Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-04 / 182. szám, péntek
[J szó 5 9. VIII. 4. A nyereség minősíti a munkát Egy szövetkezet az önelszámolás útján Az elmúlt napokban végezték el egy VVER--1000 típusú, Bulgáriába szánt reaktor belső részeinek próbaüzemeltetését a plzeiií Skoda Művek energetikai gépgyárában. A reaktor teljes elkészülése szeptemberre várható, majd szétszedik, és útnak indítják a megrendelőkhöz. Felvételünkön Jan Duéek egy mérőműszer rögzítése közben. (Jirí Berger felvétele - ÖTK) GONDOK AZ ATOMERŐMŰBEN Miért késik az építkezés?- Az első blokkon befejeződtek a főbb építőipari munkák. Most már gyors ütemben folyhat a műszaki berendezések beszerelése. A próbaüzemelés megkezdéséig azonban az építőknek teljes egészében, a szerelőknek pedig mintegy négyötöd részben be kell fejezniük más erőmű létesítményt is. Azokat, amelyek nélkül nem indulhat meg az energiatermelés az egyes blokkokban. Ez azt jelenti, hogy az első blokk próbájára csak az egész beruházás megvalósításához szükséges munkák felének elvégzését követően kerülhet sor - mondotta egy közelmúltban tartott sajtótájékoztatón MARTIN ÉPIRKO, a Mohi (Mochovce) Atomerőmű beruházószervezet igazgatója. A mezőgazdasági üzemekben a nagy nyári munka, az aratás mellett egy további, ugyancsak a figyelem középpontjában álló feladat is időszerű, összesítik, vagy már összesítették az első félév gazdálkodásának eredményeit. Szigorúan és következetesen az új gazdasági mechanizmus alapelveivel összhangban, vagy a hatékonyságot, a nyereséget helyezve előtérbe. Ez ugyanis az egyetlen mutató, amely egyértelműen minősíti a tagok, a vezető és beosztott dolgozók munkáját. Ha a nyereség annyi, amennyit az év első hat hónapjára terveztek, akkor a tagok ésszerű és céltudatos irányítás mellett az elvárásoknak megfelelően dolgoztak. Ha kevesebb, valahol, valakik, vezetők vagy beosztottak, munkafeladataik teljesítésével adósak maradtak. A felsőszeli (Horné Saliby) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz vezetői és dolgozói az első félévre kiváló érdemjegyet kapnak. A nyereség nagyobb a tervezettnél, annak ellenére, hogy a tavalyi tízmillió koronával szemben az idei évre előirányzott összeg hárommillióval kevesebb. Ez olyan eredmény, amire érdemes felfigyelni. Nemcsak a milliókra, hanem mindarra, ami ezek mögött van. Zelenák György üzemgazdász elemzése sokak számára tanulságos lehet. ÖNELSZÁMOLÓ-EGYSÉGEK A szövetkezetben az első önelszámoló egységeket már öt évvel ezelőtt megalakították, amikor másutt ezzel a gondolattal még csak barátkoztak. így megfelelő tapasztalatokat szereztek, és ezek alapján az önelszámoló egységeket az idén átalakították, olyan farmszerű kisgazdaságokká, amelyek teljesen önállóak.- Tíz önelszámoló egységünk közül kettő állattenyésztési, három pedig növénytermesztési, a többi a kiegészítő tevékenységeket, illetve a melléküzemági termelést foglalja magába. Újszerű a szervezésben, hogy megszüntettük az önálló gépjavító és szolgáltató egységet. A gépeket az egyes termelő egységek saját tulajdonukba vették, vagyis a karbantartás és a javítás is az ő feladatuk. A gabonakombájnokat javító gépszerelő tehát éppúgy érdekelt a búza vagy az árpa hektárhozamának növelésében, mint például a növényvédelmet végző traktoros. De ugyanez érvényes a fejőre és a takarmány-előkészítőre is. Ha kisebb a tejhozam, kisebb az önelszámoló egység bevétele, de így van akkor is, ha a traktoros nem gondozza megfelelően a gépet. Rég nem tapasztalt levéláradatot váltott ki lapunk július 15-i számában közölt kishír, amely a losonci (Luőenec) burkolócsempegyár új eljárással gyártott, külföldön is ismert és keresett, mázzal bevont termékeiről szólt Olvasóink nehezményezték, hogy mintás és kézzel festett csempékről írunk, miközben a szaküzletekben egyszínűt sem lehet kapni. Pontosabban: sokan felvetették, hogy utánanézhetnénk, valójában miért szerepel a burkolócsempe immár több éven át előkelő helyen a hazai hiánycikklistán. A válaszadásra úgy véltük elsősorban a gyártók hivatottak, ezért tárcsáztuk fel bővebb felvilágosítást kérve Miloslav Indrót, a losonci gyár igazgatóját, illetve Juraj Takác, mérnököt, a kassai (Koáice) Ke- ramika állami vállalat igazgatóját. M. Indro: Én csupán azt ismételhetem meg, amit a sajtóiroda dolgozójának már elmondtam: mint közvetlen gyártók semmilyen beleszólásunk nincs abba, hogy az évi 2680 ezer négyzetméter burkolócsempéből mennyi kerül a tőkés, és mennyi a szocialista exportra, illetve milyen arányban kerül elosztásra a hazai felhasználásra szánt csempe az építőipar és a kiskereskedelem köA javítási költségek és a beépített alkatrészek ugyanis szintén az önelszámoló egység kiadásait növelik.- A tagok egyetértettek mindezzel?- Az év elején részlegek szerint megvitattuk a szervezési sajátosságokat. A többség jónak látta és elfogadta. Az önelszámoló egységek vezetőt választottak és a dolgozók számától függően megalakították a három-hét tagú tanácsot A vezető és a dolgozókollektívák tanácsa irányítja és szervezi a munkát, megvitatja és megoldja a hatáskörébe tartozó problémákat, elosztja a havi prémiumokat, sőt még az egységeknek kiutalt üdülési utalványokat is. A tanácsok munkájukat következetesen végzik. Például néhány egyénnek már ,,felmondtak“. S mivel az illetőkre a többi egységnek sem volt szüksége - mindenki tudta, hogy „munkájuk“ csak kárára van a közösségnek - a távozást választották. AZ ÜZEMGAZDÁSZ LEGNEHEZEBB ÉVE Zelenák György huszonnegyedik éve üzemgazdász, de az ideihez hasonló nehéz feladatot eddig még egyszer sem kellett megoldania.- Még az 1965-ös év is könnyebb volt, pedig az árvíz ugyancsak komoly problémákat okozott. Az akkori és a jelenlegi év között szerintem az a nagy különbség, hogy most kevés a gazdasági vezetők előrelátása. Nem elég, ha megtalálják a módját, lehetőségét, hogy mivel és miként növelhetik a szövetkezet bevételét és a munka hatékonyságát, mindezt át kell vinni az emberek tudatába is. Úgy is mondhatnám, hogy ahány aktívan dolgozó tagunk van, annyi üzemgazdász módján gondolkodó emberre van szükség. Mindezek nemcsak szavak, hanem a gyakorlatban érvényesülő alapelvek. Például amikor elkészítették a szövetkezet éves tervét, az egyes önelszámoló egységek feladatait úgy határozták meg, hogy a munkabérek a tavalyihoz viszonyítva ne csökkenjenek. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy a kilátásba helyezett kereset az egység tiszta nyereségétől függően mennyivel lesz több vagy kevesebb. Az eredményekért vállalt egyéni és csoportos felelősség már az első negyedév után tartott termelési értekezleteken is meglátszott.- A tanácskozásokon legkevesebb hatvanan szólaltak fel a termelésben és az eredményekben közvetlenül érdekeltek közül. Tehát nem valamiféle előre megírt szövegekről volt szó, hanem konkrét és zött. Mi a tervfeladatokat minden évben teljesítjük, termékeinkkel rendszeresen ellátjuk a Stavivá és a Jednota szaküzleteket. Hogy a magánépítkezők mégsem tudnak csempét kapni? Véleményem szerint némileg korlátozni kellene a kivitelt és bővíteni a termelést. Az utóbbiról úgy tudom már folynak a tárgyalások, de erről inkább a vállalat igazgatóját kérdezze. J. Takác: Vállalati szinten tapasztaljuk, hogy mind a losonci, mind a michalovcei mázbevonat nélküli burkolócsempe hiánycikk. Ám reméljük, hamarosan mindkettőből lesz elegendő a belföldi piacon. A szövetségi kormány határozata alapján ugyanis még az idén 100 ezer négyzetméter burkolóanyaggal többet gyártunk, mint azt az eredeti terv előirányozta (ebből 40 ezer négyzetmétert tesz ki a losonci csempe). Az exportmódosítás eredményeként pedig még az idén 300 ezer négyzetméter burkolócsempével kerül több hazai felhasználásra. • A felsorolt intézkedések legfeljebb rövid távon lehetnek eredményesek. .. Tisztában vagyunk azzal, hogy az államközi szerződéseknek mindenkor eleget kell tennünk, illetve termékeink a tőkés piacon is keresettek. Ugyanakkor a mind nagyobb hazai érdeklődésnek is szeretnénk tárgyszerű észrevételekről, sőt bírálatokról, amelyekből megtudtuk, hogy hol és mi nehezíti a hatékonyság további elmélyítését. A félév után ismét tartunk termelési értekezleteket, amelyeken sorra vesszük az időközben felmerült problémákat. Ugyanis ha valaki újszerűvel kísérletezik, akkor problémák felmerülésével is számolnia kell.- Például?- Megoldásra váró probléma a tömegtakarmányok osztályozása és a minőség szerinti munkabérezés. Olyan normákat kell kidolgoznunk, amelyek figyelembe veszik a helyi feltételeket, s a növénytermesztők és az állattenyésztők számára egyaránt elfogadhatóak. Hasonlóan problematikus például az építő csoport jutalmazásának kérdése. Az átalakítás a szállítói-megrendelői kapcsolatokban eddig vajmi kevés javulást hozott. A folyamatos munkához nincs elég tégla, cement. Ezért az emberek rövidebb-hosz- szabb ideig más szakaszokon dolgoznak. Fizetést, prémiumot kapnak, de osztalékot már nem kérhetnének, mivel egységük nem teljesíti a tervét. Mivel ez önhibájukon kívül történik, így elmarasztalásuk is igazságtalan lenne. KÉT ÉV UTÁN, A TAVALYI SZINTEN? A kérdőjel csak figyelemkeltő, ugyanis Zelenák György szavait kijelentő módban fogalmazta.- Ha a szolgáltatások ára a jelenlegi szinten marad, és a termelés anyagi feltételeiben sem következik be ugrásszerű változás, akkor a nagyobb elvonások számításaink szerint két éven belül ellensúlyozhatok. Feltéve, hogy a felelős gazdasági szervek valóban képesek lesznek rendet teremteni a szállítói-megren- delői kapcsolatokban, olyan mértékben, hogy a szerződésekben vállalt kötelességeit minden termelő és szolgáltató szervezet idejében teljesítse. Ezek között is elsősorban azokat, amelyek a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeit közvetlenül meghatározzák. Persze közben a szeliek sem ülnek majd ölbe tett kézzel. Bevételeiket kereskedelmi tevékenységgel és a melléktermelés bővítésével is növelni akarják. Számolnak, szoroznak és osztanak, hol és milyen feltételek mellett érné meg saját boltokat nyitni. Kiegészítésképp a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett, mivel - talán hangsúlyozni is felesleges - a jövőben is ezek az ágazatok maradnak a fő bevételi forrásaik. EGRI FERENC eleget tenni. Ezt csak a termelés bővítésével, korszerűsítésével lehet elérni. A kormánytól 30 millió devizakoronát kaptunk a gyártásfejlesztés céljából. Ezenkívül további 30 millió koronás hitelt vettünk fel, hogy még az idén megvehessük az olasz csempegyártó gépsort, melyet a jövő év végéig szeretnénk üzembe helyezni. Ha a termelés beindul, akkor a losonci gyár 700-800 ezer négyzetméterrel tudja növelni éves termelését. • A nyugatról vásárolt technológiával kapcsolatban vannak olyan vélemények, hogy a takarékosságot szem előtt tartva az olcsóbb, de kevésbé jó, esetleg elavultabb gépeket, berendezéseket vásároljuk meg, melyekhez néhány év múlva már nem lehet pótalkatrészt szerezni. Mi a véleménye erről?- Ránk ez a megállapítás nem vonatkozik. Mi ugyanis egy világviszonylatban elismert céggel a legkorszerűbb gépsor behozataláról tárgyalunk. A szerződést szeptemberben írjuk alá. • Távlati tervek?- Olasz és osztrák vállalatokkal egy új burkolócsempegyár létrehozásáról tárgyalunk. A gyár Kassán lesz, az építkezési munkálatok 1991-ben indulnak be, az első termékek innen 1994-ben kerülnek a piacra. (gágyor) Mindez rendben is volna, ha a naptár nem 1989-et mutatna. Az ütemterv szerint ugyanis az erőmű első blokkjának próbaüzemelését már ez év végén meg kellene kezdeni. A szakemberek szerint azonban erre - a fent említettek miatt- legfeljebb 1990 decemberében kerülhet sor. Vajon miért? Az objektív okok Mint ismeretes, az atomerőművek mind az építőipari munkákat, mind a műszaki berendezéseket tekintve a legbonyolultabb beruházások közé tartoznak. Építésüket különösen megnehezíti, hogy a tervezők a tervdokumentációt még a munkák folyamán is állandóan változtatják, tökéletesítik művüket. Persze, ezt nem lehet a szemükre vetni, hiszen az új tudományos ismereteket eképpen igyekeznek hasznosítani. Javítják az erőművek műszaki paramétereit és biztonságosabbá teszik őket. Ez a gyakorlat - s nem csupán Csehszlovákiában - a csernobili tragédia óta vált csaknem álta ..tossá. Az utólagos módosítások, új megoldások persze drágítják, s ha lehet, még bonyolultabbá teszik az építkezéseket, és meghosszabbítják az építési időt. Bizonyos mértékben ez történik Mohiban is. A különböző módosítások hátráltatják a tervrajzok elkészítését, s több időt vesz igénybe az atipikus berendezések, szerkezetek gyártása. Az egyes blokkok majdani fokozatos üzembe helyezését legnagyobb mértékben a technológiai folyamatok automatizált irányítási rendszerének - amelyet ez ideig még nem alkalmaztak egy KGST- tagország erőművében sem - kiépítése késlelteti. Az atomerőmű e számítógépes irányítórendszerét szovjet és csehszlovák szakemberek fejlesztették ki, hogy ezáltal is növeljék a biztonságot. A rendszert üzembe helyezéséig azonban ki kell próbálni, s éppen ez okoz gondot az építőknek. A szakemberek szerint ugyanis ez a próba 26 hónapot vesz igénybe, és ezzel további 14 hónappal eltolódna a próbaüzemelés kezdete. A szakember is kevés Az objektív okokon kívül természetesen más is közrejátszott, hogy a Mohi Atomerőmű építői ilyen nagy késésbe kerültek. Először is az építőipari munkák üteme volt kezdettől fogva lassú, de időnként a szerelést végző vállalatok sem jeleskedtek- nem egy esetben okkal. Késtek a szállítmányok, akadozott a szállítói-megrendelői kapcsolatok mechanizmusa, és nem álltak mindig a helyzet magaslatán a munkát irányító szakemberek sem. Ezáltal a munka jelentős része az építkezés utolsó éveire maradt. Az idén például az építőipari dolgozókra 1,3, a szerelőkre pedig 5,5 milliárd korona értékű munka elvégzése vár. Ehhez azonban mintegy 10 ezer dolgozó szükségeltetne, s előteremtésük az építőipar, de más ágazatok számára is szinte megoldhatatlan feladat. A befejezetlen építkezések miatt az építőipar különben is állandó kapacitáshiánnyal küzd. A tárca vezetői ezért a Mohi Atomerőmű építését a katonaság segítségére támaszkodva szeretnék megoldani. Nincs elegendő hegesztő, vasazó, ács és állványszerelő. Az, hogy az erőmű építői az említett nehézségek ellenére tavaly - a munka értékét tekintve - 102 százaléKra teljesítették az állami tervet, mégis dicséretükre válik. Ezt az eredményt ugyanis csak nagy erőfeszítések árán tudták elérni. Az építkezésen már nem ritka az olyan munkás, aki két-három szakmában is helytáll. Nem vigasz, de... Az erőmű építését irányító csehszlovák szakemberek egy csoportja nem is olyan régen Kanadában járt, hogy szemügyre vegye, miként folyik ott a hasonló nagyberuházások megvalósítása. Megnézett két épülő atomerőművet. Az egyiket Picke- ringben, a másikat Darlingtonban. Mindkettő - a mohi erőműhöz hasonlóan - számítógépes vezérléssel fog működni. Az ottani szakemberek szerint azért, hogy ezáltal kiszűrjék az emberi figyelmetlenségből eredő hibák lehetőségét. Céljuk tehát a biztonságos üzemelés, akárcsak hazai kollégáiknak. Az új irányító- rendszer szerelése például a picke- ringi atomerőmű építését is közel egy évvel késlelteti, miközben jelentősen drágábbá is teszi. Ez ugyan számunkra nem vigasz, de arra utal, hogy a gazdasági szempontoknál másutt is fontosabb a biztonság és a környezetvédelem. Igaz, a Jaslovské Bohunice-i és Dukovanyi Atomerőmű befejezése után a szakemberek bíztak abban, hogy Mohiban, a harmadik erőmű építése egyszerűbb lesz, és gyorsabban megy majd. Nem így lett. Ráadásul az új ismeretek, a korszerű technika alkalmazása is „besegített“ a lemaradásba. Ám egy atomerőmű inkább készüljön el később, és legyen valamivel drágább, de elsősorban biztonságos - nem igaz? -ilaNem lesz hiánycikk a burkolócsempe?
