Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-02 / 284. szám, szombat

ÚJ szú 3 1939. XII. 2. Közös célunk a jog világa, a jogon alapuló béke Mihail Gorbacov beszéde a római Capitoliumon (ŐSTK) - Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió legfelsőbb vezetője csü- szerelésről szóló megállapodást. Ki- törtökön a római Capitoliumon rendkívül jelentős javaslatokat tártál- tért arra, a kedvező európai fejlő- mazó beszédet mondott. Bevezetőben méltatta a szovjet -olasz kapcsolatokat, s azt, hogy milyen szerepet játszott Itália a vi­lágkultúra, a civilizáció fejlődésében. A mai politikusok legfontosabb fela­datának tartja a haladás és a kölcsö­nös biztonság szavatolását a világ sokszínűségének, az érdekek egyensúlyának és a szabad válasz­tás alapján. A szovjet nép hű szocia­lista választásához, s ezen mit sem változtatnak a Szovjetunióban jelen­leg is folyó heves viták. Ezt tudatosí­tania kell mindenkinek, aki velünk normális kapcsolatokat kíván építeni - fűzte hozzá. A szovjet politika új elemeit a következőképpen vázolta: lemondtunk az igazság monopóliu­máról, nem gondoljuk, hogy mi va­gyunk a legjobbak és mindig iga­zunk van, s nem tekintjük ellenség­nek azt, aki nem ért velünk egyet. Az új gondolkodás, a jelenlegi világra való becsületes realista és objektív szemlélet eredménye, s e világhoz hozzátartoznak a tragikus problé­mák, a veszélyek, de a hatalmas lehetőségek is. Az új gondolkodás- mód annak a humanizmusnak a leg­jobb hagyományaira épül, amely Itá­liában született meg. Gorbacsov ezt követően arról be­szélt, milyen nehéz feladat az átala­kítás a soknemzetiségű szovjet fö­derációban, majd rámutatott, ma már másként közelítenek azokhoz a problémákhoz, amelyekre koráb­ban túlzottan leegyszerűsítve tekin­tettek. Ilyen például a vallás. Ez mindenkinek a magánügye, amely­be senkinek sincs joga beavatkozni. Abból indulunk ki, hogy azok az erkölcsi értékek, amelyeket évszá­zadokon keresztül az egyház ápolt és testesített meg, országunk megú­julását szolgálhatják és már szolgál­ják is. Az 1989-es esztendő végén a szocialista világ került a figyelem középpontjába. Ezek az országok a radikális reformok útjára léptek, s egymás után átlépik azt a határt, ahonnan már nem lehetséges a visszatérés a múlthoz. Ugyanak­kor a Nyugaton tévesen vonják le azt a következtetést, hogy a szocia­lizmus csődjéről, a szocialista rend­szer végéről van szó. Ez így nem igaz. A jelenlegi folyamatok bizonyít­ják: a világban zajló szocialista fo­lyamatok rengeteg, esetenként drá­mai tapasztalatot halmoztak fel, s most kezdődik a szocializmus to­vábbi, sokszínű formákban való fej­lődése. A szónok emlékeztetett arra, a szocializmus, mint társadalmi rendszer csak néhány évtizede léte­zik. Aminek napjainkban tanúi va­gyunk, nem más, mint az egykoron elfogadott formák, az adminisztratív- utasításos rendszer feladása, hi­szen ez ellentmondott a szocializ­mus eredeti eszméinek. Ezzel kap­csolatban emlékeztetett arra, hogy a kapitalista rendszer több évszáza­dos fejlődésen ment át, átélt forra­dalmakat, véres háborúkat, súlyos válságokat, beleértve a fasizmust is. A jelenlegi gyors változások so­rán a lényeg a stabilitás megőrzése. Megengedhetetlen, hogy a korsza­kos változásoknak provokatív kije­lentésekkel ártsanak, önző célokat követve visszaéljenek azzal, ami történik. A háború utáni elrendezés nega­tív oldalainak felszámolása nem ve­szélyeztetheti a biztonságot és a ki­alakult egyensúlyt, ellenkezőleg, erősítenie, új minőséggel kell gaz­dagítania ezeket. Gorbacsov nagyra értékelte, hogy ezzel az olasz politi­kusok is egyetértettek. Az új békés korszak jó alapja a helsinki Záróok­mány, az összeurópai folyamat több más dokumentuma, valamint azok a politikai nyilatkozatok, amelyeket a Szovjetunió az idén írt alá néhány nyugati országgal. Annak a remé­nyének adott hangot, hogy a jövő évben aláírják a hagyományos le­Fülöp-szigetek Aquino amerikai katonai támogatást kért a puccskísérlet után (CSTK) - Csütörtökön újabb puccsot kíséreltek meg Corazon Aquino, a Fülöp-szigetek elnökasz- szonya ellen. 1986-ban történt beik­tatása óta ez már az ötödik. Fidel Ramos hadügyminiszter rádióbe­szédében bejelentette, hogy Manilá­ban a Villamor légibázist elfoglalta a hadsereg mintegy kétszáz tagja, akik páncélozott járművekben jutot­tak be a támaszpontra. A hadügymi­niszter közölte, hogy a bázishoz erő­sítést kért a felkelők leverésére. Ez­zel egyidőben három katonai repülő­gép a fővárosban támadást intézett Aquino elnök rezidenciája, a Mala- canang palota ellen. Korábban a fel­kelők már két rádióállomást elfoglal­tak Manilában. A legutóbbi jelenté­sek szerint páncélozott járművek és tüzérségi alakulatok indultak a fővá­ros felé. A felkelők rádióadóik révén lemondásra szólították fel Corazon Aquinot. Az elnöki rezidencia elleni táma­dásban legkevesebb tíz személy életét vesztette, s ugyanennyien megsebesültek. A támadás időpont­jában Aquino asszony nem tartózko­dott az épületben, viszont éppen SORBAN BUDAPESTEN a külügyminisztérium­ban a csehszlovák félnek átnyújtották a Dunai Vízlépcsőrendszer építésére vo­natkozó államközi szerződés módosítá­sának javaslatát. Udvari László kormány- biztos az MTI-nek adott nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a csehszlovákiai reformfolyamatok hatással lesznek majd a vízlépcső építésében elfoglalt csehszlo­vák álláspont módosulására is. AZ INDIAI NÉPPÁRT (Dzsahata Párt) parlamenti csoportja tegnap Visvanath Pratap Szinghet választotta meg vezető­jévé. Szing várhatóan kormányalakítási kérelemmel fordul az indiai elnökhöz, s ha az államfő egyetért ezzel, ő lesz az új miniszterelnök. ülésezett a kormány tizenkét minisz­tere. Ramos hadügyminiszter arról számolt be, hogy a puccs hátteré­ben szerinte a hadsereg két évvel ezelőtti lázadásának szervezője Ho- nasan egykori ezredes áll. Közölte: a villámon bázis elfoglalását Hona- san unokatestvére szervezte meg, s cáfolta, hogy ő maga vagy pedig a vezérkar főparancsnoka átállt vol­na a felkelők oldalára. A Fülöp-szigetek elnökasszonya azonnal katonai támogatást kért a washingtoni kormányfő Mariin Fitzwater a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Bush elnök már jóvá is hagyta ezt a segítséget. Nyilváno­san elismerte, hogy Corazon Aquino támogatására szólította fel a Fülöp- szigeteken lévő hat amerikai bázi­son elhelyezett mintegy 40 ezer ka­tonát. Döntött az NDK parlamentje Megszűnt az NSZEP vezető szerepe (ŐSTK) - Berlinben tegnap egynapos ülést tartott az NDK parlamentje. A képvi­selőház több mint kétharmados többség­gel megszavazta azt az alkotmánymódo­sítást, amelynek értelmében törlik a Né­met Szocialista Egységpárt vezető szere­pére vonatkozó cikkelyt. Az eddig érvény­ben levő cikkely leszögezte, hogy az NDK-ban a vezető szerep a munkásosz­tályé és az NSZEP-é. A szavazást közve­títette a televízió is. A képviselők megvitatták az NDK-ál­lampolgárok külföldi utazásaira vonatko­zó törvény tervezetét. A törvényhozók a vitában állást foglaltak azokkal az ese­tekkel összefüggésben is, amikor az NDK korábbi magas beosztású párt- és állami tisztségviselőinek egy része visszaélt be­osztásával. A képviselők sajnálkozásukat fejezték ki az 1968-as katonai bevonulás miatt, elnézést kértek ezért Csehszlová­kia népétől és parlamentjétől. déshez hozzájárult a szovjet-ameri­kai kapcsolatok javulása. Kijelentet­te: „Meggyőződésem, hogy találko­zóm George Bush elnökkel újabb konstruktív lépést jelent majd a köl­csönös megértéstől a kölcsönös együttműködéshez vezető úton.“ ' A Keleten és a Nyugaton történő változások egyre időszerűbbé teszik az európai ház gondolatát. Tekintet­tel az idei eseményekre, egyre szük­ségesebbnek látszik a legfelsőbb szintű összeurópai találkozó, vagyis a Helsinki II összehívása. Gorba­csov javasolta, hogy e konferenciát ne 1992-ben, hanem már a jövő évben meg lehetne tartani. Meggyőződésem - mondotta -, hogy közös célunk a jog világa, a jogon alapuló béke. E szükséglet felismerése nyomán született meg az európai jogi terület gondolata. Ezt a területet egységesként, de távolról sem egyszínűként jellemezte. Teljes összhangnak egy dologban kell len­nie: a nemzetközi jog normáinak értelmezésében minden állam ré­széről. E téren sokat kell még tenni, mivel a nemzetközi jogi normák többsége még az atomkor előtt szü­letett, amikor a jelenlegi kritikus glo­bális problémák még csak kialakuló­ban voltak. Gorbacsov elfogadhatat­lannak nevezte a kényszert, mint a nemzetközi jogi normák tisztelet­ben tartását szolgáló eszközt. E nor­mák megtartásának az érdekek egyensúlyán kell alapulnia, az álla­mokat ebben érdekeltté kell tenni. A nemzetközi jog hatékonyságának, bármilyen külső erőszak kizárásá­nak ez lesz a fő biztosítéka. Ennek kapcsán tájékoztatta a je­lenlevőket a Szovjetunióban zajló törvényhozói folyamatról, s felvetet­te, fontolóra kellene venni 35 ország szakértői találkozójának a megren­dezését. A szakértők aláírnák azt a záródokumentumot, amely az eu­rópai folyamat jogi vonatkozásait te­kintené át - a Helsinki II előkészíté­sének keretében. Beszédének zárórészében kitért arra, az emberiség a nyolcvanas évek második felében válaszúthoz érkezett, s úgy tűnik, már el is dön­tötte, melyik utat választja. A katonai fenyegetés helyett a kölcsönös megértést és az együttműködést. Ugyanakkor még mindig fennáll a visszarendeződés veszélye, még mindig tapasztalhatók olyan igyeke­zetek a világban, hogy egyes álla­mok mások rovására akarják megol­dani problémáikat, elnyomni a gyen­géket, s fegyvert alkalmazni ott, ahol politikai megoldás lehetséges. Diótörök a fedélzeten Nem kell bizonygatni, hogy a világpolitika súlypontja Kelet- Európára helyeződött át, s ez teszi rendhagyóvá Gorbacsov és Bush ma kezdődő megbeszéléseit a korábbi, a Gorbacsov-Reagan talál­kozókhoz viszonyítva. Az ismerkedőnek és nem hivatalosnak elke­resztelt mostani találkozót és a korábbi csúcsokat közvetlenül megelőző időszakokban csupán annyi a közös vonás, hogy mindkét oldalon megpróbálták lehűteni a kedélyeket, megelőzni a túlzott várakozásokat. Ez persze most sem járt sikerrel. Hiába beszélt Bush még hétfőn rendkívül ingerülten, hiába mérgelődött azon, hogy állandóan a várható eredményekről kérdezik. Azt mondta, nincs konkrét program, nem lesznek megállapodások. De a közvélemény már beletanult a csúcsdiplomáciába, tudja, nem az a legfontosabb, hogy aláírnak-e valamit vagy sem. Mert valami lesz, s remélhetően az igazi. Nem hiába tájékoztatja közvetlenül Málta után, hétfőn Brüsszelben NATO-partnereit az amerikai elnök, s nem hiába utaznak majd a Varsói Szerződés országainak vezetői Moszkvába, Mitterrand francia elnök pedig szerdán Kijevbe. A hagyományosnál szélesebb kérdéskörök kerül­nek terítékre a hadihajók fedélzetén, tekintettel arra, hogy Kelet- Európában - beleértve hazánkat is - egy év alatt egy évtizedre elegendő változás történt. Bizonyos, hogy ez lesz most a legfonto­sabb téma. Persze, ha Kelet-Európa, akkor német kérdés. Kohl kancellár e hétre időzítette a két német állam konföderációjára vonatkozó tízpontos programját, azonnal ez lett a nemzetközi politika vezető témája, s egyben a legkeményebb dió is. Nem szelet, hanem vihart vetett ezzel a kancellár. Az NDK-ban azt mondják, bármilyen tárgya­lás alapja csak az lehet, ha két szuverén és egyenjogú állam létéből indulnak ki. A két nagyhatalomnak is vannak fenntartásai. Moszkvá­ban azt mondják, garantálni kell a határok sérthetetlenségét; Sevardnadze külügyminiszter Rómában kijelentette: a Szovjetuniót aggasztja a német revansizmus újjáéledésének a veszélye. Azonnal reagált Washington is, mondván, a konföderációs elképzelések nem vezethetnek semlegességhez, vagyis az NSZK nem hagyhatja el a NATO-t. Figyelembe véve az összefüggéseket, kihatásokat, nem lehet megjósolni, miként lát neki a szovjet és az amerikai vezető a dió feltörésének. Azt viszont Moszkva és Washington is tudato­sítja, folyamatként kell nemcsak értékelni, hanem kezelni is mindazt, ami elkezdődött. Egyetértés van közöttük egy lényeges dologban: Moszkva nem avatkozik be szövetségesei belügyeibe, Washington pedig nem kívánja veszélyeztetni a szovjet biztonsági érdekeket. Ez az az alap, amelyre építve el lehet kezdeni a Gorbacsov római beszédében megfogalmazott javaslatok megvalósítását. A szovjet vezető kijelentette, Európa háború utáni elrendezésének negatívu­mait fel kell számolni. A határoknak nyitottá keli válniuk, hogy az emberek, eszmék és áruk szabadon juthassanak át rajtuk. Bush azt is mondta, nem születnek meglepetések. Nyilvánvalóan arra célzott, hogy nem kötnek semmilyen leszerelési megállapodást. De... Születhetnek olyan döntések, amelyek nagymértékben ösztö­nözhetik a későbbi egyezmények megkötését. Látni kell, az elnök azokra a kiszivárogtatásokra válaszolt, amelyek szerint azt fogja javasolni Gorbacsovnak, hogy kölcsönösen csökkentsék 100 ezer főre az európai szövetségeseknél állomásoztatoft katonák számát. E témáról Bécsben a huszonhármak tárgyalnak, de az ott elhangzot­takhoz képest az új változat jóval radikálisabb lépést jelentene. Az osztrák fővárosban ugyanis 275 ezer fős plafont javasolt az amerikai fél. S nem véletlenül cikkezett az utóbbi napokban a The Washing­ton Post és az általa kiadott Newsweek magazin arról, hogy az Egyesült Államok a kelet-európai országokban zajló változásokra való tekintettel csökkenteni kívánja haderőit és ezzel katonai kiadá­sait is. Egyelőre természetesen fenntartásokkal kell kezelni az adatokat, mivel egy döntés-előkészítési folyamat variánsairól van szó. A tervezett intézkedések az 1991-es évtől kezdődő költségve­tési időszakban kezdődnének, s a kilencvenes évek közepén feje­ződnének be. A becslések szerint a hadikiadások 150-180 milliárd dolláros lefaragását eredményeznék. Figyelembe véve az idei 300 milliárdos katonai kiadásokat, ez óriási dolog lenne. Igaz ugyan, a Pentagon vezetői siettek bejelenteni: szó sem lehet arról, hogy az USA egyoldalúan szereljen le. A helyzet ismeretében bátran állítható, Moszkvában ezt nem is várják el az Egyesült Államoktól. Gorbacsov többször is bizonyította, hogy a leszerelés nagy játszmájában kiváló partner. Nehéz megelőzni, mindig van egy-két váratlan aduja. MALINÁK ISTVÁN Külföldi lapok, hírügynökségek a csehszlovákiai fejleményekről (ŐSTK) - A tekintélyes világlapok első oldalaikon, a hírügynökségek pedig jelentéseik élén számolnak be a legfrissebb csehszlovákiai fejleményekről. Az alábbiakban ezekből közlünk válogatást. MOSZKVA - A szovjet Pravda prágai tudósítója a lap hasábjain beszámolt a csehszlovák alkotmány módosításáról, és ennek kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy a CSKP ezentúl egészen új körül­mények közepette fog működni. A lap hangsúlyozza, hogy a párt tekintélyét nem a törvény erejével fogja biztosítani, presztízsre csakis programjának vonzó jellege révén tehet szert. Az Izvesztyija szintén tájékoztatott a három alkotmánycik­kely módosításáról, majd kitért arra, hogy a televízióban kétszer is szere­pelt Óestmír Císaí, Zdenék Mlynar pedig visszatért Csehszlovákiába és bizonyos feltételek teljesítése ese­tén Óta áík is hajlandó ugyanerre. A Krasznaja Zvezda, a hadsereg lapja a kelet-európai változásokat taglaló kommentárjában leszögezte, hogy az átalakítás nem kizárólago­san szovjet ügy. A prágai és egyéb városokban lezajlott események is igazolták, létfontosságú volt Cseh­szlovákia szempontjából is. LONDON - A brit lapok elsősor­ban a kiutazási lehetőségekben tör­ténő változásokat kommentálják. A Daily Telegraph azt írta, hogy „Csehszlovákia is eltávolítja a vas­függönyt, először az Ausztriával kö­zös határokon1'. A lap szerint ez a lépés jóval több mint egyszerű kozmetikázás. A The Guardian úgy látja, hogy a csehszlovák forradalom kis időre leállt, hogy örömteli légkör­ben újabb lélegzethez jusson. A Fi­nancial Times beszámolt Valtr Ko- márek sajtóértekezletéről és úgy vélte, hogy a Prognosztikai Intézet igazgatója ezzel „beszállt a politikai ringbe“. A Daily Telegraph a hol­napra várható minisztercserékkel foglalkozik és valószínűnek tartja, hogy a nemzetvédelmi és belügyi tárcát polgári személyek kapják meg. WASHINGTON - Az Associated Press tudósítója szerint a csehszlo­vákiai események szédületes ütem­ben zajlanak, s ennek újabb példája a határzár egy részének a tervezett eltávolítása. Az AP hírügynökség fontos eseménynek minősítette a Polgári Fórum és a CSKP vezető tisztségviselőinek újabb találkozóját. Az UPI úgy fogalmazott, hogy lendü­letesen folytatódik a desztalinizálás. A Reuter hírügynökség arra tért ki, hogy a CSKP vezetése válaszként a közvélemény nyomására alig egy hét leforgása alatt új politikai progra­mot állított össze. A Reuter tájékoz­tatott arról is, hogy Gustáv Husák jövő májusig hivatalban kíván ma­radni, ám úgy véli, Prágában emiatt újabb tüntetéshullám kezdődhet. Az AP hírügynökség úgy jellemzi a helyzetet, mint új hatalmi erőpró­bát a kommunista vezetés és az ellenzék között. A DPA sajtóügynök­ség szerint a demokratikus mozga­lom futótűzként terjedt Csehszlová­kia szerte. BELGRÁD, - A jugoszláv lapok többsége vezető helyen számolt be az alkotmánymódosításról. A Politi­ka úgy értékelte a helyzetet, hogy a csehszlovákiai politikai földrengés legerősebb hulláma már elmúlt, és a tömeges tüntetések után a helyzet lassan megnyugszik. Svájcban élő egykori csehszlovák állampolgárok csoportja levelet kül­dött Csehszlovákiába a november 17-i események kapcsán. A levél szerzői rámutatnak arra, hogy az emberi jogok minden csehszlovák ember számára a legértékesebb ajándékot és legfontosabb célt je­lentik, s ezeket a jogokat nem lehet erőszakkal érvényre juttatni.

Next

/
Thumbnails
Contents