Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-03 / 233. szám, kedd
I nincs hiány Napjainkban sok szó esik a kultúráról, vagy éppen hiányáról, de alig lehet valamit olvasni az önkéntes falusi könyvtárosokról. Pedig ók megérdemelnék az elismerést. A legtöbb kis faluban ők a kulturális élet egyetlen mozgatóerői az alapiskola mellett, ha ugyan az is van. Könyvtárosként eltöltött több évet tudhatok magam mögött, de sajnos nem javul a könyvtárak és könyvtárosok helyzete. Több helyen nincs biztosítva a terem téli fűtése, megoldásra vár a takarítás, hogy a könyvespolcok hiányáról ne is beszéljek. A könyvtárosok lelkesedésében sincs hiány, csak elkelne nekik egy kis anyagi támogatás is. Végezetül hadd említsek meg néhányat az önkéntes könyvtárosok közül, akikkel a tiszacsernyői (Őier- na nad Tisou) központi könyvtár vezetőjeként évek óta sikeresen együttműködöm, remélve, hogy a jövőben megkapják a munkájukért járó elismerést. Makkai Éva óvónő Ágcsernyőben (őierna), dr. Gilányi Sándor tanító Bélyben (Biel'), Jabrik Katalin háztartásbeli Nagytárkány- ban (Veiké Trakany), Balogh Irén vasutas Kistárkányban (Maié Trakany) és Pólyi István lakatos Baty- tyánban (Bot'any) látja el szabadidejében lakhelyén a könyvtárosi teendőket. Vágási Zsuzsa Autóbörze először A Honvédelmi Szövetség bussai (Bu- áince) alapszervezete leginkább kinoló- giai szakkörének aktív tevékenységével hívta fel magára a figyelmet. Meglepő, hogy ez a szakkör vállalta a napokban autóbörze megrendezését is. A széles körű progpagáció eredményes volt. A rendezők mintegy kilencven helyet jelöltek ki az autóknak, ám 160 autótulajdonos érkezett és 1600-an váltottak jegyet az Ipoly menti községben először rendezett autóbörzére. Hogy mennyi autó talált új gazdára, azt már nem kísérték figyelemmel a rendezők, de a próbaút részére kijelölt szakaszon gyakran feltűnt egy-egy személygépkocsi. Egyébként nagy volt a kereslet a pótalkatrészek, főleg ajtók és sárhányók iránt. Bodzsár Gyula A tét: a gyár jövője Nemrégiben a gömörhorkai (Ge- merská Hörka) Gömöri Cellulóz és Papírgyár állami vállalatban járt Rudolf Schuster, a Kelet-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke és Juhász Pál, a Rozsnyói (Rozna- va) Járási Nemzeti Bizottság elnöke. Látogatásuk célja a vállalat fejlesztési programjának és a gyártási berendezések állapotának, megismerése volt. A technológiai berendezések megtekintése után környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoztak. Leszögezték, hogy feltétlenül szükséges megoldást találni az elöregedett berendezések felújítására, a munkalehetőség megtartására Gömör- horka körzetében. A felvételen (balra) Bodnár András igazgató kíséretében Rudolf Schuster és Juhász Pál megtekintik a gyártási részlegeket. Kép és szöveg: Ambrúzs Ágnes Szlovákiai turnéja alatt két mesével vendégszerepeit a kassai (Koáice) Csehszlovák-Szovjet Barátság Házában a Kijevi Állami Bábszínház héttagú csoportja. A Szovjetunió legrégibb, 62 éve fennálló bábszínházának küldöttsége már másodszor jár hazánkban. Tavaly zllinai sikeres vendég- szereplésükért a Csehszlovák Újságírók Szövetsége nagydíját nyerték el. Jolana Nováková felvétele mm Nincs fontosabb az ember épségénél Ezzel a címmel jelent meg az Új Szó szeptember 19-i számában Gazdag József írása a Michalovcei járásban végzett közúti ellenőrzésről. Őszintén szólva az ilyen rendőrségi témájú cikkeket olvasva úgy érzem, eléggé sablonosak. Valóban sok az olyan jármű, főleg tehergépkocsi, amely nem felel meg a közúti forgalom előírásainak: kopottak a gumiabroncsok, hiányoznak a tartalékégők. Az oknyomozó riportnak nagyobb hord- ereje lenne a járművezetők szemszögéből is, mint egy olyan írásnak, amelyben a rendőri munkát tárjuk az olvasó elé, statisztikai adatokkal tűzdelve. Tapasztalatból ismerem a helyzet kritikusságát, mivel nem egy raktárossal, anyagbeszerzővel vitattuk meg a dolgot, és sajnos ez a valóság. A fent említett dolgok valóban hiánycikkek. Egyetértek azokkal a gépjárművezetőkkel, akik azt állítják: ha nem mennek ki az útra, küldenek helyettük mást, ők pedig a műhelybe kerülnek kevesebb fizetésért, mert a szállítás nem állhat meg. Ha a rendőr valóban szigorúan venné az előírások megtartását - ami a kocsik műszaki állapotát illeti - akkor sok jármű vesztegelne. De ez nem megoldás. Ez nemcsak helyi jellegű gond, s ezen a helyzeten sürgősen változtatni kellene az illetékeseknek, hogy minél kevesebb baleset legyen az utakon, amire a cikk írója is utal. Zagyi József rendörfőhadnagy Kárpitos kisiparosok A lakásszövetkezeti tagság felmondása F. E.: 1985-ben léptem be a járási lakásépítő szövetkezetbe. Befizettem a tagfelvételi díjat és a 3000 korona alapbetétet. Lakást azonban mindmáig nem kaptam a szövetkezettől. Ezért írásban értesítettem őket, hogy a szövetkezetből kilépek és visszakövetelem a befizetett összegeket. Eddig nem válaszoltak. Hová forduljak? Egyelőre még várjon, mert a szövetkezeti tagsága még nem szűnt meg. A lakásszövetkezet tagjának jogában áll ugyan felmondani, de a tagsága csak a naptári év végén szűnik meg (tehát december 31 -én). Arról, hogy a befizetett összegekből mit kaphat vissza és mikor, a szövetkezet alapszabályzata rendelkezik. A Mintaalapszabályzat szerint a beiratkozási (vagy tagfelvételi) díj a szövetkezet vagyonává válik. Ezért azt a szövetkezet tagja nem követelheti vissza a tagsága megszűnése után sem. A beiratkozási díjat a lakásszövetkezet csak annak köteles visszafizetni, akit nem vett fel tagjai sorába. A tagság megszűnése után azonban a lakásszövetkezet volt tagja visszakövetelheti a tagsági alapbetétet (3000 korona). A Mintaalapszabályzat szerint a visszatérítéshez való jogigénye (ha a tagsága valóban megszűnik az idén) egy hónappal az évi kimutatás jóváhagyását követően keletkezik, vagyis valamikor a jövő évben. A lakásszövetkezet ugyan egészen kivételes esetekben visszafizetheti a tagsági alapbetétet (vagy annak egy részét) hamarabb is, ez azonban nem kényszeríthető ki, nem követelhető. Öröklési illeték M. P.: Tizennyolc éve vagyok járóképtelen rokkant. Az édesapám nemrég halt meg. Hagyatéki tárgyalás még nem volt, de úgy hallottam, hogy mivel a rokkantsági nyugdíjamon kívül más jövedelmem nincs, valamiféle kedvezmény illet meg az öröklési illeték kiszabásánál. Azt szeretném tudni, valóban létezik-e ilyen törvény? '• A közjegyzői illetékekről szóló 139/1984. Tt. sz. törvény, és a végrehajtó rendelete nem tartalmaz ilyen rendelkezést. Tudomásunk szerint azonban az SZSZK Pénzügyminisztériuma az SZSZK Igazságügyminisztériumával való megállapodás után azokat a rokkantakat mentesítette a közjegyzői illeték alól, akiknek rokkantsági nyugdíja nem haladja meg a havi 2000 koronát, tagjai az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetségének és a 255/1946. Tt. sz. törvény alapján nemzeti felszabadító harcban való részvételt igazoló tanúsítvánnyal rendelkeznek. A közjegyzői öröklési illeték alóli mentesség megilleti az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetsége azon tagjának túlélő feleségét is, aki a 255/1946. Tt. sz. törvény alapján a nemzeti felszabadító harcban való részvételt igazoló tanúsítvánnyal rendelkezett akkor is, ha a túlélő házastárs nem rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat élvez, amely az esetleges özvegyi nyugdíjjal együtt nem haladja meg a havi 2000 koronát, és ha az öröklés tárgyát az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetsége azon tagja utáni hagyaték képezi, aki a 255/1946. Tt. sz. törvény szerinti tanúsítvánnyal rendelkezik. Más személyek a kerületi bíróság elnökénél kérelmezhetik a közjegyzői (öröklési) illeték alóli teljes vagy részleges engedélyezését a törvény szigorának enyhítése vagy ellentmondásossága következményeinek elhárítása céljából, feltéve, hogy az illeték nem haladja meg a 20 ezer koronát. Magasabb összegű illetékek alóli kedvezményt az SZSZK Pénzügyminisztériuma engedélyezhet az SZSZK Igazságügyminisztériumával való megállapodás után. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ezeknek a kedvezményeknek engedélyezésére nem keletkezik senkinek alanyi joga. Az engedélyezés iránti írásbeli kérvényben az általános adatokon kívül (a kérvényező neve stb.) fel kell tüntetni, milyen kedvezmény engedélyezését kérelmezi, s miben látja a törvény szigorát, esetleg ellentmondásosságát. Az említett kedvezményektől némileg eltérő „kedvezmény" az, hogy az adós kérelmére a végrehajtási hivatalnok (esetleg a bíróság elnöke) engedélyezheti a részletfizetés kedvezményét, ha az adósnak komoly hátrányt okozna az illeték egy összegben való befizetése. Bizonyos rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a kiszabott és behajtható illetéket (követelést) el is engedhetik (részben vagy teljesen). Erről a járásbíróság elnöke dönt, ha késedelmi illetékről, vagy jelentéktelen követelésről van szó, esetleg a kerületi bíróság elnöke, ha a közjegyzői illeték összege meghaladja a 10 ezer koronát. Elbirtoklás D. L.: Nemrég meghalt a férjem édesapja. Akkor tudtuk meg, hogy egy olyan földet is örököltünk, amelyet 1940 óta valaki más használ. Visszaköveteltük tőle, de ő azt mondta, hogy bíróságilag fogja elbirtokolni. Mi ebbe nem tudunk belenyugodni, mert úgy véljük, attól, hogy valaki valamit használ, még nem lesz tulajdonos, csak úgy, ha megveszi. Az illető pedig nem vette meg ezt a földet. Amikor 1940-ben építkezni kezdett, másoktól is elkérte a beltelkeket, de hogy miben állapodtak meg, azt nem tudjuk. Valóban igaza van, ha valaki valamit csak használ, attól még nem válik tulajdonossá. Ha azonban azt a „valamit" abban a tudatban használta, hogy megilleti a tulajdonjog, a korábbi jog lehetővé tette, hogy tulajdonjogot szerezzen. Ezt hívták (és hívják) elbirtoklásnak. A Szlovákia területén 1951-ig érvényes régi magyar szokásjog szerint elbirtoklással szerzett tulajdonjogot az, aki az ingatlant sajátjaként, háborítatlanul, 32 évig (az államkincstárral szemben 100, az egyházzal szemben 40 évig) birtokolta. 1951. január 1 -tői hatályba lépett az első csehszlovák Polgári Törvénykönyv, amely szintén ismerte az elbirtoklás fogalmát, de a korábbitól kissé eltérő módon szabályozta. Az ingatlanokat az új szabályozás szerint 10 év alatt lehetett elbirtokolni. A törvény az elbirtoklási idő folyása szempontjából szigorúan megkövetelte a birtoklás jogosságát. Jogos birtokosnak pedig azt tekintették, aki tekintettel az eset valamennyi körülményére jóhiszemű volt abban, hogy az ingatlan megilleti őt (vagyis, jogosan vélte, hogy ő az ingatlan tulajdonosa). Az, aki csak kölcsönkérte az ingatlant, természetesen nem hivatkozhatott jóhiszeműségre, elbirtoklásra. Kételyek esetében azonban azt feltételezték, hogy a birtoklás jogos. Az 1950. évi Polgári Törvény- könyv 566. paragrafusa egy átmeneti rendelkezést tartalmazott arra vonatkozóan, hogyan kell számítani a korábbi szokásjog alapján kezdett elbirtoklást, illetve mikor ér az véget. Az említett rendelkezés szerint az 1951. január 1-je előtt megkezdett elbirtoklási idő, az új rövidebb idő elteltével ért véget (ha az kedvezőbb volt a jogos birtokos szempontjából), de azzal a megkötéssel, hogy ezt a határidőt 1951. január 1 -tői számították. így például az 1940-ben megkezdett elbirtoklás befejezéséhez és a tulajdonjog megszerzéséhez elegendő volt, ha „az illető" 1951. január 1 -tői birtokolta 10 évig jogosan és jóhiszeműen az ingatlant. A tulajdonjog szempontjából ilyen esetekben nem bír perdöntő jelentőséggel az, kinek a neve szerepel a telekkönyvben, illetve az ingatlan-nyilvántartásban. A levelében említett személy (esetleg annak jogutódjai, például örökösei) az ingatlan fekvése szerinti járásbíróságra beadott keresetlevelükben kérhetik, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a tulajdonjogot elbirtoklással megszerezték. Tehát nem bíróságilag birtokolnák el, mert a bíróság csupán a múltban megtörténi eseményt (keletkezett jogot) állapítaná meg iteietében és nem olyan jogot, amely jelenleg még nem létezik. Ezzel természetesen nem kívánjuk minősíteni azt, hogy a birtoklás jogos volt-e vagy sem. Ez ténykérdés, melyet a bíróság a bizonyítási eljárásban vizsgál majd, ha perre kerül a sor. A birtoklás jogosságának vizsgálatánál természetesen rendkívül fontos az 1940-ben kötött megállapodás. -m. nLelkesedésben A vendégek megismerkedtek a vállalat kedvezőtlen gazdasági helyzetével is, mivel az egész évre tervezett 31 millió korona veszteség mellett 200 millió korona teljesítmény ellenére sincs biztosítva távlatilag a vállalat jövője. Tekintettel arra, hogy a vállalat jövőjéről a döntés már két évtizede húzódik, bár az utóbbi három évben hatékony változások tanúi lehettünk, a vendégek közvetítését kértük a felsőbb szervekhez - az SZSZK Erdőgazdasági, Vízgazdálkodási és Fafeldolgozó Ipari Minisztériuma, illetve a kormány - két fontos kérdésben: med- , dig lehet üzemeltetni az elöregedett szulfitcellulóz-gyártó berendezést, és milyen reális nyersanyagbázisra építheti jövőjét az állami vállalat. A lakosság igényeinek kielégítéséhez, a szolgáltatások javításához nagy mértékben hozzájárulnak a magánvállalkozók akik a nemzeti bizottságok engedélyével nyújtanak különböző szolgáltatásokat, elsősorban olyan szakmában, amelyet kevesen művelnek. Galántárí (Galanta) másfél év után több mint harmincan nyújtanak különböző szolgáltatásokat főállásban. Ez nagymértékben hozzájárul a szolgáltatások kiszélesítéséhez és minőségük javításához, öt lakosnak a nemzeti bizottság kárpitosszakmára adott engedélyt. Közülük kettőt, a Bartos házaspárt, a Sport utcai családi házban találtuk meg. Ők tavaly januártól végeznek kárpitozást. A szakmát a bútorgyárban jól elsajátították, amiről a megrendelők elégedettsége tanúskodik. Nincs kötött munkaidejük, hiszen csaknem egész napokat töltenek műhelyükben. Sokféle munkát végeznek - ülőgarnitúrákat, sarokpadokat, üléshuzatokat készítenek, valamint tehergépkocsi- és traktorüléseket javítanak. A felvételen Bartos Jenő és felesége munka közben. Kép és szöveg: Oláh Gyula ÚJSZ 6 1989. X. :
