Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-15 / 269. szám, szerda
A VVER-1000 típusú atomreaktor belső ellenőrzése a végéhez közeledik. Az elmúlt napokban a plzeni Skoda Művek energetikai gépeket gyártó üzemében elvégezték az utolsó mérések egyikét. (Jirí Berger felvétele - ŐTK) De a csárda bezzeg hangos... A pár évvel ezelőtt Alistálon (Hrobonovo) megnyílt Kukorica csárdát nemcsak a környék lakói ismerik. Hétvégi rendezvényeire a távolabbi községekből, városokból is eljönnek - persze elsősorban fiatalok. Amennyire közkedveltek ezek a rendezvények a fiatalok körében, olyannyira ellenszenvesek a falubelieknek, főleg a csárdához közel lakóknak. Többször is „beperelték11 már a helyi nemzeti bizottságon, meg a vendéglő dolgozóinak feletteseinél is és panaszuk hitelességének alátámasztására aláírásokat gyűjtöttek. A vendégek általában dicsérettel szólnak az ottani kiszolgálásról, de a szegényes kínálatról is hallottam már. És arról is, hogy volt, akit sérelem ért a közelmúltban. Igaz, ö nem a kiszolgálásra panaszkodott, hanem a „kidobóemberekre“. Családjával vacsorázott az étteremben, majd a bárpulthoz ültek, hogy a vacsorát leöblítsék. Kisvártatva a két „erős ember" felszólította őket, azonnal fizessék meg a zenedíjat, vagy távozzanak, mert a szomszéd helyiségben diszkó lesz. Erőszakoskodásuknak, otromba sértegetéseiknek csak a vendéglő főnökének megjelenése vetett véget. xxx A csárda a falu szélén épült, nem éppen szerencsés helyen. A gépkocsiból csak az utolsó pillanatban vehető észre. Nincsenek hívogató reklámtáblák, pedig mint minden vendéglátó üzemegységnek, így ennek is fontos a forgalom növelése, a vendégek becsalogatása és megtartása. Természetesen a hétvége a legjövedelmezőbb. A zenés rendezvényeket ezért nem is akarják a környékbeli lakosok kedvéért megszüntetni, sőt állandóan jobb megoldáson, vonzóbb műsorokon törik a fejüket.- Mi a véleményük a lakosok panaszairól? - kérdeztem a csárda vezetőitől, Somogyi Ivántól és helyettesétől Pápay Zoltántól.- Az étteremben pénteken és szombaton is játszik zenekar-válaszolta Pápay Zoltán. - A panaszosok viszont főleg a vasárnapi diszkókat kifogásolták, nyáron pedig az épület mögötti udvaron megrendezett zenés programokat. Az előző lemezlovasunk valóban hangosabb volt a kelleténél, de azóta más vezeti a diszkókat és a táncmulatságok lényegesen csendesebbek lettek. Ráadásul, könyvismertetéssel, tánctanulással, videovetítéssel kötöttük egybe az esteket. Ezekre a rendezvényekre véleményem szerint nagy igény van, hiszen rengetegen jönnek el és valljuk csak be: más szórakozási lehetőségük nincs is nagyon a fiataloknak.- Be kell ismernünk - mondta Somogyi Iván -, hogy a lakosoknak igazuk volt. A nemzeti bizottság ezért be akarta tiltani ezeket a vasárnap esti rendezvényeket, de egyszerűen képtelenség lett volna egy ennyire látogatott és igényelt programot csak úgy megszüntetni. Megegyeztünk tehát, hogy mérsékelt hangerővel, színesebb műsorral dolgozunk, és tömény alkoholt nem árusítunk. Mert arra is panaszkodtak a lakosok, hogy a fiatalok távozásuk után randalíroznak.- A csárda tőszomszédságában van egy kemping. Mennyiben befolyásolja ez az önök nyári forgalmát?- Természetesen ez is növeli a bevételt, viszont teljes mértékben még nem használtuk ki az ebben rejlő lehetőségeket. A kempinget egy járdával lehetne összekötni a vendéglővel. Jó lenne, ha szabadabb kezet kaphatnánk. Nem azt mondjuk, hogy nem kapunk elég támogatást, de rengeteg ötletünk van, amit nem valósíthatunk meg. Például nem helyezhetünk el reklámtáblákat az út mentén, mert ez elvonná a gépkocsivezetők figyelmét. Vagy itt van például a parkoló előtt a ,,Kamionnal behajtani tilos“ tábla. A Kukorica csárda - ún. autóscsárda (szlovákul „motorest"). Furcsa, hogy éppen a gépkocsivezetők népes táborába tartozó kami- onosoknak, tehergépkocsivezetőknek tiltják meg a parkolást az épület előtti parkolóban.- S melyek azok az ötletek, amelyek megvalósításra várnak?-Az épület két pincehelyiségét szeretnénk úgy kihasználni, hogy az az idelátogatóknak is vonzó legyen, meg hasznot is hozzon. Az egyikben gombát termesztenénk, a másikban pedig mellékhelyiségeket, hidegmeleg vizes zuhanyozókat rendeznénk be, ahol a gépkocsivezetők a hosszú, fárasztó utazás után felfrissülhetnének.- Mi a helyzet az áruellátással?- Lényegében elégedettek lehetünk, bár bosszantó, hogy a húsipar gyakran nem szállítja a kért árut. A vendéget nem érdekli, miért nincs az az étel az étlapon, amit fogyasztani szeretne, vagy miért csak egykét féle közül választhat.- így ősszel, télen, gondolom, mindig kell valami új ötlet, érdekes rendezvény, hogy a forgalom ne csökkenjen lényegesen.- Ilyenkor van az ételkülönlegességek idénye. Nemrég rendeztük meg a halételek napjait, november végén szeretnénk megrendezni a magyar konyha, januárban vagy februárban pedig a cseh konyha hetét. Tavasszal zsidó ételkülönlegességekkel akarjuk meglepni vendégeinket. Végezetül rákérdeztem a bevezetőben említett esetre is.- Igen, emlékszem - mondja Somogyi Iván. - A rendezők sajnos valóban jogtalanul molesztálták a vendéget. Az eset után másfél hónapig nem is rendezhettünk tánc- mulatságot. A Kukorica csárdában csupa jókedvű fiatal dolgozik, telve ötletekkel. Most az egyéni stílus kialakítására törekednek, valami olyasmire, ami még több látogatót vonz majd. Reméljük, elképzeléseiket sikerül megvalósítaniuk. PÓDA ERZSÉBET Meghatározó a tejtermelés TÖBB, JOBB TAKARMÁNYRA LESZ SZÜKSÉG A cukorrépa betakarítása és az ősziek vetése mellett a legfontosabb teendőnek a szilázskészítést tartják ezekben a napokban a Őafárikovói Állami Gazdaságban. Már szeptember első napjaiban megtelt az első, hozzávetőlegesen 1500 tonna ,ele- ség tárolására alkalmas verem a dereski (Drzkovce) részlegen, azután a szkárosi (Skeresovo) és a gö- mörfalvi (Gemerská Vés) tárolóhelyekre irányították a szállítóeszközöket. A királyi (Král’) gazdasági udvarban levő, 5200 tonna befogadóképességű verem feltöltését a napokban kezdték meg. A tömegtakarmány gyors és veszteségmentes begyűjtésére nagy erőket mozgósítottak a gazdaságban. A nyolc komplex betakarító gépsor folyamatos üzemeltetése és kiszolgálása a traktorokon kívül egyéb szállítóeszközök foglalkoztatását is megköveteli, ezért az ötvenkét tehergépkocsi zömét szintén a földekre irányították a gazdaság vezetői. Ahol létkérdés a tejtermelés Vajon nem túlzás az emberi és a gépi erő ilyen nagyfokú, mondhatni egyoldalú összpontosítása? A gazdaság új vezetőinek véleménye szerint egyáltalán nem, hisz a művelhető földterület minősége és az egyéb adottságok egyértelműen az állattenyésztés fejlesztését, ezen belül is a tejtermelés növelését helyezik előtérbe. Márpedig a több mint 5500 szarvasmarha és az ugyancsak jelentős juhállomány téli és kora tavaszi ellátásához sok jó minőségű etetnivalóra lesz szükség. Az ágazat fejlesztése bizonyos változtatásokat is megkövetel. A legsürgősebb teendő a tuberkulózis felszámolása. Ezt a jövő év végéig szeretnék befejezni. S ha már állományt cserélnek, egyúttal fajtát is váltanak. Az eddigi szlovák tarka tehenek helyett a nagyobb termelő- képességgel jeleskedő, feketetarka fajta meghonosítása mellett döntöttek. Számításaik szerint így mintegy negyven százalékkal több tej megtermelésére képes állományhoz juthatnak. További halaszthatatlan feladat az istállók korszerűsítése. Sánkfal- ván (Sankovce) már a múlt hónap elején megkezdték a háromszáz férőhelyes, rostos tehénistálló mélyalmossá történő átalakítását. Az utóbbit biológiai és állategészségügyi szempontból egyaránt előnyösebbnek tartják. Mivel a munkálatokat a saját építőcsoportjukkal végzik, bíznak az elfogadott határidő megtartásában. A korszerűsítési program keretében a gazdaság bejei (Behynce) részlegén a hazai viszonylatban legkorszerűbb fejőberendezést szerelték fel a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Gép- és Traktorállomás szakemberei. Az új technológiától a munkakörülmények javulása mellett minőségi változást is remélnek a tejtermelésben. A borjúneveidében szintén átalakítási munkálatok folynak. Itt a fémrostos állásokat Ha esik az őszi eső Egy nyolcszintes bérház hetedik emeletén lakunk, négyszobás lakásban. Eddig kiválóan éreztük magunkat, noha itt-ott leomlott egy kis vakolat, de az ügyesen felragasztott tapéta eltüntette a kimeredezó meztelen panelt. Egy ideig, mert jött a „víz". Mennyezetünk ugyanis az eső és a ház építőinek jóvoltából egyre gyakrabban beázik. Először csak a fal sarkain csordogált le a víz, később azonban már veszélyesebbé vált a helyzet, a családi tanács elsőfokú készültséget rendelt el: naponta hallgatni az időjárás-jelentést, hogy idejében fel lehessen készülni a védekezésre (szivattyú, esetleg csónak vásárlása). Az esővíz szebbnél-szebb képeket pingált már a falra, azt hiszem, még kiállításra alkalmas is volt köztük. A napi élelmiszerkészletünk is úgy úszott el, mint a remény, hogy sorsunk jobbra fordul. Betoppant az ősz, de a házkeze- löség nem. Helyettük az esővízzel halak érkeztek, melyek a közelgő tél elől menekülve tőlünk kértek menedékjogot a konyhában. Megígérték, hogy a tavasz beálltával majd elúsznak. A falak, még úgy-ahogy állják az ostromot, de az idegeink már nem. Várunk, csak várunk, ölbe /vízbe/ tett kezekkel, s reménykedünk, hogy végre befutnak a tetőjavítók, mielőtt valamennyiünknek hártya nőne az ujjai között. S. BATTA GYÖRGY mélyalmos és betonrostos kombinált állások váltják fel. A korszerűsítésre mindenekelőtt környezetvédelmi szempontból volt szükség, mert a trágyalé kezelése és kihordása nagyon sok gondot okozott a telepen. Évente 5 millió liter tej A több mint kétezer tehénből álló fejősállomány évi teljesítménye már meghaladja az ötmillió litert. Ha figyelembe vesszük, hogy egy liter tej eladása megfelelő minőség esetén 7,14 korona bevételt jelent a gazdaságnak, akkor érthető, hogy az ágazat fejlesztését szorgalmazzák. A tejtermelésből származó nyereség az elkövetkező években alapvetően meghatározhatja a gazdaság tevékenységének eredményességét. Az idén az év első felében a mennyiségi feladatokat túlteljesítették, viszont a minőség csak a második félév első két hónapjában javult számottevően. Tudják, javítani kellene az állat- gondozók munkáját. Igyekezetükre általában nem lehet panasz, ám a régi szokásoktól és beidegződésektől csak nehezen tudnak megválni. Az ágazat vezetőinek figyelme ellenére még mindig akadnak hiányosságok a takarmányozásban, például a szálastakarmányok keverésénél és ízesítésénél. Ezen a jövőben úgy kívánnak segíteni, hogy nem az etetőkre bízzák, hanem központilag végzik el a keverést. Bár a cukorrépa melléktermékeinek takarmánykénti hasznosítása még jóformán meg sem kezdődött, annyi máris bizonyosra vehető, hogy szilázs szempontjából ezen a téren az utóbbi éveknél kedvezőbb helyzetben lesz a gazdaság. Ugyanez sajnos nem mondható el a szénáról, hisz nemcsak az első, de a második kaszálás is a tervezettnél szegényebbre sikerült. A hiány pótlására több lucernalisztet és szemcsézett eleséget készítettek, és dolgozóiktól, valamint a környező falvak lakosaitól felvásárolják az elfekvő területekről begyűjtött szénát. Különösen a Ratkó-völgyben és Szkáros környékén vannak jelentős készletek, ahol gépekkel nem lehetett elvégezni a betakarítást. Megnyerni, megtartani a munkaerőt A közel 9 ezer hektáros Őafárikovói Állami Gazdaság a Közép-szlovákiai kerület egyik legnagyobb mező- gazdasági vállalata. Az irányítást nagyban megnehezíti, hogy az igazgatóság csaknem 60 kilométerre van a legtávolabbi részleg székhelyétől. A gazdasághoz tartozó huszonkét település lakosságának, munkaerejének összetétele nem igazán kedvező, hisz kevés a fiatal és a szakképzett dolgozó. Sajnos, a kis gömöri falvak fejlesztésére nem sok gondot fordítottak az elmúlt években. Emiatt nemcsak a fiatalok, de a középkorosztályból is sokan a szomszéd járás ipari üzemeiben és a bányavidéken kerestek jobb, könnyebb megélhetést. A munkaerőhiányt leginkább az állattenyésztési ágazat sínyli meg. Az állami gazdaság, amely az évekig tartó bukdácsolás miatt csaknem a csőd szélére került, természetesen nem vállalhatja át a községek fejlesztésének anyagi terheit, új szociális programja azonban figyelmet érdemlő. Az életkörülmények javítását szolgáló törekvések egyik jele, hogy a gazdaság kispékséget akar nyitni a kenyérrel való ellátás javítására. Hasonlóképpen akarják javítani a jövőben a községek zöldség- és gyümölcsellátását, megszervezik a nyugdíjasok étkeztetését, és a lakásgondok megoldásában is segítik dolgozóikat. Csodákat persze egyik napról a másikra nem tehet, s nem is ígér a gazdaság új vezetése, amely máris bizonyította életrevalóságát. A két évvel ezelőtt még 25 millió korona veszteséggel gazdálkodó vállalat a múlt évet minimális mérleghiánnyal zárta, az idén hat hónap alatt pedig már némi nyeresége is volt. Persze gond, probléma még akad bőven. Sok az adósságuk, mielőbb javítaniuk kell a termelés hatékonyságán és gazdaságosságán, s számos vonatkozásban pótolni a múltban elkövetett mulasztásokat. Azonban az út, amelyen elindultak, kétségtelenül jó irányba vezet. HACSI ATTILA APRÚHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ 1989. november 15-én ünnepli 50. születésnapját Matók Géza Kisgyarmaton (Sikenicka). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, sok erőt, egészséget, további békés, boidog éveket kívánnak: felesége: Irén, lánya: Erika, veje: Róbert, valamint kisunokája: Andrea, aki az egész család nevében sok puszit küld a papának. Ú-3289 ■ 1989. november 16-án ünnepük házasságkötésük 50. évfordulóját a drága szülők, nagyszülők és dédszülők, Szabó János és felesége, Könözsi Anna Búcson (Búc). Ez alkalomból sok erőt, egészséget és békés, boldog további együttélést kívánnak: szerető gyermekeik: Szilvia és Zsolt. Ú-3579 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Bodó Lajos és neje, Csörgő Jolán Gabcíkovóban. Tisztelet és hála, amiért 50 éven át kitartottak egymás mellett jóban, rosszban, örömben, bánatban, és becsülettel neveltek bennünket, gyermekeiket. Szívből köszönetét mondunk, és további jó erőt, egészséget kívánunk sok szeretettel. Lányuk, fiaik, menyeik, vejük, unoka- vejük, unokáik és dédunokájuk: Veronika. Ú-3513 ■ November 15-én ünnepük házasság- kötésük 20. évfordulóját a drága szülök, ■ Fájó szívvel és könnyes szemmel mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1989. október 31-én elkísérték utolsó útjára a nagymegyeri (Calovo) temetőbe a drága, jó férjet, édesapát, nagyapát, apóst, vöt, testvért, sógort, nászt, barátot, Balaskó Dezsőt, akit a kegyetlen halál életének 53. évében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a búcsúbeszédet, a sok koszorút, virágot, melyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú-3625 ■ Köszönetét mondunk minden kedves rokonnak, ismerősnek és szomszédnak, akik október 28-án elkísérték utolsó útjára drága halottunkat, Csíkász Idát a nagymegyeri (Őalovo) temetőbe, aki 65 éves korában, türelemmel viselt, hosszan tartó betegség után hunyt el. Köszönjük a részvétnyilvánításokat, a megnyugtató vigasztalást és a sok virágot, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-3645 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN! ÚJ szú 6 1989. XI. 15.
