Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám, kedd

Í J szó 5 ). IX. 26. Több mint 1300 tonnás termésre számít 140 hektáros szőlőjéből a Bratislava-vinohrady-i Efsz. Je­lenleg a rizlingszilváni szedése fo­lyik, amelyet a területnek több mint a felén termeszt. Ezt a fehérbur­gundi, a zöldveltlíni, végül pedig a rizling és a fekete szőlő-fajták követik. Naponta 100-120-an szor­goskodnak a tőkék között, és sze­mélyenként 500-600 kilogrammot szednek le. A szövetkezet a Brati­siavai Borászati Üzemekkel 1000 tonnára kötött le szerződést, s eb­ből 600-at már át is adott. A szerző­désen felüli mennyiséget maga dolgozza fel. Képünkön az egyik szüretelő Rozália Mocierová lát­ható. (Vlastimil Andor felvétele - CSTK) Ilyen egyszerű lenne?... Lehetőség a kezdeményezésre Több baromfihúst igényel a piac Az elmúlt ötéves tervidőszakok­ban nem mindig volt kielégítő a ter­vezés színvonala, így például az élelmiszeripari termelésben nem kí­vánatos kilengéseket észleltünk. Időszakonként túl nagy volt a kínálat tejből, töke- és baromfihúsból, más­kor ugyanezekből az élelmiszerek­ből jelentős hiány mutatkozott a pia­con. Még nem is olyan régen a fel­sőbb fórumokon azt hangoztatták, mérsékelni kell a baromfihús-terme- lést. Eredménynek könyvelték el, ahol ez sikerült viszont elmarasztal­ták azt a vállalatot, amely többet termelt a tervezettnél. Ennek tudatá­ban felkeltette a figyelmemet Ján Sabiknak, az SZSZK mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszterhelyet­tesének augusztus 24-i nyilatkozata, amely szerint felül kell vizsgálni a baromfihús-termelés fejlesztésé­vel kápcsolatos intézkedéseket. Hallottam, máris konkrét lépése­ket tettek Szlovákiában a termelés fellendítésére. Az egyik cél, hogy kisegítsük a cseh országrészeket, ahol egy idő óta hiány mutatkozik baromfihúsból. Ellátogattam a Brati­siavai Baromfiipari Társuláshoz, amely az új gazdasági mechaniz­mus feltételei között összehangolja a baromfitenyésztéssel foglalkozó állami vállalatok tevékenységét. A társulás egyrészt szolgáltatásokat nyújt a vállalatoknak, segíti őket a kereskedelmi politika kialakításá­ban, ellátja őket a szükséges infor­mációkkal, és természetesen nép­szerűsíti a vállalatok termelési mód­szereit és termékeit. Ján Urbánsky, a társulás igazgatóhelyettese el­mondta, elsősorban azért volt szük­ség a társulás megalakítására, mert a termelési programok összehango­lásával nagyobb teljesítményre ké­pesek az állami vállalatok. Főleg most kell minden erőt a termelés fejlesztésére összpontosítani, ami­kor a közellátás terven felül 2 ezer tonna baromfihúst igényel. Az igazgatóhelyettes meggyőző­déssel állította, hogy a megnöveke­dett igényléseket kielégíthetik, hisz máris lényegesen nőtt a termelés fejlődésének dinamikája. Amíg a pe­csenyecsirkék a múltban 52 nap alatt érték el a vágósúlyt, jelenleg ehhez már 42 nap is elegendő, ha minden szempontból megfelel a ta­karmánykeverék. A hizlalás kifize­tődő, mert a korszerű módszerek alkalmazásával a korábbi három ki­logrammról 2,60 kilogrammra sike­rült csökkenteni az egy kiló húsra számított abrakfogyasztást. Ennek köszönhető, hogy a termelő vállala­tok szívesen vállalkoznak baromfi­hizlalásra. Dr. Ivó Rychlík, a társulás terme­lési-kereskedelmi igazgatóhelyette­se szerint akár a megrendelésnél több baromfihús termelésére is ké­pesek. Mint mondotta, jelentős tarta­lékokkal rendelkeznek a termelés dinamikájának növelését illetően, csak kedvezőbb feltételeket kell te­remteni a termelő vállalatok részére. Például lehetővé kell tenni, hogy több naposcsibét vásárolhassanak a Magyar Népköztársaságból, itthon pedig újabb keltetőket kell üzembe helyezni, és elérni, hogy legyen ele­gendő keltetőtojás. ígéretes a külföl­di vállalatokkal való együttműködés is. ' Figyelmet érdemel, hogy miköz­ben a csirkehizlalás fejlesztését bi­zonyos erőfeszítésekkel megtudják gyorsítani, a víziszárnyasok te­nyésztésére és hizlalására alig akad vállalkozó. A Slovenské Pole-i Álla­mi Gazdaság, ahol többéves hagyo­mánya van a kacsatenyésztésnek, felhagyott a vállalkozással. Azt mondják, ráfizetéses. Dr. Rychlík to­vábbi adatokat is említett. Például azt, hogy a hatvanas években a volt baromfiipari vezérigazgatósághoz tartozó vállalatok 2800 tonna hízott libát adtak el, 1987-ben pedig már csak 791 tonnát. Lényegesen csök­kent a pecsenyekacsa-eladás, vi­szont 518-ról 7889 tonnára nőtt az értékesített hízott pulykák mennyi­sége. A növekedést elsősorban az­zal érték el, hogy a nagytestű fajták tenyésztésére szakosodtak, s azo­kat darabolva-porciózva hozták for­galomba, hogy a vevőknek is a ked­vében járjanak. A társulás munkatársaival folyta­tott beszélgetés alapján arra a kö­vetkeztetésre jutottam, hogy a ba- romfihús-termelést gyorsabban fel lehetne lendíteni, vonzóbbá lehetne tenni, ha rugalmasabb volna az ár­képzés. Az önfinanszírozásra törek­vő vállalatok elsősorban a termelés ráfizetéses mivolta miatt idegenked­nek a kacsa- és libahizlalástól. El­hangzott olyan vélemény is, hogy a májra hizlalt libákért többet kellene fizetni, mert nagyobb a takarmány- fogyasztás. Végezetül Jozef Herz mérnöknek, az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma dolgozó­jának a véleményét is kikértük. Egyetértett az elhangzottakkal, és egyben megerősítette, hogy a plusz 2000 tonna baromfihúst képesek a közellátás rendelkezésére bocsá­tani, jövőre pedig ugyanennyivel emelik a tervet. Remélik, hogy ad­digra kedvező változás történik a ví­ziszárnyasok felvásárlási árában. Mindent megtesznek azért, hogy mi­előbb befejezzék a rozsnyói (Rozna- va) keltető építését, amely 15 millió naposcsibét fog szállítani a hizlalás­ra vállalkozóknak. Jelenleg megle­hetősen áldatlan a helyzet a körzet­ben, ahonnan a keltetötojást a Nyu­gat-szlovákiai kerületbe szállítják. A naposcsibéknek ugyanezt az utat kell ,,bejárniuk“, csak fordított irány­ban, ami jelentősen növeli a terme­lési költségeket. Ha a keltető felépül, a körzet önellátó lesz, s nem szorul naposcsibe-behozatalra. BALLA JÓZSEF Vajon általánosítható tanulságo­kat lehet-e levonni egyetlen példá­ból? Kínál-e másuft is alkalmazható ,,receptet“ az a módszer, amellyel Gerő Béla felébresztette Csipkeró- zsika-álmából Lúcs (Lúő na Ostro- ve) kulturális életét? Lúcsnak 730 lakosa van, közülük harminc-negyven a tizenéves fiatal. Hogyan is történt? Gerő Béla két és fél évvel ezelőtt lett itt népművelő. Beköltözött csa­ládjával a számára felújított szolgá­lati lakásba és hozzálátott a munká­hoz. De adjam át a szót neki:- Itt állt egy 250 személy befoga­dására alkalmas terem,. amelyet csak az évzáró taggyűlésekre és lakodalmak lebonyolítására hasz­nálták ki. Elvétve akadt egy-két kul­turális rendezvény. Pedig a faluban ügyes fiatalok, folklórt szerető em­berek élnek. Bármilyen furcsán is hangzik, nem volt nehéz a kezdet. Első lé­pésként ,,helyrepofoztuk“ a kultúr­termet, kicseréltük az elavult, illetve a már nem működő technikai beren­dezéseket, mikrofonokat, égőket. Segítséget nyújtott a járási népmű­velési központ, valamint a földmű- ves-szövetkezet vezetősége. Azóta is évente 60 ezer koronával támo­gatják a munkánkat. Ezután vagy harminc fiatal részvételével vidám műsort tanultunk be, melynek óriási sikere volt. Ezen felbuzdulva követ­kezett a Kabaré című összeállítás. Végigjártuk vele a környező falvakat is. Azzal, hogy hétvégén tárt kapu fogadta a kultúrházba látogatókat, kialakult egy igény a többi fiatal részéről is. Már ők is tartalmasab­ban akartak szórakozni. Megnyitot­tuk a videoklubot, egy nappali bárt. A hnb jelentős anyagi támogatást nyújtott a berendezés, illetve a tech­nikai felszerelés vásárlására is. A videokazettákat én szereztem be, figyelembe véve az igényeket. Az első, szombaton vetített filmekre több mint 100-an jöttek el. A jövőben a kisgyerekek számára rajzfilmeket szeretnék beszerezni, hogy a vasár­nap délutánokat ők is itt tölthessék el. A kultúrházban most már évente 160-170 akció zajlik. Legutóbb a MATESZ szerepelt a 120 néző előtt. Sok ez vagy kevés? Figyelem­be vébe a nyári idényt, valamint a falu összlakosságát, mindenkép­pen sikeres, „teltházas" akciónak mondható. így gondolták a művé­szek is, amikor elvállalták egy na­gyobb szabású zenés darab novem­ber 4-i elődását is. Meghívtuk vendégszereplésre a Szőttest is, s ha lehet, magyaror­szági művészeket is vendégül lá­tunk. Terv, elképzelés - ezek megvaló­sítását ösztönző igény - tehát van bőven. Vajon ilyen egyszerű lenne? Vagy éppen a formalizmust a szok­ványost mellőző, lényegretörő mód­szer a titka? Hiszen - talán - a fiata­lok itt sem mások, mint a többi faluban. Mégis, hány helyen jelzik berozsdásodott lakatok, lepusztult helyiségek, hogy valami nincs rend­ben a kulturális élettel, a fiatalok közösségi-kulturális munkájával... Mi kell hát ahhoz, hogy mozgásba lendüljön, önmegvalósításra töreked­jen egy falu harminc-negyven fiatal­ja? Hogyan hallasson magáról, hogy szívesen és örömmel vállalja azt a műkedvelő színjátszást, azt a kul­turális tevékenységet, amelynek egyre több helyen hátat fordítanak? Elsősorban egy olyan ember, aki ösztönzője és irányítója ennek, aki népművelő a szó legnemesebb ér­telmében. De feltétlenül szükséges az a támogatás és jóindulat is, amellyel a hnb és a szövetkezet segíti ezt a szándékot. A többi már idő, türelem, lelkesedés és jóra tö­rekvő, közös szándék függvénye... Bizony, ha úgy számba vesszük, mindez nem is olyan egyszerű, nem is olyan kevés. SZITÁS GABRIELLA ■ 'SSSSSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS* A bizalom visszaszerzése Panaszlevéllel fordultak szerkesztőségünkhöz a Tőketerebesi (Trebiáov) járás egyik községé­ből. Abaráról (Oborín), kérve, hogy vizsgáljuk meg azokat a visszásságokat, amelyek szükebb hazájukban megrendítették a választópolgárok bizalmát a Nemzeti Front választási programjá­nak hitelességében. Idézünk a levélből: „Gondjaink ott kezdődtek, hogy a hnb a vá­lasztási programban szereplő bevásárlóközpont építéséhez a földtani vizsgálatokat nem a terve­zett építési- területen, tehát a Jednota tulajdoná­ban levő telken (a jelenlegi vendéglő és a textil­üzlet helyén), hanem más helyeken akarta elvé­geztetni. Legnagyobb meglepetésünkre válasz­tásuk végül a Laborc holtága melletti területre esett, amely a falu központjától a legmesszebb van. 2 millió korona beruházással bizonyos okok -érdekek miatt itt akarnak felépíteni egy élelmi­szer- és húsboltot, pedig az 1986. júliusában a Tőketerebesi Fogyasztási Szövetkezet elnök­sége által kiadott és a jnb által is jóváhagyott dokumentum: A fogyasztási szövetkezet felada­tairól a XVII. pártkongresszus és a járási pártkon­ferencia után is pontosan tartalmazza, hogy hol kell felépíteni ezt az üzletközpontot. Már csak azért sem értjük, hogy titokban miért kellett ezen változtatni. Meggyőződésünk, hogy a járási és helyi szervek egyes vezetői hozzáállásukkal nagyban fokozták a türelmetlenséget, és egyre inkább okai az elégedetlenség terjedésének. Esetünk annyiban is egyedi, hogy a választott szervek nem veszik figyelembe a falu lakosságá­nak akaratát, s önkényes döntésekkel kárt okoz­nak a falu közösségének." A levélhez az abaraiak aláírásokat is csatoltak. E szerint a falu lakosai közül 205-en a kocsma és textilüzlet helyén, -a faluközpontban, az eredeti tervnek megfelelően akarják, hogy felépüljön az új üzlet, 19-en pedig a Laborc holtága mellett szeretnék. Kell a bevásárlóközpont Abarán legelőször is arról győződtünk meg, hogy a hnb az üzlethálózat fejlesztésére hosszú éveken át nem fordított kellő figyelmet, s valóban itt az ideje, hogy végre egy új bevásárlóközpontot építsenek. A szóban forgó vendéglő és az ugyan­csak ebben a hetvenéves vályogépületben léte­sített textilbolt nagyon rossz állapotban van. A ház pincéjébe már le sem lehet menni, mert az egész épület lesüllyedt, arról nem is beszélve, hogy víz áll benne. A kocsmáros a sört is , kénytelen a kis raktárhelyiségben tartani, amely ugyancsak kifogásolható állapotban van. Van a faluban még egy élelmiszerüzlet, egy nyolcvan- éves vályogépületben. Tejet és kenyeret a Jed­nota egy magántulajdonban levő, tehát bérelt házban is árul, de az állaga ennek az épük tnek is rossz. Haburcsák Zoltán, az Abarai Efsz pártszerve­zetének elnöke egyike volt azoknak a kevesek­nek, akik a Laborc holtága mellé szerették volna az üzletet.- Ma már én is más véleményen vagyok. Magam is jobbnak látom, hogy a kocsma helyén épüljön fel az üzlet, mert ott nemcsak a központ­ban, hanem egy fontos útelágazásnál is lenne. Ott találkozik a Nagykapos (Veiké Kapusany) és Trhoviste felé vezető út. A falun áthaladók közül elég sokan bemennek a vendéglőbe, ezért jó a forgalom. A Jednota nem akar erről lemondani, mellesleg úgy tudom, hogy az épület értékét 260 ezer koronára taksálják. A hnb régi elnöke, Szarvas Bálint nekünk, tanácstagoknak úgy állí­totta be, hogy a kocsmát a járás nem engedi lebontani. Mi ekkor néhányan azt mondtuk: ment­sük a menthetőt, építsük fel az üzletet a holtág mellett, nem baj, hogy messze van, csak legyen. Minderről minket az elnök elég későn, már a terü­letrendezés elvégzése után tájékoztatott, a la­kosságnak meg semmit nem mondtunk. Mikor látták, hogy mi történik, fellázadtak, és vélemé­nyüket a falugyűlésen is egyértelműen megfogal­mazták.- Ha már olyan jól prosperált az a kocsma, míg az építkezés folyna, átmenetileg nem lehetne átköltöztetni bérelt épületbe? Hiszen Abarán elég sok üres ház van!- Az abaraiak nincsenek oda a kocsmáért, de biztosan lehetne átmenetileg bérelni házat. Mon­dom, mindezért én is megváltoztattam a vélemé­nyem, mert az embereknek igazuk van. Hornyák Ferenc, a Jednota fogyasztási szö­vetkezet felügyelőbizottságának elnöke mondja:- Községünk lakosainak 85 százaléka tagja a Jednotának. Tevékenységünk elismeréseként pár évvel ezelőtt a vándorzászlót is megkaptuk. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a 8. ötéves tervidő­szakban engedélyezték nálunk egy új bevásárló- központ építését. Sajnos a helyi szervek nem álltak feladatuk magaslatán, tagságunkat és a fa­lu lakosságát félrevezették, és most már biztos, hogy ebben a választási időszakban nem épül fel az áruház. A szerkesztőséghez intézett levelet végső elkeseredésünkben írtuk. Azóta - szeren­csére - jelentős pozitív változások történtek. A hnb élére Csűri Árpád személyében egy agilis fiatalember került. Sokat várunk tőle, mert sok probléma gyülemlett fel. Ha a nép érdekeit fogja szolgálni, mindnyájunk segítségére számíthat. Sokat várnak az új elnöktől- Négy hónapja választottak meg ebbe a tiszt­ségbe, s az első próbatétellel talán sikeresen megbirkóztam. A Jednota járási bizottsága és a jnb is engedélyezte, hogy az eredeti tervnek megfelelően a kocsma helyén építsük fel a bevá­sárlóközpontot, s a korábban beígért 2 millió koronát még hárommal megtoldották. A tervraj­zokat a presovi DRUPO tervezőirodánál rendel­tük meg. ígérték, hogy még idén elkészítik, hogy 1990-ben, Z akcióban elkezdhessük az építke­zést. A tennivaló különben tényleg sok. A szülők szerették volna, ha már idén szeptemberben megnyitották volna a körzetesítéskor megszünte­tett alapiskolát. Ezt egyelőre nem sikerült megol­dani, mert az épületben, az óvodát helyeztük el, s a földműves-szövetkezet az óvodát nem fogad­ta vissza az előző helyére. Nem tehetünk mást, új óvodát kell építenünk, méghozzá a lehető leg­gyorsabban, de a futballpályán az öltöző építését is be kell fejezni, mert lassan már teljesen benövi a gaz. Mindezeken túl úgynevezett ökológiai beruházásokat is haladéktalanul végre kell hajta­nunk. Számítanak a lakosság segítségére A falu lakossága egyelőre nagy számban jön társadalmi munkára. Bízni lehet benne, hogy ez a lelkesedés a jövőben sem fog lankadni. Az elhangzottakhoz a magunk részéről csak annyit tennénk hozzá, hogy ez az abarai ügy másoknak is tanulságul szolgálhat, hiszen a la­kosság akaratát sehol sem szabad figyelmen kívül hagyni, bizalmával visszaélni. SZÁSZAK GYÖRGY rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*

Next

/
Thumbnails
Contents