Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-16 / 270. szám, csütörtök

A gazdasági előrehaladást szolgáló jogszabályok Napirenden az oktatásügy átalakításának kérdései Mihail Gorbacsov felszólalása a moszkvai országos diákfórumon (ÖSTK) - Moszkvában az Ifjúsági Palotában tegnap megkezdődött az első országos diákfórum. Az ötnapos tanácskozáson 9 millió egyetemista és középis­kolás képviseletében 1658 küldött vesz részt. Jelen vannak magas rangú párt- és állami tisztségviselők, köztük Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács elnöke is. A fórum feladata az, hogy konkrét javaslatokat dolgozzon ki az egyetemi és középiskolai oktatás átalakítására. Ezeket eljuttatják a Legfel­sőbb Tanácshoz és a kormányhoz. (Folytatás az 1. oldalról) lós a fizetési mérleg alakulásáért, a csehszlovák korona árfolyamáért, a devizaaktívumok és -passzívumok szerkezetéért, az adósságokért, va­lamint a pénztartalékokért. A törvényjavaslat feltételezi a CSÁB szoros együttműködését az illetékes szövetségi és köztársasági központi szervekkel. A törvény alap­ján 1990. január 1 -jétől két új bank (a prágai Kereskedelmi Bank s a bratislavai Általános Hitelbank) kezdi meg munkáját. A törvényjavaslat bizottsági előa­dói: Jirí Vezetny (Népi Kamara) és Dalíbor Hanes (Nemzetek Kamará­ja), valamint a vitában felszólaló Ja­roslav íizka támogatták a kormány törvényjavaslatának elfogadását, hangoztatva, hogy az új törvény összhangban van a csehszlovák fö­derációról szóló alkotmánytörvény- nyel, s hogy a CSÁB fontos szerepet tölthet be az új gazdasági mechaniz­mus működésében. A képviselők ezután jóváhagyták a CSÁB-ról szóló törvényjavaslatot. Ezt követően Marián Óalfa, a CSSZSZK kormányának miniszte­re lépett a szónoki emelvényre, s megindokolta a Törvénycikk-gyűj­teményről szóló kormányjavaslatot. Az új törvény célja a nyilvántartott jogszabályok számának csökkenté­se. A javasolt intézkedések arra ösztönzik az ágazatokat, hogy az eddigi gyakorlattal szemben jobban fontolják meg a különböző előírások kiadását, s ehelyett inkább részesít­sék előnyben azok teljes szövegé­nek közzétételét a Törvénycikkgyúj- teményben. A törvényjavaslat kidol­gozását egybehangolták a CSNT és az SZNT hasonló előkészületben lé­vő törvénytervezeteivel. A törvényjavaslat elfogadását támo­gatta Karol Laco, a Népi Kamara, Hana Kantorová, a Nemzetek Kamarája bizott­ságainak előadója is. Felszólalásukat kö­vetően a képviselők jóváhagyták az elő­terjesztett kormányjavaslatot. Ezután a tanácskozást Vladimír Ved- ra, a Szövetségi Gyűlés elnökhelyettese vezette. Átadta a szót Marián Calfának, aki megindokolta a kormány törvényja­vaslatát az új növény- és állatfajokkal kapcsolatos jogok védelmére. Rámuta­tott, hogy a javasolt jogszabály egyik fő célja a hazai növénynemesítés további fejlődésének elősegítése, a növényi és állati genetikai alap javítása. Ez egyben erősítené a fajnemesítő szervezetek gaz­dasági önállóságát és felelősségét. A két kamara, Zdenka Beneáová (Nem­zetek Kamarája) és Viktor Sidor (Népi Kamara) bizottsági előadók, illetve Jiíina Veseiá felszólalása után, jóváhagyta a törvényjavaslatot. Ezután a képviselők Jaromír Johanes külügyminiszter indoklása alapján nem­zetközi egyezményeket hagytak jóvá. A miniszter, illetve Dana HornáÉková és Heribert Panser bizottsági előadók fel­szólalása után jóváhagyták az 1989. ápri­(Folytatás az 1. oldalról) mott, agressziónak kitett haladó ál­lamnak az írástudatlanság felszá­molása s a fejlődő országokban fel­merült további égető problémák megoldása érdekében. Közösen lép fel'azért, hogy igazságosan rendez­zék a művelődéssel kapcsolatos kérdéseket s együttes erővel száll síkra a tanulóifjúság jogaiért, a gaz­dasági jogokért, valamint az ökoló­giai és egyéb globális problémák megoldásáért.-Teljes támogatásunkkal, ame­lyért elismerésüket őszintén megkö­szönöm, a jövőben is számolhatnak - mondotta Jakeá elvtárs. - önök fontos szerepet játszanak a haladó erők munkájában, amelyek egyre fokozottabban ragaszkodnak a jóval biztonságosabb és igazságosabb vi­lághoz. Ez pártunk, a Nemzeti Front és államunk politikájának elsődleges célja. Ezzel összefüggésben a CSKP KB főtitkára szólt azokról a kezdeményezésekről, amelyekkel hazánk elejétől fogva bekapcsoló­dott a közös európai ház építésébe, s hozzájárult a békés egyenjogú államközi együttműködés fejleszté­séhez, az egykori gyarmatok igaz­ságos követeléseinek támogatásá­hoz és a békeszerető haladó erők harcához. - Az átalakítás és a de­mokratizálás célja a szocializmus megszilárdítása, vonzerejének nö­velése és az imperialistaellenes erők támogatása. Hogy erre milyen lis 18-án Berlinben aláírt csehszlo- vák-NDK jogsegélynyújtási egyezményt. Ezután a képviselők az 1989. március 28- án Bratislavában aláírt csehszlovák-ma­gyar jogsegélynyújtási egyezményt vitat­ták meg. Jaromír Johanes rámutatott: a széles körű, nagy múltra visszatekintő csehszlo­vák-magyar kapcsolatok további megszi­lárdítását szorgalmazza az előterjesztett szerződés. Azonban az utóbbi időben a kölcsönös kapcsolatok további fejlesz­téséhez nem járulnak hozzá a magyar fél bizonyos egyoldalú lépései. Anton Hla- váő tegnapi kérdésére a miniszter azt a választ adta, hogy az idei esztendő októberének végén a Magyar Köztársa­ság Országgyűlése felhatalmazta a ma­gyar kormányt arra, hogy kezdjen tárgya­lásokat a Gabőíkovo-Nagymarosi Vízlép­csőrendszer építéséről és üzemeléséről szóló szerződés megváltoztatásáról olyan értelemben, hogy a nagymarosi vízlépcső megépítése elmarad. Gyakorlatilag figyel­men kívül hagyták a CSSZSZK Szövetsé­gi Gyűlésének azt a felhívását, hogy a két ország képviselői testülete kölcsönösen támogassa a közös mű sikeres befejezé­sét. Ami bennünket illet, a tárgyalások során elsősorban arra törekedtünk, hogy minden területen türelemről tegyünk ta­núbizonyságot, valamint arra, hogy kétol- dalúan elfogadható megoldást találjunk. Kormányunk készen áll a gaböíkovói víz­lépcső üzemeltetésével kapcsolatos öko­lógiai és más garanciákról szóló szerző­dés megkötésére, ha az erőművet az eredeti szerződésnek megfelelően építjük meg. Ezáltal építő módon reagálunk a Magyar Köztársaságban az ökológiai következményekkel kapcsolatban támadt aggályokra. Számunkra is alapvető fon­tosságú az ökológiai kérdések optimális megoldása. A magyar fél azonban az eddigi megbeszélések során nem hozott fel olyan új érveket, amelyek megkövetel­nék, hogy megváltoztassuk az 1977-ben aláírt kétoldalú szerződést. Ezért a mi álláspontunk - amely egyébként a CSSZT A és az SZTA döntései re támasz- kodik - az, hogy a jövőben is a megálla­podás betartására kell törekednünk, amelynek végrehajtására a csehszlovák fél már többmilliárdos összeget fordított. Meg vagyunk győződve arról, hogy a Gabőíkovo-Nagymarosi Vízlépcső- rendszer megvalósítása mindkét oldalon számottevő gazdasági előnyökkel jár. Ab­ban az esetben, ha a Magyar Köztársa­ság nem valósítja meg Dunakilitinél a Du- na-meder áttöltését, a Duna vizének elve­zetése céljából a gaböíkovói vízerőműre, számunkra nem marad más megoldás, mint, hogy saját területünkön hozzálás­sunk a pótmegoldás realizálásához a to­vábbi károk keletkezésének megakadá­lyozása érdekében. Természetesen, kö­vetelni fogjuk, hogy megtérítsenek min­den olyan kárt, ami az érvényben lévő szerződéses kötelezettségek nem teljesí­téséből következne, mind a nagymarosi, mind a gaböíkovói vízlépcsővel kapcso­latban. Ezeket a kötelezettségeket nem lehet egyoldalú döntések által érvénytele­níteni, mivel a szerződéseket következe­tesen be kell tartani. A további lépésekről élénken reagál ifjúságunk - vele számolunk mindenekelőtt -, meg­mutatta a SZISZ hét végén tartott országos konferenciája - folytatta. Egyidejűleg kiemelte, hogy a világ egyetemi és főiskolai hallgatóinak kétharmadát tömörítő Nemzetkö­zi Diákszövetség akcióegységével - mely számára számos nem tag­szervezetet is megnyer - a szociális haladásért küzdő erőket támogatja, és segíti a reakció elleni harcukat. A továbbiakban a CSKP KB főtit­kára válaszolt a Nemzetközi Diák- szövetség Titkársága tagjainak kér­déseire. Ezt követően részleteket tekintett meg a szövetség tevékeny­ségéről készült filmekből, megnézte a szervezet publikációit, majd tájé­kozódott a számítástechnikának a nyelvfordítás meggyorsításában való felhasználásáról, megszemlélte a november 17-i eseményeket s a nemzetközi diákmozgalom törté­netét bemutató bélyegkiállítást, és beírta nevét a Nemzetközi Diákszö­vetség krónikájába. A találkozón részt vett Miroslav Stépán, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára, Vasil Mohorita, a CSKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ KB elnöke, valamint Vla­gyimir Pcselincev, a Szovjetunió hőse, aki aktívan részt vett a nem­zetközi diákmozgalom egyesítésé­ben, amely a Nemzetközi Diákszö­vetség létrejöttével tetőzött. a szövetségi kormány dönt november végén. Jaromír Johanes a jogsegélyszerző­déssel kapcsolatban kifejtette, hogy Csehszlovákia és Magyarország közötti együttműködés színvonala tükröződik a két ország állampolgárai kapcsolatainak fejlődésében is. Évente növekszik azok­nak a személyeknek a száma, akik rövi­debb vagy huzamosabb ideig tartózkod­nak az egyik vagy másik országban és a két ország lakossága között szerteága­zó személyi, család- és tulajdonjogi vi­szonyok állnak fenn. Mindez megköveteli, hogy e viszonyok jogi szabályozása meg­felelő szinten legyen mindkét országban. A miniszter befejezésül hangsúlyozta, hogy az előterjesztett dokumentum legtö­kéletesebb és legteljesebb jogsegély­szerződéseink közé tartozik. Gál Judit, a Népi Kamara bizottsági előadója felhívta a figyelmet arra, hogy a csehszlovák-magyar viszony az utóbbi időben bonyolulttá vált annak következté­ben, hogy a gazdaságban és a politiká­ban eltérő megközelítések érvényesül­nek. Ezért több figyelmet kell szentelni a kapcsolatoknak, és türelemmel megol­dani a problémákat. Többek között meg­említette, hogy az emberek utazásaival összefüggésben idejében meg kell oldani a két állam jogrendje közti viszony kérdé­sét. Ezért üdvözölte, hogy a Külügymi­nisztérium nem elégszik meg az érvényes dokumentumokkal, és idejében módosítja azokat. Hangsúlyozta, az új módosítás­nak az a célja, hogy hatékonyan megbün­tessék a bűnelkövetőt, annak az államnak a jogrendjével összhangban, amelynek állampolgára. Ki kell zárni annak lehető­ségét, hogy kibújjon a büntetőjogi felelős­ség alól azért, mert azt nem határozza meg a nemzetközi szerződés. A Szövet­ségi Gyűlés képviselői érdeklődéssel kí­sérik majd, hogy a két fél szervei hogyan applikálják a szerződés egyes rendelke­zéseit. Sidó Zoltán, a Nemzetek Kamarájá­nak közös előadója nagyra értékelte, hogy a szerződés átfogó, korszerű és megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az ilyen típusú nemzetközi megállapodásokkal szemben támaszta­nak. A szerződést fontos jogpolitikai do­kumentumnak minősítette, amelynek se­gítségével a szerződést aláíró országok állampolgárai pontosabban meg tudják állapítani jogaikat és kötelességeiket a kölcsönös jogi viszonyok keretében. A képviselők ezután jóváhagyták a szer­ződést. A két kamara ezután jóváhagyta a szabadságvesztésre ítélt személyek kölcsönös kiadatásáról szóló csehszlo- vák-jugoszláv egyezményt (bizottsági előadó: Drahomíra Slabá és Vladimír Liáőák). A képviselők a továbbiakban Franti­áek Podlena szövetségi közlekedési és távközlési miniszter indoklása, illetve Ka­réi Rusov és Adolf Kreisler bizottsági előadók felszólalása után jóváhagyták a polgári légiforgalmat veszélyeztető tör­vényellenes tettek elleni fellépésről szóló egyezményt kiegészítő, a CSSZSZK ré­széről 1988. február 24-én Montrealban aláírt jegyzőkönyvet. Ezután Jan Stérba szövetségi külkereskedelmi miniszter in­doklása, illetve Blanka Hyková és Emília Dimaniková bizottsági előadók felszóla­lása után jóváhagyták a CSSZSZK részé­ről 1980. április 11-én Bécsben aláírt, a nemzetközi árukereskedelmet szabá­lyozó szerződésekről szóló ENSZ-egyez- ményt, illetve a nemzetközi árukereske­delmi elévülési szerződéshez fűzött ki­egészítő jegyzőkönyvet. Az ülés végén a képviselők tudomásul vették a Szövetségi Gyűlés Elnökségé­nek, a két kamara elnökségének és állan­dó bizottságainak a parlament legutolsó ülése óta végzett munkájáról szóló jelen­tést. Ezzel a Népi Kamarának és a Nemze­tek Kamarájának 15. együttes ülése véget ért. S. M. RÖVIDEN B * W 8 SJF m- Ladislav Adamec szövetségi mi­niszterelnök táviratban gratulált Ruud Lubbersnek a Holland Királyság kor­mányfőjévé történt újrakinevezése alkal­mából. Szövetségi miniszterelnökünk ugyancsak táviratban köszöntötte Sza­lem Ahmed Hosszt, a Libanoni Köztársa­ság kormányfőjét kinevezése alkalmából.- A közepes erősségű széllökések­kel kísért hidegfront előretörése tegnap­ra virradó éjjel feloszlatta az Észak-Cseh- ország fölött húzódó inverzréteget, mely alatt az elmúlt napokban szmog képző­dött. A kéndioxid koncentrációja a megál­lapított maximális érték alá süllyedt. Ezért tegnap hót órakor visszavonták az ipari egységekben hozott szükségintézkedé­seket. A fórumon tegnap terjedelmes beszé­det mondott Mihail Gorbacsov, s beveze­tőben megállapította, hogy az ifjú nemze­dék szükségszerűen érdekelt a most zajló forradalmi átalakítás sikerében. Utalt arra, hogy amikor a folyamat négy évvel ezelőtt beindult, úgy tűnt, elég helyrehozni a szo­cializmus egyes deformációit és negatí­vumait, s meggyorsítani a társadalmi­gazdasági fejlődést, később azonban bei­gazolódott, hogy ennél összehasonlítha­tatlanul bonyolultabb feladatról van szó. A szónok kitért az októberi forradalom jelentőségét megkérdőjelező vélemé­nyekre is, s leszögezte, hogy a forrada­lom nem hiba volt, hanem nagy ugrás a jövőbe. „Nem utasítjuk vissza a törté­nelmet, hanem megpróbáljuk azt jobban megérteni és visszatérni a teljes igaz­sághoz" állapította meg. Jellemezte a sztálini időszakot, s úgy vélte, hogy az uniformizáltságnak ebben a korszakában nem volt helye a különbö­ző véleményeknek. Az adminisztratív- utasításos rendszer azonban fennmaradt Sztálin halála után is, s a társadalom A vorkutai bányászok ultimátuma (ÖSTK) - A vorkutai bányászok, akik október 25-e óta sztrájkolnak, ötpontos ultimatív listát terjesztenek a kormány elé. A TASZSZ hírügynökség szerint a bányá­szok követelik, hogy a munkásbizottságot (sztrájkbizottságot) különleges hatáskör­rel rendelkező szervként ismerjék el, és büntessék meg azokat, akik miatt késik az augusztusi kormányhatározat teljesítése. A vorkutai sztrájkbizottság közölte, hogy a bányászok addig nem veszik fel a munkát, amíg nem teljesítik összes követelésüket. A sztrájkolok ultimátumát bányászok egy csoportja vitte Moszkvá­ba, ahol november 17-én Nyikolaj Rizs­kov kormányfő jelenlétében tárgyalásokat tartanak a kormányhatározat teljesíté­séről. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT- Az NDK és az NSZK Vöröskeresztjé­nek közreműködésével tegnap megkez­dődött az NDK-állampolgárok első cso­portjainak hazatérése, akik az utóbbi he­tekben távoztak az NSZK-ba. Az ADN hírügynökség jelentése szerint jelenleg mintegy 10 ezer egykori NDK-polgár tart igényt a hazatérésükhöz nyújtandó hu­manitárius segítségre.- A Liberális Demokrata Párt parla­menti képviselői csoportja közölte Günt- her Maleudával, a parlament elnökével, hogy a törvényhozás holnapi ülésén java­solja az NDK alkotmányának módosítá­sát. A kezdeményezés lényege a párt sajtóközpontjának tájékoztatása szerint „az egy párt vagy osztály vezető szere­pének a törlése az alkotmányból". A párt szorgalmazza, hogy népszavazáson hagyják jóvá az új választási törvényt, s a jövő év derekáig tartsanak választá­sokat. (Fulytatás az 1. oldalról) a szakszervezetek sajátosságait, s a politikai és szakszervezeti mun­ka összhangba állítására kell töre­kedni. A szocialista országokban folyó átalakításról szólva utalt arra, hogy az új feltételeket teremt a szakszer­vezeteket számára. Ebben a folya­matban a dolgozók érdekeinek vé­delme szélesebb dimenzióba kerül. Végezetül kifejezte meggyőződését, hogy az átalakítás erősíti, tökélete­síti a szocializmust, és növeli tekin­télyét. A többi felszólaló nagyra értékelte a nemzetközi kapcsolatokban vég­bemenő pozitív változásokat, és rá­mutattak arra, hogy a szakszerveze­tek fontos szerepet játszanak a nemzetközi párbeszédben, a biza­lom erősítésében és a békés együtt­működésben. Hangsúlyozták, hogy a dinamikus változások új lehetősé­geket nyitnak a szakszervezeti tevé­kenység előtt. Ennek meg kell sza­badulnia mindattól, ami már túlhala­dott, és rugalmasan kell reagálnia a fejlődésben tapasztalható változá­sokra. Milos Jakeá tegnap fogadta az egyes szakszervezeti szervezetek képviselőinek küldöttségét. Ibrahim Zakarija, a Szakszerve­zeti Világszövetség főtitkára tájé­koztatott az ülésről, mely a jövő a stagnálás időszakába jutott és a válság szélére sodródott. A múltban elkövetett tévedések ellenére a Szovjetunió nagy­hatalommá vált, amely jelentősen befo­lyásolja az emberiség sorsát. Gorbacsov beszédének további részé­ben az átalakítás menetével foglalkozott, amelynek célja az, hogy új lendületet adjon a szocializmusnak. Kitért arra, hogy az átalakítás fokozatosan valósul meg, de ugyanakkor nagy nehézségekbe ütközik. A jelenlegi szakaszt sorsfordítónak és feszültségekkel terhesnek minősítette. Visszautasította azokat a véleményeket, hogy a mostani problémákat az átalakítás szülte, mivel azok zömében a stagnálás időszakának a következményei. Megen­gedhetetlennek minősítette a tipikusan sztálini és a stagnálás időszakában alkal­mazott módszerek folytatódását. A továb­biakban szólt arról, hogy jelenleg szélső­séges nézetek két csoportja létezik, ame­lyeket határozottan visszautasított: az egyik csoport gyorsabb előrehaladást sürget, a másik pedig a szocialista vívmá­nyok védelmére fékezi az átalakítást. „Frázisokkal, álforradalmi jelszavakkal és demagógiával népszerűségre tehetünk szert a nagygyűléseken, de az országot ezzel nem vezetjük ki a bonyolult helyzet­ből" - jelentette ki nyomatékosan. Rámu­tatott arra is, hogy fennáll a szocialistael­lenes, szovjetellenes, nacionalista és so­viniszta erők aktivitásának a veszélye, s törekvések mutatkoznak párhuzamos hatalmi struktúrák létrehozására is. A jelenlegi legsürgetőbb feladat az áta­lakítás meggyorsítása, elsősorban a gaz­daságban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a demokratizálás és a politikai rend­szer átalakítása gyorsabban halad, mint a gazdasági reform. Leszögezte, hogy az SZKP változatlanul az átalakítás kezde­ményezője és a társadalom integráló ele­me. A párt azonban nem fél a szigorú önkritikától. „Gyorsabban kell tevékeny­ségét igazítania a kor és az átalakítás követelményeihez, mivel az átalakítás el­képzelhetetlen a párt megújhódása nél­kül. Éppen ez lesz az SZKP jövőre esedé­kes XXVIII. kongresszusának a fő felada­ta" hangsúlyozta Gorbacsov. A szónok beszédének végén az okta­tásügy gondjairól és feladatairól szólt, s megállapította, hogy az állam az utóbbi évtizedekben kisebb érdeklődést tanúsí­tott a művelődés és az oktatásügy iránt, ezért gyakran a dogmatizmus vált uralko­dóvá. Emiatt van szükség az oktatásügyi reformra, amely fokozatosan valósul meg. Megállapította, hogy az előirányzottnál két és fél milliárd rubellel többet fordítottak az ösztöndíjak és a tanítók fizetésének emelésére, ezeket az eszközöket azon­ban helytelenül használták fel. Gorbacsov kijelentette, hogy a legfelsőbb vezetés fontos javaslatokat vár a mostani diákfó­rumtól. Végezetül kitért egy országos di­ákszervezet létrehozásának a lehetősé­gére, amelyről a fórumon is szó lesz. Úgy vélte, hogy ennek eldöntése a diákokra tartozik, s ugyanakkor szorgalmazta a Komszomol fenntartását is. Mihail Gorbacsov a szünet után a diá­kok kérdéseire válaszolt. évben esedékes XII. Szakszervezeti Világkongresszus előkészületeivel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A baráti beszélgetés során Miloá Jakeá értékelte a szövetség hozzá­járulását a világ szakszervezeti mozgalmainak erősítéséhez és mél­tatta a dolgozók gondjainak orvoslá­sáért folytatott harcát. Hangsúlyoz­ta: napjainkban mindinkább szüksé­ges, hogy a dolgozók érdekeinek szervezett védelmét összekössük az emberiség globális problémáinak megoldásával. A párt főtitkára jellemezte a jelen­legi nemzetközi politikai helyzetet és tájékoztatta vendégeit az orszá­gunkban végbemenő mélyreható társadalmi és politikai folyamatokról. Rámutatott azokra a feladatokra, amelyeket társadalmunknak végre kell hajtania. A dolgozóknak a politika kidolgo­zásában, megvalósításában és ellenőrzésében való részvételének növelése nagyobb igényeket tá­maszt a Nemzeti Front és a benne szerveződő társadalmi szervezetek aktivitásával szemben. Ebben a fo­lyamatban nagy szerep vár a szak- szervezetekre, különösképpen a dolgozók jogainak, érdekeinek és igényeinek kielégítése és egyúttal társadalmunk politikai és gazdasági fejlesztésének területén - tette hoz­zá Miloá Jakeá. A biztonságosabb és igazságosabb világért Állásfoglalás a XII. szakszervezeti világkongresszus előkészületeiről ÚJ SZÚ 2 1989. XI. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents