Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-20 / 273. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1989.XI.20. Gyógyító testmozgás A sport és a tudomány Gyógytorna: a testnevelés- és sporttudományok egyik ágaként rendszerbe foglalja azokat az is­mereteket, amelyek az egészsé­gi állapot helyreigazítását szol­gálják a testedzés és a sport eszközeivel, módszereivel. A gyógytestnevelés fontossága egyre nagyobb a széles körben elterjedt egészségtelen életmód miatt. Mégis sokáig amolyan mostohagyerekként kezelték a szakemberek. Napjainkban azonban egyre gyakrabban hal­lunk róla, egyre többen kerülnek vele szoros kapcsolatba. Kassán (Kosice) például a Metropol sza­badidősport egyesületben már évek óta nagy népszerűségnek örvend a gyógytorna. De nem csak ott létezik, hanem Dél- Szlovákiában is. Pontosabban Komáromban (Komárno), ahol az érdeklődés minden várako­zást felülmúl. Ottjártunkkor nem kellett sokáig nyomozni, hogy megtaláljuk azt a tornatermet, melyben rendszere­sen találkoznak a gyógytestnevelés hívei. Különben is a Duna-parti vá­rosban a lakosok többségének már nem ismeretlen ez a „sportág". Te­hát a kajakon, az ökölvíváson, a bir­kózáson, a vízilabdán, a kosárlab­dán és a focin kívül a szabadidő- sport is bontogatja szárnyait. Váratla­nul toppantunk be a Steiner Gábor Magyar Tannyelvű Alapiskolába. Hétfő este lévén, ezúttal is Bódayné Cs. Emília „csapata" gyakorolt a Fucík utcai impozáns és tágas tornateremben.- A szabadidősport népszerűsíté­se céljából 1985-ben indítottuk a gyógytornát. Kizárólag orvosi ja­vaslattal jöhetnek az érdeklődök. Csak nőkkel foglalkozunk, különbö­ző nehézségi fokozatú gyakorlatokat végzünk. És még valami: 25 év fölött minden korosztály képviselteti ma­gát, sőt, három nyugdíjas is rend­szeresen sportol - mondta Bódayné Cs. Emília. Harmincan kezdtek, jelenleg negyvenheten vannak. A tempó- sabb, mozgásigényesebb gyakorla­tokat hétfőn végzik, csütörtökön este pedig az egyszerűbbeket. A feltéte­lek kezdettől fogva kitűnőek, hiszen az alapiskola tornatermének ajtaja bármikor nyitva van. Az utóbbi időben kellemes gondban vannak, ugyanis többszö­rös a túljelent­kezés.- Remek kö­zösség jött össze, az aki egyszer- kétszer eljött, itt is maradt. Torná­szás közben egy­mást buzdítják a lányok, asszo­nyok. Szerintem már az nagy do­log, hogy kimoz­dulnak otthonról, nem sajnálják az időt a mozgásra, sportra. Négy év­vel ezelőtt, az in­duláskor, nem mertem arra gon­dolni: ilyen nép­szerű lesz Komá­romban a gyógy­torna. Amióta van a városnak fedett uszodája, azóta a csoport hetente egyszer lazításként úszni is eljár. Nem igaz az az állítás, miszerint a nőknek, háziasszonyoknak min­den második, harmadik nap ne le­gyen idejük két óra sportolásra. Azok, akik rendszeres edzésben vannak, jóval ellenállóbbak, mint az otthonülő, kényelmesek. Négy évvel ezelőtt a gyógytorná­ra járók közül többen is bekapcso­lódtak a spartakiádgyakorlatok beta­nulásába. Most sincs ez másként, ismét készülnek a nagy sportünnep­re. Bódayné Cs. Emília minden nap kapcsolatban van a sporttal, hiszen testnevelést tanít a Steiner Gábor Magyar Tannyelvű Alapiskolában. Nemcsak a gyógytorna tartozik a „túlórái" közé, hanem a spartaki- ád gyakorlatok betanítása és a ze­nés sportgyakorlatok irányítása is. Tanulói ebben az évben szintén az első helyen végeztek a szlovákiai Emília s bemutatón. Búcsúzáskor csak eny- nyit mondott:- Olyan jólesik, hogy a nők köré­ben egyre többen kezdenek el spor­tolni. Legalábbis Komáromban ez tapasztalható... Kíváncsiak voltunk, hogyan véle­kednek a gyógytornáról maguk a résztvevők. Karika Lajosné: - Egészségügyi okokból felmentettek a testnevelés alól, így iskoláskoromban keveset, vagy inkább semmit sem sportoltam. Három éve hallottam először a gyógytornáról, gondoltam, elme­gyek, megpróbálom. Nagyon