Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-04 / 260. szám, szombat

Szót értenek a farmernadrágosokkal A Fucík park a fiataloknak A kulturális intézmények, sport- központok lehetőséget kínálnak, fel­tételeket teremtenek a fiataloknak szabadidejük tartalmas kihasználá­sára. Programösszeállításukkal, műsorkoncepciójukkal az érdemle­ges elfoglaltság ígérete mellett töre­kednek a fiatalok figyelmének lekö­tésére is. E törekvések sorában megbecsült hely illeti a prágai Julius Fucík Művelődési és Pihenőparkot. Munkatervében évek hosszú sora óta megkülönböztetett helyet kap­nak a tizen- és huszonéveseknek szánt műsorblokkok. Az itt működő ifjúsági klubok, szakköri tevékeny­séget kínáló lehetőségek, témakö­rök szerint összeállított akciók járul­nak hozzá ahhoz, hogy az emberek rászokjanak az idejárásra. S bár a program minden nemzedék érdek­lődésére számít, az intézmény ma már gyakorlatilag meghódította a fiatalokat.- A prágai szakszervezeti tanács­csal karöltve immár harmadszor rendeztük meg a legsikeresebb ak­ciónk egyikeként számon tartott hét­végi műsorösszeállítást, az Ifjú­ság ’89-et - kezdte beszélgetésün­ket Jaroslav Patka igazgatóhelyet­tes, az akció felelős rendezője. - Te­kintettel arra, hogy a prágai szak­munkástanulók találkozójáról van szó, műsorösszeállításukban az ő igényeiknek kívántunk elsősorban eleget tenni. Nem feledkeztünk azonban meg a kisgyermekes csa­ládokról, s a többiekről sem. Hiszen a parknak a prágaiakat kell szolgál­nia. Érdekünk az, hogy idecsábítsuk az embereket. Az Ifjúság ’89 a ha­gyományosan megrendezésre kerü­lő, kulcsfontosságú akcióink egyike. Bizonyítja ezt a látogatottság. Hi­szen a szokásos 10-15 ezer ember­rel szemben több mint 25 ezren jöttek el erre a hétvégére. A rendezvény sikerét előmozdí­tották azzal is, hogy a szakmunkás­képzők növendékei számára közös belépőjegyet biztosítottak. Ez két előnnyel is járt. Az anyagi könnyítés mellett ugyanis ösztönzően hatott a diákokra. Míg egyedül nem min­denki jött volna el, társaival közösen viszont vállalkozott a részvételre. A közös élmények a későbbiekben is meghatározók lehetnek. Arra a kérdésre, hogyan zajlottak az előkészületek, s milyen szem­pontokat tartottak szem előtt a mű­sor összeállítói, Jaroslav Patka el­mondta, szervezőbizottságot alakí­tottak, melyben a szakmunkásképző intézetek pedagógusai is helyet kap­tak. Együttműködésüknek köszön­hetően kapcsolatot teremtettek a diáksággal, mely hozzászólásai­val, javaslataival gyakorlatilag a mű­sor rendezője lett. A két nap kínálata így teljes mértékben az ő igényeiket tükrözte. Volt itt minden, ki-ki megtalálta A karácsonyi piacról Élelmiszerből jobb, iparcikkekből gyengébb lesz az ellátás Az alapvető élelmiszereknek az idei téli piacra történő, szerződés­ben biztosított szállítása jobb feltéte­leket biztosít majd a fogyasztói ke­reslet kielégítésére, mint tavaly. Ati­pikus karácsonyi áruféleségeket, mint a csokoládéfigurákat és más édességeket a folyamatos ellátás érdekében operatív módon kell elosztani az egyes üzletekbe. 1955 tonna édesvízi hal kerül majd a piacra, aminek elegendőnek kell lennie. Nem lesz elég viszont halfilé, de helyette különböző tengeri halfajtákból válogathatnak a fo­gyasztók. Megfelelő lesz a hús- és baromfiellátás. Mogyoróból, kókusz­ból, mazsolából, mandulából és aszalt szilvából 42,9 százalékkal több kerül idén az üzletekbe. Lesz elég zöldség és alma is. A karácso­nyi kínálatot bővíti a kis mennyiség­ben piacra kerülő paprika, szőlő, kivi és kókuszdió. A tavalyinál viszont kevesebb lesz a déligyümölcs. Az SZSZK Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztériumának tájé­koztatása szerint jobb lesz az ipar- cikk-ellátás, ez elsősorban a textilre és a cipőre vonatkozik. A hiánycik­kek azonban egyéb tartós hiánycikk­nek számító áruval való ellátás terén az idén is problémák lesznek. A téli sporteszközök, korcsolyák, sítalpak és szánkók nagyobb mennyiségben lesznek az üzletekben, mint tavaly, kevesebb lesz azonban kozmetikai cikkekből. Nem lesz