Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-11 / 188. szám, péntek

A Pravda és az Új Szó beszélgetése az SZLKP Bratislava III. Városkerületi Bizottságának vezető titkárával Nemcsak nagyobb kezdeményezésre van szükség, hanem vállalkozókedvie is Már szeptemberben megkezdődnek a pártalapszervezetek évzáró tag­gyűlései. Megtárgyalják a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsítása irányvonalának követését, az állami tervfeladatok teljesítését, a társadalmi átalakítás megvalósítását. Értékelik a pártmunka stílusát és hatékonyságát, a kommunisták képességét a nyílt politika és tájékoztatás közepette végzett munkára, aktivitásukat, harciasságukat. Ezekről a kérdésekről beszélgetett Tornáé Kravendával, az SZLKP III. Bratislavai Városkerületi Bizottságának vezető titkárával Ján Medved' a Pravda és H. Mészáros Erzsébet, az Új Szó munkatársa. • Hogyan teljesíti a városkerü­let a gyorsítás stratégiájából adó­dó feladatokat?- Kerületünk Bratislava legiparo- sodottabb városkerülete. A tervtelje­sítés eredményei az év eleje óta jók. Főleg a minőségi mutatók területén. A múlt évihez viszonyítva minde­nekelőtt a saját termelési érték és a nyereség növekedett, csökkentek az egy korona teljesítményre eső ráfordítások. Nagyon jó eredménye­ket érnek el a bratislavai Elektro­technikai Művekben, a Palmában, a Malom- és Sütőipari Kombinátnál, a Protetikánál, a Nyomdaipari Válla­latnál és másutt. Nem teljesíti tervét a Húsipari Kombinát. Az elemzések azt mutatják, hogy a fő problémák az irányításban vannak. • Ez azt jelenti, hogy a város­kerületi bizottság a feladatok tel­jesítésével elégedett?- Ezt nem mondhatjuk. Az ipari termékek minősége nem felel meg elképzeléseinknek. Végső soron itt romlás állt be. Akadozik a termelés, számos fogyatékosság tapasztalha­tó a beruházásos építkezések terén. A termelőszervezetek nincsenek jól felkészülve az önelszámolásra és az önfinanszírozásra. • Tettek intézkedéseket az em­lített problémák megoldására?- Júniusban a városkerületi bi­zottság tanácskozott arról, hogyan vannak felkészülve a gazdálkodó szervezetek az önelszámolásra és önfinanszírozásra. Egy helyben to- pogást, kivárást, az egyes gazdasá­gi vezetők csekély aktivitását és azt állapította meg, hogy az alsóbb be­osztású vállalati vezetők beiskolázá­sa, illetve átképzése szükséges. Még az üzemi bizottságok és az alapszervezetek sem tettek megfe­lelő és főleg hatásos intézkedéseket az önelszámolás bevezetésének meggyorsítására. A városkerületi bi­zottság határozata nyomatékosan fi­gyelmezteti őket erre és feladatul adja nekik az idei második félév tervének és az 1990-es előkészület­ben lévő terv feladatainak teljesí­tését. • A pártmunka stílusa, haté­konysága és módszere megfelel-e az új feltételeknek, főleg az átala­kításnak, a szocialista demokrá­cia elmélyítésének és a nyílt poé­tikának?- A városkerületi bizottság az átalakítást szem előtt tartva kísérlet­képpen fölméri apparátusa munká­jának összetevőit, ennek szervezett­ségét. Egy év elteltével elmondhat­juk, hogy a pártmunka stílusa és hatékonysága megfelel az új föltéte­leknek. A kísérlet hasznát a politikai ráhatás hatékonyságának növeke­désében és nem utolsósorban az alapszervezetekkel fenntartott szo­rosabb kapcsolatban, valamint az irányítás javulásában látom. Mindez a kommunisták aktivitásának foko­zódásához vezet. Kellő tér nyílt az időszerű feladatok operatív megol­dására, és differenciálódott az egyes szervezetekhez fűződő viszo­nyunk. • Miként van ez közvetlenül a szervezeteknél? Az ő munkájuk stílusa kellő gyorsasággal és mértékben változik?- A szervezetek többsége már ér­vényesíti a kommunisták elszámol­tatásának módszerét. Mélyült a ta­nácskozások nyíltsága, fokozódott a tájékozottság és a párton kívüliek bizalma a pártszervezet iránt. Ez nagy eredmény. Kívánatos volna a pártmunkában szerzett jó tapasz­talatok gyorsabb elterjesztése. A szervezetek többségéről megálla­pítható, hogy a dolgozó kollektívák valódi politikai magvát alkotják, és e tekintetben jól teljesítik feladatai­kat. Megvan a tekintélyük és a befo­lyásuk. A bizottságok fokozzák a szervezetek tagjaival végzett egyéni munkát. Feladatokat adnak nekik. Következetesebben és gyor­sabban intézik a taggyűléseken el­hangzott észrevételeket. Túlsúlyba van náluk a nyíltság és a konkrétság a problémák megoldásában. A múlt­ban ez nem volt így. így járnak el a Dimitrov Vegyi Müvekben, a brati­slavai Elektrotechnikai Üzemben, a Közgazdasági Főiskolán az üzemi bizottságok, de a nyomdaipari üzem és a Palma, valamint az Építőelem- kutató Intézetben és az Orvosbioni- kai Kutató Intézetben tevékenykedő alapszervezetben is. • A szervezetek többségéről beszélt, Kravenda elvtárs, de mi van a többivel? A meg nem neve­zeti kisebbséggel?- Egyesek munkájában még túl- tengenek a régi szokások, sztereotí­piák, elzárkózás, s a csekély képes­ség arra, hogy a konkrét feltételek között kezdeményezően valósítsák meg a párt politikáját. Ezeknek a szervezeteknek az évzáró tanács­kozások előkészítésében rendkívüli figyelmet szentelünk. Főleg a már említett Húskombinát, a Hírközlési Műszaki Központ, az üzlethálózat, az anyagellátás, az építőipar alap­szervezeteiről van szó. Az okok? Ezek a szervezetek még nem érté­kelték át kritikusan saját munkáju­kat. Nem küzdötték le a CSKP alap- szabályzatának megtartásában - el­sősorban a demokratikus centraliz­mus, a pártdemokrácia és a kollektív vezetés elvének érvényesítésében - tapasztalható fogyatékosságokat. Az évzáró taggyűlések előkészíté­sének időszakában aktívánk segít­ségével igyekszünk ezen a helyze­ten gyökeresen változtatni. Nem­csak ezeknek, hanem az egész vá­roskerületi szervezetnek az aktivitá­sáról van szó... ■ Hogyan tükröződnek majd ezek a problémák az alapszerve­zetek évzáró taggyűlésein?- Mindenekelőtt a bizottságok kri­tikus beszámolóiban, amelyek mun­kájukat és a következő időszak cél­jait elemzik. Már a kommunistákkal lebonyolított beszélgetések is meg­erősítették, hogy a gyűlések többsé­ge tartalmilag gazdag lesz ösztönző gondolatokban és arra vonatkozó konkrét javaslatokban, hogyan javít­ható az eszmei nevelömunka és a politikai szervezőmunka, hogyan növelhető a kommunisták részvétele az átalakítás feladatainak megvaló­sításában és a munkakollektívák szükségleteinek és érdekeinek ki­elégítésében. Már vannak konkrét intézkedések és továbbiakat készí­tenek elő az említett nehézségek leküzdésére. A gyűlések előkészíté­sében fogyatékosságot csak azok­ban az alapszervezetekben tapasz­talunk, amelyekben a beszélgetések során nem értékelték valamennyi kommunista részvételét az alap­szervezet feladatainak teljesítésé­ben és nem jelölték ki konkrét fela­datait a további időszakra. • Hogyan állnak az évzárók ká- derelökészítésével, a bizottságok új tagjainak javaslatával?- Az évzáró taggyűlések eddigi előkészületei, főleg a beszélgetések, érintették természetesen a káder­biztosítást is. Kollektiven ítélték meg a bizottságok tagjainak munkáját. Elmondhatjuk, hogy egyes helyeken nagyon kritikusan értékelték részvé­telüket a pártfeladatok teljesítésé­ben. Egyidejűleg jelölteket állítottak az alapszervezetek elnöki tisztségé­re és bizottságainak tagságára. Kol­lektív javaslatok alapján készítették elő a bizottságok a jelölőlistát, ame­lyeken egyharmaddal több tagot je­lölnek a bizottságba, mint ahányat valójában megválasztanak. A szoci­ális összetétel megfelel az alapszer­vezet szociális összetételének. A jú­niusi taggyűlések megtárgyalták az elnök személyére tett javaslatot. Döntöttek arról is, hogy az elnöki tisztségre egy vagy két tagot jelölje­nek. 49 alapszervezetnél választják alternatívan az elnököt. • A kommunisták tehát tudják, kiket fognak választani. De miként van ez a többi dolgozó esetében? Ismerik a jelölőlistát?- Jelenleg az alapszervezeteknél mérlegelik azt, milyen formában is­mertethetnék meg a dolgozókollektí­vákat a jelöltekkel, hogy minél ob- jektívebb nézetet alakíthassanak ki a jelöltekről. • Hiba lenne, ha a szervezet egész tevékenysége csupán a be­számoló és a határozat elkészíté­sére összpontosulna. Miben nyilvánul meg aktivitásuk je­lenleg?- Elsősorban az idei tervfeladatok teljesítésében. A politikai szervező­munka területén a társadalmi szer­vezetekkel együttműködve feltétele­ket teremtenek, hogy fokozódjon a dolgozók részvétele az irányítás­ban. Különösen nagy figyelmet for­dítanak a fejlesztés koncepciójának előkészítésére, a műszaki színvo­nal, a technológia és a termékminő­ség színvonalának növelésére. Fo­kozott erőfeszítést tesznek a vállala­ton belüli önelszámolás és önfinan­szírozás bevezetésére. Jelentős problémák vannak a készletekkel. Nem sikerül csökkentésük. Nem­csak nagyobb kezdeményezésre van szükség, hanem vállalkozó­kedvre is. ORVOSI TANÁCSADÓ Életveszélyes állapotok a gyermekkorban Az újszülöttek, kisgyermekek szerve­zetének működése nagyon sok apró rész­letben különbözik a felnőttek életfolyama­taitól. A kisgyermek lényegesen nagyobb nyugalmi anyagcseréje természetszerűen az egyes szervek nagyobb oxigénellátá­sát is igényli. Az életfontosságú szervek működése - légzés, vérkeringés, közpon­ti idegrendszer - még nem annyira töké­letes, hogy a szervezet megfelelően tud­jon alkalmazkodni bizonyos hirtelen fellé­pő, súlyos egészségkárosodáshoz. Ebből következik, hogy a megfelelően, és főleg időben nyújtott elsősegély sokszor az éle­tet jelentheti. Az egyik leggyakoribb hirtelen keletke­ző életveszélyes állapot a légzószervi elégtelenség, melynek keletkezésénél közrejátszanak a kisgyermek tüdejének anatómiai és élettani jellegzetességei. A kiváltó okok közül elsősorban a felső és alsó légutak heveny gyulladásos beteg­ségeit, továbbá a böffentéskor visszake­rülő tartalom, valamint a hányadék tüdőbe való belélegzését kell megemlíteni. Az utóbbi eset megelőzhető, ha a jóllakott kisgyermeket nem tesszük mindjárt alud­ni, hanem függőlegesen addig tartogat­juk, míg nem böfizi ki az evés folyamán lenyelt levegőt, és ezután is hasára fek­tetve tesszük az ágyba. Gyorsan kialakuló légzési elégtelensé­get okoz a ritkán előforduló, de annál súlyosabb gennyes, újszülöttkori nátha. Az újszülött ugyanis nem tud még a szá­ján keresztül lélegezni - ezt csak később tanulja meg - tehát az orrüreg eldugulása súlyos állapotot vált ki. A kialakult légzési elégtelenségre a nehézlégzés tünete utal. A belégzés, kilégzés erőltetett, melyet különböző sípoló zörejek kísérnek. A fel­ső légutak teljes elzáródásakor - idegen tárgy: apró játék, golyó belégzése - a ki- és belégzés nem hallható. Az elsősegélynyújtás szempontjából a legfontosabb eldönteni, hogy a gyermek lélegzése elégséges-e vagy sem. Az utóbbi esetben haladéktalanul hozzálá­tunk a mesterséges lélegeztetéshez. Ha a légzés, annak ellenére, hogy erőltetett, biztosítja a szervezet minimális oxigénel­látását, elég, ha a sérülttel friss, páradús levegőt lélegeztetünk és az orvosi segít­ség megérkezéséig állandóan ellenőriz­zük az életfontosságú szervek műkö­dését. Idegen tárgy belélegzésekor a gyér­C KOMMENTÁLJUK > A fölkészülés finise Szeptember közeledtével egyre több szó esik a pártalapszer­vezetek évzáró taggyűléseiről. Kétségtelen, hogy az előttünk álló néhány hét az előkészületek szempontjából meghatározó fon­tosságú. Bonyolítja a helyzetet az, hogy eltérően a korábbiaktól, most a finis a szabadságok időszakának közepére esik. Ez azonban nem ok arra, hogy a kommunisták évzáró tanácskozását ne készítsük elő a lehető legjobban. Mint ismeretes, szeptemberben főleg a fölépítmeny szférájá­ban dolgozó alapszervezetek tartják évzáróikat. A közművelő­dés, az oktatás és az eszmei-politikai nevelés rendszerének intézményeiben tevékenykedő alapszervezetek jelentősége semmivel sem kisebb, mint a népgazdaság termelő ágazataiban működőké. Ezt egyébként egyre szélesebb körben ismerik föl, hiszen az átalakítás folymatában kulcsszerepet szánnak az „emberi tényezőnek“. Egyre gyakrabban kerül szóba az ember egyéni felelőssége, a társadalmi haladásban való érdekeltsége, személyiségének szocialista, kommunista vonása. Az oktatási intézményekben szerveződött alapszervezetek és pártcsoportok az évzárók előkészítésében a csehszlovák okta­tási-nevelési rendszerről készült elemzésből és elsősorban a CSKP KB 13. ülésének tényföltáró elemzéseiből és határozatai­ból indulnak ki. E két dokumentum az, amelynek vörös vonalként kell végighúzódnia a beszámoló helyzetelemzésén, s az annak alapján megfogalmazott határozaton. Arról van ugyanis szó, hogy fölösleges kivárás nélkül, mozgósítva a gedagógusközös- ségeket, a párttatság járjon élen a szükséges tennivalók megfo­galmazásában és végrehajtásában. Mint a társadalmi-gazdasági élet egyéb területein, az oktatási intézmények rendszerében is az irányítás tökéletesítése az egyik legfontosabb feladat. A végletes központosítás olyan súllyal nehezedik ma az iskolára, hogy nagymértékben gátolja a kezde­ményezés kibontakozását. Az igazgatónak sokszor nevetsége­sen apró ügyekben is ki kell kérnie a felsőbb hatóság beleegye­zését. Ilyen körülmények kötik gúzsba az igazgató, de a pártszer­vezet más tagjainak kezdeményezését is. Pedig tennivaló akadna bőven. Vannak területek, amelyeken már az irányítás korszerűsítése előtt is előbbre lehetne lépni. Ilyen a hatékonyság növelése, amelynek egyik előfeltétele a munkaidő jobb kihasználása. Persze nemcsak a pontos órakezdésröl van szó, hanem a taní­tási idő alaposabb és ésszerűbb kihasználásáról; arról, hogy minden perc az oktatás és a nevelés céljainak elérésére fordítód­jék. Ebben és a korszerű oktatási módszerek alkalmazásában a párttagoknak kell élen járniuk. A határozatok és a pártfeladatok megfogalmazásában nyilván ezt alapvető célként tartja majd szem előtt az évzárót előkészítő bizottság. A társadalomtudományok intézményrendszerében tevékeny­kedő alapszervezetek legfontosabb feladata a társadalmi-gazda- sági átalakításhoz és a mélyreható demokratizáláshoz szüksé­ges új gondolkodás meggyökereztetése. Nélkülözhetetlen, hogy az állampolgárok minél szélesebb körének bővüljön politikai látóköre, növekedjen politikai kultúrája. Másrészt tudományos elemzések, prognózisok alapján célokat kell megfogalmaznia az átalakítás számára. Mint azt a CSKP KB 10. ülése és főleg Miloé Jakeának a CSKP KB Politikai Főiskoláján mondott beszéde hangsúlyozza, társadalomtudományunk nem érheti be csupán az események interpretálásával, nem kulloghat kényelmesen az események, a gyakorlat után. Minden bizonnyal sok egyéb közt ezek lesznek az alapvető problémái a társadalomtudományi munkahelyek kommunistái évzáró tanácskozásainak. Sajnos ma még elég gyakran olvasha­tunk olyan írásokat, amelyeknek szerzője tisztetelet parancsoló tudományos rendfokozattal rendelkezik, ám a manapság divatos szóhasználattal megfogalmazott általános igazságokon kívül legfeljebb különböző dokumentumokból vett idézeteket találha­tunk bennük. A marxizmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztésé­nek egyáltalán nem nevezhetők az ilyen publikációk. Társadalomtudományi intézményeinkben tevékenykedő alap­szervezetek bizottságainak elemző értékelő beszámolói bizo­nyára föltárják ezeknek a fogyatékosságoknak a mélyebb okait, összefüggéseit, s kiegészítve a vitában elhangzottakkal olyan határozati javaslat elfogadására emelhetik föl kezüket a kommu­nisták, mely megmutatja a követendő utat. A fölépítmény szférá­jában működő pártalapszervezetek bizottságai számára tehát a szabadságok időszakát követő napok bokros teendőket tarto­gatnak. Az alapos előkészítés nemcsak az évzáró sikerét befo­lyásolja meghatározó mértékben, hanem a további tevékenysé­gét is. MORVAY GÁBOR meket mellkasával a bal tenyerünkre fek­tetjük, és úgy emeljük fel, hogy a feje enyhén lefelé lógjon, majd jobb tenye­rünkkel erőteljesen a lapockái közé ütünk. Ezután, még előrehajlított testhelyzetben, kivesszük szájából a belélegzett tárgyat. A kisgyermek mesterséges lélegeztetése a következő részletekben különbözik a felnőttekétől:-Egyidejűleg az orr- és szájüregbe kell lélegezni. A fej hátrahajlításakor vi­gyázni kell, ne hogy a túl erőteljes mani­puláció nyakcsigolyatörést okozzon.- Csak kis mennyiségű levegőt sza­bad egyszerre befújni a beteg tüdejébe, az újszülöttnél 40-szer, a kisgyermekek­nél 20-szor percenként. A közvetett szív­masszázst csak egy-két ujjal szabad vé­gezni kb. 100-szor percenként, a szegy­csont közepén. A hirtelen keletkező életveszélyes ál­lapotok közül meg kell említeni az eszmé­letvesztést is, ami szintén gyakori a gyer­mekkorban. A kisgyermek központi ideg- rendszere nagyon labilis és érzékeny bi­zonyos külső és belső behatolásokra. Eszméletlenség általában balesetnél, fer­tőző betegségeknél, mérgezésnél, túlhe- vülésnél alakulhat ki. A fertőző betegsé­gekkor fellépő erőteljes védekezési reak­ció a kisgyermekeknél legtöbbször magas lázzal jár. Gyakorlatilag minden ma­gas lázú kisgyermeknél számolni kell a görcsök keletkezésének lehetőségével. Megelőzés céljából kerüljük a beteg min­dennemű ingerlését, ne alkalmazzunk drasztikus lázcsillapító módszereket (vi­zes lepedőbe csavarás) és ne feledkez­zünk meg a folyadék-utánpótlásról sem. Ha mégis görcsök lépnek fel, ügyeljünk arra, hogy a beteg az izmok rángatózásá­nak következtében ne sérüljön meg a kör­nyező tárgyaktól, hosszabb ideig tartó, folyamatos, légzóizmokra is kiterjedő görcs esetén pedig kezdjük el a mester­séges lélegeztetest. A kisgyermekeknél a fokozott folya­dékveszteség is rövid időn belül életve­szélyes állapotot válthat ki. A csecsemő szervezete jóval több vizet tartalmaz mint a felnőtt emberé, s ezért már néhány ismétlődő hányás, hasmenés is felborít­hatja a vízháztartás egyensúlyát. Ezeknél a tüneteknél tehát elsősorban a fokozott folyadékbevitelről kell gondoskodni. Végezetül néhány általános tanács az elmondottakhoz:- Igyekezzünk mindig higgadtan mér­legelni az adott helyzetet és a beteg futó kivizsgálásánál elsősorban az életfontos­ságú szervek működésének ellenőrzésé­re figyeljünk.- Életveszély esetén ne késlekedjünk a pulzusszám, esetleg a testhőmérséklet mérésével, hanem azonnal lássunk hoz­zá a legfontosabb teendőkhöz, miközben bízzunk meg valakit az orvosért való tele­fonálással. Dr. RÁCZ GÁBOR DJ SZÓ 4 1989. VIII. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents