Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-18 / 246. szám, szerda

A CSKP Központi Bizottsága 15. ülésének vitája (Folytatás az 5. oldalról) kívülállók egyaránt - indultak az erdőkbe, hogy fát ültessenek, rendet tegyenek, összegyűjtsék a hulla­dékot, patakokat tisztítsanak, önként, anélkül, hogy ezért bárminemű jutalmat vártak volna. Lelkesedé­süknek köszönhetően született meg a CSSZK-ban a Brontoszaurusz mozgalom, amelyet Szlovákiában tíz évvel ezelőtt az Élet fája mozgalom követett. Az ifjúsági szövetség igyekszik a fiatalok környezetvé­delem iránti rendkívüli érdeklődését támogatni és kiterjeszteni. A fiatalok cselekvési és vállalkozási kedvét semmiképpen sem gátoljuk. Ellenkezőleg, számítunk alkotókészségükre és ötleteikre. Más­részt pedig semmit sem hagyunk a véletlenre, mert tudjuk, hogy a fiataloknak a természethez fűződő viszonyában manapság minőségi változásokra van szükség. Környezetünk formálása és védelme ma már a közép- és főiskolai tudományos tevékenység egyik leggyakoribb témacsoportja. Figyelmet fordí­tanak rá a fiatal tudósok nyári iskolái, egyre nagyobb teret kap a fiatal természettudósok központjainak munkájában, a pionírszervezetekben és az ifjúsági tudományos-műszaki kiubok tevékenységében. A SZISZ szakbizottságaiban és aktíváiban számos vízügyi szakember, vegyész, biológus, orvos és technikus dolgozik, akik felvilágosítanak, tanácsot adnak és segítenek. Tudatában vagyunk, hogy a megelőzés sokkal hatékonyabb és főleg olcsóbb, mint például a nemtörődömség, könnyelműség és ismerethiány okozta károk felszámolása. Szövetségünk környezetvédő bizottságai sok ja­vaslatot tesznek arra vonatkozólag, hogy az ember mi módon őrizheti meg a maga számára egészsé­ges környezetét. Meggyőződésünk szerint a fiatalok kötelessége és joga szövetségünk szervei és szer­vezetei közvetítésével az állami szervekhez, társa­dalmi szervezetekhez, ágazati minisztériumokhoz, vállalatokhoz fordulni, hogy a lakóhelyüket és vidé­két alapvetően befolyásoló beavatkozásokról szóló tárgyalásokon és döntésekben partnerek legyenek. Hasonlóan vélekedünk a természeti kincsek kihasz­nálásával kapcsolatos akciókban való részvételünk­ről is. Nem maradunk ki a szürke hétköznapok környezetvédelméből sem, hiszen az egyszerű gon­dokat saját erőnkből is megoldhatjuk. Az ökológiát illetően igyekszünk jó gazdaként viselkedni, aki gondol a jövőre. Jó példaként szolgál erre a SZISZ központi, majd némely járási bizottsá­ga által tavaly létrehozott környezetvédelmi alap. Az említettek is azt bizonyítják, hogy a fiatalok széles­körűen kiveszik részüket a környezetvédelmi gon­dok megoldásából, s hogy érdekeltté lehet őket tenni a konkrét környezetvédő akciókban. A környe­zetvédelmi alapokhoz nemcsak szövetségünk tag­sága járulhat hozzá, hanem bárki, aki akar. Akár saját munkájával, akár pénzadománnyal. A központi környezetvédelmi alap a SZISZ ökosorsjegyeinek köszönhetően az elmúlt napokban már több mint 2,5 millió koronára növekedett. Ezt a pénzösszeget felhasználása első szaka­szában a sumperki és a fehér-kárpátöki gazdasá­gokban fogják a hagyományos módszerektől eltérő, a lehető legkevesebb vegyi anyag felhasználását igénylő növénytermesztésre felhasználni. Továbbá egy hagyományos iparosszakmák oktatására szol­gáló iskola építésére a Cérna Hora-i keskeny nyom­távú vasút területén, egy ökocentrum létesítésére Slovenská Lupőában és a prágai vegybiztonsági központ fenntartására. Számtalan példával lehetne bizonyítani, hogy fiataljaink többsége vonzódik a természethez, nem közömbös számára környezete és szereti hazáját, s mindezt kifejezésre is tudja juttatni. Ezért fel kell számolni a formalizmust, a nemtörődömséget, amelybe fiataljaink még mindig lépten-nyomon üt­köznek. Joggal várják azt is el, hogy az ökológiai kérdésekről nyílt tájékoztatást kapjanak. Anélkül ugyanis nem lehet nevelőmunkát végezni, sem megelőző intézkedéseket tenni. Az igazság elhall­gatása vagy a valóságos adatok bárminemű elferdí­tése csak hatványozza a gondokat, és lelohasztja a fiatalokban a lelkesedést. Hasonlóan meg kell nevezni azokat, akik ökológiai károkat okoznak, s azt is, milyen büntetést kapnak ezért, illetve megszabni, milyen konkrét intézkedések történnek a károk felszámolására. A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy a termelési folyamatok környezetre gyakorolt hatásának javítása társadalmi szempont­ból nagy jelentőségű, de emellett nagyon költséges is. A környezetvédelmen azonban nem lehet takaré­koskodni. A rövid ideig tartó spórolás hosszú távon okoz veszteségeket. Ráadásul az ökológia kérdése fontos összetevője gazdaságunk szociális irányvo­nalának. Ami nem felel meg az ökológiai igények­nek, az árt, és egyre inkább ártani fog a társadalom szükségleteit tekintve is. A nagyvárosokban és némely járásban egyre- másra jönnek létre az ökocentrumok, ahol össze­gyűjtik és véleményezik a fiatalok arra vonatkozó javaslatait, hogy miképpen lehetne jobban védeni környezetünket, a természetet, segíteni az embe­reknek. Ifjúsági szövetségünk tudomásul vette, hogy az említett komoly kérdésekben minőségi változá­sokra van szükség. Ezek közül többet megoldunk majd a SZISZ egy hónap múlva sorra kerülő orszá­gos konferenciáján, amelyet az ifjúsági mozgalom további fejlődése szempontjából különösen jelen­tősnek tartunk, hiszen ott majd azt szeretnénk körvonalazni, milyen szervezet lesz a jövőben szö­vetségünk. Vagyis milyen változásokra van szükség tevékenységében az átalakítással és a demokrati­zálással kapcsolatosan, amelyekkel jövőnk is összefonódik. Olyan fontos kérdésekben is dönteni fogunk, mint a szervezetünk programjára és az alapszabály kidolgozására vonatkozó javaslatok. Teljes egészében szeretnénk visszatérni az ifjúsági szervezet legjobb hagyományaihoz, összetartani mindazokat a fiatalokat, akik szeretnék aktívan elő­segíteni a további szocialista fejlődést és hazánk védelmét is. A demokratikus alapelvekhez igazodva jobban tiszteletben kell tartani és alkalmazni a gye­rekek és az ifjúság szociális és korhatár szerinti csoportjaira, valamint érdeklődésére tekintettel levő, széleskörűen differenciált megközelítés elvét. Alap­vető változásokra kerül sor szervezetünk gazdálko­dásában is. Az új gazdasági mechanizmus érvénye­sítése a Szocialista Ifjúsági Szövetségre is vonatko­zik. Szervezetünk gazdasági önállósága érvényesí­tésének megfelelően csökkentjük kiadásainkat, ta­karékoskodni fogunk mindenütt, ahol csak lehet. Emellett sokoldalú segítséget nyújtunk a fiataloknak, a szövetség alap- és gazdasági szervezeteinek vállalkozókészségéhez, illetve a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk az e téren adott lehetősége­ket. Azt bizonyítandó, hogy nem akarunk egyre többet kérni a társadalomtól, felajánlottuk, hogy a jövő évben 4 százalékkal kevesebb pénzzel támo­gassa az állam a SZISZ Központi Bizottságát. LUDMILA MARKOVÁ, a CSKP KB tagja, a Kacinai Efsz (Kutná Hora-i járás) állattenyésztési ágazatának vezetője Az eltelt időszak eredményei azt mutatják, hogy a Kutná Hora-i járásban sikerült megakadályozni a levegőbe kerülő szilárd szennyezőanyagok meny- nyiségének növekedését, a vizek további szennye­ződését, és fokozódott a termőtalaj védelme is. Mindeddig azonban nem történt alapvető változás a nagyobb fűtőértékú tüzelőanyagok használatára való áttérésben, a víztisztító állomások építésében és a szilárd hulladékok megsemmisítése terén. Ebből következik, hogy az eddigi eredmények nem kielégítőek, s a hiányosságok felszámolásának las­sú ütemét a lakosság joggal kritizálja. Annak ellenére, hogy a Kutná Hora-i járás a leve­gő minőségét tekintve a Közép-csehországi kerület viszonylatában a legkevésbé veszélyeztetett, mégis komoly lokális szennyeződés tapasztalható a Sáza- va mentén és a járási székhelyen is. Erről tanúskod­nak az ipari és mezőgazdasági vállalatoknak, üze­meknek kirótt egyre emelkedő bírságok, amelyek ezelőtt átlagosan évi 160 ezer, de ebben az évben már 200 ezer koronát is elértek. A hiányosságok felszámolása az állami vállala­toktól, elsősorban a ŐKD-tól, a Svittől, a Cemolen Humpelectől és a Chvaleticei Hőerőműtől, valamint az illetékes ágazatok vezetőitől az új gazdasági szabályzókra támaszkodva megköveteli a műkö­désben lévő berendezéseknek, jobb tüzelőanyagok alkalmazásával történő hatékonyabb korszerűsíté­sét, és a szűrőberendezések felszerelését. Uhlírs- ké-Janovice és Zruce nad Sázavou körzetében kiépítendő nagynyomású gázvezeték a Cseh Szo­cialista Köztársaság közlekedési és távközlési, ipari, mezőgazdasági és élelmezésügyi, belügyi- és kör­nyezetvédelmi minisztériumától az építkezések be­ruházási költségei és az anyagi eszközök összevo­nása terén, beszámítva a városok és a községek érdekelt üzemeinek tüzelőanyagelosztását is, na­gyobb kezdeményezőkészséget követel. Hasonló hozzáállást kell foganatosítani a gázvezeték kiépíté­sének megoldásában a járás más területein is. Nagyon nehéz megmagyarázni a polgároknak, így van ez például falunkban Mikulásban is, hogy a be­vezetett gáz csak a nagyfogyasztókat és nem a ház­tartásokat szolgálja. Járásunkban komoly ökológiai gondokat jelent a vízgazdálkodás. Vezetékes vízzel csak a lakosság 61 százalékát látjuk el. S így e téren a Közép­csehországi kerület legelmaradottabb járásai között vagyunk. Az ivóvíz minőségének javítását ezért csak részlegesen sikerül biztosítani. Sázava köz­ségben a vízminőség főleg a nyári időszakban jelent gondot. Tekintetbe véve, hogy a folyóból származó vizet a hozzáférhető technológiával nem lehet ivásra alkalmassá tenni, az idén tartálykocsik segítségével kellett az ellátást biztosítani, s a védelmi övezetet a Sázava egész vízgyűjtőterületére ki kellett terjesz­teni. A megoldást a Zelivkától induló önálló vízveze­ték kiépítésében látjuk. A mezőgazdasági szövetkezeteket érintő kör­nyezetvédelmi törvények nagy igényeket támaszta­nak velünk szemben. Számos polgártársunk a hiá­nyosságok legnagyobb forrásának a mezőgazdasá­got tartja, kritikájuk gyakran a nagyfokú műtrágyá­zás és a vegyi növényvédő szerek használatára korlátozódik. Ez azonban lényegesen összetettebb, az egész népgazdaságot érintő probléma. Példa­ként szeretném említeni szövetkezetünkben a leve­gőszennyezésnek a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés intenzifikálására gyakorolt hatását. Az emisszió okozta károk nálunk elérik az évi 3 millió koronát. Szövetkezetünkben teljes mértékben tuda­tosítjuk a környezet védelme'iránti felelősségünket, s ezért nagy figyelmet szentelünk koncepciózus megvalósításának. A környezetvédelmi problémák megoldása a me­zőgazdasági termelésben nemcsak átfogó intézke­déseket jelent, de ezek közé soroljuk az agrotechni­kát, s a közterületeken fenntartott rendet is. A mező- gazdaságot általában a peszticidek és más vegy­szerek növénytermesztésben való nagy mértékű használatáért kritizálják. Ezért alkalmazásuknál fo­kozni igyekszünk a dolgozók felelősségérzetét, és szakképzettségét. Bizonyítható, hogy ma a mező- gazdasági termelés eredményei kétharmadában az ipari termelés tényezőinek nagyságától, minőségé­től, és időben történő alkalmazásától függenek. A jövőben vegyészeinktől új, a természetet kevésbé károsító készítményeket várunk. Ez a mezőgazda­ság intenzifikációjának egyetlen útja. Ami azonban mind a mai napig megoldatlan, az a mezei utak és árkok mentén élő gyomnövények irtása. A mező- gazdaság mindeddig nem rendelkezik az ilyen terü­leteken alkalmazható gépekkel, annak ellenére, hogy árkok gondozására alkalmas technikát gyárta­nak. A problémát ezért valamelyik racionalizációs műhelyünkben új géptípus kifejlesztésével szeret­nénk megoldani. A néhány felsorolt példa segítsé­gével szerettem volna bemutatni, hogy a Kutná Hora-i járás mezőgazdászai tudatosítják a környe­zet iránti felelősséget. De más ágazatok hatékony segítségére is szükségünk van. JAROSLAV ONDRÁCEK, a CSKP KB tagja, a Kelet-csehországi Szénbányák zacléri «lan Sverma Bányájának fővájára Amióta kitanultam, vagyis 1958 óta a zacléri Jan Sverma Bányában dolgozom a Trutnovi járásban. A járási székhely a Krkonose lábánál terül el, s így joggal nevezik Trutnovot a Krkonose kapujának. Ez a hegység pótolhatatlan szerepet játszik. Nemcsak a környékbeliek pihenését és üdülését szolgálja, hanem a köztársaság más területén élőkét is, főleg a prágaiakét. A környezetvédelem javítása érdekében Trut- novban és az egész járásban az utóbbi időben a porícíi hőerőműből központilag biztosítják a hőel­látást. A forró vizet szállító vezeték üzembe helye­zésével létrejött a központi hőszolgáltatás helyi rendszerének alapja. Gyakran egymással ellentétes nézetekkel találkozunk arra vonatkozóan, hogy gaz­dasági és környezetvédelmi szempontból hogyan lehet a legelőnyösebben megoldani ezt a kérdést. Gazdasági szempontból 1 Gigajoule (Gj) energia társadalmi költsége a szenet felhasználó hőerőmű esetében 30-60 korona, a gáz, olaj, vagy villanyá­ram esetében pedig 140 korona. A porícíi erőmű­ben, amely a Kelet-csehországi Szénbányák ala­csony kéntartalmú szenét égeti, 1 Gj költsége 30 korona. Környezetvédelmi szempontból a káros anyagok mennyisége az alkalmazott üzemanyagtól, különösen a kéntől és az égetőberendezések mű­szaki megoldásától függ, beleértve a szűrőket is. Az erőműveket fokozatosan felújították a villanyáram és a hő kombinált termelésére. A munkák részeként új, 99,85 százalékos hatékonyságú, korszerű elekt­romosszűrőket építettek be. A korom gyakorlatilag tökéletes felfogása és a 0,6 százalékos kéntartalmú feketeszén égetése jelentősen hozzájárul a környe­zet javításához járásunkban. Jelenleg a hővezeték-hálózat hossza 111 kilo­méter, és a szocialista szektoron kívül 6815 lakást fűt. Folyik az Úpice hóvezeték építése, elkészült a gőzvezeték Svoboda nad Úpouból Jánské Lázné- ba, s tervezik a 100 megawatt teljesítményű Pofici -Hostinné gőzvezeték építését. Mindez elsősorban tüzelőanyag-megtakarítást jelent, még a porícii erőmű alacsonyabb kihasználá­sa mellett is 36 ezer tonnát. Ezt a mennyiséget nem kell kibányásznunk, szállítanunk és elégetnünk. A helyi kazánházak pótlása évente 240 ezer tonna barnaszén megtakarítását jelenti, s így csökkennek a káros hatások is. Jánské Lázné fűtőrendszerének a helyi gázkazánról a porícíi erőmű gőzvezetéké való átkapcsolásával évente a jelenlegi több mint 18,5 ezer kilogrammról 5400 kilogrammra csökken a nitrogénoxid mennyisége. Súlyos problémát jelent, hogy a hőfogyasztás a rendszer szállítási lehetőségeinek csupán 57 százalékát veszi igénybe, s a hostinnéi Krkonosei Papírgyár miután önálló állami vállalat lett, pénzhi­ány miatt lemondott arról a szándékáról, hogy rá­kapcsolódjon a rendszerre. E lehetőség elszalasztá­sa következtében keletkezett károk egyértelműen azt mutatják, hogy meg kell valósítani a hőellátási terveket, s ezeket az építkezéseket ökológiai építke­zéseknek kell tekinteni. Amellett vagyok, hogy a nemzeti bizottságoknak a környezetvédelem terén sokkal nagyobb jogkörük legyen, sőt vétójoggal is rendelkezzenek arra az esetre, ha a gazdálkodó szervezetek pusztán gazdasági szempontból cse­lekszenek a környezetvédelem rovására. Ezen a té­ren kemény, de igazságos gazdasági szabályozókra és büntetésekre van szükség. Eljött az ideje annak, hogy levonjuk a megfelelő" következtetéseket, ha valaki nem teljesíti a határozatokat és intézkedése­ket. Azok, akik utánunk jönnek, ugyan olvassák majd, hogy a dolgokat húsz éve bíráljuk, indokoljuk, ám a helyzet egyre rosszabb. Mielőbb önálló független központi szervet kell létrehozni a környezetvédelemről való komplex gon­doskodás céljából. Olyan jogkörrel kell felruházni, amely szavatolja, hogy az évezred fordulóján kézzel­fogható eredményeket tudjon felmutatni a környezet javításában. 1 A Kelet-csehországi Szénbányák azon bánya- vállalatok közé tartozik, ahol rosszabb körülmények között folyik a munka, ezért dotációra van szüksé­gük. Ha a gazdasági szabályozók hatására be kell zárni a bányákat, mivel a többi által produkált- nyereségből kellene őket dotálni, ez sok problémát fog okozni. Bűn lenne nem kihasználni a természet kincseit. Az alacsony kéntartalmú szénről és arról a szénről van szó, amely gyakorlatilag az erőmű mellett van, és nemcsak a környezetvédelmet old­hatja meg, hanem a határvidéken élők szociális biztonságérzetét is erősítheti. Gondjaink vannak a Sztahanov Bánya építésének befejezésével is. Bár ez kötelező állami feladat, a 9. ötéves tervidő­szakra biztosított szükséges pénzeszközökből még 350 millió korona hiányzik. LUMÍR HANÁK, a CSKP KB tagja, a CSKP képviselője a Béke és Szocializmus című folyóiratnál A világ- és az európai helyzet semmiképpen sem alakul idillikusán, mégha az új politikai gondolkodás­nak reményt keltő eredményei vannak is. Nem jutottunk túlságosan messze még attól a megállapí­tástól, melyet Genfben Gorbacsov tett Reagannal tartott első találkozójukon: korunkban a háború atomháborút jelentene, és az az élet megszűnését okozná a Földön. Ha öt évvel ezelőtt a világkatasztrófa elhárításá­hoz 12 előtt öt perccel láttunk hozzá, akkor most e 12. órától hét percre vagyunk. Gorbacsov figyel­meztetett bennünket, hogy a helyzet bonyolult lesz, és nincs helye az eufóriának. Kevésbé sikeressé­günk oka technológiai elmaradottságunkban van. Jobban ráfizetünk erre, mint ahogy gondoltuk. Ez már nemcsak az a tény, hogy Bécsben lényegében beleegyeztünk az emberi jogok burzsoá értelmezé­sébe. Ez sokkal rosszabb. Az imperializmus nem hagyott fel a szocializmus megsemmisítésének cél­jával, és közülünk senki se kételkedjen abban, hogy Csehszlovákia elleni támadásait most megsokszo­rozza. Nem feltételezzük, hogy háború tör ki. Az imperialista erők békés konvergencióra töreksze­nek és a szocializmusnak a kapitalizmusba való békés beolvasztására, s mindezt a demokrácia zászlaja alatt. Szívesen halljuk azt a megállapítást, hogy a poli­tikai helyzet nálunk egészében véve stabil és a nép a párt politikáját követi. Mindezek ellenére azt mon­dom - csak ne nagyon reménykedjünk, örülnék annak, ha innen mindnyájan úgy távoznánk, hogy erősebb lenne bennünk a szocializmus iránti törté­nelmi felelősség tudata, mint amikor idejöttünk. Nehezen értelmezhetem a szocializmus megújítá­saként mindazt, ami Lengyelországban és Magyar- országon történik. Nem tekinthetjük ezt olyasminek, amit a Szovjetunióban üdvözölni kellene, még ha igyekszem is megérteni szovjet elvtársaink belső gondjait. A párt ezirányú külföldi aktivitásával kap­csolatos javaslatomat átadtam az illetékes bizott­ságnak. Ugyancsak átadtam javaslatomat a határozati javaslat első pontjának megváltoztatására. Ellen­zem az egész beszámoló jóváhagyását, mégha az az elnökségnek a főtitkár által előterjesztett javasla­ta is. Javaslom: hagyjuk jóvá a kongresszus előtti feladatokat, amelyek a beszámoló zárórészében kaptak helyet, s hagyjuk jóvá a Központi Bizottság Elnökségének a 14. ülés óta végzett tevékenységét. A környezetvédelem problémáival már előttünk csaknem valamennyi társadalmi szervezet foglalko­zott. Megvitatta a Nemzeti Front és a kormány. Meg kell jegyeznem: a nálunk tapasztalható kritikus hely­zet valószínűleg kivételesnek számít Európában. Megvan ennek az iparosításban található történelmi oka. Az atomfegyverek szovjet birtoklásához és a szocialista országok jó harci felkészültségéhez nagyban hozzájárult nehéziparunk, nyilván ez aka­dályozta meg a háborút, melyet az imperialisták az ötvenes évek derekára terveztek. Vállalnunk kell a felelősséget az elmúlt 20 évért is. Ma azonban a helyzet más: a nemzetközi helyzet nem fenyeget háborúval, az új politikai gondolkodás számunkra lehetővé teszi a termelés átalakítását és szerkezet- váltását. Nem kendőzhetjük el, hogy a bonyodalmak óriásiak. Technológiánk elmaradottsága, termelé­sünk irányvételének elavultsága nyomasztó. Azon­ban az átalakítást hittel és annak tudatában kezdtük, hogy az nem lehetséges demokratizálás nélkül. Tudjuk, hogy a környezet állapota nálunk rossz. Megengedtük - ez érvényes az egész világra - a természet olyan durva kizsákmányolását, hogy az megbosszulja magát. Az embernek bocsánatot kell kérnie a természettől, hogy az újra kegyeibe fogadja, és ismét része lehessen, különben együtt a természet halálával az ökológiai halál várja. Ez globális, az egész emberiséget fenyegető veszély, mely Damoklész kardjaként függ az emberiség feje fölött. Úgy gondolom; hogy a mi kötelességünk tájékoz­tatni a nyilvánosságot, az ökológiai veszélyekről, mivel csupán így érti meg és segíti aktívan a CSKP politikáját. Ezt szem előtt tartva nyújtottam be kiegé- 'szítésemet a határozati javaslathoz. Nem cseleked­hetünk a nyilvános tájékoztatással ellentétben. Ugyancsak hazafias együttműködésre kell felhív­nunk országunk valamennyi állampolgárát, a termé­szet és a nép egészségének megvédésére. Ugyan­így kell eljárnunk nemzetközi téren is. ÚJ SZÍ 6 1989. X. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents