Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-13 / 267. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1989. XI. 13. Mai számunkban mi is elkezdjük a vitát a CSKP új alapszabálytervezetéről. Ezúton is kérjük tisztelt olvasóinkat - elsősorban a CSKP tagjait, de a pártonkívülieket is -, hogy írják meg véleményüket, javaslataikat erről a dokumentumról, amelyet október 31-én közöltünk. A hozzászólásokat közöljük, s megküldjük az illetékes munkaközösségnek. Egy év nem elég? Az alapszabály-tervezet továbbra is két év tagjelöltségi időt javasol, pedig véleményem szerint egy év is elég volna, legalábbis mi ezt tapasztaljuk. Olyan fiatalokat választunk ki tagjelölteknek, akiket alaposan ismerünk. Ezekkel elbeszélgetünk, megemlítjük nekik, hogy munkájuk alapján úgy látjuk, a pártszervezetben volna a helyük. Előfordult, hogy erre a fiatalok nem válaszoltak azonnal határozottan. Van, amikor gondolkodási időt kérnek. Döntésüket természetesen nemcsak személyi okok befolyásolják, hanem a pillanatnyi politikai helyzet is. Ez idén például kettővel többet vettünk fel a tagjelöltek sorába, mint tavaly. így most három alapszervezetünkben hat tagjelöltünk van. A tagok száma pedig 190. Fontos szempontnak tartjuk a jövendő párttagok kiválasztásakor azt is, érdeklődnek-e a fiatalok a dolgok iránt, szóvá teszik-e a fogyatékosságokat, vannak-e észrevételeik, javaslataik. Vagyis a legfontosabb kritérium a munkában való helytállás, de az egymagában még kevés. Vannak kiválóan dolgozó, de máskülönben passzív fiatalok, akik nem jöhetnek számításba. Egyetlen esetben fordult elő, hogy akinek előlegeztük a bizalmat, később meggondolta magát, méghozzá a gyűlésre járás miatt. Vagyis nem akart gyűlésekre járni, noha kiváló munkásról (Folytatás az 1. oldalról) séről van szó. Nincs annál fontosabb, mint a háborús veszély kiküszöbölése. Csakis egy út vezet a békéhez, a becsületes eljárás, amely során senki sem törekszik egyoldalú előnyök vagy erőfölény megszerzésére. Tagadhatatlan, hogy mindenekelőtt a Szovjetunió járul hozzá a nemzetközi kapcsolatok javításához. Csehszlovákia is kezdeménye- zően támogatja a feszültség enyhülését, és nem csak a külpolitika területén. Jelentős mértékben 10 százalékkal csökkentjük a katonai kiadásokat. További csökkentéssel, valamint a tényleges katonai szolgálat 18 hónapra való lerövidítésével számolunk. Mindez természetesen nem vezethet a haza védelmének alábecsléséhez. A haza védelme iránti felelős viszonyulás továbbra is mindig a szocialista hazafiság megnyilvánulása marad. A béke kérdéseivel együtt létkérdésként érint bennünket a szocializmus további fejlődése. A Szovjetunió ösztönző hatására mi is elgondolkodtunk gazdasági fejlődésünk lelassulásának okai fölött. Megállapítottuk, hogy ennek szubjektív okai is vannak, mivel nem oldottuk meg idejében és hatékonyan az égető problémákat a gazdaságban és a társadalomban sem. Ezen a helyzeten változtatni kellett, és egyúttal választ kellett adnunk a szocialista társadalom fejlesztésének új szükségleteire. A kommunista párt ezért kitűzte a gazdasági és társadalmi átalakítás programját. Ez a program mélyreható változásokat feltételez a népgazdaságban, a gazdasági mechanizmusban, és társadalmunk életének valamennyi területén. Alapvető követelmény politikai rendszerünk széles körű demokratizálása, miközben, és ez nagyon fontos, a mi feltételeinkből, hagyományainkból, lehetőségeinkből és szükségleteinkből indulunk ki. van szó. Ma is a szövetkezetben dolgozik. Igaz, már az első évben kiderült, hogy nem volt elég alapos a kiválasztásunk, tehát ebben az esetben sem volt szükség kétéves határidőre. A határidő meghosszabbítására pedig soha semmilyen rendkívüli oknál nem került sor alapszervezeteinkben. Tudjuk, a fiatalok kiválasztása csak a kezdet. Semmivel sem kisebb a jelentősége nevelésüknek, illetve annak, hogy tovább gondoskodjunk róluk. Minden tagjelölt politikai oktatáson vesz részt. Ezt a járási pártbizottság szervezi. Valamennyi tagjelölt kap konkrét feladatot alapszervezetében. Ezek teljesítését következetesen ellenőrzik és értékelik. Ajánlóik is vannak a tagjelölteknek. Közülük legalább egy közvetlen munkatársuk, gyakran gazdasági vezetőjük. Legalább egyszer az alapszervezeti pártbizottság meghívja beszélgetésre az ajánlót is, meg a fiatalt is. Azt tapasztaltuk, hogy a tagjelöltek igyekeznek nehogy bármilyen szégyent hozzanak ajánlóikra. A fiatalok jó kiválasztása és megfelelő nevelése szavatolja, hogy olyan emberek legyenek az alapszervezetek tagjai, akiknek természetes tekintélyük van környezetükben. Ez pedig garancia a párt tekintélyének biztosítására. NÉMETH ISTVÁN, az Udvardi (Dvory nad Éitavou) Efsz üzemi pártbizottságának elnöke Az átalakítást a szocialista építés során kialakított szilárd alapokon hajtjuk végre. Anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk a hiányosságokat, megállapíthatjuk, társadalmunk fejlett anyagi-műszaki alappal rendelkezik. Szocialista rendszerünk erejének legmeggyőzőbb bizonyítékai közé tartoznak a mezőgazdaságban végbement változások. A szocializmus nagy vívmánya nemzeteink és nemzetiségeink egyenjogú, testvéri együttélése és együttműködése. Társadalmunk demokratizálásának megbízható alapja a Nemzeti Front - hangsúlyozta Jakes elvtárs. Következetesen ki akarjuk küszöbölni a múltban keletkezett hibákat, miközben demokratikus hagyományainkra, valamint arra támaszkodunk, hogy a Nemzeti Front szervezetei aktívan viszonyulnak a szocializmushoz. A szocialista fejlődés előző szakaszait értékelve nem tagadhatjuk, hogy nem csináltunk mindent jól, h ogy nem minden területen érjük el a kívánt eredményeket - állapította meg Milos Jakes. A múlt bíráló értékeléséből levonjuk a következtetéseket és tanulságokat. Nem engedjük meg azonban a szocializmus értékeinek alábecsülését vagy tagadását. Szocialista gazdasági és politikai rendszerünket meg kell tisztítani mindattól ami elavult, ami fékezi dinamikus fejlődésünket. Konferenciájukon helyesen állapították meg - mondotta, - hogy a gazdasági és társadalmi átalakítás, sikere az alkotó erők aktivitásától, valamennyi réteg bölcsességének és energiájának széles körű érvényesítésétől függ. Ez szükségessé teszi a szocialista demokrácia széles körű elmélyítését, az érdekek szocialista pluralizmusának érvényesítését, a tapasztalatok kicserélését. Becsületes párbeszédet akaKiegészítő javaslat Figyelmesen olvastam a CSKP alapszabályának tervezetét, s ezzel kapcsolatban lenne egy kiegészítő javaslatom. Az alapszabály-tervezet 10. pontjában megállapítja; „a pártkötelességek nem teljesítéséért, a pártalapszabályzata megsértéséért, valamint törvénysértésért a párttag, vagy tagjelölt felelősségre vonható ... Amennyiben a pártszerv szükségesnek tartja, a pártsajtóban nyilvánosságra hozhatja a pártbüntetésről, vagy a megalapozatlanul adott büntetés felülvizsgálatáról hozott döntést. “ Az alapszabály-tervezetének 11. pontja ezzel összefüggésben