Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám, kedd

Nyaralás - könyvvel Húsz érsekújvári (Nővé Zámky) gyermek nyaralt az olvasótáborban, melyet a Csemadok városi szerve­zetének közreműködésével Liszká- né Kánai Éva szervezett meg Csi- csón (Őiöov), ahol az iskola igazga­tója, Auszten László megértéssel fo­gadta az ötletet és készségesen segített a megvalósításban. A tá­borozáson azok a pionírok vettek részt, akik az elmúlt tanévben az olvasókör legtevékenyebb tagjai voltak. Rendhagyó és igen változatos volt a táborozok napirendje, mert a kirándulásokat, a játékokat és a vetélkedőket sajátos program egé­szítette ki. Ág Tibor a népzenéről tartott nekik előadást, Gágyor József a régi gyermekjátékokkal ismertette meg őket. Keszeli Ferenc a gyerme­kek számára írott könyveiről és ter­veiről beszélgetett velük. A Kis Építő és a Tábortűz gyermeklapok szer­kesztői pedig beavatták őket a lap­készítés műhelytitkaiba. Bödők Zsigmond a csillagos ég rejtelmeit fejtette meg számukra, Bernáth Margit, a stúrovói Nevenincs báb­csoport vezetője pedig a bábkészí­tés és a bábjátszás mesterfogásait mutatta be. A tábor vezetője, Liszkáné Kánai Éva tanítónő hagyományos, évente megismétlődő rendezvénnyé sze­retné tenni ezt a fajta táborozást, mert az idei tapasztalatok szerint a pionírok számára az ilyen nyaralás igazi üdülés. Benyák Mária Nemzetközi pionírtábor Hetente kétszer... A minap barátommal találkoz­tam egy kisváros zöldségesbolt­ja előtt. Gyönyörű salátauborkát szállított az üvegházából egye­nest a boltba, hogy a vásárlók minél frissebb, áruhoz jussanak. Nem győztem bámulni a szép árut. Meg is kérdeztem, hogyan csinálja, hogy az ö uborkája még nem ment tönkre? Az enyém már rég elsárgult, alig tudtam a család szükségletét kielégíte­ni, nem még eladásra is termel­ni. Barátom büszkén felelt: az enyém hogyan mehetett volna tönkre, amikor hetente kétszer permetezem?! Ekkor a gonosz mostoha al­mája jutott eszembe, amelyet Hófehérkének adott. Az is na­gyon szép volt, csak mérge­zett. Komár Edit Az idén már kilencedszer adott otthont a Lévai (Levice) Gépipari Szakközépiskola annak a nemzet­közi pionírtábornak, melybe a Nyu­gat-szlovákiai kerület járásaiból 82 pionír, a Szaratovi területről pedig 12 tagú, pionírokból, komszomolis- tákból és nevelőkből álló csoport érkezett. A tábor lakóiról 18 pionírvezető, valamint pedagógusok és egész­ségügyi dolgozók gondoskodtak. Az orosz nyelv tanulásán kívül különbö­ző társasjátékok és vetélkedők so­rán gyarapították ismereteiket, vál­tozatos, szórakoztató műsorokat szerveztek. Szavaló-, ének- és kép­zőművészeti versenyt is rendeztek. Ismerkedtek a második világháború folyamán kibontakozott antifasiszta ellenállás történetével, a népi milícia tevékenységével, a környék falvai- val, városaival és nevezetességei­vel. Beszélgetést szerveztek egykori partizánokkal. Meglátogatták a boj- niceí múzeumot és az állatkertet. Felkeresték a Malinovszky-lelátót, ahonnan a II.világháború idején irá­nyították a második ukrán front had­mozdulatait. A programból nem hiá­nyoztak a honvédelmi és sportvetél­kedők. Esténként közös ének hang­zott fel, a táborlakók egymás dalait, népi táncait tanulták. Veress Vilmos Az érték Kellemes nyári délután van. Fia­talok egy csoportja a gondtalan két hónap birtokában beszélget egy cukrászda teraszán. Irigykedve né­zem őket. Egyikük keserűen újsá­golja, hogy sajnos csak aranyláncot és karkötőt kapott a jó tanulmányi eredményéért. Nem érti, szülei miért nem inkább egy kétkazettás magnó­Jubiláló tejüzem A nagymegyeri (Calovo) MILEX-et 1964-ben létesítették. Akkor az üzemben átlagosan 120 000 liter tejet dolgoztak föl naponta, ma pedig - s ez legfőbb jellem­zője a folyamatos fejlődésnek és a terme­lés növelésének - napi 300 000-et. Mórocz Bélától, az üzem igazgatójától megtudtuk, hogy jelenleg 211 dolgozójuk van, ebből 145 a nő. Túlnyomórészt fiatal anyákról van szó, a jó dolgozókollektívá­nak köszönhetően a termelésben még sincs soha lemaradás. A pénteki meg­hosszabbított műszakokra is a szombati nagyobb megrendelések miatt kerül sor, s a túlórázásra mindig akad elég mun­kaerő. Ami a tejgyár gépi berendezéseit illeti, az elmúlt negyed évszázad alatt minden részleget folyamatosan új, korszerű gé­pekkel láttak el. Főleg a két utóbbi évben luiiem bök gépcsere. Például a korszerű szárítóban jelenleg 200 000 liter tejet tud­nak naponta feldolgozni. Új kazánházat is építettek, ezzel legalább huszonöt évre megoldották a fűtést, gőzellátást. Korsze­rű szennyvíztisztítójuk ez év március 1 -tői üzemel. 20 millió korona értékű, jelenleg 97 százalékos víztisztítást végez. A jövő­ben újabb gépeket vásárolnak a pasz- tőrállomás és a vajgyártó részleg számá­ra, új csomagológépekre lesz szükség a pudingpor és a tejpor töltéséhez, a túró­gyártó részleget pedig teljesen felújítják. A dolgozók munkakörülményeinek ja­vítását célozza az öltözők, a szociális helyiségek bővítése, s nagy előrelépést fog jelenteni e téren a saját üzemi konyha megépítése. Körülbelül két évre van még szükség, hogy a teljes felújítást befejez­zék, s megvalósítsák mindazt, amit ter­veztek. Fiala Ilona A képen Bereczky Eleonóra, a csomagolórészleg dolgozója (A szerző felvétele) val ajándékozták meg őt? S folytatja a dicsekvést, hogy a jó bizonyítvá­nyért további jutalomként a Balaton partján nyaral. A divatosan öltözött lány megnyil­vánulása elgondolkoztatott. A nézet, hogy a mai fiataloknak mindazt meg kell adni, amiben a múltban hiány volt, nem helyes. Meddig tudjuk gyermekeink értékrendszerében az igazi egyensúlyt megtartani? Sem­miképp sem helyes, ha úton-útfé- len traktáljuk őket ajándékokkal, ju­talmakkal. Olykor a szülői önzetlen­ség nem más, mint egymás túllicitá- lása, túlszárnyalása. A több, a jobb ne csak abban nyilvánuljon meg, mennyi anyagi javat tudunk gyerme­keinknek adni. A család összetartó ereje meg­inoghat, ha csak anyagi bázisra épül. Épp ezért gyermekeinknek ré­szesülniük kell olyan értékből is, mint a szeretet, tisztelet, becsület. Hinzellér László Népi öltözetek és kerámia A piest'anyí gyógyfürdő kongresz- szusi csarnokában a helyi fürdőmú­zeum gyűjteményéből kiállítás nyílt Népi öltözetek és kerámia címmel. Tárgyakkal és fotókkal dokumentálja a népi öltözködést és korcsoportok, valamint családi állapot, s szociális besorolás szerinti eltérését. Bemu­tatja a népviseletek szépségét, ere­detiségét. A fazekas- és kerámiai műhelyek termékei a XVIII-XX. századból származnak és a mesterek művészi munkáját, hozzáértését dicsérik. A különféle köcsögök, tálak mellett a festésnél használt mintákat és a fazekasmesterek ismert bélyegeit is bemutatták. A kiállítás, mely egyi­ke a város kulturális rendezvényei­nek, jelentősen hozzájárul a terület népművészeti tevékenységének megismeréséhez. Zora Petrááová Kártérítés B. I : A falunkban nincs vezetékes ivóvíz, a vizet eddig egy kb. 10 méter mély kútból merítettük. A helyi efsz nemrég a közelünkben kutat fúratott, hogy vizet nyerjen az öntö­zéshez. A mi kutunk szinte azonnal kiapadt, a vizet azóta a szomszé­doktól kell hordanunk. Az új kút több ezer koronába kerül majd. Kér­hetjük az efsz-től az új kút fúratásá- nak költségeit? Végül is, miattuk maradtunk víz nélkül! A 138/1973. Tt. sz. törvény sze­rint a felszín alatti vizek elsősorban a lakosság ivóvíz-ellátását kell hogy szolgálják. Az említett törvény ren­delkezik azokról az esetekről is, amikor egy szervezet tevékenysége következtében eltűnik a víz a kutak­ból, vagy csökken a kutak vízhoza­ma, esetleg romlik a kút vizének minősége. A szervezet a fent említett ese­tekben köteles megtéríteni annak a kárát, aki jogosult volt a felszín alatti víz merítésére, felhasználásá­ra. A kártérítés módja, mértéke a he­lyi lehetőségektől függ. Elsősorban a kártérítés olyan módja jön számí­tásba, melynek révén a károsult is­mét ivóvízhez jut. A szervezet csak akkor köteles kártérítést fizetni, ha ez nem lehetséges, vagy a gazda­ság szempontjából nem célszerű. A kártérítés megítélése a bíróság hatáskörébe tartozik. Nem kell mindent elhinni R. M.: 1989. április 1-jén léptem ki a munkahelyemről. Ezután tudtam meg, hogy terhes vagyok. A munkál­tatóm nem akart visszavenni, hiába hivatkoztam arra, hogy terhes va­gyok és erről a kilépésemig nem tudtam. Az orvos szerint október 7- én fogok szülni. A munkáltatóm azt mondta, hogy az anyasági segélyt, esetleg a táppénzt csak akkor folyó­sítja nekem, ha a szülés beleesik a védelmi időbe, a munkaviszony megszűnésétől számított hat hétbe. Én ezt nem tudom elhinni. 1988. június 15-től dolgoztam 1989. április 1-ig. Azt szeretném megkérdezni, köteles-e a munkáltató anyasági se­gélyt fizetni, s ha igen, melyik nap­tól? Mikor kezdhetem meg az anya­sági szabadságomat? Igaza van! Nem kell mindent el­hinni, amit a munkáltató állít. A vé­delmi idő ugyan valóban 42 nap (hat hét), de vannak kivételek is. Ilyen kivétel vonatkozik azokra a nőkre, akiknek munkaviszonya a terhessé­gük idején szűnt meg. Az ő esetük­ben a védelmi idő mindig hat hónap (lásd a betegségi biztosításról szóló 54/1956. Tt. sz. törvény 42. § 2. bekezdését). Az említett kivételhez kapcsolódik a 189/1988 Tt. sz. törvény 6. § 4. bekezdése, mely szerint „anyasági segély jár annak a nőnek is, aki a szülést megelőző két évben leg­alább 270 napig részese volt a bizto­sításnak..., ha a szülés várható vagy tényleges napja előtti hatodik hét kezdetén még tartott a korábbi betegségi biztosításából eredő vé­delmi ideje...“ Az első feltétel tehát az, hogy legalább 270 napig részese volt a betegségi biztosításnak, azaz leg­alább 270 napig tartott a munkavi­szonya. Ezt a feltételt az ön által közölt adatok szerint egyértelműen teljesíti. A következő elengedhetetlenül szükséges feltétel az, hogy a szülés várható, vagy tényleges időpontját megelőző hatodik hét kezdete bele­essen a hathavi védelmi időbe. Április 1-jétől október 7-ig, a szülés várható időpontjáig pontosan hat hónap és egy hét telik el. A szülés várható időpontját megelőző hatodik hét kezdete tehát még bőven belefér a védelmi időbe. Az elmondottak alapján nem len­ne szabad kétségbevonni az anya­sági segélyre való jogosultságát. Az anyasági segélyt a szülés várható időpontját megelőző hatodik hét kezdetétől kellene folyósítaniuk. El kell mondanunk azonban azt is, hogy anyasági szabadságra nem keletkezik joga. Ezt méltánytalan­ságnak is tekintheti, de látnia kell, a szabadságnak az ön helyzetében semmi jelentősége sincs. A munka- viszonya megszűnt, nem kell bejár­nia egykori munkahelyére, nem kell dolgoznia. A szabadság (legyen az akár üdülési, akár anyasági vagy gyermekgondozási szabadság) pe­dig éppen csak a munkába járási, munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést jelent. Az anyasági se­gélyt anélkül is megkapja, hogy anyasági szabadsága lenne. Levelében sérelmezi azt is, hogy a munkáltatója nem vette vissza, ön hiába hivatkozott arra, hogy terhes, bár erről a kilépéséig nem tudott. Ez a panasz sajnos, orvosolhatatlan. A tehesség csak a munkáltató fel­mondási jogosultságát korlátozza (még akkor is, ha a felmondás adá­sakor senki sem tudott a terhesség­ről), a dolgozó nő jogait viszont nem. Magyarán, ha a munkaviszonyát a munkáltatója szüntette volna meg felmondással, perelhetné a munka- viszony megszüntetésének érvény­telenségét. Ha azonban ön adott felmondást, vagy kötött megállapo­dást a munkaviszony megszünteté­séről (minderre joga volt!), a terhes­sége nem érvényteleníti ezt a meg­állapodást, vagy a felmondását. Özvegyi nyugdíjpótlék? K. L.; Két éve halt meg a férjem. Hallottam, hogy a munkáltató jóvá­hagyásával kérvényezhetném az özvegyi nyugdíj évenkénti pótlását (ötezer koronát). Több helyütt is ér­deklődtem már, de mindenütt azt mondták, nem tudnak ilyen nyugdíj- pótlékról. Az özvegyi nyugdíjam 645 korona, a munkabérem havi 1500. A pótlékot - úgy hallottam - nem a helyi nemzeti bizottság adja és nem is a munkáltató. Voltam egy előadáson, ahol az új nyugdíjtör­vényt ismertették és ott azt mondták, ez a nyugdíjpótlék érvényben van. Sajnos, nem kérdeztem meg hol kell azt kérvényezni. Kérem, adjanak ta­nácsot hová forduljak ebben az ügyben. Kénytelenek vagyunk beismerni, sohasem hallottunk még az özvegyi nyugdíj évenkénti, 5000 korona összegű kiegészítéséről. Ismételten áttanulmányoztuk a tavaly kibocsáj- tott, illetve jóváhagyott társadalom- biztosítási jogszabályokat (ezek ren­delkeznek többek közt a nyugdíjak­ról, emeléseikről, kiegészítéseikről, pótlékaikról stb.), de hiába. Egyéb­ként őszintén szólva valószínűtlen­nek tartjuk, hogy akár a munkáltató ajánlásával, jóváhagyásával évente 5000 koronával egészítenék ki az özvegyi nyugdíjat, hiszen ennél jóval alacsonyabb összegben állapították meg egyes - a segítségre inkább rászoruló - személyeknek nyújtható segélyek összegének felső határát. Mindent egybevetve, nyilván fél­reértette az előadáson kapott tájé­koztatást. A félreértés forrásának keresésében „nyomravezető“ lehet a levelében említett összeg - az 5000 korona. Legfeljebb ötezer korona kölcsönt adhat például a járási nemzeti bi­zottság előre meghatározott célra annak, aki váratlanul került kedve­zőtlen helyzetbe (ez előadódhat esetleg a férj halálát követően is). Szóval ötezer koronát említ a Munka Törvénykönyve 200. § 1. bek. is, mint az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés követ­keztében elhunyt dolgozó házastár­sának, esetleg szüleinek járó egy­szeri kártalanítást. Igaz, ezt a kárta­lanítást a munkáltató köteles meg­adni, de nem évenként jár, csupán egyetlen egyszer, és csak akkor, ha a dolgozó üzemi baleset vagy foglal­kozási megbetegedés következté­ben hunyt el. El kell mondanunk még azt is, hogy a kártalanítási követelése való­színűleg már akkor is elévült, ha a férje valójában üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés követ­keztében halt meg két évvel ezelőtt. Az elévülési határidő ilyen esetek­ben ugyanis 1988. december 31-ig egy év volt. 1989. január 1-jétől a Munka Törvénykönyve Novellája két évre hosszabbította meg ezt az elévülési határidőt. Ez a változás - az elévülési határidő meghosz- szabbítása - azonban az ön esetére nem vonatkozik, ha a korábbi sza­bályozás szerinti egy év már 1989. január 1-je előtt letelt. (m-n.) djs: 6 1989. VI Az ipolyviski (Vyskovce nad Ipl'om) polgári ügyek testülete a közelmúlt­ban köszöntötte a 100. születésnapját ünneplő özvegy Molnárné Balla Viktóriát. Munkáscsaládból származik, 70 évet élt békés házasságban férjével, aki 14 évvel ezelőtt 90 éves korában búcsúzott örökre a család­tól. Nyolc gyermekük született, 6 leány és 2 fiú, közülük a 75 éves Viktória ápolja gondosan az ünnepeltet. Számos unoka, dédunoka és ükunoka látogatja rendszeresen a szeretett mamát. Máté Márta felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents