Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-19 / 221. szám, kedd
Vasutasnapi ünnepség A Csehszlovák Államvasutak bratisiavai körzetében az idei vasutasnap rendhagyóan ünnepélyes lesz. Az ünnepségeket tőképp Trencians- ka Teplában tartják, ahol 1909-ben indult be - s még ma is üzemel- Szlovákia legrégibb villamos, keskeny nyomtávú vasútja, mely Trenéianske Teplicébe jár. Az ünnepségek része lesz egy gőzmozdony útja Leopoldovból Trenéianske Teplába szombaton, szeptember 23-án, s ugyanezen a napon nyitják meg azt a vándorkiállítást, mely a Trenőianske Teplá- Trenőianska Teplice közötti keskeny vasúton közlekedő kocsikat mutatja be. A kiállítást szeptember 26-ig tekinthetik meg az érdeklődők. E napon reggel fél kilenckor különvonat indul Trenőianska Teplából Trenéianske Teplicébe. Ezt gazdag kultúrműsor követi. Szombaton, szeptember 23-án, a Lokomotíva testnevelési egyesület stadionjában reggel tíz órától 15 óráig labdarúgótornát rendeznek. Vladimír Rymareviő-Altmanskij Tóbiás-kút Kariovy Varyban a Thermál Szálló teraszán több mint 2200- féle kaktuszból nyílt kiállítás, ebből ezer a helyszínen megvásárolható volt. A két szenvedélyes gyűjtő: Vladimír Koéaf és Jaroslav Dvofák tulajdonképpen a nagyapák és apák kedvtelését viszi tovább. A sok szép kaktuszkülönlegesség közül a 125 évesre becsült Ario Carfus Loydt előtt időztek a legtöbbet a látogatók. Az érdeklődőknek a gyűjtök délutánonként érdekes szakelőadást is tartottak a trópusi növényekről, termesztésük fortélyairól. Kovács Árpád felvétele Színvonalas, kulturált étkeztetés A felvételen látható, óriáshallal birkózó, kőbe faragott puttó népies neve Tóbiás, és annak a kútnak a dísze, mely a bratisiavai volt pionírpalóta, az egykori Gras- salkovich-palota parkjában áll. Valamikor víz csordogált az óriáshal nagyra tátott szájából a kút előtti márványmedencébe. Ma ez a díszkút szárazon áll, és gyakran megesik, hogy tréfás kedvű suhancok p apírral tömik be az óriáshal száját. Eredetileg a Jirásek utcai Erdődy-pa- lota udvarán állt ez a kút. Josef Klieber neves bécsi szobrász készítette a múlt század harmincas éveiben, amikor a város több más előkelőségétől is megrendelést kapott. A belváros, az ősi városközpont felújításával kapcsolatosan úgy tervezik, hogy ez a kút és a többi hozzá hasonló sorsú négy-öt diszkút mind visszakerül eredeti helyére. Kép és szöveg: Hajdú Endre A Kassa (Koáice)-vidéki járásban nagy figyelmet szentelnek a gyerekek és az ifjúság étkeztetésének. Az óvodák, alapiskolák, bölcsődék, a Nizná Kamenica-i gyermekotthon, a zdanai bentlakásos iskola és a medzevi erdei iskola mellett 97 iskolai étkezde van. Tornaváralján (Turnianske Podhradie) és a szepsi (Moldava nad Bodvou) gimnáziumból a gyerekek a vendéglátóipari vállalat éttermeiben, Ruskovban pedig a Jednota fogyasztási szövetkezet éttermeiben ebédelnek. Több helyen a gyerekek étkezését az üzemek, vállalatok segítik. Koéická Po- lianka községben az Agrokomplex vállalat üzemelteti a helyi óvodát, 20 óvodásnak a meleg ételt saját kocsijával hordja konyhájából. A Novoca- nyi Efsz szintén 40 óvodásnak biztosítja az étkezést, mivel az óvodai konyha és étkezde már nem felel meg a követelményeknek. Az utóbbi években több új iskolai étterem épült, ezzel jelentősen javult a gyerekek étkeztetése. Befejezés előtt áll Nagyszaláncon (Slanec) az iskolai étkezde, s már működik az új étterem a péderi (Peder) alapiskolában. A járásban nagy összeget fordítanak arra, hogy ezekbe az éttermekbe korszerű berendezések kerüljenek, az elmúlt öt évben csaknem 1 millió koronát. Lényegesen javult a helyzet azzal, hogy az étkezdékbe a tejfeldolgozó üzemekből szállítják a tejet, a nagyobb éttermekbe pedig egyenesen a termelőktől szállítják a zöldségféléket is. A gyerekek étkeztetéséhez a tankertekben megtermett zöldséggel is hozzájárulnak. Az utolsó öt évben a járásban az étkezdék a tankertekből több mint 200 ezer korona értékű Éles kanyar — balra A motorosok tudják, hogy a jelzőtáblák elengedhetetlen, hasznos tartozékai köz- utainknak: tájékoztatnak, felhívják a figyelmet a veszélyhelyzetekre, nagy szerepük van a balesetmentes közlekedés biztosításában. Persze, csak a megfelelő helyen és jól elhelyezett jelzőtáblák, nem pedig azok, amelyek gondolkodóba ejtik a gépkocsivezetőt, s mire megoldja a „rejtélyt", talán már késő cselekedni. Ilyen a mellékelt képen látható tábla is, amelyik jobbra jelzi a kanyart, holott az út balra kanyarodik. Akik rendszeresen közlekednek a Nagykürtös (Vel’ky Krtíá)— Slovenské Öarmoty útvonalon, azokat már nem éri meglepetés, hiszen ismerik az utat, ám az idegeneket annál inkább meglepi. A tábla alig három kilométerre van a Balassagyarmat-Slovenské Őar- moty határátkelőhelytől, s az ilyen jelzőtábla inkább árt, mint használ. Elgondolkodtató, hogy mindez éveken át nem tűnt fel az illetékeseknek. Kép és szöveg: Böjtös János i -Vta. gyümölcsöt és zöldséget használtak fel. Rendkívül fontos, hogy a szakácsnők a saját termésű gyümölcsöt és zöldséget a nyári hónapokban tartósítsák, hogy télre is jusson belőlük. Jól meghonosodott ez a gyakorlat például Csécsen (Öecejovce), Magyarbődön (Bídovce), Tornaváralján és Komarócon (Komárov- ce). A tanév folyamán az iskolai étkezdékben a gyerekek 63 százaléka (13 894-en) kosztol. A járás 21 iskolájában 3200 gyermek kap tízórai tejet, ebből Haniska, Nagyida (Vel'ká Ida) és Hutníky községben 810 tanuló ingyen kapja, mivel itt a ' Kelet-szlovákiai Vasművek nagyon szennyezik a környezetet. Van még tennivaló annak érdekében, hogy az iskolai étkezdék szakácsnői megfelelő szakképesítéssel rendelkezzenek, de az étkeztetés így is színvonalas, kultúrált, s az ételek az előírásoknak megfelelően készülnek. Iván Sándor Tervszerű falüfejlesztés Naszvad (Nesvady) nagyközség tervszerűen fejlődik, nincs különösebb akadálya a választási program teljesítésének. Az önsegélyes munka fontos szerepet játszik a falufejlesztésben. Csupán a múlt évben 6 millió 911 ezer korona értéket hoztak létre. A víz- és csatornamű- vek rugalmasságának, valamint a közös összefogásnak köszönhető, hogy kilenc kilométerrel növelték a vízhálózat hosszát, s további három kilométer lefektetését tervezik, ami megoldja az ivóvízellátás gondját. Nincs fennakadás a gázellátással sem. Társadalmi segítséggel befejezték a sportcsarnok, az egészségügyi központ, és a hnb székházának építését. Az új utcasoron határidőre felépítették az élelmiszerüzletet. A portalanított utak felújítására és bővítésére közel 2,5 millió koronát fordítottak. Jelentős mértékben növelték a járdák alapterületét is. Az< eddig elért eredmények a céltudatos szervezőmunkának, a képviselők aktivitásának, a lakossággal fenntartott állandó kapcsolatnak, a választópolgárok tenniakarásá- nak, illetve az üzemek lelkes támogatásának köszönhetőek. A falufejlesztési akciókba a község valamennyi polgára bekapcsolódik és a környezetszépítésben a tanulók is jeleskednek. A jövőben is nagy szükség lesz a lakosság segítségére. Tízmillió korona költségvetéssel szennyvíztisztító és ka- nalizáció építését tervezik. Az utóbbira a jövő évben már ötmilliót fordítanak. Ugyancsak jövőre kezdik el a zöldségüzlet és a könyvesbolt, valamint az állami takarékpénztár helyi kirendeltségének építését. Krascsenics Géza T [li W\ P nn Jl Lili ül K L\i 1 ÍAl li Tartásdíj R. 0.: öt éve váltam el. A fiam második éve tanul szakközépiskolában. Arról értesültem, hogy már van valamilyen jövedelme vagy ösztöndíja is. Meddig kell még a tartásdíjat fizetnem? A Családjogi Törvény 85. § (1) bekezdése szerint a szülő tartási kötelezettsége csupán akkor szűnik meg, amikor a gyermek már önmaga is képes gondoskodni saját megélhetéséről. A fiának, mint írja, feltehetően van saját jövedelme is. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy még nem tudja eltartani magát ebből a jövedelemből, nem képes gondoskodni a saját megélhetéséről. Nézetünk szerint a fiú saját jövedelme legfeljebb a tartásdíj összegét befolyásolhatná, de még semmiképpen sem indokolhatná az ön tartásdíjfizetési kötelezettségének a megszüntetését. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a gyermek szükségletei (melyek fedezésére szolgál a tartásdíj) éppen a felnőtté válás időszakában növekednek,s persze megnövekedett költségekkel, kiadásokkal jár a hivatásra való felkészülés is. Az elmondottak alapján szinte kizártnak tartjuk, hogy a bíróság csökkentené a tartásdíjat vagy megszüntetné az ön tartásdíjfizetési kötelezettségét, ha ön ezt a gyermek önálló jövedelmére hivatkozva indítványozná. Házastársak osztatlan közös tulajdona H. A.: 1979-ben kötöttünk házasságot. Úgy állapodtunk meg az esküvő után, hogy ki-ki a saját fizetésével önállóan rendelkezik. A közös kiadásokra (lakbér, mosás, étkezés stb.) megegyezés alapján adtunk pénzt, berendezési és használati tárgyakat külön-külön vásároltunk azzal, hogy az azé, aki megvette. 1987-ben váltunk el. A feleségem elvitte magával azokat a jeggyűrűket is, amelyeket én még a házasság előtt vásároltam. Most azt követeli tőlem, osszuk meg a vagyont (mármint azt, ami nálam maradt), különben bíróságra ad. Követeli a fiatal házasok kölcsönén vásárolt bútorok értékének a felét, bár a kölcsönt mindig én törlesztettem, illetve tör- lesztem még ma is. A bútorokra azonban nem tart igényt. A feleségem most már közös vagyontárgynak tekinti a meglehetősen drága barkácsfelszerelésemet, amelyet még a házasságkötés előtt vásároltam. A felét követeli annak is, amit én a felszerelésemmel a házasságunk alatt barkácsoltam, illetve szereltem össze (pl. rádió), vagyis nem pénzért vásároltam. A házasságkötésük utáni megállapodásuk semmis. A házassági osztatlan közös tulajdon létrejöttéről kényszerítő erejű jogszabály rendelkezik. A házastársak tehát nem köthetnek jogi szempontból érvényes megállapodást arról, hogy, köztük nem jön létre osztatlan közös tulajdon, nem zárhatják ki egymás közti viszonyukban a kényszerítő erejű jogi normák érvényességét, nem állapodhatnak meg abban, hogy mindaz, amit szereznek, a különvagyonuk marad, melyhez a másik házastársnak semmi köze. A házastársi osztatlan közös tulajdon létrejötte ugyanolyan elkerülhetetlen következménye a házasság megkötésének, mint az, hogy a férjezett asszony gyermeke apjának elsősorban a férjet tekinti a jog. Az osztatlan közös tulajdon létrejöttét tehát nem lehet kizárni, sem más módon megakadályozni. A jogászok nyilvánvaló feltételezése szerint az, aki ezeket a (házassággal járó) következményeket nem kívánja, nem is köt házasságot. Az elmondottakkal összhangban, a volt felesége tulajdonképpen megalapozottan tekinti érvénytelennek a házasságkötés utáni megállapodásukat és követeli a házastársi osztatlan közös tulajdon megosztását. Ha bírósági perre kerülne sor, ebben a kérdésben a bíróság is neki adna igazat. Éppen ezért az ön számára is előnyösebb lenne, ha megállapodásra jutna a feleségével az osztatlan közös tulajdon megosztását illetően. Ajánlatos lenne viszont ezt a megállapodást valamilyen módon írásban is rögzíteni (tulajdonképpen az lenne a legcélszerűbb, ha ügyvéd részvételével kötnének megállapodást, és foglalnák azt írásba). Levelében azt is kifogásolja, hogy a felesége közös vagyonnak tekinti a barkácsfelszerelést, s az ön által elkészített (összeszerelt) vagyontárgyakat. Mindkét esetben döntő fontossággal bír a szerzés időpontja. A házasság előtt szerzett vagyontárgyak nem válhatnak a házastársi osztatlan közös tulajdon részévé. Ebben az esetben tehát a volt feleségnek a követelése nélkülözi a jogalapot - a házasságkötés előtt vásárolt barkácsfelszerelés nem tartozik az osztatlan közös tulajdonba, s éppen ezért nem is köthetnek érvényes megállapodást a megosztásáról. A házasság előtt vásárolt jegygyűrűk sem tartoznak az osztatlan közös tulajdonba. Itt persze számításba jöhet áz, hogy legalább az egyiket nem ajándékozta-e a feleségének. El kell azonban mondanunk azt is, hogy ajándékozni csak különvagyonból lehet. Az egyik házastárs a másiknak tehát nem ajándékozhat az osztatlan közös tulajdonból kizárólagos személyi tulajdonba értékesebb vagyontárgyat. A törvény értelmében pedig osztatlan közös tulajdonban van mindaz, amit a házastársak bármelyike szerzett a házasság ideje alatt. Kivételt a törvény csak az örökléssel, az ajándékozás révén szerzett, illetve kizárólag a házastársak egyikének személyi szükségleteit vagy hivatása gyakorlását szolgáló vagyontárgyakra vonatkozóan állapít meg. Kizárólag személyi tulajdonban marad azonban az is, amit a házastársak valamelyike a kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonért szerzett (pl. az amit a házasság előtt megtakarított pénzén vásárolt, az a pénz, amit az örökölt vagyon eladásával szerzett stb.) A jog szempontjából nézve tehát mellékes, hogy valamely vagyontárgyat a házasság fennállása alatt a munkabéréből vagy a közösen megtakarított pénzből vásárolta-e, esetleg a szabadidejében barkácsolta-e (azaz, feldolgozással sze- rezte-e). Ez lényegében ahhoz a gyakori esethez hasonlítható, amikor a kert a házastársak egyikének kizárólagos tulajdonában van, de mindaz, ami a kertben megterem a házasság fennállása alatt, vagy amely jövedelmet szereznek a kert révén (fóliázással, árusítással) a házastársak osztatlan közös tulajdonát gyarapítja. Ugyanígy a házasság alatt felvett kölcsönön (főként az ifjú házasok kölcsönén) vásárolt vagyontárgyak is a házastársi osztatlan közös tulajdonba tartoznak. A megosztásnak tehát ezekre is ki kell terjednie_(ter- mésztesen nem az eredeti értékükben, mert figyelembe kell venni azt az értékcsökkenést is, amely a bútorok megvásárlásától a házasság megszűnéséig történt használat következménye). A másik oldalon a megosztásnál nem lehet csak a meglévő vagyontárgyakat figyelembe venni. Meg kell osztani azokat a tartozásokat is, amelyek a házasság megszűnésekor voltak meg. Munkaidő-beosztás N. T.: Négy gyermek édesapja vagyok. A feleségem az állattenyésztésben dolgozik, vagyis kora reggel és délután. A gyermekeink már jskolába járnak és mivel a feleségem a munkaideje miatt nem tud ügyelni és tanulni a gyermekekkel, én foglalkozom velük. Két műszakban dolgozom. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, kérhetem-e, hogy csak a délelőtti műszakban foglalkoztassanak? A Munka Törvénykönyve 86. § (2) bekezdése alapján kérheti a kedvezőbb munkaidő-beosztást. A munkáltatója azonban nem köteles a kérésének eleget tenni. Ilyen kötelezettség csak a várandós nőkkel és a 15 éven aluli gyermekről gondoskodó nőkkel szemben terheli a munkáltatót, illetve azokkal a férfiakkal szemben is, akik „egyedülállókként" gondoskodnak 15 éven aluli gyermekről, esetleg túlnyomórészt vagy teljesen magatehetetlen személyről (lásd a Munka Törvénykönyve 156. § (2) bekezdését és a 270. § (2) és (3) bekezdését). Egyedülállónak tekinti a törvény főként azt férfit, aki nőtlen, özvegy vagy elvált, esetleg más komoly indokból magányos és nincs élettársa. (m-n.) ÚJSZ 6 1989. IX
