Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-04 / 155. szám, kedd
1978-ban nyílt meg Szklabonyán (Sklabiná) a Mikszáth Kálmán Emlékház. Állandó gondnoka, múzeumőre a mai napig nem találtatott, ezért nem mindegyik látogatónak sikerül bejutnia az épületbe, hogy megtekintse a kiállítást. A nyári hónapokban javulás várható ezen a téren. Június 6-tól augusztus 31-ig, hétfő és szombat kivételével, naponta 13 órától 18.30 óráig lesz látogatható az emlékház. A csoportos látogatók előre a következő címen jelentkezhetnek: Urbán Aladár, 991 31 Vrbovka 53. Urbán Aladár felvétele Hatékonyabb tűzvédelmet! A lelkesedést tett követte A Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetség nagykürtösi (Vel'ky Krtíá) járási konferenciájának küldöttei az elmúlt öt év eredményeiről, gondjairól adtak számot tanácskozásukon. Néhány lelkes tag kezdeményezésére alakult meg az évek során kétszáz fős tagságot elérő járási szervezet. A járási konferencián előterjesztett beszámoló pozitívan értékelte a természetvédelmi napok jelentőségét. 1987 nyarán a festői szépségű palojtai völgyben rendezték meg a természetvédők szlovákiai táborát, melynek résztvevői megismerkedhettek a járás természeti szépségeivel, a védetté nyilvánított területek növény- és állatvilágával. Különösen nagyra értékelhető dr. Darolá- nak, a Közép-Szlovákiai Műemlék- és Természetvédelmi Intézet egykori munkatársának tevékenysége és segítsége, aki valóban sokat tett azért, hogy a járás területén számos természeti értéket és ritkaságot fedeztek fel és mentettek meg. De Bőhm József, Ján Másiar, Ján Andok és még sokan mások is rászolgálnak az elismerésre, hiszen kezdeti lelkesedésüket konkrét tettek követték. Közülük kiváltképp a nyolcvan évén túl járó Bőhm József természetvédelmi felügyelő tevékeny, sokoldalú munkájának köszönhető, hogy a Nagykürtösi járásban nőtt a védetté nyilvánított területek száma. A járási konferencián természetesen bírálat tárgyát képezték a természetbe való negatív beavatkozások, az egyre szaporodó alkalmi hulladéktelepek, s nem utolsósorban a mezőgazdasági vállalatok felelőtlen hozzáállása a természet- és környezetvédelemhez. Bodzsár Gyula A Tűzvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságától dicsérő oklevelet, a járási szervektől pedig A Kassa (Koáice)-vidéki járás fejlesztéséért emlékérmet kapták a szepsi (Moldava nad Bodvou) tűzoltók szervezetük megalakulásának 100. évfordulója alkalmából. Száz évvel ezelőtt, amikor az itteni tűzoltóegyesület megalakult, e váVízvezeték épül A Péderi (Peder) Helyi Nemzeti Bizottság fiatal vezetői tevékenyen fogtak hozzá a községfejlesztéshez, az 1986-1990-es évre tervezett akciók megvalósításához. Már megoldották az egész napos óvodai ellátást, megnyitották a néhány évvel ezelőtt bezárt alapiskolát az 1-4. osztályos tanulók számára és hozzá a napközi otthont. Választási programfeladatként kezdték el az idén a vízvezetékhálózat építését, melynek értéke meghaladja a négymillió koronát. A 404 lelket számláló község önerőből építi meg a vízvezetéket, hogy mielőbb megoldódjon a lakosság egészséges vízzel való ellátása. Farkas Rózsa A Csallóközcsütörtökben (Stvrtok na Ostrove) lezajlott ötödik körzeti versennyel a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban befejeződtek az önkéntes tűzoltószervezetek versenyei, melyek a tűzoltótechnika és -eszközök kezeléséről adtak számot, illetve az önkéntes tűzoltószervezetek munkájának értékelésére szolgáltak. A tűzvédelmi szövetség járási bizottsága megállapította, hogy a szervezetek többsége kellően felkészült a tűzvédelemre. Egyúttal a járásban tanácskoztak a mezőgazdasági üzemek tűzbiztonsági felelősei. A járási tűzvédelmi felügyelőség szervezésében lezajroskának 328 háza és 1856 lakosa volt. A 48 tagú egyesület leltárában három fecskendő, 16 méter tömlő, három létra és 24 vödör szerepelt. A testület az első világháború után már megbízhatóan dolgozott nemcsak a városban, hanem szükség esetén a szomszédos községekben is. A második világháború után mindent újra kellett kezdeni. Géczi Lajos, Baffi Pál és Szciranko György megkezdték az újjászervezést. E2 nem volt könnyű, de az eredmény fokozatosan megmutatkozott. A hatvanas években Szepsiben nagyszabású túzoltónapot tartottak, korszerűsítették a felszereléseket, megfelelő helyiségeket kaptak. Nehéz volna felsorolni azok névsorát, akik az alapok lerakásától napjainkig szervezték a tűz elleni harcot. Ma Szepsinek - Bodoló (Bu- dulov) és Makranc (Mokrance) összevonásával - már több mint tízezer lakosa van. Hivatásos tűzoltói korszerű felszereléssel rendelkeznek. A járás nyugati részén percek alatt készek a bevetésre, hogy az önkéntes tűzoltókkal együtt emberéletet és anyagi javakat mentsenek. Iván Sándor lőtt akción behatóan foglalkoztak a tűzvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos teendőkkel. Rámutattak a nyári betakarítási munkákban, az aratásban részt vevő dolgozók tűzbiztonsági tanfolyamának fontosságára, az érvényes tűzbiztonsági előírások következetes megtartására. A „vörös kakas“ minden évben emberi mulasztásból, hanyagságból, az előírások megszegéséből jelentős anyagi károkat és személyi sérüléseket okoz. Mindezt a statisztikai adatok is alátámasztják, tavaly a járásban nyolc tűzesetet jegyeztek fel több mint 314 ezer korona anyagi kárral. Nem javult a helyzet ez év első negyedévében sem, már hat tűzeset fordult elő, az anyagi kár 125,8 korona. Ezért az illetékes tűzvédelmi szervek a közös felelősség, a tűzbiztonsági ellenőrzések hatékonysága fokozását hangsúlyoz- ták Méri István Húszezer tonna zöldség Megtartották járási konferenciájukat Galántán (Galanta) a Kertbarátok Szlovákiai Szövetségének tagjai. Ján Rojko, a járási bizottság titkára értékelte a 12 ezer tagot számláló szervezet utóbbi két évben kifejtett tevékenységét, melynek keretében a termesztői érdekek megszilárdítása mellett nagy figyelmet szentelnek a tagok szakmai nevelésének. Az értékelt időszakban a kertbarátok 185 szakelőadáson vettek részt, 108 kirándulást és üdülést szerveztek, 46 gyümölcs- és zöldségkiállítást rendeztek, ahol 1634-en mutatták be terményeiket. Tavaly a tagok több mint húszezer tonna zöldséget adtak a közellátásnak. A közeljövőben a járásban új felvásárlóközpontokat, kertészeti üzleteket létesítenek, s fontos feladatuknak tartják a taglétszám növelését is. A konferencián a legaktívabb tagoknak elismerő oklevelet adtak át. A tartalmas és élénk vita kritikusan értékelte a szervezet munkáját és szólt az adóztatás és a terményfelvásárlás terén felmerülő problémákról is. Futó Mária A világbéke a gyerekek szemével Az Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Művelődési Központ több társrendezővel az ifjúsági klub nagytermében ezzel a címmel rendezett rajzkiállítást a cigánygyerekek munkáiból. A bemutatóra 12 alapiskola jelentkezett 150 alkotással, mely között van kombinált technikájú ceruzarajz, akvarell és kollázs. A zsűri három kategóriában 12 rajzot díjazott. Köböl kúti József Családi pótlék Sz. T.: A lányunk most fejezi be az alapiskolát. Nem hajlandó továbbtanulni. Ezért szeretném tudni, hogy a nyolcadik osztály befejezése után én, mint az édesapja jogosult leszek-e családi pótlékra? A lánya valószínűleg kénytelen lesz még további két évet eltölteni az iskolapadban, ha nem is hajlandó továbbtanulni. A tankötelezettség a jelenlegi szabályozás szerint tíz évig tart, vagyis rendszerint 16 éves korig. A nyolcéves alapiskola befejezése után még két évig lenne köteles középiskolába járni. Csupán a kisegítő iskolák diákja tudják le tankötelezettségüket nyolc év alatt (14 éves korukban). Az említett iskolaügyi szabályok befolyásolják a családi pótlék folyósítását is. A családi pótlék megítélésének és folyósításának egyik feltétele az, hogy a dolgozónak ellátatlan gyermeke legyen. A tanköteles gyermeket pedig mindig ellátatlannak kell tekinteni, s a családi pótlék folyósítása ilyenkor nem kötődik további feltételekhez. Persze, ha a tanköteles gyermek nem jár iskolába vagy gyakran hiányzik igazolatlanul, a helyi nemzeti bizottság a családi pótlék folyósításának megállítását indítványozhatja (lásd a 177/1966. Tt. sz. törvény 2. § (2) bekezdését). A tankötelezettség - illetve rendszerint a középiskola második éve- után a gyermeket legfeljebb 26 éves koráig lehet ellátatlannak tekinteni, mégpedig akkor, ha;- a tanulmányaival vagy az előírt gyakorlattal folyamatosan készül jövendőbeli hivatására vagy- betegség miatt nem dolgozhat és nem is tanulhat vagy- tartósan kedvezőtlen egészségi állapota miatt nem képes folyamatosan készülni jövendőbeli hivatására vagy csupán egész rendkívüli feltételek mellett képes erre, vagy- tartósan kedvezőtlen egészségi állapota miatt képtelen bármilyen állandó munkát végezni vagy az állandó munkavégzés jelentősen rontaná egészségi állapotát. A felsorolt feltételek valamelyikét kellene tehát a lányának teljesítenie ahhoz, hogy ön jogosult legyen családi pótlékra. A feltételek valamelyikének teljesítése esetén mindegy, hogy a gyermek 17 vagy 25 éves. A 18 éves korhatárnak itt nincs jelentősége. Megállapodás, három évre Cs. J.: Az unokahúgom 1987. decemberében fejezte be az iskolát. Még ugyanakkor aláírattak vele egy három évre szóló szerződést annak ellenére, hogy az unokahúgom még nem töltötte be a 18. életévét. A vállalat a szerződést ráadásul szülői beleegyezés nélkül íratta alá vele. Az unokahúgom most szeretne másutt elhelyezkedni, mivel az egészségi állapota megsínyli a munkakörében szokásos éjszakázást (jelenleg is orvosi kezelésre jár). A munkáltatójának bejelentette felmondási szándékát, de az illetékesek a szerződésre hivatkozva megtagadták ezt. Ezért kérdezem; jogilag mit lehet tenni annak érdekében, hogy az unokahúgom felmondhasson? Az unokahúga feltehetőleg félreértette a vállalat illetékeseinek válaszát, vagy azok nem értették meg őt. A vállalat (a munkáltató) akár a szerződésre hivatkozva, akár bármiféle hivatkozás nélkül elutasíthatja a munkaviszony megállapodással való megszüntetésére tett indítványt (általában senki sem köteles megállapodásokat kötni, hiszen ez ellenkezne a megállapodás fogalmával). A munkáltató az unokahúga „felmondási szándékát“, esetleg ilyen, megállapodásra tett indítványként értelmezte. Ezzel szemben a felmondást nem utasíthatja el a munkáltató (a felmondás nem megállapodás), még akkor sem, ha az unokahúga érvényes megállapodással kötelezte magát három év ledolgozására. így volt ez korábban is, ám az 1989. január 1-től hatályos, módosított munkajogi rendelkezések még egyértelműbbé tették a dolgozónak a felmondáshoz való jogát (olyannyira, hogy még a határozott időre szóló munkaviszonyát is megszüntetheti felmondással a szerződésben kifejezetten meghatározott idő letelte előtt). Az unokahúga felmondáshoz való joga tehát nem estk korlátozás alá; írásbeli felmondással megszüntetheti munkaviszonyát akár indoklás nélkül is. A jogi rendelkezések azonban közvetve korlátozzák elhelyezkedési lehetőségeit. A levelében említett megállapodás, mellyel az unokahúga három évre elkötelezte magát, jogi szempontból feltehetőleg érvényes, illetve nem támadható meg csupán abból az indokból, hogy aláírásakor még nem volt 18 éves, s nem volt szülői beleegyezése a megállapodás megkötésére. Az ilyen megállapodások már a középiskola második évében megköthe- tőek, a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg. A diákok tehát már 18. életévük betöltése előtt köthetnek munkajogi megállapodásokat (kivétel az anyagi felelősségről szóló megállapodás), mégpedig kifejezett szülői beleegyezés nélkül is (egyébként sem lenne hihető az az állítás, hogy az unokahúga a szülei tudta nélkül, illetve akaratuk ellenére kötött megállapodást). Az új munkajogi rendelkezések már kifejezetten azt állapítják meg, hogy az állampolgár a 15. életéve betöltésével szerez munkajogi cselekvőképességet (pl. szerződéskötési képességet). Az ilyen megállapodás megszegése (a munkaviszony felmondással való megszüntetése) viszont nem hárít a dolgozóra semmiféle közvetlen anyagi, pénzbeli szankciót; főként nem kell megtérítenie a képzésére fordított költségeket. Ilyen kötelezettség terheli azonban azt a munkáltatót (vállalatot, szövetkezetet stb.), amely a legfeljebb 3 éves kötelezettség letelte előtt alkalmazza, felveszi őt. A következő munkáltató szervezet köteles tehát megtéríteni a diák (a dolgozó) képzésére fordított, gyakran tetemes költségeket, akár tudta, akár nem, hogy létezett ilyen megállapodás. Ezt pedig nem minden munkáltató szervezet hajlandó vállalni, megtenni. A következő munkáltató szervezetnek nem keletkezne ilyen megtérítési kötelezettsége, ha az unokahúga orvosi szakvélemény, az egészségügyi igazgatás szervének döntése vagy a társadalombiztosítás szervének döntése szerint nem végezhené tovább a tanult szakmáját, vagy ha az unokahúga azért szüntetné meg munkaviszonyát felmondással, mert a jelenlegi munkáltatója olyan lényeges kötelezettségét szegné meg vele szemben, amely a munkaszerződésből, a kollektív szerződésből vagy jogszabályokból hárul rá. Ilyen megtérítési kötelezettsége a következő munkáltatónak nem keletkezne akkor sem, ha az unokahúga a házastársát követné annak állandó lakhelyére, s ebből az indokból adna felmondást. Földadó L. J.: Egy hektár, 15 ár és 43 négyzet- méter nagyságú földem van. Eddig évente 610 korona földadót fizettem. Most 3290 korona összegű földadót vetettek ki rám, habár a nyugdíjam 1000 korona csupán, s a koszton kívül, pénzbe kerül az orvoshoz járás is. Kérdeztem a nemzeti bizottságon, miért ilyen sok az adóm. Azt válaszolták, hogy a föld az első osztályba tartozik. Én ezzel nem tudok egyetérteni, hiszen a szántóföldnek nincs olyan értéke, mint a faluban a kertnek, nem lehet a kettőt egy adó alá vetni. A levelében közölt adatok alapján mi is kiszámítottuk az adóját. Számításaink szerint a földadóját 3463 korona ösz- szegben kellett volna kivetni, mivel az első kategóriába besorolt katasztrális területeken a földadó hektáronként 3000 korona. Ugyanakkor a földadóról szóló törvény nem tesz különbséget a kültelek és a beltelek, a szántóföd és a kert között. Az adóhatóság csak akkor csökkentheti az adót legfeljebb 50 százalékkal, ha az adóalany által megművelt föld, a katasztrális terület egyéb földjeivel szemben rosszabb minőségű, s más teljesen kivételes esetekben (pl. ha a földet repülőtérként használják). Azt is el kell mondanunk, hogy a törvény nem biztosít adó- kedvezményt az alacsony nyugdíjból élő idős embereknek, s nem is teszi lehetővé az ilyen adókedvezmény megítélését a földadó esetében. (m-n.) Megkezdődött a turistaidény. Az iskolai kirándulások alkalmából nagyon sok emlékhelyet keresnek fel a tanulók. A Kárpát-duklai hadművelet emlékhelyére ellátogatva a kirándulók megállnak Svidníkben is, aholaDuklai Múzeum gazdag dokumentációs anyaggal várja a látogatókat. A szabadtéri múzeum a II. világháború harci technikáját mutatja be. Jozef Bumbera felvétele Tűzoltók centenáriuma DJ SZÓ 6 1989. VII. *
