Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-20 / 273. szám, hétfő
Más szóval: marketing... A SIKERES ÜZLETSZERZÉS FELTÉTELEI • MIKÉNT REAGÁL A KÜLFÖLDI PARTNER • KAPCSOLATFELVÉTEL ÉS TANÁCSADÁS Nehéz meghódítani a külföldi, s főként a tőkéspiacot. Azonban tartósan jelen lenni és jövedelmező üzleteket lebonyolítani, még nehezebb. Ma már a sikerhez nem elegendő pusztán a világszínvonalú termék, azt tudni kell eladni is. Külkereskedelmi vállalataink legtöbbje négy évtizedes múltat tudhat maga mögött, ezért joggal feltételezhetjük, hogy a sok tapasztalat birtokában nem okozhat különösebb gondot az értékesítés. A legkülönfélébb statisztikák és elemzések azonban arra utalnak, hogy még mindig nem tudunk eladni. Kétségtelen, hogy világszínvonalú, tudományos-műszaki ismereteket magában hordozó termék nélkül fölösleges nekivágni a nagyvilágnak. Ha azonban egy ilyen áru birtokosai vagyunk, akkor a siker érdekében mindent meg kell tenni. Termelővállalataink nagy része úgy véli, hogy a külkereskedelem korántsem tesz meg mindent ezen a téren. Nem mai keletűek a termelők és a külkereskedelem kapcsolatának problémái. Jóllehet már eddig is számos intézkedés született annak érdekében, hogy közelebb kerüljön egymáshoz a gyártó és a kereskedő, s ezáltal hatékonyabb legyen a kivitel, azonban az eredmények- ritka kivétellel - egyelőre elmaradnak a várakozástól. Vajon miért? Talán azért, mert e két gazdasági szubjektum kapcsolatából hiányzott, s még mindig hiányzik egy láncszem, amely a korábbi sikertelen próbálkozásokkal ellentétben most úgy látszik, mégis pótolható. PROCOOP szövetkezeti vállalat- nevét egyelőre hiába keresnénk a telefonkönyvben vagy a vállalatok jegyzékében. Munkáját hivatalosan a bejegyzése napján, december elsején kezdi majd meg. Igazgatója egy energikus fiatalember - IVÁN FITKO. A vállalat megalakulásának előzményeiről és a tervekről vele beszélgettünk.- Napjainkban, amikor a gazdasági szervezetek legtöbbje megélhetési gondokkal küzd, új vállalatot létrehozni merész vállalkozás. Mi indokolja hát a döntést?- Korábbi munkahelyeimen naponta találkoztam a kivitel és behozatal problémáival. Szinte a saját bőrömön tapasztaltam, hogy egy cég minél aktívabb a piacon, annál sikeresebb - mondja az igazgató.- Viszont azt is láttam, hogy a külke- . reskedelmi vállalatok, amelyeknek tevékenyen kellett volna képviselniük a gyártókat, épp ezt nem tették, jóllehet, alapszabályzatukban ez is benne van. Most, amikor külföldön meglehetősen nagy az érdeklődés Csehszlovákia iránt, a kereskedelemben nekünk is azokat a módszereket kell alkalmaznunk, amelyeket a külföldi partnerek érvényesítenek nálunk. Az üzletszerzés ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha állandóan jelen vagyunk a külpiacokon, s üzletkötési tevékenységünk céltudatos és konkrét. Ha felkínálunk egy terméket a külföldi partnernek, akkor lényegében három féle választ kaphatunk. A legjobb esetben azonnal elkel az árúnk, de még az sem rossz üzlet, ha a partner csak bizonyos módosítások végrehajtása után hajlandó szerződést kötni. Természetesen az is előfordulhat, hogy a terméket nem veszi meg, de van egy jó ötlete arra vonatkozólag, hogy mit is kezdhetnénk a gyártásban felhasznált komponensekkel. Ezek minden exportálni szándékozó vállalat számára rendkívül hasznos információk, amelyek a külkereskedelem jelenlegi szervezésében nem jutnak el a gyártókhoz. Vállalatunk tehát ezt a hiányt igyekszik pótolni, illetve mindazt, amit a külkereskedelmi vállalat elmulaszt.- Nem akarom megkérdőjelezni a PROCOOP létjogosultságát, de ha arra gondolok, hogy ma már nemcsak a külkereskedelmi vállalatok folytathatnak külkereskedelmi tevékenységet. ..- Egy gazdasági szervezet bizonyos feltételek teljesítése mellett valóban kérvényezheti a külkereskedelmi tevékenység folytatásának engedélyezését, Azok a szervezetek, amelyek ezt a jogot már megkapták, tudják, hogy ez a munka egy termelő vállalat számára meglehetősen költséges, adminisztráció igényes és komoly szakmai felkészültséget igényel. A tevékenységet szabályozó előírások pedig sokszor komolyan fékezik a külfölddel való kapcsolatfelvételt. Az ilyen körülmények között egyáltalán nem biztos, hogy a külpiaci értékesítés eredményes lesz. A PROCOOP az ipari szövetkezeteket, valamint a kis- és a közepes vállalatokat képviseli a külföldi piacokon. Mivel ezeknek a szervezeteknek általában nincsenek személyes kapcsolataik a határon túli szállítóikkal és megrendelőikkel, a szövetkezeti vállalat megalapításával ezt a problémát is igyekszünk megoldani. Vagyis vállalatunk egyben információs központ is lesz, ahol a külföldi partnerek hazánkról kaphatnak különféle adatokat, illetve a szövetkezetek és más ügyfeleink a külhoni cégek iránt érdeklődhetnek. A külföldi piacok már meglehetősen telítettek, nem könnyű hát oda bejutni, s még nehezebb tartósan jól üzletelni. Roppant nehéz feladatot vállal magára ez az új szervezet.- Kétségtelen, hogy egy ilyen vállalat megalapítása nagy kockázattal jár, de szerencsére a borúlátók mellett támogatóink is vannak, s ők vannak többen. Főként az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnöke, Milán Makyta állt ki mellettünk, ö nagyon lelkesedik az ügyért.- Az új vállalat nemsokára ténylegesen is megkezdi munkáját. Mi szerepel a programjában?- Az ipari szövetkezetek nemcsak aktív külföldi képviseletet igényelnek, hanem ezzel összefüggő komplex szolgáltatásokat is. Hiszen ahhoz, hogy megállják a helyüket, ismerniük kell a piaci követelményeket, de termékeik reklámozására, valamint kereskedelmi és más jellegű tanácsadásra is szükségük van. Mi majd ezekben az ügyes-bajos dolgokban leszünk segítségükre. Ügyelnünk kell arra, hogy mihelyt megkezdődött egy termék gyártása, mi azonnal új lehetőségek után kutassunk. Nem titkolt szándékunk, hogy új szolgáltatásokkal kívánjuk bővíteni szövetkezeteink eddigi kínálatát. Változásokat valósítunk meg a cipőjavításban, a kozmetikában és a fodrászatban. Azonkívül műszaki tanácsadással is foglalkozunk majd. Ez utóbbit a külföldi partnerek számára hozzuk létre. Ezzel összefüggésben szeretném megemlíteni, hogy az egyik szövetkezetünk számára már elkészítettük az iskolázás tervezetét. Ezen a tanfolyamon az NSZK-beli partnerek vesznek részt, akik megismerkednek többek között a csehszlovák külkereskedelem szervezésével, a külpiaci képviseletek jelentőségével, a termelővel való kapcsolatfelvétel lehetőségeivel, stb. A tandíjakból a hazai szakemberek hasonló jellegű iskolázását finanszírozzuk, akik a tanfolyam végén egyhetes tanulmányi kiránduláson vesznek majd részt az NSZK-ban.-Az évek során hozzászoktunk már ahhoz, hogy a szervezési és irányítási munkába, a szaktanácsadásba és egyéb tevékenységekbe, mindig sok ember kapcsolódik be és természetesen ezzel öszefüggés- ben rengeteg az adminisztráció. Ennélfogva a rugalmasság, a gyorsaság szinte szóba sem jöhet. E tekintetben önöknél vajon mi a helyzet?- Az 1990-es év végéig tíz alkalmazottunk lesz, de a későbbiekben maximálisan 20-22 embert foglalkoztatunk. Világviszonylatban tehát nem a kisvállalatok közé tartozunk. Néhány munkatársunk kinn dolgozik majd a „terepen11, a többiek viszont azok munkafeltételeiről gondoskodnak. Az önelszámolás és önfinanszírozás elvei szerint működünk, és a nyereséget mind egy fillérig az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének adjuk. Ugyanis ez az intézmény az alapítónk, s a kezdéshez tőle kapjuk a beruházási és forgóeszköz-hitelt. Tevékenységünk 80 százalékában az ipari szövetkezetekre összpontosítunk, kapacitásunk többi részét pedig az állami vállalatok kötik majd le. KOVÁCS EDIT Amilyen a vezető. ÚJ szú z 1989. XI. 20. Az efsz-ek dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási konferenciáján a meghívott vendégek közül többen feltették a kérdést, miként váltak a csallóközi földművesek a mezőgazdasági termelés mestereivé, mi a titka a magas szintű termelésnek, az esetenként világcsúcsokat ostromló hektárhozamoknak. Jozef Mikulec mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma járási osztályának igazgatója az eltelt négy évtized sikereit méltatva kiemelte, hogy a termeléssel egyetemben az emberek is sokat fejlődtek. Sokan kihasználták, hogy a társadalom lehetőséget kínált a tanulásra. A 8900 szövetkezeti tag közül 250 főiskolai, 550 középiskolai végzettséggel, 3650 pedig szakmunkás képesítéssel rendelkezik. Az elhangzottak arra ösztönözték étefan Ferenceit, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának elnökét, hogy kiegészítse az igazgató fejtegetését. Szakavatottan szólhatott, hisz egykor a járási pártbizottság vezető titkáraként maga is nagy érdemeket szerzett a vidék mezőgazdaságának fejlesztésében.- Negyven évvel ezelőtt - mondotta - tenni kellett valamit, mert a lakosoknak közel 30 százaléka tüdőbajban szenvedett, a fiatalok pedig tömegesen menekültek a jó munkalehetőséget kínáló ipari központokba. Nem volt más választás, a lenini szövetkezeti tervet kellett megvalósítani. A kérdés csak az volt, hogyan? Kl \i\ \Aav\ \v\úu\oV, szaVxc\a\\aq nem voltak felkészülve a nagyüzemek irányítására. Előfordult, hogy a hozzá nem értés miatt például összetörték a számológépekei. Mégsem torpantunk meg, hozzáláttunk a tanulásra alkalmasnak tarott személyek kiválasztásához. Rendkívül nagy figyelmet szenteltünk annak, hogy a szövetkezetekben a legjobbak kezébe kerüljön a kormánykerék. A tagok tudatának formálásával elértük, hogy a földművesek többsége a szó szoros értelmében a magáénak tekintette a szövetkezetet. Jól emlékszem, Dömény János, az országos hírű Nyárasdi (Topol’níky) Efsz elnöke mindig ezekkel a szavakkal kezdte meg a tanácskozást: „Tisztelt tagtársak, a taggyűlést megnyitom11. Abból a felismerésből indult ki, hogy a megszólításnak rendkívül nagy jelentősége van. Adott esetben félreérthetetlenül kiemeli, hogy társtulajdonos tagokról, nem pedig egyszerű alkalmazottakról van szó. Ez növeli az emberek felelősségérzetét, erősíti a szövetkezethez fűződő viszonyt. Utalva a gazdasági mechanizmus átalakításának lényegére, többen felidézték a múltat, amikor a felsőbb gazdasági szervek több mint 160 kötelező mutatót írtak elő a termelőknek. Most nagyobb az önállóság, de nagyobb a felelősség is. Most van csak igazán nagy jelentősége a tisztségviselők kiválasztásának, mert igaz az újkeletű mondás, hogy amilyenek a vezetők, olyan a szövetkezet. Ez a megállapítás egyúttal a konferencia vendégei által megfogalmazott kérdésre is megadta a választ. A járás mezőgazdasági üzemeinek sikere abból fakad, hogy a Csallóközben megfelelő helyre mindig megfelelő vezetőt állítottak, s a számok mögött mindig meglátták az alkotó embert. BALLA JÓZSEF UlTffl Vélemények Világos politikai és szakmai kritériumokat Véleményemmel azokhoz csatlakozom, akik sajnálják, hogy az alapszabálytervezetet nem korábban, még az évzáró taggyűlések előtt bocsátották vitára. Ugyanis bizonyára sok olyan konstruktív észrevétel hangzik majd el, amelyek segítettek volna az évzárók, a járási és kerületi konferenciák, kongresszusok előkészítésében, a határozatok kidolgozásában és megvalósításában. A tervezet, elődjéhez, az 1986-ban jóváhagyott alapszabályzathoz viszonyítva nagyon sok pozitív elemet tartalmaz. A szándék, hogy kövesse a kor eseményeit, változásait és elősegítse társadalmunkban a nyíltság, az átalakítás és a demokrácia elmélyítését, érzékelhető a tervezetben. Ez természetes elvárás is volt vele szemben. Első javaslatom all. fejezet 15/c pontjának (4. sor) módosítására vonatkozik: „a vezető tisztségviselőket rendszerint többes jelölés alapján választják“ - ezt egyértelművé kell tenni, így: (a vezető tisztségviselőket többes jelölés alapján kell kiválasztani. A pont további része is kiegészítésre szorul. Az idei évzáró taggyűlések választási gyakorlatának alapján az a tapasztalatom, hogy az alapszervezeti elnök megválasztásának jelenlegi gyakorlata csak látszatdemokrácia. A valóban demokratikus megoldás az lenne, ha az elnököt az évzáró taggyűlés titkos szavazással, többes jelölés alapján választaná meg, és ez a gyakorlat érvényesülne a vezető titkárok megválasztásakor is a konferenciákon és a kongresszusokon. Tehát, ne csak a választmány tagjait válasszák ezzel a módszerrel, hanem az adott szintű szerv legmagasabb képviselőjét, a vezető titkárokat is. A kapott bizalom a feladatok gyakorlati megvalósítása során termékenyebb munkában kamatozik majd. A demokratikus centralizmus alulról építkező ívének demokratizálásában további kedvező hatások és lehetőségek rejtőznek, és ezt ki kell használni a dolgozók aktivizálásának érdekében. Ugyanilyen megfontolásból kiegészítésre szorul a 15/d pont is. Ezenkívül fontosnak tartom, hogy a funkció gyakorlására megjelölt választási időszak (10 év) a különböző szintű (járási, kerületi, központi) apparátus vezető beosztású dolgozóira is vonatkozzon. A második fejezetben kell megfogalmazni a választmányokban és az apparátusban dolgozó nemzetiségiek (magyarok, ukránok, lengyelek, németek és cigányok) képviseletének alapelveit, amelyek kimaradtak az alapszabály-tervezetből. Konkrétan, annak megfogalmazására gondolok, hogy a vegyes lakosú járások, kerületek stb. választmányaiban (elnökség, plénum) és apparátusában a nemzetiségek demokratikus képviseletére milyen kulcs érvényesüljön, úgy érzem, nem elég a lenini nemzetiségi politika érvényesítését íratlan szokásgyakorlatra hagyni, alapelveit rögzíteni kell az alap- szabályzatban. A 15/g pont bevezető mondatát - ,,a felsőbb pártszerv köteles megtárgyalni az alsóbb szerv vagy szervezet észrevételeit és azokat megválaszolni11 - konkrét, záros határidővel kell kiegészíteni. Legyen az 30 vagy 60 nap, de a válaszadásra határidőt kell szabni, különben szinte felesleges az elvet rögzíteni. Konkrét esetet említek. Alapszervezetünk 1989 áprilisában javaslatot juttatott el a felsőbb pártszervekhez, amelyben leírtuk, hogy a központi bizottságok mellett szakbizottságot hozzanak létre, a nemzetiségek életében felmerülő problémák és igények szakszerű elbírálása és orvoslása céljából. A javaslatunkra csak 1989. október 16-án érkezett válasz, a javaslat minősítése nélkül, csak annyi, hogy továbbították azt a CSKP KB-ra. Onnan még nem érkezett válasz. Nem akarom részletezni az esetet, de a későbbi események igazolták: a gyorsabb válaszadással és az ügy felkarolásával elejét vehettük volna különböző nyílt és anonim levelek megszületésének és terjesztésének, amely bizonytalanságot keltenek. Az alapszabály-tervezetből engem legkellemesebben a II. fejezet 22. pontjának utolsó mondata lepett meg Idézem; EZETÉRŐL Ki li li i „Politikai munkatársnak a párt tapasztalt, politikailag és szakmailag felkészült tagjait veszik fel.11 Kívánom, hogy az alapszabályzat e mondatát a pártvezetők minden szinten szigorúan betartsák, és módjukban legyen a káderek között igényesebben válogatni és eldönteni, hogy kik kerüljenek az apparátusba. A mondatot azért emelem ki, mert összefügg a VI. fejezet 53. pontjával, amelyben a párt és az ifjúság kapcsolatát elemzi a tervezet és rögzíti ennek alapelveit. Vagyis a káder- utánpótlás problémakörével foglalkozik. Ebben a kérdésben szakítani kell a régi kiválasztási módszerrel. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a SZISZ apparátusából kiöregedett káderek zöme a párt apparátusába lépett át dolgozni. Szakmájukat tekintve: „hivatásos" politikusok, akik az érettségi vagy az államvizsga után gyakorlati tapasztalatok nélkül lettek fontos posztok irányítói és ellenőrzői. Az életrajzukat olvasva, a politikai továbbképzésen kívül, amely nagyon üdvös, a termeléssel, a társadalom valós működésével, az élettel - hivatás, foglalkozás (szakma) gyakorlása közben - soha nem kerültek kapcsolatba. A gyakorlat fontosságát az ellenőrzés és a politikai hatalom gyakorlása szempontjából nem kell külön hangsúlyoznom. Én azért örültem a fenti idézetnek, mert azokkal értek egyet, akik azt kérik: a káderek kiválasztásában a politikai felkészültséggel azonos szintű szakmai ismeret és gyakorlat legyen kötelező, legyen követelmény, csak ezzel a hármasképzettséggel rendelkező emberek kerüljenek a különböző szintű pártapparátusok nómenklatúrájába, illetve az apparátus dolgozóinak sorába. Tehát olyan káderek, akikre eddigi munkájuk, politikai és szakmai ismereteik alapján tisztelettel és elismeréssel tekintenek nemcsak a párttagok, hanem a pártonkí- vüliek is. d. DUNAJSKY GÉZA, a Csemadok KB pártalapszervezetének elnöke Ne feledkezzünk meg a vegyes vállalatokról Csehszlovákia Kommunista Pártjának jelenleg érvényben levő alapszabálya tulajdonképpen a két évtizeddel ezelőtti körülményekből és annak az időszaknak a feladataiból indul ki. Ma azonban merőben más a helyzet. Az új alapszabály tervezete - úgy vélem - sok tekintetben orvosolja az eddigi bajokat. Hiányolom viszont azt, hogy nem foglalkozik a párt- szervezetek helyével és szerepével a vegyes vállalatoknál. Véleményem szerint a pártszervezeteknek a külföldi - s köztük is a kapitalista - tőkerészvételú vállalatokban is fontos és nélkülözhetetlen szerepük. Ezekben az esetekben ugyanis olyan partnerekkel működünk együtt, amelyeknek a tulajdonviszonyokról, a gazdálkodásról, a nyereség elosztásáról, s a gazdasági és társadalmi élet számos más kérdéséről is hazánkétól eltérő a véleményük. Épp ezért úgy gondolom, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a pártszervezetek létrehozására és munkájára a vegyes vállalatoknál, s erről az alapszabály kimunkálása során sem szabad megfeledkezni. Miként azt a kérdést sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a járási bizottságoktól a központi bizottságig a vezető tisztségviselők mennyi idejig gyakorolhatják ugyanazt a tisztségüket ugyanabban a szervben. Erre vonatkozóan az új alapszabály tervezete 15. pontjának d) bekezdésében tízéves időszakot határoz meg. Arról azonban már nem szól, hogy mi történik tíz év elteltével. Úgy gondolom, nem lenne célszerű, ha ezután a vezető tisztségviselő ugyanabban vagy más szervben más tisztséget tölthetne be. Fontosnak tartom, hogy a káderek legalább tízévenként cserélődjenek, s nyilván a dolog hasznára válna, ha ilyen módon gyakorlati gazdasági szakemberek kerül(het)nének a politikai szférába, illetve fordítva. Ez a személycsere azért is szükségszerű lehet, mert a jobb eredmények és a távlati célok elérése érdekében a politikai, társadalmi és gazdasági téren szerzett tapasztalatokra kölcsönösen mindenütt szükség van. PÓCS GYULA mérnök, a bratislavai Építőipari Racionalizációs Intézet műszaki fejlesztési osztályának vezetője
