Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-07 / 237. szám, szombat

Walesa most először bírálta a Mazowiecki-kormányt A gazdasági válság rendkívül súlyos következményekkel járhat A Szolidaritás már beismeri: politikai mozgalommá válik (CSTK) - Lech Walesa, a Szoli­daritás vezetője gdanski sajtóérte­kezletén bírálta Tadeusz Mazowi­ecki kormányát, amiért a lakosságot nem tájékoztatta megfelelően arról, ami az országban zajlik. Kijelentette, ha a kormány nem magyarázza meg a népnek a radikális reformok szük­ségességét, és nem nyeri el ehhez a lakosság támogatását, akkor a gazdasági válság Lengyelország­ban polgárháborúhoz vezethet. Wa­lesa beismerte, hogy a tájékoztatás hiánya miatt a lengyelek őt is bí­rálják. Egyes hírek szerint a lengyel kor­mány Balcerowicz pénzügyminisz­ter által a múlt héten tájékoztatta gazdasági programjáról azokat a nyugati kormányokat és intézmé­nyeket, amelyektől anyagi segítsé­get kér, ám a tervet Lengyelország­ban nem tették közzé. Mazowiecki miniszterelnök a kor­mány csütörtöki ülésén, amely az ország gazdaságpolitikája alapvető irányainak előzetes javaslatával fog­lalkozott, kijelentette: kormánya tu­datosítja, milyen nehéz helyzetben van minden állampolgár, s tudatá­Az USA nagykövetségei nem fogadnak be menekülteket (CSTK) - Az Egyesült Államok csütör­tökön reagált az NSZK prágai és varsói nagykövetségein történt eseményekre. Figyelmeztetett, hogy az USA képviseleti hivatalai nem tűrnek meg hasonló inci­denseket. Richard Boucher, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője Washingtonban közölte: ,,Az Egyesült Államok tengeren­túli nagykövetségei egy kis embercsoport számára sem szolgálhatnak menedékhe­lyül. Ez elsősorban azokra a személyekre vonatkozik, akik a képviseleti hivatalok­ban való tartózkodásukkal próbálják ki­kényszeríteni kiutazásukat külföldre". ban van annak is, hogy a lakosságot nyugtalanítja az áruhiány és az árak állandó növekedése. A kormányfő szerint két megoldási lehetőség van, vagy a piacgazdasághoz vezető ne­héz és bonyolult utat választják, a vi­lág több részén már kipróbált gazda­sági mechanizmust, vagy meghát­rálnak és visszatérnek a múlthoz, a direktív népgazdasághoz, amely nem kínál kivezető utat a válságból. Nyilvánvalóan a sorozatos bírálatok miatt a minisztertanács utasította a pénzügyminisztert, hogy a kor­mány gazdasági programjának ter­vezetét ismertesse a közvélemény­nyel. Adam Michnik, a Szolidaritás egyik vezetője, a Gazeta Wyborcza napilap főszerkesztője lapjában első ízben ismerte be nyíltan, hogy a Szolidaritás megsérti a kerekasz­tal-megállapodásokat. Hangsúlyoz­ta, már nem elég, hogy a Szolidari­tás csak szakszervezeti mozgalom legyen, ahogyan azt a kerekasztal mellett vállalta, hanem politikai moz­galommá kell válnia. Ezt a szerepet kellene játszania a Szolidaritás pol­gári bizottságai rendszerének, amelynek egyesítenie kellene a kü­lönböző politikai irányzatokat és megakadályozni a Szolidaritás kez­dődő széthullását. Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke is amellett van, hogy necsak szakszervezeti, hanem politikai mozgalom is legyenek. „Ak­kor az elfogadott megállapodások­hoz akartuk tartani magunkat, de ma már az események előbbre tarta­nak" - idézte Walesát a lap. Karabahban változatlanul feszült a helyzet Törvény Azerbajdzsán szuverenitásáról (ŐSTK) - A Szovjetunió Belügyminisz­tériumának csütörtök esti jelentése sze­rint Azerbajdzsánban továbbra is feszült a helyzet, s még mindig nem állt helyre az Örményországba irányuló vasúti közleke­dés. 171 tehervonat vesztegel a pályán, közülük 89 Örményországba tart. Hegyi Karabahban katonai járőrök kí­sérik továbbra is a tehergépkocsikat. A je­lentés szerint ilyen módon 43 tehergépko­csit sikerült bejuttatni az autonóm terület­re, 13 élelmiszert, 27 pedig a népgazda­ság számára szükséges anyagokat szállí­tott. A belügyminisztérium közölte, hogy Örményországban fegyveres támadások­ra is sor került. XXX Azerbajdzsánban közzétették a köztár­saság szuverenitásáról szóló törvényt. A dokumentumot a múlt hónap végén fogadta el a köztársaság Legfelsőbb Ta­nácsa. A törvény hangsúlyozza: Azer­Sevardnadze befejezte kubai tárgyalásait (ÓSTK) - Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter csütörtökön befejezte egynapos kubai látogatását. A repülőté­ren mind Sevardnadze, mind Fidel Cast­ro legfelsőbb kubai vezető hangsúlyozta: elégedettek a tárgyalásokkal, amelyek a kétoldalú együttműködésre és néhány időszerű nemzetközi kérdésre terjedtek ki. Kuba volt az utolsó állomása Sevard­nadze útjának, melynek során látogatást tett az Egyesült Államokban, ahol részt vett az ENSZ-közgyülés ülésszakán, majd Managuában tárgyalásokat folyta­tott Daniel Ortega nicaraguai elnökkel Fidel Castro a havannai repülőtéren rövid nyilatkozatot adott az újságíróknak. Mint mondotta, úgy tűnik, hogy a keddi panamai puccskísérletet az Egyesült Álla­mok szervezte, a lázadók ugyanis kap­csolatot tartottak fenn az USA déli pa­rancsnokságával. Értékelte, hogy a pana­mai fegyveres erők döntő többsége hú maradt főparancsnokához, Noriegához. A kubai vezető a továbbiakban pozití­van értékelte a nicaraguai helyzet alaku­lását, de figyelmeztetett: az Egyesült Álla­mok minden eszközt kihasznál arra, hogy a februári választásokat saját javára használja ki. bajdzsán szuverén szocialista állam a Szovjetunió keretében, szuverenitása kiterjed egész területére, beleértve a Na­hicsevani Autonóm Köztársaságot és He­gyi Karabahot. A köztársaság területét nem lehet megváltoztatni parlamentjének döntése nélkül, amelynek népszavazáson kell alapulnia. Más szövetségi köztársa­ságokkal közös határait csak kölcsönös megállapodás alapján lehet módosítani. A törvény értelmében a köztársaság elvitathatatlan joga, hogy önállóan dönt­sön minden politikai, gazdasági, szociális és kulturális kérdésről, valamint az admi­nisztratív-területi elrendezésről. Azer­bajdzsán csak azokban a kérdésekben nem dönt, amelyeket önként átenged a központi hatalomnak. Fenntartja magá­nak a jogot a szabad kilépésre a Szovjet­unióból, népszavazás döntése alapján. A törvény szerint minden természeti for­rás a köztársaság tulajdona, a hivatalos nyelv az azerbajdzsán, s egyben biztosít­ják az orosz nyelv és a köztársaság állampolgárai más nyelveinek használatát és fejlődését. xxx Tallinnban csütörtökön összeült az észt parlament. Szavazattöbbséggel hatályon kívül helyezte a nyáron elfogadott válasz­tási törvénynek azt a cikkelyét, amely meghatározott időtartamú állandó észtor­szági tartózkodáshoz kötötte a részvételt a december 10-i helyi tanácsi választáso­kon. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa augusztusban ezt a törvénycikkelyt alkot­mányellenesnek minősítette, mivel korlá­tozta a nem észt nemzetiségű lakosság jogait. NDK: negyven év A Német Demokratikus Köz­társaság ma negyven éves, mondhatni tehát, hogy elérte az érett kort, amikor meg kell vonni a megtett út mérlegét. Azért is szükséges ez, hogy tisztán lássa: merre kiván ha­ladni, mi az az érték, amit feltétlenül meg kell őrizni, s mi az, ami válto­zásra szorul. A szocialista német állam kezdet­től fogva arra törekedett, hogy Euró­pa egyszer s mindenkorra a béke kontinensévé váljon. Az NDK kor­mánya rögtön a megalakulása után első nyilatkozatában a béke eszmé­je mellett kötelezte el magát, s ba­rátságot hirdetett mindazoknak, akik készek voltak ugyanígy közeledni hozzá. A Varsói Szerződés tagja­ként az NDK számos leszerelési javaslat kezdeményezője, igy példá­ul közismert a nukleáris, illetve a vegyi fegyverektől mentes közép­európai övezet létrehozását szorgal­mazó (Csehszlovákiával közösen előterjesztett) indítványa, vagy a ha­gyományos fegyverzet lényeges korlátozását célzó javaslata. Berlin emellett kötelezte magát, hogy két éven belül tízezer katonával csök­kenti hadseregének létszámát, fel­oszlat hat páncélos ezredet, leszerel hatszáz harckocsit és ötven harci repülőgépet, s katonai költségveté­sét teljes tíz százalékkal lefaragja. Mindezeknek a kötelezettségvállalá­soknk a teljesítése jelenleg folya­matban van. Gazdasági és szociális eredmé­nyeiért nem kell szégyenkeznie az NDK-nak, mert ma a KGST egyik legfejlettebb országa. A nemzeti jö­vedelem ebben az évtizedben éven­te átlagosan 4 százalékkal növeke­dett, ami nem utolsósorban a mű­szaki-tudományos vívmányok leg­szélesebb körű alkalmazásának kö­szönhető. Az NDK-állampolgárok szociális biztonságát megirigyelhet­né számos más fejlett ország is. Ennek legjobb példájaként a lakás­helyzetet szokták felhozni, s tény, hogy a rövid várakozási idő mellett igen alacsony a lakbér is. Ugyan­csak nem okoznak feszültséget a la­kosság körében a magas árak, hi­szen az élelmiszer-árszínvonal, a szolgáltatási díjak igen alacso­nyak. Csehszlovákia és az NDK szoros baráti kapcsolatai is négy évtizedes múltra tekinthetnek vissza. Szá­munkra ez különösen jelentős, hi­szen a történelemből tudjuk, mit je­lent egy jó és megbízható szom­széd. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok szerteágazó szálai köt­nek össze bennünket, s a fejlődést mi sem tanúsítja jobban, mint az, hogy az idén 3 milliárd rubel lesz az árucsere értéke, ami a negyven év­vel ezelőtti szint negyvenhatszo­rosa. Az elmúlt négy évtized egyben az NDK elleni - igaz, váltakozó erőssé­gű - kampányok időszaka is. Nincs ez másként ma sem, amikor a me­nekültügy kapcsán uszítás folyik a nyugatnémet sajtó és egyes bonni politikai körök részéről - félretéve mindazt, amit a két német állam viszonyának rendezése érdekében az elmúlt néhány évben sikerült elérni. B elpolitikai gondok és nemzet­közi kapcsolatok kétségkívül hatnak egymásra. Ennek tudatában is fontos viszont annak az elvnek a tiszteletben tartása, miszerint a társadalmi és gazdasági átalakítás ütemének és mértékének a megíté­lése az NDK belügye. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert ma sokan sze­retnének „tanácsokat" adni Berlin­nek úgy, hogy közben elhanyagolják az európai realitásokat. Ezeknek pe­dig immár négy évtizede az egyik alapvető összetevője a szuverén, független és önálló Német Demok­ratikus Köztársaság léte. PAPUCSEK M. GERGELY Ceausescu a gazdasági gondokról Románia már 1982-ben elutasította a proletárdiktatúra fogalmát (CSTK) - Csütörtökön Bukarest­ben az RKP KB székházában ta­nácskozást tartottak az ország gaz dasági problémáiról. Ezen részt vet­tek az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjai és póttagjai, a kormány tagjai és további vezető párt- és gazdasági személyiségek. A tanácskozáson Nyikolaj Ceau­sescu mondott beszédet - tájékoz­tatott tegnap a román sajtó. Ceausescu elmondta, az ország gazdasága az első kilenc hónapban nem teljesítette maradéktalanul a tervezett feladatokat, s több fontos területen jelentós a lemaradás. Konkrétan a kőolajkitermelést, a szén- és nyersanyag-bányászatot, a vegyipart, a kohó-, gép- és köny­nyúipart emiitette. Lemaradás van Közel-keleti rendezés ÚJ SZÚ 1989. X. 7. Nem valószínű, hogy a bibliai tájakon ismer­nék Kőműves Kelemen balladáját. Bár az esemé­nyeket figyelő embernek már évek óta az a be­nyomása, hogy a dévai várépítők receptjét alkal­mazzák a béke megteremtését célzó erőfeszíté­sek során - egyelőre minden eredmény nélkül. Jobb-rosszabb ENSZ-határozatok, rendezési tervek formájában van egy kiindulási alap, vérál- ­dozat is szinte számlálatlanul, a béke építményé­nek falai mégsem magasodnak, eleve lerombolja őket az elhúzódó ellenségeskedés, a mély gyö­kereket eresztett bizalmatlanság, gyűlölködés, a makacs elutasítás. Ma mégis azt mondhatjuk, van már némi haladás: Izrael ós a palesztinok, valamint a többi arab ország - hogy a nemzetközi közvélemény elsöprő többségét már ne is említsük - egyetért abban, a mai helyzet tovább tarthatatlan, itt lépni, tárgyalni kell. Ki, hol, mikor és miről? - hát ez az. amiben ellenben nagyon eltérnek a vélemények. A Palesztinai Felszabadítás! Szervezet, a palesz­tin nép nemzetközileg elismert egyedüli törvé­nyes képviselője kész a közvetlen tárgyalásokra Izraellel, de Izrael semmi esetre sem akar tár­gyalni a PFSZ-szel. Tel Aviv mai urai csak olyan palesztinokkal hajlandók leülni a tárgyalóasztal­hoz, akiknek nincs kapcsolatuk a felszabaditási szervezettel, de tekintélynek örvendenek a meg­szállt területek lakossága körében. De hát hol vannak ilyenek? Aki valóban tekintélyes, elismert személyiség, az éppen annak köszönheti ezt, hogy - részben vagy egészében - elismeri a PFSZ irányvonalát. Mostanában Mubarak egyiptomi elnök tízpon­tos, a nyár végén előterjesztett rendezési terve áll a viták középpontjában, vagy inkább kereszttüzé­ben. Kompromisszumos - ez a javaslat legtalá­lóbb jelzője. Mubarak nemcsak a bejelentését időzítette nagyon ügyesen, hanem sikerült neki ötvöznie benne a palesztin vezetés, a Palesztin Nemzeti Tanács és az Arab Államok Ligájának lényegében megegyező rendezési elképzeléseit a májusi Samir-terwel és az amerikai tervekkel, a Baker külügyminiszter nevével fémjelzett javas­lattal. Mubarak úgy állította össze a tízpontos dokumentumot, hogy gyengítette az előzőek ha­tározott követeléseit, mintegy lekerekítette az éles sarkakat, emellett konkretizálta a közeljövő teendőit, de „homályba burkolta" a távolabbi Déva vára jövőt, vagyis a rendezés lényegét, végső kimene­telét. Ez jó taktikának bizonyult, ilyen módon valamennyi érintett viszontlátta benne saját el­képzeléseit is, ami miatt már nem vetette, nem vethette el a javaslatot. Egyiptom elnöke meghívta Kairóba az izraeli kormányfőt, hogy megvitassák tervét. Egyelőre csak a hadügyminiszter, a munkapárti Jicchak Rabin járt Mubaraknál - amivel ki is váltotta a Likud-tömb vezetésének heves rosszallását. Samir mentegette öt, azt állítva, csak ..tájékozód­ni" ment Kairóba. Amikor azonban Rabin nagyon kedvező véleményt mondott a Mubarak-tervről, meg volt rökönyödve, majd egyenesen árulással vádolta az izraeli hadak urát. Nem is alaptalanul, ha belegondolunk, hogy Rabin azon kevesek közé tartozott eddig, akik a Munkapártban helye­selték a kormányfő rendezési elképzeléseit, sót azok kidolgozásában maga is tevékenyen részt vett. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a Samir-kormány - gyakorlatilag a Mubarak-terv bejelentése óta - a permanens válság állapotá­ban van, bármely pillanatban bekövetkezhet a koalíció felbomlása. Hivatalosan a palesztin szervezetek sem fo­gadták el Mubarak tervét, mondván, az arab csúcs döntéseihez tartják magukat továbbra is Az egyiptomi elnök azonban közölte, úgy tudja - s biztosan jól tudja, hiszen Arafat az elmúlt hetekben négyszer járt Kairóban -, hogy a PFSZ elnöke egyetért vele. A szovjet vezetés is lát rációt az elképzelésekben - ezt bizonyították Eduard Sevardnadze New York-i tárgyalásai a palesztin és izraeli politikusokkal, főleg pedig az a - izraeli részről időközben elutasított - javasla­ta, hogy Moszkvában kerüljön sor a palesztin-iz­raeli tárgyalásokra. Mubarak washingtoni meg­beszéléseiről kiadott szűkszavú jelentések alap­ján arra lehet következtetni, hogy a Bush-kor­mányzat is használhatónak tartja az indítványt Jó alap - általában ez a vélemény Hoszni Mubarak tervéről. Jó kiindulási alap a már régen esedékes tárgyalásokhoz, mivel a megszállt terü­letek helyzete egyre tarthatatlanabb Ezt minden érintett belátja, még az izraeli héják is, amit mi sem bizonyít jobban, mint Samir választási terve, melynek legfőbb célja nem a rendezés, hanem a népi felkelés leállítása. A koalíciós partner, Simon Peresz ezt nagyon röviden és találóan így fogalmazta meg: golyó vagy urna. Tárgyalni kell. s mivel pillanatnyilag nincs jobb, hát a Mubarak-terv alapján, annak minden hiá­nyossága és minden felemás megoldása ellené­re Ha az érintettek nem ülnek rövidesen tárgya­lóasztalhoz, akkor nemsokára újra megállapíthat­juk: az elmúlt hetek diplomáciai aktivitása annyit ért csak, mint Déva vára építőinek erőfeszítései, s a rendezés újabb reményteljes alapját lepi be a homok. GÖRFÖLZSUZSA a külkereskedelem és az élelmiszer­ipar terén. Nem kielégítő a munka termelékenységének növekedése, komoly hiányosságok vannak a ter­melési költségek és a közlekedés területén. A román vezető élesen bírálta a pénzügyi és bankszerveket, amiért nem szentelnek kellő figyelmet a rá­fordítások ellenőrzésének. Különö­sen nyomatékosan hívta fel a figyel­met az exportfeladatok pontos telje­sítésének szükségességére, ami változatlanul kiemelt terület. Hang­súlyozta a lakossági ellátás javításá­nak szükségességét. Beszéde zárórészében Ceau­sescu emlékeztetett rá, Románia már 1982-ben helytelennek minősí­tette a proletárdiktatúra tézisét. Egyben tévesnek minősítette, hogy az RKP-t „állami pártnak" tart­ják. Szerinte a párt ós az állam feladatai Romániában megosztot­tak, a párt nem helyettesíti az állami szerveket. Hangsúlyozta továbbá, országában nincs helye az úgyne­vezett szabad piacnak, mivel az visszalépés lenne, nem pedig ha­ladás Könyv a német hadifoglyokról (ÓSTK) - Nemcsak a nácik, hanem röviddel a háború után az amerikai kato­nai hatóságok is köveitek el emberiesség elleni büntetlekel - állítja Tervezett halál címú, az NSZK-ban most megjelent köny­vében James Bacque kanadai író. Leg­újabb kutatásai szennt az amenkai veze­tés 1945-ben tudatosan megtagadta a segítségei néhány százezer német ha­difogolytól, s ezzel halálra ítélte őket. A szerző szennt a hadifoglyok - bár volt elég élelem - olyan kevés ételi kap­tak, hogy elpusztultak. A fogolytáborok­ban katasztrofálisak voltak a higiéniai kö­rülmények, ami szintén halálos megbete­gedéseket okozott. Az olyan szervezete­ket. mint a Vöröskereszt, nem engedték be a táborokba, amelyek egyáltalán nem voltak nemzetközi ellenőrzés alatt. Bacque számításai szerint az amerikai táborokban 793 239, a francia táborokban pedig kb. 167 ezer hadifogoly vesztette életét.

Next

/
Thumbnails
Contents