Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám, szombat

Egy kisközség mindennapjai Az alig hatszáz lakosú Málas (Málaá) apró, hangulatos falu a Lé­vai (Levice) járásban. Semmiben sem különbözik a többi, hasonló lé­lekszámú községtől: itt is van üzlet, vendéglő, művelődési ház; innen is elköltözött a fiatalok nagy része és az itteniek is szeretnék, ha a falu nem fogyna tovább. Vámos Vilmost, a helyi nemzeti bizottság elnökét arról faggattam, vajon miképp látja a falu jövőjét.- Mostanában egyre többen jön­nek hozzánk építkezési ügyben. Évente 3-4 üres telekre van igény. Jelenleg húsz eladó telkünk van, ezek 25-40 áras területek, négyzet- méterenként hat koronáért. Legna­gyobb örömünkre az építkezési le­hetőségek már visszacsaltak egy­két olyan családot is, akik Málasról költözködtek el, mert községünkben az utóbbi húsz évben háromszázzal csökkent a lakosok száma. Az ügyintézésekre nálunk nincs határo­zott félfogadási idő - bárki bármikor jöhet problémáival. Egyébként elsősorban szociális ügyekkel foglalkozunk, főleg a nyug­díjasoknak nyújtandó különféle se­gélyekkel, mivel a községben na­gyon sok az idős ember. A leggyak­rabban nyugdíjemelés vagy -kiegé­szítés ügyében fordulnak hozzánk. Mi egyszeri és ismétlődő segélyeket is juttatunk a kisnyugdíjasoknak. Negyvenhét idős embernek havonta egyszer adunk vásárlási utalványt élelmiszerre, tizenötnek pedig éven­te egyszer szállítunk szenet vagy tűzifát. Szerettük volna megoldani a nyugdíjasok étkeztetését, erre van is lehetőség - a vendéglőben - de ez iránt egyáltalán nem volt érdeklő­dés. Maradtunk a vásárlási utalvá­nyoknál. A segítségnek ez a módja valahogy jobban elnyerte az idősek tetszését. Málason nincsenek kisüzemek, ezért a hnb támogatja a kisiparoso­kat. Jelenleg egy autószerelő, két varrónő tevékenykedik a faluban, ezenkívül fűrészgép és gabonada­ráló áll a falubeliek rendelkezésére. A munkalehetőség terén is elég szű­kös a helyzet. A lakosság fele dolgo­zik - többségük a csekei (Caka) vagy a nagysallói (Tekovské Lu­zany) szövetkezetben. Aratáskor sok nyugdíjas vállal idénymunkát. Ami pedig a tömegszervezeteket il­leti, az elnök elmondta, hogy a Cse­madok alapszervezete, a sportegye­sület és a nyugdíjasklub nagyon jól működik. Az utóbbi időben a SZISZ alapszervezet is „feljövőben“ van - bár a faluban igazán kevés a fiatal. A művelődési otthonban lévő klub­ban hetente kétszer összejönnek, érdekes műsorokat szerveznek ma­guknak. A Vöröskereszt és a nőszö­vetség alapszervezetei szinte meg­szűntek, amióta a vezetőség tagjai elköltöztek a faluból. Amióta pedig divatba jött a fóliázás, a társadalmi munkák iránt sem olyan nagy az érdeklődés, mint azelőtt.- Terveink? Nagyon szeretnénk, ha egyre többen jönnének vissza a faluba és a fiataljaink is itt teleped­nének le. Ezért szeretnénk a követ­kező ötéves tervidőszakban a ma­gyar tanítási nyelvű alapiskolát visz- szaköltöztetni Nagysallóról. Akkor nem kellene a gyerekeknek ide-oda utazgatniuk, ami véleményem sze­rint a 6-7 éves kisdiákoknak, főleg télen, ugyancsak megterhelő és ez a szülőknek sem mindegy. A helyi magyar tanítási nyelvű óvodát is szeretnénk áthelyezni egy új épület­be, mert jelenleg ugyancsak mosto­ha körülmények között vannak a gyerekek. Az óvoda igen öreg épületben van, nincs központi fűtés és szociális helyiségek sincsenek. A falu határában van egy romos kastély, melyet helyrehozni ugyan már nem kifizetődő, de az épületet körülölelő gyönyörű parkot kiszéle­sítjük, és így a falu nagyon szép, üde része lesz majd. Málas mindennapjaiból a gondok sem hiányoznak. Az elnök a falu elnéptelenedésének megfékezését és a nyugdíjasokról való gondosko­dást tartja a legfontosabbnak. Ezek­re pedig minden lehetőség adott, hiszen a telkek kiadásával sokan kaptak már és bizonyosan még töb­ben kapnak majd kedvet az otthon- teremtésre, maradásra. Talán még a munkalehetőségek növelésén kell elgondolkodni. A falucska délre megelevenedik. A forróság sokakat csal a vendéglő­be, hogy egy frissítővel szomjukat oltsák. Néhányan kiskocsiban kaj­szit, paradicsomot, paprikát tolnak az átvevőhelyre. Itt-ott már látni egy- egy felépült vagy félig kész új házat is. PÓDA ERZSÉBET Bővítik a nyereségforrásokat-Martinban 120 évvel ezelőtt a Matica sloveriská kezdeményezé­sére megalakult a nyomda-rész- vénytársaság, melynek a múlt szá­zadban nagy szerepe volt a szlovák nemzeti tudat formálásában. A prá­gai Kober nyomda-részvénytársa­ságtól vásárolt gépekkel a nemzet­hez intézett felhívások, röplapok, új­ságok és folyóiratok után először képekkel, rajzokkal illusztrált kalen­dárium került az olvasók elé, az akkori viszonyok között igen csak jelentős, kétezres példányszámban. A kezdetben két kis helyiségből álló műhely az elmúlt százhúsz eszten­dő alatt országos hírű nagyvállalattá fejlődött, melyhez az ötvenes évek közepétől Közép-Szlovákia legje­lentősebb nyolc nyomdaüzeme tar­tozik. A Szlovák Nemzeti Felkelés nevet viselő nyomdavállalatot az el­múlt négy évtizedben is a korszerű­sítésre való törekvés, az új iránti fogékonyság jellemezte, s nincs ez másként napjainkban sem. Már az állami vállalattá alakulás előtt felmerült annak gondolata, hogy sokrétű termelőmunkán kívül a jövőben kiadói és kereskedelmi tevékenységgel is foglalkozniuk kel­lene. Az ötlet tulajdonképpen nem teljesen új, hiszen a negyvenes években a Neugrafia üzemének több irányú vállalkozása ismeretes, és sikere vitathatatlan volt. A vállala­ti tanács és az üzem vezetőségének szorgalmazására az idén az SZSZK Kulturális Minisztériuma újra enge­délyezte a kiadói tevékenységet, melyet remélhetően önálló kereske­delmi, esetleg külkereskedelmi jog­kör is követ majd. A változások - mi tagadás - néhány kiadónál nemtet­szést, sőt riadalmat keltettek, a vál­lalat vezetése azonban megnyugtat­ta őket, hogy a nyomda tevékenysé­ge nem veszélyezteti elképzelése­iket. Máris jelentős érdeklődés nyilvá­nul meg a vállalatok és közületek részéről az alkalmi publikációk, ka­talógusok és brosúrák iránt, melyek­nek korábban nem volt állandó kia­dójuk. Az állami vállalat Banská Bystrica-i üzemében valószínűleg képzőművészeti katalógusok és egyéb nívós kiadványok készülnek majd, a prievidzai üzem pedig a ke­reskedelmi nyomtatványok előállítá­sára szakosodik. A kiadói részleg kapcsolatba került a Vegyes Iparcik­kek kereskedelmi vállalat képviselői­vel, mely fő megrendelője lesz a fali- és asztali naptáraknak, leporellók­nak, jegyzetfüzeteknek. Naptárak ügyében tárgyalások folynak már a Slovenská kniha állami vállalattal, és remélhetőleg a Dielo is hamaro­san belép az ügyfelek sorába. Importtevékenységet is folytat majd a nyomdai kiadó. Iparunk, ke­reskedelmünk és tudományos intéz­ményeink mostanáig valutával fizet­tek a külföldről beszerzett, ám a munkájukhoz nélkülözhetetlen ka­talógusokért, prospektusokért. A martini nyomdaüzem a Martimex részvénytársaságnak végzett pró­banyomása során bebizonyította, hogy azonos minőség előállítására képes a jelenlegi beszerzési ár har­madáért. A vállalat a kiadó működte­tésétől, önálló kereskedelmi és kül­kereskedelmi jogkörétől a devizabe­vételek jelentős növekedését várja, melyek egy részét műszaki és gyárt­mányfejlesztésre fordíthatják. A vállalat gazdálkodási eredmé­nyei az év első felében biztatóan alakultak, s igazolják elképzeléseik helyességét. A május végéig terve­zett 27 millió 800 ezer koronás nye­reséget 3,2 millió koronával túltelje­sítették, s a többi fontos mutató ellenére sem okozott gondot. A kö­vetkező időszakban az egy főre eső havi munkatermelékenységet 1200 koronával kívánják növelni, ami fel­tétele a további tervek megvalósítá­sának. A vállalat nyolc üzeme közül jelenleg csak a Liptovsky Mikuláá-i és a Povazská Bystrica-i nyomdá­nak vannak termelési, tervteljesítésí gondjai.- h. a. ­Bemutató es toborzo Alighogy felszáradt a harmat, be­népesedett a slávnicei repülőtér. Ki- nológusok, ejtőernyősök, vitorlázó és motoros repülőgépek pilótái, go- kardversenyzők sürögtek, forogtak. Bemutatóra készültek. Bent a klub- helyiségben is nagy volt az izgalom es a kíváncsiság. Peter Smizík, a Honvédelmi Szövetség Povazská Bystrica-i Járási Bizottságának új elnöke nem kis büszkeséggel újsá­golja.-Járásunk az idén nyolcadszor nyerte el a szövetség szlovákiai köz­ponti bizottságának vándorzászlaját. Bizakodom, hogy a járás 148 alap­szervezetének több mint 14 ezer tagja az idén is mindent megtesz annak érdekében, hogy a vándor­zászló nálunk maradjon. A mai nap is ezt a célt szolgálja. A Dubnica nad Váhom-i üzemi szervezet, amelynek repülőterén vagyunk, az egyik leg­nagyobb és legaktívabb a járásban. Miroslav Postucha mérnök, a ne­hézgépipari vállalat Honvédelmi Szövetsége üzemi szervezetének elnöke a dicséret hallatán úgy tesz, mintha figyelmét a kint történtek köt­nék le. Milán Potfaj mérnök igazgató azonban nem hagyja szó nélkül.- Ennek mindnyájan örülünk. Azt valljuk, ha a tömegszervezetek jól dolgoznak, abból mindnyájunknak haszna van. Például amikor a raké- tamodellek motorjait kezdtük gyárta­ni a mieink voltak az elsők, akik kipróbálták, akik véleményére a fej­lesztők támaszkodhattak. Vagy itt van az elektronikai szakkör, amely ma nemcsak a tagok szórakozását szolgálja, hanem elő tudja segíteni a vállalati méretű feladatokat is. A másik oldala a dolognak, hogy ha a fiatalok jól érzik magukat az üze­münkben, a 23 ezer lakosú város­ban, akkor nem lesz munkaerőhiá­nyunk. A szövetség üzemi szervezeté­nek tevékenysége sokrétű és sok­oldalú, és ma már jelentős alapesz­közökkel rendelkeznek. Létesítmé­nyeik nagy részét társadalmi mun­kával építették fel. A repülőtér né­hány évvel ezelőtt még ott volt, ahol ma a munkacsarnokok állnak, új repülőteret kellett építeni, távolabb a várostól Slavnica község határá­ban. Ma már rendelkezik az üzemel­tetéshez szükséges épülettel, amelyben 76 embert tudnak elszál­lásolni, van klubjuk, no meg néhány repülőgépük. Azt mondják, a pénzük kevés, de ezen is igyekeznek segí­teni. A repülősklub tagjai télen hóel­takarítást vállalnak, homokot fuva­roznak. Céljuk, hogy önellátók le­gyenek. Természetesen az sem le­het közömbös, hogy a klub fennállá­sa óta számos kiváló repülősportolót nevelt. Nem egy pilóta, aki ma a Slo- vairnál dolgozik, itt kezdte pályafutá­sát, sőt ketten a Csehszlovák Légi­közlekedési Vállalat gépein re­pülnek.- Célunk a repülőtér további bőví­tése és egy felszíni benzintartály megépítése azért, hogy megelőzzük a talajvíz szennyeződését. A repülő­tér ugyanis védett területen van, gazdag ivóvízkészlet húzódik alatta. Távlati elképzeléseink az önfinan­szírozás feltételeinek a megteremté­se, amely nehéz, de elérhető- vallja az üzemi szervezet elnöke.- Nem kell csak a repülősklubot dicsérni, más téren is helytállunk - veszi át a szót Jozef Ővec, a szer­vezet titkára. - A tisztek és tiszthe­lyettesek klubja a számukra kiírt ver­senyen szlovákiai viszonylatban az első helyet szerezte meg. Vagy itt van a búvárklub. Szépek a sporte­redmények, de amellett az is dicsé­retes, hogy ha kell, a népgazdaság részére is hasznos munkát végez­nek, az utóbbi időszakban még a ku­tak tisztítását is elvállalják. Teszik mindezt azért, hogy a tevékenysé­gükhöz szükséges anyagi eszközö­ket megszerezzék. A kinológiai klub tagjai a gyár mellett gyakorlópályát építettek ki társadalmi munka kere­tében. A motorossport hódolói meg­vásároltak egy kiöregedett autó­buszt, rendbe tették azt, most jó szolgálatot tesz nekik. Az önsegé­lyes autójavító műhelyükben nem­csak a tagok, hanem a lakosok gép­járműveit is megjavítják. A honvédelmi ház fenntartásához szükséges költségek fedezését a kombinát vállalta magára. Dicsé­retes viszont az is, hogy a vashulla­dék gyűjtését az üzem terülétén átengedték a Honvédelmi Szövet­APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ Augusztus 6-án ünnepli 60. születés­napját a drága, jó édesanya és nagy­mama, Bodzsárné Hatvanger Irén Paláston (Plááíovce). Ebből az alkalomból szívből gratulál, a to­vábbiakban jó egészséget és hosszú, boldog életet kíván: lánya, veje, unokái: Norbi, Péter, Tibor és testvére: Ili családjával. Ú-1844 ■ Augusztus 6-án ünnepli 40. születés­napját a drága édesanya, anyós és nagy­mama, Mandík Mária Bajcson (Bajé). E szép ünnep alkalmából szeretettel kö­szönti: férje: Laci, lányai: Erzsiké férjével: Atti­lával, Alicka, Mónika és kisunokája: Kinga. Ú-2106 ■ Augusztus 5-én ünnepli 79. születés­napját szeretett, drága nagyapánk, Kovács János Bátorkeszin (Vojnice). Ebből az alkalomból szívből köszöntjük és jó egészséget kívánunk: szerető unokái: Jani és Péter. Ú-2107 ■ 1989. augusztus 6-án ünnepli 50. születésnapját a drága édesanya, anyós, nagymama, Bazsalovics Ilona lllésházán (Eliasovce). E szép ünnep alkal­mából jó egészséget, hosszan tartó, nyu­godt életet kívánunk: szerető férje: János, gyermekei: Tibor, Rudolf, Ilona, János, menyei: Alzbeta és Cecília, unokái: Rolandko, Tiborko, Enikő és Rudika. Ú-2230 ■ Augusztus 5-én ünnepli 70. születés­napját a drága, jó édesanya, nagymama, dédmama, Kovács Mária Nagytúron (Vel'ké Túrovce). E szép ünnep alkalmából nagyon sok erőt, egészséget, kívánunk az elkövetke­ző években: lánya: Erzsi, fia: Jani, unokái: Árpi és Jóska feleségével, dédunokája: And- rejka, aki sok puszit küld a dédmamá- nak. ü-2269 ■ 1989. augusztus 6-án ünnepli 60. születésnapját Varga Rozália Nagyfödémesen (Veiké Úlany). ± E szép ünnep alkal­grfflL mából sok erőt, IShBhí jflKfl egészséget és bol­n;j0g életet kíván: férje, lányai: Zsuzsi, Erzsi, vejei: Tibi, Pityu, unokái: Renáta, Tibi, Zsuzsi, Róbert és Radko. Ú-2304 ■ Augusztus 5-én ünnepli 60. születés­napját özv. Nagy Zoltánná Gömöralmágyon (Gém. Jablonec). E szép ünnep alkal­mából szívből kö­szöntik: özvegy édesanyja, fiai: Gellért, Zoltán, menyei: Juliska, Erzsi, unokái: Péter, Róbert, Dávid és István. Ú-2351 ■ A kedves édes­apának, nagya­pának, Kiss Károlynak Paláston (Pláátóvce) 60. születésnapja al­kalmából szívből gratulálunk, további jó egészséget, na­gyon sok boldogsá­got kívánunk: felesége, öt lánya, vejei és kilenc uno­kája. Ú-2397 ■ 1989. augusztus 2-án házasságkötésük 20. évfordulója alkalmából szívből kö­szöntjük szeretett szüleinket Juhász Józsefet és Juhász Máriát Safárikovón. ség alapszervezetének, amely ezzel is növelni tudja bevételeit. Jól beren­dezett és felszerelt a rádiósklub, a kiképzőközpont. A városban bár­milyen rendezvény van, a szövetség üzemi szervezetének tagjai ott van­nak, mint szervezők vagy döntnö- kök. A Dubnica nad Váhomiak nem egy sportágban hazánk színeit is képviselik. Kint a repülőtéren egyre több a gyermek, a néző, noha ez a mai nap csak főpróbának számít. A ma­gasban repülőgép jelenik meg, majd ejtőernyősök ugranak ki. Aztán újabb gépek érkeznek, vitorlázók és motorosok. Pilótái megmutatják mire képesek.- Ha megnövök én is pilóta le­szek! - mondja határozottan társá­nak az egyik fiú... Talán még folytatná amikor ott, ahol előbb még a terepkerékpározók tartottak bemutatót, megjelennek a kis élesen berregő gokárd gépko­csik. Ügyesen és gyorsan köröznek. Az előbbi kisfiú is a közelükbe férkő­zik, tekintete elárulja, nem tudja el­dönteni, hogy ezt vagy a repülőspor­tot válassza-e. Sötétedik, amikor a bemutató vé­get ér. A nézők hazafelé indulnak, a bemutató résztvevői pedig rendbe teszik a gépeket, a berendezéseket. S ha számbeli összegezés nem is történt, nyugodtan elmondható, a dubnicaiak ezen a napon is sok új tagot szereztek. NÉMETH JÁNOS Kívánunk nagyon sok szeretetet, jó erőt, egészséget és hosszú boldog életet: lányuk, Marika és fiaik, Józsika és Zolika. Ú-2453 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájó szívvel mon­dunk köszönetét mindazoknak, akik július 13-án elkísér­ték utolsó útjára a somorjai (Samo- rín) temetőbe a sze­rető férjet, édesapát, apóst, nagyapát, Kollár Károlyt, aki 61' éves korában örökre itthagyta sze­retteit. Külön köszönetét mondunk a légi (Lehnice) kórház orvosainak, dr. Miklus- cák főorvosnak, dr. Lackovának, dr Pel- lerovának és alkalmazottainak áldozat­kész munkájukért, valamint a rokonok­nak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik virággal, koszorúkkal enyhíteni igyekez­tek soha el nem múló fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-2423 ■ Köszönetét mondok minden kedves barátnak, rokonnak, akik elkísérték utolsó útjára kedves édesanyámat, Fodor Szerénát, lánya: Weiss Magdolna Ú-2451 >XV MEGEMLÉKEZÉS ■ Fájó szívvel emlé­kezünk halálának el­ső évfordulóján a drága, jó feleség­re, anyára, anyósra és nagyanyára, Kovácsné Sípos Matildra (Csallóközcsütörtök- Stvrtok na Ostrove), akinek szerető szíve 1988. augusztus 2-án 72 éves korában szűnt meg dobog­ni. Akik ismerték és szerették, emlékez­zenek rá velünk együtt. Emlékét őrző férje, lánya, veje és uno­kája. Ú-2247 ÚJ szil 6 1989. VIII. A gép és pilótája a bemutató után (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents