Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-27 / 254. szám, péntek
ÚJ szú 3 1989. X. 27. Egon Krenz és Helmut Kohl telefonbeszélgetése A politikai párbeszédre nem az utca a legalkalmasabb (ÓSTK) - Egon Krenz, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke tegnap telefonbeszélgetést folytatott Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. Az ADN hírügynökség tájékoztatása szerint a tanácskozás tárgyszerű volt. Mindkét vezető hangsúlyozta, hogy érdeke az NDK és az NSZK közötti további kapcsolatfejlesztés. Krenz rámutatott arra, hogy az NDK szocialista ország marad, ami hozzájárul Európa stabilitásához. Kohl üdvözölte a kapcsolatfelvétel e formájának megkezdését és síkraszállt a folytatás mellett. Egon Krenz egyetértett ezzel. A felek megállapodtak abban, hogy a politikának az emberek érdekeit kell szolgálnia. Krenz elmondta, az NSZK-nak az NDK-állampolgársághoz való hozzáállásában fontolóra kellene vennie néhány gyakorlati kérdést. Kohl megerősítette álláspontját: tárgyalni kell erről a problémáról. Egon Krenz és Helmut Kohl abban is megegyezett, hogy megbízottjaik megvitatják az időszerű problémákat a két ország közötti kapcsolatokban és előkészítik a talajt a döntések elfogadásához. Egon Krenz szerdán Berlinben fogadta Wolfgang Mischnicket, a nyugatnémet Szabaddermokrata Párt (FDP) parlamenti frakciójának elnökét. A megbeszélések után közös sajtóértekezletet tartottak. Krenz üdvözölte, hogy Helmut Kohl kész az NDK-NSZK csúcstalálkozóra. Közölte, ő maga is hajlandó a legfelsőbb szintű megbeszélésekre, de jelenleg belpolitikai problémákkal kíván foglalkozni. Az NDK-beli „ellenzéki csoportokkal" kapcsolatos kédésekre Krenz a követke(ŐSTK) - A Magyar Szocialista Pártban való tagság iránt kicsi az érdeklődés - mondotta egy szerda esti tévéműsorban Fabriczki András, a budapesti pártbizottság titkára. Rámutatott, a fővárosi szervezetnek egyelőre csupán 8000 tagja van, míg a kongresszus előtt a Magyar Szocialista Munkáspártnak 120 000 budapesti tagja volt. Az MSZP soraiba egyelőre csak néhány tízezren jelentkeztek. Ezért a regisztrálás eredetileg október 31-ig tervezett határidejét az év végéig hosz- szabbították meg. A Magyar Szocialista Munkáspártnak jelenleg több mint 20 000 regisztrált tagja van, akik szándéka az, hogy ennek a pártnak a soraiban fognak tevékenykedni - közölte Budapesten tartott sajtó- értekezletén a párt ideiglenes szervezőbizottsága. Azt is bejelentették, hogy a párt főtitkára továbbra is Grósz Károly. A pártvezetés véleménye szerint az MSZMP kongresszusa óta nem jött létre olyan politikai erő, amely a munkások, a földművesek, és az értelmiség érdekeit védelmezné, a Magyar Szocialista Párt ugyanis szociáldemokrata, illetve polgári liberális irányzatot követ - hangzott el a sajtóértekezleten. Az MSZMP vezetése zőket válaszolta: „Nem szabadna használni ezt a fogalmat. Mondjuk, hogy az NDK-ban vannak olyan állampolgárok, akik aggódnak az események további alakulása miatt. Minden gondolatra szükség van, a véleménycseréből senkit sem zárunk ki.“ > Az NDK-állampolgárok kiutazási lehetőségeivel összefüggésben Krenz rámutatott az NSZEP KB Politikai Bizottságának keddi ülésén elfogadott határozatokra. Azzal számolunk, mondotta, hogy mindenkinek lesz saját útlevele, amellyel az állampolgárok bármely országba kiutazhatnak. Mischnick ehhez hozzáfűzte: fontolóra kéne venni, hogy miképp lehetne devizát biztosítani az NDK számára az utazásokhoz. A parlament tevékenységével kapcsolatban Egon Krenz elmondta, hogy olyan párbeszédre és konstruktív véleménycserére van szükség, amely a problémák megoldásához vezet. A továbbiakban említést tett a választásokról is. Mint mondotta, összegezik az eddigi választások tapasztalatait. Az 1991 -es parlamenti választások előkészítésekor figyelembe veszik ezeket, s levonják belőlük a következtetéseket. Neubrandenburgban szerdán békés tüntetésre került sor, amelyen mintegy 20 ezer személy vett részt. A tüntetők beszélgetést folytattak a város polgármesterével, a kerületi pártvezetőkkel, és szorgalmazták a tárgyszerű párbeszéd folytaegyben elítélte az 1956-os események évfordulóján rendezett megemlékezéseken elhangzott antikommunista nyilatkozatokat. Szorgalmazta a párt XIV. kongresszusának összehívását, s nem zárta ki, hogy az újjászervezett MSZMP a minap megalakult Magyar Munkáspárttal együtt új politikai szervezetet hoz létre, amely esetleg Egyesült Magyar Munkáspárt néven működne. Az előkészületben levő magyar statisztikai jelentés szerint az idén nem lehet jobb gazdasági eredményekre számítani, mint amilyeneket az ország tavaly ért el. A kedvező tendenciák közé tartozik a konvertibilis export 12 százalékos növekedése, az import csökkenése, s az árucsere arányainak a javulása. Az adósságok növekvő kamatai következtében azonban a külkereskedelmi mérleg tavaly is passzívumot könyvelt el. Az infláció 15,7 százalékot ért el, s a kompenzációs intézkedések ellenére az egy lakosra eső reáljövedelem egy százalékkal csökkent. A tavalyi évben a lakosság egyes rétegeinek életszínvonala jelentősen esett. A létminimum alatt élő állampolgárok száma az összlakosság egyötödét teszi már ki - állapítja meg a statisztikai jelentés. tását. Kisebb tüntetések voltak Berlinben és Jénában is. A berlini nem engedélyezett tüntetések következményeiről tájékoztattak az NDK biztonsági szerveinek képviselői is sajtóértekezletükön. Friedhelm Rausch altábornagy nyugtalanságát fejezte ki az akciók miatt. Hangsúlyozta, a párbeszéd a politika tartós része és továbbra is az marad, az utca azonban erre nem alkalmas helyszín. Rausch említést tett azokról az eseményekről, amikor a rendőrök a közbelépések során túllépték hatáskörüket. Voltak azonban olyan esetek is, amikor a panaszosok valótlan dolgokat állítottak azzal a céllal, hogy lejárassák a biztonsági szerveket, mondotta. A rendezési terv ellenére kiújultak a harcok Bejrutban (CSTK) - A Szaúd Arábiábán elfogadott rendezési terv, amely egyrészt a politikai reformok bevezetéséről, másrészt a szíriai alakulatok fokozatos kivonásáról szól, nem a várt megbékéléshez, hanem ellenkezőleg: a harcok kimúlásához vezetett. Nyugat-Bejrútban egy hónap után kiújultak a két vezető síita szervezet, az Amal és a Hezbollah közti összecsapások. Három személy életét vesztette, hat pedig megsebesült. A tegnapra virradó éjszaka tűzpárbajok voltak a Bejrútot megosztó ún. zöld vonal mentén is. Áldozatokról nem érkezett jelentés, de egyelőre azt sem tudni, konkrétan mely szervezetek vettek részt az összetűzésekben. A libanoni képviselők Dzsiddában megtartott keddi ünnepélyes ülésén Fahd szaúdi király az izraeli megszállók azonnali távozását követelte Dél-Libanonból. Az uralkodó szerint ez elkerülhetetlen feltétele a libanoni válság átfogó rendezésének. Erre a felhívásra Izrael sajátos módon reagált: az elmúlt éjszaka izraeli repülőgépek jelentek meg Bejrút és Dél- Libanon felett, Szidon és Szarafand térségében pedig izraeli naszádok járőröz- tek a libanoni felségvizeken. Egységfront alakul Kazahsztánban (CSTK) - Kazahsztán fővárosában, Alma-Atában szervezőbizottság alakult, hogy előkészítse a Kazah Nemzeti Egységfront alakuló kongresszusát. A bizottság tagjai közéleti személyiségek, tudósok, munkások, a nem formális szervezetek képviselői. A szervezőbizottság társelnöke, Marat Csormanov, a Mosz- kovszkije Novosztyi hetilapnak adott nyilatkozatában elmondta, a front programja a 19. országos pártkonferencia és a népi képviselők első kongresszusa határozataiból, részben pedig a régióközi képviselőcsoport platformjából indul ki. A front szoros kapcsolatokra és együttműködésre törekszik a Kazah Kommunista Párttal, a köztársasági társadalmi szervezetekkel. Nem akar politikai párttá alakulni, mivel ez - hangsúlyozta Csormanov - jelentős mértékben korlátozná a front társadalmi bázisát. Tagtoborzás az MSZP-be és az MSZMP-be A lakosság egyötöde él a létminimum alatt Három alappillér Újkori történelmünk három jelentős eseményére emlékezünk október 28-án. Mindhárom nagy hatással volt arra az útra, amelyet a Csehszlovák Köztársaság megalakulásától kezdve nemzeteink és nemzetiségeink szocialista jelenünkig megtettek. A Csehszlovák Köztársaság 1918-as kikiáltása, az 1945-ös államosítás és a csehszlovák államszövetségről szóló 1968-as törvény aláírása nem egész fél évszázadot ölel fel, s bizonyos összefüggései ma is figyelemreméltóak. Képletesen szólva annak a hídnak a három alappillérét alkotják, amely nemzeteink és nemzetiségeink haladó és forradalmi erőinek a társadalom demokratikus, szociális és nemzetiségi szempontból igazságos rendezéséért folytatott drámai küzdelmeit fogja össze. Természetesen e három történelmi eseménynek nemzetközi összefüggései is vannak. Szerves része az európai és világméretű forradalmi folyamatnak, amely a nagy októberi szocialista forradalom győzelmével indult el Szovjet-Oroszországban. A munkások, parasztok és a többi dolgozó első szocialista államának megszületése, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom, valamint a haladó erők fellépése Európa és a világ más országában a fejlődést más mederbe terelte. A nagy októberi szocialista forradalom és első dekrétumai, valamint az azt követő haladó és forradalmi irányzatok termőtalajra találtak a háború sújtotta, elnyomott cseh és szlovák nemzetnél is. Hatott a proletariátus forradalmi-demokratikus, nemzeti felszabadító mozgalmára és osztályharcára, amelyet a monarchia szétveréséért, a nemzeti szabadságért, az állami, szociális és nemzeti önállóságért vívott. A cseh és a szlovák munkásság és parasztság forradalmi fellépésének, a néptömegek és a katonák erős háborúellenes mozgalmának és a burzsoázia monarchiaellenes mozgalma haladó vonulatának köszönhetően az 1918-as nemzeti és demokratikus forradalom eredményeként a számos demokratikus és forradalmi vívmány mellett létrejött a csehek és a szlovákok közös állama, amelyet 1918. október 28-án kiáltottak ki. A Csehszlovák Köztársaság nemzeti hazát és lehetőséget teremtett a szlovák népnek is a sokoldalú gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéshez és egyenjogúsághoz. Képviselői ugyanis 1918. október 30-án a Szlovák Nemzeti Tanács martini nyilatkozatával csatlakoztak a közös államhoz. Mint ismeretes, a két háború közötti időszakban e közös úton voltak sikerek és forradalmi vívmányok, de csalódások és vereségek is. Az első burzsoá- demokratikus Csehszlovák Köztársaság 20 éves fennállása és 1938- as tragikus szétverése ma is figyelmeztet. A Nemzeti Front a nép akaratából új, népi demokratikus alapokon újította fel a csehszlovák államot. Csehszlovákia felszabadulása után további forradalmi lépésre, az államosításra került sor. Az út idáig nem volt könnyű. Benes elnök csak 1945. október 24-én írta alá az államosítási dekrétumot, amelyet néhány nappal később hirdettek ki. A kulcsfontosságú ipar, a bankok és az energiaipar államosítása a népi-demokratikus Csehszlovák Köztársaságban megnyitotta az utat a gyökeres gazdasági és politikai változások előtt. Ez fontos mérföldkövet jelentett a szocialista forradalom felé vezető úton. A szocialista építés éveiben, a csehszlovák dolgozó nép 1948-as februári győzelmét követően megoldódott a szlovák nemzet nemzeti egyenjogúságának kérdése is. A felszabadulás és a februári győzelem után a csehek és szlovákok viszonyában tapasztalható jelentős deformációk kiküszöbölése után a párt kezdeményezésére és a széles közvélemény támogatásával az egyenlőség és az egyenjogúság alapján államszövetség által rendeződött a csehek és szlovákok, valamint az itt élő nemzetiségek viszonya. A Csehszlovák Köztársaság 50. évfordulója alkalmából aláírt és kihirdetett a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény 1969. január 1-jén lépett életbe. A csehek és szlovákok, valamint az itt élő nemzetiségek a közös Csehszlovák Szocialista Köztársaság szilárd részévé váltak. Ezzel a jogi aktussal elhárultak a csehek és a szlovákok, valamint a többi nemzetiség együttélésében mutatkozó akadályok. Az alkotmánytörvény elfogadása nyomán jelentős változások mentek végbe a csehszlovákiai magyarok életében is. A három történelmi évforduló hagyatékát most, a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítése során, az új alkotmány előkészítésén is munkálkodva valóra váltjuk. Arra ösztönöz bennünket, hogy tovább erősítsük és fejlesszük közös csehszlovák hazánkat, járuljunk hozzá az emberiség előtt álló globális feladatok megvalósításához. JOZEF ÖURI§ omszédait egy állam nem választhatja meg, ugyanakkor a jószomszédi kapcsolatok ápolása mindig az államférfiúi bölcsesség jele volt, s méginkább az ma, a harmadik évezred küszöbén, főleg pedig itt, Európa szívében, ahol megannyi érdek, politikai, gazdasági és kulturális hatás találkozik egymással - eképp elmélkedett a minap Bécsben Ladislav Adamec, tovább fűzve a gondolatsort azzal, hogy Csehszlovákia és Ausztria kormányától nagymértékben függ, vajon a 600 km-es közös határ mennyire és hogyan választ el vagy köt össze bennünket. A szövetségi kormány elnöke eg/ pillanatra sem hagyott kétséget afelől, hogy a határ összekötő funkciójára kell helyezni a hangsúlyt, annál is inkább, mert a múlt eredményeire építve nyugodtan gondolkodhatunk a közös európai ház távlataiban, ahol mi egy emeleten fogunk élni. Ezzel összecsengett Franz Vranitzky szövetségi kancellár véleménye, mely szerint a nagyhatalmak viszonyának javulása áldásosán hat a kis és közepes államok kapcsolataira: a globális problémák előtérbe helyezése, a biztonság új kategóriájában való gondolkodás megfelel egyre növekvő kölcsönös függésünknek, s annak a közös óhajunknak, hogy jólétben, békében éljünk. Szavak, szép szavak csupán? A bécsi két nap után nyugodtan állíthatjuk, hogy nem. őszinteségüket ugyanis konkrét tettek támasztják alá a megkötött - és a közeljövőben megkötendő - megállapodások formájában. És ha a múltban netán a szavak nagyobb szerepet játszottak volna, ez az idő végképp lezárult, s az előítéleteket és az adminisztratív akadályokat egyre inkább legyőzi az objektív érdekek ereje. Ez a felismerés jellemezte a csehszlovák kormányfő tárgyalásait a kancellárral, a szövetségi elnökkel, az ipari és üzleti körök képviselőivel. Tény, hogy Ausztria az utóbbi 3-4 évben a konjunktúra időszakát éli: az egy főre eső nemzeti jövedelem alapján Európa 12 leggazdagabb országa közé tartozik, az infláció még a 3 százalékot sem éri el, s a munka- nélküliség aránya nem sokkal nagyobb 4 százaléknál. Van tehát szabad kapacitása, szabad tőkéje, amely számára érthetően keresi az érvényesülés lehetőségeit. Amellett, hogy az Európai Gazdasági Közösséggel kívánja a legszorosabbra fűzni gazdasági kapcsolatait, Ausztria természetesnek tartja az együttműködést a szocialista országokkal. Csehszlovákia kétségtelenül lemarad ebben a versenyben - mert tényleg versenyhelyzet alakult ki és Magyarország, a Szovjetunió, valamint Lengyelország után csak a negyedik helyre szorult Ausztria KGST-partnerei sorában. A bécsi szakemberek szerint nálunk nem túl kedvezőek a feltételek például a vegyes vállalatok alakításához, az osztrák tőkebefektetésekhez, s ezért az ausztriai cégek másfelé tekintenek. Ezt megemlítette Vranitzky kancellár is, miközben nem titkolta azt a reményét, hogy a csehszlovákiai gazdasági mechanizmus átalakítása nyomán a jövőben nagyobb lehetőségek lesznek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Ladislav Adamec az osztrák ipari kamarában Érdekek ereje tett látogatásakor arról biztosította vendéglátóit: az új gazdasági mechanizmusnak épp az az egyik legfőbb célja, hogy biztosítsa a nemzetközi munkamegosztásba való intenzívebb bekapcsolódás előfeltételeit. Néhány ezt célzó intézkedésről is beszámolhatott, így például a vállalatok külkereskedelmi tevékenységének önállósításáról, a kooperációs szerződések jóváhagyásának leegyszerűsítéséről, a külföldi tőkerészesedésű vállalatok alapításának megkönnyítéséről. A bizalmat természetesen erősítené a kölcsönös beruházásvédelmi megállapodás, amely megkötését Ladislav Adamec most Bécsben is sürgette. 'Persze nem „üres zöld mezőn" építkezünk (a szövetségi kormány elnöke fogalmazott így, amikor Rudolf Sallingerrel, az ipari kamara igen népszerű veterán elnökével folytatott megbeszélést). Az árucsere mellett egyre nagyobb szerephez jutnak az együttműködés korszerű formái: mintegy 60 kooperációs szerződés van érvényben országaink között, a csehszlovák-osztrák vegyes vállalatok száma jelenleg 16, s a harmadik piacokon is meg-megjelenünk már. Az első lépések tehát megtörténtek, de a további előrehaladáshoz azért hozzájárulna az is, ha osztrák részről megszüntetnének néhány korlátozó kereskedelmi és vámrendelkezést. Egyszóval: jól kiegészítheti egymás igényeit a csehszlovák és az osztrák gazdaság, vagyis kölcsönösen érdekünk az együttműködés kiszélesítése. A szándék ehhez mindkét részről megvan - most a tetteken a sor. Miként a gazdasági kérdésekben, úgy a környezetvédelem területén is meg kell találnunk a közös hangot. Az osztrák közvélemény rendkívül érzékenyen reagál többek között az atomerőművek problémakörére, de nálunk is egyre inkább előtérbe kerülnek a gazdaságfejlesztés ökológiai szempontjai. A lényeg az, hogy a kölcsönös vádaskodásoktól immár eljutottunk annak felismeréséig, hogy az itt felmerülő bajokat közösen kell orvosolnunk. És épp ezt a hozzáállást fejezi ki a külügyminiszterek által aláírt kormányközi megállapodás a nukleáris biztonságról és a sugárzás elleni védelemről (feltételezi például az atomenergia-programokról szóló kölcsönös tájékoztatást, a két állam területén folyó sugárzásmérés eredményeinek a cseréjét). A humanitárius szféra ma már lényeges szerepet játszik két - főleg szomszédos - ország viszonyában, hiszen az emberek érintkezése, a népi diplomácia egymás jobb és reálisabb megismerését segíti elő, az „alsó szinteken" erősítheti a rokonszenvet. Ahogy mondani szokás, sok még itt a tartalék, bár a kerületek és tartományok, a városok között aktív baráti együttműködés alakult ki. Az utazási könnyítések terén is van némi haladás. A két ország szakértői erről folyamatosan tanácskoznak, s ismét napirendre került az az osztrák javaslat, hogy vezessék be az ingyenes vízumkiadást. Csehszlovákia fokozatosan le kívánja építeni a turistaforgalmat akadályozó adminisztratív előírásokat, bár részünkről itt szerepet játszanak a devizagondok is. Bécsben most arról döntöttek, hogy a közeljövőben a kül- ügy- illetve a közlekedési miniszterek megállapodást írnak alá a kishatárforgalomról, a közlekedés javításáról (szó van például az egykoron meglévő Bécs-Bratislava villamospálya öt kilométeres szakaszának befejezéséről, a Duna mellett kiépítendő gyalog- és kerékpárutakról stb.). Ugyancsak lehetőség lesz az orvosi együttműködés keretében arra, hogy a határ két oldalán a rászorulók a legközelebb eső kórházat keressék fel, mindegy, hogy az a csehszlovák vagy az osztrák oldalon van-e. M indezek a csupán látszólagos „apróságok1' a kétodalú kapcsolatokban úgyszintén egy-egy építőelemmel érnek fel, s erősítik két különböző társadalmi rendszerű ország civilizált, partneri viszonyát. PAPUCSEK M. GERGELY #
