Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-20 / 222. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Szerda, 1989. szeptember 20. ★ Ára 50 fillér XLII. évfolyam, 222. szám Helyünkért, holnapunkért Néhány hegyi és hegyaljai gazdaságban még csak most készítik az idei aratás mérlegét, ám azt már így is tudjuk, hogy országos viszonylatban hozzávetőlegesen 11 millió tonna kalászos gabonánk termett. Ha ehhez hozzáadjuk a kukoricából várható, több mint egymillió tonnát, elégedetten állapíthatjuk meg, hogy 1984 után újabb csúcsteljesítményről beszélhetünk a gabonatermesztésben. Ez mindenképpen figyelmet érdemlő tény, hisz a szocialista mező- gazdaság fejlődésének négy évtizedes történetében a legnagyobb- a legfejlettebb országok eredményeivel is vetekedő - sikereket éppen a gabonatermesztésben értük el. Szlovákiában az össztermelés az 1950. évi másfél millió tonna háromszorosára nőtt, miközben a gabonafélék termőterülete több mint 200 ezer hektárral csökkent. Például a Nyugat-szlovákiai kerületben az idén egy hektár átlagában 5,86 tonna kalászos gabona termett, ami több mint három és félszerese a negyven évvei ezelőtti átlagnak. Eredményeink nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk az utóbbi öt év gabonatermesztési sikerei alapján a világranglista tizenegyedik helyére került, megelőzve egyebek között az elismert amerikai, svédországi, NOK-beli és más termelőket. Eredményeink ismeretében sokan felteszik a kérdést, fokozható-e még feltételeink között a gabonatermesztés intenzitása? Ha nem a nagyapáink számára mindenképpen lélegzetelállító hét-nyolc, esetenként kilenc tonnás átlagokból, hanem a tartalékok felmérésé­ből indulunk ki, akkor a kérdésre feltétlenül igennel kell válaszol­nunk. A CSKP Központi Bizottságának 14. ülésén elhangzott, hogy az intenzifikációs tényezők következetesebb kihasználásával orszá­gos méretben a búza esetében 5,9 tonnára, a kukorica esetében 6,6 tonnára, az árpánál pedig legalább 5,7 tonnára emelhetnénk a hek­tárhozamot. A kutatók és nemesítök szintén gyakran figyelmeztet­nek arra, hogy számos gazdaságban még mindig csak részben használják ki az elterjedt fajták biológiai termőképességét. De vajon kihasználhatják-e jobban, ha - a biológiai alapanyagokat leszámítva- a siker megalapozásához nélkülözhetetlen csaknem valamennyi anyagi-műszaki feltétel megteremtésében gondokkal küszködnek? Vegyük például a növényzet egészséges fejlődésének, a bő termés elérésének egyik alapvető feltételét, a vegyszerellátást. A fejlett országokban nem elosztás, hanem a szükségletnek megfe­lelő vásárlás útján jutnak hozzá a vegyszerekhez a termelők. Becslések szerint nálunk a termőterületnek csupán a 70 százalékát kezellk-kezelhetik megfelelő gyomirtóval, a szüksége? gombaölő szerekből pedig mindössze a gabonafélék 55 százalékára jut ele­gendő. És a gépparkunk vajon megfelel a kor követelményeinek? A kuta­tók véleménye szerint, a ma üzemeltetett gépek műszaki színvonala nagyjából a hetvenes évek elvárásainak szintjén mozog. Igaz, csaknem 6,5 ezer kombájnunk van, s ez elegendő is volna, de mit tudnak ezek a gépek? Tegnap még megfeleltek az igényeknek, hisz 5-5,5 tonnás hektárhozamig általában megbízhatóan, minimális veszteséggel dolgoznak. Igen ám, csakhogy például a Nyugat­szlovákiai kerületben 155, országos viszonylatban pedig csaknem ötszáz szövetkezet és állami gazdaság régen túlhaladta az intenzi­tásnak ezt a fokát. Ezt a problémát már csak azért sem szabad félvállról venni, mert a hazai és külföldi tapasztalatok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a gabonatermesztés eredményességét mintegy 70 százalékban az alkalmazott technika műszaki színvonala határozza meg. Mindezzel nem akarunk lovat adni a gyakorlati szakemberek alá, akik egyébként is hajlamosak arra, hogy a gyakran lényegesen eltérő eredményekhez vezető, helyi sikertelenségek okát kizárólag az elégtelen anyagi-műszaki háttér hatásában keressék. Tudjuk: az agrotechnikai fegyelem lazasága, a rendszeres öntözés, a talaj- és levélelemzések eredményeinek ismeretében végzett tápanyagpótlás és egyéb tényezők hatásának lebecsülése szintén visszatükröződik a hektárhozamokban. Viszont nem hallgathatjuk el a Kioméfízi Gabonatermesztési Kutatóintézet munkatársainak véleményét, mely szerint két év alatt legalább 0,5 tonnával növelhetnénk a gabonafé­lék hektárhozamát, ha olyan színvonalra emelnénk a termelés anyagi-műszaki ellátottságát, mint például az előttünk járó NSZK- ban van. Ezen érdemes elgondolkozni, hisz évi 1,25 millió tonna terméstöbbletről van szó. Az új gazdasági mechanizmus szabályozórendszere a gazdasá­gosságra való törekvést .állította a figyelem középpontjába. Aki gabonát termel, ma már nem csupán azt nézi, hogy mennyit tud, de azt is, hogy mennyit érdemes termelnie. Abból az alapállásból indulnak ki a vállalatok, hogy milyen nyereséggel tudják eladni a termést. Hogy miért beszélünk mégis annyit a mennyiségről? Azért, mert az önellátás megszilárdítása, az állattenyésztési ágazat­nak a növekvő társadalmi elvárásokkal összhangban történő to­vábbfejlesztése legalább olyan fontos feladat, mint az élelmiszeripar alapanyag-igényeinek kielégítése. Márpedig ehhez elsősorban mennyiség kell, s ilyen összefüggésben a mindenároni minőségre való törekvés - az élelmiszer-ipari kívánalmaknak leginkább megfe­lelő fajták kisebb termőképessége miatt - ugyanolyan káros lehet, mint korábban az élelmiszeripar szempontjából a rekordközpontú szemléletmód volt. Dél-Szlovákiában a napokban ismét útnak indulnak a vetögépek. Mielőtt kezdetét veszi a jövő évi termés alapjainak lerakása, talán nem csupán vállalati, de központi szinten is érdemes végiggondolni az elmondottakat. A világban kivívott helyünk megtartásáért, önellá­tásunk megszilárdításáért. KÁDEK GÁBOR A Nyitrai (Nitra) Nyomdaipari Vállalatnál alkalmazott korszerű könyvkötő és nyomdatechnikai berendezéseknek köszönhetően javult a kiadványok minő­sége, s gyorsabbá és megbízhatóbbá váltak a technológiai folyamatok. Hazánkban elsőként itt alkalmazzák azt az új könyvkötő eljárást, amelyet az NSZK-ban dolgoztak ki, továbbá üzembe helyeztek egy óránként 10 ezer példány nyomtatására képes Zirkon Forta típusú, kétszínnyomásra alkalmas ofszetgépet. A képen Kazimír Koller a minőséget ellenőrzi. (Pavel Neubauer felvétele - ŐSTK) Magas állami kitüntetés (ŐSTK) - Miloá Jakeé, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában Vác- lav Kurylnak, a CSKP KB munka­társának, a CSKP Központi Ellenőr­ző és Revíziós Bizottsága tagjának átadta a Győzelmes Február Ér­demrendet. A magas állami kitüntetést Kuryl elvtársnak 60. születésnapja alkal­mából Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatos te­vékenységéért a köztársasági elnök adományozta. Kim Ir Szén fogadta Milán Václavíkot (ŐSTK) - Kim Ir Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság el­nöke tegnap Phenjanban fogadta hazánk katonai küldöttségét, ame­lyet Milán Václavík hadseregtábor­nok, nemzetvédelmi miniszter vezet. A fogadáson részt vett O Csín U, a KNDK népi fegyveres erőinek mi­nisztere, valamint a hadsereg több más vezető képviselője. Az SZKP Központi Bizottságának ülése Moszkvában A jövő év októberére hívták össze a XXVIII. kongresszust A párt nemzetiségi politikájáról szóló beszámolót is Mihail Gorbacsov terjesztette elő (ŐSTK) - A Kremlben tegnap megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése. A tanácskozás napirendjén két téma szerepel - az SZKP XXVIII. kongresszusának összehívása és a párt nemzetiségi politikája. Mindkét témáról Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő beszámolót. Az első napirendi ponttal kapcsolatos beszámoló elhangzása után a plenáris ülés résztvevői határozatot fogadtak el az SZKP XXVIII. kongresszusának összehí­vásáról. A dokumentum meghatározza, hogy a szovjet kommunisták legfelsőbb szintű tanácskozását 1990 októberében kell megtartani. A határozat részletezi a kongresszus programját is, amely a következő napi- Mihail Gorbacsov az SZKP Köz­ponti Bizottságának tegnapi ülésén a XXVIII. pártkongresszus összehí­vásával kapcsolatban egyebek kö­zött a kővetkezőkét mondotta: Mint tudják, a pártban élénk vita folyik az SZKP kongresszusának összehívásáról. Különböző nézetek hangzanak el mind az időpontot, mind a tanácskozás jellegét és prog­ramját illetően. Egyesek a párt rend­rendi pontokból fog állni: 1. Az SZKP KB beszámolója az átalakítás menetéről és a párt feladatairól; 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámoló­ja; 3. A párt szervezeti szabályzatának megvitatása; 4. A központi pártszervek megválasztása. A központi bizottság egyben feladatul adja a politikai bizottságnak, hogy készítse elő az évzáró taggyűlések időpontjára és lebonyolítására, továbbá a kongresszusi küldöttek meg­választására vonatkozó javaslatokat, ezeket terjessze megvitatás céljából a KB plenáris ülése elé. Az SZKP Központi Bizottsága ezt követően áttért a második napirendi pontra. A párt nemzetiségi politiká­járól szóló beszámolót Mihail Gorbacsov terjesztette elő. A kapcsolatok fejlesztéséről (ŐSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta Tamara Dobrin asszonyt, a romániai Szocialista De­mokrácia és Egység Frontja Orszá­gos Tanácsának ügyvezető elnökét. A baráti légkörben lezajlott találko­zón a felek kiemelték a Nemzeti Frontban, illetve a romániai nép­frontban tömörülő társadalmi szer­vezetek közötti széles körű együtt­működés jelentőségét, a csehszlo­vák-román kapcsolatok sokoldalú fejlesztése és az új, hatékonyabb együttműködési formák alkalmazá­sa szempontjából. A továbbiakban tájékoztatták egymást a CSKP XVIII. illetve az RKP XIV. kongresszusá­nak előkészületeiről. A találkozón 'jelen volt Rudolf Rohlíőek, a CSKP KB Titkárságá­nak tagja, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnöke és George Ho- mostean, Románia csehszlovákiai nagykövete. A romániai delegáció tagjaival Rudolf Rohlíőek is folytatott megbe­szélést. kívüli, sőt kivételes kongresszusáról, mások a rendes, XXVIIII. kongresz- szus megrendezéséig hátra levő idő lerövidítéséről beszélnek. Vannak olyan vélemények is, miszerint sem­min sem kell változtatni, s a kong­resszust a meghatározott időpont­ban kellene megrendezni. A kérdés iránt a társadalom ré­széről megnyilvánuló nagy érdeklő­dés meggyőzően bizonyítja, hogy népünk tudatosítja, milyen nagy je­lentősége van a pártnak az ország sorsa szempontjából. A szovjet em­berek elsősorban a párttal, a párt politikájával és gyakorlati tevékeny­ségével kapcsolják össze az átalakí­tás útján végrehajtott további forra­dalmi változások sikerét. A politikai bizottság alaposan áttekintette a je­lenlegi helyzetet és az ország előtt álló problémák jellegét, s arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a párt ren­des kongresszusát hamarabb kell összehívni, s 1990 októberének má­sodik felében kell megrendezni. Az átalakítás, amelyet az SZKP KB 1985 áprilisi ülése és a XXVII. pártkongresszus indított el, ma je­lentős, sorsfordító szakaszában van. A társadalomban viharos forra­dalmi változások mennek végbe. A mostani időszak különlegessége abban rejlik, hogy az átalakítás kon­cepciója az élet minden területére behatolt, a gyakorlatban változnak a politikai és a gazdasági struktúrák, a gazdálkodás új formái és módsze­rei kerülnek bevezetésre. Joggal beszélünk arról, hogy tár­sadalmunk az elmúlt években nagy utat tett meg. Valóban Így van, hi­szen hatalmas lépéseket tett a de­mokrácia, a szabadság, a nyíltság irányába, határozottan átértékeltük (Folytatás a 2. oldalon) Felelősség az átalakítás sikeréért ÜLÉST TARTOTT A CSEHSZLOVÁK ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (ŐSTK) - Bratisiavában tegnap megtartotta 6. ülését a Csehszlovák Újságírók Szövetségének Központi Bizottsága. A testület áttekintette a szövetségnek a belpolitikai helyzet alakulásával és azokkal a feladatok­kal kapcsolatos állásfoglalását, amelyek a fejlődési folyamatokból további munkájára vonatkozóan adódnak. A tanácskozást - melyen részt vett Zdenék Horení, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Rudé prá­vo főszerkesztője, Stefan Bachár, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a Pravda főszerkesztője és Kiss József, az SZLKP KB Titkárságá­nak tagja, lapunk főszerkesztője - Eugen Hanisko, a Csehszlovák Újságírók Szövetsége KB alelnöke, a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának elnöke nyi­totta meg. Ján RiSko, a Csehszlovák Új­ságírók Szövetsége KB elnöke be­számolójában kiemelte: a szerve­zetnek erőfeszítéseit továbbra is ar­ra kell összpontosítania, hogy tagjai megértsék a társadalmunkban vég­bemenő reform lényegét, tudatában (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents