesen dolgoznak és a bérükből élnek, joggal elégedetlenek azzal, hogy népgazdaságunk nem tart lépést a világgal, s hogy szükségleteik nincsenek kielégítve a megfelelő színvonalon. Egyetértünk abban, hogy el kell kerülni a gazdasági káoszt. Stabilizációs program kidolgozását tervezzük, amely a költségmegtakarításon alapszik. Nagy tartalékaink vannak az egyes vállalatok teljesítőképességSben, a munka termelékenységében. Azonban az is szükséges, hogy gazdaságunk nyitott legyen a világra. Nem azt ígérjük, hogy holnaptól mindenkinek jobb lesz. De lehetővé tesszük, hogy az átlagon felüli teljesítményért magasabb jutalom járjon. A másik oldalon azonban az átlagon aluli teljesítményt nem értékelhetjük úgy, mint eddig. Az oktatás, a kultúra, az egészségügy átalakítása is előttünk áll. Meggyőződésünk, hogy országunk szellemi potenciálját jobban kell értékesíteni. Elfogadjuk a tudományos front ajánlatát az együttműködésre és készek vagyunk a szakembereket bevonni a kormány döntéseinek előkészítésébe. Az a törekvésünk, hogy a társadalmi felelősségre alapozó professzionális munkamódszereknek adjunk teret. A külpolitikában a kormány következetesen érvényesíteni akarja a nemzeti érdekeket és növelni Csehszlovákia tekintélyét a világban. Teljes mértékben respektáljuk azokat a kötelezettségeinket, amelyek a Varsói Szerződésben és a KGST-ben való tagságunkból következnek. Szorosabb együttműködésre kell törekednünk a szomszédos országokkal nemcsak a környezetvédelemben, hanem más területeken is. Arra törekszünk, hogy diplomáciai szolgálatunk kezdeményezőbben, olcsóbban és nagyobb szakértelemmel dolgozzon. Nem akarunk olcsó ígéretekkel kormányozni, s ezért össztársadalmi párbeszédre törekszünk. Ez legyen mindkét oldalon kritikus, konstruktív, előítéletektől mentes, a pozitív megoldások közös keresése. Ladislav Adamec külön is szólt a sztrájkoló diákokhoz. Leveleket kapok tőlük - mondotta - amelyekben azt írják, aggódnak a demokratikus változások esetleges visszafordulásainak, vagy a hadsereg beavatkozásának veszélye miatt. Megértem, hogy nem elégednek meg csak szóbeli biztosítékokkal. A hadsereggel kapcsolatban csak azt mondhatom, egyetlen feladata a lakosság békés életének védelme. .A kormány nem hajlandó politikai ügyeket más módon megoldani, mint politikai módszerekkel. Hiszen a kormánynak sem más az érdeke, mint a diákságnak. Gondoskodás a jólétről, a haladásról, törődés a haza holnapjával. A CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának nyilatkozata (CSTK) - Országunk jelenlegi társadalmi és politikai fejlődését a lakosság széles rétegeinek, a politikai pártoknak, a Nemzeti Frontba tömörült további szervezeteknek és az újonnan alakult társadalmi kezdeményezéseknek, pártoknak megnövekedett politikai aktivitása jellemzi. Mi a Nemzeti Frontot ezen politikai pártok, szervezetek, érdekcsoportok és kezdeményezések nyitott társadalmi-politikai alapjaként értelmezzük. Ezen az alapon, az egyenjogúság elvén akarunk elyan programot kimunkálni, amelyet mindenki, aki szívén viseli hazánk felvirágoztatását, támogatna függetlenül politikai vagy vallási hovatartozásától, világnézetétől. Küldetésünk az, hogy hozzájáruljunk a mélyen demokratikus és humanista szocializmushoz vezető út kereséséhez, és ezért támogatjuk a Nemzeti Frontban a nyitottság, az önkéntesség és az egyenlőség elvét. A közös döntések csak azokat kötelezhetik, akik egyetértenek velük. Ennek szellemében alakítjuk át a Nemzeti Front apparátusának működését is. Szabad és demokratikus választásokat akarunk, mégpedig új választási törvény alapján, amelyen önálló politikai szubjektumok vennének részt. Segíteni fogjuk a közvetlen demokrácia megerősítését az országos és a helyi ügyek intézésében. Küzdeni fogunk az emberi és a szabadságjogok feltétel nélküli érvényesítéséért. Támogatjuk a demokratikus szocialista jogállam fejlődését. Állást foglalunk az új alkotmánytervezet gyorsított kidolgozása, majd társadalmi vita utáni jóváhagyása mellett. Követeljük a gyülekezési, társasági és petíciós jogot biztosító törvények, az információval, a politikai pártokkal, az ifjúsággal, a környezetvédelemmel kapcsolatos törvények mielőbbi kidolgozását és elfogadását, a honvédelmi törvény módosítását. Egyetértünk azzal a követeléssel, hogy vizsgálják meg újra a Büntető Törvénykönyv a kihágásokkal kapcsolatos törvény, a perrendtartásról és a szabadságvesztésről rendelkező törvények módosításának javaslatait. Állást foglalunk az emberek nyílt és valós tájékoztatása és az 19681969-es események objektív értékelése mellett. Egyetértünk abban, hogy a társadalomnak morális megújulásra van szüksége. Új tartalmat kell kapniuk az alapvető szocialista humanista értékeknek, hogy az embereket munkájuk eredménye alapján Ítéljék meg, alkotó versengésben kapjanak érvényesülési lehetőséget, hogy jelenük és jövőjük valódi alaki-' tói lehessenek. Támogatjuk a világ összes országával folytatandó egyenjogú párbeszédet az emberiség békés jövőjéről, és minden nemzetközi és társadalmi kötelezettség és szerződés megtartását. Azzal fordulunk minden állampolgárhoz, polgári kezdeményezéshez, hogy ha egyetértenek nyilatkozatunkkal, akkor támogassák azt, és a benne foglaltakat érvényesítsék mindennapi tevékenységükben - áll többek között a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának nyilatkozatában. A szövetségi kormány új tagjai ANDREJ BARÓÁK mérnök 1949-ben született a romániai BaiaMareában. Szlovák nemzetiségű. Kassán (Koáice) a Műszaki Főiskolán, illetve Prágában a Cseh Műegyetemen végezte tanulmányait. 1973-tól a Motokov külkereskedelmi vállalatban dolgozott, hosszabb ideig Nagy-Britanniában és New Yorkban. Ennek a vállalatnak vezérigazgatója 1987 végétől. A CSKP tagja 1976-tól, a pártban több tisztséget töltött be. LADISLAV DVOftÁK mérnök 1943-ban született Prosecben. Cseh nemzetiségű. A Prágai Közgazdasági Főiskolán végezte el tanulmányait, s 1966-tól a chrudimi Transportában dolgozik. Jelenleg -osztályvezetői minőségben. Tagja a Csehszlovák Szocialista Pártnak, s a párt központi bizottsága elnökségének. 1987 óta a Szövetségi Gyűlés képviselője. Ipari, közlekedési és kereskedelmi bizottságban dolgozik. JOSEF HROMÁDKA ThDr. 1936-ban született Hodslavice községben. A Komenskyról elnevezett evangélikus teológiai karon végezte el tanulmányait, s 1959-től Ostravában a Cseh Testvérek Evangélikus Egyházának vikáriusa volt, 1962-től 1979-ig pedig a morvaországi Zbor Sternberg községének papja. Az 1969-1971 -es években tanulmányait a Cambridgei Egyetemen folytatta. 1989-ben választották a CSSZSZK-ban az Egyházak ökumenikus Tanácsának elnökévé. Az Európai Egyházak Konferenciájának 1986. évi közgyűlésén megválasztották a konferencia központi bizottságába. Részt vett több nemzetközi egyházi összejövetelen, szinóduson, tfeológiai konzultáción. Dr. Josef Hromádka pártonkívüli. KVÉTOSLAVA KOftÍNKOVÁ mérnök, kandidátus 1940-ben született Őesky Brodban, cseh nemzetiségű. Levelező tagozaton elvégezte Zilinában a Közlekedési Főiskolát, majd Prágában a Közlekedési Kutatóintézet kutatómunkása volt. 1988tól a Szövetségi Közlekedési és Távközlési Minisztériumban, a miniszterhelyettes gazdasági és műszaki tanácsadója. 1974-től 1985-ig tagja volt a CSSZK NF Központi Bizottságának. Pártonkívüli. FRANTISEK PINC mérnök 1944ben Prágában született. Cseh nemzetiségű. A prágai Cseh Műegyetem gépészeti karán végezte el tanulmányait. 1971-től a Tusimice I. erőműben dolgozott, ahol több munkakört látott el, s 1977-ben kinevezték az üzem igazgatójává. 1983-tól mindmáig igazgatója a tusimicei SZISZ Hőerőműnek. A CSKP tagja. FRANTISEK REICHEL mérnök, kandidátus 1938-ban született Prágában, cseh nemzetiségű. A Brnói Állatorvosi Főiskola elvégzését követően Tachovban állatorvos. 1967től a SPOFA vezérigazgatóságán szaktanácsadó. Kandidátusi munkáját 1975-ben védte meg a kassai (Kosice) Állatorvosi Főiskolán. Azóta az intézet tudományos igazgatóhelyettese. Elvégezte a Közgazdasági Főiskolát is. Tagja a Csehszlovák Néppártnak, 1974-től központi bizottságának, 1989 novemberétől pedig pártjának második alelnöke. VILIAM ROTH mérnök 1941-ben született Poprádban. Szlovák nemzetiségű. Levelezötagozaton elvégezte a Közgazdasági Főiskolát. A Podtatranské noviny szerkesztőjeként kezdett dolgozni 1963-ban, s 1967-tól a Csehszlovák Rádió külpolitikai kommentátora. Tagja a Csehszlovák Újság írószövetség Központi Bizottsága Elnökségének és a Szlovákiai Béketanácsnak. Pártonkívüli. MIROSLAV VACEK mérnök, vezérezredes 1935-ben született Kolínban. Cseh nemzetiségű. Gazdag tapasztalatai vannak a csapatok és a törzsek tevékenységének irányításában. Az utóbbi időben a nyugati katonai körzet parancsnoka, 1987-ig a Csehszlovák Néphadsereg vezérkari főnöke, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese volt. Titkára az Államvédelmi Tanácsnak. 1953tól a CSKP tagja, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése Nemzetek Kamarájának képviselője 1986 óta. Segítség nélkül Gy. I.: A férjemet 1988 nyarán érte baleset. A helyi nemzeti bizottság elnöke a hangosbeszélön hirdette, hogy lebontják a helyi kultúrházat, ha valaki építőanyagot akar, az mehet és bonthat magának. Az első napokban az elnök nyomtatványt íratott alá az emberekkel, hogy a saját felelősségükre bontanak. A férjem az első napokon nem volt ott. Viszont ismételten kihirdették, hogy maradt még anyag, s akit érdekel, mehet bontani. Igy ment oda a férjem is, akit az elnök többször is látott, sőt még egy kályhát is segített neki vinni. A férjem a kultúrház falának azt a részét bontotta, amelyet a báger nem dönthetett le, , mert a szomszéd attól félt, a házának dől, kárt okoz benne. Ez a fal rádőlt a férjemre, akinek eltörött a gerince és gerincvelő-sérülést szenvedett. Deréktól lefelé megbénult. Tolókocsiba került. Az eset kivizsgálása során a vérében alkoholt találtak, de nem tudom pontosan mennyit. A balesethez nem hívták ki a közbiztonsági szerveket. Az Állami Biztosító kérte a véleményüket, s ók azt állították, a férjemnek semmi keresnivalója sem volt ott. Ezzel az állítással nem érthetek egyet, hiszen a hangosbeszélő hívta az embereket, jöjjenek, bontsanak. A tiltó táblát is csak közvetlenül a baleset után tették ki. Elsősorban azt szeretném tudni, kitől kérhetek fájdalomdíjat. Február elsejétől kényelen voltam megszüntetni a munkaviszonyomat, mert a férjem nem tudja ellátni magát. Három gyermekünk van (12, 10 és 3 évesek). A táppénz nem haladta meg a havi 3100 koronát. Ebből azonban még le is vontak, mivel az építkezésre kölcsönt vettünk fel és azt havi 780 koronával kell törlesztenünk. Emellett a férjem valamennyiünkre (azaz öt személyre) fizette a biztosítást. Májusban a biztosító kifizetett 7200 koronát a hosszas kezelésért, s a fennmaradó összeget állítólag majd késóbb fizeiik ki, azt követően, hogy a férjemet ellenőrzésre hívják. Most már sajnos november van, de még nem hívták a férjemet, s nem is fizettek május óta. Azt mondják, az ő határidejük három év. Nyáron levélben fordultam a járási nemzeti bizottsághoz, s megkértem őket, segítsenek nekünk, adjanak tanácsot, hogyan juthatnék olyan munkához, hogy a férjemet is elláthassam. A levelemre' nem válaszoltak. Többször is elmentem a járási nemzeti bizottságra, de a hivatalnoknők rendszerint csak gúnyos mosollyal „fogadtak", miközben elmondták, hogy a feleség köteles a férjét eltartani, gondoskodni róla anélkül, hogy azért fizetést kapna, ám ha a férjem megkapja az első nyugdíjat, kérvényezheti a magatehetetlenségi pótlékot is. Az első nyugdíjat október 4-én kapta, viszont már szeptemberben kórházba került, s a körzeti orvos ezért nem hajlandó kitölteni a nyomtatványt a tehetetlenségi pótlékra, mondván, ha a kórházban van, a pótlék nem jár. Köteles vagyok gondoskodni a férjemről minden ellenszolgáltatás nélkül? Ugyanakkor azt is szeretném tudni, kaphatok-e valamilyen segélyt azért, mert a családi házunkban ki kellett cserélni az ajtókat, bővíteni a fürdőszobát, hogy a férjem önállóan mozoghasson a lakásban? Továbbá: a nyugíjasok évente legalább egyszer segélyt kapnak tüzelőre, holott a jövedelmük 1000 korona, illetve házaspároknál 1700. Nem irigylem tőlük, de tény az is, hogy nekünk ötünknek kell 3084 koronából megélnünk. Ezért kérdem, jogosultak vagyunk-e mi is egyszeri segélyre? Hogyan tudnék munkához jutni? Ha ugyanis nem sikerül keresethez jutnom, a jövőben még a kéregetésre is rászorulunk majd. Az eset valóban megrázó, s a jogunk, szociálpolitikánk számol azzal, hogy ilyen megtörténhet. Nem történhet(ne) meg viszont az, hogy egy bajba jutott háromgyermekes család ennyire súlyos megélhetési gondjait a nemzeti bizottság tétlenül szemlélje. Elengedő eszköze, jogi lehetősége van a segítségre. Helyszűke miatt igyekszünk tömören válaszolni a levélben felmerült kérdésekre. Ami a fájdalomdíjat illeti, elsősorban azt kell eldönteni, ki a felelős a balesetért (a férje, a hnb, vagy a szomszéd?). A kárért felelős személy megtalálása fontos lehet abból a szempontból is, mert a fájdalomdíjon kívül a férje követelhetné a táppénz és a baleset előtti átlagos tiszta havi keresete közti különbözet megtérítését, a társadalmi életben való részvétele megnehezésüléséért járó kártalanítást, s a betegállomány utáni keresetkiesés megtérítését. Jelentós összegekről lenne tehát szó. A szomszédot eleve ki kell zárni a kárért felelős személyek közül (nem szegte meg jogi kötelezettségét - nem köteles viselni a szomszédos építmény bontásával járó kárveszélyt). Számolni lehet viszont a hnb kártérítési felelősségével. A Munka Törvénykönyve 223/1988 Tt. sz. végrehajtási rendeletének 41. § (3) bekezdése ugyanis megállapítja, alanyi joga van az üzemi baleset következtében keletkezett kár megtérítésére annak, aki a nemzeti bizottság vagy más szervezet által szervezett akció keretében önként nyújt segítséget a társadalom érdekében álló fontos feladatok teljesítésében, például annak, aki a községfejlesztésben nyújtott ideiglenes segítséget,... s közben balesetet szenvedett. A baleset következtében keletkezett kárért az a szervezet tartozik felelösségggel, melynek számára (a dolgozó) a baleset elszenvedésekor dolgozott." A leveléből kiderül, hogy a bontást a hnb szervezte, s hogy a férje önként vett részt ebben az akcióban. Vitatható lehet persze, a „falufejlesztés" fogalmába tartozik-e a régi épület lebontása, ámbár ahhoz sem férhet kétség, hogy a „fejlesztés" elképzelhetetlen „a régi" lebontása nélkül. A kártérítési felelősség megállapítása itt a bíróságra tartozik (az elévülési határidő két év). A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a férje vérében alkoholt találtak. A Munka Törvénykönyve értelmében ez legalább részben mentesítheti a hnb-t felelőssége alól,) ha bizonyítani tudja, hogy ez volt a baleset egyetlen oka, s nem tudta a kár bekövetkezését megakadályozni). A bírósági per illetéke alól a férje mentesítve lenne, s a képviseleletét ellátó ügyvédi iroda vezetőjének is kérvényezhetné az ingyenes jogsegélyt. Az ittasság indokából a biztosító is 50 százalékkal csökkentheti a térítését. Egyébként a biztosító tájékoztatása és eljárása összhangban van a jogszabályokkal. Ugyanez már nem mondható el a jnb-ról. A jnb munkaerögazdálkodási osztálya köteles önnek segítséget nyújtani elhelyezkedésében. A „gúnyos mosoly" lehet szubjektív benyomás is, tény viszont az, hogy a férjét (és három gyermekét) ellenszolgáltatások nélkül is köteles eltartani (gyakorlatilag persze, ez nehezen képzelhető el - a kérdésre még visszatérünk!). A körzeti orvos eljárása sem kifogásolhatatlan. Nem az ő feladata annak eldöntése, kinek jár a magatehetetlenségi pótlék, bár törvényes rendelkezés az, hogy a pótlékot a kórházi kezelés negyedik (!) hónapjától nem folyósítják. A magatehetetlenségről, mértékéről a jnb társadalombiztosítási véleményező bizottsága illetékes döntést hozni, illetve szakvéleményt adni. A családi ház szükséges átalakítására a nemzeti bizottság a 151 /1988. Tt. sz. rendelet 42. § (1) bekezdése alapján nyújthatott volna segélyt, 30 ezer korona összegben. Az egyszeri szociális juttatásokról szóló rendelkezés „súlyos egészségkárosodásban szenvedő állampolgárokról és idős állampolgárokról" szól, mégpedig kifejezetten ilyen sorrendben (lásd a fent említett rendelet 40. paragrafusát). Persze, ez a nemzeti bizottság részéről önkéntes juttatás, senkinek sem keletkezik rá perelhető joga. A férje gondozásáért a nemzeti bizottság legfeljebb havi 1000 korona összegű hozzájárulást állapíthat meg az ön számára, amint hivatalosan is megállapítják túlnyomórészbeni vagy teljes magatehetetlenségét, mivel megszüntette munkaviszo- ' nyát, hogy gondoskodhasson róla, s ezzel olyan mértékben csökkent a jövedelmük, hogy szociálisan ráutalttá váltak (lásd az említett rendelet 50. §-át). A magatehetetlenség megállapítását a járási nemzeti bizottságon kérvényezze. (m-n.)