Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-14 / 243. szám, szombat

A CSKP Központi Bizottsága 15. ülésének vitája VALÉRIA PETRINCOVÁ, a CSKP KB tagja, a podbrezovái Sverma Vasmű darukezelője összhangban a CSKP KB 12. ülésének az évzáró taggyűlésekről és pártkonferenciákról szóló határozatával, a párt XVIII. kongresszu­sára való felkészülés jegyében járásunkban is megkezdődtek az alapszervezetek évzáró taggyűlései. A tanácskozásokon a kommu­nisták aktivitásával, harcosságával kapcsola­tos kérdések, a pártmunka stílusa és haté­konysága, a nyílt politika és tájékoztatás és a szocialista demokrácia elmélyítésének lég­körében végzendő munka szerepelnek. Szeptemberben a különböző szakaszon dol­gozó alapszervezetek 17 százaléka tartotta meg évzáró taggyűlését. Lefolyásuk igazolja, hogy tartalmi és káderelőkészítésük jó volt. Csaknem minden szervezetben többes jelö­lést készítettek elő. Néhány szervezetben a nagyobb választás lehetőségét pozitívan értékelték, máshol megmutatkozott, hogy a választásnak erre a módjára és az alap­szervezetek elnökeinek titkos megválasztá­sára nincsenek felkészülve. A jelentések előkészítéséhez hozzájárul­tak a tagokkal és tagjelöltekkel folytatott be­szélgetések, amelyek minden alapszervezet­ben megvaslósultak. Ezeken a beszélgetése­ken és az évzáró gyűléseken a kommunisták igényesen és kritikusan értékelték az elért eredményeket, tagjaik aktivitását és részvéte­lét a feladatok teljesítésében. Pozitívumként értékelhető, hogy a beszámolók rámutattak a munka javításának lehetőségeire, feltárták az ez évi feladatok teljesítésében rejlő tartalé­kokat. Nagy figyelmet fordítottak a CSKP KB Elnökségének a szocialista törvényesség, er­kölcs és fegyelem megszegésével kapcsola­tos levelének, a Nemzeti Frontba tartozó társadalmi szervezetekben a kommunisták munkájának és a pártoktatásnak. A legfőbb figyelem azonban a gazdaságpolitikai felada­tok teljesítésére irányult, főleg a gazdasági és szociális problémákra, a dolgozók kezdemé­nyezésének továbbfejlesztésére, a munka szervezésének és irányításának javítására. Bírálóan mutattak rá vállalatunk kommunistái az öntvények, a villanymotorok, a kohóipari termékek és más olyan anyagok szállításá­ban mutatkozó hiányosságokra, amelyek szükségesek végtermékeink előállításához, de bírálták azt is, hogy nincsenek kellően informálva az 1990-es terv előkészítéséről sem. A szolgáltatások területén tevékenykedő szervezetekben a kiskereskedelmi forgalom terve nem teljesítésének okairól szóltak, ame­lyek elsősorban a tőkehús, a tejtermékek és húskészítmények, a fagyasztott hal, a sör, a cukrásztermékek, a befőttek és az árpadara alacsony szállítási mennyiségeiben keresen­dők. Problémák vannak a hűtőberendezések javításával, meg kell oldani az eladók bérezé­sének kérdéseit, gyorsabban fel kell szerelni az üzleteket az árumozgatás eszközeivel. A korábbi évzáró gyűlésekkel ellentétben gazdagabb volt a vita és a problémákat muta­tó területekre irányult. Konkrét és személyek­re szóló volt és eddig a tagok és tagjelöltek egyharmada vett benne részt. A hozzászólók a gazdaságpolitika megvalósításában, a szál­lítói-megrendelői kapcsolatokban, a termelés és a beruházások anyagi-műszaki ellátásá­ban mutatkozó hiányosságokra, az igazgató- választásokra, a mezőgazdasági üzemek gazdasági mechanizmusának működésére, az önfinanszírozásra és a környezetvédelem kérdéseire reagáltak. Sok vita folyik a ma­gyarországi helyzetről, Csehszlovákia és Lengyelország viszonyáról. Ezzel kapcsolat­ban elítélik a nem legális struktúrák tevékeny­ségének internacionalizálását. Az évzáró tanácskozások érintik a tagsági alap javítását és továbbfejlesztését. Pozití­vum, hogy a gyűlések nagy részén ezzel kapcsolatban konkrét intézkedéseket fogana­tosítanak, elsősorban olyan döntő fontosságú üzemekben, mint a Sverma Vasmű, vagy a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Üzemek. Áttanulmányoztam a CSKP alapszabálya új javaslatát. Nagyra értékelem a CSKP KB szerveinek hozzáállását, hogy reagáltak a pártban és a társadalomban jelenleg végbe­menő változásokra s ezek visszatükröződnek az alapszabály-javaslatban. Pozitívan értéke­lem, hogy a javaslat meghatározza a párt helyét és szerepét a társadalomban, azokból a feladatokból és célokból indul ki, amelyet a párnak meg kell valósítania a jelenlegi, és főleg az elkövetkező időszakban, hogy meg­teremti a pártmunka fokozatos átalakításának feltételeit, amely majd visszatükrözi a társa­dalmi valóságot. Megtárgyalásra javaslom a CSKP tagja jogaival kapcsolatos megfogal­mazást a 8. cikkely f) bekezdésében és meg kell fontolni a tiszteletbeli tagság megadásá­nak lehetőségét főleg azon elvtársak számá­ra, akik 1945-től, vagy 1948-tól tagjai a párt­nak és sokat tettek a párt és a társadalom érdekében. Ők ugyanis jelenleg, koruk miatt nem vehetnek részt a taggyűléseken és ez a fölöslegesség érzését váltja ki bennük. FRANTISEK PITRA, a CSKP KB tagja, a CSSZK miniszterelnöke Az átalakítás stratégiájának és taktikájá­nak kidolgozása, az előrehaladás ütemének helyes megválasztása, a türelmetlenség jelei­nek leküzdése az egyik oldalon, más felől pedig a késlekedés, ezek a kétségtelenül kulcsfontosságú kérdések határozzák meg napjainkban tevékenységünket. Valamennyi­en azonos nézetet vallunk. Ez pedig az, hogy erősíteni kell a párt egységét, növelni akció­képességét, elmélyíteni a néphez fűződő kapcsolatát - ezt pedig csak a politikai átala­kítás platformján lehet megvalósítani. Az át­alakítás céljait csakis a nép széles körű szociális aktivitása révén, az elmélyülő de­mokrácia ösztönzésével lehet. Az a vélemé­nyem, hogy ez a folyamat akár tetszik, akár nem, többek között összefügg a másfajta megközelítések igényével, olyanokéval, ame­lyekhez sokan még nem szoktak hozzá pl. olyan területeken, mint amilyen a párton kívü­liekhez, vagy a más pártok tagjaihoz való viszony, de ide sorolnám az egyházhoz és végső soron a kulturális szférához való vi­szonyt is. Hogy meg tudjunk szabadulni az elidegenedés és a felületesség megnyilvánu­lásaitól - amelyekre egyébként bőven találha­tunk példákat - már nem elégségesek a szok­ványos felhívások és a meggyózódésesek meggyőzése. Elsősorban azokat kell meg­nyernünk, akik jelenleg még várakozó állás­ponton vannak, vagy még nem döntöttek. Azokat, akik velünk most még nem értenek egyet, de holnap már ezt megtehetik, sót meg is teszik, ha saját tapasztalataik alapján győ­ződnek meg arról, hogy politikánk helyes, s arról, hogy valóban véget vetettünk azzal a gyakorlattal, ami a szavak és a tettek közötti ellentmondásokkal volt jellemezhető. Termé­szetesen folyamatosan és fáradhatatlanul kell keresnünk a közös nyelvet a fiatal generáció­val, elsősorban azért, hogy legfőképpen ők tegyék magukévá a szocializmus minőségi fejlődésének perspektíváját, amelyet az áta­lakítás folyamata hoz maga után. A cseh kormány eddigi ismeretei és ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy az átalakítás egyre szélesebb körű támogatást nyer. Azon­ban az emberek azt várják - és ezt gyakran türelmetlenül hogy ne maradjunk meg úgy­mond csupán a homlokzat átalakításánál, hanem a kitűzött célokat következetesen hajt­suk végre a mindennapi életben is. Az embe­rek nem akarják elveszíteni szociális bizton- „ ságukat, azokat a vívmányokat, amelyeket a szocializmusnak köszönhetnek, függetlenül attól, hogy sokan a szocializmussal kapcsola­tosnak csak azt tartják, ami összefügg min­dennapi kényelmükkel. Lakosságunk túl­nyomó többsége elítéli az olyan igyekezetet, amelynek célja a társadalom gyengítése, a káosz és az infláció előidézése. Meggyőző­désem, hogy a lakosság reális érdeke a prob­lémák építőjellegű megoldása, ami szélesen megalapozott szociális bázist jelent a szocia­lizmus megszilárdításának és fejlődésének folyamatában, valamint a párt vezető szere­pének megőrzése és megszilárdítása során. Csakis az átalakítás politikai potenciálja lehet az alapja a párttal szembeni bizalom és a támogatás tőkéjének gyarapításához és megújításához a dolgozó tömegek körében. A pártban teljes az egység abban a tekintet­ben, hogy az átalakítás nem jelenti és nem is jelentheti a szocializmus kiárusítását és, hogy nem hátrálhatunk meg az ellenzéki szocialis­taellenes csoportosulások nyomása elől. Azonban legalább ennyire fontos az egység abban a tekintetben, hogy e csoportosulások elszigetelése érdekében folytatott harc annál inkább sikeres lesz, minél jobban végrehajtjuk a gazdaság területén előttünk álló feladatokat és minél következetesebben fogjuk eltávolíta­ni azokat az akadályokat, amelyek mind ez idáig felmerülnek a pártnak a dolgozó töme­gek között végzett munkája során, annak tartalmát és munkamódszereit tekintve. Ami a Cseh Szocialista Köztársaság kor­mányát illeti, nagyon sok munka vár ránk, elsősorban azért, hogy minél jobban hangsú­lyozzuk munkájának politikai jellegét, mint olyan közéleti szervét, amely a Nemzeti Front politikájának végrehajtója, s ily módon a la­kosság minden rétegének érdekeit szem előtt tartja. Az eddiginél gyakrabban kell a nyilvá­nosság elé tárnunk azoknak a kérdéseknek a megoldását, amelyek az egész társadalmat foglalkoztatják. Az eddiginél sokkal inkább támaszkodnunk kell a nyilvánosság tudomá­nyos és intellektuális potenciáljára a különbö­ző problémák előkészítése és az alternatív megoldások elbírálása során. Támogatom az elnökségi beszámoló helyes következtetéseit, amelyek a nemzetiségi politikával foglalkoz­nak. Különösen a jelenlegi szemléletből érzé­kelhető markánsan annak a ténynek a törté­nelmi jelentősége, hogy a nemzetiségi kap­csolatokat elvszerűen a föderatív elrendezés bázisán oldottuk meg. A két nemzet testvéri együttműködése számunkra különlegesen nagy fontossággal bír. Olyan érték ez, ame­lyet a szó szoros értelmében kell óvnunk, úgy mint a szemünk fényét. A szovjet elvtársak tapasztalatai nagyon is szemléletesen mutat­ják, hogy milyen egyszerű a nacionalista érzelmek felkeltése. A CSSZK kormányának tevékenysége so­rán természetesen a fő figyelmet a Cseh Szocialista Köztársaság fejlesztésének kell szentelni. Nem titok, hogy a cseh országré­szekben elsősorban annál az oknál fogva, hogy mekkora a részesedése az országos problémák megoldásából, számottevő arány­talanságok gyülemlettek fel, amelyek megol­dása nem tűr halasztást. Ez elsősorban a nyersanyag és energiaigény, a beruházási költségek és a környezetvédelem szempont­jából elavultnak minősülő termelési szerkeze­tet érinti, de elodázhatatlan az elhanyagolt lakásalap, az infrastruktúra kérdéseinek meg­oldása, vagy a nyugati határvidékek politikai­lag nagyon is érzékeny problémaköre, egész sor városunk felújításának halaszthatatlansá­ga, de mindenekelőtt a főváros létfontosságú feladatainak biztosítéka szempontjából fel­merülő kérdések megoldása. Ezeknek a kérdéseknek kiemelt figyelmet szentelünk. Nagyon sokat tettünk már és teszünk is e téren. A további tettek szüksé­gessége és a felmerülő gondok sürgető jelle­ge az eddiginél is összpontosítottabb erőkifej­tést igényel és annak szükségességét is, hogy mindehhez megteremtsük a tárgyi és szerkezeti feltételeket. Mindezt az új gazda­sági mechanizmus feltételei között is. Amit jelenleg a legfontosabb feladatunknak tartunk az az, hogy ne veszítsük el a gazda­sági szféra bizalmát és a központ adott sza­vába vetett hitét. Tudatosítjuk aztSs, hogy mindez egyike a vállalatokban és a járások­ban folytatott hatékony pártmunka alapfelté­teleinek. A bonyolult feltételek közepette is garantálnunk kell az átalakítás elveinek meg­valósítását és az előrehaladást. A legmesszebbmenőkig helyesnek és szükségesnek tartjuk a környezetvédelmi po­litika kérdéseinek besorolását üléseink prog­ramjába. Biztosíthatom tanácskozásunk résztvevőit, hogy a cseh kormány az ökológiai kérdéseknek rendkívüli figyelmet szentel. Ép­pen a nemrégiben számoltunk be erről a Cseh Nemzeti Tanácsnak. Tapasztalataink is - például a kormány ama döntésének visszhangja, amely nem engedélyezte a Krivokláti vízerőmű, sőt más ökológiailag kedvezőtlen hatást kiváltó épít­kezések megvalósítását, azt bizonyítja, hogy mennyire fontos helyet töltenek be a környe­zetvédelmi kérdések mindennapi életünkben és hogy azok mennyire vannak jelen a lakos­ság figyelmének homlokterében. Nagyon he­lyesnek tartjuk, hogy a Nemzeti Front politiká­jába beillesztettük a környezetvédelmi szem­pontokat is és teljes egészében azonosulunk a környezetvédők indokolt követeléseivel. Másfelől elítéljük azokat a demagóg igye­kezeteket, amelyek az ökológiai problémákat a politikai harcok színterére helyezik át, hogy azokkal visszaéljenek. Nincs meg az oka és így nem is engedhetjük meg, hogy az ellensé­ges propaganda pellengérre tűzzön bennün­ket. Európa számos iparilag fejlett területének van bonyolult ökológiai problémája éppen a klasszikus ipari fejlődés jellemző folyamata­inak következtében. Mindez azonban nem terelheti el a figyelmet a jelenlegi komoly problémákról és arról, hogy ezek megoldása érdekében feltétlenül szükséges lényegesen nagyobb erőfeszítéseket kifejteni. Ebből a szempontból különösen nehéz helyzetben van a Cseh Szocialista Köztársa­ság, ahol aránylag kis területre összpontosul a hazai barnaszén-termelés 95 százaléka, gyakorlatilag a kőszéntermelés teljes egésze, az elektromos energiatermelés csaknem 85 százaléka - mindez nagy kéntartalmú fűtő­anyagon alapul -, és még további ipari ágaza­tokat nevezhetnénk meg, amelyek számotte­vő mennyiségű kártékony anyagot termelnek. A környezet jelenlegi állapotát előidéző jelenségek tehát azok, amelyek kedvezőtle­nül befolyásolják a légkör, az erdők, a víz, a talaj szennyezését és ebből következően a lakosság egészségi állapotát is, eléggé közismertek és ezért a kedvezőtlen helyzetet nem kell külön hangsúlyozni. Nagyon fontos, hogy a XVII. kongresszus határozatainak alapján, valamint a Központi Bizottság azt követő ülései döntéseinek értelmében a ne­hézségek ellenére lényeges változásnak le­hetünk tanúi a környezetvédelem kérdései­nek megítélésében és jelentkeznek már az első részeredmények is. Például a Cseh Szocialista Köztársaság területén a légköri szennyeződések mértéke az 1985-ös esztendőhöz viszonyítva megkö­zelítőleg 9 százalékkal csökkent.' Csökken a folyóvizek szennyezettsége is, közben lé­nyeges döntéseket hoztunk Prága és az Észak-csehországi kerület gázellátásának biztosítására. Hasonlóan a szennyvízderítők építése terén is további előrelépés történt. Javítjuk az ökológiai kérdésekről szóló tájé­koztatás színvonalát. A kormányban már né­hányszor vizsgáltuk - összhangban a Cseh Nemzeti Tanács határozataival - miként javít­hatók a környezetről való gondoskodás szer­vezeti feltételei, miként számolható fel a mind ez idáig meglévő ágazati szemlélet és meg kellw teremteni az állami szervek részéről , a megfelelő felügyelet optimális struktúráját, miközben a környezetvédelem valamennyi területén folytatott tevékenység irányítása so­rán az összehangolt folyamatokat kell előtér­be helyezni. Az elvégzett munka ellenére azonban az ökológiai problémák megoldásának ütemével távolról sem lehetünk elégedettek. Az ötéves tervidőszak három éve során a Cseh Szocia­lista Köztársaságban az ökológiai beruházá­soknak mindössze 37 százalékát sikerült megvalósítani. Éppen ezért, rendkívüli intéz­kedések meghozatalára szántuk el magun­kat, hogy az ötéves tervidőszak végéig a le­maradást pótolni tudjuk. Tervbe vettünk 141 építkezés megvalósítását, amelyek összérté­ke 2,2 milliárd korona. Ezenkívül további 150 ökológiai akció előkészítése van folyamatban, ezek esetében azonban eddig nem sikerült biztosítanunk a szükséges pénzügyi forráso­kat. Tagadhadatlan, hogy az ilyen lépések önmagukban véve bizonyos mértékig csak kényszermegoldások. A környezetszennye­zés legnagyobb forrásainak megszüntetése helyett nagyságrendileg kisebb akciók végre­hajtása kerül előtérbe. Ez is bizonyíték arra, hogy ez idáig nem sikerült kiépítenünk olyan hatékony mechanizmusát - és a megvalósí­tásra váró beruházások elengedhetetlen alapfeltételeit - az elsődleges ökológiai épít­kezéseknek, amely kellő hatékonysággal bír­na, kezdve a beruházási és tervezési előké­születekről az építőipari és gépipari kapacitá­sok biztosításáig. Ebből feltétlenül le kell vonnunk a helyes tanulságokat, hogy időben és a kellő minőségben megtehessük a 9. ötéves tervidőszak programjára való felké­szülést. Következetesen szem előtt kell tartanunk a beruházási feladatok és azok anyagi bizto­sításának elveit. Még ma is az egyes ágaza­tok beruházási kereteiből valósulnak meg az állami környezetvédelmi program beruházá­sai. A nem teljesítés legfőbb oka a technológi­ai és építőipari szállítások hiányában kere­sendő. Éppen ezért, időben kell döntenünk az egyes prioritásokról a pénzügyi és szállítói fel­tételeinek biztosításáról. Elsősorban ez a ta­nulság szűrhető le a jelenlegi ötéves tervidő­szak ökológiai programjának megvalósítá­sából. A gazdaságpolitikában érvényt szerezni az ökológiai szemléletnek korántsem egyszerű és konfliktusmentes. A CSKP KB Elnökségé­nek beszámolójában a 9. ötéves tervidőszak­ról kidolgozott előzetes elemzések - az öko­lógiai építkezések viszonylatában mintegy 30 milliárd koronáról szólnak. Engedjék meg, hogy illusztrációként megemlítsem, hogy ami­kor a CSSZK kormányában a 9. ötéves terv­időszak beruházásainak előkészületeit tár­gyaltuk, az egyes kerületek igényeit össze­gezve valamennyi szükséges akció megvaló­sításának értékét 39 milliárd koronára becsül­tük. Ezt követően a folyamatos felülvizsgálás után, amikor a legfontosabb építkezésekre korlátoztuk a tervezetet, 31 milliárd koronánál állapodtunk meg. És még csak a Cseh Szo­cialista Köztársaságról szóltam. Eközben minden kétséget kizáróan állítható, hogy nem kevésbé komoly problémákat kell megolda­niuk a szlovákiai elvtársaknak is. Nem idézhetünk elő olyan légkört, amely azt sugallaná, hogy az ökológiai ötéves terv­időszak előtt állunk, amely során' mindent megoldunk, ami a múltban felgyülemlett, még akkor sem, ha. kiemelten erre a területre fogjuk összpontosítani az anyagi eszközöket, akár más társadalmi szükségletek kárára is. Mindenki megérti, hogy az ökológiai követel­mények miatt nem térünk vissza az őskorba, nem adjuk fel a korszerű civilizáció lehetősé­gének követelményeit, hanem biztosítanunk kell a környezet és a szociális gazdasági fejlődés megfelelő összhangját. Meg kell őriz­nünk az eddigi élelmiszerfogyasztási színvo­nalat, javítani a személyi közlekedés minősé­gét, a személygépkocsi-forgalom színvona­lát, miközben nem téveszthetők szem elől az ökológiai szempontok, ami csak annak árán lehetséges, hogy végrehajtjuk a termelés szerkezeti átalakítását, lényegesen javítjuk a gazdaságosságot, meggyorsítjuk a tudomá­nyos-műszaki fejlesztést, új, a környezetre nem ártalmas technológiai eljárásokat talá­lunk éfe azokat helyezzük előtérbe. Minde­nekelőtt azt tartom a legfontosabbnak, hogy az ökológiai kérdések megoldását beépítsük a gazdasági mechanizmus átalakításának fo­lyamatába. Számolnunk kell azzal, hogy a környezetvédelem érdekében, annak céljait szolgáló elvonásokat állapítunk meg és szá­mottevően fokozzuk annak károsításáért a ki­róható büntetések és elvonások mértékét. Valamennyien tudatosítjuk, hogy jelenleg ÚJ SZÚ 4 1989. X. 14. f

Next

/
Thumbnails
Contents