Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-14 / 164. szám, péntek
ÚJ szú 3 1989. VII. 14. Gorbacsov nyilatkozata leningrádi látogatásáról A párton belül lassan halad az átalakítás (CSTK) - Mint már beszámoltunk róla, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke kétnapos leningrádi látogatását befejezve szerdán visszautazott Moszkvába. A szovjet televíziónak adott nyilatkozatában elmondta, nagyon hasznosak voltak számára a dolgozókkal megtartott találkozók és beszélgetések, a leningrádi pártaktívával folytatott véleménycsere, valamint a leningrádi területi pártbizottság plénumülése. Tapasztalhatta, az embereket aggasztja az, hogy az átalakítás folyamán nem minden úgy történik, ahogyan kellene. Még sok akadály hátráltatja a dolgozókollektívák kezdeményezésének kibontakozását. Egészen egyszerű kérdéseket sem oldanak meg, olyanokat, amelyekről a termelőkollektíváknak, járási vagy városi szerveknek kellene dönteniük. Rámutatott arra, hogy nagyon sok kérdést helyesen fogalmaztak meg, hozzáfűzve, vannak olyan problémák is, amelyek megoldásához közös igyekezetre, jelentős erőforrásokra és időre van szükség. Mihail Gorbacsov leszögezte, őt, a párt főtitkárát sok esetben nagyon aggasztja, hogy a párt mint egész és egyes alkotóelemei is elmaradnak a társadalomban lejátszódó dinamikus folyamatok mögött. Míg az első szakaszban a párt hatalmas támogatásra lelt - hiszen az átalakítás kezdeményezőjeként lépett fel, s becsületes álláspontra helyezkedett a bírálattal és az önbírálattal kapcsolatban, addig a második szakaszban az átalakítás a párton belül, s főleg az alapszervezetekben elmaradt. Ezt követően leszögezte, nem kell várni az újabb pártkongresszusra, hanem tovább kell haladni a 19. országos pártértekezleten megfogalmazott elvek szerint, kibontakoztatva a belső pártélet demokratizálásának folyamatait. Hangsúlyozta, Kínai diplomaták találkozója A külpolitikai irányvonal nem változik (CSTK) - Találkozót tartottak tegnap Pekingben Kína külföldi diplomáciai testületeinek vezetői. A megbeszélésen mintegy 150 nagykövet, főkonzul és más diplomata vett részt. Az Új Kína hírügynökség tudósítása szerint Csiang Cö-min, a Kínai KP KB főtitkára és Li Peng kormányfő is beszédet mondott. Ez utóbbi kijelentette: a közelmúltbani zavargások az országnak érzékeny veszteségeket okoztak, ugyanakkor az incidens lehetővé tette a párt számára, hogy tapasztalatokat szerezzen a hasonló megpróbáltatások megoldása terén. Mint mondotta, a párt és az állam nem vádolja azokat a külföldön tanuló kínai diákokat, akik az egyes országokban részt vettek a tüntetéseken. Li Peng szerint az ő magatartásuk oka az, hogy el voltak szakadva a hazától, nem ismerték az igazságot. Csiang Cö-min szerint a legnagyobb figyelmet a nemzetközi közösségen belüli ellentétek megoldásának kell szentelni, s a diplomaták tevékenységének nem lenne szabad csupán gazdasági problémákra összpontosulnia, hanem a politikaiakra is oda kell figyelni. A vezető kinaí politikusok leszögezték, hogy Peking nem változtat külpolitikai irányvonalán, amely a barátság erősítésére és a kapcsolatok bővítésére irányul minden országgal, mégpedig a békés egymás mellett élés öt alapelve alapján. Jaromír 2ák, a szövetségi kormány alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke kínai látogatásának harmadik napját tegnap a legjelentősebb északkeleti kikötővárosban, Talíenben töltötte. Kolumbiai partizánszervezetek javaslata (CSTK) - Kolumbiában a négy baloldali felkelő csoport politikai koalíciója, a Simon Bolivár Szervezet szerdán nyilatkozatot adott ki, melyekben béketárgyalásokat ajánlott fel Virgillio Barco elnök kormányának. A felkelők nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy a „demokratikus béke és a szociális igazságosság“ elérésére törekednek. E cél érdekében készek tárgyalásokat kezdeni a kormánnyal. A Simon Bolivár Szervezet négy felkelő csoportot tö mörít: az Április 19-e Mozgalmat, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőket, a Népi Forradalmi Hadsereget és a Quintín Lame Szervezetet. A koalíció katonailag legerősebb tagja, az Április 19-e Mozgalom a többiektől függetlenül még az év elején tűzszünetet hirdetett és megbeszéléseket kezdett a kormánnyal a konfliktus politikai rendezéséről. Kolumbiában többször próbálták tárgyalások útján megoldani a válságos belpolitikai helyzetet. Ezek azonban sikertelenül végződtek, mivel az akkori kormány képtelen volt megvalósítani a beígért reformokat és nem tudott kellő garanciákat adni a partizánoknak. Becslések szerint Kolumbiában mintegy 10 ezer felkelő tevékenykedik. Akcióik következtében januártól napi 100 ezer barellel csökken a kolumbiai kőolajtermelés. Jaruzelski üzenete a hetekhez A lengyel reformokhoz nélkülözhetetlen a külső gazdasági támogatás (CSTK) - Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke üzenetet intézett a Párizsban ma kezdődő tőkés csúcs résztvevőihez. Ennek szövegét szerdán este hozták nyilvánosságra Varsóban, s hangsúlyozza, hogy a lengyelországi társadalmi-politikai és gazdasági reformoknak csak akkor van reményük a sikerre, ha viszonylag rövid időn belül megoldják a jelenleg rendkívül nehéz gazdasági helyzetet, s helyreállítják a belső gazdasági egyensúlyt. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a külső gazdasági támogatás. E megállapítással a kormány és az ellenzék is egyetért. Nagyon nagy jelentősége van az időtényezőnek. A dokumentum ugyanakkor aláhúzza, hogy a külföld támogatása nem helyettesítheti az elkerülhetetlen reformokat és a piacgazdálkodást célzó intézkedéseket. Ellenkezőleg, erősítené ezt. „Teljes mértékben tudatosítjuk, elsősorban nekünk magunknak kell egészségesebbé tenni gazdaságunkat és vállalni az ezzel kapcsolatos terheket“ - hangsúlyozza Jaruzelski, majd azt kéri a nyugati országoktól, hogy az elkövetkező két évben egymilliárd dollár értékben szállítsanak Lengyel- országnak élelmiszeripari termékeket. A Nemzetközi Valuta Alapból újabb, hozzávetőleg 2 milliárd dolláros hiteleket kér (1992-ig) a kiemelt gazdasági programok megvalósítására, továbbá az adósságok visszafizetésének átütemezését, a Világbanktól pedig csaknem egymillió dolláros hitelt olyan beruházási programokra, amelyek ösztönzik az exportot és elősegítik a gazdaság szerkezeti átalakítását. Jaruzelski a gazdasági segítség további formáit is kérte, amilyen például a vámkedvezmények, a magánszektor fejlesztésének támogatása, a vezető káderek képzésében nyújtott segítség stb. Szakértők becslése szerint hozzávetőleg 10 milliárd dollárt tesz ki mindaz, amit Jaruzelski a Nyugattól kér. Bonyodalmas olasz kormányalakítás (CSTK) - Rómában szerdán este konkrét eredmények nélkül ért véget a kormányalakítási konzultációk első fordulója. A kereszténydemokrata Giulio Andreotti kinevezett olasz kormányfő és a különböző politikai pártok képviselői nem tudtak közös nevezőre jutni. Mint ismeretes, Ciri- aco de Mita kabinetje május 19-én nyújtotta be lemondását, s azóta tart a kormányválság Olaszországban. Megfigyelők szerint a 70 éves Giulio Andreottinak a következő napokban újabb konzultációkat kel! kezdenie, melyek keretében az Olasz Liberális Párt kérésére az eddigi kormánykoalíció pártvezetői közös tanácskozást tartanának. Újabb chilei elnökjelölt (CSTK) - Hernán Buchi, Pinochet tábornok kormányának volt pénzügyminisztere szerdán közölte, hogy korábbi döntésével ellentétben indulni kíván a következő elnökválasztásokon. Mindez azt jelenti, hogy a chilei jobboldal megosztva indul a decemberi választásokon: Buchin kívül - akit elsősorban a konzervatív kereskedelmi körök támogatnak - Sergio Onofre Jarpa, Pinochet egykori belügyminisztere, a legnagyobb chilei konzervatív párt, a Nemzeti Megújhodás Pártjának vezetője szintén pályázik az elnöki posztra. Tekintettel a tavalyi népszavazás eredményére, Pinochet tábornok nem jelöltetheti magát. Mint ismeretes, a burzsoá és a baloldali pártokat tömörítő ellenzéki tömb egy jelöltet állított, Patricio Aylwint, a Kereszténydemokrata Párt elnökét, az ismert centrista politikust. (Maga¡mutogatás Akadnak olyan politikai jellegű kérdések, amelyekre a bíróság nem tud teljes választ adni. Az egyik ilyen kérdés: Ki a felelős az Irangate botrányért, az amerikai kormány ,,magánvállalatáért", amely az Egyesült Államokkal hadilábon álló Iránnak fegyvereket adott el, s az így szerzett pénzből a Kongresszus tilalma ellenére katonai támogatást nyújtott a nicaraguai ellenforradalmároknak? Az ügyben bírósági eljárást indítottak Olivér North alezredes, az amerikai nemzetbiztonsági tanács egykori tagja, az iránikontra botrány állítólagos fószeNorth: „Az igazat, csakis az igazat...“ replóje ellen. A per már-már turistaattrakcióvá vált, ugyanis két hónapon keresztül amerikaiak és külföldiek egyaránt órákig sorakoztak a washingtoni szövetségi bíróság épülete előtt, hogy láthassák a ,,nemzet hősét". Csalódniuk kellett, mert a tárgyalóteremben már nem az a magabiztos Olivér North állt, aki egykor oly büszkén indult Iránba, hogy ott az amerikai túszokért cserébe fegyvereket adjon el. Nem lehet elmondani, hogy a bátornak és tisztességesnek tartott alezredes hősként viselkedett volna a tárgyaláson. Másokra mutogatott, mindenki bűnös volt, csak ő nem. De miért • is játszotta volna tovább a mártír szerepét? A tét nagy volt, s North számolt: amennyiben mind a tizenkét ellene emelt vádpontban bűnösnek találják, akkor hatvan évig terjedő börtön- büntetés vár rá. North hamis tanúvallomással vádolta meg egykori titkárnőjét, feletteseit, Robert McFarlane-t és John Poindextert, a volt elnök nemzetbiztonsági tanácsadóit. ,,Csak egy kis bábfigura voltam az óriások sakktábláján" - védekezett az alezredes. És valóban, amikor az ügyész iróniával beszélt hazafiasságáról és kapzsinak, hazugnak nevezte őt, amikor a keresztkérdésekre válaszolva már North Northnak is ellentmondott, akkor valóban kicsinek érezhette magát. A tárgyaláson szinte ,,beskatulyázták " a bonyolult üggyel kapcsolatban elkövetett bűntetteket. Northot a Kongresszus félrevezetésével, hivatalos okmányok meghamisításával, fontos dokumentumok eltüntetésével vádolták, szó volt megvesztegetésről, sikkasztásról és sok minden másról, de senki sem adott választ a döntő fontosságú kérdésekre: Ki készítette elő a titkos tervet? Milyen szerepet játszottak a kormány tagjai, és milyen mértékben volt belekeveredve az ügybe Ronald Reagan volt elnök, George Bush akkori alelnök, jelenlegi államfő? Ki volt valójában az illegális hadművelet irányítója? Northnak végül is szerencséje volt: védőügyvédje, Brendan Sullivan ügyességének köszönhetően (és természetesen a politikai érdekek is így kívánták) az esküdtszék csak három vádpontban találta őt bűnösnek, s a bíró enyhe ítéletet hirdetett. Két évre felfüggesztett háromévi börtönt, 150 ezer dolláros pénz- büntetést kapott, eltiltották a közügyektől, s ezenkívül 1200 órát fizetés nélküli közszolgálatban kell eltöltenie egy kábítószer-ellenes szervnél. Az enyhe büntetés várható volt, annál is inkább, mert Sullivan nyíltan rámutatott: az alezredes volt a bűnbak, s az igazi bűnösök közül többen még mindig a Fehér Házban ülnek, s akad olyan is, aki mint nyugdíjas Kaliforniában pihen... Oliver North kedden fellebbezett az ítélet ellen, úgy tűnik, nincs megelégedve. És nincsenek megelégedve a kongresszusi tagok sem, akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy a kormány fontos dokumentumokat titkolt el előlük. Az Irangate botrány nincs elfelejtve. Ősszel a tárgyalóteremben John Poindexter „kap szót". Tudjuk, North vádoló ujja többször is őrá mutatott. De kire mutogat majd Poindexter? (urbán) Bicentenárium és tőkés csúcs Párizsiak parkolási problémái • Időzített hidegzuhany Thatchertől Tegnap kezdődtek meg Párizsban a nagy francia forradalom 200. évfordulójának ünnepségei, s ma nyílik meg a hét legfejlettebb tőkés ország vezetőinek csúcstalálkozója is. Franciaország történelmében állítólag ezek lesznek a legnagyobb szabású ünnepségek, a költségek hozzávetőleg 2 milliárd frankra rúgnak. A Le Monde kommentárja viszont azon kesereg, hogy „sok párizsi vidékre utazott a nagy herce-hurca elől, másoknak viszont az a legnagyobb gondjuk, hol fognak parkolni, s hogyan keverednek majd ki a forgalmi dugókból". Párizs lesz egy héten keresztül a világ fővárosa - hirdetik az újságok és a rádió- állomások, hiszen nagyon sok állam- és kormányfő érkezett az ünnepségekre. A hetek mellett ott lesznek az összes kontinens magas rangú politikai és közéleti személyiségei. Egy ilyen jelentőségű esemény természetes velejárói a viták és természetesen a viccek is. Mindkettő leginkább a Párizsban még sosem látott biztonsági intézkedéseket veszi célba. Már Mihail Gorbacsov közelmúltbani látogatása során is olyan léghajók köröztek a város felett, amelyeket Atal típusú szupermodern megfigyelóberendezésekkel szereltek fel. Csendőrök és rendőrök ezreit vezényelték Párizsba, a környező repülőtereken harci repülőgépek állnak teljes fegyverzetben, s a stratégiailag fontos pontokon légelhárító ágyúk csövei merednek az égnek. Pierre Joxe belügyminiszter szerint semmit sem szabad a véletlenre bízni. Komolyabbra fordítva a szót, sokan vannak, akik szerint a tőkés csúcs a nagyszabású ünnepségeknek csak egy töredéke lesz, az évfordulónak elsősorban talán a francia átlagpolgár örül és a turistáknak az áradata, akik ebből az alkalomból felkeresik Franciaországot. Egyébként a csúcstalálkozó a Louvre üvegpiramisában megrendezett fogadással kezdődik, de a tájékoztatás szerint a magas rangú vendégek már délelőtt megtekintik a nagyszabású katonai díszszemlét. A hetek hivatalos tárgyalásaira szombaton és vasárnap kerül sor. Persze a nagy francia forradalomról a világ minden pontján megemlékeznek. Ragadjunk ki két példát. Moszkvában kedden rendeztek ünnepi gyűlést, s ezen Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára hangsúlyozta, az emberiség számára rendkívül mély értelme van az olyan sorsfordító eseménynek, mint amilyen a nagy francia forradalom volt, elsősorban azért, mert megerősítette az emberi gondolkodás szabadságának elveit, amelyek a világkultúra elválaszthatatlan részévé váltak. Az 1789-es esztendő a francia nép halhatatlan műve. Ez a forradalom azonban nem csupán Franciaország szükségleteit fejezte ki, hanem egész .Európáét, az egész civilizált világét. A humanizmus és az igazságosság eszméinek összekapcsolása a demokrácia és a nemzeti függetlenség elveivel - ez a jelenlegi jogtudat és politikai kultúra alapja, ugyanakkor a civilizált világ egyesítésének tényezője e világ nemzetiségi, társadalmi és kulturális sokszínűségének megőrzése mellett. Londonban egész más hangnemet ütöttek meg. Margaret Thatcher az Anten- ne 2 francia televíziónak nyilatkozott az évfordulóról, s a kormányfő szavait a brit sajtó is úgy értékelte, mint hidegzuhanyt, amelyet tévedhetetlenül időzítettek. Thatcher szerdán elutasította azt az állítást, hogy a nagy francia forradalomnak óriási jelentősége volt a további nemzedékek számára. Szerinte ez a forradalom a „terror korszakának" nyitánya volt. Nem értett egyet azzal sem, hogy elsőként deklarálta az ember jogait: „Nekünk (briteknek) már 1215-ben volt Magna Chartánk, s az emberi jogokról az első megállapítások az ókori Görögországba vagy még régebbre nyúlnak vissza." Thatcher asszony a hetek csúcsértekezletének résztvevőjeként akarva-akaratlan jelen lesz a forradalom ünnepségein is. A témáról egyébként a brit parlamentben is beszélt a héten, s szerinte a történelmi változások Nagy- Britanniában sokkal békésebben mentek végbe, mint Franciaországban, s forradalminak saját kormányzásának tíz esztendejét nevezte. Még egy megjegyzése Franciaország címére: „Kétszáz évig tartott, amíg felszámolta saját forradalmának következményeit..." ^ ^ hogy a pártgyűléseken arról kell tárgyalni, ami az utca emberét aggasztja. Mint ismeretes, a leningrádi területi pártszervezet szerdai ülésén a 63 éves Jurij Szolovjovot felmentették első titkári tisztségéből, mivel nyugdíjba vonult. Az új első titkár Borisz Gidaszpov lett. Ezzel kapcsolatban Gorbcsov elmondta, az új első titkár jelölését a járási és városi pártbizottságokban is megvitatták. A szerdai ülésen még két jelölt neve merült fel, s olyan vélemények is elhangzottak, hogy e kérdésről szélesebb vitát kell folytatni. A nyílt és bíráló szellemben lezajlott vita után a résztvevők támogatták az 56 éves Borisz Gidaszpov jelölését.