Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám, szombat

ÚJ szú 3 1989. VII. 1. A volt kínai pártfőtitkárt magas katonai tisztségétől is megfosztották (ŐSTK) - A kínai parlament állan­dó bizottsága Csao Ce-jan-got megfosztotta a központi katonai ta­nács alelnöki tisztségétől - közölte az Új Kína hírügynökség. A Peking­ben ülésező testület Teng Hsziao- ping javaslatára hozta meg ezt a döntését. Mint ismeretes, a Kínai KP Központi Bizottsága múlt hétvégi ülésén Csao Ce-jangot megfosztot­ta a pártban betöltött összes tisztsé­gétől. A China Daily című angol nyelvű pekingi napilap a Kínai KP megala­kulásának 68. évfordulója alkalmá­ból közöl kommentárt. Ez egyebek között leszögezi, hogy Kína megúju­lása csak a szocializmus elvei alap­ján, a termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett mehet végbe. Eze­ket az elveket még a népköztársa­ság megszületése előtt illetve után dolgozta ki Mao Ce-tung. A Cikk leszögezi, hogy a történel­mi eredmények mellett időnként hi­bák is előfordultak, mint például az 1966-1976 közötti ún. kulturális for­radalom volt. Épp a korábbi hibák felszámolása és a szocializmus si­keres fejlődésének biztosítása érde­kében kezdeményezte a párt 1978- ban a reformpolitikát és a nyitást a világra. A reformok atyja, Teng Hsziao-ping világosan leszögezte: Kína sosem tér el a szocializmus alapvető politikai filozófiájától - írja a China Daily. Az elmúlt hónapok zavargásaival összefüggésben a lap úgy véli, hogy a burzsoá liberaliz­mus elterjedése ezekhez közvetle­nül hozzájárul. Kínában a legfonto­sabb feladatok közé tartozik a lakos­ság hazafias nevelése. A párt arra is ígéretet tett, hogy határozottan fel­lép a korrupció ellen. A tömegek részéről mindig üdvözölni fogja a kri­tikát, s jó kapcsolatokat fog fenntar­tani az értelmiséggel, bővíteni kí­vánja az együttműködést más or­szágokkal - szögezi le végezetül a pekingi lap. Görögország újra választ? Florakisz folytatja kormányalakítási próbálkozásait (ÖSTK) - Harilaosz Florakisz, a Görög KP KB főtitkára, a baloldali választási tömb vezetője csütörtö­kön folytatta konzultációit az új gö­rög kormány megalakításának lehe­tőségeiről. Ismét találkozott Konsz- tantin Mitszotakisszal, az Új De­mokrácia párt elnökével és a Pánhel- lén Szocialista Mozgalom Képvise­lőivel. Florakisz tegnapig kapott ha­táridőt a kormány megalakítására, de erre már kinevezésekor senki sem adott nagy esélyt. így valószí­nűleg Hrisztosz Szartzetakisz ál­lamfő maga kezd majd tárgyaláso­kat a politikai pártok vezetőivel. A kommunisták egyébként kezdettől fogva a parlamentben képviselt va­lamennyi párt részvételével egy nemzeti egységkormány létrehozá­sát javasolják. Ezt Mitszotakisz és Andreasz Papandreu egyaránt elu­tasította. Athéni megfigyelők szerint szinte bizonyos, hogy Görögország­ban még a nyáron ismét urnák elé szólítják a választókat. Augusztus elején sor kerülhet a közép-amerikai csúcsra Dodd szenátor körútja a térségben (ŐSTK) - A közép-amerikai körú­ton tartózkodó Christopher Dodd, az amerikai szenátus külügyi bizott­ságának tagja csütörtökön Hondu- rasból Nicaraguába érkezett. ■ Röviddel megérkezése után talál­kozott a 14 ellenzéki politikai pártot tömörítő ún. ellenzéki nemzeti szö­vetség (UNO) tagjaival, majd fogad­ta őt Dániel Ortega nicaraguai el­nök. Az államfővel megtartott talál­kozó után Dodd nyilatkozatában hangsúlyozta: optimista a közép­amerikai elnökök következő csúcs- értekezletét illetően. Szerinte a ta­lálkozót augusztus 7-én és 8-án, az Esquipulas II. elnevezésű béke­megállapodások aláírásának máso­dik évfordulóján kellene megtartani. A csúcson jóváhagyhatnák a közös tervet a Hondurasban tevékenykedő nicaraguai ellenforradalmárok le­szereléséről és hazatéréséről. Mint mondotta, közép-amerikai útjának az a célja, hogy az egyes országok vezetőivel véleménycserét folytasson a békefolyamatról. Hang­súlyozta, mind Jósé Azcona hondu­rasi elnökkei, mind Dániel Ortega nicaraguai államfővel megtartott ta­lálkozóján bebizonyosodott, hogy mindkét országnak érdeke a béke felújítása a térségben. A délutáni órákban Dodd Costa Ricába utazott. Közép-amerikai út­jának panamai látogatás is szerepel. Dániel Ortega a pedagógusnap alkalmából Managuában megtartott ünnepi nagygyűlésen felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az amerikai kor­mány ellenséges politikája követ­keztében a nicaraguai társadalom­ban az erők további polarizálódásá­ra kerül sor. Emlékeztetett arra; az elmúlt napokban az amerikai Kong­resszus engedélyt adott a Központi Hírszerző Hivatalnak, a CIA-nak, hogy destabilizáló tevékenységet folytasson Nicaraguában a választá­sok idején. Ezzel lehetőség nyílt az USA kormánya számára, hogy akci­ókat szervezzen a sandinisták meg­döntésére. Megakadályozták a radioaktív szennyeződést Baker Bush európai útjáról (ŐSTK) - James Baker amerikai külügyminiszter washingtoni nyilatkozatá­ban George Bush elnök közelgő európai útjával foglalkozott. Mint ismeretes, Bush Párizsban részi vesz a hét legfejlettebb tőkés állam vezetőinek értekezletén, majd ellátogat Lengyelországba és Magyaror­szágra. Baker szerint az amerikai elnök tár­gyalásain elsősorban a szocialista orszá­gokban kialakult helyzetről, illetve arról lesz szó, hogy a tőkés államok hogyan reagáljanak erre. A külügyminiszter sze­rint Bush ismét a „nyugati értékeket“ kívánja majd elfogadtatni, amelyek közé többek között a magánvállalkozást, a plu­ralista politikai rendszert és a nyitott tár­sadalmat sorolja. Az ír kormányfő lemondása (ŐSTK) - Charles Haughey ír kor­mányfő csütörtökön benyújtotta lemondá­sát, mivel a dublini parlament a minisz­terelnök személyéről szóló szavazás so­rán lényegében nem adott neki bizalmat. A törvényhozás hétfőn újra összeül, s is­mét megpróbálkozik a kormányfő megvá­lasztásával. Haughey eddig egy kissebbségi kor­mány élén állt. Június 15-én az ír Köztár­saságban választásokat rendeztek, ame­lyeken a kormánypárt visszaesett, a par- lameti abszolút többséghez hat mandátu­ma hiányzott. Jelenleg egyik párt sincs többségben, ezért van szükség a kor­mányfő ilyen módon történő megválasz­tására. Gromikót megműtötték (ŐSTK) - Andrej Gromikót, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének egykori elnökét, volt külügyminisztert az érrendszerben bekövetkezett komplikációk miatt tegnap megműtötték, közölte Moszkvában Jurij Gremitszkih külügyi szóvivő. A megbetegedés jellegére és a páciens életkorára való tekintettel az orvosok egészségi állapotát ki­elégítőnek tartják. Gromikó július 18-án lesz 80 éves. Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka (ŐSTK) - Budapesten tegnap be­fejeződött a magyar parlament nyári ülésszaka. A képviselők a háromna­pos tanácskozáson jóváhagyták a tavalyi állami költségvetés végre­hajtásáról szóló beszámolót és meghallgatták az adóreform beve­zetésének tapasztalatait összegező jelentést. Módosították a honvédel­mi törvényt és a büntető törvény- könyv egyes cikkelyeit. A parlament külügyi bizottságá­nak elnökévé egyhangúlag Berecz Jánost választották; ő Szűrös Má­tyást váltja fel ebben a tisztségben, akit a közelmúltban az Országgyű­lés elnökévé választottak meg. Az UNITA megszegi a tűzszünetet (ŐSTK) - A Szovjetunió tegnap bírálta az angolai ellenzék felforgató akcióit, amelyekkel az UNITA harcosai az utóbbi napokban megsértették az angolai tűz­szünetről múlt héten létrejött megállapo­dás elveit. Az UNITA egységei több hadművele­tet hajtottak végre, s ezekkel párhuzamo­san többek között a fővárosban, Luandá­ban zavart idéztek elő az energiaellátás­ban. Az angolai küldöttség tiltakozásul kivonult azokról a tárgyalásokról, amelye­ket az ellenzék vezetőivel a zairei Kinsha- sában folytatott. A Szovjetunió reményét fejezte ki, hogy az ellenzék leállítja az efféle akcióit, amelyek veszélyeztetik a békét és a sta­bilitást a térségben T alán a múlt héten felújított START-tárgyalások miatt szorult háttérbe egy másik fontos leszerelési témakör - e hét elején kezdődött meg Genfben a nukleáris kísérletek korlátozásáról és betiltá­sáról folytatott szovjet-amerikai tár­gyalások 4. fordulója. A szakértők optimisták, hiszen az előző fordulók során kidolgozták az 1976-os szer­ződés ellenőrzési mechanizmusát, s már csak az utolsó simításokat kell elvégezni az 1974-es szerződéshez csatolandó jegyzőkönyvön. Jó felté­telek jöttek tehát létre ahhoz, hogy mielőbb gyakorlati eredmények szü­lessenek. Ellentmondásnak tűnhet az eddi­giek alapján, hogy a kísérletek korlá­tozásáról és betiltásáról beszélünk, pedig egyelőre két, már több mint egy évtizede meglévő szerző­dés sorsáról tár­gyalnak a felek. Ennek oka az, hogy egyiket sem ratifikálták, a fő nézeteltérések min­dig az ellenőrzés (vélt vagy valós) nehézségei körül robbantak ki. Hogy teljesen egyértelmű legyen a kép: a mostani tárgyalások eredménye­ként olyan hatékony ellenőrzési módszereket kell elfogadni, amelyek minden kételkedést kizárnak, s lehe­tővé teszik - első lépésként - a két megállapodás ratifikálását. Azt kö­vetően lehet majd előrelépni, a to­vábbi korlátozásról tárgyalni. K ézzelfoghatóbb, látványosabb már létező fegyverrendsze­reket csökkenteni, mint majdani kí­sérletek visszafogásáról vitázni. Pe­dig óriási ennek is a jelentősége, ha a nukleáris leszerelési folyamatot egészében vizsgáljuk. Mielőtt ezt boncolgatnánk, tekintsük át, mit si­került eddig elérni az atomfegyver­kísérletek visszaszorítása terén. 1. Huszonhat évvel ezelőtt, 1963. augusztus 5-én írták alá a Szovjet­unió, az USA és Nagy-Britannia képviselői az atomcsend-egyez- ményt, amely tiltja a légkörben, a vi­lágűrben és a víz alatt végrehajtott kísérleteket. A szerződés kimondja, hogy minden állam csatlakozhat hozzá. Eddig több mint 120 ország ratifikálta, de például Franciaország nem írta alá. Hatálya a föld alatti robbantásokra nem terjed ki, mert a nyugati országok álláspontja miatt nem tudtak megállapodni az ellenőr­zésben. 2. Tizenegy évvel később, 1974-július 3-án - az atomcsend- egyezményt továbbfejlesztve - írta alá a Szovjetunió és az Egyesült Államok azt a szerződést, amely a föld alatti atomfegyver-kísérletek erejét 150 kilotonnában maximálta. 3. 1976. május 28-án ezt a tiltást a békés célú föld alatti robbantások­ra is kiterjesztették, az egyezmény előírja a kísérletek előzetes bejelen­tését és lehetővé teszi a helyszíni ellenőrzést is. Ezzel eljutottunk a közelmúlthoz. Az elmozdulás érdekében Mihail Gorbacsov bejelentette, hogy Hiro­sima 40. évfordulójának napjától, vagyis 1985. augusztus 6-tól 1986. január 1-ig a Szovjetunió egyoldalú­an leállítja az összes atomrobban­tást, s a moratórium aztán is érvény­ben marad, ha az USA követi a pél­dát. Ezekre a dolgokra már jól emlé­kezünk: a Szovjetunió négyszer hosszabbított, abban a reményben, hogy Washingtont jobb belátásra bírja, de a tengerentúlon mindannyi­ban könyvtárnyi cikk, elemzés látott napvilágot pro és kontra érvekkel. Főleg a szeizmológusok kardoskod­tak amellett, hogy az aránylag ki­sebb erejű robbantások is pontosan kimutathatók, s a moszkvai tudomá­nyos akadémia és egy amerikai tár­sadalmi szervezet tudósai meg is kezdték a közös program kidolgo­zását. Fontos állomás volt 1987 szep­tembere. Tizedikén a Szovjetunió­ban, a szemipalatyinszki telepen két 10 és egy 20 kilotonnás robbantást végeztek, ezeket három közös szov­jet-amerikai ellenőrző állomás mér­te. A helyszíntől legtávolabb, 650 kilométernyire elhelyezett műszerek is pontos adatokat szolgáltattak. A véletlen folytán az egyik robbantás pillanatában Új-Zélandon földrengés volt. A kétféle rengés között a mű­szerek különbséget tettek. Tizenhe­tedikén pedig a két nagyhatalom külügyminisztereinek tárgyalásairól kiadott nyilatkozatban - a közvéle­mény nyomására az USA is ráállt - az áll, hogy tárgyalásokat kell kezdeni a kísérletek korlátozásáról. November 9-én megkezdődött a most is tartó tárgyalások első for­dulója, 20-án pedig megállapodtak abban, hogy közös kísérleteket fog­nak végezni. 1988 januárjában a két ország szakértői felkeresték egymás kísérleti telepeit. Tavaly augusztus 18-án volt az első olyan robbantás, amelyet mindenki üdvözölt: Nevadá- ban szovjet műszerek ellenőrizték az amerikaiak kísérletét. Képletesen szólva ez törte meg a bizalmatlan­ság jegét. Mérföldkőnek számítottak a kö­zös kísérletek, hiszen a robbantáso­kat mindkét fél a saját műszereivel mérte, az adatokat Genfben össze­vetették. Ez pedig lehetővé tette, hogy közösen lássanak hozzá a leg­megbízhatóbb mérési módszerek ki­dolgozásához. M indkét fél sokat vár a héten kezdődött, hathetesre terve­zett tárgyalási fordulótól. Claiborne Pell, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke szerdán Genf­ben úgy nyilatkozott, hogy vala­mennyi jelenleg folyó tárgyalássoro­zat közül a nukleáris kísérletekkel kapcsolatos megbeszélések a leg­ígéretesebbek, s szerinte talán már jövőre ratifikálni lehet az 1974-es és az 1976-os szerződést. így le­gyen. MALINÁK ISTVÁN A menetrend szerint folyik a csapatkivonás (ŐSTK) - Broniszlav Omelicsev vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első he­lyettese a TASZSZ diplomáciai tu­dósítójának adott nyilatkozatában közölte, hogy a szovjet csapatok kivonása az NDK, Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia és Mongólia területéről az időrendi tervnek megfelelően foiyik. A terve­zett csapatkivonás augusztus 15-ig Nehezen áll össze az új olasz kabinet (ŐSTK) - Olaszország már több mint negyven napja vár az új, a háború utáni immár 49. kormánya megalakulására. Ci­ríaco De Mita a kinevezett kormányfő az Európai parlamentbe történt választáso­kat követően tárgyalásokat folytatott az Olasz Szocialista Párt vezetőivel, s megfi­gyelők szerint a közeli napokban összeáll az új kormány, amely az előzőhöz hason­lóan öt párt koalíciója lesz. Az Olasz Kommunista Párt De Mitát sürgetve azt szorgalmazta, hogy ha nem Képet, megalakítani a kormányt, mondjon le. Erre azonban a legnagyobb valószínű­ség szerint nem lesz szükség, bár az új De Mita-kormány előreláthatólag csak a telet vészeli át, a jövő tavasszal sorra kerülő helyhatósági választásokig lesz hatalmon. Rómában hallani olyan hango­kat is, hogy esetleg idő előtti parlamenti választásokat írnak ki. Mindezek a speku­lációk arra vezethetők vissza, hogy a je­lenlegi olasz kormányzati rendszer hosz- szabb ideje válságban van, nem képes biztosítani a stabil kabinetet. befejeződik. A szovjet egységek idei távozásával összefüggő intézkedé­seket még december 1-ig végre­hajtják. Omelicsev tábornok elmondta, jú­nius végéig 26 ezer katona, több mint 3 ezer harckocsi, 616 ágyú és több mint 40 repülőgép hagyta el a Varsói Szerződés tagállamait, illet­ve Mongóliát. Az említett alakulato­kat feloszlatják, a haditechnika és a fegyverzet egy részét megsemmi­sítik, más részüket a raktárakban helyezik el vagy átadják gazdasági hasznosításra. Szöuli nem (ŐSTK) - A dél-koreai parlament ille­tékesei tegnap közölték, hogy Dél-Korea visszavonja korábbi javaslatát, miszerint július 11-én Panmindzsonban tárgyalá­sok kezdődtek volna a két Korea parla­menti képviselői között. A legutóbbi ilyen jellegű tanácskozást tavaly decemberben tartották. egy különleges tartályba felfogták és a bázison átszivattyúzták egy speciális vízijármú fedélzetére, ily módon elejét vették annak, hogy esetleg radioaktív szennyeződésre kerüljön sor. Képünkön a visszatérés után látható az atomtengeralattjáró a szeveromorszki támaszponton. (ŐSTK) - A szovjet északi flotta atomten­geralattjáróján -, ame­lyen hétfőn meghibáso­dott a nukleáris energeti­kai berendezés - nincs súlyos helyzet és nyil­vánvalóan túloznak a kri­tikus helyzetre vonatko­zó állítások. Ezt hangsú­lyozta a TASZSZ hírügy­nökség különtudósítójá- nak tollából származó ri­portjában, aki azon a tá­maszponton járt, amely­re a tengeralattjáró szerdán már vissza is tért. Jurij Kaszatkin kapi­tány elmondta, hogy a tengeralattjáró külső segítség nélkül érte el a szeveromorszki bázist, jóllehet a reaktort rögtön azután leállították, hogy megállapították: baleset- veszély áll fenn. A tenger­alattjáró a segédmotort vette igénybe. A balese­tet gyorsan lokalizálták és a hajó legény­sége közül senki sem sérült meg. A TASZSZ közölte, hogy az okok ki­vizsgálására a haditengerészet képvise­lőiből, tudósokból és más szakemberek­ből álló különbizottságot hoztak létre. Elő­zetes információk szerint a szivárgó vizet (Atom)csendéleK szór elutasították a moszkvai kezde­ményezést. Az öthónaposra terve­zett egyoldalú tiltásból így lett végül is másfél év: a Szovjetunió 1987. február 26-án közölte, hogy saját biztonsága érdekében véget kell vetnie a moratóriumnak, folytatja a katonai célú robbantásokat. Moszkva álláspontja ez volt: ha szünetelnek a kísérletek, nem lehet új típusú atomfegyvereket kifejlesz­teni, sem a meglevőket tökéletesíte­ni. Washington a moratóiumot be­vallottan azért utasította el, mert a robbantásokra a meglevő eszkö­zök működőképességének ellenőr­zéséhez és az úrfegyverek kifejlesz­téséhez van szüksége. Harmadik érve az volt, hogy a robbantások hatóerejét nem tudják megbízható­an ellenőrizni. Ezekben a hónapok-

Next

/
Thumbnails
Contents