megfelelő kíná­lat hűtőkből, mélyhűtőkből, automa­ta mosógépekből, varrógépekből, versenybiciklikből. A hagyományos áruféleségeken kívül külön szállítmányok is érkez­nek, például a Kínai Népköztársa­ságból, mintegy 4,3 milliárd korona értékben. Valamivel kevesebb árut importálunk a nem szocialista orszá­gokból, mely kevés devizaeszkö­zeinknek tudható be. (CSTK) a maga számára legmegfelelőbbet. Aki akart, úszhatott vagy fejleszthet­te gördeszka-technikáját, élvezhette a hullámvasutat, vagy a mini-autó­pályán próbálhatta ki ügyességét. A zenerajongók a rockszínpadon ta­lálkozhattak kedvenceikkel, egye­bek között az idei Rockfest legsike­resebbjeivel. Kívánságra készült a Spektrum mozi műsorajánlata is. A Brüsszeli pavilon a legújabb divat­költeményekből adott ízelítőt.- Az immár csaknem három éve működő új vezetés legfőbb célja, hogy ifjúsági centrummá alakítsa a pihenőparkot. A fiatalok megnye­résének természetesen számtalan módja van. Az alapfeltétel azonban - véleményem szerint - a minőség­re való törekvés. Havonta 290 prog­ramot készítünk, ami hatalmas mennyiség. Ezen a téren senki sem veszi fel velünk a versenyt. Való igaz, hogy nem lehet a fiata­lokat sem egy kalap alá venni, ért velem egyet vendéglátóm. Az igé­nyek nagyon különbözőek, de bizto­sak abban, hogy megtalálható a fia­talok többségéhez vezető út.- Műsoraink azt bizonyítják, hogy sikerült közös nevezőt találnunk. Hi­szen szakmunkás, középiskolás, egyetemista ül egymás mellett, ugyanazon az előadáson. Persze vitathatatlan, hogy sikerünkben je­lentős szerepet játszik a környezet is. A fiatalok nálunk nem ütköznek szigorú korlátokba. Ha úgy tetszik, ülhetnek a lépcsőkön, a füvön, nem követelünk öltönyt és nyakkendőt tőlük, sőt, nyáron még a fürdőruha is megengedett. Szükségük van a sza­badság érzésére, próbálgatják lehe­tőségeik határait, sokszor a véglete­kig mennek, csakhogy bizonyítsák, szabad emberek - fejtegette állás­. pontját az igazgatóhelyettes. Példái­ból az is kitűnt, e „szárnypróbálga­tások" ellenére sem történt náluk súlyos kihágás, rendőri beavatko­zásra nemigen van szükség. Sőt, mint hangsúlyozta, „nem is jó, ha a közrend őrei jelen vannak, sőt éppen ebben rejlik a siker titka: olyan megoldásokat kell találni, amelyek a fölösleges rendszabályok nélkül lehetővé teszik a fiatalok szá­mára a szórakozást, a kikapcsoló­dást." A siker titka kezdeményezés, az ötletesség, az igények felismerése és az irántuk való érzékenység. A Fucík park dolgozóit ilyen értelem­ben jogosan tölti el a jó munka tudata: az ifjúság kulturális, szellemi arcélének formálásában jelentős részt vállalnak. FÓNOD MARIANNA K eze ügyében a bot karosszéknek támasztva. A konyhaasztalon szétterített Új Szón két szemüveg. Az egyik, a súlyosabb a betűket, a másik a távoli képet erősíti. Cserélgeti őket. Hetven éve alatt nyolcszor feküdt kés alá: először még szálfa emberként a gyomrával, a két legutóbbi műtéttel pedig romló látásán próbáltak javítani. Szemészor­vosai a kórházban megtiltották neki, hogy olvasson, ezért titokban gyűrte köntöse zsebébe a magyar nyelvű napilapot, s amikor nem látták, a homályból legalább a nagy betűs címeket kibetűzte. Később odahaza valamelyik unokáját hívta magához, felol­vastatta vele, amit érdekesnek vélt. György Sándor Ha nem lenne, hiányozna nyugdíjas két évig így értesült arról, amiről az Új Szó írt. Ma már megint egyedül olvas.- Jól visszaemlékszem még arra az időre - mond­ta György Sándor -, amikor a háború utáni években a nemzeti bizottság alkalmazottja lettem. Esőben, fagyban hetente háromszor jártam Martosról (Mar- tovce) Hurbanovóra, hoztam, vittem a postai külde­ményeket. Egyszer azt mondták, no Sándor, vidd hírül a faluba az embereknek, hogy magyar napilapra lehet előfizetni. Magamhoz vettem a megrendelőla­pot, papírt fűztem az írógépbe, 70-80 példányban lemásoltam a nyomtatvány szövegét. Jöttek az em­berek, kitöltöttük, aláírattam velük a megrendelést, majd borítékba tettem, és elküldtem egyenest az Új Szó szerkesztőségének a címére. Kézről kézre járt a lap, úgy olvastuk, amikor megjött. Az idő tájt bizony nagy szó volt mifelénk a magyar újság, merthogy hosszú idő után újra anyanyelvűnkön olvashattunk. A mai nyugdíjasok még biztosan emlékeznek erre. Csodálkoztunk is, hogy itt Csehszlovákiában jelent meg magyar napilap. Aztán többen, akik nem rendel­ték meg rögtön, amint megindult a lapkiadás, jöttek hozzám, intézzem el, hogy ők is minden nap meg­kapják a lapot. Már réges-rég elhatároztam, hogy amíg élek, addig reggelenként arra akarok felébred­ni, hogy van mire várnom, mert aznap megint jön a postás, hozza a lapot. Előfordult már, hogy nem aznap, hanem másnap kaptuk meg az Új Szót, mert egyszer például Martos helyett elvitték Marcelházára (Marcelová). Az nagyon furcsa volt, hogy nem olvas­hattuk a megjelenés napján. Különösen most hiá­nyozna, ha nem lenne, mert a doktornő azt mondta, ha látni akarok, nem szabad megerőltető munkát végeznem, így hát az olvasás marad csak. Van nekem abból az időből még egy, az Új Szóval kapcsolatos személyes élményem. A martosiak ré- gente sok színdarabot eljátszottak, ám a háború után olyan komisszárunk volt a faluban, aki nem tudta megértetni magát az emberekkel, magyarázhatott az kézzel-lábbal, akkor az ilyen jellegű tevékenységre egyáltalán nem volt lehetőség. Úgy gondoltam, ha már van magyar újság, akkor miért ne lehetne magyar színjátszás. De mert ez ügyben nem tudtam hova tanácsért fordulni, megint csak az Új Szóba címeztem levelet. Megfogalmaztam a kérdésemet, aztán jött a válasz hamarosan, hogy ekkor és ekkor születik határozat a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kulturális Szövetségének megalakulásáról. Nem sokkal rá megküldték az alapszabályt, s mi összejöt­tünk, megalakítottuk a Csemadokot a faluban, én lettem a titkár. Nem sokáig ugyan, sok egyéb elfog­laltságom miatt le kellett mondanom. Sajnos, elkalló­dott az a válaszlevél, amelyet a szerkesztőségből kaptam, nem tudom megmutatni. ■n az Új Szót meg a járási újság magyar oldalait olvasom, innen tudom meg, mi történik körülöttünk. Mondanék én valamit. A fiatalok­ról írjanak sokat. A vasárnapi Fiatalok stúdióját reggeltől estig elhallgatnám a rádióban, öreg vagyok már, szeretném látni, merre tart, hova fejlődik az ifjúságpolitika. Amondó vagyok, a fiatalok nem na­gyon ismerik a jogaikat, a lehetőségeiket, ezekkel a dolgokkal kellene sokat foglalkozni a lapnak, mert én magam is például annak alapján, hogy mit ír az Új Szó a fiatalokról, megpróbálom megmagyarázni az unokáimnak azt, hogy mi értékes és mi értéktelen, azt, hogy mire figyeljenek oda és mit kerüljenek, azt, hogy milyen a helyes és milyen a helytelen magatar­tás. (tallósi)-E' APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ 1989. november 4-én ünnepük házas­ságkötésük 50. évfordulóját a drága jó szülök, Belecky András és felesége, Belecky Andrásné Garamszentgyörgyön (Jur nad Hronom). E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével gratulálunk, s jó egészséget és további boldog, nyugodt életet kívá­nunk szeretteik körében. Fiaik: András, László, lányaik: Mari­ka, Rózsi, vejeik: István, Jenő, me­nyeik: Irénke, Helenka, valamint uno­káik és dédunokáik, akik csókolják munkában elfáradt kezüket. Ú-3025 ■ Ma ünnepli 80. születésnapját Kovács Ferenc Kajaion. E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük a drága jó férjet, édesapát, nagyapát, és dédapát, s erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kí­vánunk. Szerető felesége, lányai, vejei, uno­kái, dédunokái Ú-3193 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a drága jó édesanyát, anyóst, nagy­mamát, özv. Szabó Jánosnét (Rété - Reca), aki 1989. november 4-én ünnepli 75. születésnapját. Kívánjuk, hogy még soká­ig legyen köztünk erőben, jó egészség­ben és szeretetben. Csókolják dolgos kezét: három gyermeke, két veje és három szerető unokája. Ú-3283 ■ 1989 november 4-én ünnepli 70. születésnapját édes­anyám, Lelovics Eleonóra Tósnyárasdon (Topolnica). E szép ünnep alkal­mából erőt, egész­séget és hosszan tartó, boldog életet kíván: fia: Jancsi, menye: Jaruska, unokái: Mónika és Lenka. Ú-3325 ■ 1989. november 5-én ünnepli 60. születésnapját a szeretett feleség, édesanya, nagy­mama, Kucsa Andrásné Szántó Margit Felsöpélen (Horny Piai). E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével gratulálunk, s jó erőt, egész­séget és hosszú, boldog életet kívánunk. Férje: András, szerető gyermekei: Bandi, Marika és kis unokája: Ri- chárd, aki sok-sok puszit küld a nagy­mamának. Ú-3445 ■ 1989. november 4-én ünnepli 40. szü­letésnapját Vonyik Sándor Somorján (Samorín). E szép ünnep alkalmából erőt, egészsé­get és nagyon hosszú, boldg életet kíván: szerető felesége: Ili, lánya: Renáta, sógornője és anyósa. Ú-3424 ■ Szívünk teljes szeretetével kö­szöntjük a drága édesapát, nagyapát, apóst és dédapát, Nagy Jánost (Nagykeszi - Veiké Kosihy), aki 1989. november 5-én ünnepli 80 születésnapját. E szép ünnep alkalmából gratulálunk, s hosszú, boldog életet, erőt, egészséget kívánunk, hogy jósága és szeretete még sokáig melengesse az egész családot. Tizenegy gyermeke, két veje és hét menye, huszonhárom unokája és hu­szonhárom dédunokája, akik a déda­pát sokszor csókolják. Ú-3476 VA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Köszönetét mondunk mindazoknak, akik elhunyt'drága jó édesanyánk, özv. Kustyán József né Kollár Etel (Csicsó - Cicov) búcsúztatásán személyesen vagy gondo­latban velünk voltak. Kérjük, őrizzék meg emlékét. A gyászoló család Ú-3463 ■ Szomorú szívvel, könnyes szemmel mondunk köszönetét az elhunyt testvéré­nek és caládjának, valamint a többi ro­konnak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik október 24-én elkísérték utolsó útjára a palásti (Plástövce) temetőbe drága ha­lottunkat, özv. Szarka József né Korcsog Veronikát, akit a kegyetlen halál 78 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a virágokat, koszorúkat és a vigasztaló szavakat, melyekkeí enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat, örökké gyászoló fia és családja Ú-3495 WT*> MEGEMLÉKEZÉS \y X ■ Fájó szívvel emlé­kezünk a felejthetet­len, jó férjre, apára, nagyapára, apósra és nászra, Szabó Józsefre (Nagyszarva - Rohovce) halálának első évfor­dulóján. Szeretetét örökké megőrizzük. Szerető felesége, gyermekei család­jukkal és a rokonság Ú-3275 ■ 1988. november 5-e a legfájdalma­| sabb nap az életünk­ben, amikor örökre eltávozott közülünk mindig hiányzó | férj, édesapa, após, |nagyapa, | id. Csonka Árpád, akit a kegyetlen halál 63 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szen­teljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra szomorú, első évfor­dulón. Emlékét és jóságát örökké szí­vünkben őrizzük. Szerető felesége: Rózsi, lányai, fiai, vejei, menyei, tíz unokája és a rokon­ság * Ú-3300 ■ 1989. november 4-én szeretettel em­lékezünk a drága apára, nagyapára, dédapára, Kiss Jánosra (Bratislava - Petrzalka) halálának ötödik év­fordulóján Akik tisz­telték és szerették, szenteljenek emléké­nek egy néma pillanatot. A gyászoló család Ú-3425 ■ Soha el nem múló szeretettel emléke­zünk Simon Ákosra (Várgede - Hodejov), aki tíz évvel ezelőtt ezen a napon eltávo­zott szerettei köréből. Emlékét szívünk­ben őrizzük Felesége, fiai, menye, lánya, veje és unokái Ú-3461 ■ Az idő múlik, de a fájdalmas emlék megmarad. Bánatos szívvel emlékezünk a felejthetetlen fele­ségre, édesanyára, nagymamára, anyósra és test­vérre, Soós Pálné Czinege Erzsébetre, akit 1979. október 25-én kísértünk utolsó útjára a dunatőkési (Dun. Klátov) temető­be. Akik ismerték és szerették, szentelje­nek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, tizedik évfordulón. Emlékét örökké szívünkben őrizzük: Gyászoló családja és a rokonsáq Ú-3504 A Ceské Budéjovice-i Állami Hal­gazdaság októberben és novem­berben 12 ezer tonna hal, főképp ponty lehalászását tervezi. A Horű- sicky Vel’ky-i halastóból például 550 tonnányi hal kifogására számí­tanak. (Jaroslav Sybek felvétele - CTK) DJ SZÓ 6 1989. XI. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents