Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám, szombat

Mit takar a Nefol? MEGRENDELŐI ELMARASZTALÁS, ELHALLGATOTT TECHNOLÓGIATÉVESZTÉS Néhány hete alapos elmarasztalás érte a étúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárat. Egyik megren­delőjüknél, a MimorSi Mitop zateci üzemében elpanasz- kodták a Rudé právo munkatársának, hogy mennyi nehézséget okoz náluk a Duna-parti városból érkező Nefol fólia, amelyet a Skoda Favorit személygépkocsik szigetelőszéndvicseinek előállításához használnak tel. Testvérlapunk közölte a zateciek véleményét. (Az Új Szó-ban szeptember 1-jén rövidített változatban jelent meg.) Ebben számos olyan észrevétel található, amely a kívülálló számára is szembeötlő, a szállító egyértelmű elmarasztalását jelzi. Szlovákiában a szója termőterü­letét a jelenlegi 2500 hektárról az ezredfordulóig 10 ezer hektárra kí­vánják növelni. A fehérjékben, olajban és amino- savakban rendkí­vül gazdag nö­vényt a Kelet­szlovákiai kerület­ben egyedül Csi- cserben (Öicarov- ce) termesztik. A helyi efsz 300 hektárt vetett be vele, és több mint # 2 tonnás hektár­hozamával egyike a legsikeresebb hazai szójatermesztőknek. A termesztés hatékonyságát bizonyítja, hogy a szövetkezet így hektáronként 4 ezer koronás nyereséghez jut, ami a búza esetében 9 tonnás hektárhozammal érhető csak el. A csicseríek kéttonnás hozama azért is figyelemre méltó, mivel világméretben a szója átlaghozama 1,8 tonna. A felvételen Marczi Gyula, az efsz elnöke (balról) és Kassai Barnabás gépész a szójatisztító és -szárító berendezés működését ellenőrzi. (Svatopluk Písecky felvétele - ŐSTK) Az igényekhez igazodva A gazdaságok a jövő évi vetéshez több, kenyérgabona- minőséget adó búzafajtát rendelnek Kíváncsi voltam: mi rejtőzik a bí­rálat hátterében? Miért is olyan a Ne­fol, amilyen, s valóban semmi sem történt a fóliával az utóbbi eszten­dőben? . Korábbi tapasztalataimra hagyat­kozva ingerültségre, esetleg a véle­ménynyilvánítás megtagadására vártam. Amikor telefonon érdeklőd­tem a dél-szlovákiai gyárban, éppen az ellenkezőjével találkoztam. Csak menjek el hozzájuk, szívesen vár­nak, mindent elmondanak a Nefolról - hallottam a vonal túlsó végéről. Manapság elég szokatlan nyitottság, kitárulkozási készség. Messze a tétlenségtől Menyhárt László műszaki igazga­tóhelyettes már a folyosón nyújtja kezét. Rövidesen Kovács Béla, a tu­dományos-műszaki bázis vezetője érkezik. Egyenesen a mintaterembe invitálnak, hadd lássam, miről is lesz szó valójában.- Négy különböző részből állnak a Favoritba kerülő szigetelő tartozé­kok - mutat az előttünk heverő szendvicsekre Kovács Béla. - Nálunk készül a felületén látható fóliaréteg, 2atecban pe­dig a nemez, s ugyan­csak ott történik a két anyag összeolvasztása, megfelelő méretekre vá­gása. De nézze csak, mi­lyen a különbség szend­vics és szendvics között. Az egyik a mi fóliánkból készült, ezt szerelik a Fa­voritokba. Vele van a leg­több bajunk... Mellette a saját számlánkra az NSZK-ból importált Faíst márkájú fóliával kivitele­zett hangszigetelő. Szi­lárdságukat tekintve nem sok eltérés van köztük. Pedig a külföldi fólia kau- csuk alapanyagú, éppen olyan, amihez megfelelő technológiai berendezésük van a zatecieknek. Ezért nem szabadna fennakadást okoznia az automati­záltnak tervezett termelésben. Még­is, a saját szememmel láttam, nem tudják kiiktatni a kétkezi munkát be­lőle.- És ez a harmadik? - kérdezős­ködöm a szemmel láthatóan legke­ményebb szendvics felől. Kiderül, mintadarab. Egy idő után megunták a Mitoppal terebélyesedő huzavo­nát. Bizonyítani szeretnék, az általuk gyártott fólia - megfelelő alkalmazás esetén - eleget tesz a Mladá Bole- slav-i Autógyár követelményeinek. Más nemezgyártóhoz fordultak. A revúcai textilgyárból érkezett anyagot a Nefol fóliával együtt eljut­tatták egy konkurens céghez az NSZK-ba, ahol ilyen mintadarab ké­szült belőle. Vagyis, ha megfelelő gépsoron dolgozzák fel a fóliát, a szendvics tartószilárdsága is meg­javul, ami mindenképpen előnyös. Most minőségellenőrző intézetben vizsgáltatják, vajon hangszigetelő tulajdonságai is megfelelnek-e az elvárásoknak. Mert a Favoritba sze­reléskor ez az elsődleges szempont. Mielőtt a műszaki igazgatóhelyet­tes irodájában folytatnánk, Menyhárt László két fóliamintát tesz elém. Az egyik a Nefolból, a másik a Vibrofol- ból való.- Ez utóbbit rezgéscsillapító szi­getelésként egyenesen a Mladá Bo- leslav-i Autógyárba szállítjuk - ma­gyarázza. - Közvetlenül a karosszé­riára rögzítik. Eddig egyetlen pa­nasz, reklamáció sem érkezett rá. A mennyiségi elvárásoknak is eleget teszünk. Az egészben csak az a fur­csa, a Vibrofol ugyanabból az alap­anyagból, ugyanolyan technológiá­val készül, mint az agyonbírált Nefol. Még sincsenek kifogások vele szemben. Éppen fordítva- A zateciak állítása szerint ugyanis a Nefolnak olyan tulajdon­ságai vannak, amelyek nem felelnek meg a megvásárolt technológia kö­vetelményeinek. - vetem közbe. Újra Menyhárt László válaszol:- Éppen fordítva van. Olyan tech­nológiát és gépsorokat vásároltak, amely már eleve kizárta, hogy a Ne­fol tulajdonságai a szendvics előállí­tásakor megfeleljenek. Mint ismere­tes, mi aszfalt alapanyagú feldolgo­zásra rendezkedtünk be. Egyszerű­en azért, mert a gyár termelési forrá­sai, berendezései erre alkalmasak. A zateci Mitopban azonban a kau- csukból készült fóliára vettek beren­dezéseket. Kovács Béla hozzáfűzi: -Bennünket annak idején azzal keresett fel az autógyár, hogy a Sko­da 781 -es gépkocsikba vállaljuk a hangszigetelő és rezgéscsillapító fólia gyártását. Hallani sem akartunk róla. Úgy véltük, erre mást kellene felkérniük. Később olyan központi döntés született, hogy mégiscsak nálunk készül majd ez a fólia. Külön pénzt kaptunk a beruházásra. Ugyanakkor ide kívánkozik: ami­kor az autógyár megrendelte a mi- mofti Mitopnál a szigetelőszendvi­cset, egyértelműen aszfalt alap­anyagú hangszigetelő fólia feldolgo­zásával számoltak. Ennek ismereté­ben kellett volna a technológiai be­rendezéseket megvásárolni. Ám nem így történt. 1986 májusában a Stúrovóiak szerződést kötöttek a fóliagyártó gépsorok behozatalá­ról. Egy évvel később - más külke­reskedelmi vállalaton keresztül - a Mitop szintén gépsorok importjá­ról írt alá egyezményt. De nem olyan gépeket vásárolt, amelyek megfelel­tek volna a kívánalmaknak.-Tárgyaltunk, érveltünk, mit sem segített - emlékezik vissza Kovács Béla. - Már akkor tudták: olyan be­rendezést vettek, amely alkalmatlan a Nefol feldolgozására. S amikor ez mind a termelésben is bebizonyoso­dott, tavaly újabb két ugyanilyen gépsor vásárlásáról kötöttek szerző­dést. Időközben szakembereink többszáz órát töltöttek a áateci üzemben. Elküldtük őket, mert szük­ségesnek tartottuk, hogy segítsenek a termelési nehézségek felszámolá­sában. Erre meg azt olvassuk az újságban, hogy egy éven át nem törődtünk a fóliával. Meglehetősen furcsa állásfoglalás. Annak fényé­ben meg duplán, hogy most is a mi nyomásunkra sikerült megegyezni­ük a gépsorok módosításáról. Gyár­tójuk, az NSZK-beli Röder-Spengler cég vállalta: az esztendő végéig olyan változásokat eszközöl rajtuk, hogy az aszfaltfólia feldolgozására is figyelembe vesszük. Nincs szükség a változtatásra- Ezek szerint tehát a Nefol ezen­túl sem változik...- Nincs mit változtatni összetéte­lén - állapítja meg Menyhárt László. - így optimális az adott nyersanyag- bázisra építve. Legfeljebb csak összetevőinek arányain módosíthat­nánk. Arra pedig nincs szükség, mert esetleg egyéb tulajdonságain rontanánk vele. Feldolgozási alkal­masságán ez mit sem változtatna.- Mikortól termelnek a gépsoron?-Tavaly óta. Évi kapacitása 2,6 millió négyzetméter fólia. Egyelőre egymillió négyzetméter körül gyár­tunk rajta. Ez is jelzi, még nincs teljesen kihasználva. Három mű­szakban üzemel, szombaton és va­sárnap nem.- Vagyis, ha jövőre az idei duplá­jára szökik fel a Favorit-gyártás, Ne­fol fóliából lesz elegendő.- Részünkről ennek nincs akadá­lya. Csak hát ahhoz 2atecban is lépni kell... _ ?- A gépsorok szállítójának utóla­gosan legalább három módosítást kell végrehajtania - jelzi Kovács Bé­la. - Alulsó hűtést szerelnek fel rá­juk, hogy ne olvadjon meg annyira az aszfalt. Teflonnal vonják be a ké­seket, hogy a minta kivágása köz­ben ne ragadjanak be. S végezetül külön szerkezettel egészítik ki a gépsort, ez helyezi majd rá a fóliát a nemezre. Mindegyik módosítás könnyít a mai helyzeten, ám a techno­lógiatévesztést aligha pó­tolja.- Netán más megol­dás is kínálkozik?- Egyelőre korai lenne kész megoldásról beszél­ni. Annyi bizonyos: az el­múlt évben nem ültünk ölbetett kézzel, mint azt 2atecban állítják. Láthat­ta a mintateremben. Fóli­ánkból egy konkurens cég legyártotta a szend­vicset, amely megfelel az autógyár követelményei­nek. Ezzel csak azt bizo­nyítottuk be, hogy meg­felelő gépsoron még az importált fóliából készült­nél is jobb szigetelő­szendvicset lehet a Ne­folból előállítani. Ezt té­nyekkel szintén alátá­maszthatom. Hogy aztán ez mire lesz jó, azt ma pontosan még nem tudni. Elképzelésük viszont már megszületett: ha a minőségi próbá­kon helytáll a fólia, s az autógyár is igényt tartana rá, akkor megérné beruházni a hiányzó gépsorok vá­sárlására, felszerelésére. Utána ma­guk állíthatnák elő a hangszigetelő szendvicset. De hát ez csak alterna­tíva a jövőt illetően. Az őszi időszak egyik legfonto­sabb munkájára, a búza vetésére készülődnek a földművesek. A kalá­szos gabonák, s köztük elsősorban a búza iránti figyelem nem véletlen. Az önellátásra alapozott gabona­programban a búza a legnagyobb tételt jelenti. Olyan növény ez, me­lyet az agronómusok szívesen ter­mesztenek. Több okból. Aránylag jók a gépi, biológiai és egyéb feltéte­lek, s a sokéves tapasztalatra, vala­mint a fajtakísérletekre épülő, évről évre tökéletesített termesztési tech­nológiával állandósították a nagy hozamokat. Ezek növelték az önbi­zalmat, s ugyanakkor az agronómus tekintélyét is erősítették. Hiszen az volt a jó gazda, aki csúcshozamokat ért el. A minőség csak másodlagos szerepet játszott, s éppen ezért a legtöbb üzemben az utókezeléssel nem szaporították a gondjaikat. A termésen igyekeztek a lehető leggyorsabban túladni, ha tehették, a kombájnoktól egyenesen a felvá­sárló üzembe szállították a búzát. Januártól, az új gazdasági me­chanizmus alapelveinek érvénybe lépésével változott a helyzet. Az ér­tékrend más hangsúlyt kapott. A nagy hozam önmagában már ke­vesebbet ér, ha a szem minősége normán alul van, s ezért a bevétel kisebb. A megváltozott helyzethez számos mezőgazdasági üzemben már a nyáron rugalmasan alkalmaz­kodtak. Szárították és tisztították a gabonát, s átadás helyett igyekez­tek eladni a termést, (gy az aratás lényegében az első próbatétele volt annak, hogy adott helyen a vezetők milyen mértékben képesek igazodni az új gazdálkodási alapelvekhez. A további próbatétel most követ­kezik. A mezőgazdasági üzemek megkapták azoknak a búzafajtáknak a jegyzékét, amelyeknél nagyobb a valószínűség, hogy a termést ke­nyérgabonaként az első, vagy a má­sodik minőségi osztályban lehet ér­tékesíteni. Első látásra nyilvánvaló, hogy a jegyzék csak részben egye­zik azzal a fajtaválasztékkal, amely­re az üzemek eddig a csúcshoza­mokat építették. A felsőpatonyi (Horná Potőn) Vörös Csillag Efsz- ben az idei 7,4 tonnás búzaátlagot, ami a szövetkezet fennállása óta a legjobb hektárhozam, elsődlege­sen a Danubiának és az idén némi csalódást okozott Vigintának kö­szönhetik. Az ajánlási jegyzékben most az előbbi fajta csak feltétele­sen, az utóbbi a sokadik helyen, a gazdaságban eddig termesztett további két fajta pedig egyáltalán nem szerepel. — Mit tesznek, módosítják a fajta- összetételt? - kérdeztem a fentiek ismeretében Farkas Imre mérnöktől, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetőjétől.-Az új elvárások szellemében ésszerűen és a lehetőségekhez mérten változtatunk - felelte ha­tározottan, és az idei vetésterv fajta- választékához is fűzött magyaráza­tot. - A nagy hozam továbbra is követelmény marad, így a legjobb takarmánybúza-fajtákat a jövőben is termeszteni fogjuk. Újdonság, hogy az idén a kenyérgabona-minőséget adó fajtákat is besoroljuk a helyi kísérletekbe. Ugyanakkor előszed­jük a régi kimutatásokat, hogy az elmúlt évek eredményei alapján átértékelhessük, milyen tapasztala­tokat szereztünk korábban azokkal a fajtákkal, amelyek az idén bekerül­tek a kenyérgabona kategóriába. Kollégákkal és nemesítőkkel már beszélgettünk arról, mit és hogyan kellene tenni, de nézetem szerint ez kevés. Központilag szervezett kon­ferenciákra is szükség van, amelye­ken az agronómusok és kutatók megvitathatnák a minőséggel kap­csolatos kérdéseket.- És az idei vetésterv?- Részben különbözik a tavalyi­tól. Hiába kaptuk meg az ajánlott fajták jegyzékét, ha az idei vetőma­got még tavaly megrendeltük, [gy az új alapelvekhez jobbára csak a jövő évi vetőmag-rendelésünk igazodik, a mostani vetésterv még kevésbé. Külön szerencsénk, hogy üzemi kí­sérletünkben szerepel az Ilona né­ven engedélyezett, és kenyérgabo­naként előtérbe helyezett búzafajta, amely így most ősszel helyet kaphat a nagyüzemi termesztésben. Az egy évvel korábbi vetőmag rendelés a dercsikai (Jurová) Barát­ság Efsz-ben is csak mérsékelt vál­toztatásokat tesz lehetővé a búza- termesztésben, Stollár András mér­nök, a növénytermesztési ágazat ve­zetője szerint, a kiemelt osztályban eladható mennyiség megtermelésé­re nálunk így is adott a lehetőség.-Az ezer hektáron termesztett búza 7,32 tonnás átlagot adott. An­nak ellenére, hogy csak a terület felét tudtuk öntözni, és az év első hat hónapjában mindössze 183 mil­liméter csapadékot kaptunk. Ráadá­sul a kevés eső nagyobb része kis adagokban hullott le. Az áprilisi hat­van milliméter például tizenkétszer- re, s így a nedvesség a gyökerekhez el sem jutott. Mindez bizonyítja, hogy a sokéves tapasztalat alapján a termelőhelyi adottságoknak meg­felelően kialakított fajtaösszetétel megfelelő. Az új szabályzókat azon­ban m| sem hagyhatjuk figyelmen kívül, változtatnunk kell. Tehát, a ve­téstervben a mennyiségi igények mellett a minőségi követelményeket is figyelembe vesszük. Ennek megfelelően a fajtaössze­tételben 150 hektáron helyet kap a Hana búzafajta. Ilonát is vetnek, ha kapnak vetőmagot. Ami van, az csak néhány hektárra elég, így az ígéretes fajtát valószínűleg csak kí­sérleti jelleggel termeszthetik. Az idei rendelésben már tekintettel vannak az ajánlott fajtákra, így a jö­vő évi vetéstervük összhangban lesz az új elvárásokkal.- Nem kis feladat előtt állunk. A fajtaösszetételt eddig meghatáro­zó elvek sorába, mint például a foko­zatos érés, a felszabaduló területek nagysága, az elővetemény, az öntö­zési lehetőség, a szárazságtűrő ké­pesség, s természetesen a várható hozam mellett a minőségi igényeket is be kell építenünk a követelmény- rendszerbe. Mégpedig úgy, hogy a minőséggel elérhető pluszbevétel­től ne essünk el, de ugyanakkor a gabonaprogram mennyiségi muta­tóit is teljesítsük. Ez újabb próbatétel az agronómusok és az ágazatveze­tők számára. Én személy szerint bízom abban, hogy ezt is sikerrel megoldjuk. EGRI FERENC XXX Vaskos dossziék, emberi sorsok őrzik a Nefol stúrovói gyártásának történetét. Beszélgetőpartnereim nem tagadják; ma sem zavartalan a terme­lés. Külön munkacsoport foglalkozik vele továbbra is. Megrendelői elmarasz­talásban mégsem ezért részesültek. Olyanért bírálták őket, amiért ezúttal nem tehetnek. Vagy netán nekik kellett volna a megfelelő gépsorokat is megvenniük? Lehet, hogy egyszer valóban megteszik... J. MÉSZÁROS KÁROLY Menyhárt László: „A Vibrofplt még senki sem reklamálta“ Kovács Béla: „így néz ki a szigetelőszendvics, ha megfelelő technológiával készül“ (Lörincz János felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents