Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-08 / 263. szám, szerda

APRÓHIRDETÉS a ÁLLÁS ■ A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanin­tézet a Kövecsesi (Strkovec) Magyar Nyelvű tagozatára azonnali belépéssel felvesz:- szakoktatót (mezőgazdasági gépésze­ti, állattenyésztési vagy növényterme­lési középfokú végzettséggel)- sportfelelös - nevelőt- testnevelési-honvédelmi nevelés, vagy testnevelés-matematika szakos tanárt- gépkocsivezető-karbantartót AVIA SPO-30, S 1203, Ő 120 L gépkocsihoz 1990. január 1. belépéssel. Címünk: SOUP, Rimavská Sobota, Botto- va 13, telefon: 215 27 vagy SOUP-OP Őtrkovec, telefon: 941 25. ÚF-182 ■ A Vei ké Leváre-i PREFA állami vál­lalat bratislavai üzeme (Studená 6) azonnali belépéssel felvesz:- épület-betonozókat. Elszállásolás az üzemi munkásszállóban. Bővebb tájékoztatást a termelésvezető ad. Telefon: 682 95-96, 652 36. ÚF-191 ■ A Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatósága azonnali belépéssel felvesz:- szakközépiskolát végzett elektrotech­nikust az elektronizációval és számí­tástechnikával kapcsolatos munkakör­be. Fizetési osztály: T-10. Továbbá felvesz szakácsnőt szaktaninté­zeti végzettséggel és takarítónőt. Bővebb tájékoztatást az iskola igazgató­sága ad. ÚF-199 ■ 1989. november 8-án ünnepli 50. születésnapját a drága édesanya, anyós és nagy­mama, Tóth Erzsébet Bratislavában. E szép ünnep alkal­mából erőt, egész­séget és sok boldogságot kívánnak: lányai: Éva, Erzsébet, Olga, vejei: Vla­dimír, Péter, Imre, unokái: Vladimír, Márton, Péter és Palika, akik sokszor csókolják a nagymamát. Ú-3392 ■ Ma ünnepli 82. születésnapját drága édesapánk, Máté Lajos Paskaházán (Pasková). Szívünk teljes szeretetével köszöntjük, és jó egészséget kívánunk: felesége, lánya, fia, menye, veje, uno­kái, unokavejei, unokamenye, valamint a dédunokák: Máté, Gergely és a kis Tamás, akik sok puszit küldenek. Ú-3582 VÁ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS KÖSZÖNTŐ .. * ■ 1989. november 8-án ünnepli 50. születésnapját a szerető édesanya, nagymama, Ed már Cecília Doborgazon * ™ 2 (Dobrohosí) ■ Nagyon jó erőt, ' egészséget és sok boldogságot kívánunk: lányai, fia, vejei és unokái. Ú-3423 ■ November 8-án ünnepli 60. születés­napját a drága, jó édesanya, Vojtényi Jolán Zselízen (Zeliezovce). E szép ünnep alkalmából szívből gratulál, erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kíván: lánya: Márti, fiai: János, László, veje: Pista, menye: Katalin, unokái: Robika, Pityuka, Katika és Janika. Ú-3406 ■ November 8-án ünnepli 75. születés­napját Szíiva László Leléden (Lel'a). E szép ünnep alkal­mából sok szeretet­tel köszöntik, jó egészséget és hosz- szú életet kívánnak: vejei, fia, menye, unokái, uno- és dédunokái. Ú-3297 lányái, kaveje ■ Fájdalomtól meg­tört szívvel és köny- nyes szemmel mon­dunk köszönetét minden kedves ro­konnak, ismerősnek, akik elkísérték utolsó útjára a bátorkeszi (Vojnice) temetőbe a drága, jó férjet, édesapát és nagyapát, Schulcze Endrét, akit a kegyetlen halál 1989. szeptember 19-én, 57 éves korában, hosszú beteg­ség után ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönetét mondunk dr. Való Ró­bert körzeti orvosnak és a nővérnek a gondos kezelésért. Megköszönjük az efsz elnökének az emberséges magatar­tást, melyet férjem iránt tanúsított, továb­bá az összes munkatársnak, akik naponta segítségére voltak a mindennapi gondok megoldásában. Köszönjük