megállapítja, hogy ,,a pártbüntetésben részesített párttagnak, vagy tagjelöltnek jogában áll egy hónapon bélül fellebbezést benyújtani fokozatosan, egészen a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságáig és a határozat felülvizsgálását kérni11. Ezzel kapcsolatban mutatnék rá arra a tapasztalati tényre, hogy a büntetésről szóló határozat nyilvánosságra hozatala súlyosabb morális büntetésnek tűnhet az érintett párttag számára, mint a figyelmeztetés, a megrovás, vagy a megrovás végső figyelmeztetéssel, mivel sokkal szélesebb körben válik ismertté. Furcsa helyzet adódik elő, ha a már nyilvánosságra hozott döntést a felsőbb szerv hatályon kívül helyezi, mint megalapozatlant. Az utóbbi döntés ugyanis már nem teheti meg nem történtté a büntetésről szóló határozat nyilvánosságra hozatalát, s ezért nem is nyújt morális elégtételt a megalapozatlanul elmarasztalt párttagnak. A nyilvánosság talán nem is szerez tudomást az ilyen döntésről. A kiegészítő javaslatom éppen erre vonatkozik. A 11. pont második bekezdésében szerepeljen az a megállapítás is, hogy amennyiben a felsőbb pártszerv másként döntött a fegyelmi ügyben, megváltoztatta a megalapozatlanul adott büntetésről szóló határozatot, az első döntés nyilvánosságra hozataláról a döntő szervnek kötelessége (s egyben az runk folytatni mindazokkal, akik az alkotmányból kiindulva keresik a megoldásokat, akarják egyesíteni az erőket a további szocialista fejlődés érdekében. Számolni kell azzal, hogy a nézetek konfliktusosak, esetleg ellentmondásosak lehetnek. A párbeszéd azonban nem lehet névtelen, nem valósítható meg az olyan utcai tüntetések révén, amelyeknek célja a provokáció, a feszültségkeltés, a közrend megbontása. Az ifjúság a társadalom elválaszthatatlan része, jogai, de kötelességei is vannak. Nem lehet csupán a társadalmi gondoskodás objektuma, erejéhez és lehetőségeihez mérten az ifjúságnak is hozzá kell járulnia a fejlődéshez. Az életben számos problémával találkoznak - mondotta Jakes elvtárs, és ezekről nyíltan beszélhetünk. Közösen kell keresnünk a megoldásokat. Már megtettük az első lépéseket. Ezekről a szövetségi kormány és a SZISZ Központi Bizottságának Titkársága is tárgyalt. Ilyen a lakáskérdés, a gyermekes családok támogatása. Törvényjavaslat készül, amely a fiatal nemzedékre vonatkozik majd. Célja az állami ifjúság-politika egyesítése. A szociális és gazdasági fejlődés programja a következő ötéves tervidőszakra és távlatilag 2005-ig is számol az ifjúság életével és munkájával kapcsolatos kérdések megoldásával. Sok függ azonban attól, hogy megteremtjük-e a szükséges pénzügyi és anyagi forrásokat. Ez vonatkozik a fiatalok utazási lehetőségeinek bővítésére is. Megértjük a fiatal nemzedék vágyait és őszintén ezek teljesítésére törekszünk. Ugyanakkor azonban nagyobb igényeket támasztunk a fiatalok munkájával, tanulásával, magatartásával, állampolgári fegyelmezettségével szemben. Nem elégedhetünk mg a középszerűséggel, harcolnunk kell az uniformizálás és az érintett párttagnak a joga), hogy gondoskodjék az újabb döntés nyilvánosságra hozataláról, mégpedig ugyanolyan módon, miként az elmarasztaló, a büntetésről szóló döntés látott nyilvánosságot. Ezzel kapcsolatban viszont érdemes lenne fontolóra venni még azt is, hogy a pártbüntetésről szóló határozat nyilvánosságra hozatalát nem kellene-e függővé tenni attól, hogy az érintett párttag már kimerítette a fellebbezés valamennyi lehetőségét. Utalnék itt ismét arra a tapasztalati tényre, hogy az elmarasztaló határozat nyilvánosságra hozatala rendkívül súlyos morális büntetés, amelyet nem tehet jóvá még annak a döntésnek nyilvánosságra hozatala sem, hogy a büntetés megalapozatlan volt. A közvélemény ugyanis az ilyen esetekben az általános tapasztalatok szerint elfogadja azt az érvet, hogy ,,nem zörög a ha- raszt..." dr. KRÁLIK JÓZSEF Bratislava Új feltételek Amikor nyilvánosságra hozták Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszabály-tervezetét számomra természetes volt, hogy először annak harmadik fejezetét vettem alaposabban szemügyre, s hasonlítottam össze a CSKP XVII. kongresz- szusán 1962-ben jóváhagyott alapszabállyal. Tettem ezt azért, mert munkahelyem pártszervezetében az ellenőrző és revíziós bizottság elnöki tisztségét töltöm be, s korábban voltam a vállalati pártbizottság elnöke is. Jelentősnek tartom, hogy az új alapszabály-tervezetben - szemben az eddigi alapszabállyal, már az első olvasásra is szembeötlenek a formai és súlypontáthelyezési módosítások. Addig, amíg az eddigi alapszabály tizenkét (XII) fejezetből áll, az új tervezet csak hétből, s a munkahelyi és helyi pártszervezetek az alapszabály utolsó harmadából előrerukkoltak. Most a harmadik fejezet tárgyalja őket, és még a tervezet első felében. Jelezve - véleményem szerint - fokozódó jelentőségüket az átalakítás folyamatában. egyenlősdi ellen. így például a műveltség és a szakképzettség jobb értékelésének követelménye helyes. Ugyanakkor bizonyos szakképzettség elérése nem jogosít fel előnyökre, hanem kötelezettséget jelent. A javadalom a munkáért, a munka minőségéért és hatékonyságáért jár, tekintet nélkül a korra és nemre. Az egészségügyi ellátással kapcsolatban Jakes elvtárs leszögezte, hogy nem lehetünk elégedettek a helyzettel. Több intézkedés született az ellátás javítására. Ugyanakkor sokan, köztük fiatalok is, helytelen életmódjukkal, alkoholizmussal, dohányzással és toxikomániával veszélyeztetik saját egészségüket. A kommunista párt egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy az eddiginél jobb feltételeket teremtsen a fiatalok előkészítéséhez és érvényesüléséhez, a vezető beosztásokba való kiemelésükhöz. A fiataloknak kiváló érvényesülési lehetőséget nyújt a gazdasági reform, amely elképzelhetetlen a tudomány és technika fejlesztése nélkül. Számos új progresszív ágazat van, amelyekben túlnyomórészt fiatalok dolgoznak. A környezetvédelem problematikájával kapcsolatban Jakes elvtárs kiemelte a fiatalok olyan akcióit, mint a Brontoszaurusz, Az élet fája és az Ekofond mozgalmak. A továbbiakban leszögezte, hogy a fiatalok túlnyomó többsége becsületesen akar dolgozni. A helyzet azonban nem felel meg mindig a kívánalmaknak, a fiatalok körében sem. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az önzés, az élősködés, a vandalizmus, a köny- nyelműség, a tiszteletlenség megnyilvánulásait és más negatív jelenségeket. Maguknak a fiataloknak kell fellépniük az ilyen negatívumok ellen. Ebben természetesen példát kell mutatnia az idősebb nemzedéknek is. Jakes elvtárs kiemelte a szocialista hazafiság jelentőségét. Tisztelni kell nemzeteink haladó hagyományait, népünk forradalmi múltját. A másik, azonnal szembeötlő változás az, hogy a tervezetben már tükröződik az új gazdasági mechanizmus jelenléte, konkrétan az állami vállalatokban és egyéb gazdálkodó szervezetekben működő párt- szervezetek bizottságairól. Nagyon fontosnak tartom, hogy az egyes, területileg szerteágazó vállalatok esetében a központi bizottság hozzájárulásával létrehozott pártbizottságok bizonyos működési területeken a járási bizottságok jogkörével is rendelkezhetnek. Ez nemcsak tekintélyüket növeli, hanem rugalmasabbá is teszi a pártéletet. Ez a jog eddig kizárólag országos jelentőségű nagyvállalatokra vonatkozott- azaz kevésbé volt egyértelmű a megfogalmazás. Számomra az is nagyon fontos új vonás, hogy - a III. fejezetben- a 31. paragrafus nemcsak az ellenőrző és revíziós bizottságok választásának módját - a konferencián vagy a plenáris ülésen - hanem működésük időtartalmát is meghatározza: két-három évben. Ez a határidő-megszabás fokozhatja a pártfegyelmet. A jelenlegi alapszabály erről nagyon szűkszavúan rendelkezik: „... az üzemi és vállalati konferenciák, illetve plenáris ülések ellenőrző és revíziós bizottságokat vá- lasztanak“. Ezzel szemben az új alapszabály-tervezet arról is rendelkezik, hogy miképpen kell megválasztani az ellenőrző és revíziós bizottságok elnökeit. Eszerint a bizottság tagjai saját soraiból választ elnököt, akit tisztségében az illetékes pártbizottság erősít meg. Ez utóbbival kapcsolatban azonban szeretném megjegyezni, hogy az ellenőrző és revíziós bizottságok elnökeinek megválasztása hasonlóképpen történjék, mint a vállalati pártbizottságé. Vagyis, a saját soraikból választott elnök személyére vonatkozóan mellőzni kellene az illetékes pártbizottság jóváhagyási jogát, illetve a jóváhagyáshoz a vállalati pártkonferenciák vagy a plenáris ülések döntése legyen a mérvadó. BOTLÓ GYULA, a pezinoki Járási Építőipari Vállalat pártszervezete ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke Nem szabad megfeledkezni arról, hogy milyen nagy áldozatot követelt nemzeti szabadságunk és állami önállóságunk felújításának kivívása. A Szocialista Ifjúsági Szövetségben még nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a nemzeti büszkeség, a hazafiság és az internacionalizmus elmélyítésének. A Szocialista Ifjúsági Szövetség az elmúlt húsz év alatt hasznos munkát végzett. Soraiban számos becsületes, áldozatkész állampolgár nőtt fel. Az egységes ifjúsági szervezet nemcsak a fiatal nemzedék, hanem az egész társadalom nagy vívmánya. Ezt bizonyítja a gyermek- és ifjúsági mozgalom egész története. Az egységet azonban jobban ki kell használni. Helyes, hogy szorgalmazzák a formalizmus kiküszöbölését, amely fékezi a kezdeményezést és az alkotókészséget. Olyan munkaformákat és módszereket kell alkalmazni, amelyek növelik a Szocialista Ifjúsági Szövetség vonzerejét. A szövetségnek, mint a fiatal nemzedék elismert képviselőjének fokoznia kell a fiatalok elkötelezettségét, segítenie kell felkészítésében, ki kell elégítenie különböző érdekeiket és szükségleteiket. A SZISZ gyakorlatilag a fiatal nemzedék felét egyesíti, meg kell találni az utat mindenkihez. Csehszlovákia Kommunista Pártja XVlfí. kongresszusának előkészítésével kapcsolatban Jakes elvtárs rámutatott: azt akarjuk, hogy az állampolgárok véleményt mondjanak a kongresszus elé terjesztendő fontos dokumentumokról. Nagy alkalom ez a szervezet és minden fiatal számára is, hogy állást foglaljon napjaink és a további fejlődés kérdéseihez. Befejezésül Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Nemzeti Front, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és kormánya nevében sok sikert kívánt a fiataloknak, hangsúlyozva, hogy az átalakításnak és a hazának szüksége van a fiatal nemzedékre. Milos Jakes elvtárs beszéde
