Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám, péntek

Második évébe lépett a Skoda Favorit gyártása Maradnak a kérdőjelek Tavaly novemberben a Fiúdé právo munkatársai ellátogattak a Mladá Boleslav-i személygépkocsigyárba és néhány alkatrészszállító vállalathoz, hogy első kézből győződjenek meg a Skoda Favorit sorozatgyártásának beindításáról, kezdeti nehézségeiről. Akkor három hónap termelését mérle­gelték. Egy év elteltével újra visszatértek a gyártókhoz. Tapasztalataikat közzétették a lap hasábjain. Az írást rövidítve közöljük. Nemcsak magyarázni, érteni is kell a szóból Útkeresés egy délvidéki járásban Még mindig az alkatrészszállítók Petr Dédek, a Mladá Boleslav-i Autógyár igazgatója a sorozatgyár­tás első esztendejének tapasztala­tait röviden summázza: ,.Tavaly a legtöbb gondunk az alkatrészszál­lítókkal volt, s ez a helyzet fovábbra sem változott. “ Véleményének alá­támasztására napi kimutatásokat vesz elő. Ezekből kitűnik, hogy a több mint 200 szállítóból mely vállalatok nem küldtek annyi alkat­részt, hogy legalább háromnapos készletük legyen belőle. A tartozók száma állandóan két tucatnyi körül mozog. A legutóbbi látogatás alkalmával már kedvezőbb kép tárult a Rudé právo munkatársai elé, mint tavaly novemberben. De azt is tapasztal­ták, hogy az elégedettséghez még sok minden hiányzik. A számok ugyan kedvező eredményeket mu­tatnak: a vállalat első féléves sze­mélygépkocsi-gyártási tervét 50,3 százalékra teljesítette, kapuit 91 903 gépjármű hagyta el. Életbe lépett a konszolidációs program, amelynek célkitűzéseihez viszonyítva hét hó­nap alatt 664 autóval többet gyártot­tak. A részletesebb elemzés azon­ban már jelzi: ez elsősorban a Sko­da 125 típus nagyobb mértékű előál­lításának köszönhető. Hogy a Favo­ritból mennyi készült? Januárban és februárban az alkatrészszállítók rendszertelenül érkező küldeményei miatt az első negyedévben 5028 darabbal kevesebb mint tervezték. Márciustól kissé javult a helyzet, áprilisban az autógyár már túllépte a tervezett havi mennyiség előállítá­sát. Ezzel július végére 2931 -re csökkent a lemaradás. Ha ez az irányzat folytatódna, nem kerülne veszélybe a személygépkocsi-gyár­tás idei terve, amely 183 ezer darab, ebből 100 ezer Favorit gyártásával számol. Az autógyár vezetői hosszan me­sélhetnék a történeteket arról, mi­lyen operatív és eleve költséges megoldásokkal biztosították a folya­matos termelést. Előfordult, hogy éj­szaka taxival szállították az alkatré­szeket az autógyárba, hogy másnap legyen miből összeszerelni a jármü­veket. Más megoldás ugyanis nem maradt. Ritkábban ugyan, de előfor­dult, hogy repülőgéppel vagy heli­kopterrel utaztatták az alkatré­szeket. A szállítók közül leginkább a gbe- lyi Pál, a Jablonec nad Nisou-i Autó- fékgyár és a Bratisiavai Autógyár maradt adós. Mi az oka ennek? Erre kerestek választ az érintett gyá­rakban. Talpra állni... Ottó Emanovsky, a gbelyi Pál igazgatója szerint arra törekednek, hogy szállításaikkal ne fékezzék a Favorit előállítását. Igyekezetük azonban nem járt mindig sikerrel, noha az igazgató állítja: a helyzet kezd javulni. Ebben a gyárban a műszerfal mellett más komponenseket is ké­szítenek. Közben nyolcvan munká­suk hiányzik a termelésben, s a töb­biek olyan gépeken dolgoznak, amelyek már régen elavultak. Felújí­tásukra kaptak ugyan néhány millió devizakoronát, de megkésve. A tő­kés országokból behozott berende­zések csak a második félévben kez­dik meg a termelést. Ugyanakkor a Pai is, termékeihez más szállítók­tól kap alkatrészeket. Gyakran egyik napról a másikra Ilyen körülmények között kell a tervet teljesíteniük. Ottó Emanovsky ennek ellenére a terme­lés növelésének es hatékonyabbá tételének lehetősegeiről beszél. Le­építik bizonyos termékek előállítá­sát, hogy a legfontosabbak maradja­nak termelési programjukon. Terme­lésük műszaki felszereltségén is próbálnak javítani. Mégis tartanak a jövő évtől, amikor a Favoritokhoz a mostani szállítások megduplázott mennyiségét kellene legyártaniuk. Befutnak a futóművek? Stefan Chudoba új igazgató a Bratisiavai Autógyár élén. Irányítá­sával javul a vállalat helyzete. Mó­dosul a munkaszervezés, az irányító dolgozók szerepe. Növekedett a szakképzett munkások száma, ká­derváltozásokra került sor a terme­lésben, a vállalat vezetésében. Mindössze két igazgatóhelyettes maradt a helyén. Közülük az egyik Ján Dzurnák a termelésért felelős:- Háromszáz dolgozónk állítja elő a Mladá Boleslav-i Autógyárba tartó részegységeket. A Skoda Favoritba készülő hátsó futómű és két további alkatrész gyártása évente 175 millió korona értéket jelent számunkra. Annyira sikerült ugyan javítanunk a helyzeten, hogy nem okozunk a korábbihoz hasonló feszültséget a Mladá Boleslav-i Autógyárnak, de állandósítanunk még nem sikerült a termelést, pedig a folyamatos összeszereléshez erre lenne szükség. Szeptember végéig kellene pótol­niuk az első félévből maradt kiesést. Nem lesz könnyű, mivel kétműsza- kos termelésben műszakonként 250 hátsó futóművet állítanak elő. Mű­szakonként legalább 400 darabra kell emelniük a termelést, hogy Mla­dá Boleslavba naponta 450-500 da­rabot szállíthassanak, s már a jövő évre nézni kell, amikor naponta 700 darab Favorit futóművet kell gyárta­niuk. Vlastimil Panácek főkonstruktőr nem a szállítóikra, a külső körülmé­nyekre panaszkodik, azt fölösleges­nek tartja. Véleménye szerint a javu­láshoz vezető utat saját hiányossá­gaik felszámolása jelenti. Az új ve­zetés minél jobb eredmények eléré­sére ösztökéli a dolgozókollektívát, miközben igyekezetét nem úgy érté­keli, hogy ez egy újabb időszak, ami után mások váltják fel őket. A fékgyár nem fékez Egy évvel ezelőtt a Jablonec nad Nisou-i Autófékgyár preáovi üzemé­ben reménytelen volt a helyzet. Fél év alatt itt 2 ezer fékrendszert kellett volna gyártaniuk a Favoritokba. Technológia hiányában azonban nem tudtak mit kezdeni. Megpróbál­tak mindent, de a tervet úgy sem tudták teljesíteni. Ebben az évben átgondolt és hatá­rozott lépéseiknek köszönve sikerült változtatni a kedvezőtlen helyzeten. Fél éven belül annyi fékrendszert adtak a Mladá Boleslav-i gyárnak, hogy azok 50 ezer új jármű szerelé­sét végezhették el belőle. Ebben nagy része van az emberek megér­tésének és kezdeményezőkészsé­gének, azoknak az átgondolt intéz­kedéseknek, amelyek eredménye­ként a régebbi Skoda típusokba 80 ezer, a Favoritokba 100 ezerfékrend- szer előállítása van folyamatban. Nagyon bonyolult technológiai kér­désekkel birkóztak meg, sok dolgo­zót átképeztek. A brígádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetése után is javult az embe­rek viszonya a munkához, de né­hány hazai berendezés üzembe he­lyezése is javított a helyzeten. A kül­földi nagy kapacitású gépekre egye­lőre még várni kell, mindeddig csak a szállításukról kötöttek szerződést. Stefan Markovid, az üzem igaz­gatója optimista: „Javult a szerve­zés, megváltozott a helyzet. Amíg az év elején naponta átlagosan 350 készüléket szereltünk össze, most már százzal többet. És képesek va­gyunk arra, hogy az esztendő végé­ig százezer jármű szereléséhez is leszállítsuk az alkatrészeket. Fék­gyárunk nem fékezi a Favoritok elő­állítását." A változatlan Nefol Tavaly novemberben ugyancsak kedvezőtlen helyzettel találkoztunk a mimoni Mitop zateci üzemében, ahonnan a Skoda Favorit alsó ré­szébe és műszerfalába kerülő szi­getelőanyagokat szállítják. Elsősor­ban a tervteljesítéssel voltak bajok. Több oka is volt ennek. Nagyon korán indult meg a termelés a gyár­ban az NSZK-ból behozott mintapél­dányokon. Ám a leglényegesebb ok más volt. A szigetelőanyag nemez­ből készült, amit Nefol márkájú fóliá­val kombinálnak. Ez utóbbi előállító­ja a Stúrovói Dél-sziovákiai Cellulóz- és Papírgyár. A fólia vastagsága és más tulajdonságai azonban nem fe­leltek meg a megvásárolt technoló­gia követelményeinek. Ezért a telje­sen automatizált gépek mellé mun­kásnőket kellett állítani, hogy utólag vágják ki a nyílásokat, amelyekre a berendezés egyszerűen nem volt képes. Mindez kedvezőtlen légkört teremtett az üzemben, ahol koráb­ban még apró gondok sem voltak a tervteljesítéssel. Ebben a helyzet­ben kell megnyugtató megoldást ta­lálni. S mi változott azóta? Az idei terv 108 ezer darab komplettizált szige­telő legyártását írja elő. Féléves fel­adataikat Zatecban teljesítették, 47 800 készlet hagyta el az üzemet. Jaroslav Tichy üzemigazgató a változásokról mondta:- Az ilyen kedvező fordulat első­sorban dolgozóink áldozatvállalásá­nak köszönhető. Szinte állandóan üzemeltek a sajtológépek. Tudjuk, hogy bármelyik termelésének kiesé­se máris fennakadást okozna a Fa­voritok előállításában. Hosszú távon azonban ez sem lehet megoldás. Időközben sikerült megegyezniük az NSZK-beli Röder-Spengler cég­gel, a sajtológépek szállítójával, hogy a berendezést a stúrovói Nefol tulajdonságaihoz igazítják. (Féléves tervüket ezért is sikerült teljesíteni­ük, mert felhasználhatták az NSZK- beli Faist márkájú fóliát. Ez azonban nagyon költséges.) „A Stúrovói Nefol azonban egy év alatt nem változott" - folytatja az igazgató. „Pedig ígérték a módosí­tásokat. Az az érzésem, hogy szállí­tóinknak elég annak megállapítása, fóliájukat fel lehet dolgozni, de már kevésbé érdekli őket az, hogy miatta naponta 240 darabbal kevesebb szi­getelőanyagot állítunk elő. Vagyis mintha három helyett két műszakra dolgoznánk.“ Zatecba újabb gépek érkeztek az NSZK-ból és továbbiak várhatók az év végéig. A Röder-Spengler cég újabb módosításokat végzett rajtuk, amelyek a berendezések tisztítását tennék egyszerűbbé. Az év végére tehát javulhat a helyzet. Jövőre ugyanis a zatecieknek 200 ezer da­rab szigetelőkészletet kell legyárta­niuk, s addig minden nyitott kérdés­nek meg kellene oldódnia. 1990-től már csak Favoritok gör­dülnek le a Mladá Boleslav-i Autó­gyár szerelőszalagjairól. Jövőre kö­zel 190 ezer darab. Ám a helyzet továbbra is bonyolult marad, mivel legalább az első félévben a terme­lést egyetlen szerelőgépsoron kell végezniük. A másik ugyanis - ame­lyen jövő év januárjától befejezik a ,,százhuszonötösök“ gyártását -, felújításra szorul. Tehát óriási lesz a szállítók felelőssége, s nagyrész­ben rajtuk múlik majd, hogy a fel­színre kerülő problémákat gyorsan meg lehessen oldani. A rimaszombati (Rimavská Sobo- ta) járási pártbizottság ideológiai tit­kárával, Vojtech Gálffyval a nagy ipari központoktól távol eső járások és települések helyzetéről beszél­getünk. Az átépítés folyamata, az önállóság, a helyi, vállalati jogkörök növekedése éppen az ún. „félre­eső" vidékek javára billenti a fejlő­dés mérlegét. Ez azonban még nem a valóság, csupán lehetőség. Ho­gyan használják ki a járásban eze­ket a lehetőségeket?- Korábban ebben a járásban úgyszólván nem volt egyetlen üzem sem, amelynek vállalatvezetősége itt székelt volna. Ez a helyzet két­ségtelenül kedvezőtlen befolyást gyakorolt az emberek gondolkodá­sára. Hiszen minden „kívülről11 jött, az utasítások, tervek, de a problé­mák megoldására tett intézkedések is. Ez olyan magatartást szült, ame­lyet a helyi kezdeményezések kilá- tástalansága jellemzett. Az észrevé­telek, javaslatok intézése, megvála­szolása és érvényesítése gyakran olyan sok időt vett igénybe, hogy az elkedvetlenítette az embereket, megingatta bizalmukat és bénította kezdeményező készségüket. A párt üzemi és helyi szervezetei nehezen birkóztak a tömegpolitikai munka fel­adataival. Fokozatosan olyan hely­zetbe kerültek, hogy az intézkedé­sek helyett a magyarázkodásra ke­rült a hangsúly. Ez pedig korántsem mozgósító jelenség. Sokat változott a gondolkodás- mód, a párttagokkal folytatott be­szélgetések után. Változás észlel­hető a szervezésben, a helyi forrá­sok kiaknázásában és elosztásá­ban. Ez elsősorban a járásban a leg­több munkaerőt lekötő HnúSt’ai Vegyi Művekben észlelhető. A válla­lat az 1986-87-es termelési tervét nem teljesítette. Ám a járási és üze­mi pártszervezet mozgósító, a reali­tásokat szem előtt tartó és igen konkrét intézkedései nyomán tavaly már maradéktalanul teljesítette, s az idei első félévben ugyancsak célba ért. Kétségtelen, hogy ez jelentősen növelte a dolgozók önbizalmát. Lényeges lépést jelentett egy régi terv módosítása: a Rimává mező- gazdasági és élelmiszer-ipari kom­binát létrehozása. Bár látszólag ez csupán átszervezés volt, a valósag- ban azonban a járásban létre jött egy önálló vállalat. Nem is akármi­lyen:' 4196 dolgozót foglalkoztató, évente 1,2 milliárd koronát termelő. Közelebbit erről Anton Slíz, a járási pártbizottság titkára mondott: „A társulás üzemeinek többnyire a járáson kívül volt az igazgatósá­guk: Zvolenban, Liptovsky Mikulás­ban, Bratislavában és másutt. Az új szervezet figyelembe veszi a hely­ben kitermelt alapanyagok helyi fel­dolgozásának és értékesítésének előnyeit. A kombináthoz a Bátkai és a Hodejovi Állami Gazdaság, a vető- magnemesitő állomás, a cukorgyár, sörgyár, konzervgyár, a tejüzem, a húsfeldolgozó üzem és a gép- és traktorállomás, valamint a számító- központ tartozik. Az az alapelv, hogy az anyagi források 75 százaléka az egyes üzemekben marad és 25 szá­zaléka kerül elosztásra a kombinát szintjén. Az eszközök összpontosí­tása előnyösebb szociálpolitikát és Új egészségügyi létesítmény Új rendelőintézetet adtak át Kas­sán (KoSice) a Dargói hősök-lakóte- iepen a szlovák nemzeti felkelés 45. évfordulója ünnepségeinek kereté­ben, amely 35 ezer ember egész­ségügyi ellátását biztosítja majd. A Stavoprojekt tervezőintézetében tervezett épület 40 millió koronába került. Az eddigi 18 rendelő mellé a későbbiekben még újabb nyolcat építenek, s három specializált labo­ratórium is épül majd. A rendelőinté­zetben 40 orvos és 90 egészségügyi dolgozó gondoskodik a betegekről. Ezenkívül a Kelet-szlovákiai kerület központjában az idén még egy egészségügyi létesítményt átadnak, ahol 27 orvos fog dolgozni. Befeje­zés előtt áll továbbá a Szerb utcai bölcsőde, illetve a Tomásik utcai óvoda felújítása. (ÓSTK) fejlesztést tesz lehetővé. A konzerv­gyárban például javult a szociális helyzet, sajnos, a technológia kor­szerűsítése még hátra van. Most arra kell ügyelni, hogy a társulás üzemeiben ne hagyatkozzanak a kombinát segítségére, hanem meghonosítsák a saját maguk által létrehozott erőforrások hatékony ki­használását. Bár a társulás létrehozását nem mindenütt fogadták lelkesedéssel - főleg a jól prosperáló üzemekben nem de a járás számára a kombi­nát létrejötte nagy lépés az átalakí­tás útján. A vállalat régi elképzelést valósít meg új viszonyok közepette, s a járáson belüli újraelosztást segíti elő, valamint összefogja a termelési fázisokat az alapanyag-termeléstől a készárugyártásig, ugyanakkor ki­egyenlíti a fejlesztési egyenetlensé­geket a járás jelentősebb üze­meiben. Új távlatokat kap a járás környe­zetvédelme is. Bár sokan a Rima- szombati járásra úgy tekintenek, mintha ökológiai szempontból elha­nyagolt lenne, ez a valóságban azonban korántsem igaz. A HnúStai Vegyi Üzem például 30 év alatt je­lentősen növelte termelését, beve­zette a gumigyártást, de a száraz desztilláló üzemét nem bővítette, s ezáltal a porszennyeződést egyál­talán nem növelte. Az üzemben lég- elszívó-berendezéseket, portaianí- tókat szereltek fel. Ma már az üzem közelében sem érezni a még né­hány évvel ezelőtt oly kellemetlenül ható szagokat. A járás ökológiailag meglepő ké­pet mutat: a környék Közép-Szlová- kia legjobb levegőjű vidékei közé tartozik. A „Bioprojekt11 néven is­mert terv, amelynek megvalósítását 1993-ra tervezik, jelentős környe­zetvédelmi beruházásokat tesz le­hetővé. Az elképzelést, amelyet a Banská Bystrica-í Stavoprojekt formált konkrét tervekké, Jaroslav Vredík, az SZLKP járási bizottságá­nak vezető titkára ismertette: „A tervek szerint pormentes tech­nológiát honosítanak meg a hacavai magnezitgyárban, ahol külön szűrő- berendezéseket és hulladékégetőt építenek. A tisoveci mészégetőt pe­dig átépítik gázüzemelésűre. A hely­zet mielőbbi javítása érdekében a hőtermelést átmenetileg vegyes üzemeléssel, gáz és szén kombiná­ciójával oldják meg. Újkeletű problé­ma, hogy a környezetvédelem he­lyenként magyarázkodás alapjává válik, vagyis a saját hibákat is nem­egyszer környezeti tényezőkkel igyekeznek takargatni. A tömegpoli­tikai munkában is igyekszünk figyel­ni erre a jelenségre.11 A járás pártvezetői lényegében azt összegezték, amit a járásban magam is tapasztalhattam: a „félre­eső" vidékeken nem késlekedik az átépítés folyamata, hanem különféle formákban mindinkább jelen van. Nemcsak új értékrend jön létre, ha­nem szaporodnak a konkrét észre­vételek is: az, hogy hol, mit kell megváltoztatni, mely akadályokat kell eltávolítani a fejlődés útjából. Ahhoz, hogy ez valóságos cselekvé­si keretet kapjon, a járási pártszer- vek a legjobb módszert választják: erősítik a visszajelzés rendszerét és nagyobb hangsúlyt fordítanak a dol­gozók észrevételeire. A tömegpoliti­kai munkában új jelenség - ámbár, aki jól végezte ezt a tevékenységet, annak nem újdonság hogy a dol­gozókkal folytatott beszélgetések, viták, érvelések folyamatában nem szükségszerű, hogy a jelen levő ve­zető mindent minden áron igyekez­zen megmagyarázni, hiszen az em­berek ezt könnyen a kibúvók kere­sésének tekinthetik. Bevált a gya­korlat, hogy a vitákon, beszélgeté­seken inkább odafigyelnek mi az, amit bántónak, ésszerűtlennek, hi­básnak tartanak az emberek. E bírá­latok, vélemények lehetőséget ad­nak a konkrét feladatok megfogal­mazására, hogy a tegnapi bírálat holnapra megoldott üggyé, tehát jó politikai érvvé váljék. A huzavona a pártgyüléseken és lakossági gyű­léseken elhangzott észrevételek in­tézésében éppen az ellenkezőjét eredményezi: megingatja a bizal­mat. A rimaszombati példák is bizo­nyítják, hogy a megoldott ügyek kí­nálják a legjobb érveket. VJLCSEK GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents