Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-20 / 222. szám, szerda
IJ szú 5 9. IX. 20. Választások egy kutatóintézetben Tanulni kell a demokráciát Sokat beszélünk manapság az átalakításról, s ezen belül is talán a demokratízációs folyamat elmélyítése mozgatja meg leginkább a fantáziánkat. Hogyan, hát az egyszerű munkás is beleszólhat a gyár dolgaiba? Az 6 véleményére is kiváncsiak ott „fent“? S még választhat is, hogy kit látna legszívesebben az igazgatói székben.- Na, végre már a mi véleményünkre is kiváncsi valaki! Hogy kire szavazom? Azt még nem döntöttem el véglegesen, előbb meghallgatom mindkét jelölt ■programját - mondja egy középkorú férfi, aki nem akarja elárulni kilétét. Érsekújvárban (Nővé Zámky) a Szakszervezetek Házában beszélgetünk, ahol a Szerszámkutató Intézet dolgozói választanak igazgatót. ' Megkezdődött hát a közgyűlés, amelynek megnyitóján a Szerszámkutató Intézet egy munkatársa arra kérte a jelenlevőket, hogy vegyék komolyan a választásokat, s a döntéskor alaposan mérlegeljék a jelöltek alkalmasságát mind a személyi, mind pedig a munkabeli feltételek és követelmények alapján. E fontos út- ravaló után következett maga a választás. A választóbizottság előterjesztette a dolgozókollektíva tanácsába javasolt 11 tag illetve 9 póttag névsorát, s ezután a 75 küldötté lett a főszerep.- Milyen legyen az az ember, aki majd holnap az igazgatói székbe ül? - zavarom meg kérdésemmel az egyik kis csoport beszélgetését.- Törődjön többet az emberekkel, s ha eljön közénk, legyen igazságos és következetes - mondja egy negyven év körüli férfi.- Oldja meg az intézet problémáit és a mi véleményünket is vegye figyelembe. Fordítson több figyelmet a fiatalokra - vélekedik egy fiatalember.-Sokat lehetett és kellett volna már tenni, ezt mindkét Jelölt tudja. A választások után biztosan sok minden másként lesz még akkor is, ha a megbízott igazgató lesz a győztes. Biztosan szoros lesz a küzdelem - fejti ki véleményét az intézet egyik régi munkatársa. Hol a problémák gyökere? Amíg a küldöttek az urnákhoz járultak, illetve a bizottság a szavazás eredményeit összegezte, Gémesi Károly mérnökkel, a szerszámkutatási osztály vezetőjével a tudományos-műszaki fejlesztés néhány problémájáról és a választásokról beszélgettünk, természetesen a kutatóintézet szemszögéből nézve.- A tudományos-műszaki fejlesztésről már régóta és sokat beszélünk, csakhogy mindeddig „nem születtek meg azok az intézkedések, amelyek a jelszavakat valóra váltanák - mondja Gémesi Károly. - Elsősorban felsőbb szintű intézkedésekre van szükség, mert a problémák gyökere nem a kutatóintézetekben, hanem a hierarchia magasabb fokán van. Ezt az állításomat példával is alátámaszthatom. A kutatóintézeteknek az anyagbeszerzés terén előnyt kellene élvezniük, ám egyik szállító sem ennek megfelelően bánik velünk. A gyárak monopolhelyzetben vannak, s ez bizony megnehezíti munkánkat. Munkakedvünknek és természetesen hírnevünknek az sem tett jót. hogy tavaly a népi ellenőrzési bizottság eléggé felületes vizsgálódás után meglehetősen kedvezőtlen következtetésre jutott. A bizottság tagjai úgy találták, hogy intézetünk nem felel meg a követelményeknek, s nem térítjük meg a befektetett pénzt. Nagy kár azonban, hogy leegyszerűsítették a dolgokat és nem keresték igazán a problémák gyökereit. Nem a kutatóintézet mentségére, hanem a gondok megoldása érdekében.- Intézetük ez év július elsején állami vállalat lett. Milyen problémákat kell megoldaniuk most az új feltételek között?- A teljes önállóság megélhetési gondokat hozott. A nagyobb lélegzetű fejlesztésekre eddig a központi szervektől kaptunk pénzt. Ezek a források most elapadtak. Vállalatokat keresünk fel, hogy munkát keressünk és találjunk. Dehát ezek a szervezetek is önálló állami vállalatok, s a műszaki fejlesztésre mostanában nem sokat költenek. S mivel munkánk most már nincs biztosítva, bizonytalan, hogy a jövőben mivel foglalkozunk majd. Sajnos, azonban az emberekben is megrendült a bizalom. Most készül a kutató- intézetek finanszírozását szabályozó rendelet, ezért remélem, hogy átmeneti állapotról van szó csupán. Bonyolult helyzetben-Tehát a Szerszámkutató Intézetben nem könnyű most a helyzet. S ilyen körülmények között kerül sor az önkormányzati szervek és az igazgató megválasztására...-Tény, hogy az igazgatónak és a dolgozókollektíva tanácsának nem lesz könnyű a dolga. Sok a megoldásra váró feladat és probléma, s az intézet munkatársai is kritikus szemmel figyelik a történéseket. Egyébként jó, hogy sor kerül a választásokra, mert ezáltal az emberek élénkebben érdeklődnek az intézet sorsa iránt. Most már csak a vezetőségtől függ, hogy ezt az érdeklődést hosszabb távon is fenntartsa és hasznosítsa. A dolgozók ezután valóban közvetlenül részt vehetnek az irányításban, vagy ha úgy tetszik, beleszólhatnak a dolgok rendezésébe. Azt azonban majd az idő mutatja meg, hogy ez egyértelműen pozitív eredményekkel jár-e. Eddig a konszern szűkreszabott korlátai között mozoghattunk csupán, a közeljövőben majd kiderül, mit tudunk kezdeni az önállóságunkkal, j Az viszont már kevésbé jó, hogy eppen most szeptember közepén választjuk meg az önkormányzati szerveket. Ugyanis rengeteg energiát fordítottunk a választásokra, mikor sokkal lényegesebb dolgok is sürgős megoldásra várnak. A tervezési határidők is most járnak le, tehát inkább a munkára kellene figyelnünk.- önt javasolták a dolgozókollektíva tanácsába. Milyennek látja a tanács helyét és szerepét az önigazgatásban?- A vállalati tanács ellenőrzi majd az intézet vezetőségét és természetesen a dolgozók érdekeit szem előtt tartva bele is szólhat a döntésekbe. Az ellenőrzés - úgy hiszem - nem okoz majd nehézséget, de mivel véleményünkre eddig csak ritkán voltak kíváncsiak, meg kell tanulnunk elmondani nézeteinket és esetleg javaslatot tenni a megoldásra. Mindezt bizonyára gyorsan megtanuljuk, mert a beleszólás a zsebünkre megy - mondja befejezésül Gémesi Károly mérnök. Beszélgetésünknek a választás eredményeinek kihirdetése vetett véget. A küldöttek a 11 javasolt, tanácstag közül kilencet megválasztottak, a másik kettő pedig a pótjelöltek közül került ki. A dolgozók legnagyobb örömére a dolgozókollektíva tanácsának elnöke Gémesi Károly mérnök, szerszámkutatási osztály- vezető lett. Ki mit ígér? Úgy tűnt, a küldöttek nagy fontosságot tulajdonítottak a dolgozókollektíva tanácsa megválasztásának, a legnagyobb várakozás azonban az igazgatóválasztást előzte meg. Az igazgatói széket - miként a legtöbb helyen - itt is két jelölt pályázta meg. Az egyik Iván Dojőan mérnök, kandidátus, 47 éves. A Szerszámkutató Intézet nem ismeretlen számára, hiszen másfél évtizedig volt munkahelye. Jelenleg a Szlovák Tervhivatalban dolgozik. Dojőan mérnök elképzelése szerint a kutatóintézetben határozott munkaprogramot kell kidolgozni, megjelölve a különösen fontos fejlesztéseket. Közvetlen kapcsolatokat kell kialakítani az intézet kutatási-fejlesztési eredményeit felhasználó szervezetekkel, miközben a vállalkozásra is hangsúlyt kell helyezni. A rövid távú feladatok közt említette a dolgozók kezdeményezésének támogatását új jutalmazási rendszer kidolgozásával, a hatékonyság növelését, a beruházások mielőbbi befejezését, valamint a termelés műszaki színvonalának javítását. Úgy véli, hogy a jövőben jobban oda kell figyelni az intézet fiatal munkatársaira, s a kutatóintézetből egy gazdaságilag jól működő szervezetet kell létrehozni. Befejezésül pedig azt mondta, hogy aki elfogadta a felvázolt programot, az csatlakozzon hozzá. A másik jelölt Tomás Láng mérnök, kandidátus, szintén 47 éves, s két évtizede a Szerszámkutató Intézet igazgatója, jelenleg megbízott igazgató. Mivel elképzeléseiről korábban már több alkalommal is beszélt a dolgozóknak, a választásokon csak néhány részletre tért vissza. Láng mérnök főként a kutatás, fejlesztés és termelés összekapcsolását hangsúlyozta, valamint a szocialista országokkal és a Közös Piaccal való együttműködés fejlesztését szorgalmazta. Véleménye szerint a kooperáció nem cél, hanem eszköz a célok eléréséhez. Két választás Melyik program jobb, melyik ígér többet? Mivel nem volt mód mindkét program alapos megismerésére, így a kérdés eldöntésében csupán a választás eredményeire hagyatkozhatunk (bár nem kizárt, hogy a szimpátia, s az emóciók is nagy szerepet játszhattak). A bemutatkozás után az intézet valamennyi szavazásra jogosult dolgozója, összesen 444- en járultak az urnák elé, hogy végérvényesen döntsenek az intézet és önmaguk jövőjéről. S íme a 14.45 órakor kihirdetett eredmény: Iván Dojőan mérnök, kandidátus 211 szavazatot, az összes szavazat 47,5 százalékát, Tornáé Láng mérnök, kandidátus pedig 192 szavazatot, az összes szavazat 43,2 százalékát kapta. Huszonegyen egyik jelöltre sem szavaztak. Következett hát a második választás, amelyen már csak egyetlen jelölt, Dojőan mérnök indult. Csaknem két óra múlva született meg az eredmény: a Szerszámkutató Intézet állami vállalat igazgatója 1989. szeptember 13-án 57 százalékos szavazattöbbséggel Iván Dojőan mérnök, kandidátus lett. Csaknem tíz óra hosszat tartottak az első választások az érsekújvári Szerszámkutató Intézetben. A munkaidőnek régen vége volt már, amikor bezárult a Szakszervezetek Házának kapuja, az emberek valahogy mégsem siettek haza. Kisebb csoportokban még sokáig vitatták a nap eseményeit. A kérdés most már csak az: vajon jók választottak? Tény, hogy minden választás kockázattal jár. Sokszor csak hosz- szabb idő elteltével bizonyosodhatunk meg döntéseink helyességéről, illetve helytelenségéről. Viszont az is vitathatatlan, hogy a döntéshozatalokhoz, a választásokhoz is fel kell nőni, vagyis a demokráciát is tanulni kell. Tanulni olyan értelemben, hogy a szimpátiát, a választást gyakran befolyásoló emóciókat félretéve, s a jelöltek szellemi és fizikai képességeit, valamint emberi tulajdonságait figyelembe véve kell dönteni. Ebből kiindulva vajon miként választottak a kutatóintézet dolgozói? A kérdés még sokáig megválaszolatlan marad, a választások előtt és szünetében lezajlott beszélgetések és viták, a nyíltan és szinte a sorok között kimondott vélemények azonban arra engednek következtetni, hogy még tanulni kell a demokráClát KOVÁCS EDIT A napokban kerül az üzletekbe a Permonfk téliszalámi, melyet az ostrava- martinovi húsüzemben modern eljárással készítenek. Ennek köszönhetően lerövidül az érés ideje, jó minőségű és tartós a termék. Az újfajta szalámit enyhén fűszerezik, tulajdonságai megfelelnek a külföldi termékekének. Peter Berger felvétele (ÖTK) - az árutovábbító osztályon készült. Őszinte szó, következetesség A hajógyárban tanulta ki a géplakatos szakmát és innen is ment nyugdíjba. Volt csoportvezető, eló- munkás, mester, diszpécser, majd végül művezető. Minden beosztásban becsülettel helytállt, szorgalmasan dolgozott, közben tanult, hogy szakmai és politikai téren is lépést tudjon tartani a kor követelményeivel. ötvenéves volt, amikor befejezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet. Farkas Bélát jól ismerték a hajógyárban, a városban, a mai napig is sok barátja van. Nem is emlékszik, hány hajó építésénél dolgozott.- A búcsú nem volt könnyű - emlékszik vissza. - Az első nyugdíjas napjaim nehezen teltek volna, ha nem jön közbe, hogy megbetegedett a jnb szociális osztályának egyik dolgozója, s engem kértek fel helyettesítésére. Szívesen tettem eleget, noha úgy terveztem, hogy egy ideig még a régi munkahelyemen maradok. Hogy miért bíztak meg benne? Idestova két évtizede a járási nemzeti bizottság képviselője, tíz évig a szociális és egészségügyi szakbizottságnak volt a tagja. így lett (A szerző felvétele) a géplakatos művezetőből tisztségviselő, felelősségteljes beosztásban. A helyettesítés után az Állami Takarékpénztár rendésze lett.- Ma is éppen olyan korán kelek mint azelőtt, amikor a hajógyárban dolgoztam. Kerékpáron járok munkába, az állomás melletti városrészből, ahol főleg családi házak állnak. Az 1965-ös árvíz után építkeztem, akkor már három gyerekünk volt A segítségnek köszönhetően két év múlva már be is költöztünk. Megismerkedett a szomszédokA biztonság növelésére ÚJ KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK Az érvényben levő közúti közlekedési szabályokat csaknem 15 évvel ezelőtt adták ki. Azóta hazánkban jelentősen megnőtt a járművek száma, bővült az úthálózat, és hatmillióra emelkedett a járművezetők száma. Ennek folytán szükségessé vált, hogy módosítsák a közúti közlekedésre vonatkozó 100/1975-ös számú rendeletet. A Belügyminisztérium által kidolgozott új rendelet érvényes nemzetközi szabályokkal összhangban mindenekelőtt a közlekedés biztonságának növelését helyezi előtérbe. A módosítások és a kiegészítések főleg a védősisak és biztonsági öv használatáról, a közlekedési sávokban való vezetésről, az előzésről, a gyorsaságról, a kanyarodásról, a közutakra való felhajtásról, a fordulásról, a hátramenetről, á megállásról, a parkolásról, valamint a vasúti átjárókon való áthaladásról s a jármüvek kivilágításáról szóló rendelkezéseket érintik, s kitérnek a járókelők védelmének fokozására. A jobb tájékozódás érdekében a közutakon há-. romszínű tájékoztató közlekedési táblákat helyeznek el. A járművezetői vizsgákat illetően nem történt változás. Akik már rendelkeznek járművezetői engedéllyel, azoknak nem kell kiegészítő vizsgát tenniük, azonban idejében tüzetesen meg kell ismerkedniük az új szabályokkal. Az ezekkel kapcsolatos belügyminisztériumi rendelet 1990. január 1 -jén lép hatályba, s a közeljövőben a Törvénytárban jelenik meg nyomtatásban. Tömeges megrendelést erre (legalább