Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-10 / 160. szám, hétfő

Közlemény ÚJ SZÚ 3 a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti üléséről (ŐSTK) - 1989. július 7-8-án Bukarestben megtartotta ülését a Varsói Barátsági, Együttmüködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testülete. Az ülésen részt vett:- a Bolgár Népköztársaság ré­széről: Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a BNK Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Georgi Atanaszov, a BKP KB PB tagja, a minisztertanács elnöke, Dobri Dzsurov, a BKP KB PB tagja, nemzetvédelmi miniszter, Petr Mladenov, a BKP KB PB tagja, külügyminiszter, Dimitar Sztani- sev, a BKP KB titkára;- a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Milos Jakeá, a CSKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Gustáv Husák, a CSKP KB Elnökségének tagja, köztársa­sági elnök, Ladisiav Adamec, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke, Jo­zef Lenárt, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára, Jaromír Johanes külügyminiszter, Milán Václavík, a CSKP KB tagja, nem­zetvédelmi miniszter;- a Lengyel Népköztársaság ré­széről: Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az állam­tanács elnöke, küldöttségvezetö, Mieczyslaw Rakowski, a LEMP KB PB tagja, a minisztertanács elnö­ke, Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, Czeslaw Kisz­czak, a LEMP KB PB tagja, bel­ügyminiszter, Flórian Siwicki, a LEMP KB PB tagja, nemzetvé­delmi miniszter, Tadeusz Ole- chowski külügyminiszter;- a Magyar Népköztársaság ré­széről: Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, a küldöttség vezetője, Né­meth Miklós, a minisztertanács el­nöke, Horn Gyula külügyminiszter, Kárpáti Ferenc honvédelmi mi­niszter,- a Német Demokratikus Köz­társaság részéről: Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az állam­tanács elnöke, a küldöttség veze­tője, Willi Stoph, az NSZEP KB PB tagja, a minisztertanács elnöke, Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Heinz Kessler, az NSZEP KB PB tagja, nemzetvé­delmi miniszter, Egon Krenz, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, az államtanács elnökhelyettese, Günter Mittag, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, az államtanács elnökhelyettese, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter;-a Román Szocialista Köztár­saság részéről: Nicolae Ceauses­cu, az RKP főtitkára, államfő, a küldöttség vezetője, Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök, Ion Stoian, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára, Vasile Milea, az RKP KB PVB pót­tagja, nemzetvédelmi miniszter, loan Totu, az RKP KB PVB póttag­ja, külügyminiszter;- a Szovjetunió részéről: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke, a küldöttség vezetője, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a minisztertanács elnöke, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tag­ja, külügyminiszter, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Dmitrij Jazov, az SZKP KB PB póttagja, honvédel­mi miniszter. Az ülésen jelen volt Pjotr Lusev hadseregtábornok, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegy­veres erőinek főparancsnoka és Constantin Oancea, a politikai ta­nácskozó testület főtitkára, Ro­mánia külügyminiszter-helyet­tese. Az ülés résztvevői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet alakulásáról és megvitatták a szö­vetséges államoknak az európai béke és stabilitás, a leszerelés, a nemzetközi párbeszéd és együttmüködés elmélyítése érde­kében folytatott közös tevékeny­sége fő irányait. Megállapították, hogy a szocia­lista államok aktív politikájának, minden békeszeretö és reálisan gondolkodó erő tevékenységének köszönhetően sikerült bizonyos haladást elérni a nemzetközi ügyekben, a feszültség és a konf­rontáció csökkentésében, a biza­lom növelésében, a politikai pár­beszéd előmozdításában, az álla­mok közötti különböző szintű kapcsolatok intenzívebbé tételé­ben. Megtörténtek az első lépések a leszerelés terén, létrejött és ha­tékonyan működik az ellenőrzési mechanizmus. Reményt keltő a bécsi tárgyalások kezdete. Bő­vül a gazdasági, műszaki-tudo­mányos, valamint az emberi jogok terén folyó együttműködés. Elő­relépés történt a regionális konf­liktusok politikai rendezésében. Erősödik a nemzetközi közösség együttműködési készsége bizton­sági téren és a globális problé­mák megoldásában. Ugyanakkor a nemzetközi hely­zet továbbra is bonyolult és el­lentmondásos, a kedvező folya­matok még nem váltak visszafor- díthatatlanokká. Nem szűnt meg a fegyverzetek felhalmozása és korszerűsítése. Folytatódnak a nukleáris kísérletek, a világűr militarizálását célzó tevékenység. Nehezen halad a „hidegháború“ idején kialakult szembenállási koncepciók, az eröpolitika felszá­molása. Az általános biztonság érdekeivel ellentétben álló, veszé­lyes anakronizmus a NATO leg­utóbbi tanácsülésén újólag meg­erősített nukleáris elrettentési stratégia. Fellelhető a más álla­mok belügyeibe való beavatkozás szándéka és a destabilizációs tö­rekvések, az emberi jogok meg­sértése. Az ülés résztvevői megerősítet­ték államaik elkötelezettségét azon cél iránt, hogy a nukleáris és vegyi fegyverek felszámolásával, a hagyományos fegyverzetek ra­dikális csökkentésével az emberi­ség megszabaduljon a háború fe­nyegetésétől. A leszerelést a je­lenkor kardinális kérdésének, a béke, a biztonság és a bizalom megerősítése, az enyhülés elmé­lyítése, a széles körű nemzetközi együttmüködés fejlesztése, a glo­bális problémák megoldása döntő tényezőjének tartják. A Varsói Szerződés tagállamai elsőrendű jelentőséget tulajdoní­tanak annak, hogy minden terüle­ten fejlődjön az összeurópai fo­lyamat, a kontinens a biztonság és az együttműködés új szintjére jusson, előrelépés történjen a szi­lárd béke és együttműködés oszt­hatatlan Európájának, a közös európai háznak az építésében, az országok társadalmi és állam- rendszerének sokszínűsége, a ki­alakult területi-politikai realitá­sok, a határok sérthetetlensége, a szuverenitás és annak tisztelet­ben tartása mellett, hogy minden nép szabadon dönthessen saját sorsáról. Kifejezték eltökéltségü­ket, hogy minden eszközzel elő­segítik a bécsi találkozón elért megállapodások végrehajtását, az európai béke és biztonság megerősítése, a jobb megértés és együttműködés érdekében. A szövetséges államoknak az európai és az általános biztonság szavatolásával, valamint a lesze­relési folyamat továbbvitelével kapcsolatos álláspontját az ülé­sen elfogadott, A nukleáris és vegyi fegyverektől mentes, stabil és biztonságos Európáért, a fegy­veres erők, a fegyverzetek és a katonai kiadások jelentős csök­kentéséért című nyilatkozat tartal­mazza. Az ülés résztvevői állást foglal­tak amellett, hogy a Varsói Szer­ződés és az Észak-atlanti Szövet­ség kapcsolatait konfrontáció­mentessé tegyék, megteremtsék közöttük a konstruktív párbeszé­det, s azt politikai és katonai téren a biztonság és az együttműködés tényezőjévé változtassák földré­szünkön. Eközben továbbra is ér­vényben van a Varsói Szerződés tagállamainak elvi álláspontja Európa katonai tömböktől való megszabadítására, a két szövet­ség egyidejű feloszlatására és el­ső lépésként katonai szervezeteik felszámolására. Az ülésen képviselt államok ha­tározottan állást foglaltak a regio­nális konfliktusok békés rendezé­se mellett a Közel- és a Közép- Keleten, Afrikában, Ázsiában és Közép-Amerikában. Az élet bebi­zonyította, hogy a tárgyalások út­ja eredményes és annak nincs ésszerű alternatívája. Továbbra is aktívan elősegítik a világon kiala­kult válsághelyzetek politikai ren­dezését és az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének további növelését ebben. Ezzel összefüggésben a Varsói Szerződés tagállamai állást fog­laltak amellett, hogy az ENSZ égi­sze alatt mielőbb kerüljön sor a közel-keleti nemzetközi konfe­renciára minden érdekelt fél rész­vételével, beleértve a PFSZ-t is, hogy a palesztin nép önrendelke­zési és a független palesztin állam létezési jogának, s a térség vala­mennyi állama, köztük Izrael füg­getlenségre, szuverenitásra és te­rületi egységre vonatkozó jogá­nak elismerése alapján megvaló­suljon az átfogó közel-keleti ren­dezés. Az ülés résztvevői támogatá­sukról biztosították az Afgán Köz­társaság vezetését, állást foglal­tak az országban kialakult hely­zetnek a nemzeti megbékélés alapján történő igazságos rende­zése, az egységes, független és el nem kötelezett Afganisztán mel­lett, amelynek népe jogosult dön­teni saját sorsáról, minden külső beavatkozás nélkül. Az ülésen képviselt államok, ki­fejezve aggodalmukat az emberi­ség komoly gazdasági problémái, a fejlett és a fejlődő országok közötti szakadék elmélyülése, a külső eladósodottság, az adós­ságok törlesztésére fordított nem­zeti eszközök szüntelen növeke­dése miatt, síkraszállnak vala­mennyi ország erőfeszítéseinek egyesítéséért e problémák igaz­ságos és egyenjogú megoldása érdekében, az Egyesült Nemzetek Szervezete aktív részvétele mel­lett, fellépnek az új gazdasági vi­lágrend megteremtéséért. Az ülésen hangsúlyozták az egyenjogú kereskedelmi, gazda­sági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztését, a mo­dern technológiákhoz való hozzá­jutást akadályozó még meglevő diszkriminációs korlátozások fel­számolásának szükségességét. A gazdasági kapcsolatokat nem akadályozhatják politikai vagy más természetű feltételek. A környezet védelme és helyre- állítása terén folytatandó együtt­működés kérdéseinek megvitatá­sa során az ülés résztvevői meg­erősítették országaiknak a PTT 1988-as varsói ülésén elfogadott, „A fegyverkezési verseny környe­zetre gyakorolt hatásai és az öko­lógiai biztonság más aspektusai“ című dokumentumban kifejtett ál­láspontját. Kifejezték készségü­ket arra, hogy más országokkal közösen, több- és kétoldalú ala­pon egyaránt aktívan együttmű­ködjenek az ökológiai problémák megoldásában, elősegítsék az idén ősszel Szófiában megrende­zésre kerülő környezetvédelmi ta­lálkozó eredményes lebonyolítá­sát, hogy az újabb fontos lépéssé válhasson az e téren folyó nem­zetközi együttműködés erősítésé­ben, és ugyancsak hozzájárulja­nak az ENSZ 1992-re kitűzött, a környezettel és a fejlesztéssel foglalkozó konferenciájának elő­készítéséhez. Kiemelve az el nem kötelezett mozgalomnak a nemzetközi élet­ben játszott fontos szerepét, az ülés résztvevői reményüket fejez­ték ki, hogy az el nem kötelezett országok következő csúcsérte­kezlete elősegíti a mozgalom na­gyobb hozzájárulását korunk kulcskérdéseinek megoldásához, tekintélyének és befolyásának növekedéséhez. A résztvevők nagy jelentőséget tulajdonítanak az el nem kötelezett országokkal fenntartott kapcsolataik to­vábbfejlesztésének és a velük va­ló együttműködésnek a nemzet­közi ügyekben. A Varsói Szerződés tagállamai minden eszközzel elősegítik az ENSZ béketeremtő lehetőségei­nek mind teljesebb kibontakozta­tását a nemzetközi problémák megoldásában, valamennyi or­szág részvételével, függetlenül azok nagyságától és társadalmi berendezkedésétől. Síkraszállnak az ENSZ hatékonyságának növe­lése, békefenntartó tevékenysé­gének szélesebb körű alkalmazá­sa mellett. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az ENSZ aktí­van kapcsolódjon be a nemzetkö­A Varsói Szerző­dés Politikai Ta­nácskozó Testü­letének bukaresti ülésén részt vevő szovjet küldött­ség tagjai (balról): Alekszandr Ja­kovlev, Nyikolaj Rizskov, Mihail Gorbacsov, Eduard Sevardna­dze és Dmitrij Jazov (Telefoto - ŐSTK) zi válságok megelőzését célzó erőfeszítésekbe. Az ülés résztvevői tájékoztatták egymást országaik belső fejlődé­séről, a szocialista építés meneté­ről és problémáiról, rámutatva a bel- és külpolitika növekvő köl­csönhatására. Hangsúlyozták a szocialista eszmék hatóerejét, a szövetséges államokban végbe­menő átalakulások fontosságát, amelyek a szocialista társadalom tökéletesítésére és felújítására, politikai és gazdasági rendszerei állandó dinamizmusának biztosí­tására, a demokrácia fejlesztésé­re, a nép jólétének javítására, az életszínvonal emelésére, minden egyén képességeinek kibonta­koztatására, az alapvető emberi és szabadságjogok biztosítására irányulnak. Meggyőződésük, hogy nem létezik semmiféle egye­temes érvényű szocializmus-mo- dell, senki sem rendelkezik az igazság monopóliumával. Az új társadalom építése alkotó folya­mat, amely az egyes országokban azok feltételeinek, hagyományai­nak és szükségleteinek megfele­lően valósul meg. Az ülésen megerősítették kö­zös szándékukat arra, hogy a szo­cializmus, a szövetséges államok együttműködésének tökéletesíté­se, biztonságuk megbízható sza­vatolása érdekében fognak tevé­kenykedni. Kifejezték meggyőző­désüket, hogy a szocialista álla­mok, a társadalom vezető erői képesek megoldani fejlődésük je­lenlegi szakaszának problémáit. Hangsúlyozták kapcsolataik fej­lesztésének szükségességét az egyenlőség, a függetlenség és azon jog alapján, hogy mind­egyikük önállóan dolgozza ki saját politikai vonalát, stratégiáját és taktikáját, mindenféle külső be­avatkozás nélkül. Az ülés résztvevői egyetértet­tek abban, hogy a Varsói Szerző­dés megbízhatóan szolgálja tag­államai biztonságának szavatolá­sát, és fontos tényezője az euró­pai és a világbékének és stabili­tásnak. A szövetséges országok egyéni és közös konstruktív lépé­sei kedvező hatást gyakorolnak a világfolyamatokra, ösztönzik a nemzetközi kapcsolatok fejlesz­tését a demokratikus elvek alap­ján, az új politikai gondolkodás szellemében. Egyetértettek abban, hogy erő­síteni keli a szövetséges államok szolidaritását és együttműködé­sét, tovább kell fejleszteni sok­oldalú együttműködésüket az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján a testvéri népek javára és az egyetemes béke ér­dekében. Elhatározták, hogy folytatják erőfeszítéseiket a Varsói Szerző­dés politikai jellegének erősítése és a szervezet keretein belüli együttműködés mechanizmusai­nak demokratikus alapokon törté­nő korszerűsítése érdekében. Kedvezően értékelték a külügy­miniszteri bizottság és a honvé­delmi miniszteri bizottság munká­ját, meghatározták további felada­taikat. A politikai tanácskozó testület határozatot fogadott el a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának beszámolójával kapcsolatban. A Román Szocialista Köztársa­ság az ülést megrendező ország­ként gondoskodik az elfogadott dokumentumok más államokhoz és nemzetközi szervezetekhez történő eljuttatásáról. A politikai tanácskozó testület főtitkárává a következő időszakra I. P. Aboimovot, a Szovjetunió képviselőjét, a Szovjetunió kül- ügyminiszter-heiyettesét nevez­ték ki. Az ülés a barátság és az együtt­működés légkörében zajlott le. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének követ­kező ülésére Moszkvában kerül sor. 1989. VII.10. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHI

Next

/
Thumbnails
Contents