Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-18 / 297. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hétfő, 1989. december 18. ★ Ara 50 fillér XLII. évfolyam, 297. szám Késő éjjelig tanácskozott az SZLKP rendkívüli kongresszusa Csak a gyökeres megújulás jelenthet esélyt a bizalom visszaszerzésére (Munkatársunktól) - Szlovákia Kommunista Pártja rendkívüli kong­resszusának küldöttei tegnap nagyon korán keltek, sőt többen egész éjszakán át utaztak, ugyanis a tanácskozás reggel hét órakor kezdődött a pozsonyi (Bratislava) Művelődési és Pihenöparkban. Ott volt a tanácskozáson Karéi Urbánek, a CSKP KB főtitkára is. A rendkívüli kongresszust Milán §tefan Lednár pozsonyi küldött Pruzinec prievidzai bányász nyitotta és több más felszóló is bírálta meg, majd a bonyolultnak és hosz- szadalmasnak ígérkező ügyrendi kérdések megvitatására került sor. Az ülést vezető Zselenák József rugalmassága és reagálóképessége révén a küldöttek viszonylag gyor­san egyetértésre jutottak. Nagyobb vitát csupán Lubos Kríz pozsonyi küldött indítványa váltott ki, aki java­solta, hogy a termet hagyják el az SZLKP nemrég lemondott, erkölcsi­leg kompromittálódott központi bi­zottság tagjai. Többen viszont úgy érveltek, hogy helyesebb lesz, ha meghívottként jelen lesznek, mert így közvetlenül érzékelhetik, milyen politikai és erkölcsi válságba sodor­ták a pártot és személyesen vála­szolhatnak az esetleg felmerülő kér­désekre. Végezetül szenvedélyes vita után 357 küldött a maradásuk mellett voksolt, 303 résztvevő pedig a benyújtott indítványt támogatta, heten tartózkodtak, s így senkinek sem kellett idő előtt távoznia a helyi­ségből. Ezt követően hangzott el az SZLKP akcióbizottságának beszá­molója a politikai helyzetről és a kommunista párt alapvető felada­tairól, amelyet Pavel Bolvansky ter­jesztett elő. Utána a küldöttek meg­ismerkedtek a Szlovákia Kommunis­ta Pártja Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának tevékenységét elemző tájékoztatóval. Kilenc óra előtt néhány perccel kezdődött a vita, amely meglehető­sen szerteágazó és zaklatott volt. A légkörre jellemző, hogy egy-egy felszólalás után többen is arra figyel­meztették a jelenlévőket, igyekezze­nek a lényeges dolgokra koncentrál­ni. Több felszólaló visszatért Lubos Kríz javaslatához és felháborodásá­nak adott hangot, mert - mint kide­rült - több mint hatvan küldött ebben a kérdésben egyáltalán nem foglalt állást. Néhányan követelték a sza­vazás megismétlését, ám ezt a munkaelnökség elvetette. a CSKP KB Elnökségét és személy szerint Karéi Urbáneket azért, mert késve és nem megfelelően reagál­nak az eseményekre, s emiatt nap­ról napra növekszik az elbizonytala­nodó, sót kiábrándult párttagok szá­ma. Csaknem mindegyik felszólaló követelte, hogy meg kell válni mind­azoktól a párttagoktól, akik különbö­ző tisztségekben lejáratták eszméin­ket, s indokolatlan bírálatoknak, esetenként támadásoknak tették ki a becsületes sorkommunisták nagy tömegét. Többen követelték, hogy lényeges gyakorlati kérdésekről és a közeljövő feladatairól is szóljanak, hogy mielőbb világos programja le­gyen a pártnak. Peter Őrenkel, a pozsonyi Szlo­vák Műszaki Főiskola Gépészeti Ka­rának adjunktusa hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a kozmetiká­zásnak, az elvtelen hátrálásnak: a kommunista párt csak akkor sze­rezheti vissza a bizalmat, ha gyöke­resen megújul, s a tisztségekbe rá­termett, becsületes emberek ke­rülnek. Tóth Mihály az 1970-ben kizár­tak nevében kért szót és javasolta, hogy ezek a jelenlévők is a kong­resszus teljes jogú résztvevői lehes­senek. Felszólalásának további ré­szében a nemzetiségi kérdés tény­leges rendezését követelte, példa­ként állítva a skandináv országok gyakorlatát. Hangsúlyozta: a nem­zetiségi kérdés megoldása nem függhet pillanatnyi politikai meggon­dolásoktól, vagy választási manőve­rektől. A nemzetiségi kérdés igaz­ságos rendezése a tényleges egyenjogúságon alapul, amely a de­mokratikus jogállam egyik alappil­lére. Jaroslav Mrva a Kommunisták Demokratikus Fórumának alapelvei­ről szólt, kiemelve, hogy a rendkívüli kongresszus után megtisztult és ak­cióképes kommunista pártban sze­retnének tevékenykedni. Pavel Bolvansky beszéde Rendkívül feszült társadalmi-poli­tikai helyzetben ülünk össze. Első ízben tanácskozunk azután, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja megszűnt a társadalom alkotmányo­san rögzített vezető ereje lenni. Sok szempontból drámai járási és város­kerületi pártkonferenciák után talál­kozunk. A mai belpolitikai helyzetet min­denekelőtt a kommunista párt tekin­télyének hirtelen csökkenése jellem­zi. Nyilvánosan elítélik az elmúlt év­tizedekben gyakorolt hatalmi mono­póliumának megnyilvánulásait és következményeit. Felvetik a kérdést, mennyiben felelős társadalmunk kedvezőtlen gazdasági, szociális, szellemi, kulturális, környezetvédel­mi stb. helyzetéért. Tanúi lehetünk annak, hogy általánosságban bizal­matlanságukat fejezik ki a párttagok iránt. Differnciálódási folyamat megy végbe és mélyül el magában a párt­ban, ideológiai és szervezési terüle­ten is. Ezt a folyamatot minden szin­ten, a pártszervekben és a párttapa- rátusban is a vezetők heves bírálata kíséri. Folytatódik az az irányzat, amely a pártszervezetek felszámo­lását szorgalmazza. További tagok távoznak a párt soraiból. Ma már nyilvánvaló, hogy a mély politikai és erkölcsi válság okai visz- szanyúlnak a múltba. Az egy uralko­dó politikai párt monopóliumán ala­puló társadalmi rendszer és az ad- minisztratív-utasításos irányítási módszer érvényesítése kudarcot vallott. Az idei november 17-i tragikus események csupán impulzust adtak a diákok és a lakosság széles réte­gei elégedetlenségének felszabadí­tására. Szükségesnek tartjuk, hogy kongresszusunkon is kijelentsük, egyértelműen elítéljük a rendfenn­tartó erők durva fellépését a diákok békés tüntetése ellen. Ügyelünk ar­ra, hogy a párt szakítson mindazok­kal, akik bizonyíthatóan felelősek ezért a fellépésért ugyanúgy, mint a tavaly márciusi pozsonyi (Bratisla­va) tüntetés résztvevői elleni fellépé­sért. Nemzeteink történetéből senki sem törölheti ki azt a tényt, hogy a párt részt vett a dolgozók jogos gazdasági, szociális és politikai kö- (Folytatás a 3. oldalon) A délelőtt folyamán a jelölőbizott­ság tagjai találkoztak a kongresszu­son részt vevő kizárt párttagokkal, akik elmondták: nem céljuk nehezí­teni a tanácskozás munkáját, ezért egyetértenek azzal a javaslattal, hogy felszólalásaikkal és más mó­don is járuljanak hozzá a kongresz- szus sikeréhez. Viktor Pavlendát és Anton íazkyt felkérték, vegye­nek részt a javaslóbizottság munká­jában. Kora délután szólalt fel Karéi Ur­bánek, aki mintegy tizenöt percet beszélt. Elmondta, hogy meg keli újítani a párt belső életét meghatá­rozó szerephez juttatva az alapszer­vezeteket és az alulról jövő kezde­ményezéseket. Fontos feladatként jelölte meg a pártapparátus lénye­ges csökkentését, s közölte: mérle­gelik a kerületi pártbizottságok meg­szüntetését is. Megújulást csak olyan emberekkel érhetünk el, akik politikai és szakmai szempontból rá­termettek, erkölcsileg pedig feddhe­tetlenek. - önök joggal kérdezhetik - mondta - s milyen ember voltál te, Urbánek? - Nyilván nem voltam mindenben következetes, de erköl­csi hitelemet igazolja az a tény, hogy a brnói városi pártkonferencián nemrég nagy többséggel választot­tak küldöttnek a CSKP rendkívüli kongresszusára. Ebben a városban voltam korábban vezető titkár, tehát jól ismernek - hangsúlyozta. Felszólalásának további részé­ben arról szólt, hogy nem ért egyet azokkal, akik azért bírálják a vezető pártszervet, mert tárgyalóasztalhoz ült a Polgári Fórum képviselőivel. A Polgári Fórum - mutatott rá - kép- (Folytatás a 2. oldalon) Lőrincz János felvétele „...a nép hangja: parancs..." Vízlépcsőellenes nagygyűlés volt Bősön (Munkatársunktól) - Több mint kétezren vettek részt szombaton Bősön (Gabcíkovo) azon a nagygyűlésen, amelyet a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, a Független Magyar Kezdeményezés polgári mozgalmak, valamint a Természet- és Tájvédők Szlovákiai Szövetségének duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) járási koordinációs bizottsága, illetve szervezete rendezett a dunai vízlépcsőrendszer ellen. A főleg helyi és környékbeli lakók­ból álló tömeg - bár a megmozdu­lásra szép számban érkeztek az ország távolabbi részeiből, sőt hatá­rain túlról is - annak a követelésé­nek adott hangot, hogy a CSSZSZK kormánya a magyar félhez hasonló­an azonnal függessze fel a Bős -Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építését, hozzon létre egy független nemzetközi szakértőbizottságot, amely átértékeli és - figyelembe véve az ökológiai kockázatokat - módosítja a vízlépcső ez ideig elkészített tervdokumentációját, s a vizsgálatok eredményei alapján javasolja majd az érintett országok kormányainak a vízlépcső további kihasználásának - esetleg felszá­molásának - optimális alternatíváit. A polgári mozgalmak és a termé­szetvédők képviselői a nagygyűlés résztvevőivel egyetemben többek között követelték azt is, hogy az „Két feltétellel vállalnám...(( VÁCLAV HAVEL TÉVÉBESZÉDE (ŐSTK) - Jó estét, kedves barátaim! Mindenekelőtt köszönöm a Csehszlo­vák Televíziónak, hogy lehetővé tette számomra néhány gondolat kifejtését. Beszédemet ma délelőtt írtam, és papírról olvasom fel, mert nem szeretem a csalá­sokat és elítélem, ha a politikusok az olvasógéprői olvassák beszédüket, mi­közben úgy tesznek, mintha közvetlenül szólnának a nézőkhöz. Csalásból pedig már épp elég volt ebben az országban. Először is magamról kellene monda­nom valamit. A hivatalos propaganda' húsz éve állítja rólam, hogy a szocializ­mus ellensége vagyok, hogy országunk­ban fel akarom újítani a kapitalizmust, hogy a világimperializmus szolgálatában állok, hogy juttatásokat fogadok el tőle és hogy különböző vállalatok tulajdonosává akarok válni, ki akarom zsákmányolni dol­gozóit és így tovább, körbe-körbe. Mindez hazugság volt, ahogy arról hamarosan meggyőződhetnek, mivel rövidesen kez­denek majd megjelenni könyveim, ame­lyekből nyilvánvaló, ki vagyok és hogyan gondolkodom. Az első könyvem a közeli napokban jelenik meg. Nem azért beszélek erről, hogy bárkit is untassak személyes védekezésemmel, hanem azért, mert sokat beszélnek rólam és hazánk szempontjából nem teljesen jelentőség nélküli, hogy ki vagyok és mit gondolok. Azt is el kellene mondani ma­gamról, hogy mindig az igazat igyekeztem mondani és írni, éspedig tekintet nélkül arra, hogy az a kormánynak tetszik-e vagy sem és hogy ezért néhány évet börtönben töltöttem. Egy hónapja, hogy a rendfenntartó egységek brutálisan szétverték a békés manifesztációt. A diákok egy hasonló vé­rengzés 50. évfordulójáról akartak meg­emlékezni, annak az eseménynek az év­fordulójáról, amikor a nácik az akkor tanu­ló nagyapáik tüntetését verték szét. A diá­kok egy hónappal ezelőtti sztrájkba lépé­sével megkezdődött valami, amit csak az idő távlatából tudunk majd megnevezni. Mindennapjainkban úgy hívjuk* hogy bé­kés forradalom. Valamennyien hálásak (Folytatás a 4. oldalon) A berlini kongresszuson új nevet kapott a párt A küldöttek a fejlődés harmadik útjára szavaztak Honecker elutasította a korrupció vádját (ŐSTK) - Egyhetes szünet után szombaton újították fel Berlinben a Német Szocialista Egységpárt rendkívüli kongresszusának tanácsko­zását. A küldöttek beszámolót hallgattak meg a párt új programjáról, továbbá a jelenlegi társadalmi válság okairól, amely elítélte Erich Honecker személyi kultuszát is. A párt új programját a soron következő mint a személyiség szabad fejlődését. kongresszus elé fogják terjeszteni. A do- A demokratikus szocializmust humánus, kumentum ról most elhangzott beszámoló szociális és ökológiai beállítottságú társa­fó feladatként jelöli meg a demokratikus dalomként jellemzi, amelyben érvényesül szocializmus építését az NDK-ban, vala- (Folytatás a 6. oldalon) illetékesek azonnal és objektíven tá­jékoztassák a nyilvánosságot az építkezés eddigi és várható negatív, illetve pozitív következményeiről; az érintett területek lakossága körében végezzenek közvélemény-kutatást, s vegyék figyelembe az ő szempont­jaikat is. A heves, időnként szenvedélyes vitában az SZSZK új kormányának képviselői: Vladimír Ondrué és Varga Sándor miniszterelnök-he­lyettesek, valamint Iván Vesely er­dőgazdasági, vízgazdálkodási és fa­ipari miniszter - az ugyancsak jelen­levő Vladimír Lokvenc kormánybiz­tos eredeti szándékával ellentétben nem szólalt fel - ígéretet tettek arra, hogy felfüggesztik a bősi vízlépcső építését, s a nagy beruházásról tár­gyalásokat kezdeményeznek a ma­gyar féllel. Mint mondották, nem ki­zárt a korábbi államszerződés mó­dosítása sem, de úgy vélték, telje­sen felhagyni az erőmű építésével sem Csehszlovákia, sem Magyaror­szág számára nem lehet reális cél. Arról viszont biztosítottak mindenkit, hogy az ügy további intézésébe be­vonják a zöld mozgalmak képviselőit is és figyelembe veszik a Csallóköz lakosainak véleményét, jogos köve­teléseit, hiszen a kormány számára a nép hangja, parancs, (baranyai) Átvágták a szögesdrótot (CSTK) - A csehszlovák-osztrák határon tegnap Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter osztrák kollégájával, Alois Mockkal találko­zott. Dienstbier miniszter a találkozó céljáról elmondta, hogy egyrészt jel­képesen át akarják vágni a két or­szágot elválasztó szögesdrótot, másrészt megvitatják a két ország kapcsolatai fejlesztésének lehetősé­geit, s előkészítik Alois Mock márci­usban esedékes csehszlovákiai lá­togatását. A szögesdrót átvágására a dél­utáni órákban a hevlíni határátkelő- hely közelében sor is került. Ezzel a két külügyminiszter nemcsak a két ország közötti bizalom erősítését pecsételte meg, hanem egyúttal ha­zánk is kifejezte, hogy hozzá szeret­ne járulni a közös európai ház meg­teremtéséhez. Jirí Dienstbier és Alois Mock részt vett egy ausztriai határ menti város­ban tartott tömeggyűlésen. Ezen a csehszlovák diplomácia vezetője hivatalosan bejelentette, hogy szer­dától január végéig vízum nélkül látogathatnak hazánkba az osztrák állampolgárok, majd az azt követő sajtóértekezleten közölte, hogy Csehszlovákia javasolja a két or­szág közötti vízumkényszer végle­ges eltörlését.

Next

/
Thumbnails
Contents