tíz darab) a Statisztikai és Nyilvántartási Nyomtatványok Kiadója vesz fel a szervezetektől. A cím: SEVT, Tréiste 9, 11816 Praha 1. A borítékra írják rá: „Dopravní vyhlááka"! A járművezetők számára a Belügyminisztérium a Signál című folyóiratban mellékletet ad ki, amelyben tájékoztatót is fűz az új közúti közlekedési szabályokhoz. (ŐSTK) kai, érdekelte, mi történik körülötte. Egy napon azzal fogadták a hajógyárban: képviselőnek javasolják, tudják róla hogy megfelel erre a tisztségre. Ö csak annyit mondott: ha bizalmat kapok, elvállalom. Azóta már négyszer voksoltak rá, minden bizonnyal azért, mert meggyőződhettek róla, hogy amiben tud, segít, szívén viseli a város, s azon belül is a választókerülete gondjait.-Az a környék, ahol én lakom, az évek folyamán sokat változott. Nemcsak a fák, a szőlőtőkék teremnek már, hanem élvezhetjük a sok-sok társadalmi munka gyümölcsét is. Új óvoda, üzlet, vendéglő épült, elkészült a gázvezeték, átépítették az utat, telefonfülkét helyeitek el a körzetünkben. Lényegesen javult a helyi közlekedés és ami a legfontosabb, működnek a lakossági szolgáltatások. Tagja a 14. számú polgári bízott-' ságnak, amelynek ülésein megbeszélik a teendőket. Ha valamit nem tudnak saját erejükből megoldani, mindenkor megpróbál segíteni.- A közelmúltban megkezdték a Bástya lakótelep építését, ezt megelőzően lebontottak néhány régi családi házat. Sokat jártam az érintettek között, hogy meggyőzzem őket, a városnak szüksége van további ezerszáz lakásra. Azt is megértettem, hogy az emberek nehezen hagyták el megszokott lakóhelyüket, családi házukat, még akkor is, ha azok nem voltak összkomfortosak. Nyitott szemmel és füllel jár. Azt mondják, hogy addig kilincsel, amig el nem éri azt, amit a választói jogosan kérnek. A gyűléseken, amelyeken számot ad a képviselői tevékenységéről, nem restelli nyíltan megmondani, hogy ezt vagy azt az ügyet még nem sikerült elintéznie, még akkor is, ha ez nem kellemes a számára. A nem megfelelő áruellátás ügyében vajmi keveset tehet, de annál többet a köztisztaság, a közrend védelméért. Sikerült elintéznie, hogy a városrészben, nagy űrtartalmú konténereket helyezzenek el.- Ha az emberek hozzám fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal, sohasem mondom azt, hogy ügyük nem rám tartozik, semmit sem tehetek érdekükben. A bizalommal nem szabad visszaélni. Természetesen, akadnak népszerűtlen döntések is, amelyeknek szükségességét meg kell értetni az emberekkel, hiszen én is ott voltam azok között, akik azt megszavazták. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a képviselő nem sokat tehet, de én azt vallom, hogy ez nincs így, főleg akkor nem, ha az ember az egyéni kényelem helyett vállalja a konfliktusokat is, ha a fegyvere az őszinte szó és a következetesség. A haja már őszül, de senki se mondaná róla, hogy hatvankét éves. Talán a rendszeres kerti munka teszi, talán az, hogy szeret az emberek között lenni, nem tűri a tétlenséget.-Az élet megtanított rá, hogy nem szabad félmunkát végezni, olyat ígérni amit nem lehet teljesíteni. A legcélszerűbb mindig az egye* nes út, a nyíltság. Ehhez tartottam és tartom magamat képviselőként és rendészként is. S ha netán újra jelölnének, nem mondanék nemet. Jól szolgál az egészségem, szeretem a közösségi munkát, amelyre nyugdíjasként több időm jut, s az évek alatt szerzett tapasztalatokat is kamatoztatni tudom. NÉMETH JÁNOS
