Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-26 / 253. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 989. X. 26. A községben kapható a környék legjobb kenyere Kongresszus előtt Tartalmas tanácskozások Munkájuk hatékonyságának fokozására törekednek a kommunisták • Bevált módszer a megbízatások teljesítésének nyilvános számonkérése I smeretes, hogy a 2000-ig szóló környezetvédelmi és erőforrás­hasznosítási koncepció megvalósí­tása nem halad zökkenőmentesen. A környezetbe kerülő szennyező­anyagok mennyisége nem növeke­dett ugyan, de ez aligha tekinthető eredménynek. A különféle intézke­dések még nem hozták meg a kívánt javulást, s valljuk be őszintén, az eddig végzett nevelőmunka sem te­remtette meg a gondjaink megoldá­sához szükséges társadalmi légkört. Az ökológiai egyensúly fokozatos helyreállásának feltételei tehát napjainkra sem javultak. Felismerve a kialakult helyzet súlyosságát az SZSZK kormánya és a Nemzeti Front Központi Bizottsága felhívást intézett országunk lakosaihoz, amely nem csupán egy újabb ver­senyre, további kötelezettségválla­lásokra, hanem egy cselekvő maga­tartásforma kialakítására buzdított. Ez utóbbi nélkül ugyanis nemcsak közvetlen környezetünk gondjai, de országos problémáink sem oldhatók meg. A felhíváshoz az elsők között a Nagymagyari (Zlaté Klasy) Helyi Nemzeti Bizottság csatlakozott. A Csallóköz északi szögletében fekvő, öt kisebb-nagyobb település­ből álló, mintegy 3800 lakosú köz­ponti községet Dél-Szlovákia-szerte jól ismerik. Sokan ugyan csak azt tudják róla, hogy Somorjától (Őamo- rín) Szencig (Senec) itt sütik a leg­jobb kenyeret. A tenisz bratisiavai Szervezés hódolói közül többen itt űzik kedvelt sportjukat, a falu labdarúgópályája már-már szinte stadionnak számít. Az itt élő emberek számára azonban sokkal fontosabb, hogy korszerű egészségügyi központjában tizen­egy orvos dolgozik. Helyben nem­csak a mezőgazdaságban akad munka. A hnb melléküzeme - amely tavaly a lakosságnak 170 millió ko­rona értékű szolgáltatást nyújtott, s több mint 2 millió nyereségre tett szert - 120 embert foglalkoztat. A nemzeti bizottságok vezetői közül többen az ország távolabbi köz­ségeiből is ellátogatnak ide, hogy ezt a kis gazdasági csodát tanulmá­nyozzák, átvegyék a melléküzemág tapasztalatait, okuljanak, tanuljanak. A központi község vezetőségének, az itt működő mezőgazdasági üze­meknek s a lakosság többségének a kapcsolata is dicséretes. Ezt bizo­nyítja, hogy a választási program mintegy 70 millió korona értékű kö­telezettségvállalásait már teljesítet­ték. A statisztikusok és a kérdés szakértői viszont tudják, hogy itt van az ország második legnépesebb ci­gány települése, az pedig köztudott, hogy a Kis-Duna felső folyása men­tén lévő talajvízkészletek olajszár­mazékoktól, nitrátoktól szennyezet­tek. Eredményeiken kívül akad tehát gondjuk, tennivalójuk is bőven. A felhívásnak köszönhetően a hétköznapi ügyes-bajos gondok mellett a hnb vezetősége és a köz­ség tanácsa a környezetvédelmi kérdések - egészséges ivóvízzel való ellátás, a kanalizáciö stb. - megoldását helyezte előtérbe.- Az 1989-es és az 1990-es évet a szebb környezetért megvalósítan­dó tettek kétéves időszakává nyilvá­nítottuk - mondotta eredményeik és gondjaik rövid ismertetése után Hor­váth László, a hnb elnöke. - A jövő év végéig Z akcióban közel 6500 méter csatornát, 3600 méter víz- és 5800 méter gázvezetéket akarunk lefektetni. Vállaltuk a községben lé­vő két nem engedélyezett szemétle­rakat felszámolását, helyük rekulti­vációját. A Z akció nem beruházá­sos formájában a belterületeken és az üzemekben a meglévő 591 árnyi zöldterületet 877-re szeretnénk nö­velni. Egyúttal arra akarjuk ösztö­nözni a lakosságot, a dolgozókat, hogy á köztéri, üzemi zöldterületeket ne hanyagolják el, rendszeresen gondozzák azokat. Termővé te­szünk 70 ár elgazosodott, nem hasznosított területet, helyükön par­kokat, illetve parkolóhelyet szeret- ’ nénk létesíteni. A SZISZ segítségé­vel szeretnénk a községünk határa mentén húzódó Kis-Duna jobb part­ját megtisztítani... - sorolja tovább terveiket az elnök. Hangjából maga- biztosság érződik, pedig - ahogyan tréfásan megjegyezte - tisztségé­nek a sikerekből származó örömök mellett a hajába, szakállába vegyülő ezüstös szálakat is köszönheti. Mint később kiderült, magabiztos­sága nem alaptalan. A Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek, a lakosság jelentős része aktivitásá­nak, a közigazgatási területükhöz tartozó üzemeknek, s nem utolsó­sorban a hnb vezetőinek és taná­kérdése... csának köszönhetően a 40 millió korona értékű környezetvédelemmel kapcsolatos vállalásaik közül már többet teljesítettek. Szeptemberig a tervezett vízve­zeték-hálózatból 2500 méter már el­készült. Csaknem ugyanilyen hosz- szúságban a csatornázást is elvé­gezték. A szükséges 5800 méteres gázvezetékből eddig szintén 2500 métert fektettek le. Felszámolták a közigazgatási területükön lévő két illegális szeméttelepet is. Több nagy hulladékgyűjtő konténert vásároltak és helyeztek ki. A hulladékot ma már a Dunaszerdahelyi (Dunajská Strfe- da) járás közelmúltban átadott kor­szerű központi szemétlerakó helyé­re szállítják. A volt telephelyek rekul­tivációját ugyan még nem végezték el, de hány helyen dicsekedhetnek azzal, hogy a szeméttárolás égető problémáját megoldották? A koráb­ban hulladékba kerülő másodlagos nyersanyagok felvásárlását is bizto­sították. Az öt társtelepülés területén összesen mintegy 1500 díszfát és -cserjét ültettek el, s a határban 3000 méter szélfogó pásztát telepí­tettek. Hogy a község lakosai milyen lelkesedéssel dolgoznak s milyen a szervezés, arra jó példa, hogy az egyik utca 500 méter hosszúságú vízvezetéket 30 ember csütörtökön kezdte lerakni, s a munkát vasárnap délig befejezte. Kiásták a vezeték helyét, elhelyezték a csöveket, rá­kapcsolták a csatlakozásokat, bete­mették és elvégezték a magassági pontok bemérését is. Nem egy válla­latnak sokkal tovább tart az ilyen munka, s az utca lakói heteken ke­resztül bukdácsolhatnak a földkupa­cokon. A község arculatát más módon is igyekeznek szépíteni. Lebontják az öreg, düledező épületeket. Javítják a házak, középületek homlokzatát, festik a kerítéseket. Igyekeznek felú­jítani azt a nem is olyan régi szokást, hogy a hét végén háza előtt minden­ki összesöpröget. A lakosság pedig egyre jobban ügyel a rendre, a tisz­taságra, ezt bizonyára nemcsak a legszebb udvar, erkély, üzemi is­kolai terület cím elnyerése érdeké­ben teszi. Biztató jel az is, hogy az idén - a korábbi évekkel ellentétben - az utcakép elcsúfításáért, a kör­nyezetvédelmi normák megsértésé­ért a hnb közrendészeti bizottságá­nak senkit sem kellett megbüntetni. Megjegyzendő viszont, hogy a falu népes cigánynegyedében más nor­mák szerint kell intézkedni, és sok­kal több toleranciára van szükség. Vannak viszont olyan gondjaik, feladataik, amelyek megoldásában saját erejükből nem tudnak előre lépni. Ilyen az új szennyvíztisztító építése is. A község szélén a hatvanas években létesített, ma már elavult szennyvíztisztító területén egy mo­dern, 10 ezer lakosú település szennyvizének mechanikus és bio­lógiai úton történő tisztítására alkal­mas állomás épül. Költségei megha­ladják a 8 millió koronát. Ezt az eredeti tervek szerint 1991 -ben kel­lene üzembe helyezni. A felhívás hatására viszont a község vezetősé­ge elhatározta, hogy meggyorsítják a munkálatokat.-Ami eddig rajtunk múlott, azt megtettük - tájékoztatott az építke­zés helyszínén Kiss Ferenc, a hnb titkára. - Most azonban arra kell várnunk, hogy a Cadcai Járási Épí­tőipari Vállalat is eleget tegyen köte­lezettségeinek, elvégezze a meden­cék szigetelését. A munkások általá­ban azonban csak kedden jönnek meg, s péntekre már el is tűnnek. A szeptember végén tartott ellenőr­zési napra pedig még a vállalat kép­viselői sem jöttek el - panaszolta joggal a titkár. Mikor ott jártam - a hét közepén - az építkezésen rajtunk kívül nem volt senki. Állt a keverőgép, beton­Horváth László, a hnb elnöke (A szerző felvételei) falnak támasztva egy létra árválko­dott .,. Ahogy később megtudtam az említett vállalat tevékenységével másutt sem elégedettek. Panasz­kodnak rájuk a áintavai szennyvíz- tisztító állomáson végzett munkáju­kért is. A község azonban az ilyen kisebb-nagyobb gondok ellenére ar­ról nevezetes, hogy előbb-utóbb megoldja a nehézségeket. eredmények láttán tán so­kan azt hiszik, hogy kivé­teles helyzetben vannak. Az elnök nem tagadja ugyan, hogy a felsőbb szervektől minden támogatást meg­kap, de a feltételek egyre kemé­nyebbek. Például a hnb közigazga­tási területén gazdálkodó három mezőgazdasági vállalat közül az idén már csak egytől kaptak anyagi támogatást. így egyre inkább a sa­ját erejükre, a társadalmi szerveze­tekre, a lakosság aktivitására van­nak utalva. Horváth László elnök azonban optimista - a jobb munka- szervezésben további anyagi és er­kölcsi tartalékokat lát. Ha jelölik szí­vesen vállal még egy választási idő­szakot, hogy munkáját befejezze. POMICHAL RICHÁRD A Rimaszombati (Rimavská So­bota) járás pártalapszervezeteinek több mint egyharmadában megtar­tották már a legutóbbi időszak ered­ményeit részletesen felmérő és a kommunisták soron következő, igényes feladatait meghatározó év­záró taggyűléseket. Először a nem termelő jellegű munkahelyeken te­vékenykedő, valamint a községi és a helyi alapszervezetekben, majd néhány ipari vállalat üzemében ke­rült sor a CSKP XVIII. kongresszu­sára való felkészülés e rendkívül fontos részének számító tanácsko­zásokra. A gyűlések mindegyikén részt vett és felszólalt a járási pártbizott­ság valamelyik titkára, munkatársa vagy aktivistája. Tapasztalataikról, a pártmunka eddig értékelt eredmé­nyeiről és a kommunisták időszerű, legfontosabb tennivalóiról kérdez­tem Emil Terek elvtársat, az SZLKP jb titkárát.- Hogyan értékeli az eddigi ta­nácskozások színvonalát a járási pártbizottság?- Járásunkban már jóval az évzá­rók előtt megkezdődött a felelősség- teljes előkészítő munka. Ennek so­rán a pártcsoportok is megvitatták a beszámoló tervezetét, a leglénye­gesebb felszólalások tartalmát, az alapszervezetek pártbizottságai je­löltjeinek névsorát és a határozati javaslatot. Az évzáró taggyűléseket nyílt elvtársi légkör, és az a szilárd szándék jellemezte, hogy a gazda­sági átalakítást és a társadalmi de­mokrácia elmélyítését nehezítő gon­dokat meg kell oldanunk. A valós helyzetet hűen tükrözik a beszámo­lók. A kommunisták a jó eredmé­nyek nyugtázása mellett élesen rávi­lágítanak tevékenységük mindazon tartalékaira, amelyek mozgósítása nélkül aligha számíthatnánk közös törekvéseink hatékonyságának nö­vekedésére. Szintén örvendetes, hogy mind a beszámolók, mind a vi­tafelszólalások az ismert hibák szé- pítgetése vagy a személyes mulasz­tások következményeinek takarga- tása helyett névreszóló bírálatokat tartalmaznak és hangsúlyozzák a pártmunkában is elmaradhatatlan változások szükségességét. Továb­bi pozitívumnak tartom, hogy a ko­rábban több helyen tapasztalt gya­korlattól eltérően most nem az or­szágos jelentőségű politikai kérdé­sekkel, hanem az alapszervezetek saját problémáival foglalkoznak el­sősorban az évzáró gyűlések.- Milyen észrevételek hangzot­tak el az eddig lezajlott évzá­rókon?- Az eddigi tanácskozásokon tett 54 közérdekű bejelentés, illetve ja­vaslat közül harmincnak az elintézé­séhez elég az alapszervezet, az üzemi, illetve a városi pártbizottság jogköre. Húsz észrevétellel az SZLKP járási bizottsága foglalkozik és csupán négy kérést kellett a fel­sőbb pártszervekhez továbbítanunk. A legtöbb felszólaló a kommunis­ták aktivitásával foglalkozott. A pél­damutató helytállás elismerése mel­lett név szerint elmarasztalják azo­kat, akik a legutóbbi évzáró óta tudá­suk és tapasztaltságuk hasznosítá­sával lényegesen többet tehettek volna a közös feladatok érdekében. Rajtuk kívül, sajnos, nem kevés az alapvető kötelességek teljesítésé­ben rendszeresen lemaradozó sem. Ugyancsak kemény bírálatban ré­szesültek a gyűlésekről vagy a párt­oktatásról indokolatlanul távolmara­dó tagok és tagjelöltek. A huzamo­sabb ideje tartó passzivitás, illetve a komoly mulasztások miatt az idén ugyancsak megnövekszik a figyel­meztetések és a pártbüntetések száma az egész járásban. Ezenkívül több helyen tettek javaslatot az arra érdemtelenek párttagságának meg­szüntetésére is. Szintén nem egy jogos bírálat hangzott el azoknak a gazdasági vezetőknek a címére, akik továbbra is lebecsülik a dolgo­zókkal való közvetlen kapcsolattar­tás jelentőségét. Bizonyára nem vé­letlen, hogy minden esetben éppen ott kellett ezt szóvá tenni, ahol aka­dozik a termelési feladatok teljesí­tése.- Mit mutat most a járás gazda­sági mérlege?-Az ipari vállalatok és üzemek túlnyomó többsége kiegyensúlyo­zottan teljesíti az idei tervet. Komoly lemaradásra csak a Banská Bystri­ca-i Számítástechnikai Üzemek ri­maszombati részlegén került sor, ahol szeptember végén 13 millió korona hiányzott a termelési terv és 20 millió korona az árugyártás tervé­nek teljesítéséhez. Ezt az év végéig már valószínűleg ki sem egyenlíthe­tő adósságot elsősorban az egész vállalat termelési programjának bi­zonytalansága okozta. Év közben fejeződött be néhány hagyományos termék gyártása, s az újak kiválasz­tásáról késve hozott döntés nagyon megnehezítette a szükséges alap­anyagok beszerzését. A mezőgaz­daságban csupán az aratás miatt adódott némi gondunk. Ugyanis a gabonaérés utolsó szakaszában kánikula volt nálunk, kevesebb lett a gabona és ezért nem teljesíthettük a tervet. Tavaly és tavalyelőtt azon­ban rekordhozamaink voltak. Az ak­kori jelentős tervtúlteljesítéseknek köszönhetően egyensúlyban maradt a gabonatermesztés hároméves mérlege. A gazdasági eredménye­ket értékelve viszont az eddigi évzá­ró taggyűlések külön felhívták a fi­gyelmet arra is, hogy a termelésben helyenként mutatkozó nehézségek okainak nagy része az alapszerve­zetek tevékenységének hiányzó ha­tékonyságában kereshető.- Milyen módszert javasol a já­rási pártbizottság az alapszerve­zeti munka hatékonyságának fo­kozására?-Az SZLKP jb ülésein már jól bevált gyakorlat a konkrét megbíza­tások teljesítésének nyilvános szá­monkérése. Az idén februárban pél­dául, amikor a nemzeti bizottságok tevékenységét értékeltük, a jnb ke­reskedelmi, szolgáltatási, helyiipari és közlekedésfejlesztési ügyekért felelős alelnökét számoltattuk el. Az oktatásügy körülményeinek fel­mérésekor a huzamosabb időn át leggyengébb eredményeket elért két alapiskola igazgatójának kellett a já­rási bizottság tagjai előtt pontról pontra felsorolnia, hogy a konkrét megbízatások óta mit végzett el az oktató-nevelő munka színvonalának emelése érdekében. A legutóbbi plénumon pedig a mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalat, valamint a mezőgazdasági tenyész­állatokért felelős vállalat igazgató­jától kértünk részletes beszámolót arról, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés új ismereteit hogyan alkal­mazzák a gyakorlatban. Az alapszervezetek ugyanígy ösztönözhetik tagjaikat a konkrét megbízatások következetes teljesí­tésére. A nehézgépipari művek tiso- veci üzemében például már szintén rendszeressé váltak a nyilvános számonkérések. Amióta bevezették ezt a módszert, senkit sem kell pi- rongatni a mulasztások miatt. A pártfeladatok következetes teljesí­tése a termelési tervek túlteljesíté­sében is megmutatkozik. Mivel az alapszervezeti bizottsá­goknak mind az aktivitás, mind a munka hatékonyságának fokozá­sában kezdeményező szerepet kell betölteniük, már az évzáró taggyűlé­sek előkészítése időszakában gon­dos mérlegelés folyt, hogy kiknek a neve kerüljön fel a választólistára. Friss erőt képvisel a csaknem min­denütt titkos szavazással bizalmat kapott új bizottságok tagjainak egy- harmad része. Tizenhét alapszerve­zetben személycsere történt az el­nöki tisztségben is. Az eddigi évzá­rók tapasztalatait az ipari és a mező- gazdasági üzemek alapszervezetei­nek októberi, illetve novemberi ta­nácskozásain az SZLKP járási bi­zottságának javaslatai alapján re­mélhetőleg mindenütt hasznosítani fogják. LALO KAROLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents