Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-17 / 245. szám, kedd
Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója a párt környezetvédelmi politikájáról a Szlovák Szocialista Köztársaságban Előterjesztette Ondrej Sáling, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Tisztelt elvtársak! Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának mai ülésén a CSKP KB 15. üléséből kiindulva értékelni fogjuk környezetünk alakítását és védelmét, értékeljük a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által kitűzött feladatok, valamint a régebbi határozatok teljesítését, és ennek alapján meghatározzuk a reális kivezető utakat. A kommunista párt hosszú távon figyelmet szentel e kérdések megoldásának, mivel optimalizálni kell a szocialista társadalom viszonyát a természethez. Az egészséges környezetet elsődleges feltételnek tartjuk ahhoz, hogy emeljük és javítsuk a lakosság életszínvonalát s kielégítsük az emberek és az egész társadalom életét befolyásoló alapvető szükségleteket. A környezetvédelmi problémák megoldása során abból indulunk ki, hogy globális jellegük van, így lényeges haladást nem érhetünk el a nemzetközi együttműködés nélkül. A környezet károsítása világszerte olyan méreteket öltött, hogy a helyzet további romlásának megakadályozása jelentőségét illetően ugyanolyan feladat, mint a világbéke megőrzése és a nukleáris katasztrófa elhárítása. Már maga az a tény, hogy a CSKP KB 15. ülése és az SZLKP KB mai ülése a környezetvédelemmel foglalkozik, tanúsítja, hogy pártunk milyen jelentőséget és fontosságot tulajdonít ennek a területnek.« E feladatok megoldásának sürgősségét napjainkban főleg az határozza meg, hogy az utóbbi évtizedekben a termelőerők dinamikus fejlődése az életszínvonal emelkedésén kívül azzal is járt, hogy több szempontból negatívan befolyásolta környezetünket. A mai ismeretek szempontjából tudatosítjuk, nem sikerült idejében és megfelelő mértékben semlegesítenünk az extenzív fejlődésnek az ökológiai egyensúlyra gyakorolt hatását, amit a közvélemény is bírált. Az említett belső feltételek és nemzetközi törekvések alapján a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa jóváhagyta a környezetvédelem kérdései megoldásának komplex programját. Hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem a párt- és állampolitika elválaszthatatlan részét képezi. A kongresszusi határozatokkal összhangban kidolgozták a környezet alakításának és védelmének, valamint a természeti források racionális kihasználásának koncepcióit, ezekből indul ki az ökológiai beruházások állami programja a 8. ötéves tervidőszakra. Ennek keretében Szlovákiában 6 milliárd korona beruházását tervezték a víz és a levegő tisztaságának, valamint a hulladék felszámolásával és felhasználásával kapcsolatos problémák megoldására. Ezenkívül megkezdtük egyes gyártáskorlátozó programok, a környezetet károsító és nem hatékony termelések felszámolásának megvalósítását, folytattuk a gázvezetékek és hővezetékek lefektetését a városokban és községekben, fokozatosan megoldjuk a zajártalom és a hulladékokkal kapcsolatos problémákat. Folytattuk számos szennyvíztisztító és más vízgazdálkodási építkezések, a levegő tisztaságát védő berendezések' építését. Több községben és városban megkezdték a műemlékek és a lakások rekonstrukcióját, a városokat megkerülő utak és az üdülőövezetek építését. Az elért eredményeket részletesebben ismerteti az az alapanyag, amelyet az SZLKP KB tagjai és póttagjai megkaptak a tanácskozás előtt. Ugyancsak pozitívan értékeljük, hogy a környezet védelmének és alakításának kérdése fokozatosan fontos kiemelt társadalmi feladattá válik. Foglalkoznak vele a gazdasági mechanizmus átalakításának dokumentumai, rendszeresen napirendre tűzi a Szlovák Nemzeti Tanács, a Nemzeti Front és a benne tömörülő szervezetek, az SZSZK kormánya és más állami szerv. A környezetvédelemre kitért az SZSZK kormányának, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának a dolgozókhoz és az állampolgárokhoz intézett felhívása. Az elért eredmények ellenére nem sikerült alapvető fordulatot elérni Szlovákiában környezetünk javításában. Több helyen, főleg ott, ahol az ipar és a lakosság koncentrálódik, romlott a helyzet, mindenekelőtt a káros anyagok felgyülemlése és hosszan tartó hatása következtében. Ez megnyilvánul a vizek és a levegő szennyezettségének növekedésében, a mezőgazdasági és az erdei földalap ' romlásában, az állat- és növényvilág egyes fajtáinak veszélyeztetettségében és nem utolsósorban a jelentős népgazdasági károkban. Tudatosítjuk, hogy ez kedvezőtlenül befolyásolja a lakosság egészségi állapotát is. A bonyolult ökológiai helyzetnek több oka van. Amint a CSKP KB 15. ülése hangsúlyozta, a legfontosabbak közé tartozik, hogy a központban dolgozók és a gazdálkodó szervezetek vezetői nem teljesítik a párt- és állami szervek határozatait. Ennek következtében folytatódik az extenzív fejlesztés, amelyet az jellemez, hogy az eredményességre törekedve nem veszik figyelembe a környezetet. Egyúttal meg kell állapítanunk, hogy az elfogadott határozatok ellenére, nem sikerült a megfelelő ütemben végrehajtanunk gazdaságunkban a szerkezeti változásokat, lemaradás tapasztalható az ökológiai építkezéseken és az ökológiai berendezések gyártásában. Alacsony színvonalú a környezet alakításának és védelmének irányítása, a gazdasági szabályozók, valamint az államigazgatás gyakorlásának hatékonysága. A jogszabályok rendszere és az adminisztratív megoldások sem tökéletesek, a tervezés, az irányítás és a termelés folyamatában gyakran sértik meg a jogszabályokat. Több vállalatnál nem megfelelő színvonalúak a technológiák és a termékek, gyenge a munka- és a technológiai fegyelem, nem gondoskodnak megfelelően a termelési és ökológiai berendezések üzemeltetéséről és javításáról, ami nemegyszer haváriákhoz vezet. Jelentős hiányosságaink és tartalékaink vannak az ökológiai tudat formálásában, ami gyakran megnyilvánul abban, hogy nem viszonyulunk elég kulturáltan a természethez, sok állampolgár közömbös az olyan ökológiai problémákkal szemben, amelyeknek megoldását maguk is befolyásolhatnák. Egyes vezetők állásfoglalása sem felel meg annak a követelménynek, hogy az embereknek racionálisan kell viszonyulniuk környezetükhöz. Ezeket a szempontokat figyelembe véve készítettük elő Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának mai ülését. A ma megvitatott problémák megítélésébe bevontuk a szakemberek, a tudományos és irányító dolgozók széles aktíváját, az SZLKP KB bizottságait, a kerületi pártbizottságokat, a bratislavai városi pártbizottságot, az SZSZK minisztériumait. Kihasználtuk azokat a javaslatokat és intézkedéseket, amelyeket a Szlovák Nemzeti Tanács és az SZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága hagyott jóvá. Azzal számolunk, hogy az SZLKP Központi Bizottságának a környezetvédelemmel kapcsolatban elfogadott álláspontja aktivizálni fogja Szlovákiában a pártszerveket és -szervezeteket, az összes kommunistát arra, hogy a többi állampolgárral együtt következetesen megvalósítsák a kitűzött feladatokat. A Szlovák Szocialista Köztársaság viszonyai között a környezetvédelemről való gondoskodás fokozására ösztönöznek a CSKP KB 15. ülésének határozatai, amelyeket teljes mértékben támogatunk. A víz és a levegő Elvtársak! Az előterjesztett elemzés rámutat, hogy környezetünk döntő fontosságú része a víz, mivel az egyik alapvető feltétele az ember létezésének. A vízszükséglet növekedése, főleg az utóbbi évtizedekben, határozottan arra figyelmeztet, hogy Szlovákiában a víz felújítható, de nem korlátlan természeti forrást jelent, ami alátámasztja az SZSZK kormányának a víz tisztaságának védelmére, a vele való pazarlás megakadályozására hozott intézkedéseinek jelentőségét. Az intézkedések megvalósításában elért eredményeket kétségtelenül értékelnünk kell. Az elmúlt tíz év alatt több vízgazdálkodási létesítmény, vízműrendszer épült, Kelet-Szlovákiában megoldódott az ivóvízellátás kérdése, nagy tisztítóberendezések épültek Bratislavában, Zilinában, Ruzomberokban, a salai Dus- lóban, a strázskéi Chemkóban és más helyeken. Több árvízvédelmi létesítmény épült, főleg Kelet-Szlovákiában. Haladást értünk el a víz racionális felhasználásában. Sok mindent azonban nem sikerült megvalósítanunk. Különösen aggasztó a folyók vizének szennyezése, főleg a Vág, a Nyitra, a Garam, a Sajó, a Poprad, az Ondava és a Laborc egyes szakaszain. Ennek elsősorban az az oka, hogy néhány helyen a nyilvános csatornahálózatból a folyókba engedik a szennyvizet, de ugyanígy a trnavai Szesz- és Keményítőgyár leopoldovi üzeméből, a novákyi Wilhelm Pieck Vegyi Művekből, a dubovái Petrochemából, a senicai Szlovák Műse- lyemgyárból, a sviti Chemosvitből, a gö- mörhorkai (Gemerská Hörka) Cellulóz és Papírgyárból, a vranovi Bukózából és más vállalatokból. Ebben a helyzetben a reális megoldás elsősorban az SZSZK kormánya említett intézkedéseinek következetes megvalósítása jelenti. Ezen a téren elvárjuk, hogy a pártszervezetek és a gazdasági vezetők határozottan járjanak el, de ugyanúgy a kommunisták, a Nemzeti Front és a nemzeti bizottságok tisztségviselői is. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy elnézőek a normákat megsértő egyénekkel és mindazokkal szemben, akik durva módon rongálják környezetünket. Ez megköveteli, hogy intenzívebben folytassuk a szennyvíztisztítók építését. Nyíltan és bírálóan rá akarok mutatni, hogy eddig nem használtuk ki teljes mértékben azokat a feltételeket, amelyeket a 8. ötéves tervidőszakban teremtettünk ehhez. Ennek főleg az az oka, hogy az építőipari és technológiai munkák kivitelezői és a technológia szállítói a határozatok ellenére, nem biztosítják a feltételeket a szükséges kapacitások felépítéséhez. Ezért néhány tisztító és más ökológiai berendezés építése a 8. ötéves terv utolsó éveire tolódott el, így néhány befejezése a tervezett időpontban már ma irreális, átadásuk csak a 9. ötéves tervidőszakban várható. El kell érnünk, hogy a múltban előforduló hibák a következő években ne ismétlődhessenek meg. Amikor a felszíni vizek tisztaságának fontosságát hangsúlyozzuk, ezt azért tesszük, mert szlovákiai viszonyok között ennek rendkívüli jelentősége van. Az ivóvízforrások csaknem 90 százaléka a föld alatti készletekből származik, ezeknek csaknem kétharmada a folyók vízgyűjtő- rendszerében található. Tudjuk, hogy napjainkban nemcsak a víz mennyisége, hanem minősége is meghatározó, a termelésben való fel- használása és ivóvízként való felhasználása szempontjából is. Ezért nagyon jogos az a követelmény, hogy javítanunk kell a vízvédelmet. Ez különösen vonatkozik a Csallóköz felső részére, mivel itt található Szlovákia legnagyobb ivóvíz- készlete, amely négymillió lakos ellátására elegendő. Ezért elvárjuk a nemzeti bizottságok, az illetékes tárcák vállalatainak és szervezeteinek, főleg az Iparügyi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vállalatainak dolgozóitól, de mindenekelőtt kommunistáitól, hogy következetesen tegyenek eleget az SZSZK kormánya által megszabott feltételeknek, s határozottan valósítsák meg az ivóvízkészletek szennyezettségének felmérésével kapcsolatban hozott intézkedéseket. Ugyanilyen erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megvalósítsák a Slovnaftban és a Juraj Dimitrov Vegyi Művekben a felszín alatti vízkészletek védelmére hozott intézkedéseket, a Csallóköz egész területén felszámolják a vad szemétlerakatokat, haladást érjünk el a kőolajszármazékok raktározására és felhasználására használt objektumok építésében és karbantartásában, a mező- gazdaságban pedig a szerves és az ipari trágyák, a növényvédő vegyszerek raktározásában és felhasználásában. így főleg ezen a területen összhangot kell teremteni az intenzív mezőgazdasági termelés és a vízvédelem között. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a tudományosan irányított növénytáplálás és -védelem az egyik fő tényező nemcsak a nagy hozamok elérésében, hanem a vízvédelemben is. Ez nemcsak a mezőgazdasági dolgozók, hanem a szállító ágazatok feladata is. A csallóközi vízkészletek ivóvízként való felhasználásában komoly veszélyt jelent a Barátság kőolajvezeték, amely ezen a területen épült. Ezért kérjük az SZSZK kormányát, hogy a szövetségi szervekkel és a CSSZK kormányával együttműködve halaszthatatlanul oldja meg ezt a kérdést. Úgy mint a többi iparilag fejlett országban, Szlovákiában is szennyezi a levegőt az ipari termelés, valamint a növekvő gépkocsiforgalom. Szlovákiában ehhez a legnagyobb mértékben a tüzelőanyag, ipari és energetikai tárca, a kohászat, valamint a vegyipari szervezetek járulnak hozzá. Értékelnünk kell, hogy több, sok esetben költséges intézkedés foganatosítása eredményeként a 8. ötéves tervidőszak első három évében a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyisége a termelés állandó növekedése ellenére, nem emelkedett. Egyes területeken, így elsősorban Bratislavában, Jelsavában, Árvában csökkent a levegőbe kerülő ártalmas anyagok mennyisége, s így bizonyos mértékben javult a környezet. Ennek ellenére, nézetünk szerint, főleg néhány gazdálkodó szervezet nem használta ki megfelelően a műszaki és gazdasági feltételeket a szennyező anyagok, főleg a szilárd szennyezőanyagok következetesebb felfogására. Ezért Szlovákiában a levegő tisztaságának mai állapotát kritikusnak tartjuk. A következő években nagyobb aktivitást várunk el a központi beruházásoktól, de elsősorban maguktól a szennyezőktől. Elvárjuk, hogy a nemzeti bizottságok és a felügyelő szervek, főleg a kiemelt területeken és a legtöbb lakost koncentráló városokban igényesebbek és következetesebbek legyenek. Különösen sürgős feladat a környezet fokozatos javítása Bratislavában, az SZSZK fővárosában. Ez megköveteli, hogy az illetékes állami szervek és intézmények következetesen megvalósítsák az elfogadott intézkedéseket. Eredményesen folyik a Slovnaft állami vállalatnál és a Nyugat-szlovákiai Energetikai Müvekben a termelési központok gázüzemeltetésre való átállítása, a kívánalmaknak megfelelően kell megváltoztatni a termelési program szerkezetét a Dimitrov Vegyi Művekben. A környezet javítása érdekében hasonlóan következetesen kell eljárni a Fel- ső-Nyitra térségében, Közép-Szepesség- ben, 2iar nad Hronomban, Ruzomberokban, Kassán (Koáice) és másutt is. Egyúttal fel kell számolni a levegő szennyezésének olyan forrásait, mint a lokális fűtés szennyező anyagai, az utak, közterületek és építkezési területek porossága. Ez kezdeményezőbb hozzáállást követel meg a nemzeti bizottságoktól, a gazdálkodó szervezetektől és maguktól a lakosoktól. A levegőtisztasággal kapcsolatos kedvezőtlen helyzet negatívan befolyásolja az erdőket és a mezőgazdaságot. Az erdők károsodása, amely ma a terület több mint egyharmadát érinti, a feltételezettnél sokkal gyorsabban növekedett. A legsúlyosabb a helyzet a lokális szennyezőforrások környékén - a jelsavai Szlovák Magnezit Művek, Lubeník, a krompachyi Kovohuty, a rudfianyi Vasércbányák környékén, ahol a talaj nagyfokú romlása miatt a nagy költségek ellenére is rendkívül igényes az erdők felújítása. Az erdők romlásának intenzitása a Felső-Nyitra térségében, 2iar nad Hronomban, Közép-Szepességben, a Magúra, a Felső-Árva, Kysuce, a Magas- és Alacsony-Tátra térségében is növekszik, amiben szerepet játszanak a nagyobb távolságokról ezekre a területekre kerülő káros anyagok is. Fogyóban a termőföld Maguk az erdőgazdaságok lényegesen nem korlátozhatják a szennyezőanyagok hatását. Támogatjuk törekvésükét, hogy saját szabályozóik, az erdők differenciált gondozásának alkalmazásával enyhíteni próbálják a káros hatások következményeit. Ugyanakkor megköveteljük, hogy a levegőszennyezéssel legnagyobb károkat okozó tárcák vezetői felelősségteljesebben viszonyuljanak a kérdéshez és csökkentsék a levegőbe kerülő káros anyagok mennyiségét. Értékeljük az erdőgazdaságok dolgozóinak erőfeszítéseit a hulladékfa feldolgozására, az elpusztított területek újrafá- sítására, az erdei ökológiai rendszerek stabilitásának növelésére, az erdők nem produkciós funkcióinak megszilárdítására. Megköveteljük a pártszervezetektől, hogy a vezetőkkel szemben érvényesített ellenőrző tevékenységük során nagyobb figyelmet szenteljenek annak, hogy az erdőkben megtartsák a rendet, hatékonyabban használják fel a fát mint alapanyagot, nagyobb mértékben érvényesítsék a fakitermelési módszereket, jobban gondoskodjanak az erdőkről, mivel a mai helyzettel nem lehetünk elégedettek. Az erdők Szlovákia nagy gazdagságát jelentik. További fejlesztésüknek az egész társadalom ügyévé kell válnia. Ezzel szorosan összefügg a természetvédelmi területekről való gondoskodás. Az utóbbi időben nem elégedhetünk meg csupán a védett területek bővítésével, hatékonyabbá kell tenni a védelmet, főleg a nemzeti parkokban, a védett területeken és az állami természeti rezervátumokban. Ez az út teszi lehetővé, hogy megőrizzük ezeket a mai és a jövő nemzedékek számára. Ezért, az SZSZK Kulturális Minisztériumának és a nemzeti bizottságoknak meg kell követelniük az állami természetvédelmi koncepció következetes érvényesítését. A társadalomnak fokozott figyelmet kell szentelnie, főleg az élelmiszergyártásban az önellátásra vonatkozó stratégiával kapcsolatban, a mezőgazdasági földterületnek. Pozitívan kell értékelnünk, hogy a párt- és állami szervek intézkedéseinek felelősségteljes érvényesítése eredményeként az elmúlt időszakban lényegesen sikerült lelassítani a mezőgazdasági földterület nagyságának csökkenését és lényegében stabilizáltuk a szántóterület nagyságát. Ennek ellenére, a fejlett mezőgazdasági országokhoz viszonyítva, az egy főre eső szántóterület nálunk a legkisebbek közé tartozik. Értékelnünk kell, hogy ebben a helyzetben is aránylag eredményesen teljesítjük feladatainkat a lakosság élelmezésében. Ez egyúttal rámutat, továbbra is rendkívül időszerű feladat, hogy meg kell szigorítani a mezőgazdasági területnek más célokra való felhasználásának engedélyezését. Védelme, felhasználása és termőképessége növelése során továbbra is előnybe kell helyezni termelési funkcióját. Azonban nem mindenáron. Respektálni kell a talaj termőképességének reprodukcióját, s egyúttal szavatolni kell többi funkciójának betöltését is a természeti környezetben. Ezt főleg a mezőgazdasági vállalatoknak, a pártszerveknek és -szervezeteknek teljes mértékben biztosítaniuk kell. Az a fefedat áll a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a mezőgazdasági vállalatok, a tudományos intézmények és a szállító ágazatok kommunistái t és dolgozói előtt, hogy tökéletesítsék a talaj megmunkálásának rendszerét, egyes területeken a gazdálkodás módját is, felülbírálják a növényvédelem mai módszereit, a vegyi védelem körültekintő alkalmazásán kívül ki kell terjeszteni a biológiai és a mechanikus védelmet. Meg kell teremteni a feltételeket a hatékony, de ugyanakkor kevésbé kártékony növényvédő vegyszerek széles körű kihasználásához, s csökkenteni kell a műtrágyákban lévő nehézfémek mennyiségét. Ez teszi lehetővé az egészségügyi szempontból kifogástalan élelmiszerek előállítását, az egészséges táplálkozást, ami az illetékes állami és gazdasági szervek, valamint a közegészségügyi szolgáltatások figyelmének középpontjában áll. Ennek köszönhetően élelmiszereink minősége lényegében megfelelő. Ezzel azonban nem akarjuk szépíteni a helyzetet, hanem éppen ellenkezőleg, hangsúlyozzuk annak szükségességét, hogy meg kell oldani az egészséges táplálkozással kapcsolatos feladatokat, minimalizálni az idegen anyagokat az élelmiszeripari láncolatban. Ugyanilyen fontos, hogy a talaj megmunkálásának rendszerével és az átfogó műszaki intézkedésekkel megszüntessük a talajeróziót, amely napjainkban túllépi az elviselhető határt és komolyan veszélyezteti a termelőképességet. A vízrendszer módosításával összefüggésben talajjavítási intézkedéseket kell hozni a talaj fizikális, vegyi és biológiai tulajdonságainak javítására, főleg a kelet-szlovákiai síkság területén és az Ipoly mentén. A mezőgazdasági termőföld védelmével összefügg a vállalatok telepeinek építése is. Sokban közülük nagyon elszórtak az építkezések, s ezáltal feleslegesen aránytalanul nagy földterületet foglalnak el. A területi tervezés, az építkezési rend szerveinek s a további érdekelt intézmények kommunistáitól s vezető dolgozóitól következetességet várunk el a földvédelmi törvények tiszteletben tartásában, a társadalmi érdek prioritásának biztosításában, az átfogó tájszemlélet és> az ökológiai stabilitás érvényesítésében. Joggal elvárjuk, hogy elsősorban a mező- gazdasági szervezetek fogják sokoldalúan védeni és ésszerűen hasznosítani a földet. Ez megkívánja, hogy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az illetékes szervekkel együtt olyan új gazdasági mechanizmust alakítson ki, amelyben a mezőgazdasági vállalatok kénytelenek lesznek ezt a követelményt teljes mértékben tiszteletben tartani. Fokozott figyelmet kell fordítani az állattenyésztési termelés fejlődésével, főleg a szarvasmarha- és a sertésállomány összpontosított tenyésztésével összefüggő ökológiai problémákra is. Ennek során hasznosítani kell a tudományos-kutatási ÚJ SZŐ 4 1989. X. 1