Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-11 / 161. szám, kedd

Szovjet parlament További miniszterek kinevezését hagyták jóvá (ÖSTK) - A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa két kamarájának együttes ülésén tegnap folytatódott a tanácskozás a központi szervek megalakításáról. A képviselők meg­vitatták a főügyészség kollégiumá­nak összetételét. A Legfelsőbb Ta­nács munkáját Mihail Gorbacsov, a testület elnöke vezeti, aki francia- országi látogatása és a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének bukaresti ülése óta először vett részt a tárgyalá­sokon. A Legfelsőbb Tanács tegnap felú­jította a vitát a kormányalakításról is. A megbeszéléseket Nyikolaj Rizs­kov távolléte miatt függesztették fel. A szovjet kormányfő szintén részt vett a Varsói Szerződés PTT ülésén. A képviselők a délelőtt folyamán két minisztert erősítettek meg tiszt­ségében: Vagyim Bakatyin belügy- és Jevgenyij Csazov egészségügyi minisztert. Az 52 éves Bakatyin fel­szólalásában elmondta, hogy a gaz­dasági, politikai és a szociális szféra egyenlőtlen fejlődése következtében növekedik a bűncselekmények szá­ma. Kijelentette, felelőtlenség lenne azt ígérni, hogy ez a szám a közeljö­vőben csökkenni fog. Rámutatott ar­ra is, hogy a szakértők szerint az 1990-1991-es években csak a bűn- cselekmények növekedési ütemé­nek csökkentésére lehet számítani. A 60 éves Jevgenyij Csazov be­szédében hangsúlyozta, a jövőben az lesz a legfőbb feladata, hogy kivezesse az egészségügyet a mély válságból. Brit sztrájkhullám (ÖSTK) - A brit kormánynak az utóbbi tíz év legnagyobb gazdasági káoszával kell szembenéznie - írta tegnap a The Times az első oldalon közölt cikkében. A sztrájkok az egész gazdasági életre rányomják bélyegüket. A sztrájkolok a munkakörülmények javítását, az infláció megfékezését követelik, illetve azt, hogy az infláció arányában rendezzék a bére­ket. A mozdonyvezetők szakszervezete a munkáltatókkal folytatott sikertelen tár­gyalások után betiltotta a túlórákat, s nem állhatnak munkába szabadnapjaikon sem. Csupán Anglia déli részén tegnap az ötezer szerelvénynek egyharmada en­nek következtében nem indult. Nyugat- Angliában a járatok 20 százalékát törölték el. A túlórázásra viszont mind a két fél számított: a vasutasok a bérüket akarták javítani, a vasút vezetősége pedig ala­csony szinten tarthatta a dolgozók szá­mát. Mától 48 órás sztrájkba kezdenek a városi közalkalmazottak is. Peresz javaslata: A Munkapárt lépjen ki a kormánykoalícióból Olvasók kérdéseire válaszolva A gyülekezési szabadságról Az illegális csoportok Néhány mondat című felhívása tartalmazza azt a követelést, hogy „ne korlátoz­zák a gyülekezési szabadságot“. J. K. prágai olvasó ezzel összefüg­gésben arra a kérdésére szeretne választ kapni, hogy hazánkban mi­képp szavatoljuk a gyülekezési sza­badságot, s a felhívás szerzői mit kifogásolnak az érvényben levő jog­szabályt és érvényesítését illetően. Csakúgy mint a többi fejlett állam­ban, a szocialista Csehszlovákiában is jogszabályok szavatolják az egy­séges állampolgári szabadságot. Hazánkban az állampolgárok alap­vető jogait és kötelességeit az alkot­mány tartalmazza. 28. cikkelye a gyülekezési szabadságról és az utcai felvonulások és nagygyűlések szabadságáról szól. Konkrétan a kö­vetkezőket mondja: „Az állampolgá­rok ezzel a szabadsággal épp úgy élhetnek személyiségük fejlődése és alkotó erőfeszítéseik kibontakoz­tatása érdekében, mint az állam- igazgatásban és az ország gazda­sági és kulturális felemelésében va­ló aktív részvételük céljából“. Szocialista társadalmunkban a dolgozók jogainak szavatolása so­rán érvényesített fő elv, hogy min­den állampolgárnak egyforma jogai vannak. Ebből indul ki a csehszlovák állampolgárok gyülekezési jogának meghatározása. Ezt a jogot az ön­kéntes szervezetekről és a nagy­gyűlésekről szóló 68/1951-es szá­mú törvény, a 320/1951-es számú belügyminiszteri rendelet és a köz­rend megszilárdítására vonatkozó néhány átmeneti intézkedésről szóló 126/1968-as számú törvény szava­tolja. Az olvasók részletesebb tájékoz­tatása érdekében el kell mondani, hogy az említett belügyminiszteri rendelet 10. paragrafusa értelmében csak abban az esetben szabad gyü­lekezni, ha azt az illetékes járási Fesztivál ­Ha Julij Guszman sejtette volna, hogy ötlete mennyi bonyodalmat idéz elő, ki tudja, kiejtette volna-e száján... De ki is Julij Guszman? A Film­művészek Központi Házának igaz­gatója és a PROK művészeti veze­tője. S mi az a PROK? Hát éppen ez az ő ötlete - a filmművészek hivatá­sos klubja, mely szerzőjének egy kis örömöt szerzett, s tengernyi gondot okoz. De fokozatosan a Szovjetunió filmfesztiváljainak részévé válik. An­nak ellenére, hogy csak két évvel ezelőtt, a XV. moszkvai fesztivál idején alakult. Szülőatyja így beszél róla: ,,A PROK tulajdonképpen vé­letlenül jött létre. Gyötrelmesen szü­letett, sőt egyesek számára nem kívánt gyermek, s ha a filmművész­szövetség nem támogatott volna bennünket, aligha jöhetett volna vi­lágra. A róla való gondoskodást ön­kéntesek és a film megszállottjai vál­lalták, úgy, hogy semmilyen jutalom­ra nem tartottak igényt.“ A PROK gyakorlatilag nem más, mint fesztivál a fesztiválon; július 9- től 16-ig a szemle résztvevőinek számos rendezvényt kínál; külön a filmínyenceknek, filmtörténészek­nek és esztétáknak, a komoly és a vidám történetek kedvelőinek. Dél­előtt 11 órától éjjel kettőig a giganti­kus Kinocentrum öt vetítőtermében nemzeti bizottságnak egy héttel megrendezése előtt programja, he­lye és ideje feltüntetésével bejelen­tették. Azonban a 126/1968-as számú törvény első paragrafusa értelmé­ben a járási nemzeti bizottság betilt­hatja, esetleg feloszlathatja a nyilvá­nos gyűlést, manifesztációt vagy fel­vonulást, amennyiben sérti az állam fontos külpolitikai érdekeit, amennyi­ben a gyűlés megtartása ellentétben áll a törvénnyel és a szocialista ál­lam ellen irányul, vagy másképp ve­szélyezteti a közrendet. Az elmondottakból kitűnik, hogy a nyilvános gyűlések megrendezése esetén a csehszlovák jogrend értel­mében érvényben van az ún. beje­lentési kötelesség, amelynek lénye­ge: az összejövetel legalizálásához elegendő, ha az illetékes államigaz­gatási szervnek megtartását bejelen­tik, anélkül, hogy ez a szerv köteles lenne döntést hozni. Egyúttal ez az eljárás ebben különbözik az ún. en­gedélyezési kötelezettségtől, amely­nek értelmében a manifesztáció vagy gyűlés engedélyezéséről dön­tést kell hozni. Ezért világos, hogy a felhívás szerzői olyan helyzetet akarnak te­remteni, amelyben bizonyos csopor­tok a társadalom többi tagja kárára védelmeznék saját érdekeiket, és­pedig az ő értelmezésüknek megfe­lelő gyülekezési szabadság útján. Eközben azonban azokról nem be­szélnek, akiket ez korlátozna, s arról sem, hogy milyen mechanizmus szavatolná az egyéni, csoport- és társadalmi érdekek összhangját. Történelmi tapasztalatok igazol­ják, hogy a demokrácia fegyelem és közrend nélkül csak spontán fejlő­déshez és a csoportérdekek érvé­nyesüléséhez, némely esetben a társadalmi struktúrák és az egész társadalmi rend széteséséhez ve­zet. Ez a fő oka annak, hogy a gaz­dasági mechanizmus átalakítása és a demokrácia fejlesztése kapcsán társadalmunkban fokozódnak a szo­cialistaellenes erők törekvései arra, hogy ezeket a folyamatokat saját javukra fordítsák. Hangzatos jelsza­vaikkal azt a látszatot keltik, mintha az átalakítás mellé állnának, azon­ban a valóságban hatalmi fordulatot akarnak elérni. Több esetben nyitott kapukat döngetnek, úgy tesznek, mintha a vonzó javaslatok tőlük származnának, s igyekeznek visz- szaélni a dolgozók többségének a gazdasági és a politikai rendszer pozitív reformjára tett becsületes erőfeszítéseivel. Ebben a konkrét esetben szeret­ném idézni dr. Zdenék Dientsbier professzort, a Csehszlovák Közvé­lemény Emberi Jogi és Humanitári­us Együttműködési Bizottságának elnökét, aki a bécsi utótalálkozón az emberi jogokról és humanitárius kapcsolatokról jóváhagyott határo­zatokról tartott szemináriumon a kö­vetkezőket mondotta: „Pozitívan fo­gadták a szövetségi miniszterelnök­nek előterjesztett javaslatunkat, hogy lássanak hozzá a gyülekezési és egyesülési szabadságról az utcai felszólalások és manifesztációk sza­badságáról szóló új törvény kidolgo­zásához.“ Valójában tehát mire törekednek a felhívás szerzői? A cél kézenfekvő - ismét fel akarják hívni a figyelmet magukra, hőst akarnak csinálni ma­gukból, s megkísérelni az államha­talom diszkreditálását. Azonban hazánk becsületes ál­lampolgárainak zöme számára az a meghatározó, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése az emberek alkotó ne pedig romboló erejét szabadítsa fel. FRANTIŐEK ŐERNOHORSKY Moszkvai filmlevél csokornyakkendővel folynak a vetítések, a beszélgetések és a szórakoztató műsorok. Külön­böző retrospektív sorozatok láthatók itt: ismeretlen szovjet filmek, környe­zetvédelem és filmművészet, a VGIK hallgatóinak munkái, a leg­utóbbi évek nemzetközi fesztiváljai­nak díjnyertes alkotásai, az idei év filmbemutatói stb. Legnagyobb az érdeklődés a német, az olasz és a szovjet filmek iránt, melyeket az 1933-1945-ös időszak totalitárius társadalmainak filmművészete cím­mel vetítenek, s ehhez kapcsolódik majd a július 19-e és 21 -e között megrendezésre kerülő nemzetközi szimpózium. A PROK már magában a nevé­ben is kifejezésre juttatja hasznos­ságát (ez a régi orosz szó hasznos­ságot jelent), sajátos varázsa azon­ban a klub szervezőinek kivételes képességeiben rejlik, hogy a filmmel kapcsolatos dolgokat ne vegyék ha­lálosan komolyan. Már magának a klubnak a megnyitása sem volt híján a humornak. A hét végén Chaplinről nevezték el, ezért a bejá­ratnál a világhírű művész gipsz­szobra látható. Az ünnepélyes megnyitó előesté­jén a fesztivál résztvevői sorában nagy izgalmat keltett a hír, hogy a klub megnyitásán a hölgyek csak estélyi ruhában, a férfiak pedig cso­kornyakkendőben jelenhetnek meg. Azoknak a dühös tiltakozására, akiknek a poggyászukban legfeljebb gyűrött nyakkendő volt, a rendező­ség sértődötten csak annyit mon­dott: ,,mi talán rosszabbak vagyunk Cannes-nál? Igaz-igaz, csakhogy Cannes-ban feltehetőleg nem gond csokornyakkendöt felhajtani. ,,Ná­lunk a PROK-ban sem“ - nyugtatták meg a kétkedőket a vendéglátók. Mint kiderült nem lódítottak. Közvet­lenül a klub bejáratánál a látogatók saját ízlésük szerint választhattak (de nem feltétlenül kellett választani­uk) csokornyakkendőt. S végképp nem kellett azon a füllesztő, nyári estén csokornyakkendövel szorítat- nunk a nyakunkat. Egyesek a zakó hajtókájára erősítették, vagy éppen a trikójukra, voltak, akik masniként ¡a hajukba tűzték, vagy pántként a homlokukra. S ha netán attól tartottunk, hogy a moszkvai fesztivál alig-alig szaba­dult meg merevségétől, nyomában máris az arisztokratikus sznobizmus hulláma árasztja el, megkönnyeb­bülten felsóhajthattunk. Ilyen ve­szély nem fenyegeti mindaddig, míg olyan egyének alakítják légkörét, mint Julij Guszman és a legfiatalabb múzsa itteni kedvelőinek népes cso­portja. JURAJ HALAS (ÖSTK) - Simon Peresz, az izra­eli kormány alelnöke, a Munkapárt politikai bizottságának tegnapi ülé­sén javasolta, hogy a párt lépjen ki Jicchak Samir kormánykoalíciójá­ból. Szorgalmazta a párt központi bizottságának azonnali összehívá­sát. A 25 tagú kormányban a Mun­kapártnak 11 képviselője van. A po­litikai bizottság jóváhagyta a javas­latot. Peresz pártja nem értett egyet azzal, hogy a Samir vezette jobbol­dali Likud-tömb megváltoztatta ál­láspontját a megszállt arab területe­ken megtartandó választások tervé­vel kapcsolatban. A változtatások Peresz szerint „megtorpedózzák a békefolyamatot, és rontják Izrael nemzetközi pozícióját“. A Likud a múlt héten a palesztin kérdés megoldásával összefüggés­ben egy keményebb irányvonalat hagyott jóvá. Az eredeti elképzelé­sek szerint a választásokon a meg­szállt területek lakossága megvá­lasztotta volna képviselőit, akik pe­dig Izraellel folytattak volna tárgyalá­sokat a korlátozott „ideiglenes ön­igazgatásról“. A Likud szélsőjobbol­dali tagjai azonban feltételeket szab­tak: Izrael folytatja a zsidó falvak kiépítését a megszállt területeken, nem engedi a palesztin állam létre­hozását, még a választások előtt felszámolja a 19 hónapja tartó pa­lesztin népi felkelést és megakadá­lyozza, hogy a Kelet-Jeruzsálemben élő arabok részt vegyenek a szava­záson. A Munkapárt kilépése a koalíció­ból politikai válságot okozna, amely megfigyelők szerint hosszadalmas lenne és valószínűleg idő előtti álta­lános választásokhoz vezetne. Luanda fel akarja újítani a párbeszédet az UNITA-val (ÖSTK) - Az Angolai Népköztár­saság kormánya fel akarja újítani a tárgyalásokat az UNITA szerve­zettel - közölte vasárnapi luandai sajtóértekezletén Pedro de Castro Van-Dunem angolai külügymi­niszter. Hangsúlyozta: az angolai kor­mány a belső konfliktus békés ren­dezésére törekedik, annak ellenére is, hogy Jonas Savimbinak, az UNITA vezetőjének nemrégi kijelen­tései veszélyeztetik a politikai meg­oldásának lehetőségét. A kapcsola­tok az UNITA-val nem szakadtak meg, létrehozták azt a közös bizott­ságot, amely a Gbadolite-ben meg­kötött megállapodások megvalósítá­sával foglalkozik. Gbadolite-ben az angolai kormány és az UNITA tűz­szünetet kötött és megállapodott, hogy tárgyalások útján próbálják megoldani a konfliktust. Ezeket a tárgyalásokat azonban az angolai kormány felfüggesztette, mivel az UNITA nem tartotta be a fegyver- szünet feltételeit és folytatta terroris­ta akcióit. A sajtóértekezleten felszólalt Her­mán Cohen, az amerikai külügymi­nisztérium afrikai ügyekben illetékes titkára, aki az elmúlt napokban meg­figyelöként vett részt az angolai-dél- afrikai-kubai háromoldalú bizottság tárgyalásain. A testület a délnyugat­afrikai helyzet rendezésével foglal­kozott. Cohen beszédében hangsú­lyozta, az USA értékeli az angolai kormány álláspontját, ugyanakkor megerősítette, hogy Bush elnök kor­mánya továbbra is katonai támoga­tást nyújt az UNITA-nak. Kuba Megerősítették a halálos ítéleteket (ÖSTK) - A kubai katonai bíróság meg­erősítette a hadsereg és a belügyminiszté­rium négy egykori magas rangú tisztje ügyében a múlt héten hozott halálos ítéle­tet. Mint ismeretes, Arnaldo Ochoa volt dandártábornokot, Antonio de la Guar- dia egykori ezredest és két volt munkatár­sukat, Jorge Martmez századost és Amado Padron őrnagyot ítélték halálra. További tíz vádlott esetében 10-30 évi börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A kubai törvények értelmében a kubai államtanács az illetékes a végső döntés meghozatalában. A testület tegnapi ülé­sén megerősítette az ítéletet, amely ellen már nem lehet fellebbezni. Megkezdődtek a legfelsőbb szintű lengyel - amerikai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) lyabb az az indítvány, hogy százmil­lió dolláros alapot hozzanak létre a lengyel gazdaság magánszektorá­nak a támogatására. Az amerikai elnök közölte továbbá, az USA fel­kéri a Világbankot, hogy összesen 325 millió dollár újabb kölcsönt bo­csásson Lengyelország rendelkezé­sére. Washington támogatni kívánja a más nyugati államokkal és pénzin­tézetekkel szembeni lengyel tarto­zások átütemezését. Az amerikai terv a lengyelországi környezetvé­delemre és a kulturális csere fejlesz­tésére fordítandó 15 millió dolláros segéllyel is számol. Wojciech Jaruzelski Bush elnök látogatásáról nyilatkozva annak a reményének adott hangot, hogy új fejezet kezdődik a lengyel-amerikai kapcsolatokban. A lengyel lapok szintén bő terjedelemben kommen­tálják az amerikai elnök varsói útját. Ugyancsak azt várják, hogy a két ország együttműködése jelentősen bővülni fog. Elsősorban a gazdasági együttműködés normalizálására van (Telefoto - ŐSTK) kilátás. Lengyelország további pénz­ügyi támogatást és újabb hiteleket vár a súlyosbodó gazdasági problé­mák megoldásához, a reformok megvalósításához. Néhány politikus azonban óva int a túlzott várakozá­soktól, s azt hangsúlyozza, hogy a lengyeleknek elsősorban maguk­nak kell megoldaniuk a problémákat. Ezzel kapcsolatban érdekes eredményt hozott a PAP hírügynök­ség által végzett közvélemény-kuta­tás. A lengyelek 42 százaléka úgy véli, az USA jót akar az országnak, 35,9 százalékuk szerint Washington segíti Lengyelországot a válság le­küzdésében. Ezzel szemben a meg­kérdezettek 58,2 százaléka úgy véli, hogy az USA a lengyelországi hely­zetet a Szovjetunióval folytatott poli­tikai harcra akarja kihasználni. A lengyelek 51,1 százalékának az a véleménye, hogy az Egyesült Álla­mok szeretné elmélyíteni a szocia­lista országok közötti ellentéteket. Végül még egy adat: 38,6 százalék szerint az Egyesült Államoknak ér­deke, hogy Lengyelországban ká­osz és nyugtalanság legyen. új sz; 2 1989. VII

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents