Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-28 / 280. szám, kedd

A Polgári Fórum programjának alapelvei A párbeszéd kezdete Sajtótájékoztató a Laterna magicában A Polgári Fórum képviselői vasárnap az esti órákban Prágában, ideiglenes székhelyükön, a Laterna magicában sajtótájékoztatót ren­deztek a csehszlovák és a külföldi újságírók számára. Értékelték a fórum előző 24 órában kifejtett aktivitását, tanácskozásukat Ladislav Adameccel, a szövetségi kormány elnökével és ismertették a Polgári Fórum programjának alapelveit. A csehszlovák miniszterelnökkel foly­tatott tanácskozást a párbeszéd kezdetének minősítették. A két fél foglalkozott a politikai foglyok kérdésével, akik száma a rendelke­zésre álló adatok szerint még 18 fő. „Követeltük szabadonbocsátásukat és a miniszterelnök megígérte, hogy a helyzetet megoldja11 - mondotta Václav Maly, a Polgári Fórum sajtóképviselője. Az általános sztrájkkal kapcsolatos vitában a Fórum képviselői biztosítottak arról, hogy nem érdekük a csehszlovák gazdaság megkárosítása, a sztrájknak elsősor­ban manifesztációs jellegűnek kell lennie. Országunk mély erkölcsi, szelle­mi, ökológiai, szociális, gazdasági és politikai válságba jutott. Ez a vál­ság, bizonyítja az eddigi politikai és gazdasági rendszer hatékonyságá­nak hiányát. Megszűnt működni csaknem minden ahhoz szükséges mechanizmus, hogy a társadalom megfelelően reagáljon a belső és külső feltételekre. Évtizedeken át nem tartották tiszteletben a magától értetődő alapelvet: akié a jogkör, annak vállalnia kell a felelősséget is. Az államhatalom három pillére - a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalom - egy szűk uralkodó csoport kezébe került, amely csaknem kizárólag a CSKP tagjaiból tevődött össze. Ez meg­bontotta a jogállam alapjait. A CSKP monopóliuma minden fontos poszt betöltésében igaz­ságtalan vazallusi rendszert teremt, amely megbénítja az egész társa­dalmat. Az emberek így csupán a hatalmasok utasításai végrehajtói­nak szerepére vannak ítélve. Megta­gadnak tőlük számos alapvető em­beri, állampolgári és politikai jogot. A népgazdaság központi irányítá­sának utasításos rendszere szem- melláthatóan csődöt mondott. A gazdasági mechanizmus beígért átalakítása lassú, következetlen, s nem jár a feltétlenül szükséges politikai változásokkal. Ezeket a problémákat nem oldják meg a személycserék a hatalmi posztokon, illetve néhány politikus távozása a közéletből. A Polgári Fórum ezért törekedni fog programja alábbi céljainak eléré­sére: I. JOG A Csehszlovák Köztársaságnak demokratikus jogállamnak kell len­nie a csehszlovák államiság hagyo­mányainak, s azoknak a nemzetkö­zileg érvényes alapelveknek szelle­mében, amelyek kifejezésre jutnak elsősorban az Emberi Jogok Általá­nos Nyilatkozatában, valamint a pol­gári és a politikai jogokról szóló nemzetközi egyezményben. Ebben a szellemben kell kidol­gozni az új alkotmányt, amelyben elsősorban pontosan rögzíteni kell az állampolgár és az állam viszo­nyát. Ezt az alkotmányt azonban csak az újjáválasztandó alkotmá- nyozó gyűlés fogadhatja el. A polgá­ri jogok és a szabadságjogok gya­korlását megbízhatóan szavatolni kell a jogi garanciák fejlett rendsze­rével. A független bíróságoknak ma­gukba kell foglalniuk az alkotmány- bíróságot és a közigazgatási bírósá­gokat is. Az egész csehszlovák jogrendet fokozatosan összhangba kell hozni ezekkel az alapelvekkel, garantálva azt, hogy kötelezze necsak az ál­lampolgárokat, hanem az állam szerveit és tisztségviselőit is. Ragaszkodunk azoknak a sérel­meknek helyrehozásához, amelyek­re a múltban politikai indítékú üldö­zés következtében került sor. 2. POLITIKAI RENDSZER Követeljük társadalmunk politikai rendszerének alapvető, következe­tes és tartós megváltoztatását. Létre kell hozni vagy meg kell újítani olyan demokratikus intézményeket és me­chanizmusokat, amelyek lehetővé teszik minden állampolgár tényleges részvételét a közügyek igazgatásá­ban, s amelyek egyidejűleg hatáso­san meggátolják a politikai és gaz­dasági hatalommal való visszaélést. Minden létező, vagy megalakuló po­litikai pártnak, egyéb politikai és tár­sadalmi tömörülésnek ezért azonos feltételekkel kell rendelkeznie a min­den képviselő-testületbe való sza­bad választásoknál. Ennek előfelté­tele azonban az, hogy a CSKP le­mondjon alkotmányban garantált vezető társadalmi szerepéről, s a hírközlő eszközök uralásának monopóliumáról. Mi sem gátolja ab­ban, hogy ezt már holnap megtegye. Csehszlovákia az állam föderatív elrendezése alapelvének megőrzé­sével továbbra is egyenjogú szövet­sége lesz a két nemzetnek és az összes nemzetiségnek. 3. KÜLPOLITIKA Arra törekszünk, hogy hazánk is­mét méltó helyet foglaljon el Európá­ban és a világban is. Része vagyunk Közép-Európának és ezért meg akarjuk őrizni jó kapcsolatainkat minden szomszédunkkal. Számolunk beilleszkedésünkkel az európai integrációba. Az európai ház gondolatának kívánjuk aláren­delni a Varsói Szerződésben és a KGST-ben a partnereink iránti po­litikánkat is. Tiszteletben tartjuk nemzetközi kötelezettségeinket, ál­lami szuverenitásunk teljes megőr­zése mellett. Ugyanakkor azonban felül akarjuk vizsgálni azokat az egyezményeket, amelyeket az állam vezető képviselőinek aránytalan becsvágya motivált. 4. NÉPGAZDASÁG Fel kell hagynunk a gazdálkodás jelenlegi módjával. Ez elveszi a ked­vet a munkától, tékozolja eredmé­nyeit, rabolja a természeti erőforrá­sokat, pusztítja a környezetet, s nö­veli Csehszlovákia általános lema­radását a világ mögött. Meggyőző­désünk szerint a gazdálkodásnak ez a módja részleges kiigazításokkal nem javítható. Fejlett, bürokratikus beavatkozá­soktól mentes, deformálatlan piacot akarunk létrehozni. Sikeres műkö­dése a mai nagyvállalatok monopol- helyzetének szétzúzásától, s a tény­leges versengés megteremtésétől függ. Ez csak a különféle típusú tulajdonformák párhuzamos, egyen­jogú léte alapján jöhet létre, gazda­ságunk világgal szembeni fokozatos nyitásával. Az államra természetesen to­vábbra is számos helyettesíthetetlen funkció hárul. Biztosítani fogja a gazdálkodás általános, mindenki számára egyenlő feltételeit, nagy vonalakban a gazdaságot szabályo­zó politikát fog gyakorolni, hogy megbirkózzon az inflációval, a kül­földi eladósodottság növekedésével és a fenyegető munkanélküliséggel. Csak az állam szavatolhatja a köz- és a szociális szolgáltatásoknak és a környezet védelmének nélkülöz­hetetlen minimumát. 5. SZOCIÁLIS IGAZSÁGOSSÁG Számunkra döntő fontosságú, hogy a társadalomban mindenki számára létrejöjjenek a fejlődésnek és a képességek érvényesülésének előfeltételei. Mindenkinek azonos feltételeket és esélyazonosságot kell nyújtani. Csehszlovákiának szociális szempontból igazságos országnak kell lennie, amelyben az emberek segítséget kapnak idős korukban, betegségük esetén és életük nehéz helyzeteiben. Az ilyen társadalom fontos előfeltétele azonban a virág­zó népgazdaság. A szociális szolgáltatások széles palettájának létrehozásához hozzá­járulhatnak az egyházak, a köz­ségek, a vállalatok, a különféle álla­mi és önkéntes szervezetek. Ez bő­víti annak lehetőségét, hogy érvény­re jusson az oly értékes emberi szolidaritás, a felelősségtudat, a fe­lebaráti szeretet. A humanizmusnak ezek az alapelvei éppen napjaink­ban feltétlenül szükségesek társa­dalmunk összekovácsolódásához. • Hogyan jött létre a Megúj­hodás?- A volt reformkommunisták na­gyon intenzív vitát kezdtek főleg a szovjetunióbeli átalakulások idejé­ben. Ez a gondolat azután akkor kezdett hangsúlyt kapni, amikor a párt Gustáv Husák vezetésével kivárt, és nehézkesen fogott hozzá ahhoz, hogy a szovjet tapasztalatok alapján nálunk is megkezdjük az átalakítást. Azt is láttuk, hogy a re­formszárny nem eléggé erős. Ez Csehszlovákiában természetes is, hiszen 1968 után az irányzat képvi­selőit elűzték a közéletből. A Megúj­hodás klub létrejötte azt mutatta a 89-es év elején, hogy mi újra a politikai élet színterére léptünk, mégpedig kötődve az 1968-as év­hez, de minden olyan modern irány­zathoz is, amely ma az európai szo­cialista országokban és egyáltalán egész Európában tapasztalható. • Kik tartoznak az önök mozgal­mához?- Az 1968-as reformmozgalom aktivistáin kívül főleg a kommunista párt jelenlegi tagjai, de pártonkívüli- ek is érdeklődnek a klub munkája iránt. Aktívan dolgoznak benne fia­6. KÖRNYEZET Mindannyiunknak keresnünk kell az ember és a környezete közti harmónia megújításának útját -mód­ját. Törekedni fogunk azoknak a ká­roknak fokozatos helyrehozására, melyeket az utóbbi évtizedekben okoztunk a természetnek. Megkísé­reljük visszaadni a táj és az emberi települések eredeti szépségét, biz­tosítani a természet és a természeti erőforrások tökéletesebb védelmét. Síkra szállunk azért, hogy a lehető­leg legrövidebb időn belül lényege­sen javuljanak az ember alapvető életkörülményei, biztosított legyen a jó minőségű ivóvíz, a tiszta levegő és a kifogástalan élelmiszer. Töre­kedni fogunk a környezetről való gondoskodás rendszerének alapve­tő javítására, mégpedig nemcsak az eddigi szennyező-források felszá­molására, hanem elsősorban a to­vábbi károk megelőzésére. Ezzel egyidejűleg változtatnunk kell a népgazdaság szerkezetén és orientációján, s csökkentenünk kell főleg az energia- és a nyersanyag­fogyasztást. Tisztában vagyunk az­zal, hogy ez mindannyiunktól áldo­zatokat fog követelni. Mindez meg­kívánja az élet értékei és stílusa rangsorolásának megváltoztatását. 7. KULTÚRA A kultúra nem lehet csak a művé­szek, tudósok és tanítók ügye, ha­nem az egész állampolgári közös­ség életmódjává kell válnia. Meg kell szabadulni bármiféle ideológia bék­lyóitól, s át kell hidalni mesterséges elszigetelését a világkultúrától. A művészetet és az irodalmat nem szabad korlátozni, biztosítani kell számára a széles körű publiká­ciós lehetőségeket és a nyilvános­sággal való kapcsolatát. A tudományt és a tudományos munkát állítsuk arra a helyre, amely a társadalomban megilleti. Szüntes­sük meg naív és demagóg lebecsü­lését csakúgy, mint megalázó hely­zetét, amely az uralkodó párt kiszol­gálójává teszi. A demokratikus oktatásügyet humá­nus alapokon kell szervezni, állami okta­tási monopóliumtól mentesen. A társada­lomnak becsülnie kell minden típusú isko­la tanítóit, s lehetővé kell tennie számukra személyiségük érvényesülését. A főisko­láknak vissza kell adni történelmi jogaikat, amelyek biztosították az akadémiai füg­getlenséget és szabadságot az oktatók és a hallgatók számára egyaránt. A társadalom műveltségét a legértéke­sebb nemzeti vagyonnak tekintjük. A ne­velés és az oktatás vezessen önálló gon­dolkodásra és erkölcsileg felelősségteljes cselekvésre. xxx Ezt akarjuk. Mai programunk velős, de konkretizálásán dolgozunk. A Polgári Fó­rum az állampolgárok nyitott egyesülése. Ezért mindazokat, akik ehhez a munká­hoz hozzájárulnak, felszólítjuk, hogy ezt tegyék is meg. Prága, 1989. november 26 talok, akik ugyanúgy, mint mi, mo­dernül, szocialista módon gondol­kodnak, és ilyen szocializmusfelfo­gást képviselnek. • Hogyan végezte munkáját ed­dig a klub?-Tavasszal kidolgoztuk a tézise­ket, amelyeket úgy próbáltunk meg­fogalmazni, hogy mindenki megért­se, hogyan képzeljük el a jövőbeli politikai rendszert, országunk szoci­ális és gazdasági életét, a jogálla­mot, amely a demokratikus önkor­mányzaton alapul, hogyan képzeljük el a fejlődést szellemi téren, az okta­tásban, a tudományban, kultúrában, milyen legyen Csehszlovákia helye a nemzetközi kapcsolatokban. Ez nem hosszú dokumentum, és a kö­zeljövőben akcióprogramot is meg­fogalmazunk. A demokratikus szoci­alizmus elveire építünk, és azért választottuk ezt a megfogalmazást, mert ismert nemcsak Keleten, ha­nem Nyugaton is. Valamikor a sztáli­nizmus idején a demokratikus szoci­alizmus nagyon gyanús fogalom volt, amiről mindenki azt gondolta, hogy az alapvető szocialista elveket sérti. Ezen irányzat képviselői min­dig harcot folytattak a sztálini felfo­Jirí Dienstbier, a Polgári Fórum alapelveinek jóváhagyásával kap­csolatban rámutatott arra, a fórum most kísérletet tesz arra, hogy a bí­rálatról áttérjen a program kidolgo­zására, s az általános sztrájkkal vé­get ért tevékenységének egyik, és megkezdődik további szakasza. Ezt követően a Polgári Fórum kép­viselői válaszoltak az újságírók kérdé­seire. Arra a kérdésre, hogy vajon a program alapelveinek megjelente­tésével nem alakultak-e át politikai párttá, a válasz így hangzott: „Nem, a Polgári Fórum nem politikai párt és nem is akar azzá válni. Különféle orientációjú független kezdeménye­zéseket tömörít, s bázisa a politikai pluralizmus megteremtésének a ki­alakulófélben levő demokratikus Csehszlovákiában". Václav Havel ezt a választ kiegészítette azzal, hogy a program általánosítva kifejezi a Fórum törekvéseit. A Fórum ideig­lenes szervezet akar lenne, semmi­lyen irányban nem kíván túlzottan kibontakozni, áthidaló időszakod akar képezni a hatalom eddigi totali­tárius, bürokratikus gyakorlási mód­ja és a tényleges demokrácia között. „Reméljük, hogy nemsokára meg­szűnhet, mivel széles palettában lé­tezni fognak nálunk szakszervezeti szervezetek, politikai klubok, politi­kai pártok, spontán módon létrejövő egyesületek, érdekvédelmi szerve­zetek, stb. Ez az időszak becslés szerint eltart az új választásokig"- jelentette ki Václav Havel. Arra a további kérdésre, hogy vajon a Polgári Fórum számol-e Csehszlovákia tagságával a Varsói Szerződésben, dr. Klaus kifejtette, a jelenlegi európai helyzet megkí­vánja, hogy a CSSZSZK továbbra is tagja legyen ennek a katonai tömb­nek! Persze, a cél az, hogy a tömbök megszűnjenek és létrejöjjön egy más kollektív biztonsági rendszer. Milyen módon fogja a Polgári Fó­rum tájékoztatni az ország legszéle­sebb nyilvánosságát? Például a kor­mánytól szorgalmazni fogják-e azt, hogy a televízióban és a rádióban műsoridőhöz jussanak hozzá?- hangzott a további kérdés. „Ezt a kérdést még nem tárgyaltuk. A nyilvánossággal való kapcsolat gással, és sok éven át ez utóbbi győzedelmeskedett. Ezért maga a szocializmus fogalma is lejárató­dott, és ma az emberek azt kérdezik, mit is kell tulajdonképpen szocializ­mus alatt elképzelni. Ezért azt gon­doljuk, úgy kell fellépnünk, hogy megmutassuk ez egy olyan társa­dalmi rendszer, amely állandó moz­gásban van, nyitott, szakadatlanul fejlődik, hogy programja nem valami szilárd modell kialakítására irányul, hanem folytonosan a kor kérdéseire, a fejlődés szükségleteire felel, és mindenkinek perspektívát ad. Ennek szellemében kell haladnunk a hu­manista ideálok felé, és nem azoktól vissza. • Mi a véleménye a jelenlegi helyzetről?- Azt gondolom, hogy nagy segít­ség lenne, hogy ha a közéletből véglegesen elmennének azok, akik a 21 évvel ezelőtti reformfolyamatok eltemetésére építették jövőjüket, de azok is, akik a jelenlegi helyzetben teljesen képtelennek mutatkoztak a helyzet megoldására. Helyettük minden szervezet, politikai párt és független kezdeményezés szaba­don választhasson olyan képviselő­ket, akik természetes autoritással rendelkeznek, és ismerik a jelenlegi bonyolult helyzetből kivezető utat. fenntartása érdekében el kell háríta­ni az időszaki sajtókiadványok meg­jelentetésének minden eddigi aka­dályát. A rádiót és a televíziót illető­en javasoljuk olyan vezérigazgatók kinevezését, akiknek személyében a párbeszéd során egyetért minden fél, illetve irányító testületeik. A kö­vetkező napok egyik alapvető tár­gyalási eredményévé kell válnia an­nak, hogy a hírközlő eszközök sza­badon megközelíthetők lesznek és megvalósul a sajtószabadság." A CSKP vezető szerepének az új alkotmányban való rögzítését illető kérdésre a Polgári Fórum képviselői azt válaszolták, hogy a független kezdeményezések nem tekintik le­hetségesnek a párt vezető szerepé­nek rögzítését az alkotmányban. Jirí Dienstbier kijelentette: „Ez a hét bebizonyította, hogy két nemzetünk nagy többsége ezt nem tartja feltét­lenül szükségesnek." A választások időpontjával kap­csolatban a Polgári Fórumnak az a véleménye, hogy az eredetileg kitűzött időpont - 1991 májusa vagy júniusa - meg fog változni. A fórum szerint a potenciális új politikai pártok közé tartoznak a ki­bontakozódó független kezdemé­nyezések, s nagy a valószínűség, hogy ezekből új pártok alakulnak. Ez vonatkozik például a polgári szabad­ságjogok mozgalmára, illetve a csehszlovák demokratikus kezde­ményezésre. Nem szabad lebecsül­ni a Csehszlovák Szocialista Párt­ban és a Csehszlovák Néppártban végbemenő fejlődést sem. Arra a kérdésre, hogy mi várható, ha a követelményeket nem teljesítik, Václav Havel azt válaszolta, a sztrájkkészültség folytatódik, bár­miképp is teljesítik a követelmé­nyeket. A csehszlovák gazdaságot érintő kérdésekre dr. Klaus válaszában hangsúlyozta, hogy azok a cseh­szlovák közgazdászok, akikkel kap­csolatban áll, képesek megfogal­mazni olyan új gazdasági progra­mot, amely kivezetne bennünket a jelenlegi helyzetből. „Vélemé­nyem szerint Csehszlovákiának, kö­rültekintő politikájának köszönhető­en jobb a kiindulási bázisa a gyöke­res gazdasági reformra, mint a szomszédos államoknak. Gazda­ságunkban a bomlás nem olyan drá­mai mint ezekben az országokban. Külföldi adósságunk viszonylag ki­sebb. Nem szabad elveszítenünk ezeket a viszonylag kedvező elő­nyöket, s ezért az átmeneti időszak valóban kulcsfontosságú lesz. Ép­pen ezért szükségünk van ésszerű­en működő kormányra, amely nem engedi meg a gyors inflációt a külföldi eladósodást, esetleg a na­gyobb munkanélküliséget. Alapvető gazdaságunkban a nyitás, az infláci­ók, az áru és a tőke áramlása világ- viszonylatban". Megjegyezte, hogy a tőke ideáramlását illetően normális hitelt akarunk és nem segélyt. Követelni fogják a nyugati utak korlátozásának azonnali megszün­tetését? A válasz úgy hangzott, hogy Csehszlovákiában az utóbbi időben jelentősen könnyebbé vált az ilyen utazás, s ezért a kormánynak nem lesz nehéz lépnie. Arra a kérdésre, hogy vajon a Polgári Fórum képviselői tárgyalá­sokat folytatnak-e a CSKP-val is, dr. Klaus azt válaszolta, hogy az eddigi politikai rendszer nem volt teljesen monolitikus jellegű. Az el­múlt években voltak viták a kormány és a politikai vezetés között. A kor­mány bizonyos autonómiával ren­delkezett és rendelkezik, s ezt a je­lenlegi helyzet fokozza. Nem volt teljes mértékben központilag szer­vezett gazdaságunk sem. Gyönge volt az állam és erősek a vállalatok. A demokratikus szocializmus talaján (ÓSTK) - A Csehszlovák Televízió beszélgetést közvetített Cestmír Císarzsal, a Megújhodás klub elnevezésű szervezet intézőbizottságá­nak tagjával. Ebből közöljük most a legfőbb gondolatokat. ÚJ SZÚ 4 1989. XI. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents