Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-08 / 212. szám, péntek
A magyarórákra is Szemléltetőeszközöket - ne csak „önerőből" Eljött Hollywood VÁNDORKIÁLLÍTÁS AZ AMERIKAI FILMRŐL ,,Azok a dolgok, amelyek érzékszerveinkkel megragadhatók, az érzékszervek elé adassanak" - írta volt Orbis Sensnalium Pictus című oktatásmódszertani újításokat felsorakoztató művében, 1653-ban, nagy tanítómesterünk, Jan Amos Ko- mensky. A szemléltetéssel kapcsolatos igényeit latin, német és magyar nyelven meg is indokolta. A szemléltetés: 1. „serkenti a figyelmet1*; 2. „érdekes lesz az oktatás11, végül: 3. „az ide édesgetett és figyelmezés által erre rávett gyermekek játszadozva és tréfálódzva megtanulják a világon levő legfőbb dolgokat”. Nos, a népek nagy tanítómesterével az elmélet síkján mi is egyetértünk. A csehszlovák közoktatási rendszer továbbfejlesztése című dokumentum huszonharmadik oldalán például kifejtik a szerzők: ,,Az oktató-nevelő folyamat új értelmezése feltételezi az oktató-nevelő munka módszereinek és eszközeinek tökéletesítését. “ A huszonötödik oldalon már egészen konkrét kilátásokról értesülünk: ,,A felkészítés időszakában nemcsak a tantervek, hanem a tankönyvek, munkalapok és tanítási segédeszközök is a pedagógusok rendelkezésére fognak állni, amelyek szerint a tervezet bevezetése után a tanulókkal dolgozni fognak." (Szlovák Pedagógiai Kiadó, Bratislava, 1978). A tantervek, tankönyvek és munkalapok vonatkozásában így is volt, a segédeszközökkel - az alsó tagozaton a magyar nyelv és irodalom vonatkozásában- azonban más a helyzet. Tizenhárom évvel az új dokumentum bevezetése után tisztában vagyunk azzal, hogy az anyanyelvoktatás feltételei az alapiskolában általában, de az alsó tagozaton különösen, nincsenek arányban a megoldandó feladatokkal. Az alsó tagozatos pedagógusok a nyelvtan- és fogalmazásórán elemi gondokkal küszködnek, pedig az új koncepció- s konkrétan a tanterv - az új taneszközök légióját hirdette meg, hangsúlyozván ezek komplex alkalmazásának fontosságát az anyanyelvoktatásban. A szándék az oktatási folyamat pedagógiai lehetőségeinek megsokszorozása volt. Tény ugyanis, hogy az alapiskola alsó tagozatán a szemléletesség elve, s maga a szemléltetés az ismeretek alapvető forrása. Ha helyesen és következetesen alkalmazzuk, a tanulók pontosan sajátítják el az új fogalmakat, fejlődik megfigyelőképességük és alkotó gondolkodásuk. Sokszor leírtuk és elmondtuk, hogy a szemléltetőeszközök alkalmazása eredményesebbé teszi az oktatást, mert ha több érzékszerv vesz részt az információszerzésben, több információt tud a tanuló feldolgozni, könnyebben felismeri az összefüggéseket, s jut el az általánosításig, a konkrét szemlélettől az absztrakt gondolkodásig. A szemléltetés révén jobban megérti a tananyagot és szabatosabban, pontosabban meg tudja fogalmazni a szabályokat. Az empirikus tapasztalatok és a belőlük levont elméleti következtetések kapcsán mindannyian számítottunk rá, hogy a transzparens, a magnó, a hanglemez, a dia-, az írás- és képvetítő a különböző szótárakkal együtt bevonul a tanítási órákra. A pedagógusok is joggal tekintették a korszerű oktatás egyik feltételének az információs és szemléltetőeszközök használatát. A szemléltetőeszközök bevonulásának a magyarórákra, sajnos, csak elvétve lehetünk tanúi. Nem a legmodernebb taneszközök, a személyi számítógépek és videokészülékek elterjesztését várják, az iskolák. Ó, nem! Ilyen igények meg sem fogalmazódnak. Az alsó tagozaton a magyarórákon elsősorban hagyományos manipulatív eszközökre lenne szükség, hogy a tanítási órák hatékonyan szolgálják az ismeretek, készségek és képességek fejlesztését. (A „hagyományos11 szó a taneszközök vonatkozásában nem rosszalló, nem jelent elavultat. Minden eszközt modernnek tekintünk, amelyet a pedagógusok szükségesnek tartanak és a tanítási órán jól felhasználható.) Most vegyük szemügyre konkrétan, hogy az alapiskola alsó tagozatán milyen feltételeket teremtettünk, hogy a szemléltetés elve érvényesülhessen a magyar nyelv óráin. Minden osztályban van egy-egy hatalmas, többnyire szárnyas tábla, rendszerint van fehér és elvétve színes kréta. Vannak vaslemeztáblák és mágneslapocskák, gyakori az írás- és diavetítő, de hiányoznak a tananyaggal kapcsolatos díapo- zitív-sorozatok. Nincsenek viszont - az első osztályos olvasókönyvhöz kapcsolódó taneszközökön kívül - szemléltető grafikai taneszközeink, nyelvtani applikációs készleteink, nagyméretű faliképeink, s hiányoznak az auditív információhordozók. A pedagógusok lassan egy évtizede kérik az olvasókönyvek vers-, mondóka és népmeseanyagát feldolgozó mesepántlikát vagy hanglemezt. Ugyanez a helyzet a vizuális információhordozókkal: a fogalmazás tanításához falikép-, illetve diafilmsorozatokra, s az olvasmányok anyagát szemléltető művészi reprodukciókra, kordokumentumokra és fotókra lenne szükség. Hiányoznak a módszertani kézikönyvben is ajánlott szemléltetőeszközök: a tananyag szerzőinek - az íróknak és költőknek - az arcképei, a 2-4. osztály olvasókönyveiben tárgyalt jelentős társadalmi, illetve történelmi eseményekről (például a szlovák nemzeti felkelésről, a partizánharcokról, a nagy októberi szocialista forradalomról, a nők napjáról, május elsejéről, a nemzetközi gyermeknapról), vagy hazánk tájairól: a Csallóközről, Nyitra (Nitra) környékéről, a gömöri tájakról készült dokumentumfelvételek, fényképek, művészi reprodukciók és plakátok. A témákat sorolhatnám, szeptembertől júniusig minden iskolaévben visszatérnek már jó negyven esztendeje. Évtizedeken át a pedagógusra volt bízva, hogy vágja ki, gyűjtse dossziéba a képeslapok felhasználható fénykép- és dokumentumanyagát, ha szemléltetni akar az órán. Persze megtehettük, mert a tanító lelkiismeretes. Minden idegszálával arra törekszik, hogy a tanulók megértsék a tananyagot, s tudván tudja, hogy megértés nélkül nincs érdeklődés, s kis tanítványai soha nem ismerhetik meg a tudás örömét. így aztán a pedagógus gyűjtöget és a legjobb tudása szerint megrajzolja a 21 x 30 centiméteres rajzlapokra a nyelvtanórák legnélkülözhetetlenebb szemléltető ábráit; kihúzza tussal, kifesti és óra előtt rögzíti a mágneses táblán. Hogy az „önerőbőr' készült szemléltetőeszközből alig látnak valamit a hátsó padokban ülők? Az bizony megesik. A tanszerellátás helyzete szerencsére nem teljesen reménytelen. Az alapvető taneszközök minisztériumi jegyzéke (Predbezny zoznam uceb- nych pomöcok pre materské skoly a základné skoly) 1987 márciusában jelent meg. Mivel a középiskolák számára 1987 óta fokozatosan realizálódik a szemléltetőeszközök gyártása, van rá remény, hogy az alsó tagozat szemléltetőeszközei is a tervezett időben elkészülnek. A jelenlegi viszonyok között arra nem számíthatunk, hogy a Magyar Népköztársaságból, behozatal révén látjuk el szükséges taneszközökkel az alsó tagozatot. A Banská Bystrica-i tansegédeszköz ellátó vállalattal közösen kell megoldanunk a gondokat, kifejleszteni, amire szükségünk van, mert a szemléltetőeszközök hiánya megnehezíti a tanulók családi hátteréből adódó különbségek kiegyenlítését. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az iskolák ellátottsága nem egyenletes. A magyarórákon sok hiányt kell pótolni, más tantárgyak esetében viszont a bőség zavarával küzdenek a pedagógusok. Az iskolák közötti felszereltségben is számottevő különbségek vannak, az egyik több taneszközt tud beszerezni, a másik kevesebbet Erről most fölösleges értekezni, mert az alsó tagozat ellátottsága a magyar nyelv oktatását segítő szemléltető eszközökből Dél-Szlovákia minden iskolájában hiányos. Ezen változtatni kell, mert az oktatási segédeszközök biztosítása az alapvető pedagógiai szolgáltatások körébe tartozik, mivel ezek közvetlenül segítik - ha vannak - a pedagógusok munkáját. TOROK ZSUZSANNA Ez a sztori is hollywoodi rendezőre vár... A kislány bájos, babaarcú és bár négyéves sincs még - aktív színésznő. Az amerikai film egyik leghíresebb csodagyereke. Mindenhez ért, amit a rendezők kívánnak tőle: kitűnően játszik, kitűnően táncol, kitűnően énekel. Ragyogó bravúrjaiA kiállítás plakátja val az egész világot elkápráztatja. 1934 és 1938 között, hattól tízéves koráig ő biztosítja a legnagyobb bevételt a moziknak. Népszerűségével Greta Garbót és Clark Gable-t is megelőzi. 1948-ig tizennyolc filmben kap főszerepet, aztán huszonegy évesen azt nyilatkozza: elég, befejeztem. Shirley Temple állta is a szavát. Többé sohasem forgatott. Hosz- szú évek múltán hallatott csak ismét magáról - mint aktív politikus. Ma, amikor legfényesebb sikereinek egyikét, a Szegény kis gazdag lányt szerte a világon a filmmúzeumok tartják műsorukon, Shirley Temple az Egyesült Államok csehszlovákiai nagykövete. Vonzó, szellemes, csupa mosoly-asszony, akiben a hatvanon túl is él még egykori énje: a hízelegni, kedveskedni tudó „arany- hajú“ kislány. Mindez augusztus utolsó előtti napján Bratisiavában, a művelődési és pihenőparkban vált bizonyossá róla, amikor fodros fehér blúzban és kockás kosztümében ő maga nyitotta meg Az amerikai film című kiállítást. Azt a nem mindennapi vándor- kiállítást, amelynek gazdag anyagát Európa tíz nagyvárosában láthatták eddig, s amely szeptember végéig várja a hollywoodi mozi szerelmeseit. Nagyméretű fotók és jól ismert filmrészletek kalauzolják az érdeklődőket a mozi álomvilágába. Sztárok, akiket az amerikai reklámgépezet egyik napról a másikra dobott be a köztudatba: Garry Cooper, Clark Gabié, Spencer Tracy, Tyrone Power, Erről Flynn, John Wayne, James Dean, Cary Grant, majd a nők. Mary Picford, Glória Swanson, Rita Hayworth, Judy Garland, Marilyn Monroe, Vivien Leigh, Marlene Dietrich, aztán a nagy nevette- tők: Chaplin, Bus- ter Keaton, Stan és Pan, az eszményi énekestáncos pár: Fred Astaire és Ginger Rogers és a gyereksztárok: Shirley Temple és a másik csoda, Chaplin felfedezettje, Jackey Coogan, „a kölyök". A képek mellett tévékészülékeken peregnek a gondosan kiválasztott filmrészletek. Háromperces csatát vív előttünk bűnügyi filmek specialistája, Hitchcock kedvenc színésze, James Stewart, másfél percet kapunk arra, hogy nagyvárosi fényben járhassunk a zseniális Chaplin nyomában, ugyanennyi időt, hogy Hasfelmetsző Jacktől remeghessünk, fél percet, hogy az első King-Kongtól retteghessünk. Filmek után kosztümök: Charlton Heston jelmeze a Tízparancsolatból, Marilyn Monroe ruhája a Hogyan szerezhetek milliomos férjet? című filmből, Judy Garlandé az Ózból, Barbra Streisandé a Hello Dollyból. A következő „fordulóban" vetítőterembe lépünk. Egy igazi moziba, ahol tízperces film pereg - az amerikai moziról. Filmgyárakról és vállalkozásokról. Rendezőkről és nagy csillagokról. Ahány kocka, annyi arc, annyi mítosz, annyi ideál. Egy gazdasági vastörvényekre épülő művészet, amely új divatot, új magatartásformát, új életérzést diktál. Pénzért ad sírást, kacagást, kalandot, rémületet, halált és életet. Nagy ábrándot és nagy kiábrándulást. Vadnyugati mesét és szerelmi történetet. Musicalt és lélektani drámát. Horrort és erotikát. Mindent, ami elkápráztat, és bármit, ami felszabadít. Pénzért - akármit. Távolit is, elérhetetlent is, megfizethetetlent is. Külön tabló vonultatja fel az amerikai film aranykorának rendezőit: John Fordot, Vincente Minnellit, Billy Wildert, Elia Kazant, Orsón Wellest és a többieket, aztán az Oscar-díjas csehszlovákokat, Jan Kadart és Ei- mar Klost, az Üzlet a korzón rendezőit, Milos Formánt, aki kétszer nyert; először a Száll a kakukkal, másodszor az Amadeusszal. Itt egy igazi Oscar is, a prágai Theodor Pisték díja az Amadeus kosztüméiért. És a legújabb jelmeztervek a Valmont című, bemutatásra váró Formán-filmből, ugyancsak Pisték műhelyéből. Zenét is hallgathat a kiállításlátogató, Vangelis Oscar-díjas dallamait a Tűzszekerekből és Rózsa Miklós immár klasszikussá vált muzsikáját, A kettős életből. Aki a pályaképére is kíváncsi, annak ott a szöveg: a harmincas évek második felében kezdett el Rózsa filmzenét írni, először a Korda testvérek, majd amerikai rendezők alkotásaihoz. Három Os- car-díjat kapott filmzenéiért, melyek közül A bagdadi tolvaj és a Ben Húr emelkedik ki. Nem csalódnak a rendezőkben Paul Robson, Sidney Poitier, Diana Ross és a legújabb fekete sztár: Eddie Murphy hívei sem. Az ő alakításaikat is számos fotó idézi. Forgatások, kaszkadőrmutatványok, speciális hang- és képeffektusok titkaira is fény derül ezekben a napokban; szemünk láttára ,,ké- szül“ egy földrengés, előttünk indul útjára „a nyolcadik utas“ és az Esőember. .. de ne mondjak el mindent! Hollywood itt van most nálunk. Ezt látni kell! SZABÓ G. LÁSZLÓ Egy fiatal író - vidéken Beszélgetés az elsőkönyves Hogya Györggyel Csehszlovákiai magyar írók nemcsak a fővárosban vagy a főváros közelében élnek, hanem az irodalmi-szellemi központtól távol is, és még távolabb. Többen vannak, egyikük-másikuk magányosan, hasonló érdeklődésű társak, úgymond céhbeliek nélkül, akikkel el lehetne beszélgetni, gondolkodást fejlesztő, ismeretvilágot tágító vitákat lehetne folytatni művekről, jelenségekről, irodalmi kérdésekről. Bár a tehetség tehetség minden körülmények között, s teremt is, azért régóta izgat, miként tudnak így, egy teljesen más, sót az irodalomtól egyre inkább elidegenedő közegben alkotni. S még inkább: fejlődni. Különösen, akik fiatalok. Például a harminchárom éves Hogya György, aki szülővárosában, Királyhelmecen (Král'. Chlmec) él. Felesége gyermekorvos, lánya, Orsolya, egyéves lesz. Otthonuk - lakótelepi. Beszélgetésünknek tulajdonképpen időszerű apropója is van: Hogya György első könyve, a Metszéspont című novelláskötet most jelent meg a Madách gondozásában.- Néhány évvel ezelőtt, földiként, örömmel láttam a neved a Nő irodalmi pályázatának nyertesei között. Addig nem hallottam rólad, ha jól emlékszem, nem is publikáltál sehol.- Valóban nem. Pedig már az alapiskolában hangoztattam, hogy író leszek, mindenki tudta ezt rólam. Kassán (Kosice), az ipariban, az iskola lapjába, az Acéltollba írtam többekkel együtt. Mi alkottuk az első képregényt. Később beküldtem írásaimból az Új Ifjúságba, az Új hajtások rovatba, de nem közölték őket. Aztán jött a Nő. Teljesen ismeretlenül jelentkeztem a pályázatára. Második díjat nyertem. Ekkor kaptam a meghívót Érsekújvárba (Nővé Zámky) az iródiások, vagyis a pályakezdő írók első összejövetelére. Mindegyik Iródia-találkozón részt vettem, s ez rengeteget jelentett számomra. Ott ismertem meg több írót, költőt, kritikust, akkor döbbentem rá, hogy van csehszlovákiai magyar irodalom. Az Iródia után megalakult Fiatal írók Körének találkozóira is elmegyek, ha tehetem. Amíg a bútorgyárban dolgoztam, technikusként, műszakra jártam, több volt a szabadidőm. Két éve a Csema- dok járási bizottságának politikai munkatársa vagyok, azóta más a helyzet.- Vagyis ritkábban találkozhatsz pályatársaiddal. Nem hiányoznak az eszmecserék?- Az Iródia igen, a FÍK nem annyira, nehezebb esésű, lassúbb. És az Iródiának volt valamiféle bája. Különben mindenképpen szükséges, hogy az ember véleményt cserélhessen azokkal, akik járatosak az irodalomban, hozzá tudnak szólni bizonyos kérdésekhez. Voltak olyan rendezvényei az Iródiának és a FÍK-nek, melyek alakították világképemet. Ami a ritkább találkozásokat illeti, ez az adagolás nekem megfelel, mivel én lassabban tudom megemészteni a dolgokat. Gondolom, főként szokás kérdése ez. Munkahelyi feladataimnál fogva, azért találkozom írókkal, fiatalabbakkal és idősebbekkel egyaránt, felkeresem őket, ha szolgálati útra megyek a fővárosba, vagy valamelyik fesztiválon jövünk össze, vagy itteni író-olvasó találkozókon. Végül is: adódik alkalom. Decemberben nálunk rendeznénk meg az újabb FÍK-találkozót, melynek témája éppen a könyvem lenne. Nem tudom, milyen bírálatokat kapok majd, de mindenképpen érdekelnek a vélemények, árnyalni fogják az enyémet.- Mennyire meghatározó számodra - az író számára - a közeg, maga ez a kisváros, ahol élsz?- Nem tudom felmérni, mi az, ami hiányzik. Bizonyára szenvedek károkat. Lehet, egy más közegben több inspirációt szereznék. De el kell fogadnom, hogy itt vagyok. Ahol egyébként a beszélgetésre nem keresem a lehetőséget. Persze, beszélgetek, sokféle emberrel, sokféle dologról, s felhasználom tapasztalataimat. Szeretnék egy bizonyos szintre jutni, egyfajta stílust kialakítani, példaképeim, többek között Mészöly, Akutagawa nyomán, de nem utánozva őket. Ezt el tudom itt érni, noha mindenképpen fontosak a kapcsolatok is, amelyekről már beszéltünk. Alakjaim? Függvényei annak, hogy a stílusomat mikor tudom kidolgozni. Meg aztán nagyon sok tapasztalatra van még szükségem ahhoz, hogy ezt a környezetet fel tudjam dolgozni. Volt egy „nyugdíjas” állásom, de otthagytam. Kellenek a konfliktusok, helyzetek. És át kell élni őket, mert csak így lehet szavam hiteles. Gyakorlati oldaláról megismerni az életet. Ismerek embereket, akiknek szép elképzeléseik vannak, ideológiájuk, hitvallásuk - beszélnek is róla, de a gyakorlatban nem tudják valóra váltani. A környezet hiteles ábrázolásához ismerni kell még a szabályokat. Szövevényes dolog ez. Ezért is nem írok gyakran. Számos író csak leír egy-egy élethelyzetet. Úgy vélem, mélyebbre kell ásni. (bodnár gy.) új s a 6 1989. IX