meg­tetszett, azóta is rendszeresen já­rok. Felfrissülök, elfelejtem a gondo­kat, kell egy kis kikapcsolódás. Cziria Zsuzsanna: - Soha nem sportoltam aktívan, kolléganőim szedtek rá, hogy menjek el a torna­terembe. Tegnap voltam először, mit mondjak? Egy kicsi mozgás min­denkinek kell. Sajnálom, hogy csak most jöttem rá, nagy szükség van a sportolásra. A tornateremben el­töltött heti négy óra senkit sem csap agyon... Skala Hilda: - Harminc éve spor­tolok, futok, tornászok, minden al­kalmat kihasználok a mozgásra. Aki kényelmes, az sokat veszít, és az egészsége bánja. Nem kevesen pa­naszkodnak, hogy idegesek, rossz a közérzetük, fáj a fejük. Erre a leg­jobb gyógyszer a mozgás! ZSIGARDI LÁSZLÓ A tudomány szerepe és jelentő-^ sége a sportban ma már vitathatat­lan. Az élsportban és a tömegsport­ban egyaránt hasznosítják és figye­lembe veszik a különböző tudomá­nyos kutatások, felmérések eredmé­nyeit, pl. a korszerű és komplex edzésmódszerek összeállításánál, a megterhelés és a pihenés optimá­lis arányának megállapításánál. Ezért is lett a IX. Európai Sport­konferencia - amelyre ez év októbe­rében került sor Szófiában és ame­lyen 26 országból csaknem 100 szakember vett részt - fő témája a sport és a tudomány kapcsolata. Az Európai Sportkonferencián a nemzeti sportszövetségek és -szervezetek vezető képviselők vesznek részt. Miről tárgyaltak Szó­fiában? A fő beszámolót 7. Mar- tinszki, a Bolgár Testnevelési és Sportszövetség elnöke tartotta és többek között részletezte a tudomá- nyos-műszaki fejlődés hatását az emberek életére. Hangsúlyozta, hogy az említett fejlődés nemkívá­natos következményeinek - a kevés mozgás, túlterheltség stb. - ellensú­lyozására milyen fontos éppen a rendszeres és megfelelő testmoz­gás. Hiszen az ún. civilizációs be­tegségek csaknem 80 százalékát egészséges életmóddal már a gyer­mekkorban meg lehetne előzni. Az állítást, amelyet már évek óta hang­súlyoznak az illetékes szakemberek, egyre több tudományos kutatás eredménye támasztja alá. Václav Hősek professzor, a CSSZTSZ KB tudományos taná­csának elnöke a sportnak a modern társadalomban betöltött szerepéről szólt. Beszédében megemlítette: ,,A tudományos-műszaki fejlődés nemkívánatos hatásai Csehszlová­kiában is észlelhetők. Pl. az ifjúság 30-40 százalékának hibás a testtar­tása, a férfiak egyharmadának, a nők felének súlyfeleslege van. ör­vendetes jelenség ugyan, hogy már most elértük, amit 1990-re tűztünk ki célul, a gyermekek és az ifjúság 40 százaléka rendszeresen sportol. A felnőtteknél azonban sokkal rosz- szabb a helyzet, hiszen a nőknek csak a 8 százaléka, a férfiak 12 százaléka végez szabadidejében rendszeres testmozgást.“ Mit lehet tenni e kedvezőtlen helyzet javítása érdekében? Hősek professzor beszámolójában az aláb­bi négy feladat megoldásában látja az egyik kivezető utat:- szélesebb körű és alaposabb ismeretekre kell szert tennünk a kü­lönböző korcsoportok mozgásszük­ségletét illetően, figyelembe véve az emberek munkájának a jellegét is,- lényeges a megfelelő testmoz­gás egyes mutatóinak pontos meg­állapítása (pl. a mozgás mennyisé­ge, minősége és gyakorisága a heti mozgásprogramban), hogy a sport- tevékenység valóban a legkedve­zőbb hatást gyakorolja az emberek szervezetére,- szükséges továbbá, hogy az il­letékes szakemberek tisztában le­gyenek azzal, milyen sportágak ér­deklik a lakosságot, mely mozgáste­vékenységi formákkal szeretnének szabadidejükben foglalkozni.- meg kell határozni azokat a té­nyezőket és feltételeket, amelyek figyelembe vételével az ésszerűen összeállított mozgásprogramok tel­jes mértékben hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez és meg­szilárdításához. Hans Hanssen, az NSZK sport- szövetségének az elnöke az európai tudományos együttműködés lehető­ségeiről beszélt. Nézete szerint kö­zösen kell részt venni a doppingelle­nes küzdelemben, közös programot kidolgozni a „Sport mindenkinek"- mozgalomban. Lehetőség adódik tapasztalatcserére a sérülések, be­tegségek megelőzése és a rehabili­táció terén is. Ma már szinte minden nemzetkö­zi sportfórumon szó esik a dopping- ellenes küzdelemről. A szófiai sportkonferencia csak megerősítet­te: az egész sportvilág számára fon­tos, hogy a sport fokozatosan visz- szanyerje tisztaságát, szerepét. Az ezzel kapcsolatos javaslatokat Arthur Gold terjesztette elő. A IX. Európai Sportkonferencián a sport és a tudomány további haté- ‘ kony fejlesztése érdekében a szak­emberek szükségesnek tartották, hogy két új munkabizottságot hoz­zanak létre. Az egyik ilyen bizottság neve a „Sport és a tudomány", feladata pedig, hogy további új is­meretekkel, tapasztalatokkal járuljon hozzá a sport további fejlődéséhez. A „Sport és a nő" témájával foglal­kozó munkabizottság létrehozása két okból is jelentős és fontos, önmaguk miatt, hiszen az aerobik, stretching, kondicionáló torna egész­ségvédelmi szerepe vitathatatlan. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a nők, akik többnyire édesanyák, a saját tapasztalataik alapján szük­ségesnek tartják, hogy a családta­gok, elsősorban a gyerekek életéből se hiányozzon a rendszeres és megfelelő mozgás. Megtalálják te­hát a módját annak, hogy a család a közösen töltött szabadidőben együtt sportoljon. Ezáltal pedig pél­dát is mutat gyermekeinek az egészséges életmódot illetően. A X. Európai Sportkonferenciára 1991-ben Oslóban kerül sor. Bizo­nyára senkit sem lep meg, hogy a tanácskozás fő témája a „Sport és a környezetvédelem" lesz. Hiszen a sporttevékenységek nagy részét a szabadban végezzük és ahhoz, hogy tényleg kedvező hatást gyako­roljanak szervezetünkre, egészsé­günkre, egyáltalán nem hagyhatók figyelmen kívül a környezetvéde­lemmel kapcsolatos kérdések sem. A szófiai eseményen részt vett csehszlovák küldöttséget Juraj Knie- zo, a CSSZTSZ KB alelnöke vezet­te. Hogyan értékeli a tanácskozást? ,,A hivatalos tárgyalások mellett fon­tosnak tartom, hogy a funkcionáriu­soknak és az illetékes szakem­bereknek alkalmuk nyílt a szemé­lyes tapasztalat- és véleménycseré­re is. 1993-ban Prágában mi ren­dezzük a XI. Európai Sportkonferen­ciát, ami számunkra alkalom, hogy bemutassuk földrészünk országai­nak a testnevelésben és sportban folyó munkánkat. Témául a sport és az egészség kapcsolatát választot­tuk. Tettük ezt azért, mivel így lehe­tőség nyílik, hogy elemezzük az egészség jelentőségét A hangsúlyt természetesen a betegségek és a sérülések megelőzésére helyez­zük, egyrészt azért, mert a statiszti­kai adatok nem éppen kedvezőek, másrészt azért, mivel e téren jelen­tősek a tartalékaink." KUBÁN ÉVA Gyógytornaóra a Komáromi Steiner Gábor Magyar Tannyelvű Alapiskolá­ban • (Gágyor Aliz felvételei) Miért mostohagyerekek? Jakab József a hazai birkózósport egyik is­mert, elismert egyénisége három és fél évvel ezelőtt honosította meg a sportágat szülőfalujá­ban, Várgedén (Hodejov). Mivel az alapiskolás gyermekekből toborzott népes csoportjának nem akadt helyben támogatója, a Rimaszombati (Ri- mavská Sobota) Lokomotíva birkózószakosztá­lyának védőszárnya alá kerültek. A kitartó, be­csületes edzésmunka eredményeként tavaly már két szlovákiai bajnoki címmel büszkélkedhettek, az idén pedig a 12-14 évesek súlycsoportjában Oláh Balog Vladimír személyében kétszeres csehszlovák bajnokot köszönthettek.-Tulajdonképpen mindkét fogásnemben jól megy a birkózás - adta élete első nyilatkozatát a tizenhárom esztendős, pehelysúlyú fiatalember de talán mégis a szabadfogás áll hozzám közelebb, mert nálunk ez a népszerűbb, ebben a fogásnemben kell a leggyakrabban szőnyegre lépnünk. Tízéves korom óta rendszeresen járok versenyekre, s eredményeim évről évre javulnak. Tavaly már szlovákiai döntős voltam a 30 kilósok súlycsoportjában, az idén pedig nem vesztettem egyetlen mérkőzést sem, sőt ha jól utána gondo­lok, pontot érő fogást sem csináltak rajtam az ellenfelek, pedig a sok hazai verseny mellett két nemzetközi találkozón is részt vettem. Mérkőzé­seimet általában kétvállal nyerem, nem vagyok híve a passzív birkózásnak. Még az erős ellenfe­lekkel szemben is fogást keresek. Ez persze kockázattal jár, de edzőm azt mondja, csak az ilyen felfogásnak van jövője. A kis bajnoktól megtudtuk, hogy népes család­ban él, öten vannak testvérek, s egyik bátyja is versenyszerűen birkózik. Sikereinek mindenki örül a családban, sőt az iskolában is. A magyar tanítási nyelvű alapiskolába jár, s osztályfőnöke Csépe tanító néni is bátorítja, segíti.- Vlado szorgalmát és hozzáállását példaké­pül állíthatnám versenyzőtársai elé - vélekedett kis tanítványáról az edző Jakab József. - Az edzéseken nem kíméli magát, nem kér könnyí­tést, a versenyeken pedig sohasem lámpalázas,' bámulatosan tud összpontosítani. Kiváló fizikuma és technikai képzettsége mellett a fejét is hasz­nálja, így szinte tanácsra sincs szüksége a mér­kőzések közben. Az edzéseken általában a jóval nagyobb, erősebb gyerekek társaságát keresi, s ügyessége révén a maga 27 kilójával bizony gyakran a 40 kilósokat is megleckézteti. Ha a továbbiakban is ilyen szerény és céltudatos marad, bizonyára sokat hallat még magáról. A tanítványai körében rendkívül népszerű edzőtől megtudtuk, hogy nem Vlado az egyetlen ígéretes tehetség Várgedén, hiszen a negyven igazolt versenyző közül súlycsoportjukban már többen is a legjobbak közé tartoznak. Balog Sándor a közelmúltban Plzenben megrendezett országos egyéni serdülőbajnokságon kötöttfo­gásban a második helyen végzett, ugyanitt Ba­lázs Péter bronzérmes lett. Negyedik versenyző­jük, Végh István is jogot szerzett az indulásra, betegsége miatt azonban nem léphetett sző­nyegre. A várgedei miniküldöttség a nemhivata­los pontversenyben így is az előkelő negyedik helyen végzett. Végh Pisti a szlovákiai bajnoksá­gon vigasztalódott, ahol a második helyet szerez­te meg, ugyanott Chovan Attila és Kikin János harmadik lett.- Nem vagyunk telhetetlenek, de eredménylis­tánk akár gazdagabb is lehetne, ha az országos szabadfogású bajnokságon nem ért volna ben­nünket hátrányos megkülönböztetés - vélekedik a kulisszák mögötti bírói manőverezésekről Ba­log Sándor segédedző, aki két éve vesz részt a várgedei birkózók felkészítésében. - Sajnos, két bírói figyelmetlenség miatt két versenyzőnk is elesett az éremtől. A legfájóbb mégsem az, hogy a nagy versenyeken háttérbe szorulunk a rango­sabb egyesületek birkózóival szemben, hanem, hogy saját otthonunkban sem méltatják kellőkép­pen eredményeinket.- Szinte hihetetlen, hogy még ma is ugyano­lyan mostoha körülmények között - az alapiskola folyosóján - edzünk, mint a kezdetekkor, noha a falu vezetői többször is megígérték a tíz éve épülő tornaterem átadását. A tető alatt levő létesítmény építésén három év óta szinte semmi sem történt: folyik az egymásra mutogatás az iskola, a nemzeti bizottság és az állami gazdaság vezetői között. Hallani kivitelező hiányáról, kime­rített pénzkeretről, anyaghiányról, sőt előreszám- lázásról is. Jó lenne, ha az illetékesek végre tiszta vizet öntenének a pohárba. Jakab József vezető edző elmondta: az ügy­ben és egyéb jellegű segítséget remélve több­ször is kilincselt már a helyi illetékeseknél, ám sehol nem talált megértésre. Egyéb, a birkózás­nál jóval költségesebb és eredménytelenebb sportágakat például bőkezűen támogatnak az élelmiszeripari kombináthoz tartozó állami gaz­daságban, a birkózók segítése elől azonban elzárkóznak. Vajon miért? HACSI ATTILA Bódayné Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents