Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-10 / 239. szám, kedd

J szú 5 19. X. 10. AMIT A VEGYES VÁLLALATOK LÉTREHOZÁSÁRÓL TUDNI KELL Ki vállalja a kockázatot? I. Még mindig kivételes, kísérleti dolog • Áttekinthetetlen vállalkozás útmutató • A garanciákat a bank vállalja Hiányzik az Manapság kissé divattá vált a közös vállalkozás. Némely vegyes vállalat megalakulását részben a tevé­kenységének hatékonyságát és célszerűségét megkér­dőjelező kétkedések, részben pedig a haszonról alkotott irreális elképzelések kísérik. Néha megtörténik, hogy az alapítók először partnert keresnek, s csak ezután gon­dolkodnak arról, mi is legyen a vállalkozás tárgya. Jóllehet az együttműködés progresszív és előnyös for­májáról van szó, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vegyes vállalatok létrehozásával kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés. A T^ansakta külkereskedelmi vállalat munkatársait, GUSTÁV SVOBODA mérnök, a tőkerészvétel kérdései­vel foglalkozó ágazati központ igazgatóját és dr. PAVEL STEFANOVIŐ mérnököt, a központ munkatársát abból a célból hívtuk meg beszélgetésre, hogy elemezzünk a közös vállalkozásokkal összefüggő néhány problémát. Egyébként a vegyes vállalatok alapításában szerzett tapasztalataik alapján született meg A külföldi tőkerész­vételű vállalatok alapításának gazdasági kritériumai cí­mű kézikönyv, amelyet a Csehszlovák Kereskedelmi és' Ipari Kamara az év végén ad ki, mint útmutatót a gazda­sági együttműködés e legigényesebb formájának előké­szítéséhez.- Milyen helyet foglalnak el a ve­gyes vállalatok gazdaságunkban? SVOBODA: A vegyes vállalatok kiegészítő jellegűek, hazánk gazda­ságát csak kis mértékben befolyá­solják. Nem várhatjuk azt, hogy ko­molyabb hatást gyakoroljanak gaz­daságunk szerkezetére és exportké­pességére. STEFANOVIŐ: A vegyes vállala­tot még tavaly is kivételes, szinte kísérleti dolognak tartották. A tör­vényhozás viszont a többi szerve­zettel egyenrangúan kezeli. Véle­ményem szerint gyakorlati szem­pontból nagyon fontos, hogy különb­séget tegyünk e forma távlati lehető­ségei és jelenlegi megnyilvánulásai ,között. Mennyiségi szempontból tel­jesen jelentéktelen tételről van szó. Az a lényeg, hogy a vegyes vállala­tok által a csehszlovák termelők nemzetközi munkamegosztásba va­ló bekapcsolódásának variánsai kö­zé a vállalkozás egy újabb formája került.-Jogi szempontból milyen lehe­tőségek vannak a vállalkozásra? STEFANOVIŐ: Ezen a téren min­den feltétel adott. Úgy gondolom azonban, hogy a vegyes vállalkozás jogi rendezésében még korántsem mondták ki az utolsó szót. Ezzel nemcsak a törvényhozásra gondo­lok, amely közvetlenül módosítja a külföldi tőkerészvételű vállalatok helyzetét, hanem az egész gazda­sági környezet hozzáállására. Gaz­daságunkban jelentős változásokra kerül sor. Példaként említhetjük a devizaeszközökkel rendelkező gazdasági szervezetek számára nemrég megnyitott devizapiacot. Ezek közé tartoznak természetesen a külföldi tőkerészvételű vállalatok is. S itt van a különbség a feltételek­ben. A központ az állami vállalatnak elvonási kötelezettséget állapíthat meg a központi devizaforrással szemben. Ez az ún. „kínálati kötele- zettség“ a vegyes vállalatokra nem vonatkozik. Ezért azok vezetősége önállóan állapítja meg, hogy deviza- bevételeiből mennyit vált be a hazai devizapiacon, természetesen a hi­vatalostól jobb árfolyamon. Az állami vállalat típusú „konku[enciának“ nincs ilyen lehetősége, mert a köz­ponttal szembeni elvonási kötele­zettségek az elsődlegesek. Úgy gondolom, nem lenne helyes, korlá­tokat gördíteni a vegyes vállalatok elé. Arra szeretnék rámutatni, hogy minden részhatározat, mint például a devizaárverés bevezetése Cseh­szlovákiában, reálisan befolyásol­hatja a vegyes vállalatok és a többi vállalat helyzetét, ami viszont a tör­vényhozók aktivitását váltja ki. Ez a világon minden országban így van. A megoldást a gazdálkodás olyan feltételeinek kialakításában látom, amelyek mindenki számára azonos lehetőségeket teremtenek a vállal­kozásban, s amelyek között minden­ki bizonyíthatja egyediségét, ezáltal általános hasznát a társadalom szá­mára. A különböző feltételek vége­redményben senkinek sem hasz­nálnak. SVOBODA: A külföldi vállalkozók néha arra panaszkodnak, hogy ná­lunk a vállalkozás nem egészen át­tekinthető. Örömmel fogadnának egy egyszerű brosúrát, amely min­den tudnivalót tartalmazna. Az ilyen könyvecskék a világban megszokot­tak. Nálunk most készítünk elő ha­sonló kiadványt. Viszont ettől lénye­gesebbnek kell tartanunk a garanci­ák kérdését a külföldi vállalkozók számára. Ennek megoldása is folya­matban van. Hazánk az idén tavasz- szal írta alá a Benelux államokkal azt az első szerződést, amely a be­ruházások kölcsönös támogatására és védelmére vonatkozik. Folynak a tárgyalások a más országokkal való szerződéskötésekről is.- Gondolják, hogy a közös vállal­kozásokkal szerezhetünk anyagi eszközöket a csehszlovák gazdaság fejlesztéséhez? SVOBODA: Először úgy hittük, hogy a külföldi vállalkozók betétei a csehszlovák gazdaság számára nem hiteljellegű devizaforrások lesz­nek. Azonban a külföldi partnerek az alaptőkéből csak viszonylag kis arányban részesednek, a vegyes vállalatok munkája nagy összegű hi­telre épül, természetesen külföldi pénznemben. Azt hiszem, némely célkitűzést beruházási jellegű beho­zatal formájában is meg lehetett vol­na oldani, vegyes vállalatok létreho­zása nélkül. Ki kellene tartani amel­lett, hogy a vegyes vállalatok hazai és külföldi forrásainak aránya ked­vezőbb legyen. Hiszen a külföldi partner a jelenlegi körülmények kö­zött gyakran szinte semmilyen koc­kázatot sem vállal. A kis összegű alaptőkéből állandó osztalékot kap, a hitelre pedig a Csehszlovák Ke­reskedelmi Bank ad garanciát. Te­kintettel arra, hogy a vegyes vállalat csehszlovák szervezet, nem szabad nem látnunk azt, hogy így tulajdon­képpen nő az eladósodásunk kon­vertibilis valutában. STEFANOVIŐ: Nem vagyok biz­tos abban, hogy ez a kérdés rámutat a dolog lényegére. Mindnyájan tud­juk, a korszerű termelők számára jelenleg az alkotó gondolkodás a döntő gazdasági forrás. Eredeti, amellett progresszív használati érté­kű termékek, tevékenységek és szolgáltatások prodúkálására gon­dolok. Éppen ezeket és nem pedig másmilyeneket hajlandó jól megfi­zetni a fogyasztó. Tehát a termék­ben tárgyiasult beruházásról van szó, amely meglehetősen hasznos és egyedi; tulajdonképpen minden alkotómunkára ez jellemző. A közös vállalkozási forma éppen ezeket a célokat szolgálja. Tény, hogy a ve­gyes vállalatok nem váltak gazdaság gunk fejlesztésének forrásává. En­nek szerintem az az oka, hogy a csehszlovák vállalatok legtöbbjé­nek nem létérdeke a tudomány és technika progresszív eredményei­nek kihasználása, mert számukra nem kifizetődő a kitűnő célok eléré­se. Az ezzel kapcsolatos kockázatok nincsenek összhangban a várható eredményekkel. Nem a források hiá­nyoznak, hanem kihasználásuk ösz­tönzői. (A Rudé právo alapján feldolgozta: K. E.) A Frutl C új gyer­mekfogkrém a Palma bratisla­vai üzemének új­donsága. Növeli a fogzománc el­lenálló képessé­gét, gyulladás­gátló, csökkenti az ínyvérzést, s C vitaminnal dúsított. Felvéte­lünkön Alibeta Hlinková (jobb­ról) a fogpaszta­tubusok töltését ellenőrzi. (Pavel Neubauer felvétele - CSTK) „Ezért küzdöttünk évtizedeken át“ Az eredményesség az egyéni boldogulás alapja Nem messze az egykori dohány­szárítóból átalakított irodaháztól új, impozáns épületet adtak át a közel­múltban a Dunajská Luzná-i Virradat Efsz-ben. Ez a gazdaság székháza és szociális központja.- Ma már ilyen épületet is megen­gedhetünk magunknak - fogadott Vladimír Kesjar, a szövetkezet alel­nöke elvégre egyre jobban gaz­dálkodunk. Tavaly is 10 millió koro­na volt a nyereségünk. A lehetősé­gekhez mérten, eddig is igyekeztünk megfelelő élet- és munkafeltételeket teremteni tagjaink számára. Vala­mennyi termelési részlegen van szociális létesítmény, ahol átöltöz­hetnek és tisztálkodhatnak a dolgo­zók. Tagjaink egészségéről az üze­mi orvosunk, dr. Halaj Péter gondos­kodik, az idősebbeket gerontológiai nővér látogatja. Az alacsony nyugdí­jakat évente 137 ezer koronával egészítjük ki, s ebédre is hozzánk járhatnak a nyugdíjasok, ha kedvük tartja. Sőt, néhányuknak házhoz szállítjuk az ebédet. Az egykori küszködök álma tehát valóra vált. Szépen fejlődik a kez­detben sokat botladozó szövetkezet, jól élnek a tagjai. S amit sokan külön kiemelnek, nemcsak rendszeres ke­resethez, de tisztességes nyugdíj­hoz is. jutott a mezőgazdasági dol­gozó.- Azért küzdöttünk évtizedeken át és azért dolgozunk ma is keményen, hogy egyre kedvezőbb feltételeiét teremtsünk a gazdaság fejlődésé­hez, tagjaink egyéni boldogulásá­hoz. Ezt mindenki látja és érzi, s en­nek megfelelően viszonyul a min­dennapi feladatokhoz. Sághy Andrásné, aki a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége alap­szervezetének tevékenységéért és a szocialista munkaverseny szerve­zéséért felel, szintén az emberről való gondoskodás fontosságát hangsúlyozta. A beszámolók konkrétabbak, a viták sokrétűek AZ ÉVZÁRÓ GYŰLÉSEK EDDIGI TAPASZTALATAIRÓL A pártélet jelentős eseményei - az évzá­ró gyűlések - ugyanúgy, mint az ország valamennyi részében a Nagykürtösi (Vel’ky Krtís) járásban is javában zajlanak. A tanácskozások eddigi tapasztalatairól beszélgettünk Pavel Uhrinnal, a járási pártbizottság munkatársával.- Alapszervezeteink egyharmada tartotta meg évzáró tanácskozását. Elsősorban a falusi és az utcai szervezetekben zajlottak le, a nagyobb mezőgazdasági és ipari vállalatokban működő szervezetek későbbi időpontokra tűzték ki a számvetést és tervezést. A 85 százalékos megjelenéssel nem vagyunk elégedettek, de ma­gyarázatként azt is hozzá kell fűznöm, hogy épp a szóban forgó szervezetekben nagy számban vannak nyugdíjasok, idős tagok, akik egészségi állapotuk miatt nem vehettek részt a gyűléseken. Ezt fel Js hozták a viták során a szervezetekben, mivel a hosszú ideig betegeskedők hiányzása miatt - bár ezt igazoltnak tüntetik fel - a részvételi arány a kimutatások szerint némely alapszerve­zetben igencsak megcsappant. Ami viszont ör­vendetes tény: a regisztrált tagok közül sokan megjelentek az évzárókon, annak ellenére, hogy év közben a gyűléseken nem nagy számban vesznek részt. Úgy látszik, lakóhelyük eredmé­nyei, gondjai nem hagyják közömbösen őket. Közülük többen aktívan bekapcsolódnak a tele­pülésfejlesztésbe, a polgári bizottságok munkájá­ba, vagy tevékenyen dolgoznak a Nemzeti Front valamelyik tömegszervezetében.- A tanácskozások eredményessége nagy részben attól függ, hogyan készítik elő őket. Mely fontos szempontokat próbálták érvénye­síteni az előkészületek folyamán? Azt hangsúlyoztuk, hogy a tanácskozásoknak legyen munkajellegük, a beszámolókban mellőz­zék az általánosságokat, legyenek konkrétak, lényegretörőek. Az emberekről, az egyes kom­munistáknak a pártmunkában való részvételéről adjanak számot. Az évzárókat megelőző beszél­getések jó kiindulási alapot adtak mindehhez, hisz a kisebb kollektívákban, pártcsoportokban részletesen elemezték az elért eredményeket, de előtérbe került a jobbító szándékú bírálat, az együttgondolkodás szükségessége is. Már a fel­készülés folyamán nyíltan beszéltek a szerveze­tekben a kádermunka fontosságáról, és a válasz­tások előkészítésének is kellő figyelmet szentel­tek. Megjegyzem, hogy az eddig lefolyt évzáró­kon a pártbizottságok tagjainak mintegy 20 szá­zaléka cserélődött ki. Azt is célul tűztük ki, hogy az évzárókon olyan határozatok szülessenek, amelyekkel a megoldásra váró feladatok valóra váltását elősegítik, hogy valamennyi alapszerve­zetnek konkrét programja legyen a XVIII. párt- kongresszusig terjedő időszakra. Arra is ügyeltek szervezeteinkben, hogy valamennyi tag feladatul kapja - ez főképpen a falusi és a helyi szerveze­tek tagságára vonatkozik - a cselekvő részvételt a tömegszervezetek munkájában. Hogy a párton- kívülieket is ösztönözzék a februári győzelem 41. évfordulója alkalmából közzétett felhívás megva­lósítására. Ugyanis, ha ezzel kapcsolatos állás- foglalást nem követik a tettek, formálissá válhat e fontos kezdeményezés.- A pártbizottságok beszámolóin kívül a tagság véleményének kinyilvánítása, a fel­szólalások, a gyűlések fontos részét képezik. Ezekkel kapcsolatban milyenek a tapasztala­taik?- A vitában azokban az alapszervezetekben szólaltak fel a legtöbben, ahol a beszámoló tömör, tényfeltáró volt és megállapításai állásfog­lalásra késztették a jelenlévőket. Több szervezeti munkára vonatkozó bírálatot, a vezetőségek te­vékenységét értékelő megjegyzést vártunk. Ez­zel szemben sok felszólaló fejtette ki véleményét a társadalmunkban folyó változásokról. A néze­tek különbözősége is megnyilvánult, például az átalakítás folyamatának üteméről, és hangsú­lyozták azt is: a tagság elvárja a felülről jövő rugalmasabb, időbeni tájékoztatást. Természetesen a helyi jellegű gondok is fel­színre kerültek a viták során. A felszólalások átfogó képet adtak azokról a problémákról, me­lyek a lakosságot leginkább foglalkoztatják, érin­tik. A járásban a tömegközlekedés fogyatékossá­gainak felszámolása már jó ideje várat magára. Ezt sürgették. Nagykürtös, a bányászváros ellá­tásával sincs teljes mértékben megelégedve a la­kosság. Azt is felvetették, hogy a járás mezőgaz­dasági üzemei a tejtermelésben nem vallanak szégyent, az itt élőknek viszont be kell érniük a tejtermékek szerény választékával és nem is elegendő mennyiségével. Többen rámutattak, nem teszünk meg mindent, hogy valóban kedve­ző körülmények között nőjenek fel gyermekeink. Egy egyszerű, de igen találó megjegyzést érde­mes idézni ezzel kapcsolatban. Egy idősebb kommunista állapította meg: nálunk még mindig gyorsabban készülnek el a vendéglők, mint a sportpályák. Az elkövetkező időszakban mezőgazdasági nagyüzemeink és ipari vállalataink kommunistái tanácskoznak. Ezeken az évzárókon bizonyára az átalakítás és gazdasági fejlődésünk kérdései kerülnek előtérbe. DEÁK TERÉZ- Minden évben munkaversenyt hirdetünk a környezet szépítésére és a munkafeltételek javítására. A legjobb eredményt elérő dolgozó­kollektívákat jutalomban részesítjük. A pénzt a kollektívák rendszerint a szociális létesítmények otthono­sabbá tételére, társasjátékok vásár­lására stb. költik. Legutóbb a gútori (Hamuliakovo) részlegen építettünk szociális épületet. Valamennyi rész­legünkön van egy megbízott dolgo­zó, aki kimossa a munkaruhákat. Egyébként munkaruhát kilenc hóna­ponként, szappant és az egyéni higi­éniához szükséges kellékeket a va­lós szükségletnek megfelelően adunk a dolgozóknak. Bizonyára ez is szerepet játszik abban, hogy ná­lunk nincs munkaerőhiány. Az új gazdasági és szociális köz­pontban Czifra József csoportveze­tővel néztünk körül. Az üzemi kony­ha és az étterem még nincs teljesen berendezve, de így is látni, hogy a szövetkezet gondolt a dolgozók kényelmére. Lesz majd büfé is, ahol VI ORSZÁGOS XI. KONGRESSZUS 1989; tt £VÉS A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁG tízórait és üdítőt fognak árusítani.- Az étterem légkondicionált s egyszerre 900 terítéket lehet fel­szolgálni benne - tájékoztatott Czif­ra József. - Úgy terveztük, hogy a taggyűléseket, ünnepi összejöve­teleket is itt tarthassuk meg. De felszereltünk egy mozgó ebédlőt is, hogy kora tavasszal és ősszel szin­tén kulturált módon, meleg környe­zetben fogyaszthassák el az ételt a mezőn dolgozók. Amíg végigjártuk a zuhanyozókat, a mosókonyhát és a vasalóhelyisé­get, kísérőm az üdültetésről beszélt.-Aki akar és meg is érdemli, csaknem minden évben részt vehet hazai vagy külföldi rekreáción. A rá­szorulók gyógykezelését szintén igyekszünk megoldani. Egyelőre a központilag elosztott beutalókra vagyunk utalva, de már épül a Dolny Kubjn-i járáshoz tartozó Zázriván a szaunával ellátott, saját rehabilitá­ciós központunk, melynek szolgálta­tásait az üzemi orvos javaslata alap­ján vehetik igénybe tagjaink. A közelben dolgozó kőművesek sűrűn bólintgattak a „mester11 sza­vait hallva. Egyikük, Somodí Sándor meg is jegyezte, ő már a Szovjet­unióban, Bulgáriában, az NDK-ban, sőt Jugoszláviában is nyaralt a szö­vetkezet jóvoltából. . - Más szövetkezetben talán el sem hiszik, de én már görögországi üdülésen is voltam a szövetkezettől - toldotta meg Gasparik László épí­tésvezető. Jól működik, eredményesen gaz­dálkodik ez a szövetkezet, melyben az erők összevonásakor a legta­pasztaltabb szakemberek kerültek vezető tisztségbe. Olyanok, mint Vladimír Kesjar, aki éveken át az Alzbetin Dvor-i Efsz elnökeként bi­zonyította rátermettségét. Ott már a hatvanas években elérték a 4600 literes fejési átlagot, s a legjobbak voltak az országban. Az egyesült szövetkezetei most szintén a dina­mikus fejlődés jellemzi, ami az em­berről való gondoskodásnak és az egyéni jólétnek is biztos alapja. BALLA JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents