Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-21 / 249. szám, szombat
A CSKP Központi Bizottsága 15. ülésének vitája JUSTINA RADIMSKA, a CSKP KB póttagja, a Spolana Neratovice vállalat raktárosa Az országos minősítés, szerint a Mélníki járás a Mladá Boleslav-i, a Berouni és a Kolíni járással együtt a környezet állapota szempontjából az átlagosnál rosszabb területek közé tartozik. A járás alapvető részét, összesen 59 község kataszterét a szövetségi kormány már 1980-ban károsított területté nyilvánította. Tudjuk, hogy a levegőt a nagyüzemeken kívül a családi házak helyi fűtése, valamint a kisebb üzemek, például a cukorgyárak kazánházainak üzemeltetése is szennyezi. Erre utal a kén-dioxid helyi felhalmozódása is, amely a téli hónapokban a nyáron tapasztalható szint többszörösére növekszik. E helyzet megoldása nem lesz egyszerű, s jelentős pénzügyi ráfordítást igényel. Kulcsfontosságú feladatnak tartjuk Mélník és Kra- lupy nad Vltavou távfűtési rendszerének kiépítését. A mélníki hőerőműből kiinduló hővezetékre már most is egyre több létesítményt és lakóházat kapcsolnak rá. Kralupyban kidolgozták a hóvezeték építésének műszaki terveit, Neratovicében a hóvezetékes hőellátás kiépítése a befejezéshez közeledik, Kostelec nad Labemben pedig kidolgozták a gázellátás műszaki terveit. A helyzetet azonban csupán saját erőnkből nem tudjuk megoldani. Meg kellene például gyorsítani a mélníki hőerőmű kénmentesítésére irányuló munkákat. Az eredetileg javasolt technológia nem volt elég hatékony. Az új megoldás ugyan 70 százalékos hatékonyság elérését helyezi kilátásba, de a befejezés határideje csupán a mélníki hőerőmű számára is 1998-ra van tervezve. Ezzel nem lehetünk elégedettek, nemcsak a sokáig tartó kivitelezés miatt, hanem főleg azért, mert az erőmű egész teljesítményének csupán negyedrészéről van szó, jóllehet fokozatosan az egész erőművet Prága fűtésére fogják átállítani, s 990 megawattos teljesítmény kénmentesítésére még az ezredforduló utáni időszakra sincs kidolgozva koncepció. A Mélníki járásban a környezetvédelem helyzete több szempontból is nyugtalanító. Annak ellenére, hogy jó minőségű ivóvízforrással rendelkezünk, melynek jelentősége a járás határait is meghaladja, mégis az a helyzet, hogy csaknem 25 ezer lakosunk olyan helyi forrásokból van ellátva, amelyek minősége kifogásolható, főleg a mezőgazdasági termelés által előidézett nitráttartalom miatt. Ezért a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum nálunk is rendszeres figyelmet fordít arra, hogy fokozatosan mérsékelje a gazdasági tevékenység kedvezőtlen környezeti hatásait. Nem csekély költséggel épülnek a szilárd alapzatú trágyatelepek és silóvermek. Az ilyen jellegű fejlesztés elsősorban a veszélyeztetett talajvizú körzetekre irányul. A 8. ötéves tervidőszak első három éve alatt már több mint 62 millió koronát fordítottunk erre a célra. Bizonyos problémákat azonban nem tudunk a saját elképzeléseink szerint megoldani, s olyanok is vannak, amelyeket nem tudunk csupán a saját erőnkből dűlőre vinni. Az általános beruházási moratórium keretében például a járási székhelyen az új Labe-híd építését is le kellett állítani, annak ellenére, hogy az ún. nagyjavítások keretében a jobb parti hídfő már megépült, s az építők a várost megkerülő külső útvonal építésének befejezéséhez közeledtek, amely döntő mértékben csökkentette volna a városon belüli levegőszennyezést és zajártalmat. Én ezért úgy vélem, hogy ezt a hidat is az ökológiai építkezések közé kell sorolni. Komoly politikai problémát jelent számunkra a CSSZK Belügyi és Környezetvédelmi Minisztériumának azon javaslata, melynek értelmében a 9. ötéves tervidőszakra a környezeti szempontból ká- rosítottnak nyilvánított területeket az 1980-ban meghatározott 59 kataszteri területről csupán Kralupy, Mélník és Neratovice városok közigazgatási területeire kell korlátozni. Abban a helyzetben, amikor a CSSZK kormányának utasítására bevezettük a környezetszennyezés mérésének és előrejelzésének a rendszerét, s amikor állampolgáraink tudnak és beszélnek arról, hogy a mélníki hőerőmű kénmentesítése későbbre van halasztva, s hogy nem mérséklődött az ipari termelés intenzitása, sót a Spolana vállalat sok milliárd koronás új beruházásokat tervez, s hogy a Mélníki járás a légzószervi megbetegedések száma szempontjából első helyen van a Közép-csehországi kerületben, s gyermekeinknél fél évet késik a csontozat beérése stb., a minisztérium új javaslatát elfogadhatatlannak tartjuk. A helyzet komolyságát az is fokozza, hogy folyamatban van a CSSZK Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumában egy új rendelet kidolgozása, mely szerint a környezetvédelmi szempontból nem károsított környezetben élő gyermekek csak kétszer mehetnek az erdei iskolába, egyszer óvodából és egyszer az alapiskolából. Eddig az volt a helyzet, hogy gyermekeink gyakorlatilag minden tanévben látogathatták a kéthetes erdei iskolákat. Reméljük, hogy a CSSZK kormánya gondosan mérlegre teszi ezeket az összefüggéseket, valamint a környezet károsítottá nyilvánítására vonatkozó döntések politikai súlyát. Jómagam a Spolana vállalatnál vagyok alkalmazva és Neratovicében lakom. Ez a fiatalok városa és sok itt a zöldövezet. Aki hozzánk látogat, úgy láthatja, hogy elégedettek vagyunk, mindenünk megvan, a helyzet azonban más. Hatalmas vegyipari vállalatunk fejlődésére mindig büszke voltam. Egyre inkább nyugtalanít azonban, hogy a nagy igyekezet és a jelentős beruházások ellenére nem sikerül megfelelő mértékben elhárítani a nehézvegyipari termelés nem kívánt környezeti hatásait. A viszkózszál egyedüli termelői vagyunk, mi gyártjuk a legtöbb kaprolaktámot is, s ezek a gyártástechnológiák főleg gáznemú anyagokkal szennyezik a levegőt. Ugyanakkor ezek a termékek a népgazdaság számára pótolhatatlanok, mert a legfontosabb textilipari nyersanyagok közé tartoznak. Az 1976-os évben nagyon jó vízügyi törvényt fogadtunk el. örülünk annak, hogy a Spolana soha nem folyamodott kivételért a törvény rendelkezései alól, de milyen a helyzet a többi Labe menti vállalatnál a Spolana fölött? Új törvény készül a hulladékokról is. Ennek érvényesítése jelentősen megterheli majd, már nem a népgazdaság, hanem az állami vállalatok és a szövetkezetek költségvetését. Mint tudjuk, a 8. ötéves tervidőszakra 17 milliárd koronát irányoztunk elő ökológiai beruházásokra. Kérdés azonban, hogy a tervező bizottságok kialakították-e a feltételeket a kivitelezőknél. Járásunkban például szeptember óta a levegő tisztaságának védelmére az észak-csehországihoz hasonló szabályozási rendszer van érvényben, a jelzőrendszerek beszerzéséhez és üzembe helyezéséhez azonban hiányzanak a szükséges pénzeszközök. Tisztában vagyunk azzal, hogy az egykor nagy- rabecsült vegyipar népszerűsége fokozatosan csökken, s nem nézhetjük közömbösen, hogy a fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek a vegyiparban végzett munka iránt. Ennek mi, vállalati dolgozók is okozói vagyunk. A munkafegyelem színvonala nem kielégítő, s a technológiai fegyelem megtartásában is hiányosságok vannak. Ha ezeken a szakaszokon javulást érünk el, ezzel a környezeti feltételek javítását is elősegíthetjük. Az ökológiai problémák sikeres és célszerű megoldását a területi szervek is elősegíthetik, mégpedig azzal, hogy helyesen fogják irányítani az ökológiai politikát, hogy az egyes járások között ne kerüljön sor súrlódásokra az egyébként helyesen megtervezett szemétlerakatok, víztisztítók és hulladékégetők elhelyezésére vonatkozó döntések miatt. Gyakran az egyetértés hiánya is késlelteti az ökológiai beruházások kivitelezését. A Spolana esetében például komoly problémát jelentett az ártalmas hulladékanyagok elhelyezése, jelenleg pedig a hulladékégető elhelyezése okoz gondot. Tudatában vagyunk annak, hogy a környezetvédelmi előírások egyre szigorúbbak lesznek. A vállalatoknak ezért idejében gondoskodniuk kell arról, hogy a megváltozott feltételek között is eredményesen működhessenek. Nem engedhető meg, hogy a jelenleg épülő új üzemek tíz-tizenöt év múlva környezetet károsító tényezőkké váljanak. A gazdaság fejlettsége a vegyipar fejlettségében is megnyilvánul. Az ökológiai szempontok érvényesítése világszerte növekedni fog. Egyetértek azzal, hogy az ökonómia és az ökológia ugyanannak az érmének az oldalait képezik, vagyis elválaszthatatlanok egymástól. A Spolana vállalatnál és lakótársaim körében szerzett tapasztalataim viszont arra utalnak, hogy ezt az érmét jobb fémből és kifejezőbb rajzolattal kell verni. STEFAN RYBÁR, a CSKP KB tagja, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára Bratislava Prágával és az Észak-csehországi kerülettel együtt környezetvédelmi szempontból a legnagyobb mértékben sújtott területek közé tartozik. Szlovákia fővárosára is érvényes az a megállapítás, hogy a gazdaság extenzív fejlesztésének a környezetre gyakorolt hatását nem a megfelelő időben és kellőképpen hatástalanították. A helyzetet jelentősen nehezíti az a tény, hogy Bratislava gyorsan fejlődik mind gazdasági, mind pedig demográfiai szempontból. Konkrét példákkal bizonyítható, hogy a környezetvédelem terén eredményeket is elértünk. Már 10 évvel ezelőtt progresszív módszert kezdtek alkalmazni a szilárd háztartási hulladék megsemmisítésére, lényegesen csökkent a Csallóköz föld alatti vizeinek szennyezettsége, néhány környezetre káros termelési ágat a városon kívülre helyeztek, jelentős környezetvédelmi létesítmények építését kezdték meg, a petrzalkai szennyvíztisztító üzembe helyezése után olyan helyzetet érünk el, amikor a várost elhagyó összes víz először a városi tisztítókon megy keresztül. Most a fő gondot a levegő szennyezettsége jelenti. A bratislavaiak port, valamint kén- és nitrogénoxidokat lélegeznek be. A város egyfelől büszke az Inchebára, másfelől viszont valamennyien fizetünk azért, hogy Bratislava a vegyipar központja. A város keleti részén áthaladó turista megjegyzi magának Bratislava e nem éppen vonzó képét és szagát is. Az utóbbit a Slovnaft égetőben keletkező gázokon kívül nagyobbrészt a kén-dioxid és a kénmonoxid okozza, amely a Georgi Dimitrov Vegyiművek mű- selyem-gyártásának következtében kerül a levegőbe. Ez a részleg az egyik legnagyobb háború utáni beruházás volt. Az elmúlt 40 év alatt technológiáját egyszer sem rekonstruálták vagy korszerűsítették. A termelés műszaki és ökológiai színvonalának emelésére ugyan a vállalat terjesztett elő javaslatot, de ezt nem vették figyelembe. A levegő tisztaságával kapcsolatos műszaki normák megszigorítása után a viszkózselyem gyártása már nem felel meg ezeknek a normáknak, ami több mint 20 millió korona veszteséget jelent évente. A gazdasági követelményeken kívül ez a termelés lényegesen akadályozza a város további területi fejlődését is. Az SZSZK kormányának rendelete alapján 1995-ig le kell állítani. Tudatában vagyunk annak, hogy ez hatással lesz a textiliparra. Azonban a döntés mellett ki kell tartanunk, mert a környezetvédelmi károk és a politikai következmények még nagyobbak lennének. A megoldást abban látjuk, hogy a termelő- csarnokokat korszerű termelésre használjuk fel. A vegyi üzem polipropilén csövek és nagy szilárdságú poliolefin fonalak gyártását tervezi. Ez nemcsak az egészségesebb környezethez járul hozzá, hanem hasznára válik a népgazdaságnak is. A bratislavai városi pártbizottság is nagy figyelmet fordít a környezetvédelemre. Ülésén a közeljövőben ezt a kérdést vitatjuk meg. Az előterjesztésre szánt anyagokból világosan kitűnik, hogy a gazdaság strukturális átalakítása, a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentése játszik meghatározó szerepet a környezetvédelem javításában. A levegő egyik legnagyobb szennyezője a városi tömegközlekedés és általában a gépkocsiforgalom. Általa évente több mint 30 ezer tonna szennyező- anyag kerül a levegőbe. Ezért fordítunk oly nagy figyelmet az úthálózat teljes kiépítésére. Ilyen szempontból környezetvédelmi építkezésnek tekintjük a negyedik bratislavai hidat. Meg kell azonban KAREL URBÁNEK állapítani, hogy ifjúságunk ezen a téren még adós. A híd építésén több külföldi fiatal vesz részt, mint hazai. Bratislavában olyan szervezeti rendszert kell kiépíteni, hogy rugalmasabban és hatékonyabban lehessen irányítani a várost a konkrét környezeti helyzet alapján. Lényegében már kiépítettük a műszeres figyelőhálózatot. A 9. ötéves tervidőszakra a Nemzeti Front fővárosi szervezete környezetvédelmi végrehajtási programot hagyott jóvá. Támogatjuk a környezetbe való beavatkozás nyilvános megítélését, a Nemzeti Front választási programjának és a környezetvédelmi akcióknak az összekapcsolását. Keressük a közös hangot a Nemzeti Front szervezeteivel, amelyek őszintén törekszenek a gondok konstruktív megoldására. Egyértelműen elutasítjuk azonban azokat az egyéneket és csoportokat, akik, illetve amelyek a környezetvédelmet a szocializmus lejáratására akarják felhasználni. A környezet alakítása és védelme minden állampolgár ügye. Mindent meg kell tennünk azért, hogy ne csak néha foglalkozzunk vele, hanem minden vállalat és szervezet tevékenységének részévé váljon. . URBANEK, a CSKP KB tagja, a Csehországi Pártmunkát Irányító Bizottság elnöke Egy év telt el bizottságunk megalakítása óta. Kötelességemnek tartom tájékoztatni a központi bizottságot ennek tevékenységéről, munkája eredményeiről, azokról a problémákról, amelyek a munkájával kapcsolatban megnyilvánultak és még most is tapasztalhatók, s azokkalis, amelyeket már megoldottunk. A párttagok és a pártonkívüliek ennek a pártszervnek a tevékenységét érdeklődéssel figyelik. Erről tanúskodik egész sor olyan levél, amelyet nekünk címeznek mintegy visszhangként a nyilvánosságra hozott határozatokról, s az azt megelőző tanácskozásokról. A bizottság, annak apparátusa a kezdeti tevékenység során tapasztalt konszolidációs folyamatok - a viszonyok kikristályosodása a hatásköri letisztázódás - után olyan munkaformákat és munkamódszereket kezdett érvényesíteni, amelyek összhangban vannak a CSKP KB 9. ülésének határozataival. Minden egyes ülésünk napirendjére tűzzük a politikai és gazdasági helyzet megvitatását. Az egyes elvtársaknak lehetőségük nyílik felhívni figyelmünket a problémára, általánosítani ezek megoldásának módjait és azok a kérdések, amelyek meghaladják hatáskörüket, azokat a bizottság apparátusa segít megoldani, szükség esetén a központi bizottság egyes osztályaival együttműködve. A bizottság tagjait ugyancsak tájékoztatjuk a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének állás- foglalásáról az egyes időszerű politikai kérdésekkel kapcsolatban. Fő feladatunknak tekintjük, hogy érvényt szerezzünk a gyakorlati életben a központi bizottság egyes szervei határozatainak, mégpedig politikai eszközökkel. Ebben a tekintetben koordináljuk és összefogjuk a kormányban, a Cseh Nemzeti Tanácsban és a többi központi köztársasági szervben, beleértve a Nemzeti Frontot és az ebbe tömörülő társadalmi szervezetek illetékes szerveit is, dolgozó kommunisták tevékenységét. Anélkül, hogy túlbecsülném munkánk eredményeit, az elmúlt egyéves időszak alatt, felelősségem teljes tudatában állíthatom, hogy kezdeményező módon segítjük a központi bizottságot a gazdasági és társadalmi átalakítás, valamint a szocialista demokrácia fejlesztése politikája megvalósításában. Véleményt nyilvánítottunk az állami vállalatok alapításával a termelési, kutatási és kereskedelmi bázis szerkezeti felépítésének változásaival kapcsolatban, s arra törekedtünk, hogy a pártbizottságok munkája és tevékenysége jellegében megelőzze és így befolyásolja a történéseket. A területi pártszervekkel és az alapítókkal együtt részt vállaltunk az igazgatóválasztások és a dolgozókollektívák tanácsai megválasztásának előkészítéséből. Nem kevés pozitív, de negatív tapasztalatot is szereztünk, s hallhattunk egymásnak ellentmondó véleményeket is. Annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakra reális kiindulási alapok álljanak rendelkezésünkre, helyesnek tartjuk, ha az igazgatóválasztások tapasztalatait és ismereteit helyesen, objektív módon értékeljük. A központi szervek apparátusában dolgozók létszámának csökkentésével egyidejűleg ellenőriztük, hogy miként végzik munkájukat a kommunisták, a vezető beosztású dolgozók és az egyes alapszervezetek. A jelenlegi időszakban arra törekszünk, hogy az újraformálódó kollektívák felkészüljenek az új feltételek között végzendő munkára, s hogy tevékenységük formája és munkamódszerei megfeleljenek az új gazdasági mechanizmus működési követelményeinek. A bizottság munkatervébe besoroltuk az egyes ágazatoknak az új feltételek közötti hatékony működésére való felkészülése ellenőrzését is. Megvitattunk néhány elvi jelentőségű anyagot is. Ezek közül a legfontosabbnak tartjuk a Cseh Szocialista Köztársaság 2005-ig szóló gazdasági és szociális fejlődésének tervezetét. Ezzel kapcsolatban a bizottság a fejlesztési elemek megoldására helyezte a fő hangsúlyt. Elsősorban a gazdaságnak azokról a szerkezeti változásairól van szó, amelyek a hazai nyersanyagok felhasználását szorgalmazzák, a saját kutatás és a magasan képzett munkaerő eredményeire építenek, a nyersanyag-, energia- és szállítási igény csökkentését tartják szem előtt, figyelembe véve a gazdaság növekvő alkalmazkodó képességét a nem szocialista országokba irányuló exportba történő bekapcsolódás területén. Másodsorban: a tudományos-műszaki fejlődés minél szélesebb körű alkalmazását tartjuk fontosnak. A harmadik helyen említeném meg a nemzetközi munka- megosztásba való bekapcsolódás magasabb szintjének követelményét a vállalkozás nemzetközivé tétele elvének betartásával. Negyedszer: fontosnak tartjuk az új gazdasági mechanizmus érvényesítését, s úgyszintén az életszínvonal emelkedése ösztönző funkciójának teljes mértékű kiaknázását. Támogattuk a javasolt célkitűzéseket, amit elsősorban a szolgáltatások, az egészségügy, a kultúra, de elsősorban a Cseh Szocialista Köztársaság területén a környezeti viszonyok számottevő javítása érdekében tettünk. Fokozott figyelmet szentelünk a központi bizottság és saját határozataink teljesítése ellenőrzésének. A miniszterek, és vállalatigazgatók elszámoltatásával - amelyen részt vesznek az üzemi pártbizottságok, vagy az állami vállalatok pártbizottságainak elnökei - vizsgáltuk azokat az intézkedéseket, amelyekkel a belpiaci ellátást az egészségügy, az iskolaügy javítását akartuk szolgálni és ily módon már háromszor is foglalkoztunk a komplex lakásépítés kérdéseivel. A legkomolyabb problémák és hiányosságok valamennyi kerületben az egészségügy és a komplex lakásépítés területén gyülemlettek fel, de hasonló a helyzet a fővárosban, Prágában is. Ráadásul ezek ismert problémák, amelyek megoldása már néhány év óta napirenden van és éppen ez az a tény, ami kedvezőtlenül befolyásolja a társadalom politikai légkörét. Hogy a komplex lakásépítés komoly hiányosságai a jövőben már ne ismétlődhessenek meg, Vávra elvtársnak az építőipari és építésügyi miniszternek már feladatul adtuk, hogy a felelős dolgozókkal szemben a jobbítás érdekében alkalmazzon megfelelő intézkedéseket. Olyan intézkedések kidolgozására és elfogadására van szükség, amelyek megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a lakásépítés irányítása hatékonyabbá tételéhez. Pártbizottságunknak az a véleménye, hogy az illetékes szerveknek mielőbb ki kellene dolgozniuk és jóvá kellene hagyniuk a lakáspolitikai elképzeléseket és dönteniük kellene arról, hogy mekkora lehet a kilencedik ötéves tervidőszak során felépíthető lakások mennyisége. A döntés gyorsaságán múlik többek között a tervdokumentációk előkészítésének minősége, a helyszíni felkészülés és főként valamennyi szállító termelési kapacitásainak összehangolása. Politikai szervező munkánk állandó része a párt káderpolitikája, mégpedig a központi bizottság 7. ülése határozatainak szellemében. Mindenekelőtt végrehajtottuk a nómenklatúrában szereplő káderek komplex értékelései határozatainak ellenőrzését. Egészen pontosan 264 elvtárssal beszélgettünk el, s a komplex értékelések határozatait kiegészítettük és időszerúsítettük a gazdasági mechanizmus átalakítása biztosításának szükségleteivel összhangban figyelembe véve a centrum tevékenységében bekövetkező változásokat is. Ezzel meg akartuk teremteni annak feltételeit, hogy a központi szervekben dolgozó vezető beosztású elvtársak aktivitását fokozzuk, de ugyanezt céloztuk meg az állami vállalatok esetében is. Ezekben - ahol ez szükséges - javasoljuk az időszerű káderpolitikai változtatásokat is. Eddig 83 funkcióban hajtottunk végre a bizottság hatáskörébe tartozó változtatást. Elvárjuk a kommunistáktól és a vezető beosztású dolgozóktól egyaránt, hogy saját területükön érvényesítsék a központi bizottság 7. ülésének a kádermunka minőségének javításáról szóló határozatait. Ezért többek között a jelenlegi időszakban ellenőrzéseket végzünk annak érdekében, hogy megállapítsuk a szóban forgó határozatokból eredő feladatokat a Cseh Szocialista Köztársaság kormányának szintjén, miként alkalmazzák. A kádermunkával kapcsolatban megállapíthatom, hogy ami a káderrendtartás elveinek teljesítését illeti, nem merülnek fel problémák a pártban a társadalmi szervezetekben és a nemzeti bizottságokban a káderkérdések megoldása során, s ez összhangban van a központi bizottság 12. ülésének pártbizottságunkra vonatkozó határozatával. Voltak azonban olyan esetek is, hogy egyes vezető beosztású dolgozók országos hatáskörű funkció betöltésére tettek javaslatot a központi bizottságnak a mi bizottságunk véleménynyilvánítása nélkül, vagyis ellentétben azokkal a jóváhagyott elvekkel, amelyek a területi pártszerv tevékenységére vonatkoznak. A bizottság apparátusa rendszeresen bevonja tevékenységébe a tisztségviselők aktíváit, akik a közvetlenül irányított üzemi bizottságokban és pártalapszervezetekben dolgoznak. Számos alapszervezet bizottságának tevékenységét értékeltük alaposan és az így szerzett tapasztalatok alapján a differenciált irányításra és segítségnyújtásra vonatkozó határozatokat fogadtunk el. Az üzemi bizottságok és a központi bizottságok alapszervezeteinek elnökeit rendszeresen tájékoztatjuk a CSKP KB Elnökségének, Titkárságának és a mi bizottságunknak a tanácskozásairól. Azonban a szóban forgó pártfunkcionáriusok közül többen nem tudják megfelelő mértékben alkalmazni az így szerzett információkat az egyes pártbizottságok és az alapszervezetek tagsága tájékozottságának elmélyítésében és a pártonkívüliekkel végzett tömegpolitikai munkában. Negyedévenként egyszer közös tanácskozásokat tartunk, amelyeknek fő feladata a pártalapszer(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZŐ 4 1989. X. 21.
