Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-02 / 284. szám, szombat

ÚJ szú 5 1989. XII. 2. Nézetek és platformok Nem máról holnapra élnek Beszélgetés Varga Sándorral A Nagycétényi Agrokombinátban emelik a mércét Varga Sándor, a hatvanas évek derekán színre lépő szlovákiai magyar értelmiségiek közé tartozik. 1966-ban végzett a Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Ka­rán, történelem-levéltáros szakosként. 1968-ban a Cse­madok KB titkárává, majd az akkor alakult Magyar Ifjúsági Szövetség elnökévé választották. Kulturális szö­vetségünkben vállalt tisztségéről 1970 elején mondott le. Pártonkívüli volt, munkáját egyértelmű eszmei elkötele­zettséggel végezte, ám ennek ellenére a Csemadok Központi Bizottságában működő átigazoló bizottság olyan elmarasztaló, rosszhiszemű véleményt írt róla, amely a tudományos minősítés megszerzését a mai napig lehetetlenné tette. A Szlovák Szocialista Köztársa­ság Állami Központi Levéltárában tudományos munka­társként helyezkedett el. Egyéni sérelmein felülemelked­ve nem vonult vissza a közéletből, a mai napig megma­radt a közélet iránt érdeklődő, független, de a demokrá­cia és a csehszlovákiai magyarság érdekében elkötele­zett értelmiséginek. Gyakran járt szerkesztőségünkben is, ahol őszinte eszmecserét folytatott többek között munkánkról, lapunk közéleti szerepéről. A párbeszédet alábbiakban a nyilvánosság előtt folytatjuk. 0 Mi a véleménye a rendkívüli mértékben felgyorsult belpolitikai eseményekről?- Érdeklődve figyelem társadalmi és politikai életünk változásait. Im­ponáló a fejlemények gyorsasága. Ha még csak halványan is, de már körvonalazódnak az új, demokrati­kus pluralisztikus társadalmi formák. Vitathatatlan, hogy a lakosság több­sége ezt akarja, s véleményét kifeje­zésre is juttatja. Jó érzés látni és tudni, hogy a csehszlovákiai magyarok képvise­letében egy új, lassan mozgalommá formálódó csoportosulás, a Függet­len Magyar Kezdeményezés teljes mellszélességgel kiállt a prágai és pozsonyi diákok, valamint a cseh Polgári Fórum és a szlovák, Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen kezdemé­nyezései és céljai mellett. Átmeneti időre félretéve minden égető nem­zetiségi gondot, támogatja és maga is részt vesz a demokratikus társa­dalmi modell formálásában. Ez nagyfokú érettségre és politikai kul­turáltságra vall. Ugyanakkor remé­lem, hogy cseh és szlovák partnere­ink, ha annak eljön az ideje, megfe­lelően értékelni fogják mostani lojali­tásunkat és messzemenő megértés­ről, támogatásról tesznek tanúságot a nemzetiségi kérdés megoldása te­rén. Biztos garancia sajnos nincs, csak reménykedni lehet, hogy a vé­leményszabadság kiterjesztése nem eredményez nemzeti türelmetlensé­get a kisebbségekkel szemben, mint ahogy az 1968-ban megtörtént. Há­la Istennek, eddig ilyen megnyilvá­nulás nem fordult elő. • A szlovákiai magyarság köré­ben is több kezdeményezés, moz­galom született. Ez a folyamat min­denképpen egészséges, ám fölme­rül a kérdés: szükséges-e van-e vajon ilyen mértékű polarizálódásra, nem vezet-e mindez eszmei zűrza­varhoz, szellemi erőink szétforgá- csolásához, s ezáltal társadalmi sú­lyunk csökkenéséhez?-A többféle csoportosulásra je­lenleg talán szükség is van, hogy a szétszórt viszonyokhoz igazodva több helyen képviselhessük a ki­sebbséget. Az ifjúság a Diákszövet­ségben, párttagok a formálódó új demokratikus fórumban, írók, tudo­mányos munkatársak, művészek, műszakiak, munkások, földművesek pedig a polgári fórumokban. Gon­dolni kell a Csemadok helyének és szerepének újraértékelésére is. Nem szabad viszont megengedni, hogy egyetlen tömegszervezetünk a múlt hibáinak áldozatául essen. Szerintem, a szervezetet már a jövő heti KB-ülésen meg kell újítani, szükséges friss vért vinni ereibe. Újra kell értékelni az 1968-as és az azt követő évek egyes határozatait. Rehabilitálni kell az 1970-71-ben eltaszított és a téves politika által koholt vádak alapján igazságtalanul megbélyegzett tagjait és volt veze­tőit. Valóban sokan félnek, hogy a magyarságnak ez a megosztottsá­ga hátrányos lesz a kisebbségi poli­tikára. Valószínűleg ez nem fog megtörténni, a nézetek és platfor­mok idővel kikristályosodnak és megmarad két, vagy maximum há­(Július Öurky felvétele) rom olyan erős formáció, szövetség, vagy kezdeményezés, amely már a választásokon közösen lép fel je­löltjeivel. Már most gondolnunk kell tehát a jövőre. El kell kezdenünk alulról építkezni és fokozatosan tető alá hozni azokat a szervezeteket, amelyék a választásokon megfelelő súllyal és komolysággal versengeni fognak a csehszlovákiai magyarok szavazataiért. A cél az legyen, hogy a legrátermettebb, leginkább felké­szült politikusaink kerüljenek a kép­viselői és más társadalmi tisztsé­gekbe, hogy a lehető legjobban kép­viseljék választóik, a csehszlovákiai magyarok érdekeit. • ön tehát, ha jól értem, fontos­nak tartja a kommunisták közéleti szerepét?-Természetesen, mert napjaink fejleményei is igazolják, hogy a párt­ban túlsúlyban vannak és egyre in­kább hangot kapnak a becsületes kommunisták, akik a nép boldogulá­sáért fáradoznak. • A személyi és társadalmi kon­zekvenciák levonásához, eddigi munkánk, helytállásunk értékelésé­hez politikai kultúrára, továbbá az alapvető emberi normák megtartá­sára is óhatatlanul szükség van, hogy a személyes bosszú, az útszéli hangnem ne sározza be világos és tiszta szándékainkat, ön mindezt miként látja?- A múlt óhatatlanul bekövetkező értékelésénél arra kell ügyelni, ne­Gazdaságunkat nyitottá kell tenni Mintegy 200 külföldi és csehszlovák újságírónak nyilatkozott tegnap Prágában Valtr Komárek, a CSKP tagja, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia Prog­nosztikai Intézetének igazgatója. Az új­ságírókkal ismertette saját álláspontját a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, ami­kor Csehszlovákiában - mint rámutatott - rövid időn belül megdőlt a kommunista párt hatalma, de egyben megvan annak a lehetősége is, hogy ismét magára talál­jon. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi hely­zet gyökereit 1968-ban kell keresni, ami­kor a maihoz hasonló megújhodási folya­matot hatalmi eszközökkel állítottak meg. A hatalom új stratégiáját a szovjet bizton­sági előírások alapján hozták létre, s a gazdasági és politikai represszióra törekedett. Ezzel egyidőben új ideológiai mítoszok alakultak ki. Különleges törté­nelmi állapot jött létre, amikor 15 millió lakost - akik ugyan nem hagyták magukat becsapni azzal a magyarázattal, hogy az 1968-as ellenforradalmat Nyugatról irá­nyították - mintegy 200-400 ezres hatal­mi apparátus irányított. Ezt a helyzetet azonban Mihail Gorbacsov megválasztá­sa után nehéz volt továbbra is megőrizni, és a hatalmi struktúra Csehszlovákiában egyre nagyobb pánikba esve a fizikai megtorláshoz folyamodott. Fegyveres ak­ciókra is sor került. Az egész államforma hovatovább egyre több elemet vett át a spanyolországi francoista-falangista fa­siszta diktatúrából. A lengyelországi, ma­gyarországi és az NDK-beli nemrégiben végbement események hatására a diákok