Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)
1989-12-19 / 298. szám, kedd
Indulni akarnak a választásokon Beszélgetés a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt előkészítő bizottságának alelnökével Csütörtökön a Vajnoryi Efsz-ben zárt ajtók mögött tanácskozott a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt előkészítő bizottsága. Az ülés napirendjén egyebek között az alapszervezetek megalakításával, a párt járási konferenciájának és alakuló országos kongresszusának előkészítésével kapcsolatos kérdések szerepeltek. A késő délutáni órákban zárult megbeszélés után a bizottság alelnökét, dr. NAGY FERENCET, a Perbetei (Pribeta) Efsz elnökét kértük fel néhány, a mezőgazdasági dolgozók és a falvainkon élők széles tömegeit foglalkoztató kérdés megválaszolására.- Alelnök Ur! Mi ösztönözte a pártalapítási kezdeményezésüket?-Az efsz-ek XI. országos kongresszusán a küldöttek jelentős része azon a véleményen volt, hogy a mezőgazdasági dolgozók és a vidéki lakosság érdekeinek képviseletére létre kellene hozni egy politikai pártot. Olyan független pártot, amely méltóképpen reprezentálná egymillió szövetkezeti tag, az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum és falvaink lakosainak jogos követeléseit. Egyenrangú partnerek akarunk lenni az állami és mezőgazdasági politika formálásánál.- De hisz egy fórumuk már van, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége.- Ez a szövetség a megalakítása óta eltelt két évtizedben, sajnos, nem tett eleget az elvárásoknak. Csupán a tagok szociális érdekeit szolgálta, a gazdaságpolitikába nem volt lehetősége beleszólni.- Az előkészítő bizottság alig két hete alakult meg s máris kirukkoltak a leendő párt programnyilatkozatával és alapszabálytervezetével.- Ezzel is kifejezésre akartuk juttatni az akcióképességünket és azt, hogy komolyan gondoltuk a pártalapítást. Csehországban már több mint 50 ezer tagja van pártunknak, és Szlovákiában is megalakultak az első alapszervezetek, helyi előkészítőbizottságok.- Hogyan jellemezné röviden a leendő párt programnyilatkozatát?- Elsősorban politikai érdekképviseletre törekszünk, mert e politikai pluralizmus feltételei között saját független párt nélkül a mezőgazdaság valószínűleg nem sokat jelentene a társadalomban. Képviselőinknek ott kell lenniük a kormányban és a Szövetségi Gyűlésben. Gazdasági téren az a célunk, hogy hozzájáruljunk az ország gazdasági felemelkedéséhez, a becsületes dolgozók jólétéhez. El akarjuk érni, hogy eltérő tulajdonjogi részvételen alapuló, különféle típusú vállalatok alakulhassanak, mindegyikre azonos gazdasági szabályozók vonatkozzanak, és senki ne avatkozhasson be a gazdálkodásukba, a belüzemi irányításba és a nyereség elosztásába. További célunk, hogy a csúcsszínvonalú termékek egy részét szabad áron értékesíthessük, de ugyanakkor államilag ellenőrzött áron is legyen elegendő kifogástalan minőségű élelmiszer a piacon. Harcolni fogunk azért, hogy az adópolitika tegye lehetővé a saját forrásokból történő fejlesztést, s a mezőgazdasági vállalatok közvetítők nélkül kijuthassanak a külföldi piacokra. Elutasítjuk az adminisztratív beavatkozásokat, a kiutalásos rendszert s követeljük, hogy a mezőgazdaságot kizárólag gazdasági szabályozók érvényesítésével irányítsák. Programnyilatkozatunk foglalkozik a mezőgazdaság finanszírozásával, a jogi képviselet, a mezőgazdasági ökológia és a szociális politika kérdésével is.- Kiket várnak a pártba?- A Csehszlovák Mezőgazdasági Párt nemzetiségre, munkahelyi beosztásra, felekezetre és korábbi politikai hovatartozásra való tekintet nélkül minden csehszlovák állampolgár számára nyitott, aki egyetért az akcióprogramunkkal és betöltötte a 18. életévét. Elsősorban a szövetkezeti tagokra, az állami gazdaságok, erdőgazdaságok és az agráripari vállalatok dolgozóira számítunk, de a kertészkedőket, háztáji árutermelőket, a vidéki lakosokat és a pártunkkal szimpatizáló valamennyi érdeklődőt szívesen fogadjuk sorainkban.- Hogyan lehet belépni a pártba?- Ki kell tölteni és alá kell írni a jelenkezési lapot. Az alapszervezet létrehozásához legalább három érdeklődő szükséges. A tagok elnököt és szükség szerint elöljáróságot választanak s a tagok névsorát elküldik a központi előkészítő bizottságnak. Pártunk minden tagja szabadon véleményt nyilváníthat politikánkról s bármikor kiléphet a pártból anélkül, hogy igyekeznénk lebeszélni erről, vagy döntésének bármilyen következménye lenne. A tagdíj negyedévenként 30, a nem keresők részére 3 korona. A nézetek pluralizmusáért vagyunk, döntéseinkben figyelembe vesszük a társadalmi vitában elhangzó véleményeket is, és szorosan együtt kívánunk működni valamennyi politikai párttal és társadalmi szervezettel.- Csehszlovákia Kommunista Pártjával is?- Igen, de természetesen csak a már megtisztult és megújult kommunista párttal, feltéve, hogy hozzánk hasonlóan szorgalmazni fogja a mezőgazdaság és a falu fejlesztését célzó programok megvalósítását. Ezt az együttműködési szándékot jelképezi, hogy elfogadjuk a kommunista vezetőknek az alapszervezeteink megalakításához nyújtott segítségét, illetve az Új Szó szerkesztőségének azt a kezdeményezését, hogy a lap hasábjain külön rovatban rendszeresen kíván foglalkozni pártalapítási és érdekvédelmi törekvéseinkkel, a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt politikai és gazdaságfejlesztési programjainak népszerűsítésével. Ezt az ajánlatot már csak azért is szívesen fogadjuk, mert munkánk és eredményeink isTapasztalt kommunisták, sokéves vezetőségi tagok mondják el véleményüket, hogy az akcióprogram-tervezet mennyire van összhangban nézeteikkel és elvárásaikkal. Ibolya Sándor, a galántai (Galanta) Gép- és Traktorállomás fémmegmunkáló részlegének vezetője:- Párttag 1961 -tői vagyok, az alapszervezet vezetőségében közel húsz éve dolgozom. Az elmúlt hetekben sok visszaélésről szereztem tudomást, de a párt iránti bizalmam mégis a régi. Én azokban csalódtam, akik visszaéltek politikai és gazdasági bizalmukkal, akik úgy gondolták, hogy a tisztség privilégiumokkal jár együtt. A tervezet egyértelműen kimondja, hogy a párt szakít az eddigi adminisztratív, bürokratikus formákkal, s elhatárolja magát a korrumpálódott egyénektől. Szerintem az a fontos, hogy ezt most minden szinten megtegyük. Meggyőződésem, hogy a kommunista párt a politikai pártok egyikeként megállja helyét a versenyben. Híve vagyok a párbeszédnek és az együttműködésnek, de a teljes egyenjogúság és önállóság szellemében. Ezt legutóbb is elmondtam, amikor a Nyilvánosság az Erőszak Ellen üzemi csoportjával folytattunk eszmecserét. Például mindenkinek egyéni joga eldönteni, hogy milyen akcióban vesz részt és miben nem. Ahogy mi nem kifogásolhatjuk, ha valaki, akár egy kommunista személyes részvételével fejezi ki szimpátiáját a polgári kezdeményezés rendezvényén, úgy azt sem szabad firtatni, hogy valaki miért maradt távol. A demokrácia, a szabad döntés joga kétirányú utca. Meggyőződésem, hogy a múlt puszta bírálata kevés. Ettől mindenkinek tovább kell lépnie. Vagyis, amikor valakit elvet, tagad valamit, azt is meg kell mondania, hogy mi a jobb, és az miként váltható valóra. Kovács Ferenc, a Zsigárdi (2ihamertetése a népszerűsítésen túl a nékülözhetetlen társadalmi ellenőrzés lehetőségét is megteremti.- Meglehetősen alacsony a tagsági díj, miből fog megélni a párt?- Mint a mai tanácskozáson is elhangzott, nem lesz nagy apparátus, tehát sok pénz sem kell. A kis létszámú központi bizottság közvetlenül fogja irányítani a járási bizottságokat, melyeken az összes tennivalót egyetlen fizetett ügyvezető titkár fogja ellátni. S hogy ne terheljük tagjainkat, valamilyen gazdasági tevékenységgel is számolunk. Egyebek között mezőgazdasági bank létrehozását tervezzük.- Az imént említette, hogy néhány községben már megalakult a párt alapszervezete. A nagy sietségnek bizonyára a választások közelgő időpontja az oka.- Nos, igen. A szövetségi kormány elnöke bejelentette, hogy elsődleges feladatának tekinti a szabad választások mielőbbi megrendezését. Márpedig mi azt akarjuk, hogy pártunk képviselői mindenütt jelefi legyenek, ahol a mezőgazdaság és a falu jövőjéről születik döntés. Gyorsan kell cselekednünk, hogy legkésőbb 1990. január 5-ig megtarthassuk a járási konferenciákat, január 13-án pedig a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt alakuló kongresszusát. A tanácskozás színhelyéül a Gottwaldovi járáshoz tartozó Zádvericét választottuk.- Mennyi jelentkezőre számítanak?-A kongresszusig legalább 200-250 ezerre, de később számításom szerint az 550-600 ezres taglétszámot is elérhetjük. Úgy gondolom, minden esélyünk megvan arra, hogy a második legnagyobb párt legyünk Csehszlovákiában. Most az a legfontosabb, hogy mielőbb megalakuljanak az alapszervezetek, különben lekéssük a vonatot. Köszönöm a válaszokat. KÁDEK GÁBOR rec) Efsz zootechnikusa, a pártalap- szervezet vezetőségi tagja:- Faluban és a szövetkezetekben az országos események csak később jelentkeztek. Sajnos, nálunk halálfejjel díszített, fenyegető feliratok formájában az autóbuszmegálló várójának oldalán. Ilyet senki sem akar, se a kommunisták, se a polgári kezdeményezések. Mivel ilyen fórum a fenyegető feliratok megjelenéséig nálunk nem alakult meg, mi léptünk. Az elmúlt hét végén összehívtuk a falugyűlést, ahol mindenkit kértünk, nyíltan és kritikusan mondja el nézeteit, óhaját, vagy esetleges sérelmét. Ha megalakul a polgári kezdeményezés helyi csoportja, a pártalapszervezetek azonnal felajánlják együttmüködési készségüket. Ez természetes, hiszen egy faluban élünk, egy szövetkezetben dolgozunk, és a közös célunk is csak egy lehet. A mások bűneit, a karrieristák hatalmukkal való visz- szaélését nem vállalhatjuk fel, hiszen azt mi, sorkommunisták is elítéljük. Annál inkább, mivel a politikai pluralizmus feltételei között a bizalom csak nyílt és korrekt emberekkel tartható meg. Az akcióprogram-ter- vezet olyan tényeket tartalmaz, amelyekkel érvelni lehet és kell. Növeli a lehetőséget, hogy a tervezetben megfogalmazódott dolgokat azóta tovább pontosították, például legutóbb az SZLKP KB akcióbizottságának felhívásában. Néhány dologban, például a politikai pártok és az állampolgári kezdeményezések munkahelyi jelenlétének kérdésében a lehető leggyorsabban dönteni kellene. Személy szerint még kiemelném a tulajdonformák egyenjogúsítását, hiszen a verseny mindig a fejlődést szolgálja. Ugyanez érvényes a politikai versengésre. A pártoknak olyan programokat kell kidolgozniuk és valóra váltaniuk, amelyek a széles tömegeket szolgálják. Országos méretben éppúgy, mint itt a faluban, ha azt akarjuk, hogy a választók kitartsanak mellettünk. (egri) Három változat egy témára Cs. J.: Tavaly halt meg az édesanyám. 37 ár földet örököltem utána. Megfizettem az öröklési illetéket és a föld hivatalosan az én tulajdonommá vált. Nemrégiben a nemzeti bizottságtól kaptam egy utasítást, hogy a terményt takarítsam be, és ne kezdjek a földdel már semmit. Mindenki azt beszéli, hogy a földeket elveszik az emberektől. Ez a föld is 50 ár volt eredetileg, de 13 árat már elvettek belőle, mert az édesanyámnak kertje is volt. Mennyi föld lehet az ember tulajdonában? Elve- hetik tőlem azt a 37 árat is? Milyen törvények alapján? V. F.: Másfél évig tartott, míg a nagyanyámnak sikerült bírósági úton megállapítania tulajdonjogát egy majdnem 36 ár nagyságú telekhez. Megállapodtunk, hogy én a telket megveszem (a nagyanyám nagy megnyugvására, aki a vételárból akarja kielégíteni a többi örököst). A szerződés intézése végett azonnal ügyvédhez folyamodtunk, aki annak rendje és módja szerint kiadta a jóváhagyásra és igazolásra váró aktákat. Mi ezeket sorra aláírattuk, jóváhagyattuk, lepecsételtettük, beszereztük a telek tervrajzát, felbe- csültettük értékét... Már csak az efsz igazolása volt hátra. Nem gondoltuk volna, hogy éppen ezzel lesz baj, hiszen már a perben is kérték az efsz véleményét, s akkor semmi ellenvetésük nem volt. Most azonban azt állítják, hogy kültelekről van szó, s hogy a 123/1975. sz. törvény értelmében csak 0,1 ha tulajdonjogának átruházásával értenek egyet, mivel a parcella közvetlenül a szövetkezet által megművelt földek mellett van és biztosítani tudják az említett terjedelmet meghaladó föld célszerű kihasználását. A telek más beépített telkek közvetlen szomszédságában fekszik már 60 éve. Milyen alapon teszi rá a kezét az efsz, hogyan szabhatják meg, hogy a nagyanyám mennyit adhat el a saját tulajdonából? Újra felkerestük az ügyvédet, aki azt a felvilágosítást adta, hogy az efsz-nek joga van elbirtokolni a kültelket, s a jóváhagyása csak akkor mellőzhető, ha a nagyanyám meghal. Nem tudom, mi az igazság, de úgy vélem, ha az efsz döntését alátámasztaná az általuk említett törvény, nem lett volna szükség valótlan állításokkal bővíteni az indoklást. Kérem adjanak tanácsot, mitévők legyünk? N. I.: Több, mint negyven ár földünk volt (pontosabban az édesanyánk tulajdonában volt ez a föld). A járási nemzeti bizottság nemrég (hosszas vita után) határozatot küldött nekünk, hogy földünknek több, mint a felét elveszik, mivel elég nekünk 20 ár föld is (szerintük). Fizetni nem hajlandók érte. Azt mondják joguk van rá. Hivatkoztak is valamilyen 6. paragrafusra. Törvényes ez? A három eset csak látszólag tér el egymástól. Valójában mindhárom ugyanannak a szűk látókörű felfogásnak következménye, mely szerint minél előbb fosztjuk meg az embereket (földműveseket) földjeiktől annál gyorsabban épül a szocializmus. Évek óta találkozunk olvasóink leveleiben ezekkel a panaszokkal. Egy időben azt kellett bizonygatnunk, hogy a föld még ma is örökölhető, mert egyes járási tisztviselők egy olyan, soha és senki által meg nem szavazott törvényről meséltek, hogy 1964 óta nem örökölhető. Az újabb hivatkozási alap a 123/1975. Tt. sz. törvény, amely megállapítja azt a kötelességet, hogy mindenki köteles gondoskodni földje megműveléséről (,,Ha a mezőgazdasági föld nincs szocialista szervezet használatában, a tulajdonos köteles biztosítani a mezőgazdasági termelés elért színvonalával és a társadalom érdekeivel összhangban a föld rendes megművelését, és a földet a társadalmilag kívánatos mezőgazdasági termékek termelésének biztosítására felhasználni..." - lásd a 123/1975. Tt. sz. törvény 6. § (1) bekezdését). Figyelmet érdemel az a körülmény, a törvény sem állítja, hogy a tulajdonos személyesen lenne köteles megművelni a földjét (személyesen „biztosítani köteles" ezt). A fent említett kötelesség jogi megállapítása alapjában véve nem kifogásolható, hisz egybeesik a tulajdonos érdekeivel. Kifogásolható azonban megfogalmazásának módja (de erről később). Annál kevésbé vannak viszont összhangban a jog- államiság eszméjével a kötelességhez fűződő jogkövetkezmények (szankciók). A tulajdonosnak saját magának kell bejelentenie, hogy nem tudja teljesíteni kötelességeit (ha önhibáján kívül - pl. hosszantartó betegsége, huzamosabb ideig tartó szolgálati kiküldetése, áthelyezése miatt - is), s ilyen esetben aztán megilleti a választás joga: 1. térítésmentesen (ingyen) és korlátlan időre (örökre) lemond a földje használatáról, szerződéssel átadja azt a szövetkezetnek, vagy 2. odaajándékozza földjét az államnak, vagy 3. a járási nemzeti bizottság fosztja meg őt döntésével térítésmentesen és korlátlan időre földje használatának jogától. A három választási lehetőség nyilván demokratikusnak tűnik, de ha a választás demokratizmusát az elérhető eredmény oldaláról nézzük, aligha beszélhetünk választási lehetőségekről. Az eddig elmondottak alapján az első olvasónknak a legkönnyebb válaszolni. Ne vegye figyelembe a nemzeti bizottság felszólítását. Művelje továbbra is földjét. Erre kötelezi a törvény! Problematikus viszont a kötelesség konkretizálása (mint már utaltunk erre). Nehéz megmagyarázni a „mezőgazdasági termelés elért színvonalának" vagy a „társadalmilag kívánatos mezőgazdasági termék" fogalmát. Ha a termelés színvonala alatt a termelékenységet értjük, ez egyértelműen az egyéni gazdálkodókat részesíti előnyben, hiszen a többszörösét termelik földjeiken annak, amit az általuk megművelt föld nagysága indokolna. Másrészt a hivatalos szemlélet az egyéni gazdaságokkal szemben a fejlődés magasabb fokozatának tekinti a szövetkezeteket, a nagyüzemi mezőgazdasági termelést. A „társadalmilag kívánatos termék" ugyanígy meghatározhatatlan fogalom. Ki az, aki tavasszal megállapíthatja, hogy decemberben milyen mező- gazdasági termékből lesz hiány? Ki láthatja előre, mi fagy el, mennyi csapadék lesz és mikor? De hivatalos jegyzék sincs a társadalmilag kívánatos termékekről. És végül még egy megjegyzés: eddig jogi érvekkel igyekeztük felfegyverezni olvasóinkat, mert valóban használható tanácsot nem adhattunk nekik. Az említett kérdésekben egyelőre nem létezik igazságos és hatékony jogvédelem, mert nem voltak független és pártatlan közigazgatási bíróságok (amelyek felülvizsgálhatták volna a jnb döntéseit), nem működött az alkotmánybíróság sem (amely szintén védelmet nyújthatott volna az emberek jogainak tömeges megsértése ellen), az ügyészség, mint a törvényesség őre, rendszerint nem avatkozott be a törvényesség megsértésének ilyen eseteibe... Ami a második olvasónkat illeti, az elmondottakkal összhangban nem tudunk valóban jogorvoslatot biztosító tanácsot adni, csak jogi érvekkel szolgálhatunk. Elsősorban valótlanság, hogy az efsz-nek joga van elbirtokolni a kültelket Másodszor, az efsz jóváhagyása mellőzendő minden olyan esetben, amikor azt a törvény kifejezetten nem követeli meg. A törvény pedig csupán akkor követeli meg az efsz jóváhagyását, amikor a föld használatának joga már (!) megilleti az efsz-t (kétséges azonban, hajlandó lenne-e bárki is megvenni a földet csak azért, hogy magántulajdonos legyen, minden jog nélkül). A harmadik olvasónknak csak annyit mondhatunk, a „6. paragrafusra" való hivatkozás nem törvényes, ha a földet rendesen megművelték. Emellett megkísérelheti, hogy panaszt tegyen a járási ügyészségen, amely a jnb döntését döntésével hatályon kívül helyezheti. Talán megteszi - ma már. (m-n.) Vitaalap - sokoldalú eszmecseréhez Kommunisták a párt akcióprogram-tervezetéről ÚJ SZÚ 6 1989. XII. 19.
