Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-21 / 274. szám, kedd
ÚJ szú 5 1989. XI. 21. Gondokkal terhelt centenárium... Más kárán tanúi az okos - tartja a közmondás. Igen ám, csakhogy az emberi természet nyughatatlansága, sok esetben hitetlenkedése a sikerélményeken kívül hibákat is szül, melyek az idő múlásával csak tornyosulnak. Nem szabad megfeledkeznünk a múlt állandó értékeléséről, mert csak annak hibáiból okulva formálható egy biztatóbb jövő. Csak hasznunkra válhat, ha a szlovák energetika századik születésnapján felelevenítjük egy teljes évszázad fontosabb eseményeit, majd szólunk a jövőbeli teendőkről is. A fasor, amelyről a levélben szó van (A szerző félvétele) Visszapillantás Az Osztrák-Magyar Monarchiában - így Szlovákia mai területén is, mely a monarchiához tartozott - a múlt század nyolcvanas éveiben kezdett elterjedni a villamos energia felhasználása. Az ipar főleg a nagyvárosokban összpontosult, melyek az ország területén aránytalanul helyezkedtek el, s ez a villamos hálózat kialakítására is nagy hatással volt. Szlovákia elsősorban mezőgazdasági terület volt, így az energetikai létesítmények is ehhez alkalmazkodtak. Kisebb vízi erőmüveket létesítettek, melyek a malmokban, fűrésztelepeken, és szeszfőzdékben végzett kemény fizikai munkát köny- nyítették. Bratislavában a közvilágítás már 1884-ben villamos árammal történt, a villamosok 1895-ben jelentek meg. Más városokban - a falvakról nem is beszélve - kissé elhúzódott a villamosítás, főleg gázzal, a lakásokban pedig petróleummal világítottak. Kassán (Kosice), Szlovákia második legnagyobb városában a villamosok csak 1914-ben kezdtek ei közlekedni. Az első vízi erőművet Krompachyban helyezték üzembe 22 kW-os teljesítménnyel. Szlovákia területén a villamos energia felhasználásának széles körű elterjedéséről tulajdonképpen csak az első világháború befejezése Közeleg az időpont, amikor Párizsban a világkiállítások nemzetközi bizottsága dönt az Expo ’95 színhelyéről. Köztudott, hogy Ausztria és Magyarország fővárosai teljesítették a megrendezés feltételeit, tehát a jog odaítélése szinte kész tény. S míg Bécs egyértelműen vállalta a világkiállítással járó szervezés valamennyi terhét, addig Magyarországon nézetazonosságról beszélni túlzás volna. Ennek ellenére, a jobb előbb, mint későn elv alapján, Bratislava is készül bekapcsolódni a világkiállításra érkező turisták fogadásába. Ugyanis nem titok, hogy a két világváros, ha megkapja az Expo ’95 szervezésének jogát, nem lesz képes elszállásolni a vendégsereget. S mert Brati- slavának földrajzi helyzeténél fogva kiváló a fekvése, joggal érdekessé válhat a főleg amerikai, ausztrál, de japán turisták számára is, akik ha már ellátogattak a vén Európába, biztos Ausztria és Magyarország szépségeire is kíváncsiak lennének. Szlovákia fővárosa tehát nem szeretné elszalasztani az alkalmat, hogy híre eljusson a világba. De nézzük, mi is kell ahhoz, hogy Bratislava fogadóképessé váljon? Bratislava Fővárosi Nemzeti Bizottságának felelős dolgozói összesítették a feladatokat, melyek megvalósítása nem lesz egyszerű. Igaz, hogy a „lökést11 nem is a világkiállítás adta, hanem az 1991-ben esedékes évfordulók. A legfontosabb teendők az elszállásolási lehetőségek jelentős bővítése. Az Intertour (csehszlovák-francia közös vállalat) már belefogott egy új szálloda építésébe és osztrák részről igény mutatkozik - ugyancsak közös vállalatként - több szálloda építésére Petrzalkában, az épülő új nemzeti színház közelében stb. A Malomvölgyben egy motel építését tervezik, s szó van a Carl- ton szálloda átépítéséről. Az igénytelenebb vendégek elszállásolása megoldható főiskolai kollégiumokban vagy munkásszállókban. Bratislava közelgő évfordulójára már épül a Koronázási út, melynek egyik gyöngyszemét, a Mihály utcai (18-20 szám alatt) szállodát a légi (Lehnice) Agrostav már építi. A másik sürgősen megoldásra váró probléma a közlekedés. A világkiállítás talán előbbre hozhatja a Bratislava-Bécs villamosjárat amúgy is esedékes felújítását, a vasúti közlekedésben az egyes járatok meghosszabbítását, a víziút, vagyis a Duna jobb kihasználását, óta beszélhetünk. 1919-ben fogadták el az általános rendszeres villamosításról szóló törvényt. A húszas évek eleji gazdasági hanyatlás, kiváltképp pedig a gazdasági válság az iparilag fejletlen vidékeket nagyon érzékenyen érintette. Ez a villamosítás ütemében is erőteljesen megmutatkozott. A későbbi fejlesztésnek a második világháború vetett gátat. Nagymértékben csökkent az energiatermelés és -fogyasztás. A világégést követően Szlovákia energiatermelése összesen csak 237 160 kW volt, mivel a nagyobb erőművek többsége megrongálódott, sőt sok kisebb teljesen tönkrement. A későbbi fejlődés folyamatosságát elsősorban az át nem gondolt szervezés akadályozta - megszüntették az energiatermelők szlovákiai felügyeleti szervét, s ezáltal a termelés irányítása prágai energiaipari minisztérium kezébe került. Azt mondták; drága... A hatvanas években a fogyasztók számának nagymértékű növekedése újabb erőművek megépítését tették szükségessé. Befejeződött a falvak villamosítása. Főleg a Vág mentén épültek újabb vízi erőművek. A hatvanas évek végén sajnos az erőművek nem tudták kielégíteni a megnövekedett energiaszükségletet, ezért külföldi segítségre szőrűidé a repülőtér bővítését is. Sőt az osztrák határon egy újabb korszerű átkelőhely megnyitásáról is szó van. Természetesen a vendégfogadás nem korlátozódhat csak a fővárosra. Vendégcsalogató programokon gondolkodnak az utazási irodák is, mert céljuk, hogy a hazánkba látogató vendégek minél többet láthassanak az országból. A Duna kihasználása már sokszor került terítékre. A régi városlakók még jól emlékeznek a dunai kávéházakra, a hangulatos, zenés, táncos sétahajózásokra, melyek talán, ha az érdekeltek is úgy akarják ismét megvalósulhatnak. Az idegenforgalom fejlesztését célzó koncepció magába foglalja a vendéglátóipar feladatait. Ezekben hangsúlyt kapnak nem is annyira a mennyiségi, mint inkább a minőségi szempontok. A színvonalas vendéglátás nem lehet ráfizetéses, a hangulatos, diszkrét éttermek, presszók, borozók vendégcsalogatók, s vissza-visszatérésre késztetnek. A szomszéd országokban megrendezésre kerülő világkiállítás lehetősége, lehetőség tehát Bratislava számára. A tervek költségesek, megteremteni az anyagi fedezetetajelen- legi gazdasági helyzetben nem lesz egyszerű. Ám a terheket vállalni kell. Nem azért, mert Ausztriában és Magyarországon talán lesz egy világkiállítás, hanem azért, mert Szlovákia fővárosának infrastruktúráját amúgy is ki kell építeni úgy a városlakók, mint a városba látogatók érdekében. A befektetések - az idegenforgalomra ez a jellemző - gyorsan megtérülnek, s Bratislava hangulatos, otthonos nagyvárossá válhat. PÉTERFI SZONYA MILYEN Az egységes földműves-szövetkezetek járási konferenciájának küldöttei figyelmesen hallgatták a munkájukat értékelő beszámolót, amely - a legjobbak között említette a bratislavai Barátság Egységes Földműves-szövetkezetei, amely például gabonából rekordhozamot ért el. Ugyanakkor több szövetkezetet bírált a termelési és az eladási tervek nemteljesítése miatt. Ezek okozták, hogy a 8. ötéves tervidőszak négyévi feladatait egyes területeken csak 90 százalékra teljesítették, így a tervezettnél kevesebb cukorrépát, gyümölcsöt és zöldséget szállítottak tak. Az energiaelosztás terén nagy előrelépést jelentett a bratislavai Elektrovod vállalat megalakulása. Másodlagos vezetékhálózat, valamint új magasfeszültségű vezeték- rendszer építésébe kezdtek. Az első nemzetközi kapcsolat még 1952- ben, Magyarországgal jött létre, a későbbi együttműködésbe a Szovjetunió, Románia és Bulgária is bekapcsolódott. A központi irányításnak egyre több negatív jele mutatkozott meg. Sajnálatos módon az a nézet uralkodott el, miszerint az ország túl sokat költ energetikára. Ebből kifolyólag az energiatakarékosság legprimitívebb és egyben legdrasztikusabb formáját alkalmazták - kikapcsolták az áramot, illetve egyes üzemegységek termelését a minimumra csökkentették, sok esetben teljesen leállították. Az új fogyasztók megválasztásakor a takarékosság csak sokadik szempontként merült fel. 1969. január 1-én megalakult a Szlovák Villamosművek, mely nagymértékben befolyásolta Szlovákiában az energetika fejlődését. A későbbiek folyamán az atomerőművek építését egész Csehszlovákia területén az említett vállalat biztosította, mely tavaly állami vállalattá vált. Ugyan a bohunicei atomerőmű alapjait már 1957-ben lerakták, termelni azonban csak 1972-ben kezdett. Működése nem volt túlságosan zökkenőmentes, így az A-1 -es egységet már 1978-ban kénytelenek voltak teljesen leállítani. Az elkövetett mulasztások tanulságul szolgálnak más atomerőművek építésénél. Új törvény A megnövekedett energiafogyasztást elsősorban a következő vállalatok idézték elő: a kassai (Ko- áice) Kelet-szlovákiai Vasmű, a bratislavai Slovnaft, a vágsellyei (éala) Duslo. Nyilvánvaló lenne, hogy elsősorban ezekben a vállalatokban kell/ene/ ügyelni a racionális energiatakarékosságra. Azonban a fejlett tőkés országok példája azt mutatja, hogy fokozatosan minden olyan fogyasztóról le kell mondanunk, amely a jelenlegi viszonyokhoz képest gazdaságtalanul használja fel az energiát. Ugyanez vonatkozik természetesen az energiatermelőkre is. Több erőmű főbb elemei már elöregedtek, így szükséges lenne egy mielőbbi újítás. Gondot azonban a KGST-tagországok által gyártott gépcsoportok okoznak, melyek nem az eredeti elképzelések szerint működnek, nagy veszteséggel dolgoznak. Persze, az említett gépek legyártásának a sebessége egyáltalán nem kielégítő. A hőerőművek terén is egyre több probléma jelentkezik. Elsősorban ökológiai szempontok miatt elengedhetetlen olyan szűrőberendezések felszerelése, melyek világszerte használatosak. További gondot jelent a Szovjetunióból importált földgáz. Számolnunk kell azzal, hogy a jövőben felszökik az ára, mely megközelíti majd a világpiaci árat, amit hazai erőműveink s ezáltal mi is meg fogunk érezni. Az említett problémák szakembereink előtt ismeretesek. Bizonyára ezek összevetésénél jelezték, hogy előreláthatólag az 1992-93-as években az energiaellátásban gondok lesznek, sót e téren nemzetközi kötelezettségeinket sem az eredeti terv szerint fogjuk teljesíteni. Remélhetőleg ez elég figyelmeztetés egy olyan újabb energetikai törvény kidolgozásához, amelyben a gazdasági szempontok is előtérbe kerülnek. Ne feledjük, az energia nem szolgáltatás, hanem áru. LEHET A a feldolgozóiparnak, illetve a közellátásnak. A küldöttek a szünetben a lemaradás okairól beszélgettek. Kulacs Rudolf, a több vonatkozásban jó példaként említett bratislavai Barátság Efsz növénytermesztési ágazatának vezetője a fejét csóválva ismételgette:- Ha a mi szövetkezetünk jó, milyen lehet a többi? Megmondom őszintén, bőven akad még tennivalónk. Ez a vélemény más színben tüntette fel a járás eredményeit. Mert igaz ugyan, hogy valóban nincs leA Tesla Holeáovice érsekújvári (Nővé Zámky) üzemében a gazdasági propaganda és agitációs táblák sorában olyan is van, amely szokatlan tartalmával elkülönül a többitől. A termelési feladatok és eredmények, példás dolgozók s különböző gazdasági jellegű kérdések helyett a természet- és környezetvédelem időszerű feladataira hívja fel a figyelmet. Ottjártunkkor például beszámolt a járási környezetvédelmi film- fesztiválról, szorgalmazta a baglyok védelmét, méltatta a Szlovákiai Természet- és Tájvédők Szövetségének tevékenységét, és képekkel is illusztrálta, milyen károkat okozhat a turista, ha viszonya a természethez felelőtlen, sőt kíméletlen.- Az egyik lakótelepen is van hasonló faliújságunk - mutatta a fényképet Karaba Ervin, a Szlovákiai Természet- és Táj védők Szövetsége ,,üzemi“ szervezetének elnöke. (Az üzemi szót szándékosan tettük idézőjelbe, mivel a hagyományos értelemben aligha beszélhetünk üzemi szervezetről. Annál inkább, hogy az ötvennégy tagot számláló közösséghez olyanok is tartoznak, akik a város más üzemeiben dolgoznak és nem a járási székhelyen laknak.)- Ez jó, mert figyelmünket így nagyobb területre tudjuk kiterjeszteni. Előbb értesülünk, ha a városban vagy annak határain túl valamilyen módon megkárosítják a természetet, vagy olyan történik, ami az ökológiai kultúrával semmiképp sem egyeztethető össze.- Igen, de az üzemnek ebből mi a haszna?- A közvetlen hasznot koronában valóban nehéz kifejezni. Vagy ha mégis, az nem számottevő. Kivesz- szük részünket például a környezet- szépítési munkákból. Az erdők hónapja és a nemzetközi környezetvédelmi nap alkalmából tájékoztató és ismeretterjesztő előadásokat tartunk csoportoknak és az üzemi rádióban, nyáron pedig már hagyományosan megszervezzük a gyermekek tíznapos természetvédelmi táborát. A közösen eltöltött idő alatt a lakótelepeken felnövő gyermekekben megfelelő viszonyt igyekszünk kialakítani a természethez. Mindez persze aligha hozható közvetlen kapcsolatba az üzemben folyó termeléssel, így kétszeres az elismerés, hogy az üzem vezetősége és a szakszervezet üzemi bizottsága a környezet alakításának és védelmének jelentőségét már 1983- ban felismerte, s otthont adott az akkor tizenöt taggal induló alapszervezetnek. Példát mutatva ezzel, hogy az üzem környezetvédelmi programjában a vállalatokra váró feladatok miként olvadhatnak szerves egységbe azokkal a feladatokkal, amelyeket a lakosságnak kell magáévá tennie. TÖBBI? maradozó gazdaság a járásban, ám közülük több halad-dolgozik félgőzzel, középszerűen. Elérnek bizonyos nyereségszintet, de vajmi keveset törődnek azzal, hogy van-e a piacon például elég csemegeszőlő, zöldség és gyümölcs. Csakhogy a fogyasztók éppen ennek alapján ítélik meg, milyen eredményeket értek el egyik vagy másik járásban, a mezőgazdaság egészében. Ha az élen járó vállalatoknál sok a tartalék a termelés növelésére, mennyi lehet a közepes szinten gazdálkodó szövetkezeteknél és állami gazdaságoknál? (balla)-A szakszervezet üzemi bizottsága nemcsak erkölcsileg, hanem lehetőségeihez mérten anyagilag is segíti tevékenységünket. Például autóbuszt biztosít, amikor tagjaink, vagy azok gyermekei számára kirándulást szervezünk valamelyik tájvédelmi körzetbe. Legutóbb például a Kis-Kárpátokban jártunk, ahol a korábban meglátogatott helyekhez hasonlóan megismerkedtünk a táj szépségeivel és a környezetvédelem időszerű feladataival. A szervezet éves terve gazdag és sokrétű. Tagjai előadásokat tartanak a környező falvakban és az iskolákban. A járási pionírházzal együttműködve védnökséget vállaltak az Ifjú Természettudósok Állomása felett, és sokoldalúan segítik az állami természetvédelmi szervek munkáját. A védett területeket ellátják a megfelelő jelzésekkel, gondozzák a védett fákat, szükség szerint áthelyezik és alátámasztják a gólyafészkeket, s megszervezik a madarak téli etetését. Ornitológus csoportjuk részt vesz a tudományos megfigyelésekben és a madarak gyúrúzésé- ben, ellátja és meggyógyítja a megsebesült értékes fajok példányait. Rendszeresen vállalnak felügyeletet a védett területeken, ahol a lepke és rovargyűjtők előszeretettel űzik szenvedélyüket, sőt a természet alkalmi rajongói is gyakran megfeledkeznek az előírásokról s felcsapnak növénygyűjtőknek.- Most ezen dolgozunk - mutatott egy készülő kimutatást Karaba Ervin. - A kommunális üzem számára a járási székhelyen feltérképezzük a zöldterületeket, virágágyásokat, cserjéket, bokrokat és fákat. Az összesített térkép segíti a gondozást, áttekintést ad a jelen helyzetről és a fejlesztés lehetőségeiről. A szervezet tagjai féltve őrzik városuk és környékének természeti értékeit. Megmutatta a levelet, amit a járási lapnak küldött, amikor az elpusztult halak tetemeit látta aláúszni a Nitra folyón. Mint magánember nagyon felháborodott a gondatlanságon. Kérte, sürgette az okok felderítését és a vétkesek nyilvánosságra hozását. Még máig sem tudja elfogadni, hogy sorait a lap nem jelentette meg. Egy másik levelet is mutatott. Október húszadikán írta és a városi nemzeti bizottság illetékesének küldte el. Tudomásukra jutott, hogy a Kálvária utcán tizennyolc mirabolán fát készülnek kivágni. Kérdezi igaz-e a hír, s ha az, kéri az illetékeseket, akadályozzák meg a káros lépést. Kissé nyugtalanította, hogy november kilencedikéig még nem kapott választ, de reménykedett.- A legkisebb dolgokra is oda kell figyelnünk, és minden eredményt sikernek kell elkönyvelni. Elképzelhető, hogy a válaszból kiderül, rémhír az egész. Szerintem mégis lépni kellett, és azonnal, mert ha nem tesszük, esetleg elkéshetünk. A mi feladatunk, hogy átformáljuk az emberek ökológiai szemléletét. Úgy, hogy a környezet védelmének szükségszerűsége végérvényesen bekerüljön a köztudatba. Én bízom benne, hogy munkánk nem lesz eredménytelen. Különösen azt követően, hogy a CSKP 15. és az SZLKP KB rákövetkező ülésén elfogadott határozatok a természeti értékek védelmét mindenki számára kötelezővé tették. Remélem, egyre több üzemben és lakóhelyen alakulnak a miénkhez hasonló szervezetek, amelyek tagjai a központi határozatokat leviszik az emberek közé. EGRI FERENC Alkalom az idegenforgalom fellendítésére Nemcsak a világkiállítás teszi szükségessé a fejlesztést KOSÁR DEZSŐ
