Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-24 / 251. szám, kedd
Bútorok a 20. század első feléből Vaskohászati A kor divatja mindenre rányomja * bélyegét: öltözködésre, viselkedésre s nem utolsósorban az ember lakás- kultúrájára. Hogy milyen körülmények között éltek elődeink, megtudhatjuk, ha megtekintjük a lévai (Levice) Barsi Múzeum Polgári lakásberendezés a 20. század első felében című, több mint három hónapig nyitva tartó kiállítását, amely a Dobó kastély emeleti szobáiban kapott helyet. A termekbe vezető folyosón megnézhetjük a korabeli hálószobák, ebédlők, konyhák berendezéseinek kicsinyített másait és tervrajzait, illetve hazai és külföldi bútorokat és egyéb lakberendezési tárgyakat bemutató régi újságokat és folyóiratokat. A középréteg lakása - melyet elsősorban az úri családok; orvosok, tanárok, hivatalnokok, iparosok alkottak - általában verandából, előszobából, hálóból, dolgozó- és gyermekszobából, valamint ebédlőből állt. A berendezés a család anyagi helyzetét és az ízlését is jellemezte. A kiállítás első termében ony/ ebédlő berendezésével ismerkedhetünk meg: gazdagon terített asztal, szekrény sok porcelánnal és pohárral, fotelek, íróasztal, a falon képek, gobelinek. A hímzett térítők, abroszok, horgolt kiegészítők az asszonyok keze munkáját dicsérik. A következő helyiségben egy hálószobabútor látható. Itt is sok kiegészítő kellék - hímzések, faliképek, lámpák, női fehérnemű - van elhelyezve az ágyakon, szekrényeken és székeken kívül. A harmadik szoba egyik sarkában a veranda elengedhetetlen bútorzata, a pad és egy asztal található. Megcsodálhatunk itt egy nagyméretű órát, egy régi lemezjátszót, evőeszközöket, virágállványokat, gyertyatartókat, valamint sok értékes porcelántárgyat. A berendezések java része ajándékozás útján került a múzeum tulajdonába. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek századunk első felének lakáskultúrájába, s pontosan kidolgozott egyedi bútordarabokban gyö- nyörködhetnek. szabó Márta A fog* és szájbetegségek gyógyítása dúló esetek fejtegetése volt. Az előadók az olomouci Palacky Egyetem orvosi karáról, a Szczeczini Orvosi Akadémiáról, a Budapesti Szájsebészeti Klinikáról, a Budapesti SztoA Szlovák Orvostársaság és dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) egyesülete, valamint a Dunaszerdahelyi Járási Egészségügyi Intézet a közelmúltban hagyományos szto- matológiai napot rendezett. A tudományos értekezlet ünnepi megnyitója után három szekcióban folyt tovább a munka. Külön-külön hangzottak el előadások a fogorvosok, a fogászati laboránsok és a fogászati asszisztensek részére. Ezek témaköre ismét a sztomatoló- giai gyakorlatban ritkábban előforA fiatalok szemével Huszonhárom ifjú fotós 135 felvételét mutatták be a Moravská Trebo- vában rendezett tizedik országos biennálén, melynek elnevezése: A fiatalok szemével. Szlovákiából ketten vettek részt a kiállítást megelőző válogató versenyen, és Josef Masín, a fotóművész-szövetség központi bizottságának alelnöke vezetésével a zsűri mind a két versenyzőt különdíjban részesítette. A B kategóriában a kassai (Kosice) Róbert Bednarcík kapta a városi művelődési központ különdíját Alkotás című sorozatáért. Az A kategóriában a Hedva állami vállalat különdíját pedig a bratislavai Hajdú Endre kapta A cigányóvodában elnevezésű sorozatáért, valamint a kiállítás katalógusának címlapjára készített felvételéért. A kiállítás november végéig tekinthető meg. (benyák) matológiai Klinikáról, a Prágai Szto- matológiai Klinikáról, a Prágai Szto- matológiai Kutatóintézetből, a bratislavai I., II. és III. Sztomatológiai Klinikáról, a Martini és a Kassai (Kosice) Sztomatológiai Klinikáról, továbbá a Banská Bystrica-i Kerületi Egészségügyi Intézetből érkeztek. A tudományos rendezvény jelentősen hozzájárult a meghívott szto- matológusok tapasztalatcseréjéhez és szakmai továbbképzéséhez. Az itt szerzett ismereteket remélhetőleg sikeresen hasznosítják majd betegeik kezelése során és gyógyítómegelőző munkájuk színvonalának hatékony emelése céljából. Dr. Mikus Gábor kiállítás Az ősi vaskohászat első nyomait Csehszlovákiában a Blansko vidékén végzett régészeti ásatások tárták fel. A kohászat fejlődése összefügg a szlávok letelepedésével, fellendülése pedig a Nagymorva Birodalom idején érte el virágkorát. A nagy mennyiségű nyersvas termelése és felhasználása arra ösztönözte a kohászmestereket, hogy olvasztókemencéiket a lelőhelyek közelében építsék fel. A morva régészek a Blansko mellett Moravsky Kras vidékén Olomoucanyban nagyméretű hutát tártak fel tíz olvasztókemencével. A komáromi (Komárno) Duna Menti Múzeumban a Blanskói Járási Múzeum dokumentációs kiállítása figyelemre méltó régészeti anyaggal, a rendszeres ásatások tükrében mutatja be a metalurgia fejlődését, és áttekinthetően bizonyítja, hogy ebben a térségben már a nyolcadik századtól a tizennegyedik századig folyamatosan végeztek vasöntést és gyártottak használati és hadászati eszközöket. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg. Szuchy M. Emil Előadás a csillagokról A Csemadok dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Vámbéry Ármin alapszervezetének Fábry Zoltán Művelődési Klubja előadást rendezett Színes világegyetem címmel. Az előadó, dr. Bödők Zsigmond szólt a csillagászati kutatások fő irányzatairól. Az előadás során hallhattunk a Nap jelenlegi aktivitásáról, melynek számos káros hatása van az élővilágra. Az érdeklődők a témával kapcsolatban filmet is láthattak. Kartai Edit GYÜMÖLCSSZÜRET A nagymagyari (Zlaté Klasy) Béke Efsz-ben nagy jelentőséget tulajdonítanak a speciális növénytermesztési ágazatnak, amely egyik jó bevételi forrása - igaz az időjárástól függően - a szövetkezet konyhájának. Kajszibarackból a tervezett 9 vagon helyett 18 vagonra valót értékesítettek, ami több mint félmillió korona, őszibarackból pedig mintegy 100 ezer korona többletbevételre tettek szert. Az 53 hektár termőterületű almáskertből is megA pipázó kémény Hallgatom a híreket. Nagyobb figyelmet kell szentelni környezetünk védelmének. Nézem a városom, Losonc (Lu- cenec) közepén álló kéményt. Szép és magas, régen építették. Sejtem, hogy „ö“ nem hallgat rádiót, nem néz tévét s nem olvas újságot. Csak füstöl, pöfékel szorgalmasan, fekete koromkígyót ereget felhős és felhőtlen egünkre. Hajnalban, reggel, napközben. Nem zavarja az sem, hogy a sötét füstangyal néha a földre száll. Az utcák, a házak, a járókelők közé. Még talán büszke is rá! Hiszen így nemcsak a dermesztő égi látványban lehet gyönyörködni, hanem ,,illatát" is érezhetjük. Mondhatnánk, megszoktuk, de ezzel valahogy nem lehet megbarátkozni. ' Vannak álmaim: a kémény egyszer turisztikai látványosság lesz. Tetején egy kilátóval, amelyről friss, tiszta levegőben a város és a környék látképében lehet majd gyönyörködni. Kép és szöveg: Puntigán József lesz a tervezett 7 millió korona bevétel. Viszont a 72 hektár szőlőt teljes fagykár érte, amit az Állami Biztosító térít meg. A gyümölcstermesztési ágazat sok munkaerőt igényel, főként a szüret idején. Az efsz vezetősége számít a szövetkezet tagságára, a környező falvak lakosságára és a tömegszervezet tagjaira, akik összefogással, minimális veszteséggel segítik a termés betakarítását. Ezt tapasztalhattuk az idei almaszüreten is, mintegy 160 vagon termést közel egy hónap alatt takarítottak be. Vass Tibor mérnök, a gyümölcskertészet vezetője elmondta, hogy naponta 250-300, hétvégeken pedig 400 almaszedő munkáját irányította. A leszedett napi 5-6 vagon, hétvégeken pedig 10 vagon almát a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrofrigoron keresztül értékesítették. A szakszerű növényvédelemnek és az intenzív öntözésnek köszönhetően a termés hatvan százaléka első osztályba került. A szőlészetben szintén társadalmi összefogással folyt a termésbetakarítás. Méri István Érdeklődés és élénk vita Megalakulása óta eredményesen működik Nagyidán (Vel'ká Ida) a Kisállattenyésztők Szlovákiai Szövetségének helyi szervezete. Tagjainak száma egyre nő. Évente kiállítást szerveznek. A legutóbbi háromnapos rendezvényen házinyulakat, szebbnél szebb galambokat, különféle törpetyúkokat, kakasokat, pulykákat és színekben pompás kacsákat tekinthettek meg a látogatók a kastély udvarán elhelyezett ketrecekben. Ugyancsak nagy érdeklődést keltettek a bárányok és a nut- riák. Egy-egy példány előtt élénk vita folyt a tenyésztők és a látogatók között az állatok szakszerű etetéséről, szaporításáról és gondozásáról. Baskó János Gyermekgondozási segély K. L.: A második fiammal vagyok anyasági szabadságon. A gyermek most 15 hónapos. A nagyobbik gyermekem ötéves. A minap azt hallottam, hogy a második gyermek után havi 800 korona a gyermekgondozási segély (állítólag két évvel ezelőtt emelték ezt az összeget). Azt szeretném tudni, visszamenőleg kérhetem-e a két összeg különbözetét a munkáltatómtól. Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem. Két évvel ezelőtt valóban emelték a gyermekgondozási segélyt, de a havi 800 korona összetételű segély csak azoknak jár, akik legalább három gyermekről gondoskodnak (egy olyan gyermekről, akire jár ez a segély, s legalább két olyan gyermekről, akik például még nem fejezték be az iskolát, a jövendőbeli hivatásukra való felkészülést). Az a körülmény, hogy ön még egy ötéves gyermekről is gondoskodik csak a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát befolyásolja, mégpedig oly módon, hogy ezt a segélyt a kisebbik gyermeke első életévének betöltése után is folyósítják, míg a gyermek be nem tölti 3. életévét vagy ön nem lesz jogosult munkabérre, táppénzre stb. Állami hozzájárulás építkezőknek J. E.: Építkezni akarunk. Amikor bent jártunk a nemzeti bizottságon^azt mondták nekünk, kölcsönt is kaphatunk az építkezéshez, melyet nem kell visszafizetni. Másutt hallottunk viszont arról, hogy ez feltételekkel, kötöttségekkel jár, így például a családi ház nem örökölhető stb. A pénzre természetesen szükségünk lenne, de nem bármi áron. Éppen ezért szeretnénk, ha tájékoztatnának ezekről a feltételekről, kötöttségekről. Az állami hozzájárulás megadásának valóban vannak bizonyos, jogszabály által meghatározott feltételei. Előre kell bocsájtanunk azonban, hogy teljesen alaptalan állítás az, miszerint az állami hozzájárulás segítségével épült családi házakat nem lehet örökölni! Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesítését az építkezők szerződésben vállalják, s így pontos képet kapnak arról, milyen kötelezettségeik vannak. Márpedig az állami hozzájárulást csak akkor kell visszafizetni, ha az építkező (építkezők) megszegik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket (nem kölcsönről van tehát szó ebben az esetben, hanem támogatásról, melyet abban az esetben kell visszafizetni, ha a támogatás célja meghiúsult). A 136/1986. Tt. sz. rendelet 17. § (3) bekezdésében megállapítja, hogy az állami hozzájárulást az építkezőnek (építkező házastársaknak) csak akkor lehet megadni, ha a szerződésben kötelezi magát, hogy az építkezést az építési engedéllyel összhangban valósítja meg, mégpedig úgy, hogy teljesítve legyenek a műszaki előírásokkal megállapított feltételek, s legalább három személy számára megfelelő önálló lakás keletkezzen; hogy az építkezést úgy fejezi be, hogy a használatbavételi engedély az állami hozzájárulás megkötésétől számított 10 év eltelte előtt emelkedhessen jogerőre; hogy a családi házat vagy a személyi tulajdonú lakást nem ruházza át másra az állami hozzájárulásról szóló szerződés megkötésétől számított 10 évig, s legalább a használatbavétel engedélyezésétől számított 8 évig az illetékes járási nemzeti bizottság engedélye nélkül, s hogy az említett idő elteltéig a családi házat (lakást) tartósan lakni fogja; hogy az állami hozzájárulást visszatéríti abban az esetben, ha megszegi azon kötelességek bármelyikét, melyeket vállalt az állami hozzájárulás megadásánál, valamint abban az esetben is, ha a fent említett időtartam (10, illetve 8 év) letelte előtt a családi házat vagy lakását másra kívánja átruházni, esetleg ha az említett időtartam letelte előtt a családi ház, illetve a lakás fölötti tulajdonjoga megszűnik. Ha figyelmesen áttanulmányozza a fent idézett feltételeket, aligha talál olyant, amellyel egy családi házra, önálló lakásra vágyó házaspár ne értene egyet, vagy melynek megszegésével már az építkezés megkezdésekor számolnának, hiszen aki családi házat, lakást épít, nyilván minél előbb be is kívánja fejezni azt (tíz évnél sokkal rövidebb idő alatt), és nehezen megépített otthonától nem kíván megválni. Talán csak annak a feltételnek értelmezése okozhat problémát, hogy az építkező „visszatéríti az állami hozzájárulást, ha az említett időtartam letelte előtt a családi ház, illetve a lakás fölötti tulajdonjoga megszűnik". Énnek értelmezése során a polgári jogból kell kiindulni, mely szerint a-tulaj- donjog megszűnik a szerződéses átruházással (ezt azonban a feltételek kifejezetten említik, a járási nemzeti bizottság engedélyéhez kötik), továbbá elhagyással (amikor a tulajdonos eldobja magától a dolgot, „szélnek ereszti", veszni hagyja), ami gyakorlatilag szintén nem jön számításba, ugyanúgy, mint a dolog elvesztése, az elbirtoklási idő elteltével (amikor valaki más tekinti magát jóhiszeműen tulajdonosnak - ám ezzel szemben az építkező védekezhet, sőt érdekében áll védekezni az elbirtoklás ellen). A tulajdonjog azonban megszűnik, megszűnhet büntetőjogi rendelkezések alapján (ha a büntető bíróság kimondja a vagyonelkobzást stb.), valamint akkor, ha a tulajdonos jogellenes cselekményével megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a dolgot szokásos módon használja, s ellentétben állna a társadalom érdekeivel, hogy a dologgal továbbra is rendelkezzen (ezt a rendelkezést alkalmazzák általában az emigránsok vagyonára). A tulajdonjog megszűnik kisajátítással is (ilyen esetben viszont a kisajátítási kártalanításból fizetheti vissza az építkező az állami hozzájárulást). A polgári jog elmélete szerint a tulajdonjog megszűnik a tulajdonos halálával (a tulajdonjog az örököseire száll át), s egyes esetekben válással, illetve a házastársi osztatlan közös tulajdon megosztásával is. Ezekkel az esetekkel számolva a rendelet kifejezetten megállapítja, hogy az állami hozzájárulást nem fogják visszakövetelni, ha a házastársak által vállalt kötelezettségeket legalább egyikük teljesíti és az építmény használatba vételét már engedélyezték. A családi ház örökölhetőségével kapcsolatos félreértés valószínűleg a 74/1989. Tt. sz. rendelet rendelkezéseinek félreértelmezéséből indul ki. Az említett rendelet ugyanis egy új feltétellel egészítette ki az állami hozzájárulás megadásának feltételeit. E szerint az építkező (házaspár) az állami hozzájárulásról szóló szerződés megkötésekor egy további szerződést is köt a járási nemzeti bizottsággal, az ingatlanvagyon átruházásának korlátozásáról, amelyben arra kötelezi magát, hogy az állami hozzájárulás visszatérítésének kötelezettsége keletkezése esetében az örököseire is kiterjedő joghatállyal vállalja, hogy a családi házát (lakását) nem ruházza át másra a járási nemzeti bizottság jóváhagyása nélkül, s egyetért azzal is, hogy az állami hozzájárulást csak azt követően utalják át kamatmentes számlájára, hogy az ingatlan átruházását korlátozó szerződést regisztrálja az illetékes állami közjegyzőség. Mindent összefoglalva tényleges, számottevő hátránnyal nem kell számolniuk, ha igénybe veszik az á|lam által nyújtott építkezési támogatást, azaz nem fizethetnek rá. A rendelet, mint a 74/1989. Tt. sz. módosító rendelkezés is utal rá, kifejezetten számol azzal, hogy a családi háznak (a személyi tulajdonú lakásnak) örökösei vannak, minden alapot nélkülöz tehát az a feltételezés, hogy az állami hozzájárulás felhasználásával épített családi házat nem lehet örökölni. Ami ezzel kapcsolatban vitatható, az csupán annyi, hogy követelik-e majd az állami hozzájárulás visszatérítését, ha a felhasználásával épült családi ház valamilyen természeti csapás következtében megsemmisül (ami azonos a tulajdonjog megszűnésével, hiszen' a megsemmisült családi ház fölött senkinek nem lehet tulajdonjoga), esetleg ha az építkezők-házasok az állami hozzájárulásról szóló szerződés, illetve a használatba vétel engedélyezésétől számított 8 év eltelte előtt mindketten meghalnak (vagyis megszűnik tulajdonjogi minőségük), mert ez az esetleg kiskorú örökösökkel szemben aligha lenne méltányos eljárás. (m-n.) ÚJ SZ 6 1989. X. \
