Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-17 / 245. szám, kedd
A CSKP Központi Bizottsága 15. ülésének vitája JOSEF RÍMAN akadémikus, a CSKP KB tagja, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke Tudományunknak az a küldetése, hogy előre kialakítsa a szocialista társadalom ésszerű fejlődését elősegítő ismereti és módszertani hátteret. Ezért a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia kutatási kapacitásainak nem csekély részét már több mint 15 év óta az ökológiai ismeretek elmélyítésére, valamint a környezet formálásával és védelmével kapcsolatos feladatok teljesítésére fordítja. A CSKP XV. és XVI. kongresszusa közti időszakban ^ központi és kerületi pártszervek hatékony támogatásával létrehoztuk az akadémia prágai, dél-csehországi, dél-morvaor- szági és észak-morvaországi szakosított ökológiai munkahelyeit. Hasonlóan a Szlovák Tudományos Akadémia is kialakította a biológiai-ökológiai tudományok központját. Az ökológiai alapkutatásba fokozatosan az akadémia más munkahelyei is bekapcsolódtak, főleg a biológiai, a vegyészeti, a fizikai és műszaki tudományok, valamint a geológiai és az űrkutatás, továbbá a társadalomtudományok, az állami és jogi, a gazdasági és a szociális tudományok területéről. A kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának meggyorsítása céljából a 7. ötéves tervidőszakban, az alapkutatás állami terve keretében két ökológiai célprogram megfogalmazására került sor, az egyik a CSSZTA, a másik az SZTA hatáskörében, ökológiai szempontból azok az eredmények is jelentősek voltak, amelyek a mezőgazda- sági, élelmiszer-ipari és egészségügyi célprogramok teljesítéséből következtek. A 8. ötéves tervidőszakban a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatokkal összhangban tudományunk további haladást ért el az ökológiai kutatásban. Az alapkutatás állami terve keretében az ökobiológiai tudományok önálló programként fejlődtek tovább, s ebben külön irányzatot képviselt az erdészeti ökológiai kutatás. Erre azért került sor, mert az ökológia rendkívül széles területű tudomány, amely a szerves lények és a környezet közti viszonyokat tanulmányozza, ezért számos szakágazatra tagozódik, s bonyolult ágazatközi kapcsolatai vannak. Alapkutatásunk természetesen saját ökológiai rendszereink tanulmányozására összpontosítja a figyelmet, emellett azonban a táj, az ország, s az egy kontinens kereteit is meghaladó, magasabb rendű ökológiai rendszerek kutatását sem hagyja figyelmen kívül. Alapkutatásunk úgy kezeli a környezetet, mint kulcsfontosságú gazdasági tényezőt, amely egyre intenzívebb hatást fog gyakorolni az újratermelési folyamatokra, nemcsak az egyes országok feltételei között, hanem globális, világméretű viszonylatban is. Ezt az irányzatot azok a népgazdasági veszteségek is indokolják, amelyek a környezet károsításából következnek, s amelyek a károk megtérítésére és a helyzet javítására fordított társadalmi költségeket is leszámítva a nemzeti jövedelemnek mintegy hét százalékát teszik ki. Az ökológiai alapkutatást emel- ' lett az a körülmény is bonyolítja, hogy azt egyre szélesebb összefüggésekben kell folytatni, közvetlen kapcsolatban az alapvető életfeltételeket alkotó bioszféra állapotával. A bioszféra állapota számos olyan fizikai és kémiai jelenség függvénye, amelyek a geoszféra, a litoszféra, s a Földet körülvevő gázburok, benne az ionoszféra között zajlanak le, s amelyekre a napenergia és a kozmikus energia is kihatással van. Ezt a szempontot nem választhatjuk el az egyes országok specifikus ökológiai problémáitól. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ökológiai problémákat teljes összességükben egy ország nem képes sem elméletileg, sem gyakorlatilag megoldani. Ez abból következik, hogy az egyes részleges ökoszisztémák közvetlenül kapcsolódnak a világ globális ökoszisztémájához, amely ma a tudományos-műszaki fejlesztés ökológiai szempontból helytelen irányzatai következtében kritikus helyzetbe jutott. Ezek a helytelen irányzatok ugyanis nem vették figyelembe, hogy bolygónk helyi és globális forrásai, valamint regenerációs képességei korlátozottak. Tudományunknak az ökológia magasabb szintű értelmezéséből kell kiindulnia. Ebben azokra a szakágazatokra támaszkodik, amelyek által észrevehetően elősegítheti a globális ökológiai problémák megoldását. Ilyen szakágazatoknak tekinthetjük a geofizikát, a légkör fizikáját és a csillagászati fizikát, ökológiai alapkutatásunk helyzetét értékelve elmondhatjuk, hogy az utóbbi 15 év alatt - a világviszonylatban tapasztalható szinthez viszonyítva aránylag szerény eszközeilátottsága mellett - olyan eredményeket ért el, amelyek nemzetközi mércével mérve is figyelemre méltók, s társadalmi szempontból elismerhetően hasznosak. Tudományunk már két éve részt vesz a globális környezeti változások kutatásával foglalkozó nemzetközi tudományos tanács munkájában. A szocialista országok tudományos akadémiai ökológiai együttműködési programot készítenek elő, s a CSSZSZK és a Szovjetunió együttműködési kormányprogramja is előirányozza a közös ökológiai kutatást. Tudományunk külföldön is elismert magas szakmai színvonalon vesz részt ezekben a munkákban. ökológiai kutatásunk eredményeit a párt- és az állami szervek többször is felhasználták már döntési tevékenységükben. Példaként megemlíthetjük a Észak-csehországi kerület ökológiai fejlesztési koncepcióját, a védett területnek nyilvánított Tre- bon-vidék gazdálkodási rendszerét, az Óriáshegység, a Jizerai hegység és a Beszkidek környezetvé- , delmi programját, vagy a CSSZTA részvételét annak a döntésnek az előkészítésében, hogy ne kerüljön sor a krivokláti víztározó és erőmű megépítésére. Jelentős részt vállalt a Szlovák Tudományos Akadémia is a Gabcíkovo-Nagymarosi Vízlépcső- rendszer megépítésének tudományosan megalapozott ökológiai előkészítésében, amely elősegítette a szövetségi kormány egyértelmű álláspontjának kialakítását, ökológiai alapkutatásunk eredményei hozzájárultak a környezeti diagnosztika fejlesztéséhez is. A CSSZTA Tájökológiai Intézetének prágai munkahelyén például 1978-ban három állandó műszeres mérőállomást helyeztek üzembe a főváros légköri szennyezettségének a vizsgálatára. Ezt a rendszert az elmúlt évben egy további mérőállomással bővítették. Jelenleg a Sumavai Agrokombi- náttal együttműködve olyan teljesen automatizált mérőberendezések kifejlesztése és gyártása van folyamatban, amelyek a hőerőművekben, a külszíni bányákban, az alagutakban, valamint a légszennyezés terjedését' ellenőrző városi és kerületi állomásokon lesznek elhelyezve. Csehszlovákiának mintegy 600 ilyen állomásra van szüksége. Ezek ára félmilló koronától egymillió koronáig fog terjedni, vagyis lényegesen olcsóbbak lesznek, mint az 5,7 millió devizakororiáért külföldről beszerezhető berendezések. A környezeti viszonyok komplex elemzésében fontos szerepet kap a TRIBO III. elnevezésű pola- rográfiai és tribo-polarográfiai rendszer is, amelyet más kutatóintézetekkel együttműködve az akadémia Heyrovsky Fizikai-Kémiai és Elektrokémiai Intézete fejlesztett ki. Az idei brnói nemzetközi gépipari vásáron aranyéremmel kitüntetett rendszert a vlachovioei Valassko Efsz gyártja majd. Ezt a hordozható berendezést elsősorban a motorok elhasz- nálódottságának kiszerelés nélküli vizsgálatára, valamint a légkörbe kerülő nehézfémek és szerves anyapok kimutatására lehet felhasználni. Az Egyesült Államokból is érdeklődtek iránta. Az akadémia brnói Analitikai Kémiai Intézetével együttműködve az említett prágai munkahelyen egy folyamatosan működő, kén-dioxidot elemző berendezést is kifejlesztettek; a légköri szennyezettség mérésében fontos szerepet kaphat az a nemrég elkészített opto- akusztikai elemző berendezés is, melynek működési elve a lézersugarak által keltett jelzéseken alapszik. Az intézet azonban eredménytelenül keres vállalatot a berendezés kivitelezésére, ezért saját fejlesztési műhelyeinkben próbáljuk megoldani a gyártását. Az akadémia Mikrobiológiai Intézete kidolgozott egy mikrobiológiai eljárást a biológiai hulladékok felszámolására, melynek alapján olyan elektronikus vezérlésű tisztítóállomást sikerült kifejleszteni, amely egy ötezer lakosú település bilógiai hulladékát képes felszámolni. A Bioflok elnevezésű rendszer értékesítési ára 250 ezsr svéd koronának felel meg. Említést érdemel továbbá a PRAXO módszer is, amelyet az akadémia dolgozói a prágai Vegyipa- ri-technológiai Főiskolával együttműködve fejlesztettek ki a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok kiszűrésére használt katalizáló aktív szódának természetes szódából való előállítására. Ennek az eljárásnak a licencét az amerikai Teneco cég vásárolta meg. Az említett eredményeken kívül továbbiakat is felsorolhatnánk azok közül, amelyek a növényne- mesités sejtbiológiai módszereinek kifejlesztésével, a gazdasági állatok nemesítésében alkalmazott embrióátültetéssel, a kártevők elleni védekezéssel, valamint a talajtermékenység növelésével függnek össze. Jelentősek azok a kutatási eredmények is, amelyeket munkahelyeink a bioracionális növényvédelmi vegyszerek és a növekedést serkentő anyagok kifejlesztésében, továbbá a hulladékmentes vegyipari technológiai eljárások területén értek el. A gyártási eljárások és a technológiai fejlesztések ökológiai szempontjaiból szükségessé tették, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia magasabb szintre emelje az együttműködését az olyan állami vállalatokkal, amilyen a Skoda konszern, a ÖKD kombinát, a Chepos és a Lachema. Ez az együttműködés hosszú távú koncepcióból indul ki. Az együttműködés hosszú távú, koncepcionális, kölcsönösen előnyös fejlesztését az Állami Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottsággal, az erdő- és vízgazdálkodási, fafeldolgozóipari, valamint a belügyi és környezetfejlesztési minisztériumokkal kapcsolatban is érvényesíteni akarjuk. A Csehszlovák Tudományos Akadémia a szövetségi kormány által jóváhagyott állami koncepió alapján kidolgozta az állami környezetvédelmi alapkutatás fejlesztési irányzatát. Ebből kiindulva az alapkutatás állami terve a 9. ötéves tervidőszakban a környezetvédelmi kutatás három alapvető területére összpontosítja a figyelmet: a mérőállomások és jelzőrendszerek fejlesztésére, a környezetet károsító hatások okainak felszámolására és a károk megelőzésére, továbbá a környezetet ért káros hatások következményeinek felszámolására. Akadémiánk arra is felkészült, hogy lehetőségei és képességei szerint részt vegyen minden olyan cselekvési programban, amely a párt központi bizottságának jelenlegi nagyon fontos tárgyalásából kiindulva környezetünk további formálására és védelmére irányul. A tudomány társadalmi hatékonysága nemcsak a kutatási eredmények minőségi színvonalától függ, hanem attól is, hogy milyenek a tudomány és a társadalom kapcsolatai. A tudomány a társadalom aktív részvétele nélkül nem válhatna hasznos erőforrássá. Évszázadunk végén ez fordítva is érvényes, a társadalmi haladás nem nélkülözheti a tudomány aktív részvételét. A tudomány nem válhat a társadalom díszítő elemévé, sem pedig szolgáltatásokat nyújtó tartozékává, hanem hivatásos partnerként keil működnie a munka és az élet területén. Éppen az ökológiai kérdések vizsgálata teszi szükségessé, hogy tudományunk és társadalmunk munkájában az értelmi és az érzelmi elemek sokkal hatékonyabban érvényesüljenek, mert tudatosítanunk kell azoknak az anyagi és nem anyagi értékeknek a létezését, amelyek körülvesznek minket, s amelyeket fejlődése folyamán a nemzet, a szocialista társadalmunk, s az egész emberiség hozott Minden konkrét időszakban a szakszervezetek tevékenysége minden területének egy bizonyos specifikus helyet kell elfoglalnia. Éppen ezért logikusnak tartom, hogy a gazdasági reform megvalósításának időszakában mindenekelőtt a dolgozókról való gondoskodásra fogjuk tevékenységünket összpontosítani. Többek között azért is, mert az emberek megelégedettsége a politikai és a munkakezdeményezés számottevő ösztönzője is. A szakszervezetek érdekképviseleti orientációját nem értelmezzük a nem reális, demagóg követelmények elérésére való törekvésként. A dolgozók jogait akarjuk védeni annak érdekében, hogy a törvények és az érvényben levő rendeletek számukra védelmet jelentsenek. Azt akarjuk, hogy a munkások és valamennyi dolgozó védelmet élvezzenek azokkal a felelőtlen dolgozókkal szemben, akik figyelmen kívül hagyják az emberek gondjait és szükségleteit. Bízom benne, hogy a szakszervezet egyes szervezetei megértésre és támogatásra találnak Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszervezeteinek körében. Nem vagyunk konjunktúralovagok. Kötelességünk, hogy érvényt szerezzünk a munkások és valamennyi dolgozó véleményének és javaslatainak. A gazdasági vezetéssel és az állami szervekkel szembeni bíráló magatartása a szakszervezetek legalapvetőbb lényegéből fakad, azok önállóságából és függetlenségéből. Aki ezt nem érti, aki bennünket más szándékokkal gyanúsít, elfelejti, hogyha másként viselkednénk, akkor mint szakszervezet elveszítenénk a tagság bizalmát. A Szakszervezetek Központi Tanácsának és a szövetségi kormánynak a viszonyában a konstruktív együttműködést hangsúlyozzuk, ami nem képzelhető el erőink egyesítése nélkül, céljaink megvalósításának folyamatában. Az országos szakszervezeti tanácskozáson éppúgy, mint közös tanácskozásainkon később is egész sor bíráló véleményünknek adtunk kifejezést. Eközben valamennyiünket a szocializmus további fejlődésében való hit és a közös érdekek vezérelnek. Nemcsak saját tapasztalataink, hanem más testvéri szocialista országok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a szakszervezetek passzivitása és a gondokkal, valamint a felmerülő problémákkal szembeni békülékeny magatartása indokolt békétlenséghez vezet s kiváltja a párt politikája, valamint a társadalmi berendezkedéssel szembeni bizalmatlanságot. A problémákról nem lehet csak beszélni, bíráló magatartást tanúsítani, s a gondok megoldását elhalasztani a szociális és politikai feszültség kiéleződésének időszakára. Mire gondolok? Például a plzeni Skoda Művek egyik öntödéjében tapasztalt nyugtalanító helyzetre. A dolgozók évek hosszú során hallhatták a központi és vállalati szervek részéről elhangzott ígéreteket és javaslatokat az úgyszólván tarthatatlan munkafeltételek és gépi ellátottság javítására. Azonban semmi sem változott. Hová tűnt a dolgozókról való gondoskodás, ráadásul egy olyan munkahelyen, ahol valamennyien magas képzettséggel rendelkeznek? Ez már nemcsak szociális, hanem politikai kérdés is. A dolgozók támogatásával és egyértelmű helyeslésével találkozott a CSKP KB 9. ülésének az az óhaja, miszerint elő kell készíteni egy olyan törvényt, amely kötelezővé tenné az aránytalanul magas jövedelmek forrását megjelölni. Az országos szak- szervezeti tanácskozáson ennek a törvénynek kidolgozását teljes egészében támogattuk. Hogy végre a körmükre nézhessünk azoknak a spekulánsoknak és tolvajoknak, akik azon élősködnek, amit más tisztességes emberek megteremtettek. Ezzel szemben mi történik? Semmi. Calfa miniszter elvtárs válasza, amely szerint a meglévő jogi előírások erre elégségesek, számunkra elfogadhatatlan. Éppen ezért a Szakszervezetek Központi Tanácsának ülésén úgy döntöttünk, hogy az év végéig előterjesztjük a szövetségi kormánynak ezzel kapcsolatban saját javaslatunkat. Talán a probléma megoldásához ez is hozzájárul. Most néhány megjegyzés a párt központi bizottságának 7. ülése óta folytatott szakszervezeti tevékenységünkhöz. Bizonyos pozitív eredmények azonban nem jelentik azt, hogy meg lennénk elégedve a jelenlegi helyzettel és a szakszervezetek tevékenységét reálisan értékeljük. Tudatában vagyunk annak, hogy nem foglalunk el jelenleg olyan helyet, ami a szakszervezeteket megilletné a szociális gazdasági program megvalósításáért viselt közös felelősségben szocialista társadalmunk további fejlesztésének folyamatában. A Szakszervezetek Központi Tanácsa, valamint a Cseh és a Szlovák Szakszervezeti Tanács Elnökségeinek közös tárgyalássorozata, valamint az egyes ágazati szak- szervezeti tanácsok elnökeinek országos tanácskozása, amelyre az elmúlt hónapban került sor, nemcsak bizonyították a szakszervezeti tagok túlnyomó többségének ama eltökéltségét, hogy kezdeménye- zően részt vállalnak a társadalom átalakításából és a demokratizálódási folyamatból. A jelenlegi időszakban keressük annak útjait, miként erősíthetjük és tökéletesíthetjük a szocialista társadalmi rendszert, miként adhatunk a szocializlétre. Az ilyen értékek közé tartozik a természet megismerése is. Rendkívül fontosnak tartom, hogy szocialista társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában a kultúrális értékek hatékonyan érvényesüljenek a gondolkodás formálásában, hogy képesek legyünk felismerni az igazi értékeket. Ezt napjainkban szem előtt kell tartani mind a tudomány, mind pedig a kultúra és egész társadalmunk fejlődésében. musnak újabb impulzusokat, újabb lendületet. A párt központi bizottsága nemegyszer kifejtette azt a nézetét, hogy minden országnak, minden pártnak és minden népnek jogában áll eldönteni, hogy ehhez milyen módszereket választ. Az utak különbözőségén túl azonban egyetlen célt mindenképpen szem előtt kellene tartani - a szocializmus tekintélyének és helyzetének javítását a világban. A szocializmusnak azokra az értékeire gondolok ezúttal, amelyeket Október nyomán valósítottunk meg, amelyekről a közelmúltban Mihail Gorbacsov elvtárs is beszélt. A hazai közvéleményben nagyon sok kérdés merült fel a Szovjetunióban tapasztalható fejlődéssel kapcsolatban. Például a szovjet sajtóban megjelent csehszlovák témával foglalkozó írásokról van szó, amelyeket sem párbeszédként, sem vitaként nem értékelhetünk. Ez nem szolgálja a csehszlovák-szovjet együttműködést. Kimondom egyenesen: árt ez a két ország közös érdekeinek, ellentétben van elvtársias elvi viszonyunkkal, amelyek a CSKP és az SZKP kapcsolatát jellemzik. Természetesen aggodalmat is tapasztalunk a szocializmus sorsa iránt Lengyelországban és Magyarországon. Nem közömbösek számunkra az olyan kijelentések, mint pl. amilyent Palmer amerikai nagykövet Budapesten tett. ,,Hál’istennek a magyarországi fejlődés már olyan stádiumba jutott, hogy nincs mitől tartanunk. “ Hogy Palmer úr a szocialista fejlődés érdekeit viselné a szívén...? Az egymás ügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásával egyidejűleg azonban nem hallgathatunk olyankor, amikor „barátaink" leckét adnak nekünk a csehszlovákiai átalakításból. Ezért támogatom azt a véleményt, amelyet az elnökség beszámolója is tartalmaz, miszerint pártunk központi bizottsága aktívan vegyen részt minden olyan nemzetközi akcióban, ami a szocializmus értékeinek további fejlesztését és védelmét szorgalmazza, hogy a testvéri kommunista és munkáspártok gyakorlatában a szocialista internacionalizmus elve érvényesüljön. A Központi Bizottság Elnökségének beszámolója hangsúlyozza a pártnak azt a feladatát, hogy legyen az átalakítás kezdeményezője és letéteményese. Ennek okán számomra kötelezőnek tartom, hogy minduntalan térjünk vissza a 9. ülés határozataihoz, amelyek alapvetően meghatározták a pártszervek és -szervezetek munkájának tartalmát, stílusát és módszereit. Az itt elhangzott követelmény, miszerint mindenütt éreznünk kell az új idő szelét, még eddig nem hozta meg a várt eredményeket. A pártban sok olyan hely található, ahol még mindig szélcsend van. A központi bizottság nagy felelősséggel tartozik azért, hogy tanácskozásával és határozataival az egész pártban megteremtse a politikája iránti bizalmat, az alapvető szocialista eszmények érvényességét, amelyek nyomán Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagjai lettünk, s amelyeket tartalmaznia kellene Csehszlovákia Kommunista Pártja program- tervezetének is. Véleményem szerint a pártban új forradalmi lelkesedést kell kibontakoztatnunk, s szilárd elszántságot arra, hogy a kommunisták a párt ügyének igazi harcosai legyenek. Minden pártszervben és alapszervezetben olyan elvtársias kommunista légkört kell kialakítani, amely a konkrét tettek és a gondolkodásmód egységén alakul. Nem engedhetjük meg, a rendetlenséget, a hibákat, nem tűrhetjük a hiányosságokat, s nem hagyhatjuk megoldatlanul a problémákat. Ügyünknek ártunk, ha békülékenyek, következetlenek és toleránsak vagyunk ott, ahol feltétlenül le kellene vonnunk a megfelelő következtetéseket. Egyszer s mindenkorra szakítanunk kell azzal, hogy egyes vezető dolgozók, illetve szervek tehetetlenségének és felelősségének következményei a dolgozókat sújtsák. Mindezzel szorosan összefügg káderpolitikánk. Különböző okok miatt nemegyszer megtartunk tisztségeikben olyan embereket, akiknek nincsenek meg ehhez a megfelelő politikai, szakmai, erkölcsi feltételeik és közben gyakran találkozunk azzal az „érté- kes“ tulajdonsággal, hogy ilyesfajta tetteinket magunknak és másoknak is kellőképpen meg tudjuk indokolni. Eközben a gyakorlatból már ezerszer is megtanulhattuk volna, hogy mit jelent a káderpolitikában a következetlenség, a felemásság és a túlságosan sok kompromisszum. Semmilyen körülmények között sem az emberekkel szembeni tiszteletlenség mondatja ezt velem, s különösen nem a káderek körüli botránykeltés. Én a CSKP KB 9. ülése határozatainak következetes érvényesítését várom ezen a területen. Pártunk megmutatta, hogy megvan az erkölcsi joga ahhoz, hogy a társadalom vezető politikai ereje legyen. Éppen ezért fognak össze a párt ellen az ellenzéki erők. Támadásaik során nem válogatnak eszközeikben. Ezen mi nem tudunk változtatni, ez osztályharc. Ennek megfelelően kell viselkednünk. Számunkra döntő fontosságú a munkásosztály és a dolgozók túlnyomó többségének támogatása. Ennek megőrzésére kell becsületes eszközökkel törekednünk. Az első helyre a nép érdekeit kell helyeznünk, a szocializmus megszilárdításának érdekét. Ennek kell magunkat alárendelnünk és egységesen kommunista összefogással dolgoznunk. MIROSLAV ZAVADIL, a CSKP KB tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke új szí 6 1989. X. 1‘