a sok virágot, koszorút és a vigasztaló szavakat, me­lyekkel enyhítették soha el nem múló fájdalmunkat. Örökké gyászoló szerető felesége, lá­nya: Márta, veje: József, fiai: András, Gábor és Tibor, menyei: Éva, Márta és Ilonka, szerető unokái, testvérei és a gyászoló rokonság Ú-3525 ■ Fájdalomtól megtört szívvel és köny- nyes szemmel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, ismerősnek, a szomszédoknak, az elhunyt gyermekei munkatársainak és mindazoknak, akik 1989. október 14-én elkísérték utolsó út­jára a gabcíkovói temetőbe a gondos férjet, édesapát, apóst, nagyapát, déd­apát, testvért, sógort, Bott Alajost, akit a kegyetlen halál 80 éves korában, oly hirtelen ragadott ki szerettei köréből. Köszönetét mondunk a polgári ügyek tes­tületének Brezovsky Rezsőnek a szép búcsúztatásért, valamint mindazoknak, akik koszorúikkal, virágaikkal és részvét­nyilvánításukkal enyhítették mély fájdal­munkat. A gyászoló család Ú-3546 Kedvünkre való cselekedet Az óvoda előtt csendesen duruzsoló autóbusz. Apró emberpalánták ülnek benne, várva az indulás pillanatát. A fedett uszoda langyos vize várja őket. Nemso­kára kezdődik a lubickolás, aztán a mun­ka komolyabbik része, az úszás alapjai­nak gyakorlása. Komótos léptekkel pirospozsgás idő­sebb férfi ballag előttem. Unokáját kísérte ö is az óvodáig. Amikor beszédbe ele­gyedtünk, nem is titkolja, mennyire szép meg okos dolognak tartja, hogy „a gyár“ - ő egyszerűen csak így mondja - az óvodánkkal egyetértésben ilyesmire is gondolt: , úszótanfolyam, fedett uszoda, barátkozás a vízzel, szakoktatók, autó­busz oda-vissza. Ahogy további szavaiból kiderült, egy- szem unokáját el nem engedné kíséretle­nül. Látja, hogy reggelenként milyen örömmel utazik a tucatnyi emberpalánta. Amikor aztán megtérnek, annyi mindent szeretnének újságolni, hogy a hazáig ve­zető út is kevés hozzá. És ilyenkor fogja el öreg barátomat az az érzés, amit - amikor már jobban összemelegszünk - egysze­rűen csak nyavalygásnak mondunk, ó is volt gyerek, volt vágya, elképzelése az életről, a mindennapokról. Nagyon szere­tett volna megtanulni - például - úszni. Vágyott a víz után. Az úszást tartotta akkor a legnagyobb tudománynak: az úszni tudókat különleges embereknek, bátraknak, erőseknek. Olyan vidékről vetődött ide, a Kis-Kár- pátok tövébe, ahol se tó, de még fürdésre alkalmas folyócska sem volt. Hogy miért nem járt uszodába? Ha hallotta is hírét, jól tudta, nem nekik csinálták azt; hanem úri csemetéknek, felkapaszkodott családok ivadékainak. Sokáig élt benne a vágy: csak sikerül­ne egyszer a víz hátán is megkapaszkod­nia! Mert azt vallotta: arra született az ember, hogy szárazföldön, s a vízen is uralkodjék. Mennyivel jobb volna, ha az ember gyereke eszközök nélkül uralná a vizet; több életöröm, könnyebbség az életben. Az úszni tudó szükség esetén életet is menthet. És lehet ennél neme­sebb tett? Már az ötvenvalahányadik évét tapos­ta, amikor jutalom fejében három hetet tölthetett a Balaton egyik rangos üdülőjé­ben: „A nagy lehetőség!** - gondolta. Akadt egy főiskolás legényke is - testne­velő tanárnak készült - aki vállalta a taní­tását. Sajnos, kár volt a fáradságért. Meg­érezte, hogy már elkésett... És most itt van a tucatnyi apró emberke. Ez igen! Ilyen korban kell hasonló dolgokat elkez­deni. Ezekből lesznek majd az igazi „vizi- emberek": fedett uszodában, langyos vízben, szakemberek irányításával, báto­rításával kezdik. így már lehet vinni vala­mire. övék a jövő... Kezet szorítok nagyapa-társammal. „Ha mi is óvodáskorúak lennénk...!" - mondja ő. - „Talán vinnénk valami­re..." - erősítem a jövőbe vetett bizako­dás gondolatát. Nem tudom, mennyire vinnénk, de abban egyezik a véleményünk, hogy a Bratislava-Raca-i óvoda és a Dimitrov vállalat kezdeményezése - noha a szü­lők zsebét is érinti - kedvünkre való ügyet szolgál. SZARKA ISTVÁN ■ Fájó szívvel, őszinte hálával mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ba­rátnak, munkatársnak, szomszédnak, is­merősnek és mindazoknak, akik 1989. október 15-én elkísérték utolsó útjára a nagymegyeri (Calovo) temetőbe drága édesanyánkat, Magyarics Gusztávné Nagy Annát, akit a kegyetlen halál 76 éves korában, súlyos betegség következtében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép koszorút, virágot, a megható búcsúbe­szédeket és a részvétnyilvánításokat. Kü­lön köszönetét mondunk a dunaszerda­helyi (Dun. Streda) kórház intenzív osztá­lya orvosainak és nővéreinek, akik ön­feláldozó gondoskodással enyhíteni igye­keztek fájdalmait. Drága emlékét, jó­ságát és szeretetét örökké szívünkben őrizzük: a gyászoló család. Ú-3553 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den rokonnak, testvérnek, szomszédnak, ismerősnek, akik elkísérték utolsó útjára a galántai (Galanta) temetőbe a drága, jó férjet, édesapát, nagyapát, Csizmadia Ambrust, akit a kegyetlen halál 1989. október 10- én, 71 éves korában, oly hirtelen ragadott ki szerettei köréből. örökké gyászoló felesége, lányai, vejei, három unokája és unokamenye Ú-3574 ■ Fájdalomtól meg­tört szívvel mondok köszönetét mind­azoknak, akik részt vettek szeretett lá­nyom, Berényi Gabriella temetésén Kisudvar- nokon (Maié Dvor- níky) 1989. október 13-án, akit a kegyetlen halál 23. életévé­ben ragadott el. Köszönöm a részvétet és a sok virágot, melyekkel enyhíteni igye­keztek mély fájdalmamat. örökké gyászoló édesanyja Ú-3576 MEGEMLEKEZÉS ■ Fájó szívvel emlékezünk drága édes­apánkra, Magyarics Gusztávra, akinek szíve október 19-én szűnt meg dobogni. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pilla­natot e számunkra oly szomorú évfordu­lón. Szerető lányai, fiai, vejei, menyei és az unokák Ú-3554 A Prievidzai Gép- és Traktorállomás felkínálja szabad kapacitásait SKPU-220-as kaszálógépek és NTVS 4/2 jelű kocsik idén és jövőre vállalandó nagyjavítására. Előzetes megállapodás alapján a kaszálógépeket ártöbblet felszámítása nélkül azonnal kicserélhetjük. A szállítást mindkét irányban vállaljuk. ® 0862/22267. ÚP-190 A kedvezményekről a vállalat káder- és személyzeti osztálya ad bővebb tájékoztatást. Toborzási terület a Komáromi járás. Agrostav közös vállalat - Komárom. UP-177 Szlovákia legna­gyobb szolgáltató- üzeme Nagy magya­ron (Zlaté Klasy), a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban 27 féle szolgáltatást nyújt. Az alapszolgáltatá­sokon - fodrászat, szállítás stb. - kívül a lakosság igénybe veheti a központifű- tés-szerelést, van kozmetikai és pedi­kűr szalon is, de személyautók mosá­sát, díszfák és bok­rok árusítását is ter­vezik. Felvételünkön Rigó Géza balról és Varga József egy ház felújításán dolgoznak. (Drahotín Őulla felvétele - ŐSTK) A komáromi (Komárno) Agrostav közös vállalat (Marx Károly tér 4) azonnali belépéssel vagy megegyezés alapján ÚJ SZÓ 6 1989. XI. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents