Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-30 / 255. szám, hétfő
Közlemény a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának üléséről (ÖSTK) - Varsóban pénteken délelőtt befejeződött a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának kétnapos ülése. A bizottság tagjait fogadta Mieczysiaw Rakowski, a LEMP KB első titkára, s találkoztak Wojciech Jaruzelskivel, a köztársaság elnökével. Az ülésről a következő közleményt adták ki: 1. Varsóban 1989. október 26-27-én tartotta rendes ülését a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága. Az ülésen részt vett: Iván Ganev, a Bolgár Népköztársaság külügymi- niszter-helyettese, Jaromír Johanes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Krzysztof Skubiszewski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Horn Gyula, a Magyar Köztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere és Eduard Sevardnadze, a Szovjet Szocialista Köztársaságok. Szövetségének külügyminisztere. Jelen voltak továbbá a tagországok külkereskedelmi miniszterei, illetve miniszterhelyettesei. 2. A miniszterek megvitatták a nemzetközi kapcsolatok helyzetét és alakulásuk tendenciáit. Hangsúlyozták, időszerűek azok az értékelések, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1989 júliusában Bukarestben megtartott ülésén elfogadott dokumentumok tartalmaznak. Ezek a megállapítások a nemzetközi helyzet pozitív tendenciáit és azokat a jelenségeket érintik, amelyek meghatározzák jelentős mértékben bonyolult és ellentmondásos jellegét. Ebben az összefüggésben a miniszterek megerősítették országaik szándékát, hogy továbbra is a leszerelés, a béke megszilárdítása, a bizalom és a biztonság, az államok közti kapcsolatok demokratizálása és a széles körű nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében fognak cselekedni. 3. Az ülés résztvevői m egál lap ított- ták, annak ellenére, hogy az európai helyzet nem egyértelmű, kialakulnak a feltételek az európai országok közti viszony radikális megváltoztatásához, Európa megosztásának fokozatos leküzdéséhez, a hidegháború maradványainak végleges felszámolásához. A biztonságos, békés, oszthatatlan Európa kiépítésének egyik feltétele, hogy tiszteletben tartsák minden nemzet jogát arra, önállóan döntsön sorsáról, szabadon és külső beavatkozás nélkül válassza meg társadalmi, politikai és gazdasági fejlődését. Figyelembe véve az országok társadalmi és állami berendezkedésének sokrétűségét, az európai ház felépítése szempontjából meghatározó jelentőségű a jelenlegi határok, a területi egység, az államok függetlensége és szuverenitása érinthetet- lenségének tiszteletben tartása, a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és normáinak, a helsinki Záróokmány és a helsinki folyamat keretében elfogadott más dokumentumok pontjainak megtartása. Mindazok a próbálkozások, amelyek a helyzet destabilizálására, a háború utáni határok megkérdőjelezésére és ezekről a kérdésekről a viták felélesztésére irányulnak, károsítják az európai bizalom és biztonság megszilárdításának folyamatát. Tiszteletben kell tartani a szuverén országok jogait az állampolgárság esetében is, összhangban a nemzetközi-jogi kötelezettségekkel. Az ülésen rámutattak a neoná- cizmus és revansizmus fokozódásának veszélyére egyes nyugat-európai országokban. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a kétoldalú vitás kérdések bevitele a katonai-politikai szövetségekbe nem segíti elő azok megoldását. E kérdések megoldásához az érdekelt országok közti konstruktív, egyenrangú párbeszéden át vezet az út. 4. Az ülés résztvevői rámutattak a helsinki folyamat valamennyi területen történő fejlődésének jelentőségére az összes ország biztonsága és szorosabb együttműködése szilárd alapjainak kiépítése szempontjából. Megerősítették elhatározásukat, sokoldalúan hozzájárulnak azoknak a megállapodásoknak a megvalósításához, amelyeket a bécsi utótalálkozón, az egész összeurópai folyamat keretében sikerült elérni. A miniszterek megelégedéssel mutattak rá a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagországának az európai hagyományos fegyveres erőkről folytatott bécsi tárgyalásai kedvező alakulására. Kifejezésre juttatták elhatározásukat, mindent megtesznek annak érdekében, hogy már a jövő évben megszülessen az első megállapodás a hagyományos fegyveres erők és fegyverzet lényeges csökkentéséről. A megállapodást 1990 végéig kellene aláírni az európai országok, az USA és Kanada államvagy kormányfőinek konferenciáján. Ezt a konferenciát a külügyminiszterek találkozója előzné meg. A hagyományos fegyveres erőket és fegyverzetet két-három éven belül csökkenteni kellene. Ez elősegítené a fegyverzet és a katonai kiadások jelentős szintjének csökkentését, nagy anyagi és emberi források megtakarítását a szociális és gazdasági fejlesztés szükségletei számára, a stabilitás és a biztonság megszilárdítását a kontinensen. Az ülés résztvevői szorgalmazták, hogy a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország tárgyalásain a biztonsági és bizalomerősítő intézkedésekről hagyják jóvá olyan új intézkedések komplexumát, amelyek kiterjednének minden katonai tevékenységre, beleértve a katonai légierő és a haditengerészet tevékenységét is. Nagy jelentőségű lenne olyan központ létrehozása, amely a háborús veszély csökkentését és Európában a váratlan támadás megelőzését szolgálná. A miniszterek reményüket fejezték ki, hogy az összeurópai folyamatban részt vevő 35 ország szemináriuma a katonai doktrínákról hozzájárul a bizalom megszilárdításához Európában. Az ülés résztvevői szorgalmazták, kezdődjenek mielőbb különálló tárgyalások az európai taktikai nukleáris fegyverekről. 5. A szövetséges országok napjaink kulcsfontosságú kérdésének tekintik a leszerelést. Kijelentik, kitartanak céljuk, a nukleáris és vegyi fegyverek felszámolása mellett. A miniszterek hangsúlyozták a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szovjet-amerikai szerződés megvalósításának jelentőségét és állást foglaltak amellett, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok mielőbb kössön szerződést hadászati támadófegyvereik 50 százalékos csökkentéséről. Rámutattak, a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai szerződést abban a formájában kell megtartani, ahogy 1972-ben aláírták. Az ülés résztvevői megállapították, le kell állítani minden nukleáris fegyverkísérletet. Arra szólítottak fel, hogy mindkét fél mondjon le a fegyverek korszerűsítéséről. A miniszterek szorgalmazták a vegyi fegyverek általános betiltására és megsemmisítésére vonatkozó nemzetközi konvenció mielőbbi megkötését, és felszólították a genfi tárgyalások résztvevőit, hogy 1990-ben oldják meg a még nyitott kérdéseket. Hangsúlyozták a genfi leszerelési konferencia munkája hatékonysága növelésének jelentőségét. Az ülés résztvevői állást foglaltak amellett, kezdődjenek tárgyalások a haditengerészetről valamennyi érdekelt, de mindenekelőtt azon országok részvételével, amelyek ezen a területen a legnagyobb potenciállal rendelkeznek. A miniszterek megvitatták a „nyitott égbolt" rezsimje bevezetésével összefüggő javaslatokat. Az ülés résztvevői megvitatták a katonai termelés konverziójával összefüggő kérdéseket és kifejezésre juttatták, készek nemzetközi konzultációkat rendezni erről a problémáról. A miniszterek megerősítették azoknak a leszerelési kérdésekre vonatkozó állás- foglalásoknak és javaslatoknak az időszerűségét, amelyeket a Politikai Tanácskozó Testület bukaresti ülésén elfogadott, A nukleáris és vegyi fegyverek nélküli stabil Európáért, a fegyveres erők, a fegyverzet és a katonai kiadások lényeges csökkentéséért című nyilatkozat foglal magában. 6. A miniszterek kifejezésre juttatták elégedetlenségüket, amiért nem fejlődik kielégítően az összeurópai gazdasági együttmüködés. A széles körű gazdasági együttműködés megfelel az egész kontinens országai növekvő kölcsönös függőségének, s elkerülhetetlenül szükséges feltétele az enyhülés anyagi bázisa megteremtésének és Európa jövőbeni áttérésének a fejlődés minőségileg új gazdasági és technológiai szintjére. Ezeket a célokat kell szolgálnia a kontinens valamennyi országa teljesebb és mélyrehatóbb bekapcsolásának a nemzetközi munka- megosztás korszerű rendszerébe, a világkereskedelembe az általánosan elismert elvek és szabályok alapján, beleértve a kölcsönös előnyösség és a legnagyobb kedvezmények elveit, mellőzve mindennemű diszkriminációt. Fel kell számolni minden akadályt és korlátozást a gazdasági, kereskedelmi, tudományos, műszaki és termelési kapcsolatok bővítésének útján, meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy ezeket a kapcsolatokat politikai akadályokkal fékezzék. A Varsói Szerződés tagországai szorgalmazzák az egyenjogú kétoldalú és sokoldalú gazdasági együttműködés bővítését az európai gazdasági szervezetek között is. Jelentős szerepet kellene ebben játszania annak a konferenciának, amely 1990-ben lesz Bonnban. Hangsúlyozták a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés bővítésének jelentőségét. Ennek az együttműködésnek, amely a kontinenshez mint ökológiai egységhez viszonyul, új ösztönzéseket kell hogy adjon a környezetvédelemmel foglalkozó szófiai európai konferencia. Az ülés résztvevői értékelték a konferencia sikeres munkáját és reményüket fejezték ki,-hogy konkrét döntéseket és ajánlásokat fogad el, ami pozitív jelentőségű lenne az összeurópai folyamat továbbfejlődése szempontjából. 7. Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket, a közös európai ház és a sokrétűségében egységes Európa építése folyamatának elválaszthatatlan része, hogy minden országban teljes mértékben érvényesüljön az emberi jogok és alapvető szabadságjogok egész komplexuma, teljesítsék az állampolgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és egyéb jogokat, tekintet nélkül fajra, nemre, nyelvre, vallásra és nemzetiségre. A nemzetközi biztonság és együttműködés fontos részévé válik az államok között humanitárius téren folytatott együttműködés és tárgyszerű párbeszéd. Ezzel összefüggésben a miniszterek állást foglaltak az emberek közti kapcsolatok, az információk, a kultúra és az oktatás terén való együttműködés bővítése mellett. Véleménycserét folytattak a helsinki folyamat emberi dimenzióiról szóló konferencia keretében Koppenhágában és Moszkvában megrendezendő tanácskozások, valamint az európai kulturális örökségről Krakkóban összeülő szimpózium előkészületeiről. 8. Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a haladás a leszerelés és a bizalomerősítés terén, az együttműködés fejlesztésében és az egységes Európa építésében lehetővé teszi az összeurópai kollektív biztonsági rendszer létrehozását, a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatását. E cél megvalósítása hozzájárulna a két szövetség közti kapcsolatfelvételhez különböző területeken. 9. A miniszterek állást foglaltak a regionális konfliktusok és feszültséggócok tárgyalások útján történő megoldása mellett, rámutattak az ENSZ szerepe további növelésének jelentőségére ezen a területen. Az ülés résztvevői szorgalmazták az afgán kérdés átfogó politikai megoldását a nemzeti megbékélés alapján. Állást foglaltak az egységes, szuverén és el nem kötelezett Afganisztán mellett, amely népének jogában áll meghatároznia sorsát minden külső beavatkozás nélkül. Támogatásukról biztosították az Afgán Köztársaság e célok elérésére irányuló erőfeszítéseit. 10. Az el nem kötelezett országok belgrádi, 9. konferenciája szellemében hangsúlyozták az el nem kötelezettek mozgalmának jelentős hozzájárulását korunk időszerű problémáinak megoldásához. A miniszterelftrtfrigsúlyozták, országaik készek bővíteni és mélyíteni együttműködésüket az el nem kötelezett országok mozgalmával. 11. Az ülésen kifejezésre juttatták közös törekvésüket, hogy továbbra is fejlesztik a szövetséges országok sokoldalú egyenjogú együttműködését. Az ülés a barátság, a kölcsönös megértés és együttműködés légkörében zajlott. A következő ülés Bukarestben lesz. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság háromnegyedévi fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről (ÖSTK) - Népgazdaságunk fejlődésében az idén megmutatkozik néhány pozitív elem érvényesülése, ám gazdaságunk teljesítőképességének növelésében alapvető fordulat nem következett be. Nem növekszik kellő mértékben a hatékonyság, továbbra is egyensúlyzavarok jelentkeznek. Mintegy 2 százalékkal növekedett a létrehozott bruttó nemzeti jövedelem, s ez több az állami tervben erre az esztendőre előirányzottnál. Csökkent az általános gépipar termelése, gyorsabb ütemben fejlődött a könnyűipar. Az építőipar is növelte termelése volumenét, teljesítette tervfeladatait. Növekedett a munkatermelékenység, a korábbiakhoz képest több munkát végeztek el a komplex lakásépítésben. Aránylag kedvező eredmények születtek a mezőgazdaságban. Becslések szerint az idei gabonatermés túllépi az előirányzott szintet. Alacsonyabb termelési eredmények várhatók a burgonya, a cukorrépa és a szántóföldről betakarított többéves takarmányok esetében. Általában folyamatos volt a belpiac élelmiszer-ellátása. A nagyobb szállítások ellenére nem sikerült kielégíteni az ipari cikkek iránt jelentkező keresletet, mégpedig elsősorban a megkívánt választékban és minőségben. Törekvések mutatkoznak az alacsonyabb árfekvésű áruk kínálatának csökkentésére. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben túllépjük a tervezett kiviteli feladatokat, nem sikerül viszont e térségből az export ellenértékét teljes mértékben behoznunk. A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben növekedett a kivitel, de főleg a nem gépipari termékek exportjának következtében. Nem emelkedett kellő mértékben viszont azoknak a termékeknek a kivitele, amelyek előállítása több szakképzett munkát igényel és nagyobb mértékben versenyképes. A pénzgázdálkodási eredmények nem érik el a tervezett célkitűzéseket. Kedvezőbben alakul a bérigényesség, mint az anyag- és energia- felhasználtsággal kapcsolatos eredmények. Növekszik a készletállomány, nem sikerült teljesíteni a nyereségek tervét. A vállalati szféra irányításában eddig párhuzamosan érvényesült az irányítás és a tervezés korábbi módszertana az új gazdasági mechanizmus néhány elemével. Mindeddig nem nehezedik rendszeres nyomás a szervezetekre az egységnyi termékre jutó költségek csökkentésében, a termelési alapok hatékonyabb kihasználásában, a hatékonyabb beruházásban, valamint az olyan minőségű és választékú termelés elérésében, amely teljes mértékben kielégítené a társadalom szükségleteit. Népgazdaságunk alapvető gondjai közé tartozik a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek lassú gyakorlati érvényesülése. Lassan emelkedik a termékek műszaki színvonala és minősége. Kilenc hónap alatt 5,6 százalékot tett ki a termelésbe bevezetett új termékek aránya. A legjobb minőségi fokozatba összesen 113 terméket soroltak be. Legtöbbjük a textiliparból való. Az elektrotechnikai és elektronikai iparból viszont egyetlen termék sem érdemelte ki ezt a minőségi besorolást. A központilag irányított iparban a termelés 1,1 százalékkal emelkedett. Csökkent a nyersanyag- és energiaigényes ágazatok termelése, ami kedvezően befolyásolta környezetünket. Nem növekedett viszont a tervezett ütemben néhány feldolgozó iparág, így a gépipar és az elektrotechnikai ipar termelése. 6,6 százalékkal csökkent a barnaszén-kitermelés. Ez nagyobb mértékben a kedvező időjárási körülményeknek köszönhető. Számottevően túlléptük az atomerőművekben előállított energia termelését. Aránya a villamosáram előállításából elérte a 28,6 százalékot. Nyereségesen a szervezetek 87,5 százaléka gazdálkodott. Veszteségesnek 140 szervezet bizonyult, tartozásuk eléri a 7,8 milliárd koronát, s ez az előző évhez képest 35,5 százalékos növekedés. A vállalatok gazdasági tervüket 102 százalékra teljesítették, miközben 226 vállalat (19,7 százalék) nem tudott megbirkózni tervfeladataival. Csökken a központilag irányított iparban dolgozók száma. Idén 2 730 300-an, vagyis 0,6 százalékkal kevesebben tevékenykednek az iparban, mint tavaly. Átlagos havi bérük 3283 korona. Jó eredmények születtek a mező- gazdaságban, összesen 12 millió tonna gabonafélét takarítottak be, 4,86 tonnás hektárhozammal, [gy az idei tervet 533 ezer tonnával lépték túl. Az előző esztendőnél több gyümölcsöt és zöldséget termeltek. Növekedett a fejési átlag és a tojáshozam. A napi fejési átlag elérte a 10,89 litert, az évi tojáshozam a 207,9 darabot. A szarvasmarha-, sertés- és baromfiállomány az előző esztendő szintje fölött maradt. Közületi vízvezetékből a fogyasztók 1 030 millió köbméter ivóvizet kaptak. Ilyen módon a lakosság 79,1 százaléka jut ivóvízhez. Az építőiparban csökkent a gépek és berendezések kihasználtsága, egyre alacsonyabb az alapeszközök hatékonysága. Nehezíti a tervfeladatok teljesítését a dolgozók létszámának hosszú távú csökkenése. Elsősorban a munkásszakmákban vannak egyre kevesebben. Ugyancsak tervteljesítési gondokat okoznak az anyagi-műszaki ellátás hiányosságai. Az áruszállításban csökkent a fuvarozás volumene. Vonatkozik ez mind a vasúti, mind a közúti szállításra. Lényegesen csökkent a folyami teherszállítás. A vasúti személy- szállításban javult a szállítási grafikon teljesítése. Szeptember végéig 115 300 új telefonállomást helyeztek üzembe, ezzel számuk elérte a 4 095 100-at. Továbbra is 320 ezer kérvényező igénye marad kielégítetlenül. Népgazdaságunk fejlesztésének állami terve erre az évre 111 termelési kapacitás próbaüzembe helyezését írta elő. Kilenc hónap alatt 42 kapacitás kezdett termelni. A forrásképzéssel azonos ütemben növekedett a lakosság személyi fogyasztása. A lakosság nominális pénzbevétele 2,6 százalékkal, a bérekből származó bevétele 2 százalékkal, a szociális juttatások 6,6 százalékkal emelkedtek. A lakosság a reális pénzbevételei - a megélhetési kiadások 1,4 százalékos növekedése mellett mintegy 1,2 százalékkal lettek nagyobbak. Népgazdaságunk szocialista szektorában (leszámítva az egységes földműves- szövetkezetekkel) a dolgozók átlagos havi bére elérte a 3140 koronát. A reálbér az elmúlt esztendő szintjén maradt. Az állami takarékpénztárakból a lakosság 8,6 milliárd koronát vett kölcsön. Ez 18 százalékkal kevesebb mint tavaly. A pénzkiadás gyorsabban növekedett mint a pénzbevétel. Az élelmiszerek iránti szükséglet kielégítése mellett továbbra is választékbeli hiányosságok mutatkoznak a hús- és tejipari termékeknél, az alkoholmentes üdítőknél. Állandó hiánycikknek számított a ha'fi- lé, az ásványvíz, némely füszerféie- ség és a diatermékek nagy része. Kisebb volt a paradicsom-, paprika- és uborkakínálat. Folytatódnak a fogyasztási cikkek ellátásában mutatkozó nehézségek. Érvényes ez elsősorban a textilipari termékekre, a cipőkre, a fogyasztási elektronikára és a háztartási gépekre. Nem sikerült kielégíteni az alapvető építőanyagok iránti keresletet, kevés volt a személygépkocsi az itthoni piacon. Háromnegyed év alatt 162 ezer gyerek született, 135 ezren haltak meg. Az előző év azonos időszakához képest 7000-rel kisebb a természetes szaporulat. Október végén Csehszlovákiának 15 millió 651 ezer lakosa volt.
