Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-17 / 193. szám, csütörtök

MAGYAROK A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉSBEN A gyűjtemény még nem teljes Mariánske Lázné- ban évente csak­nem 60 ezer hazai és külföldi turista tölti szabadságát. A minden évszak­ban vonzó, neves fürdővárosban tíz szakszervezeti üdü­lő is rendelkezésük­re áll. A képen látha­tó szökőkutat mind­annyian megcsodál­hatják. (Zuzana Humpálová felvétele - ÖTK) A szellemi alkotóerőt mozgósítják Sokoldalú tevékenység a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásáért Banská Bystrica történelmi mag- vának szélén - kissé távolabb a za­jos és forgalmas belvárostól - épült fel a szlovák nép fasisztaellenes harcának örök emlékeztetőjéül a Szlovák Nemzeti Felkelés Mú­zeuma. A múzeumot húsz éve, a szlovák nemzeti felkelés 25. évfordulóján nyitották meg a nagyközönség előtt Tárgyi emlékei, a több ezer múltidé­ző dokumentum, a filmek, fényké­pek, mind történelmi tényeket, Nógrádi Sándor a nemzeti felszabadító harc ismert vagy kevésbé ismert mozzanatait dokumentálják. A korabeli fotókat, falragaszokat, röplapokat, írásos és más emlékeket üvegezett vitrinek zárják, úgy sorakoztatva az anyago­kat, hogy hű képet kapjunk a szlovák nemzeti felkelést megelőző esemé­nyekről, a kommunista pártnak, a felkelés fő mozgatóerejének tevé­kenységéről, magáról a felkelésről, a testvéri nemzetközi együttműkö­désről, a fasizmus végső veresé­géről. Az itt kiállított anyagok azt is de­monstrálják, hogy a szlovák hazafia­kon kívül a cseh és sok más nemzet fiai is részt vettek a felkelésben. Az esemény közelgő, 45. évfor­dulója alkalmából e nemzetközi összefogásról beszélgettünk Dr. Stefan Pazur kandidátussal, a múzeum igazgatójával.- A múzeum valamennyi értékes kincsét, a 160 ezerre becsülhető dokumentumot felsorolni képtelen­ség lenne. Ezek között ott vannak azok is, amelyek a nemzetközi szoli­daritás egyedülálló példájáról, a kü­lönböző nemzetiségüeknek a szlo­vák nemzeti felkelésben való rész­vételéről tanúskodnak. Már nem­egyszer leírták, hogy a szlovákok mellett a felkelésben együtt küzdöt­tek a csehek, a szovjet partizánok, a franciák, a németek, a lengyelek, a jugoszlávok és természetesen a magyarok is, de még számos más nemzetiségű részvevője is volt e harcoknak. Egyes nemzetiségek önkéntesei nem alkottak minden esetben önálló harci egységeket, sokan csak egyénenként csatlakoz­tak a különféle harci csoportokhoz és egységekhez. Ez viszont nem csökkenti részvételük jelentőségét a nemzetközi szolidaritás szempont­jából. Az antifasiszták nemzetisé­gükre való tekintet nélkül kölcsönö­sen támogatták egymást. Ezt igazol­ják a múzeum birtokában lévő doku­mentumok is.- Milyen volt a magyar partizá­nok részvétele a szlovák nép el­lenállási mozgalmában?- A magyar partizánok közül kü­lönösen jelentős tevékenységet fej­tett ki a szlovák nemzeti felkelésben a Nógrádi-csoport, amelyet a Kom­munisták Magyarországi Pártjának moszkvai vezetése szervezett. A Nógrádi Sándor által vezetett ma­gyarokból álló partizáncsoport a Tri duby repülőtéren ért a felkelés terü­letére, majd Losonc (Lucenec) és Salgótarján környékén fejtett ki pro­paganda- és harci tevékenységet. 1944 december közepén egyesült a salgótarjáni, majd a radovicei par­tizánegységekkel. December 30-án pedig már a szovjet alakulatokhoz csatlakozva folytatta tevékenységét a felkelés területén. Az egységről készült korabeli fénykép mellett ma­gyar partizánok által terjesztett egy­kori röplapok és a magyar hazafiak­hoz szóló felhívások fénymásolatai is megtekinthetők... A második vi­lágháború éveiben a testvéri nem­zetközi együttműködés bizonyítéka nem csupán azoknak a partizán­szervezeteknek az önzetlen munká­ja, amelyek a köztársaság megszállt területein fejtettek ki illegális tevé­kenységet, hanem Dél-Szlovákia népének demokratikus és háborúel­lenes magatartása is. Ennek az együttműködésnek a mértéke és va­lóságos értéke nem attól függött, hogy az ellenállók szlovák, magyar vagy más nemzetiségűek voltak-e, hanem mindenekelőtt a hitleri Né­metországgal és a fasizmussal szembeni engesztelhetetlen gyűlö­lettől. Közösen és elszántan harcol­tak egy új, igazságosabb társadalo­mért. Igazolja ezt a Rákosi-brigád is, melynek soraiban 17 ukrán és 10 magyar nemzetiségű partizán har­colt Losonc, Fülek (FiFakovo), Rima­szombat (Rimavská Sobota). Rozs­nyó (Roznava) és Kassa (Kosice) térségében a szovjet Kozlov őrnagy vezetésével.- Hogyan formálódtak, illetve jöttek létre ezek a partizánegy­ségek?- 1944 második felében a magyar hadsereg katonái között egyre erő­södött a fasisztaellenes mozgalom. A katonák tömegesen csatlakoztak a partizánokhoz és a szovjet alaku­latokhoz. Ez jelentős mértékben gyengítette a fasiszta hadsereget. Politikai szempontból pedig fontos, hogy már a szlovák nemzeti felke­lést megelőzően a Szovjetunióban partizánharcokra kiképzett sok ma­gyar katona önként csatlakozott a szlovák nép hősi harcához. Ezek későbbi propagandista tevékenysé­ge eredményesnek bizonyult. Olyannyira, hogy 1944 végén már nagyobb szervezett egységek is átálltak a felkelőkhöz. A munkások és más haladó gondolkodású embe­rek ráébredtek, hol a helyük. A szlo­vák nemzeti felkelés szerveződésé­re vonatkozó különféle dokumentu­mok, mint például a partizánegysé­gek parancsnokainak jelentései, egyes községek nemzeti bizottsága­inak jegyzőkönyvei és más írásos anyagok bizonyítják, hogy magyar katonák is részt vettek a felkelés­ben. Ilyen katonákból verbuválódott a Petőfi Sándor partizánegység, amely Fábry József, Grubics Zoltán, majd Cierna Lehotán egy szlovák -magyar partizánegységgel egye­sülve Adler Károly parancsnoksága alatt folytatott harci tevékenységet Kohút, Slavosovce, Nizná Slaná, Novácany és a felkelés más terüle­tein. Az egységhez később további katonaszökevények és helyi lakosok is csatlakoztak, s így annak létszá­ma 1944 novemberére már 274 főre növekedett. Általában a partizánhar­cok taktikája nem engedte meg a nagy létszámú harci egységet, így ez az egység kettévált. A másik csoport parancsnoka a rozsnyói származású Fábry József, a Petőfi partizáncsoport első parancsnoka lett. A nyilasok és a németek széles körű hajtóvadászatot indítottak el­lenük.- Bizony az ő tevékenységük­ről a legutóbbi évekig nem sokat tudott a hazai közvélemény. Ma már az itt kiállított anyagokból is kiderül, milyen elszántan küzdöt­tek, s hogy életüket is áldozták, ha kellett...- Adlert és törzsét bekerítették, elfogták. A parancsnokot, a bátor kommunistát Dobsina főterén nyil­Adler Károly vánosan kivégezték. A Fábry parti­záncsoportnak sikerült a gyűrűből kikerülnie, majd egy kevésbé expo­nált helyen (Rudník, Zlatá Idka) tar­tott pihenő után Kassa, Szepsi (Mol­dava nad Bodvou) és Torna (Túrna) területén a Miskolc felől visszavonu­ló németek szállítmányai ellen haj­tottak végre sikeres támadásokat. A Petőfi partizáncsoport 1945 janu­árjában egyesült a szovjet partizá­nokkal... A Nyitra (Nitra) partizán- brigádban harcoló 127 fős magyar szakasz Hostie-Zlato térségében formálódott egységes csapattá. Kecskés László parancsnoksága alatt Orovnica-Tekovská Breznica mellett próbálta áttörni a frontvona­lat, de rossz harci taktikát választva, súlyos veszteséget szenvedett...- Úgy gondolom, hogy hosszan idézhetnénk még abból a gazdag gyűjteményből, ami a felkelés múzeumában található és ame­lyek az internacionalista segítsé­get, az összefogást dokumen­tálják.- így igaz. Annyi azonban bizo­nyos: még mindig nem teljes a gyűj­temény. A visszaemlékezések egy része még további kutatásra, feldol­gozásra szorul. Tehát további tudo­mányos munkára van szükség. En­nek ellenére az eddig itt járt több mint 6 millió belföldi és külföldi láto­gató már igy is sokat megtudhatott azokról, akik eme történelmi tény részesei, segítői voltak. Köztük a magyar partizánokról is. A túlélők itt Banská Bystricán találkoznak minden évben a szlovák és a többi ellenállókkal, hogy közösen emlé­kezzenek a fasizmus ellen vívott közös harcra... KATÓCS GYULA Vannak üzemek, vállalatok, ame­lyek a termékszerkezetet, illetve szolgáltatásaikat folyamatosan bő­vítik. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrokémiai Vállalat ezek egyike. A szolgáltatásait igénybe ve­vő mezőgazdasági üzemeket már évek óta rendszeresen meglepi va­lamilyen újszerűséggel. Idei újdon­ságuk a takarmányok táplálóanyag­tartalmát növelő, cseppfolyós ásvá­nyi kiegészítő, amely az állatte­nyésztők munkáját teszi hatéko­nyabbá.- A tömegtakarmányokból rend­szerint hiányoznak bizonyos nyome­lemek, melyeket pótolni kell. Mi el­végezzük a takarmány elemzését és az összetételnek megfelelően elké­szítjük a kiegészítő tápoldatot- mondta Kornfeld Tibor mérnök, a vállalat agrolaboratóriumának ve­zetője, majd egy további újdonságról is beszámolt. A vállalat az önfinan­szírozás kényszerítő feltételei köze­pette újabb bevételi forrásokat ke­res. Ez adta az ötletet, hogy a közel­jövőben megkezdjék bizonyos fröcs- csöntött műanyagtárgyak készí­tését. Az ásványi kiegészítő és a műa­nyagtárgyak, felhasználási területü­ket és gyártási jellegüket tekintve, ugyancsak különböznek egymástól. A közös, ami összeköti őket, ebben az esetben a Csehszlovák Tudomá­nyos-Műszaki Társaság alapszerve­zetének kezdeményezése. A szer­vezetnek az agrolaboratórium veze­tője az elnöke, alelnöke pedig Bur- ger József, a vállalat külkereskedel­mi és beruházási osztályának veze­tője.- Egy-egy új termék gyártásának beindításával rengeteg a munka- említette Burger József. - Az elő­készítés szakaszában problémák és nehézségek sora merül fel, amelyek megoldásának elhúzódása késlelteti a gyártást. Nem így minálunk. A ren­geteg többletmunka nem egyetlen osztály néhány dolgozójának a fela­data, mivel a CSTMT alapszerveze­tének tagjai magukra vállalják az új termékek gyártásának bevezetésé­vel járó feladatokat. A szervezet a vállalattal szerződést köt a célfela­dat megoldására, így a vállalat ho­norálni tudja a szükséges többlet- munkát.-További bevételi lehetőség, hogy bizonyos termelési jellegű munkafeladatok elvégzését is vállal­juk - toldotta meg Kornfeld mérnök.- Az ásványi kiegészítő minőségi ellenőrzését például alapszerveze­tünk laboráns tagjai végzik. Termé­szetesen a munkahelyi feladataikon kívül és munkaidőn túl. Ugyanis a la­boratórium önelszámoló gazdasági egység és az éves bevételi tervét teljesítenie kell, viszont a takar­mánykiegészítő minőségi ellenőrzé­se nem része az éves tervnek. Ha szervezetünk tagjai nem vállalnák a többletmunkát, akkor új munkae­rőket kellene felvennünk. A CSTMT alapszervezetének tagjai a vállalati gazdálkodást köz­vetve is segítik. Szolgáltatásaik nép­szerűsítésére szakmai napokat szerveznek, amelyeken bemutatják legújabb gépeiket és eljárásaikat. A Szlovákiai Kertbarátok Szövetsé­gének járási bizottsága által szerve­zett, immár hagyományos Csallóköz Gyümölcse kiállításon szintén ilyen céllal vesznek részt. A kertészkedő- ket megismertetik a talaj- és növény­elemzések jelentőségével. Ugyan­ilyen megfontolásból tartanak előa­dásokat a kertbarát-szervezetek tagjai számára, és szerveznek rend­szeres ismeretterjesztő tanfolyamo­kat a szőlőtermesztő nagyüzemek szakembereinek.- Ezek ingyenes akciók, hiszen munkánkért semmiféle anyagi ellen­szolgáltatást nem kapunk. Ennek el­lenére az ingyenes szót mégis sze­retném idézőjelbe tenni - hangsú­lyozta az alelnök. - A képzett és tájékozott termelő magától értetődő­en hasznosítani akarja a tudomány legújabb ismereteit. Vagyis kéri, igényli a szolgáltatásainkat. Minél szélesebb az ilyen termelők köre, vállalatunk annál jobb eredménye­ket érhet el, és ez a CSTMT-alap- szervezet tagjainak lehetőségeire is visszahat. Ha többféle a szolgálta­tás, újabb és újabb feladatokat vál­lalhatunk magunkra, ezáltal na­gyobb a bevételünk, többet fordítha­tunk tagjaink tudományos ismere­teinek gyarapítására. Például tavaly huszonhét tagunk mintegy húsz or­szágos konferencián, szemináriu­mon és iskolázáson vett részt, tizen­heten pedig a világ különböző or­szágaiban rendezett kiállításokat te­kinthették meg. Új ismeretekkel gaz­dagodva tértek haza, s ezeket a köz érdekében kamatoztatják. Az alelnök gondolatait Kornfeld mérnök még kiegészítette:- Az ismeretek bővítésének a le­hetősége, a kiküldetés egyelőre az egyedüli, ám ugyanakkor ösztönző ellenszolgáltatás, amit az aktivitá­sért cserébe adni tudunk, és amiért azután újabb helytállást igénylünk, A vállalat 125 dolgozójának több mint a fele CSTMT-tag, ami a veze­tőség felelősségét megsokszorozza. Tagjaink tudják, hogy az aktivitást megfelelően viszonozzuk, ezért ten­ni akarnak. A mi dolgunk, hogy erre lehetőséget adjunk. Tevékenysé­günk ennek megfelelően igen sok­oldalú. Tagjaink például szakköröket vezetnek. A helyi Duklai Hősök Alapiskola tanulóinak egy csoportja rendszeresen ellátogat laboratóriu­munkba, ahol a gyerekek Beata Behrová mérnök irányításával dol­goznak. A modellezők és az elektro­technikusok körét Németh Miklós és Szabó József vezeti. Évente két kö­zépiskola diákjai számára egyhetes szakmai gyakorlatot szervezünk, amikor előadásokat tartunk, és a di­ákok a gyakorlati laboratóriumi mun­kával is megismerkedhetnek. Nemcsak a diákok, de a felnőttek ismereteinek gyarapításából is részt vállalnak. Legnagyobb rendezvé­nyük a kétévenként sorra kerülő or­szágos szakmai konferencia. Ezen az idén a talajt, a vízkészleteket és a növényzetet károsító eljárások ellenőrzésének lehetőségeiről foly­tattak eszmecserét, 1991 -ben pedig a mezőgazdaságban használatos elemzések kerülnek napirendre. Egy-egy ilyen rendezvény megszer­vezése rengeteg munkával jár, amelyből az alapszervezet vala­mennyi tagjának kijut. Ha mégsem, akkor bekapcsolódhatnak például az újítási javaslatok kidolgozásába, vagy a dolgozók magyarországi továbbképzésének megszervezésé­be. Alapelvük, hogy aki dolgozni akar, annak munkát, feladatot kell adni, és természetesen megfelelően értékelni kell az aktivitást. Ez sok­oldalú tevékenységük lényege, ezért érdeklődnek ilyen sokan a Duna­szerdahelyi Agrokémiai Vállalatnál a Csehszlovák Tudományos-Mű­szaki Társaság alapszervezetének tevékenysége iránt. EQR| FERENC Látogatók egy csoportja a múzeumban (Felvételek a múzeum archívumából)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents