Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-18 / 297. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1989. XII. 18. (Folytatás az 1. oldalról) vetelményeiért folytatott harcokban, a szociális szempontból igazságo­sabb társadalomért, a nagy demok­ratikus változások végrehajtásáért, a csehek, a szlovákok és a nemzeti­ségek egyenjogúságáért, a nép élet- színvonalának, kulturális és művelt­ségi színvonalának emeléséért foly­tatott küzdelemben. Ezért kategori­kusan visszautasítjuk azt, hogy a párt tagjait általánosságban fele­lősnek tekintik valamennyi negatívu­mért, az utóbbi évtizedekben, külö­nösen pedig az 1969 után össze­gyűlt problémákért és sérelmekért. A polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban sajátságos helyzet alakult ki: a polgári kezdeményezé­sek és az újonnan alakuló politikai pártok a szabadság, a demokrácia, a társadalmi igazságosság eszméit írják zászlaikra, amelyeket a kom­munista mozgalom megalapítói már régen megfogalmaztak. Ez ellen nem lehet ellenvetésünk; ez logikus következménye annak, hogy a múlt­ban a direktív, adminisztratív mód­szerek érvényesítése folytán foko­zatosan olyan gyakorlat honosodott meg, amely deformálta ezeknek az eszméknek az érvényesítését. A pártban a demokratikus centraliz­must a bürokratikus centralizmus váltotta fel. A párt tevékenységében a politikai módszerek helyett hatalmi adminisztratív módszerek érvénye­sültek. A sorkommunisták csak mini­mális mértékben vettek részt a párt politikájának kimunkálásában, meg­valósításában és ellenőrzésében, gyakorlatilag nem volt befolyásuk a központi szervek politikai döntése­ire. A párt vezető szervei elszakad­tak a tagságtól. A CSKP KB és az SZLKP KB Elnöksége s ilyen vagy olyan mértékben az alacsonyabb pártszervek is, politikai elitté vált, fokozatosan nagy, ellenőrizhetetlen hatalmat ragadt kezébe. Kötelességünk, hogy kongresz- szusunkon egyértelműen kijelent­sük: véglegesen szakítunk társadal­munk szervezésének és irányításá­nak azon rendszerével, amely nem értékelte megfelelően a kiindulópon­tot jelentő anyagi-műszaki bázist, a szocializmus fejlesztésének reális lehetőségeit és a sztálinizmus szá­munkra idegen struktúráit kénysze­rítette ránk Csehszlovákia specifikus körülményei között. Nincsen azon­ban jogunk és okunk sem arra, hogy szakítsunk a forradalmi munkás- és kommunista mozgalom céljaival, a humánus, szociális szempontból igazságos, kizsákmányolástól men­tes társadalom kiépítésével a de­mokrácia teljes kibontakoztatása út­ján. Visszautasítjuk, hogy a szocializ­mus örökérvényű, változtathatatlan modellje szerint járjunk el. Tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy társadalmunkban gyors ütemben pluralista politikai rendszer alakul ki, amelyben pár­tunk csak az egyik politikai szubjek­tum lesz. Részvétele a kormányban és az államigazgatás más szervei­ben, a jövőben csakis az általános demokratikus választások eredmé­nyétől függhet. A párt a többi politi­kai szubjektum iránti bonyolult vi­szonyok közepette tevékenykedik majd. A pluralista rendszer nem át­meneti, a demokratikus jogok és szabadságjogok megtartásának egyik szükségszerű feltétele. Fontos akadálya annak, hogy visszatérjünk a totalitárius hatalmi rendszerekhez. Új struktúra és munkaformák Ezekből a politikai tényekből kiin­dulva rendkívül bonyolult és sürgető kérdések előtt állunk: milyen legyen a párt stuktúrája, munkájának formái és módszerei? Milyen legyen a vi­szonya a többi politikai erőhöz, a polgári kezdeményezésekhez? Az elmúlt időszak elemzése alap­ján a felsorolt kérdések megoldása alapvető és döntő kiindulópontjának tartjuk azt a felismerést, hogy a pár­tot, korszerű, európai típusú balol­dali párttá kell változtatni, amely egyenrangú partnerként versenyez­het a politikai erőkkel. Ez megköveteli, hogy a párt von­zó, progresszív kezdeményezése­ket tegyen a társadalmi fejlődés szükségleteinek kielégítésére, az egyes társadalmi csoportok, rétegek es az egyének szükségleteinek, ér­dekeinek kielégítésére. A megújho- dott pártnak le kell vonnia a követ­keztetéseket a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek, va­Pavel Bolvansky beszéde lamint az európai nemzetek kultúrá­jának sokrétű történelmi összefüg­géseiből. Felül kell bírálnunk és új módon kell meghatároznunk viszo­nyunkat a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom egyes csa­pataihoz, a világ baloldali pártjaihoz és demokratikus mozgalmaihoz. Tartós értékünk marad a cseh és a szlovák nemzet valamint a nemze­tiségek teljes egyenjogúságának és szuverenitásának respektálása és érvényesítése. Olyan pártra gondolunk tehát, amelyet élő mozgalomként kell ki­építeni, minden egyes párttag aktív részvételével. Az ilyen pártban nem jön számításba az eszmei és akció­egység gépies értelmezése. Az iga­zi, élő, nem formális egység azon­ban csakis olyan feltételek között alakulhat ki, amelyek nemcsak lehe­tővé teszik, hanem szinte ösztönzik a gondolatok vetélkedését a pártpo­litika kidolgozása során, amely szá­mol a pártmunka formáinak és mód­szereinek sokszínűségével és a pár­ton belül szavatolja a nézetek tolerá­lását. Ezzel kapcsolatban azt a javasla­tot terjesztjük elő, hogy sajtószerve­ink, a Pravda és az Uj Szó, Szlová­kia Kommunista Pártjának szervei legyenek. Kongresszusunk dönt majd arról, hogy az említett napila­pok főszerkesztőit közvetlenül a kongresszus választja-e majd meg, vagy pedig megbízásából a párt központi bizottsága. Szlovákia Kommunista Pártja egyúttal megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a Nővé slovo politikai, gazdasági és kulturális hetilap önál­ló publicisztikai tevékenységet fejt­sen ki, egyesítse a szocialista irány­zatú értelmiséget, teret biztosítson a különböző eszmei áramlatok közti véleménycseréhez, legyen fóruma a szociális szempontból igazságos, plurális társadalom építésének útjai­ról folytatott párbeszédhez. A pártélet demokratizálása felté­telezi a különböző platformok sza­badságát és a kisebbség azon jogát, hogy saját nézete legyen. Az egye­sítő tényezők csakis a kommunista mozgalom alapvető történelmi céljai. Támogatjuk a marxizmust, de nem mint dogmát, hanem mint eszmei, módszertani kiindulópontot. A plurális politikai rendszer léte azt a feladatot állítja pártunk elé, hogy felkészüljön: produktív párbe­szédet és konkrét együttműködést kell folytatnia a többi politikai párttal és a különböző polgári kezdemé­nyezések formájában keletkező struktúrákkal. A demokratikus szoci­alizmus koncepciójából kiindulva ar­ra törekszünk, hogy kialakuljon a baloldali erők erős csoportosulása, amely hatékonyan ellensúlyozná a kapitalista viszonyok felújítását tá­mogató irányzatokat. Nem tagadjuk a termelőeszközök tulajdona diffe­renciált formáinak célszerűségét. Támogatjuk a vállalkozói kezdemé­nyezések szabad kibontakozását, de szem előtt tartjuk azt, hogy egyensúly legyen a termelés haté­konyságának növelése és a dolgo­zók szociális biztonsága között. Elvtársak! A járási és városkerületi konfe­renciákon számos gyakorlati kérdés vetődött fel. Az SZLKP akcióbizott­sága valamennyivel alaposan foglal­kozott. Engedjék meg, hogy most ismertessem álláspontunkat a leg­gyakrabban felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Teremtsünk rendet sorainkban Egyetértünk abban, hogy a párt nézet- és akcióegysége felújításá­nak alapvető feltétele, hogy rendet teremtsünk saját sorainkban, halo­gatás nélkül megtisztítsuk a pártot azoktól, akik tetteikkel, életmódjuk­kal vagy tehetetlenségükkel lejárat­ták a pártot, csökkentették tekinté­lyét és előidézték a mai válságot. Az akcióbizottság néhány konkrét eset­ben nyilvános állásfoglalást adott ki. Egyúttal felkérte a központi ellenőr­ző és revíziós bizottságot, hogy ha­laszthatatlanul vizsgálja felül a párt vagy az állami fegyelem megsérté­sének azon eseteit, amelyekre a közvélemény rámutat. Ezt kerületi és járási szinten is megköveteljük. A vizsgálatok eredményeit fokozato­san nyilvánosságra hozzuk. További fontos kötelesség és fel­adat mindazon volt párttag rehabili­tálása, akiket sorainkból jogtalanul kizártak vagy töröltek. Minden bü­rokratikus huzavona nélkül fel kell újítani megszakítás nélküli tagságu­kat, hogy mindenki, aki akar, dolgoz­hasson sorainkban. Véleményünk szerint valamennyiük nézetét tolmá­csoljuk, amikor sajnálatunkat fejez­zük ki amiatt, hogy ilyen megkésve kerül sor ezen párttagok politikai és erkölcsi rehabilitálására. További fontos és időszerű kér­dés a pártalapszervezetek távozása a munkahelyekről. Az akcióbizottság állásfoglalását ebben a kérdésben nyilvánosságra hoztuk. Továbbra is az a véleményünk, hogy ameddig más politikai csoportosulások is ak­tívan dolgoznak a munkahelyeken, nincs okunk arra, hogy elhamarko­dottan távozzunk a munkahelyekről, természetesen azzal a feltétellel, hogy a pártszervezetek aktivitása a pártéletre korlátozódik és a mun­kaidő után nyilvánul meg. Ezt a kér­dést az adott helyek konkrét helyze­téből kiindulva kell megoldani. Szá­mos esetben nincs annyira kiélezve a helyzet, hogy napirendre került volna a pártszervezet távozásának kérdése. Felszólítjuk azonban a szövetségi és a nemzeti kormányt, a Szövetségi Gyűlést és a Szlovák Nemzeti Tanácsot, hogy minél előbb dolgozzák ki és hagyják jóvá a politi­kai pártokról szóló törvényt, amely szabályozza a politikai pártok hatás­körét. Az alapszervezetek tevékenysé­gével kapcsolatban azonban egy másik fontos körülményre is fel kell hívnunk a figyelmet. Az elmúlt napok is megmutatták, a pártszervezetek akcióképességének súlyos akadá­lya az a megszokott gyakorlat, hogy felülről várják az utasításokat, a kör­leveleket. Minél előbb szakítani kell ezzel a szokással, önállóságot, kez­deményezést kell tanulni. Időszerűek a pártépítésre vonat­kozó kérdések is. Általánosságban egyszerűsítését követelik. Nézetünk szerint a lehető legszorosabb kap­csolatot kell kialakítani az alapszer­vezetek és a párt központi bizottsá­ga között. Az akcióbizottság ezzel kapcsolatban foglalkozott Szlovákia Kommunista Pártja és szervei hely­zetével. Nézetünk szerint Szlovákia Kommunista Pártja a CSKP önálló része, nemzeti politikai erőként mű­ködik a Szlovák Szocialista Köztár­saság viszonyai között. Ebből követ­kezik az a követelmény, hogy az SZLKP Központi Bizottsága közvet­lenül irányítsa a pozsonyi városi bi­zottságot és a járási pártbizottságo­kat. Helyesnek tartjuk, hogy a köz­ponti bizottság delegálja képviselőit a CSKP Központi Bizottságába, végrehajtó szerveibe és bizottságai­ba. Természetesen az SZLKP-nak egybe kell hangolnia politikáját a CSKP politikájával. A párt felépítésének korszerűsítése Továbbra is indokoltnak tartjuk a járási pártbizottságok létét. Véle­ményünk szerint koordinációs sze­repet kell betölteniük, szakavatott tájékoztatásokat nyújtani az alap­szervezeteknek és nem kell közvet­lenül operatívan irányítaniuk. A ke­rületi pártbizottságok megszünteté­sének kérdését a többi politikai párt szervezeti struktúrájának figyelem­be vételével kell megoldani. Semmi esetre sem számítunk azonban az új struktúrában a mai kerületi bizottsá­gokkal. A pártépítésben számolni kell az­zal, hogy nem működhetnek minde­nütt az alapszervezetek az eddigi értelmezésben. A párt új értelmezé­se alapján a párton belül más struk­túrákat is ki kell alakítani, mint pél­dául vitaklubokat, fórumokat, moz­galmakat, lehetővé kell tenni, hogy a kommunisták szabad társulásokat alakítsanak ki, amelyek a munkáso­kat, a földműveseket és az értelmi­séget egyesítenék. Ez nyilván szük­ségessé teszi a koordinációs bizott­ságok kialakítását. Röviden tehát, fel kell készülni arra, hogy rugalma­sabbak legyünk és többféle szerve­zési formát alkalmazzunk. A hang­súly nem a formális gyűléseken, a kötelező tanfolyamokon, hanem a nézetek és a tapasztalatok élő, időszerű cseréjén, a céltudatos tö­megpolitikai szervezőmunkán lesz. A párt központi bizottágának szere­pét mindenekelőtt a koncepiós kér­dések megoldására, a párt stratégi­ája és taktikája kidolgozására, a központi szervek és más politikai pártok képviselőivel kialakított kap­csolatokra kell összpontosítania. Valamennyi konferencián meg­nyilvánult a bizalmatlanság a pártap­parátus dolgozóival szemben. Szin­te általános volt eddigi munkájuk bírálata. Tekintettel a párt válságára, ez a légkör érthető. A továbbiakban azonban megfontoltan és differenci­áltan kell értékelni az apparátus egyes dolgozóit. A jövőben is szük­ségünk lesz apparátusra, de annak szerénynek, szakképzettnek, rugal­masnak kell lennie, a korunknak megfelelő ismeretekkel és tapaszta­latokkal, a megalapozott elemzé­sekhez, az információk értékelésé­hez, a közvéleménykutatáshoz szükséges ismeretekkel kell rendel­keznie. A mai helyzetben enélkül elképzelhetetlen a választott párt­szervek munkája is. Ezzel összefüg­gésben felmerül, hogy hiányoznak az átütő politikai személyiségek, a tapasztalt hivatásos politikusok, pedig nélkülük elképzelhetetlen a pluralista rendszerben a korszerű, demokratikus politikai párt. Közis­mert, hogy az ilyen személyiségek elsősorban a mindennapi politikai harcokban nőnek fel. Tudjuk azon­ban azt is, hogy felkészítésük elkép­zelhetetlen a céltudatos elméleti művelődés nélkül. Az akcióbizottság véleménye szerint az ilyen szakem­bereket a jövőben az állami oktatási réndsieren belül kell képezni, eset­leg a Károly Egyetem, vagy a Ko- mensky Egyetem keretében a társa­dalom politikai tudományok karának kialakításával. Más kommunista vagy baloldali pártok tapasztalatai szerint minden esetre indokolt, hogy a pártnak speciális elméleti központ­ja legyen. A demokratikus erők egysége Fontos feladat, hogy kapcsolato­kat építsünk ki más politikai pártok­kal és a különféle polgári kezdemé­nyezésekkel. Hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a demokratikus erők az elvi kérdésekben egységesek legye­nek. Együtt akarunk működni azok­kal, akik a szociális szempontból igazságos társadalomért, jogálla­mért küzdenek és elvetik az antihu- mánus koncepciókat. Hangsúlyozni szeretnénk, súlyos politikai hiba len­ne, ha a polgári kezdeményezése­ket általánosságban ellenségesek­nek tekintenénk. Differenciáltan kell viszonyulnunk ezekhez a kezdemé­nyezésekhez, önmagunkat e moz­galom pozitív irányzatai híveinek és közvetlen résztvevőinek kell tekinte­nünk. A pluralista rendszer viszonyai között folytatott munka megköveteli, hogy lényegesen emeljük az ideoló­giai, politikai és tömegpolitikai mun­ka színvonalát. E feladat fontossá­gát növeli az a tény, hogy rövidesen megkezdjük az általános demokrati­kus választások előkészítését. Meg kell nyernünk a dolgozók bizalmát. Fel kell újítani a párt tekintélyét és programjának vonzerejét. Szükség- szerűvé válik, hogy a párt új munka­formákat és módszereket alkalmaz­zon. Nagyon célszerű lesz, ha visz- szatérünk az 1945 és 1948 közötti időszak tapasztalataihoz, tanulmá­nyozzuk és felhasználjuk más kom­munista pártok és baloldali mozgal­mak tapasztalatait. Meg kell tanul­nunk a kompromisszumkötést, azt, hogy rövid lejáratú vagy hosszú távú megállapodásokat kössünk más po­litikai erőkkel. Számos kérdés merült fel a párt vagyonával, a pártapparátus és a marxizmus-leninizmust oktató fő­iskolai tanárok elhelyezésével stb. kapcsolatban. Néhány kérdésről az újságok közölték a szakemberek magyarázatát. Abból a helyzetből kiindulva, amikor gyakran nem res­pektálják az érvényes jogszabályo­kat, felkértük az SZSZK kormányá­nak elnökét, hogy a kormány hozzon konkrét intézkedéseket az érvényes jogszabályok betartására. Határo­zottan fel kell lépni mindazokkal szemben, akik a demokrácia helyett káoszt és anarchiát akarnak, akik eddig nem értették meg, hogy a de­mokrácia bizonyos politikai kultúrát követel meg. Időszerűek a Népi Milíciára vo­natkozó kérdések is. Tudják, hogy a milícia, mint szervezett testület, már nem létezik. Erkölcsi kötelessé­günk azonban, hogy értékeljük a párttal összefüggő tevékenységü­ket és azt az áldozatos munkájukat, amelyet a vállalatoknál és üzemek­ben, különböző rendkívüli esetek­ben, vagy elemi csapásokkor fejtet­tek ki. Tagjaival továbbra is számo­lunk pártunk soraiban. Ami a milícia azon tagjait illeti, akik speciális tan­folyamokat végeztek el, azt ajánljuk, hogy használják ki ismereteiket a polgári védelem rendszere kere­tében. Időszerű kérdés a tagdíjilleték összege és a fizetés módja. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége javaslatát táviró útján elküldte a járá­si konferenciáknak. A javaslatokról vitatkozni lehet. Az SZLKP akcióbi­zottsága azt a javaslatot támogatja, hogy a nem kereső lakosok (diákok, háztartásbeliek, nyugdíjasok, kato­nák sb.) egységesen 2-5 korona illetéket fizessenek, a kereső pártta­gok pedig tiszta alapfizetésük egy százalékának megfelelő összeget. Ebben a kérdésben a végső döntés a CSKP rendkívüli kongresszusát illeti meg. Mielőbb meg kell oldani a tagdíjak összegyűjtésének és befi­zetésének kérdését, valamint azt is, hogy ezekből milyen részt kapnak az alapszervezetek vagy pártsejtek. Azokban az esetekben, amikor az alapszervezetek megszűntek már a munkahelyeken, a tagoknak kap­csolatba kell lépniük a lakóhelyi pártszervezetekkel és ott kell fizet­niük a tagdíjukat is. Természetesen a párttagok a meghatározott tagdíj­nál nagyobb összeggel is támogat­hatják a párt tevékenységét. Elvtársak! Küzdelmet folytatunk a párt sze­repének és aktív funkciójának meg­védéséért a politikai élet új feltételei között. Egy pillanatra se feledkez­zünk meg arról, hogy nem magáért a pártért tesszük ezt, hiszen a párt létének csak addig van értelme, amíg a széles rétegek szükségleteit és érdekeit fejezi ki. Mozgalmunk haladó hagyományaik szellemé­ben továbbra is elsősorban a mun­kásosztály szükségleteit és érdekeit akarjuk védeni, szem előtt tartva a struktúrájában végbement minő­ségi változásokat és sokoldalú kap­csolatait a tudományos-műszaki ér­telmiséggel. A többi politikai erővel együtt ki akarjuk fejezni a földműve­sek és az értelmiség érdekeit is. Mindent megteszünk azért, hogy so­rainkban összegeződjön az értelmi­ség pótolhatatlan ereje és ennek érdekében széles teret kell biztosí­tanunk az értelmiség munkájához. Támogatjuk a nők égető és a szó teljes értelmében jogos követelmé­nyeinek megoldását, különös tekin­tettel az anyaság és a család társa­dalmi jelentőségének teljes elisme­résére. Továbbá abból indulunk ki, hogy valamennyi mai probléma tár­sadalmi jellegű, és nem a nemzetek közti vita tárgya. Ebben a szellem­ben viszonyulunk az ifjúsághoz, ér­tékelve azt az erkölcsi erőt, amelyet mozgalmával társadalmi életünkbe hozott. Támogatjuk hogy a fiatal ér­telmiség mozgalma megtartsa saját­ságos politikai arculatát. Egyértel­műen támogatjuk az általános em­beri értékek elsődlegességét a de­mokrácia, az erkölcs és a kultúra területén; ennek alapján alakítjuk ki viszonyunkat a hívőkhöz. A párt soraiban kialakult válság ellenére optimizmusunk forrása nem merült ki. Optimizmusunk a párt fel­újítható erejéből, becsületes tagjai­ból táplálkozik. A pártnak nem azért kell a társadalmi mozgás első sorai­ba verekednie magát, mert ezt presztízskérdésnek tekinti, hanem azért, mert a mi programunk az ember boldogsága, társadalmunk valamennyi tagjának teljesértékű élete. E feladat teljesítése érdeké­ben olyan központi bizottságot kell megválasztani, amelyben az egész tagság megbízik. Elvtársak! Befejezésül néhány szót akarunk szólni az SZLKP akcióbizottságának keletkezéséről, azokról a napokról, amikor magára vállalta a rendkívüli kongresszus előkészítésének fela­datát. A huszonnégytagú akcióbi­zottságot az SZLKP Központi Bizott­ságának december 6-i ülése válasz­totta meg, amikor a belpolitikai ese­mények hatására lemondott a már átalakított elnökség és titkárság. Az akcióbizottság a pillanatnyi helyzet és lehetőségek szerint alakult meg. Ezért őszinte köszönetét akarok mondani az akcióbizottság, az ap­parátus és a munkacsoportok tagjai­nak, akik részt vettek a rendkívüli kongresszus előkészítésében. Alcímek: Új Szó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents