Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-11 / 161. szám, kedd
A nagykaposi (Vel’ké Kapuáany) Szabó Sándor kihasználta az új vállalakozási lehetőséget. A vnb engedélyével otthon egy kis műhelyt rendezett be állatok preparálására. Fáradságos munkája könnyítésére sok egyszerű gépet, berendezést egyedül tervezett és készített el. Az általa kikészített állatok megtalálhatók lakásdíszként, múzeumban kiállítási tárgyként, valamint iskolákban mint szemléltető segédeszközök. A felvételen a nyersbőrt további feldolgozásra készíti elő. Jozef Bumbera felvétele Rehabilitáció, üdültetés, étkeztetés mm imm« Hagyományápolás A Csemadok Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottsága a safárikovói alapszervezet közreműködésével járási dal- és táncfesztivált rendezett a safárikovói szabadtéri színpadon. A népviseletek színpompás látványa, a.népdalok és a népi táncok szőttesei felejthetetlen élményt nyújtottak a hálás közönségnek. A helyi alapszervezet vegyeskarának hangulatos nyitánya után a mintegy háromórás műsor keretében fellépett még a felsőváiyi (Vysné Valice) asszonykórus, a hidegkúti (Studená) tánccsoport, a tajti (Tachty) vegyes éneklőcsoport, a rimaszombati Rimavan népi együttes, a safárikovói alapiskola tánccsoportja, a balogfalai (Blhovce) női éneklőcsoport, Borsos Mária népi szólóénekes Zeherjéből (Zacharovce), a ragyolci (Radzovce) Nógrád népi együttes leánykórusa, Takács Katalin szólóénekes, az újbásti (Nová Basta) citerazenekar és éneklőcsoport, valamint a Rimaszécsi (Rimavská Sec) Efsz népi zenekarának kíséretében Váradi Béla szólóénekes. Ez a zenekar kísérte a ragyolci tánccsoport színes cigánytáncát is. Szünet után diszkó következett Káli Aladár zenekarának ritmusára. A sikeres és nívós rendezvény kultúránk és haladó hagyományaink ápolását szolgálta, a tartalmas szórakozás, kikapcsolódás és erőgyűjtés jegyében. Bódi Bertalan A méhészkedés nem tartozik az olcsó kedvtelések közé, s megfelelő szakismeret nélkül nem is művelhető. Itt is nyomon követhető a műszaki fejlődés, hiszen a méhészeknek a kaptárokon és a mézpergetőkön kívül egyéb korszerű kellékek is rendelkezésükre állnak. A méhészkedéshez elengedhetetlenül szükséges műlépek készítésében szintén tapasztalható a technika vívmánya. A Szlovákiában működő két műlép- készítő üzem közül az egyik a Nagykürtösi (Vel'ky Krtís) járásban, Zsély- ben (Zelovce) található. Szlovákiában az első műlépet ezen a tájon Dőlné Strháreben készítették 1923-ban, igaz kezdetleges felszereléssel. Nem egészen másfél évtizeddel ezelőtt az ottani méhészszervezet úgy döntött, hogy a továbbiakban Zsélyben működjön az üzem. Ugyanis a Zsélyi Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskolában abban az időben nyílt meg a méhészeti tagozat, s a diákok szakmai gyakorlatuk egy részét azóta itt töltik. Hogyan készül a mülép? - A környékbeli méhészektől, de leginkább a humennéi, királyhelmeci (Krá- l'ovsky Chlmec), az oravai, a kysucai és a gömöri méhészektől kapott sonkolyból hatalmas űrtartalmú tartályokban villanycentrifuga segítségével kíolvasztják a viaszt. Az így kapott masszát a főzőbe helyezik, ahol 150-200 Celsius-fokos gőzzel fertőtlenítik. Aztán a viaszt hagyják megdermedni, majd újraolvasztják, és megfelelő eljárással lemezt készítenek belőle. Formázó hengerbe A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága szociális-társadalmi programjában elsődleges figyelmet szentel a munkafeltételek és a környezetvédelem javításának, a dolgozók egészségvédelmének. Évente több mint ötezer szövetkezeti tag tölti szabadságát hazánk különböző fürdőhelyein, szanatóriumaiban. Az idén helyezik, itt nyeri el végleges formáját. A kész terméket a méhészek megrendelésére a kívánt méretre vágják. Ezt a műveletet gépsoron is végezhetnék, de azon mindössze négy-ötféle méretet tudnának készíteni. A kész műlépet kézzel vágják, közel 50-féle mérettel szolgálnak. Ma már közel húszán dolgoznak itt, többségükben nők. Az egész Szlovákiából érkező megrendeléseket ki tudják elégíteni, ami évente 50 tonna körüli műlép elkészítését jelenti. Évente átlagban 10 ezer-hétmillió korona értékű - megrendelésük van. A felvételen Juhász Mária és Lajtos Katalin a formázó hengerek előtt. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula A losonci (Luőenec) Cirko Ipari Szövetkezetet a környéken csak seprőgyárként emlegetik, viszont az elmúlt évek során gyártási programja jelentősen bővült. Jelenleg a szövetkezet hat gyártási részleggel és két szolgáltatási részleggel rendelkezik. Seprőgyártással két részlegen foglalkoznak, bár az utóbbi években az anyagellátás miatt kiesésük volt, sokszor kényszerültek más termékek gyártására átállni. Kevés a hazai ciroktermelő, a seprőhöz szükséges alapanyagot Magyarországról és Jugoszláviából importálták. Az utóbbi hónapokban már folyamatosan szállítják a seprőket a hazai megrendelőknek. A kereslet az első negyedévben már jó5829 tag üdülését tervezik, s közel négyszáz a gyógykezelést igényelók száma. Jól felszerelt rehabilitációs, rekondícioná- ló központ üzemel Perbetén (Pribeta) és Izsán (Iza), ahol a szauna iránt nagy az érdeklődés. Növekszik az üzemi orvosok, egészségügyi központok száma. Korszerűen felszerelt rendelőintézete van a Ko- lárovói, Hetényí (Chotín), Hurbanovóí és a Madari (Modrany) Efsz-nek, és további tíz közös egészségügyi központ nyújt színvonalas szolgáltatást a szövetkezeti tagoknak. A szociális program nem feledkezik meg a tagok gyerekeinek üdültetéséről, óvodai, bölcsődei elhelyezéséről sem. Az idén 677 gyermek tölti a nyári szünidőt hazai és külföldi pionírtáborokban. Bővül a szövetkezeti óvodák befogadóképessége és újak építését is tervezik. A járás huszonkét szövetkezete közül huszonegyben üzemel állandó jelleggel étterem. A 16 197 tagból tavaly 3553-ról az idén 3789-re nőtt az étkezők száma. Üzemi konyha mindössze a Martosi (Martos) Efsz-ben hiányzik, de remélhetőleg ott is megteszik a szükséges intézkedést a dolgozók jobb ellátása érdekében. A gazdaságok a munkafeltételek és környezetvédelem javítását szintén fontos feladatnak tekintik. A gazdasági udvarokban virágokat ültetnek, parkokat, zöldövezeteket létesítenek. Krascsenics Géza Ünneplés - értékelés Ünnepségen emlékeztek meg Hosz- szúszón (Dlhá Vés) a Csemadok megalakulásának 40. évfordulójáról. Az ünnepi gyűlésen a szervezet elnöke ismertette az elmúlt negyven év munkáját, kiemelve az egyes időszakokra jellemző kulturális tevékenységet. Volt amikor a táncmozgalom, az esztrádmúsor-készítés, vagy az énekmozgalom jeleskedett. Az egyes mozgalmak, amatőr csoportok működése mellett egyéb rendezvényeket - előadásokat, beszélgetéseket, tanfolyamokat - is szerveztek. A szervezet és a helyi Aranykalász Efsz jól működő közös énekkara a hetvenes évektől tevékenykedik. Legnagyobb eredményt 1984-ben értek el, megkapták a bronzkoszorús minősítést. Az ünnepség része volt az oklevelek átadása az aktív tagoknak, majd a kulturális műsor következett, melyben képviselte magát szinte minden korosztály és műfaj. Kankula Tiborné val meghaladta a szövetkezet lehetőségeit. A belföldi megrendelők több mint 500 ezer seprőt igényeltek, de a szövetkezet csak 263 633-at szállított. A szövetkezetnek kefekészítő és parkettagyártó részlege van Losoncon, azonkívül asztalosműhelye ugyancsak Losoncon és Rimaszombatban (Rimavská Sobota). Az utóbbi időben növekedett a parkettagyártás jelentősége. A hazai megrendelőkön kívül tavaly az NSZK-ba is exportáltak. A legnagyobb hazai megrendelőjük a zilinai Drevona vállalat, melynek az első negyedévben a tervezett mennyiség háromszorosát, 4945 négyzetmétert szállítottak. Trest’ansky Mária A továbbdolgozó nyugdíjas táppénze F. M.: Édesanyám már nyugdíjas, de még dolgozik. Nemrég szombaton is munkába kellett mennie, mert behívták. Amikor leszállt az autóbuszról, nagyon csúnyán elesett, s különféle töréseket, sérüléseket szenvedett el. Hallottuk, hogy három hónap, illetve 60 nap a táppénz, de biztosan szeretnénk tudni. Valóban, az öregségi nyugdíjasnak, ha legalább három hónapja tartott már megszakítás nélkül a munkaviszonya amikor betegség vagy baleset következtében munka- képtelenné válik, legfeljebb 60 munkanapra jár a táppénz egy munka- képtelenségnél, illetve egy naptári évben is legfeljebb 60 munkanapig, ha több munkaképtelenségről lenne szó. Ezektől a korlátozásoktól eltekintenek azonban, ha az öregségi nyugdíjas dolgozó munkaképtelensége üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés következménye. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy az üzemi baleset fogalmát másként határozza meg a munkajog, és másként a betegségi biztosítás, illetve a társadalombiztosítás joga. A betegségi biztosításban üzemi balesetnek tekintik a munkába menet vagy munkából jövet elszenvedett balesetet is, ha a dolgozó nem szakította meg útját a foglalkozásával össze nem függő okból, Az édesanyjának tehát a baleset munkajogi kártalanítására (pl. a táppénz és az átlagos havi keresete közti különbözet megtérítésére) nem keletkezik joga, de a másik oldalon joga keletkezik táppénzre akkor is, ha a foglalkoztatása még nem tartott három hónapig a balesete pillanatában, s a táppénz 60 munkanapot meghaladó ideig is folyósítható számára, pontosabban mindaddig, amíg teljesítve lesznek a táppénz folyósításának általános, mindenkire egyformán vonatkozó feltételei. Munkabérmegtérítéses szabadnap orvosi kivizsgálásra V. L.: Sajnos négy éve élek már szív-ritmusszabályozóval. Ennek ellenére rendesen járok munkába, minden könnyítés nélkül. Hat hónaponként kell orvosi ellenőrzésre járnom lakóhelyemtől 100 kilométernyire, Kassára (Kosice). A kivizsgálást ezért nem tudom munkaidőn kívül letudni. Az orvosi igazolásaimat eddig mindig elfogadták, kivéve most, az utolsót. Hiába van igazolásom a klinika orvosától, illetve az üzemi orvostól is, hogy a kivizsgálás szükséges volt. Azt követelik tőlem, hogy az üzemi orvos írjon ki egy napra a munkából, de ez számomra veszteség lenne, hiszen a táppénzállomány első napjaiban csökkentett táppénz jár. Ebben az évben még egyszer kell majd jelentkeznem kivizsgálásra. Ezért szeretném tudni, mit csináljak? A munkáltatója követelése teljesen jogtalan és érthetetlen. Hogyan is „írhatná ki“ önt az orvos, hogyan ismerhetné el munkaképtelennek, ha nem az, ha „mindössze“ a rendszeres orvosi kivizsgáláson kell részt vennie. Ezzel szemben a munkáltatójának jogi kötelessége az, hogy mun- kabér-megtérítéses szabadidőt adjon önnek, mivel „egészségügyi létesítményben volt kivizsgáláson“. önt az orvosi kivizsgálással kapcsolatban csak az a kötelesség terheli, hogy időben értesítse munkáltatóját az orvosi kivizsgálás szükségességéről és időpontjáról, szabadidőt kell kérnie, majd pedig köteles a munkáltatójának igazolnia a kivizsgálás megtörténtét és időtartamát (az igazolást az orvos, illetve az egészségügyi létesítmény köteles kiállítani). Ezek az általános szabályok vonatkoznak minden egyes munkaakadályra (pl. főként az előzetes bejelentési kötelezettség a rendszeres orvosi kivizsgálásra, a temetés intézésére, a dolgozó saját esküvőjére, esetleg gyermekeinek vagy szüleinek esküvőjére, költözködésre vagy új munkahely keresésére a munkaviszony megszűnése előtt). A jogszabály rendelkezése szerint, szabadidő csak a „feltétlenül szükséges időre“ jár. Ebbe azonban be kell számítani - a kivizsgáláson töltött időn kívül - az utazással töltött időt is, mivel az üzemi orvos igazolása szerint sem lehetett a kivizsgálást az üzemi egészségügyi létesítményben elvégezni (azért például azok, akik az orvosválasztás lehetőségével élve más orvoshoz mennek, holott az üzemi egészségügyi létesítményben is ellátnák őket, nem tarthatnak igényt arra, hogy az utazással töltött időt is beszámítsák a „feltétlenül szükséges időbe“, s nem kaphatnak munkabérmegtérítést erre az időre). Panaszával ajánljuk, forduljon a szakszervezet üzemi bizottsága mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz. Csupán a teljesség kedvéért kell elmondanunk: új, 1989. január 1-től érvényes rendelkezés az, mely szerint az ilyen személyi munkaakadályok (pl. orvosi kivizsgálás, a tömeg- közlekedési eszközök üzemelésének előre nem látható leállítása stb.) esetében a szabadidő jár ugyan, de munkabérmegtérítés nem jár, ha a dolgozó az adott hónapban igazolatlanul hiányzott (vagy késett egy fél műszakot meghaladó időt), vagy ha például az orvosi kivizsgálás befejezése után komoly indok nélkül nem tér vissza azonnal munkahelyére Anyasági segély B. A.: Tavaly áprilisban léptem be az új munkahelyemre. A munka- szerződésem csak arra az időre szól, míg a kolléganőm anyasági szabadságon van. Jelenleg táppénzen vagyok, de az orvos szerint egy hónap múlva megint munkába állhatok. Időközben én is terhes lettem, s a gyermeket szeretném megszülni. A kérdésem főleg az, jogosult leszek-e anyasági segélyre, ha a szülés éppen arra a napra esik. amikor lejár a szerződésem, illetve jár-e anyasági segély annak is, aki csak helyettesít? Az anyasági segély megítélése szempontjából teljesen mellékes körülmény az, hogy ön csupán helyettesít valaki mást, míg az anyasági szabadságon van. Feltétel azonban az, hogy a szülést megelőző két évben legalább 270 napi betegségi biztosítási idővel kell rendelkeznie. Ezt a feltételt valószínűleg teljesíti, ha tavaly áprilisban kötötte meg határozott időre szóló munkaszerződését és jelenleg táppénzt kap (táppénzt is csak az kaphat, akinek munkaviszonyából eredően van betegségi biztosítása). Az anyasági segény megítélését nem akadályozhatja az sem, hogy a munkaviszonya megszűnik a szüléssel egyidőben, esetleg néhány nappal azelőtt. A várandós dolgozó nőt a munkaviszonya megszűnésétől számítva még hat havi védelmi idő illeti meg, mely alatt, ha teljesíti az anyasági segély megítélésének feltételeit, a segély ugyanúgy jár neki, mintha még mindig munkaviszonyban lenne. Ha az anya a védelmi időben teljesíti a segély megítélésének feltételeit, az anyasági segélyt mindig a szülés várható időpontját megelőző hatodik hét kezdetétől folyósítják. Ugyanígy a szülés várható időpontját megelőző hatodik hét kezdetétől folyósítják az anyasági segélyt akkor, ha táppénzen van - és megszüntetik egyben a táppénz folyósítását (ha ugyanis a dolgozó nő mindkét juttatás megítélésének, illetve folyósításának feltételeit teljesíti, úgy csak az anyasági segély jár). A jogszabály kötelez D. D.: A férjemmel együtt ruhákat szeretnénk készíteni és árulni. Mindketten tökéletesen tudunk varrni, de a szakmát egyikünk sem tanulta ki. A nemzeti bizottságon azt mondták, csak akkor adnak nekünk engedélyt, ha papírunk van arról, hogy a szakmát kitanultuk, esetleg ha részt veszünk egy hathónapos varrótanfolyamon, amely majd októberben kezdődik. Mi azonban már azelőtt is árusítani akarunk. Az engedély kiadásának valóban egyik nélkülözhetetlen jogszabályi feltétele az, hogy legalább egyikük igazolja, rendelkezik a szükséges képzettséggel. Ajánljuk, az engedély nélküli árusítástól óvakodjanak, mivel ezt az illetékes hatóság szabály- sértésként, vétségként, esetleg bűntettként büntetheti. (m-n.) BŐVÜLŐ PIACI LEHETŐSÉGEK ÚJ szú 6 1989. VII. 1