kétségbeesett elhatározásához csatlako­zott a nemzetnek mintegy 70 százaléka. Valtr Komárek a továbbiakban arról szólt, hogy határozottan és megalkuvás nélkül kell folytatni a politikai követelése­ket, mert a hatalom struktúrája még érin­tetlen maradt. Felhívta a figyelmet a kompromisszumok veszélyére, mert az egykori hatalmasok még képesek zavart okozni és anarchiát, valamint félelmet kelteni az országban. Az újságírók kérdéseire válaszolva a gazdasági fejlődéssel kapcsolatban el­mondta, hogy elkerülhetetlen a piacgaz­daság bevezetése. Támogatni kell a la­kosság számára termelő ipart. Gazdasá­gunkat nyitottá kell tenni Európa és a világ számára, liberalizálnunk a külkereskedel­met, támogatni a tőke behozatalát és növelni a nyugati vállalatokkal közösen létrehozott üzemek számát. Nagyobb gondot kell fordítani a környezetvédelem­re és az életszínvonal emelésére. Svéd mintára kellene megváltoztatni gazdaság- politikánkat, így elkerüljük a munka- nélküliséget. Az új kormány összetételé­vel kapcsolatban rámutatott, hogy az irá­nyítási rendszerben tudósoknak, orvo­soknak, művészeknek és rátermett mun­kásoknak kellene helyet biztosítani, de mindenekelőtt magát a kormányzási rendszert kell megváltoztatni, az értelmi­ség, a szabad szakszervezetek, a mun­káltatói szövetségek, a vállalkozók, vala­mint az ökológiai mozgalmak és a huma­nitárius szervezetek bevonásával. (ŐSTK) Az agrokombinát elnevezésnek a ranggal együtt, magas szintű ter­melést és sokoldalú tevékenységet is kell jelentenie. Ezt fejtegette nem­rég egy termelési értekezleten Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, arra célozva, hogy országszerte szapo­rodnak az agrokombinátok, de ez nem mindig jár együtt a termelés színvonalának ^-----------------, OT Z hogy újabb igazságtalan sérelmeket okozzunk. Különbséget kell tenni azok között, akik az elmúlt húsz évben tevékenységükkel sok kárt okoztak, elfojtották a kezdeménye­zéseket, nem engedték a tehetsé­gek kibontakozását és így hozzájá­rultak a deformáció elmélyítéséhez, és azok között, akik az adott körül­mények adta lehetőségek mellett ar­ra törekedtek, hogy az ésszerű meg­oldásokat helyezzék előtérbe, olykor pedig bátor kiállásukkal eredménye­ket értek el. Támogatni kell továbbá az olyan egyéneket, akik részesei voltak ugyan az elmúlt években a hatalmi struktúra valamely fokoza­tának, de szakmailag és erkölcsi szempontból megállták helyüket, s hajlandók a demokratikus viszo­nyok kibontakoztatását elősegíteni. Ezekre az emberekre építeni kell. A történelemből tudjuk, hogy a forra­dalmak és a rendszerváltások idején csak igen kevés az olyan ember, aki teljesen tiszta lappal érkezik át az új rendszerbe. Ezek általában a mártí­rok és azok, akik börtönben ültek. A többség valamilyen módon már az előző rendszerben is élt, dolgozott, alkotott, jól vagy rosszul, esetleg közepesen. A lényeg a társadalmi és politikai hitelesség, a szakmai és erkölcsi feddhetetlenség. • Szerkesztőségünknek, minden egyes szerkesztőnek politikai és er­kölcsi kötelessége szembesülni ön­magával, eddigi munkájával. Ez ad alapot arra, hogy bátran szembe­nézhessünk olvasóinkkal is. Itt és most miként vélekedik az Új Szóról?- Örömmel olvastam, hogy az Új Szó egyik minapi számában szer­kesztőségi cikkben határolta el ma­gát az adminisztratív irányítás min­den formájától és attól a kampány­tól, amelyet az apparátus kényszerí- tett a szerkesztőségre, a Panoráma adásainak elítélésével kapcsolat­ban. Az Új Szó tehát megtette az első komoly lépést ahhoz, hogy a jö­vőben olvasói úgy tekintsenek rá, mint egy tisztességesen politizáló, amellett valósághűen informáló lap­ra. Nem túl szerencsés dolog, hogy ezt itt, éppen az Új Szó hasábjain mondom el, de mivel még nincs más lehetőség erre, itt kell megtennem. Hetilapjaink nyomdai átfutási ideje ugyanis sajnos olyan hosszú, hogy a mai felgyorsult világban minden megállapítás és információ pár nap alatt aktualitását veszítheti. Az Új Szónak specifikus helyzete van. Mivel Csehszlovákiában ez az egyedüli magyar napilap, a párt plat­formját képviselve vállalnia kell a magyar lakosság széles rétegei­nek valósághű informálását, s más platformok kezdeményezéseinek is helyet kell adnia. SZILVÁSSY JÓZSEF vi ODum Al. KtMUSSIVS 1989ÜSCS2. > emelkedésével. Ebből kiindulva tettünk fel kérdé­seket a nagycété­nyi (Vel’ky Cetín) Alsónyitra Agro­kombinátban. Vezetők, beosztottak mondtak véleményt a munkakörül­mények és a gazdálkodás alakulá­sáról. Beszélgetéseink középpontjá­ban az a kérdés szerepelt, hogy mit hozott a termelőknek az új gazdasá­gi mechanizmus. Gábriel Kroőka alelnök így fejtette ki a véleményét:- Jó alapról indultunk, hisz a nö­vénytermesztési és állattenyésztési ágazatunk egyaránt a legjobbak kö­zé tartozik a körzetben, s eddig évi átlagban 15 millió korona nyereség­gel gazdálkodtunk. Ne gondolja, hogy az új elnevezéssel kiváltságo­kat akarunk szerezni. Ellenkezőleg, még magasabbra emeljük a mércét, hogy megtarthassuk helyünket az élvonalban. Lehetőségek? Meg kell gondolnunk, mire és mennyit köl­tünk, mert az idén legfeljebb 6 millió korona nyereségre számíthatunk. Ilyen lecsapódása van az új elvonási rendszernek. Nagyon meg kell válo­gatnunk a vezetőket, hogy minden felelős beosztásba képzett emberek kerüljenek, akik sokoldalú éleslátás­sal jövedelmezőbbé tehetik a terme­lést. (gy talán az üj körülmények között is elérhetjük a 10 millió koro­na nyereséget. A gazdaság egyik kulcsembere Ladislav Andel, az állattenyésztési ágazat vezetője. Az új feltételekkel kapcsolatban szintén az a vélemé­nye, igencsak iparkodniuk kell, hogy a tervezett bevételt elérhessék.- Semmit nem bízunk a véletlen­re, keményen dolgozunk az állatte­nyésztésben - mondta. - Követe­lünk, jutalmazunk és a termékeinket igyekszünk jó áron értékesíteni. Mindehhez megteremtettük a felté­teleket is. Minden szavából arra következ­tettünk, hogy a szövetkezet már jó ideje nem máról holnapra él. Minden évben több tömegtakarmányt ter­melnek a tervezettnél és abraktakar­mányuk is van elég. Viszont nincse­nek megelégedve a minőséggel. Ez­zel kapcsolatban így foglalta össze véleményét Ladislav Andel:- A takarmánykészlet optimális összetételével gondjaink vannak, mert a hiányzó fehérje pótlása sok­ba kerül. Egy kilogramm sertéshús előállítását például 1,50 koronával drágítják meg az adalékanyagok. A témához Vladimír Karel mérnök zootechnikus is hozzászólt:- Nemrég a hízósertések napi súlygyarapodása még 62 deka­gramm yolt. Most valamivel keve­sebb, mert kevés a keverékekben a foszfor és a mész, így az állatok nem hasznosítják tökéletesen a ta­karmányt. A pazarlást csak úgy tud­nánk csökkenteni, ha jobb minőségű takarmánykeveréket kapnánk. Parázs vita kerekedett a jutalma­zás és munkatermelékenység növe­kedésének összefüggése körül. Üzembe helyeztek egy agrolabora- tóriumot, ahol rendszeresen ellenőr­zik a tej minőségét, és a fejők a konkrét eredmények szerint kap­ják a prémiumot.- Százezreket nyertünk, amióta van agrolaboratóriumunk, mert ellen­őrizni tudjuk a Milex nyitrai üzemé­ben mért eredményeket - mondta az állattenyésztési ágazat vezetője. - Már nem csak a tejet, de a marha­húst is jó áron adjuk el. Ennek kö­szönhetjük, hogy a szövetkezet tör­ténetében első ízben vált jövedel­mezővé az állattenyésztés. Alfonz Siller mérnöknek, a nagy­cétényi részleg zootechnikusának jelenlétében beszélgettünk a Birkus házaspárral. Birkus László így nyi­latkozott:- Bennünket nem bosszant, hogy minden héten mintát vesznek. El sem tudjuk képzelni, hogy szándé­kosan rossz minőségű tejet adjunk a közellátásnak. A felesége, Matild, így folytatta:- Naponta és tehenenként több mint 10 liter tejet fejünk, s az eladott tejnek több mint a 90 százaléka elsőosztályú. Jól megfizetik a mun­kánkat, és szociális téren is törődik velünk a szövetkezet. A férjemmel együtt minden évben elmegyünk ki­rándulni. Tavaly a szövetkezet jóvol­tából Kubában jártunk, s talán Görög­országba is eljutunk egyszer. Szerződi Vince traktoros azt mondta, második otthonának tekinti a szövetkezetei. Három évtizede dolgozik itt, s elégedett, öt gyereke közül kettő már a szövetkezetben dolgozik, és valószínűnek tartja, hogy a szakmunkásképző elvégzé­se után a harmadik is itt vállal munkát. A gazdaságot Ján Homola mér­nök, a szövetkezet elnöke képviseli a Prágában zajló országos tanács­kozáson. Az eredményeikről szólva elmondta, az idén egy hektár átlagá­ban több mint 6 tonna gabonát csé­peltek, a tehenészetben pedig min­den bizonnyal elérik a 4700 literes fejési átlagot. Továbbra is elsősor­ban a mezőgazdasági alaptevé­kenység fejlesztésére törekednek, de más területen is kezdeményez­nek, hogy ellensúlyozni tudják az új elvonási rendszer kedvezőtlen hatá­sát. Nagy érdeklődéssel készült a kongresszusra, melytől elsősor­ban a mezőgazdaság jövőjével kap­csolatos kérdésekre vár választ. BALLA JÓZSEF Felh ívás a mezőgazdasági dolgozókhoz A jelenlegi drámai időszakban a szocializmus alapvető értékei­nek és nemzeteink humanista hagyományainak megújítása, a demokratikus társadalom újjá­születése a cél. Megállapítható, hogy sem a kommunista párt, sem egyetlen más politikai párt, sem pedig a szervezetek, cso­portok, kezdeményezések, és mozgalmak a jelenlegi helyzet­ben nem kínálnak olyan progra­mot a mezőgazdászoknak, amely valóban modern, világos és távlati volna. Ezért javasoljuk az efsz-ek XI. országos kong­resszusa küldötteinek, az összes mezőgazdasági dolgo­zóknak, és a többi szimpatizáns állampolgárnak, hogy a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége platformján alakítsák meg a me­zőgazdasági dolgozók pártját. A parlamentális demokrácia rendszerében az új párt hatéko­nyabban tudja képviselni a me­zőgazdasági dolgozók érdekeit az összes korcsoportban, hatá­rozottabban tud fellépni az élel­miszertermelés kedvezőbb felté­teleinek kialakítása, a falvak társadalmi és kulturális életének felemelkedése érdekében. Meg akarjuk őrizni a cseh­szlovák mezőgazdaság szocia­lista jellegét. Az a célunk, hogy mindazok a pozitívumok, ame­lyeket az elmúlt években a me­zőgazdasági termelésben elér­tünk, tovább fejlődnek. De job­ban, modernebben, gyorsabban. Az új csehszlovák mezőgaz­dasági dolgozók pártja együtt kí­ván működni az összes meglévő és majdan alakuló politikai párt­tal, a társadalmi és érdekvédelmi szervezetekkel, az összes cso­porttal, kezdeményezéssel és mozgalommal, amelyek célja nemcsak a demokratikus társa­dalom felújítása, hanem a nép életszínvonalának emeiése és hazánk felvirágoztatása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents