Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-11 / 240. szám, szerda

ÚJ szú 5 1989. X. 11. AMIT A VEGYES VÁLLALATOK LÉTREHOZÁSÁRÓL TUDNI KELL Ki vállalja a kockázatot? II. Előnyös idegenforgalmi befektetések • Nem hazardírozás, nem spekuláció • Meghatározott irányvonal, jobb eredmények A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vegyes vállalatok megalapításához általában nagy reményeket fűznek szervezeteink. Ám ezek nem mindig válnak valóra, jóllehet jogi szempontból minden lehetőség adott a vál­lalkozásra. Bizonyos szempontból csalódást okozott az a felismerés, hogy a közös vállalkozás nem jelent anyagi forrásokat gazdaságunk fejlesztéséhez, sőt ellenkező­leg. Úgy tűnik, hogy növekszik általa az eladósodásunk, méghozzá konvertibilis valutában. Lapunk előző számá- - Tulajdonképpen mire számíthat a hazai vállalat, ha közös vállalko­ban a fentebb említett részkérdésekről beszélgettünk GUSTÁV SVOBODA mérnökkel és dr. PAVEL STEFA- NOVIÓ mérnökkel, a Transakta külkereskedelmi vállalat munkatársaival. A tapasztalatcsere második részében többek között a vállalatok kockázatvállalásáról, a tudo­mányos-műszaki technológiákhoz való hozzájutás lehe­tőségeiről és a közös vállalkozás hatékonyságáról lesz szó. Sokan fordulnak meg naponta a boltban (Lőrincz János felvétele) Vevőcsalogató kínálattal A légi (Lehnice) Agrokombinát bratislavai boltjában zás részese lesz? SVOBODA: Arra, hogy megté­rül a befektetett pénze, a vegyes vállalat nyeresége a saját gazdasági eredményében is tükröződik, s hogy megbízható partnerre talál, aki szál­lítója vagy átvevője lesz. Az alapító­nak már előre tisztáznia kellene, hogy mit vár a vegyes vállalattól. Meg kell győződnie arról, hogy a ki­tűzött célok kevésbé igényes mó­don, vagyis a pénzeszközök hosz- szabb időre való lekötése nélkül és kisebb mértékű kockázattal nem ér- hetök-e öl STEFANOVIŐ: Véleményem szerint a vállalatok kínálatának tü­körképét várhatja. Ha termékeiben kevesebb az. eredetiség, kifogásol­ható a minőség és a használható­ság, akkor kevésbé attraktív a külföl­di partner, s annál kisebb a gazda­sági hászon is.- A vegyes vállalatokat bizonyos célból hozzák létre. Mindenekelőtt a progresszív technológiához való jutás reményében, ám - információ­im szerint - nem sok sikerrel. Milyen valójában a jelenlegi helyzet? SVOBODA: A vegyes vállalatok tevékenységét bizonyos mértékig fékezi, hogy valutánk nem konverti­bilis. Éppen ezért devizagazdálko­dásunk az önellátáson alapszik. Ez azt jelenti, hogy csak azok a vállala­tok működhetnek sikeresen, ame­lyek devizaszükségleteiket saját be­vételeikből képesek fedezni. A kül­földi partnerek számára előnyösebb, ha az idegenforgalomba és a szol­gáltatásokba fektetnek be, ugyanis mindkét esetben az eszközök gyors megtérülésére és kisebb kockázatra számíthatnak. Szívesen eladnának nekünk progresszív termékeket, vi­szont itt megszervezni a termelést és otthon gondoskodni az értékesí­tésről - ez már nem érdekli őket. STEFANOVIŐ: Azt, hogy a koro­na nem átváltható, objektív tényező­nek tartom, amelyről mindenki tud, s amelyet el kell fogadnunk. Szerin­tem jelenleg a vegyes vállalat a gya­korlatban csupán egy dologhoz tart­hatja magát: mivel nehezen eladha­tók az általa gyártott termékek, ez okozza azt, hogy a korona nem konvertibilis.- A vegyes vállalatok aránylag ki­csik. Európában naponta néhány száz ilyen kisebb vállalat jön létre. S ugyanennyi megszűnik. Mindez a vállalkozói kockázatban rejlik. Va­A nyolcvanas évek első felében Szlo­vákia területén összesen 500 nagyüzemi vízszennyezés történt. Sajnálatos, hogy a 8. ötéves tervidőszakban a katasztrofá­lis méretű, az érintett folyószakaszok, tavak szinte teljes élővilágát elpusztító, sőt helyenként az ivóvízellátásban is gon­dokat okozó esetek száma megszaporo­dott. 1985-ben ,,csak“ 112, 1987-ben viszont már 161, tavaly pedig 200 ilyen nagymértékű vízszennyezés volt. Félő, hogy az idei statisztika sem lesz jobb. A közelmúltban lapunkban is hírt ad­tunk arról, hogy július végén milyen ka­tasztrófa érte a Laborc élővilágát, a múlt héten pedig Érsekújvárnak (Nővé Zámky) és környékének lakói lehettek tanúi a Nyitra alsó folyásában élő halak agóniá­jának. Hogy a folyóba nagy mennyiségű toxi­kus anyag ke.rült, annak jeleit először szeptember 26-án déltájban észlelték. Amit pedig a következő napokban tapasz­taltak, az még a természet- és a környe­zetvédelem iránt közömbös embereket is megdöbbentette. Elpusztult vagy még döglődő halak ezrei lebegtek a vízen, s a hét végén a folyó felett hányingert keltő bűz terjengett. A suranyi cukorgyár alatti folyószaka­szon elpusztult példányok közül néhányat jón képesek vagyunk ezt a kockáza­tot a minimumra csökkenteni? SVOBODA: A kockázat a vállal­kozás jellemzője. Ha csökkente­nénk, azzal a vállalkozásnak szab­nánk szúkebb határokat. Inkább az optimalizálásról van szó. Vagyis a várt eredményekkel arányos rizi­kót kell vállalni. Hiszen a vállalkozás olyan kockázattal is jár, amelyet mindenképpen vállalnunk kell. Az alapítónak és a csehszlovák állam­nak is számolnia kell azzal, hogy nem minden vállalat lesz sikeres. Mivel az állam nem vállalhat garan­ciát, az esetleges veszteségeket az alapítónak kell kiküszöbölni. STEFANOVIŐ: Szeretném hang­súlyozni, hogy a vállalkozás szó nem azonos a hazardírozás és a spekuláció kifejezésekkel. A vállal­kozás szeriózis tevékenység. Min­den vállalkozónak a kockázatok két csoportjára kell számítania. Először is az információk hiányos össze­gyűjtésével és azok helytelen kiérté­kelésével kapcsolatos kockázatról van szó. Ilyesmire főként akkor kerül sor, ha az adott típusú vállalkozást illetően még nincsenek tapasztala­tok. A másik csoportba azok az objektív tényezők tartoznak, ame­lyek a vállalkozótól függetlenül van­nak jelen. Ezeket a kockázatokat sem csökkenteni, sem pedig meg­kerülni nem lehet. Véleményem sze­rint ezeket csak ismerni lehet, s a veszélytől függően vagy vállal­kozni kell, vagy nem. Különben a ve­gyes vállalatok esetében a joint ven- ture kifejezést használják. Szó sze­rinti fordításban ez közös kockázatot jelent. A vállalkozás alapja a jó mű­szaki-gazdasági elemzés és a ter­mékek állandó innovációja, amelye­ket a megrendelő megvásárolhat.- Miként kell értékelni a vegyes vállalat hatékonyságát? SVOBODA: összehasonlítjuk, hogy elértük-e a vállalat megalapítá­sakor kitűzött célokat, visszatérül- tek-e a befektetett pénzeszközök és meghozták-e a várt eredményeket. Engels azt mondta, hogy az ember és a méh között éppen az a különb­ség, hogy az az ember, aki házat épít, először a képzeletében építi fel azt. Fontosnak tartom, hogy a köz­ponti szervek olyan javaslatokat ad­janak, az önelszámoló szférának, amelyeket a saját hatáskörükben társadalmilag szükségesnek tarta­nak, s egyidejűleg állapítsák meg azokat a gazdasági kritériumokat, dr. Mészáros György kandidátus, a brati­slavai Halászati és Hidrobiológiái Kutató- intézet munkatársa vizsgált meg. Kopol- tyúszöveteiken - de testükön másutt is- erős kóros elváltozásokat talált. Véle­ménye szerint ezeket különféle tisztító- anyagok, úgynevezett tenzidek, esetleg erősen maró hatású fertőtlenítő szerek klórvegyületek, peroxi-ecetsavak- okozták. A sérült kopoltyújú halak nem voltak képesek a vízben oldott oxigén felvételére, így a felszínre jöttek, pipáltak- nyelték a levegőt -, s csakhamar el­pusztultak. Ottjártamkor - napokkal az esemény után - Kamocsa (Komoca) és Érsekújvár között alacsony volt a vízállás, lustán csordogált a folyó. Zavaros, zöldes vize most sem volt bizalomgerjesztő. A keze­met sem szívesen mostam volna meg benne. Haltetemeket már nem láttam. Egy részüket bizonyára a sirályok falták fel. Akkor is ott körözött, rikácsolt néhány száz a folyó felett. - Megdöbbentő volt, ami itt a múlt héten történt - mesélte Frantisek Hruéka gátőr. - Évek óta lakom a folyó mellett, s nem is gondoltam volna, hogy ennyi és ilyen szép hal élt itt. A két- három kilós pontyok, csukák sem voltak ritkák, és harcsa is akadt. Először a ne- meshálak pusztultak el, később az el­lenállóbbak is. A nagyobb példányok kín­amelyeket a vállalatoknak el kell érniük. Például a hazai és külföldi partner fele-fele arányban való tőke- részvétele, a saját és más források 1:2, 1:3 aránya, a 18 százalékos rentabilitás stb. így aztán világos lenne az irányvonal az egyes szer­vezetek számára, s alapító kezde­ményezésüket is irányítanák. Nap­jainkban rendezetlen a vegyes válla­latok létrehozása. Gyakran úgy tű­nik, hogy a csehszlovák résztvevő­nek, aki a vállalatot létrehozza, nincs kézzelfogható és világos elképzelé­se arról, miként dolgozik majd a vál­lalat, s a kedvezőtlen eredmények miatt sokszor meglepődnek. STEFANOVIŐ: Azt tanácsolom, hogy a közös vállalkozás során a vegyes vállalat és annak alapítója szempontjából a legalacsonyabb hatékonysággal kell számolni. A gyakorlati életben egészen elkép­zelhető egy olyan vállalat, amelynek gazdasági eredménye nulla, miköz­ben a külföldi partner jelentősen ha­tékonyan értékelheti, mivel az pél­dául a fő megrendelője vagy szállí­tója. Természetesnek tartom, ha a vál­lalat szempontjai képezik a haté­konyság magvát. Ettől függenek az emberhez való belső viszonyok és a társadalomhoz fűződő viszonyok egyaránt. Ami a vegyes vállalat ha­tékonyságának kifejezését illeti, a célok elérésében az ún. jelenlegi tiszta értéket tartom az elsőrendű kritériumnak. Ezt a mutatót nagyon egyszerűen meg lehet magyarázni. Mi az előnyösebb egy közös vállal­kozásban részt vevő számára, aki­nek egymillió dollárja van: bankba helyezni a pénzét egy bizonyos idő­re és meghatározott kamat ellené­ben, vagy pedig az említett összeget partnerrel együtt egy kiválasztott ágazatba fektetni ismert vagy csak sejtett kockázatok mellett? Negatív értékű mutató esetén nem ajánlatos vállalkozni, a betét nagyobb bizton­ságot nyújt. Pozitív eredmény ese­tén vállalni lehet a kockázatot. Ter­mészetesen sematikus magyarázat­ról van szó. E mutató segítségével csak akkor juthatunk eredményre, ha tapasztalt ember kezében van a döntés. Ezzel nem szeretnék pesszimizmust sugallni. Ellenkező­leg, hiszem hogy akkor tanulunk meg közösen vállalkozni, ha bele is kezdünk. S a kockázatnak ez az a fajtája, amelyet vállalnunk kell. (A Rudé právo alapján feldolgozta: K. E.) jukban, s abbéli igyekezetükben, hogy tiszta vízbe jussanak, szinte utat fúrtak a közeli zátony iszapjába. Néhány ezüst kárász azonban túlélte a mérgezést. Ott pipáltak a zsilip öblében, tanúsítva, hogy még tíz nappal a kataszt­rófa után is kevés a vízben az oxigén, s ennek a köztudottan igénytelen halnak sem elég. így a levegőből próbálták pó­tolni.- Az előzetes becslések szerint a Nyit­ra 18 kilométeres szakaszán mintegy 7 tonna hal pusztult el - közölte fásultan Ponesz József, a Szlovák Horgászszö­vetség városi bizottságának titkára. - Ilyen tömeges halpusztulásra, mint ez, hét éve nem volt példa. A suranyi cukor­gyár folyóba bocsátott szennyvize a halál­lományban 1981-ben 148 ezer, 1982-ben pedig 94 ezer korona kárt okozott. Sajnos ez az idei halpusztulás sem sokkal ma­radt el a korábbiak mögött. A körülbelül 60 hektár vízfelületű szakasz újrahalasítása minimum 50 ezer koronába kerül. S az anyagiakat ilyen esetekben bizony bíró­sági úton kell behajtanunk. Ez nem cse­kély huzavonával jár. Pontyot, csukát, harcsát tudunk telepíteni, mivel szaporítá­sukkal a szövetség foglalkozik, de do- molykót, dévért és más keszegféléket, amelyekre szükségünk lesz, már sokkal _ Nem kell reklámhadjáratot indíta­niuk. Az ismerősök egymásnak ad­ták a tanácsokat: ha tartós tejet szeretnél, akkor hétfőn menjél a légi Agrokombinát boltjába. Ha friss, ro­pogós házikenyeret akarsz enni, na­ponta 9 óra körül térj be ugyanoda. De ha a tejtermékeket, sajtokat ked­veled, akkor is látogass el a Gorkij utcába, ott a legnagyobb a válasz­ték, és ami lényeges, a jó vásárlá­son kívül az ott készített ínyencsé­geket is megkóstolhatod és kivi ízű üdítővel enyhítheted szomjad. Mindezek hallatán kevesen akad­nak - már azok közül, akik egy kicsit is érdekeltek a vásárlásban - akik ne szánnák rá magukat, hogy felke­ressék a szóban forgó büfét. Első alkalommal fél nyolc körül jártam ott, szinte szünet nélkül jöt- tek-mentek a vevők. Reggelit, tíz­órait vásároltak, de voltak akik vára­koztak.- A friss kenyeret és a különleges házikiflit kilenc óra körül hozza az autó Nagymagyarról (Zlaté Klasy), de az állandó vevőink idejében sor­ba állnak, hogy biztosan jusson ne­kik belőle - magyarázta a pult mögül Szabó Katalin elárusító, amikor egy lélegzetvételnyi időt „adtak neki“ a vásárlók. Később Dominik Kopecky üzlet­vezetőtől megtudtamr naponta 3-400 kenyeret, péntekenként 500- at eladnak, de ezzel a mennyiséggel a keresletet egyáltalán nem elégí­tik ki. Arra még nem tettek kísérle­tet, maximálisan mennyi kelne el nehezebb beszerezni - sóhajtott Ponesz József. Persze a mérgezés jelei láttán a hor­gászszövetség tagjai és mások is igye­keztek menteni, ami menthető volt. A még élő halakat kifogták, és más vizekbe tele­pítették, a többit pedig az előírásoknak megfelelően megsemmisítették. Vajon honnan származott a vízbe ke­rülő mérgező anyag? - tettem fel a kér­dést Ponesz Józsefnek. Tőle szerettem volna hallani, amit magam is sejtek, s amit az érsekújváriak szinte biztosra vesznek. Ó azonban a kérdést elhárította. Nem szívesen nyilatkozik addig, míg a víz­elemzések eredményeit nem ismerik. A titkár hangján érződött, hogy nincs könnyű helyzetben. Bármit mondunk, írunk is a környezetvédelemről, arról, hogy az eddigi gyakorlat, egyes felelős gazdasági vezetők, közigazgatási szer­vek eddigi magatartása tűrhetetlen, az igazát kereső ember útja még ma is rögös. Az újságíró sejtheti, hogy egyesek támogatás helyett inkább gáncsoskod- nak. Az ilyen magatartás enyhén szólva érthetetlen, hiszen a környezetvédelem fontosságát az SZSZK kormánya és a Nemzeti Front Központi Bizottságának környezetvédelmi felhívása is hangsú­lyozta. Nem beszélve arról, hogy az öko­lógiai problémákkal jelenleg a CSKP KB ülésén is kritikusan foglalkoznak. POMICHAL RICHÁRD naponta, de egy bizonyos, a büfé méretei és az elárusítók száma miatt nem tudják bővíteni a kenyérkínála­tot és ez nem is a céljuk.- A tejtermékek, a sajtok és a ná­lunk elfogyasztható ételek alkotják tulajdonképpen a fő kínálatot- mon­dotta Jozef Rybár, a vezető helyet­tese. - A szomszédos tejbár nem jelent számunkra konkurenciát, mert igyekeztünk az árukínálatunkat úgy összeállítani, hogy az vonzza a vá­sárlóközönséget. A szendvicseken kívül salátákat, ötféle hamburgert és rántott halat is árusítunk. Meg­rendelésre hidegtálakat készítünk. A meglepően bő sajtkínálat titkát is megtudtam: a légiek a bratislavai Milex vállalattal szorosan együttmű­ködnek és a tejfeldolgozó igyekszik eleget tenni megrendeléseiknek. Hetente kétszer az Agrokombinát autójával járnak az áruért és ennek is köszönhető, hogy az ide betérők 40-50 féle sajtból választhatnak.-Havonta közel félmillió korona, forgalmat bonyolítunk le, s ennek elérése ebben a kis büfében nem kis feladat elé állít valamennyiünket- jegyezte meg Dominik Kopecky.- Nem várhatok ölbe tett kézzel arra, hogy majd a szállítók hozzák az árut, azt ugyanis a szó szoros értel­mében be kell szereznem. Két mű­szakban hat elárusító dolgozik itt, rajtuk kívül három szakács, a helyet­tesem és jómagam alkotjuk a kollek­tívát. S ha már belevágtunk, bizonyí­tani szeretnénk. A büfé látogatottsága, forgalma egyértelműen a vállalkozás sikerét igazolja. A naponta fél héttől 19 óráig, szombaton pedig 14 óráig nyitva tartó boltot igencsak megked­velték a főváros lakosai. Az említett árun kívül az érsekújvári (Nővé Zámky) Novofruct vállalat termékeit és édességeket is kínálnak. A vá­sárlók úgy látszik már hozzászoktak, hogy a negyedik árkategóriába so­rolt üzemben tízszázalékos felárat számítanak a kiskereskedelmi ár­hoz. Miért is tiltakozna a vevő, ha itt a másutt keresett árut is megkapja? A vállalkozót pedig ez a nagyobb hasznot hozó lehetőség a kínálat színvonalának javítására ösztönzi. De nemcsak a büfé vezetője sze­retne bizonyítani, hanem az Agro­kombinát is. Az első kezdeményező lépéseivel már bemutatkozott a fő­városban. A tejtermékeket kínáló talponállón kívül a vásárcsarnokban borozót üzemeltet, a Jirásek utcá­ban virágüzletet nyitott, a Rajská utcai fagylaltboltjukon kívül Bratisla­va több pontján is árusítják a ked­venc nyári édességet. Rövidesen a Csehszlovák Rádió épületében lé­vő vendéglőknek is ők lesznek gaz­dái és megkezdték a munkálatokat egy, a Mihály kapu közelében lévő épület szállodává való átalakítá­sán. DEÁKTERÉZ Mint hal a vízben...

Next

/
Thumbnails
Contents