Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám, péntek

ÚJ szú 3 1989. IX. 22. Nem szabad tovább késlekedni a nemzetiségi problémák megoldásával (ŐSTK) - Mint tegnapi számunkban röviden már közöltük, Moszkvában szerdán befejeződött az SZKP Központi Bizottságának ülése, amely elsősorban a párt jelenlegi feltételek közötti nemzetiségi politikájának kidolgozásával foglalkozott. A plénum döntött az SZKP XXVIII. kongresszusának összehívásáról és személyi változásokról. Mivel a Csehszlovák Sajtóiroda jelentését a tanácskozás második napjáról szerkesztőségünk nagyon későn kapta, a személyi változásokról és az SZKP platformtervezete feletti vitáról részletesebben csak ma tudunk beszámolni. Egy bányalátogatás - és tanulságai A Szolidaritás offenzívája az üzemi pártszervezet ellen (ŐSTK) - A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja tegnapi számában a Katowicéi vajdasági Sosnowiecben levő Kazimierz-Juliusz Bányában kialakult igen feszült helyzetről számol be. A bányában egyébként szerdán tett látogatást Mieczyslaw Rakowskí, a LEMP KB első titkára. A szerdai vitában szólalt fel Ikrám Karimov, az Üzbég KP KB első titkára, Jan Vargis, a Lett KP KB első titkára, Arkagyij Volszkij, a karabahi különleges irányító bizottság elnöke, Mihail Nyena- sev, a szovjet televízió és rádió állami bizottságának elnöke, Abdurahman Ve- zirov, az Azerbajdzsán KP KB első titká­ra, Kahar Mahkamov, a Tadzsik KP KB első titkára, Dmitrij Jazov, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Vagyim Bakatyin belügyminiszter és mások. A plenáris ülésen létrehozott szer­kesztőbizottság nevében Vagyim Med­vegyev, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára szólalt fel. A köz­ponti bizottság - figyelembe véve a vita során elhangzott javaslatokat és meg­jegyzéseket - jóváhagyta az SZKP átdol­gozott platformtervezetét a nemzetiségi politikáról és határozatot fogadott el ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban. Alekszandr Szuharov, a Szovjetunió legfőbb ügyésze beszámolót terjesztett elő arról a vizsgálatról, amelyet Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a KB titkárának kérésére folytattak azzal összefüggésben, hogy Telman Gdljan és Nyikolaj Ivanov ügyészségi vizsgálók korrupcióval vádol­ták őt. A főügyészség vizsgálata bebizo­nyította, hogy ezek az állítások teljesen alaptalanok. A kérdéssel kapcsolatban felszólalt Ligacsov és V. Szmirnov, az SZKP KB póttagja, Az ülés határozatot fogadott el erről a kérdésről. Az SZKP Központi Bizottsága szerve­zeti kérdésekkel is foglalkozott. Viktor Nyikonovot és Viktor Csebrikovot - sa­ját kérésükre, nyugdíjbavonulásuk miatt - felmentette Politikai Bizottsági tagságuk alól és a KB-titkári tisztségükből. Nyugdíj­ba vonulásával kapcsolatban és saját ké­résére felmentette Vlagyimir Scserbic- kijt, a Politikai Bizottság tagjának tisztsé­géből. Szintén nyugdíjba vonulás miatt mentették fel Jurij Szolovjovot és Nyi- kolaj Talizint, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagjait. Mihail Gorba­csov valamennyiüknek köszönetét mon­dott sokéves aktív tevékenységükért a párt szerveiben. Az SZKP Központi Bizottsága Vlagyi­mir Krjucskovot, az Állambiztonsági Bi­zottság (KGB) elnökét megválasztotta az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjává. Jurij Maszljukovot, a PB eddigi póttag­ját, rendes taggá nyilvánították. Az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává vá­lasztották Jevgenyij Primakovot, a Leg­felsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnökét és Borisz Pugót, az SZKP KB pártellenőrzési bizottságánek elnökét. Az SZKP Központk Bizottságának tit­kárává választották Jegor Sztrojevet, az orjoli kerületi pártbizottság első titkárát, Jurij Manajenkovot, a lipecki kerületi pártbizottság első titkárát és Gumer Usz- manovot, a tatár kerületi pártbizottság első titkárát Andrej Girenkót, a krími kerületi pártbizottság első titkárát az SZKP KB póttagjából rendes taggá nyil­vánították, s megválasztották a KB titká­rává. Vitafelszólalások A plenáris ülésen szereplő fő napirendi pont - a nemzetiségi viszonyok és a párt nemzetiségi politikája - jelentőségére va­ló tekintettel az alábbiakban bővebben is idézünk az egyes vitafelszólalásokból. Algirdas Brazauskas, a Litván KP KB első titkára annak a véleményének adott hangot, hogy ha nem jön létre az egyenjo­gú szuverén államok-köztársaságok való­di szövetsége, amelyben reális politikai és gazdasági érdekeltségük lesz a köztársa­ságoknak, akkor meghiúsul minden erő­feszítés a demokratikus szocialista állam felépítésére. A litvániai helyzetet értékel­ve megállapította, hogy arra a felfokozott politikai indulatok a jellemzőek, továbbá a lakosság széles rétegeinek aktivitása és a nemzeti öntudat rohamos növekedése. A politikai élet középpontjában a Litván Kommunista Párt áll, továbbá a Sajudis mozgalom. Kölcsönös kapcsolataik meg­határozzák a Litvániában lejátszódó fo­lyamatok orientációját. Hangsúlyozta, a litván kommunisták és a köztársaság egészségesen gondolkodó erői egyértel­műen azon a véleményen vannak, hogy a köztársaság olyan mértékben integráló­dott a szövetségi gazdasághoz, olyan politikai, kulturális és emberi kapcsolato­kat alakított ki a többi köztársasággal, hogy ezek megszakítása a Szovjetunió­ból való kiválással nagyon káros hatású lenne. Vajno Vjaljas, az Észt KP KB első titkára meggyőződését fejezte ki, hogy a társadalom egészséges politikai mag­vára támaszkodó és saját akcióprogram­mal rendelkező Észt Kommunista Párt képes semlegesíteni a szélsőséges meg­nyilvánulásokat, biztosítani az átalakítás' konstruktív irányítását és folytatni az élet radikális megújítását. Hangsúlyozta, cél­juk a szuverén Észtország megteremtése a szovjet nemzetek megújított föderáció­ján belül. Osztották az SZKP Központi Bizottságának aggodalmát egyes szepa­ratista erők tevékenysége és a baltikumi politikai helyzet destabilizálása miatt. Kö­zölte, erőfeszítéseiket mindenekelőtt a gazdaságra, a köztársasági önelszámo­lási rendszerre való áttérésre és az új gazdasági mechanizmus előkészítésére összpontosítják. Jurij Maszljukov, az SZKP KB PB póttagja, a minisztertanács első alelnöke, az állami tervbizottság elnöke bejelentet­te, folyamatban van a köztársasági költ­ségvetések új gazdasági feltételek közötti képzésére vonatkozó elvek kimunkálása. Kidolgozzák azokat az elveket is, melyek alapján a vállalatokat átadják az illetékes köztársaságok minisztertanácsainak fel­ügyelete alá, összehangolják a szövetsé­gi és köztársasági szervek munkáját, a pénzügyi és hitelrendszerek működé­sét. Véleménye szerint e fontos munka befejezését elvi jelentőségű véleménykü­lönbségek akadályozzák. Úgy vélte, a balti köztársaságok által javasolt kon­cepciók elfogadása negatív következmé­nyekkel járna. Arkagyij Volszkij, a karabahi különle­ges közigazgatási bizottság elnöke java­solta, fogadjanak el szigorú intézkedése­ket a szélsőségesekkel szemben. Azer­bajdzsán és Örményország pártvezetőit tárgyalásokra, a már elfogadott progra­mok teljesítésére, kitartásra és türelemre szólította fel. Szűrén Arutyunyan, az örmény KP KB első titkára felszólalásában hangsú­lyozta, nem lehet keresni a nemzetiségek közötti kapcsolatok kiéleződésének uni­verzális okait, sem a konfliktusok megol­dásának univerzális receptjeit. Elmondta, Örményország viharos időszakot él át, a tömegek fokozott politikai aktivitása, a karabahi kérdés megoldásának lassú­sága, a feszültség növekedése az Azer­bajdzsánnal való kapcsolatokban és a blokád szinte kritikus helyzetet teremtett a köztársaságban. A konfliktus megoldá­sára a köztársasági pártszervek önerőből nagyon keveset tehetnek. Úgy vélte, az lenne az ésszerű, ha Hegyi Karabah a központnak alárendelt autonóm terület lenne. Szemjon Grosszu, a Moldáviai KP KB első titkára mindenekelőtt a sztrájkokkal foglalkozott felszólalásában. Ezek jelen­tős gazdasági károkat okoztak, s ezzel összefüggésben úgy vélekedett, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának mielőbb törvényt kellene elfogadnia a tiltakozás hasonló formáiról. Rafik Nyisanov, a szovjet parlament Nemzetiségi Tanácsának elnöke felszóla­lásában javasolta a büntető törvénykönyv több cikkelyének mielőbbi módosítását olyan értelemben, hogy feltételezzék a fe- lelősségrevonást a nemzetiségi alapon elkövetett bűntettekért. Leszögezte: he­lyénvaló lenne, ha a központi bizottság fokozottabb mértékben tenné felelőssé a pártszerveket és minden vezető tiszt­ségviselőt a nemzetiségek közti kapcso­latokban lejátszódó eseményekért. Kije­lentette, személyesen nem határolja el magát az erkölcsi felelősségtől a ferganai eseményekért, amelyeket komoly tanul­ságnak nevezett. Szorgalmazta a megtor­lásoknak indokolatlanul kitett nemzetisé­gek teljes mértékű politikai rehabilitását. Givi Gumbaridze, a Grúz KP KB első titkára szerint a-jelenlegi problémák meg­oldásának kulcsa többek között a szövet­ségi köztársaságok jogkörének bővítése. A köztársaságok szuverenitásának korlá­tozása a vitás kérdések megoldásában csak bonyolítja a problémákat, melyek ezután krónikus jelleget öltenek. Jurij Jelcsenko, az Ukrán KP KB titkára támo­gatta, hogy a nemzeti nyelvek a köztársa­ságokban megkapják az állami nyelv stá­tusát. Egyben határozottan követelte, hogy az orosz nyelv legyen a nemzetek közti megértés nyelve, valódi össz-szö- vetségi nyelv. Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára elmondta, a kirgiz dolgozók aggodalommal figyelik a Baltikumban le­játszódó eseményeket. Bírálta a nemzeti frontok és mozgalmak több vezetőjének álláspontját. Szerinte felelősségre kellene vonni azokat, akik már nyíltan fellépnek a Szovjetunió rendszere és egysége el­len, szabotálják az átalakítást és visszaél­nek a demokráciával. Nurszultan Nazarbajev, a Kazah KP KB első titkára rámutatott arra^hogy a ka­tonai szervek a köztársaságban több mil­lió hektár termőföldet vontak ki a gazda­ságból. Kazahsztán területén már 40 éve folynak nukleáris kísérletek. Ezekre az egész ország védelmi érdeke szempont­jából természetesen szükség van, de az embereknek el kell magyarázni ennek szükségességét és kárpótolni kell őket a keletkezett károkért. Hangsúlyozta, fel­tétlenül törvényt kell elfogadni a termő­földről és kihasználásáról. Mihail Gorbacsov zárszavából Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, az ország nemzetiségi problémáit kizárólag a demokratizálás, a nyilvános tájékozta­tás és a szocialista társadalom megújítá­sának útján lehet megoldani. A késleke­dés e kérdések megoldásában már kezd kedvezőtlenül megnyilvánulni az átalakí­tás gyakorlati megvalósításában. A párt tudatosítja a helyzet bonyolultságát és normalizálásának szükségességét ott, ahol feszültség mutatkozik a nemzetiségi kapcsolatokban, ahol megbomlott a mun­karitmus és emberek élete került veszély­be. A határozott eljárásokat nem lehet a régi értelemben vett határozottságként felfogni. Mihail Gorbacsov a párt, a köz­ponti bizottság és az egész társadalom konszolidálására szólított fel. Az SZKP Központi Bizottsága megállapodott a nemzetiségi politika kulcsfontosságú ■kérdéseiben, miközben nagy figyelmet szentelt a Szovjetunió valamennyi nem­zetisége jogai és szabadságjogai bővíté­sének. Az SZKP KB főtitkára záróbeszédében kijelentette: A szovjet föderáció mélyreha­tó változásainak útján nem szabad meg­engedni semmilyen határváltoztatást, a nemzetiségi alakulatok formáinak meg­változtatását. Helyes úton haladunk, megvalósítjuk az olyan föderációt, amely­ben valójában még sosem éltünk - mon­dotta. Ha hozzálátunk a fő kérdések meg­oldásához, lekerülnek a napirendről a ha­tárok módosításának kérdései. Ha a párt ilyen útra lépne, már a kezdet kezdetén eltemetné a nemzetiségi platformot, s olyan helyzetbe hozná a társadalmat, hogy felmerülne a hogyan tovább kérdé­se. Ez ügyben a plenáris ülés felelősen és egyértelműen járt el. Az alapszervezetek, minden kommunista feladata most az lesz, hogy szilárdan álljon a platform által meghatározott pozíciókon és ezeket ha­tározottan alkalmazza a gyakorlatban - jelentette ki Mihail Gorbacsov. Határozat Az SZKP Közpoti Bizottsága jóváhagy­ta a párt platformját a nemzetiségi politi­káról és következetes megvalósítását fel­adatul adta minden pártszervezetnek és minden kommunistának. A plenáris ülés résztvevői - áll a határozatban - úgy vélik, hogy a platformba foglalt gondola­tok és megállapítások, melyek elnyerték a társadalom széles körű támogatását, megfelelnek az átalakítás időszerű szük­ségleteinek és politikai alapul szolgálhat­nak a szovjet föderáció megújításához, valamennyi nemzetiségi-állami alakulat fejlesztéséhez és további nemzetiségi problémák megoldásához. A plenáris ülés feladatul adta az SZKP KB Politikai Bizottságának, a szövetségi köztársaságok kommunista' pártjai köz­ponti bizottságainak, valamint a határte­rületi és kerületi pártbizottságoknak, hogy dolgozzanak ki konkrét terveket a plat­formban foglaltak megvalósítására. xxx Moszkvában tegnap bejelentették, hogy a Kremlben hétfőn kezdődik meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának második ülésszaka. A parlament két ka­marája, a Szövetségi Tanács és a Nem­zetiségi Tanács együttes ülést tart. A dolgozókollektíva több pártra sza­kadt, a vezetőket terrorizálják, az igazga­tó megsértődött, lepecsételték a LEMP vállalati bizottságának helyiségét, nyilvá­nosan ócsárolják a köztársasági elnököt, egyszóval anarchikus állapotok uralkod­nak a bányában - írja a lap, s annak a véleményének ad hangot, hogy a Szoli­daritás ezt az üzemet „kísérleti telepnek" szemelte ki. Arra törekszik ugyanis, hogy számolják fel az üzemi pártszervezetet, s kíváncsi rá, hogy ugyanezt másutt is meg lehet-e majd tenni. A Trybuna Ludu kitér rá, hogy a LEMP tagjai nem voltak képesek egységesen szembeszállni a de­magógiával és a hisztériával. Az üzemi pártszervezet elleni támadás az egész párt elleni támadás - szögezi le a lap Rakowski első titkárt idézve. A bányában tett látogatása alkalmával Rakowski szerdán nyilatkozatot adott a lengyel televíziónak, s a mostani hely­zetet az 1981-es állapotokhoz hasonlítot­ta. Azt a véleményét hangoztatta, amíg nem tisztázódik a politikai pártok szerepe az üzemekben, vagyis amíg nem hagyják jóvá a párttörvényt, meg kell őrizni az eddigi gyakorlatot. Rakowski szólt továb­bá arról a javaslatról, miszerint Lengyel- országban létre kell hozni az ún. politikai tanácsot, amely valamennyi párt és társa­dalmi mozgalom vezetőit tömörítené, s amely a sosnowieczihez hasonló hely­zeteket is megoldhatná. Józef Slisz, a Paraszt Szolidaritás elnöke, a szenátus alelnöke Varsóban közölte, hogy a „lengyel falu drámai gaz­(ÖSTK) - Az ENSZ Biztonsági Taná­csa New Yorkban a csütörtökre virradó éjszaka a libanoni helyzetről tárgyalt. Egyebek között üdvözölte az Arab Álla­mok Ligája háromoldalú bizottságának a tevékenységét, s erőfeszítéseit a liba­noni válság rendezésére teljes támogatá­sáról biztosította. A BT síkraszállt a Liba­non területén levő harcok azonnali be­szüntetéséért. Libanonban eközben folytatódtak az összecsapások, a csütörtökre virradó éj­szaka ismét ágyúdörgést lehetett hallani. Lahdar Ibrahimi, az Arab Államok Ligája főtitkárának a helyszínen tartózkodó megbízottja folytatta az intenzív tárgyalá­sokat a szembenálló felek képviselőivel. A muzulmán vezetők lényegében támo­gatják a Liga béketervét, azonban Michel Aun, a keresztény fegyveres erők fő­(ŐSTK) - A salvadori hadsereg ezek­ben a napokban a hazafiak egyoldalú tűzszünete ellenére folytatja hadművele­teit az ország központi térségében. Amint azt a helyi sajtó közölte, a légierő repülő­gépei és helikopterei több ízben intéztek támadást a partizánok egyik legfőbb bázi­sának számító Guasapo tűzhányó térsé­gében. Salvadorban tartózkodik az ENSZ és az AÁSZ szakértőinek csoportja, amely az országban kialakult konkrét helyzettel ismerkedik. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front épp emiatt hirdetett tűzszünetet szeptember 13-a és 23-a között. A jövő februárban esedékes nicara- guai választások előtt számos közyéle­(ÖSTK) - A Magyar Szocialista Mun­káspárt, az Ellenzéki Kerekasztal és az ún. Harmadik Oldal képviselői Budapes­ten szerdán gazdasági kérdésekről kezdtek középszintű tárgyalásokat. A megbeszélést a Harmadik Oldal kezde­ményezte, amelyben ezúttal - a politikai egyeztető tárgyalásoktól eltérően - képvi­seltette magát a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa is. A tanácskozáson az MSZMP küldöttségét Iványi Pál, a KB titkára vezette. Tekintettel az ország gazdasági hely­zetére és a növekvő szociális feszültség­re, megfigyelők szerint ezek a tárgyalások még bonyolultabbak lesznek, mint a politi­kai egyeztető megbeszélések. A témák a lakosság legszélesebb rétegeit érintik, s vonatkoznak például a munkanélküli­ségre, az eladósodásra, az inflációra, a dolgozók életkörülményeire stb. A fóru­dasági helyzete" szükségessé teszi a földművesek saját politikai szervezeté­nek a létrehozását. Egyben támogatásá­ról biztosította a Lengyel Néppárt - Szoli­daritás megalakítását. Ez az új párt a ka­tolikus egyház tanaihoz kívánja magát tartani, s fő bázisát a földművesek alkot­ják, de a városokban, a főiskolákon és az iparvállalatoknál is kívánja működtetni szervezeteit. Varsóban lengyel-amerikai megálla­podásokat írtak alá többek között a ma­gánvállalatok, alapítványok és a szerve­zetek közötti kölcsönös kapcsolatok meg­könnyítéséről és az idegenforgalom fej­lesztéséről. A dokumentumokat Róbert Mosbacher amerikai kereskedelmi mi­niszter, illetve Marcin Swiecicki, a kül­gazdasági kapcsolatokért felelős lengyel miniszter és Alexander Mackiewicz, a belkereskedelmi tárca vezetője írta alá. Mint közölték, a két állam együttműködé­sének ösztönzésében jelentős szerepet kap a lengyel-amerikai tanács. Amerikai részről bejelentették, hogy az USA-ban egy alapítványt hoztak létre, amely a len­gyel gazdaság magánszektorának fej­lesztéséhez kíván hozzájárulni. Tadeusz Mazowiecki lengyel kor­mányfő a varsói diplomáciai testület tagjai előtt mondott első külpolitikai témájú be^ szédében hangsúlyozta, Lengyelország betartja valamennyi szerződéses kötele­zettségvállalását. A lengyel külpolitika egyaránt nyitott lesz a Kelet és a Nyugat felé, tekintet nélkül az ideológiai különb­ségekre - mondotta. parancsnoka, a keresztény kabinet elnö­ke komoly fenntartásait hangoztatta. Félő - szögezik le a megfigyelők - hogy ez a magatartás meghiúsíthatja az arab álla­mok kezdeményezését. A Bejrútban uralkodó feszültségről ta­núskodik egy tegnap délelőtti incidens: a libanoni főváros keresztény szektorá­ban ismeretlen fegyveresek agyonlőtték Nazim Kadri muzulmán parlamenti kép­viselőt. A libanoni partokhoz vezényelt, az el­múlt napokban Ciprus közelében tartóz­kodó francia hadihajók túlnyomó részét, köztük a Foch repülőgép-anyahajót visz- szarendelték Touloun kikötőjébe. A fran­cia hajók közül így már csak a Montcalm tengeralattjáró-elhárító fregatt és egy csapatszállító hajó tartózkodik a libanoni partok közelében. ménykutatás készül. A legújabb' szerint a lakosság legalább 40 százaléka a San­dinista Nemzeti Felszabadítási Frontra adja le szavazatát. Bayardo Arcé, a front országos vezetőségének tagja ezzel összefüggésben hangoztatta, a sandinis­ták híveinek tábora bizonyára megnövek­szik, ha ismertté válik elnök- és alelnökje- löltjük neve. Managuában egyébként szeptember 24-én, vasárnap tartja kong­resszusát a sandinista front, s ezen hagy­ják jóvá a kormányprogramot és a válasz­tásokon induló jelöltek listáját. Az Egyesült Államok a panamai csa­tornaövezetben levő Fort Howard légibá­zison néhány új F 16 típusú vadászbom­bázót helyezett el. Mint azt közölték, az intézkedés „ideiglenes" jellegű. mon nagy figyelmet fordítanak a beruhá­zásokra, közöttük a Gaböíkovo-Nagyma- rosi Vízlépcsőrendszerre, a paksi atom­erőmű újabb blokkjának felépítésére és az 1995-re tervezett világkiállítással összefüggő problémákra. xxx Horn Gyula magyar külügyminiszter Budapesten szerdán fogadta a palesztin és az iraki nagykövetet, akik a budapesti arab nagykövetek tanácsa nevében saj­nálatukat fejezték ki a magyar-izraeli dip­lomáciai kapcsolatok felújítása miatt. Hozzáfűzték ugyanakkor: a lépést a Ma­gyar Népköztársaság belügyének tartják és nem kívánnak ebbe beavatkozni. A nagykövetek egyben üdvözölték a ma­gyar külügyminisztérium állásfoglalását, amely szerint Magyarország továbbra is az arab államokkal fenntartott kapcsola­tok fejlesztésére fog törekedni. LIBANON Diplomáciai erőfeszítések és ágyúdörgés Latin-amerikai hírek A salvadori hazafiak tartják a tűzszünetet, a kormány nem Budapest Háromoldalú tárgyalások gazdasági kérdésekről

Next

/
Thumbnails
Contents