Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-28 / 176. szám, péntek
ÚJ szú 3 1989. VII. 28. Befejeződött az AESZ csúcsértekezlete Egyetértés a gazdasági problémák és Namíbia ügyében CHILE ■ Fazonváltás felé (ŐSTK) - Addisz Abebában szerdán befejeződött az Afrikai Egységszervezet háromnapos csúcsértekezlete. A zárótanácskozáson Sza- lem Ahmed Szalem tanzániai miniszterelnök-helyettest, hadügyminisztert választották meg a szervezet új elnökévé. A találkozón elsősorban az afrikai országok mintegy 230 milliárd dolláros külföldi adósságával összefüggő problémákkal foglalkoztak. A záróhatározatokban felszólították a hitelező országokat, dolgozzanak ki olyan komplex stratégiát, amely figyelembe venné az afrikai eladósodottság valamennyi tényezőjét. A tagországok 49 küldöttsége áttekintette az afrikai gazdasági köElítélték Palme gyilkosát (CSTK) - A stockholmi városi bíróság bűnösnek találta Olof Palme egykori svéd miniszterelnök meggyilkolása ügyében Christer Petterssont és életfogytiglani börtönre ítélte öt. A bírósági ítélet több mint hároméves nyomozás végére tett pontot. A Palme- gyilkosság kivizsgálása 1986. február 28- án kezdődött, és különböző verziók merültek fel, amelyeket fokozatosan megcáfoltak. A nyomozás kezdeti kudarca az igazságügy-miniszter leváltásához és több nyomozótiszt lemondásához vezetett. Petterssont tavaly decemberben tartóztatták le, őt a meggyilkolt miniszterelnök özvegye ismerte fel egy fényképen. Pettersson változatlanul azt állítja, hogy ártatlan, és várhatóan fellebbez az ítélet ellen. (ŐSTK) - Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke nyilatkozatot adott az egyiptomi sajtó számára. Ebben ismertette a PFSZ tervét a palesztin probléma megoldására. A terv elsősorban az izraeli katonáknak a megszállt arab területekről való részleges kivonásával számol. Ezután a feleknek meg kellene állapodniuk az izraeliek teljes kivonásának pontos menetrendjében, az ENSZ ellenőrzése alatt megtartandó (ŐSTK) - Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára tegnapra virradó éjszaka arra kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy további hat hónappal hosszabbítsa meg az ENSZ ideiglenes libanoni erőinek (UNIFIL) mandátumát. A BT-nek címzett ¡eveiében a világszervezet főtitkára elismerte, hogy az ENSZ-egységek eddig nem teljesítették legfőbb küldetésüket, a béke és a biztonság szavatolását Libanonban. Az UNIFIL csapatai azonban jelentős szerepet játszanak az erőszakos akciók megakadályozásában, s ezzel csökken a veszély, hogy tovább éleződik a libanoni helyzet. Az UNIFIL-t 1987-ben, a libanoni kormány kérésére alapították meg. Jelenleg több mint 5800 tagja van. A főtitkár véleménye szerint az izraeli jelenlét a legfőbb akadálya zösség létrehozásával kapcsolatos javaslatokat és megvitatta a környezetvédelemmel, valamint a szervezet egyes szervei tevékenységével összefüggő kérdéseket. A delegációk elítélték a Dél-afrikai Köztársaság apartheid-rendszerét, támogatásukról biztosították a palesztin nép harcát az Izrael által megszállt területeken. A résztvevők nagy figyelmet fordítottak a namíbiai kérdésre is. Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára elmondta, elégedett a namíbiai helyzet jelenlegi alakulásával. Sam. Nujoma, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke ezzel ellentétben válságosnak és robbanásveszélyesnek nevezte a Namíbiában kialakult helyzetet. Véleménye szerint a legfőbb fékező tényező a Dél-afrikai Köztársaság, amely még mindig nem vonta vissza összes egységét Namíbiából. (ŐSTK) - Brüsszelben múlt héten fejeződtek be a hivatalos tárgyalások a Szovjetunió és a Közös Piac képviselői között, s ezeken megállapodtak a kétoldalú együttműködés tartalmában és távlati irányaiban. Erről Iván Ivanov a megbeszéléseken részt vett szovjet küldöttség vezetője nyilatkozott a Szovetszkaja Rosszíjának. A Közös Piac illetékesei a tárgyalásokon elfogadták az energetikai, mezőgazdasági, szabványosítási, környezetvédelmi, közlekedési, halászati és informatikai együttműködemokratikus választásokban, valamint a palesztin menekültek visszatérésével kapcsolatos kérdésekben. Mindezek után megegyeznének a független palesztin állam kikiáltásának pontos időpontjában. Arafat közölte továbbá, hogy a PFSZ képviselői erről a kérdésről többször konzultáltak az izraeli Munkapárt, illetve a Likud-tömb tagjaival. Izraeli részről is megerősítették, közvetett tárgyalásokra kerül sor a Tel Aviv-i kormány és a PFSZ képviselői között. annak, hogy az ENSZ-erők nem teljesíthetik feladataikat. Bejrútban rendkívül feszült a helyzet. A tüzérségi támadások és a tűzvészek miatt a lakosság pánikszerűen menekül a fővárosból. Tegnap éjszaka 26 személy vesztette életét és 82-en súlyosan megsebesültek. A szíriai egységek és libanoni szövetségeseik fokozták a Bejrút körüli keresztény kikötők elleni tüzérségi támadásaikat. A keresztény erők válaszul a város muzulmánok lakta negyedeit bombázták. Harcok folytak a Bekaa-völgyben, Baalbek- ben és Staurában is. I A címben jelzett kérdést teszi fel a Trybuna Ludu napilap hasábjain Alfréd Miodowicz, a LEMP KB PB tagja, az OPZZ lengyel szakszervezet elnöke. Cikkében megállapítja, hogy a jelenlegi lengyelországi fejlődés célja a dolgozók bevonása az állami ügyekkel kapcsolatos döntéshozatalba, de rögtön megkérdőjelezi azt, hogy vajon ez az érdek elsőrendű lesz-e a jövőben is. A szakszervezeti vezető azt írja, az adósságok fejében a nyugati tőkének felkínálták a lengyel gyárakat anélkül, hogy megkérdezték volna a munkásokat. A Nyugat az utóbbi 18 évben szinte drasztikusan kihasználta Lengyelországot. A nyomás nem kell, hogy brutális legyen, lehet „szabad“, mint a dollár, „demokratikus“, mint a márka, „európai“, mint az Moncada-évfordulón Castro beszéde Camagüeyben (ŐSTK) - A Moncada laktanya elleni támadás 36. évfordulója alkalmából Camagüeyben megtartott nagygyűlésen Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető mondott beszédet. Castro hangsúlyozta, hogy Kuba bármilyen feltételek mellett folytatni fogja a szocializmus építését. Meggyőződését fejezte ki, hogy Kuba ellenáll az imperalizmus fenyegetőzéseinek. Ezzel összefüggésben szólt a Lengyelországban és Magyarországon kialakult helyzetről. Mint mondotta, mindkét ország népének joga van ahhoz, hogy saját útján haladjon, de tiszteletben kell tartani a kubai útválasztás jogát is. George Bush nemrégi lengyel- országi és magyarországi látogatásával kapcsolatban élesen bírálta az amerikai elnök szocialistaellenes kijelentéseit. A továbbiakban nagyra értékelte a kubai nép munkaszellemét, amely a kiigazítási folyamat keretében az utóbbi három évben bontakozott ki. désre vonatkozó szovjet javaslatokat, a maguk részéről pedig indítványozták a bányászat terén megvalósuló együttműködés kiszélesítését. Ivanov elmondta azt is, hogy a megbeszélések második fordulójára októberben kerül sor szintén Brüsszelben, s ekkor már sor kerül a megállapodás konkrét pontjainak a kidolgozására is. Interjújában rámutatott arra is, hogy az 1992 után létrejövő nyugateurópai közös piacot nem tekinti valamiféle „erődítménynek“, s ha sikerül megállapodni az együttműködés kérdéseiben, akkor a Szovjetunió számára ez az egységes piac nem lesz hozzáférhetetlen. Genfi tárgyalások (ŐSTK) - Genfben az atom- és űrfegyverekről folyó szovjet-amerikai tárgyalásokon az utóbbi napokban elsősorban a tengeri indítású, nagy hatótávolságú rakéták korlátozásáról, a nehézbombázókról, valamint a mozgatható kilövőállású interkontinentális ballisztikus rakétákról volt szó. A két ország szakértői folytatták a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó tervezett szerződés megvalósításának ellenőrzéséhez nélkülözhetetlen feltételek kialakítását. KAZAHSZTÁN Új miniszterelnök (ŐSTK) - Uzakbaj Karamanovot nevezték ki Kazahsztán új miniszterelnökévé. Az 52 éves politikus eddig a közép-ázsiai szövetségi köztársaság anyagi-műszaki ellátási állami bizottságának élén állt. Kara- manov végzettségét tekintve építészmérnök. Kinevezéséhez a TASZSZ hírügynökség hozzáfűzte, hogy korábban építőipari miniszterhelyettes volt, s ezalatt Kazahsztánban jelentős mértékben javultak a lakosság lakáskörülményei. ECU (a Kozos riau elszámolási egysége). A tulajdonviszonyok szerkezetében bekövetkező változásokat szükségszereknek tüntetik fel, s ezek lényegében egyenlőek a privatizálással. Ennek kapcsán merül fel a kérdés, hogy vajon kié is lesz Lengyelország. Miodowicz a továbbiakban megállapítja, hogy az új lengyel pluralista parlamentben kevesebb a munkás és a paraszt, mint a háború előtt. így van ez annak ellenére, hogy a demokrácia éppen számukra lenne a legszükségesebb, s mégis az elit demokráciája van túlsúlyban. Ezért jogosak az aggodalmak, hogy a legfelsőbb lengyel törvényhozói szerv vajon hogyan viszonyul majd az emberek anyagi helyzetéhez és a társadalmi igazságosság jelszava nem válik-e frázissá - figyelmeztet írásában a szakszervezeti vezető. /'■n Ibiiében vasárnap népszava- OI I zást rendeznek az alkotmány módosításáról, s ez az esemény minden bizonnyal újabb fontos állomása lesz a demokráciához való átmenetnek. Merthogy Chilét sem kerülte el a környező latin-amerikai országokban már néhány éve hódító divat: a civil öltözet. Ez a váltás azonban nem megy könnyen, ugyanis egyrészt erős még a régi módi híveinek a tábora, másrészt pedig az sem világos, milyen szabású lesz az új civil ruha. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy nem csupán fazonigazításról van szó Chilében... Az első komoly lépés ebbe az irányba tavaly októberben történt, Pinochet: tizenhat év után véglegf?) távozik amikor is a chileiek többsége a népszavazáson nemet mondott arra a kérdésre: maradjon-e helyén Augusto Pinochet. A tábornok elnök nehezen viselte el ezt a vereséget, s beletelt néhány hónapba, amíg fölfogta: tizenhat év után valóban távoznia kell. így írták ki az elnökválasztást amelynek időpontja 1989. december 14. Chile új elnöke pedig már nem Pinochet lesz, mivel - igaz, hosszabb vajúdás után - saját jelöléséről is lemondott. De hogy ki irányítja majd az országot a Píno- chet-korszak után, ezt még nem tudni, viszont hogy milyen lesz a mozgástere, az részben most vasárnap dől el - ez lenne ugyanis az újabb népszavazás feladata. Chile jelenleg érvényben levő alkotmányát Pinochet még „ereje teljében“, 1980-ban fogadtatta el (természetesen felülről irányított ple- biszcitumon). Akkor még szinte nem is számoltak egy későbbi demokratikus átmenettel, s az alaptörvény ennek megfelelően számos akadályt gördít ez elé. Meghatározza például, hogy Pinochet nyolc évig még a hadsereg főparancsnoka, illetve „életfogytiglani“ szenátor és a nemzetbiztonsági tanács tagja marad. Azt a jogot is biztosítja a kormány s zámára, hogy kinevezze a szenátorok egyharmadát. Ezeknek a korlátoknak a teljes felszámolása, azaz egy egész új, demokratikus alaptörvény elfogadása lenne az igazi megoldás, de Pinochet és a hadsereg most nem hajlandó lényeges változtatásokra. E gyáltalán már az is meglepő volt, hogy kész tárgyalni a módosításokról a polgári ellenzéki pártokat tömörítő koalícióval. A tavasszal megkezdődött megbeszélések azonban néhány hét után félbeszakadtak. Nyilván azért, mert az ellenzék „sokat“ akart, márpedig Pinochet kijelentette, hogy „az esetleges revízió csak az alkotmány tökéletesítését szolgálhatja, szétrombo- lását nem“. A később felújított egyeztetés során sikerült olyan kompromisszumot kidolgozni, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon, vagyis a módosítás nem vagy alig érinti a lényegi dolgokat. Talán a legfontosabb változás az, hogy rugalmasabbá válik a jövőben az alkotmány felülvizsgálata (persze, ha most vasárnap megszavazzák), így az új civil kormány hamarabb levetheti a régi alotmány formáját öltő kényszerzubbonyt (Clodomiro Almeyda, a Chilei Szocialista Párt elnöke fogalmazott így). Ezért tekinthető mégis a helyes irányba tett lépésnek a mostani módosítás, bár távolról sem elégíti ki az ellenzék igényeit, a baloldaliét főleg nem. A Chilei Kommunista Párt arra szólította fel híveit, hogy a népszavazás során utasítsák el úgy a régi alkotmányt, mint a módosításokat. Egyben olyan változtatásokat szorgalmazott az alaptörvényben, amelyek biztosítanák valóban demokratikus jellegét. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a demokratikus erőknek sikerrel kell venniük a következő akadályt, vagyis a december 14-i elnökválasztást - amely egyáltalán nem tekinthető lefutottnak. A tavaly októberi népszavazás előtt alapított ún. Nem-parancsnokság tizenhét pártja némi vita után lényegében együtt maradt és közös elnökjelöltet állított Patricio Ailwyn kereszténydemokrata politikus személyében. Nem volt könnyű az ellenzék táborában ez a megegyezés, hiszen ez a másfél tucatnyi párt igen széles politikai színskálát ölel fel - a jobbközéptől egészen a szélsőbalig. Valamennyiük közül a Kereszténydemokrata Párt a legtekintélyesebb, így logikusnak látszott az ő képviselőjük jelölése. Ailwynnek azonban saját pártján belül is meg kellett küzdenie a különböző irányzatokkal. Nos, végül a többi párt jelöltjei visszaléptek, s az ellenzék nagyjából egységesen sorakozik fel Ailwyn mögött. P ersze, közben nem aludt a jelenlegi kormányzat sem. Pinochet elnök már rég óta kereste megfelelő utódját, aki minden „megrázkódtatás“ nélkül tudná tovább vinni az eddigi irányvonalat, s ugyanakkor szalonképessé is tehetné a rendszert. Kezdetben a kormány táborában is megosztottság uralkodott, ugyanis két politikus jelentette be indulási szándékát az elnökválasztáson. Az egyik Sergio Onofre Jarpa volt, aki Pinochet belügyminisztereként erősen kompromittálta magát (bár az elmúlt években ő folytatott - meg-megszakadó, s végül fel is függesztett - tárgyalásokat az ellenzékkel). Jarpa a múlt héten visszalépett Hernán Buchi pénzügyminiszter javára: ő tehát az az ember, aki sikerrel veheti fel a harcot Ailwynnel szemben. Elsősorban azért, mert őt tartják a chilei „gazdasági csoda“ atyjának. Tény, hogy Chile - például Argentínához, Uruguayhoz vagy Braziljához képest - jóval kedvezőbb gazdasági helyzetben várhatja a demokratikus átmenetet. Az infláció mértéke alacsony, tehát esetleg a béremelésekre, a szociális és közkiadások növelésére tett ígéretek beváltása sem okozna nagyobb problémát. Buchi igyekszik népi politikusként szerepelni a nyilvánosság előtt, sokat jár az egyszerű emberek közé, metrón utazik, különböző tömeges rendezvényeken vesz részt. És fiatal: Ailwyn 70 évével szemben mindössze 40 esztendős. Természetesen nem szabad megfeledkezni a chilei hadseregről, amely még mindig a legerősebb belpolitikai tényező az országban. Pinochetnek is főleg azért kell távoznia, mert az egyes fegyvernemek vezetői (mindenekelőtt a légierő és a haditengerészet de a szárazföldi erők egy része is) változást akarnak az élen. A katonáknak azonban van egy komoly gondjuk, nevezetesen: lesz-e Chilében argentin mintájú fe- lelősségrevonás. Az elmúlt tizenhat évben elkövetett megszámlálhatatlan gyilkosság, egyéb attrocitások írhatók a hadsereg számlájára, így a demokratikus erők joggal szorgalmazzák a felelősök megbüntetését. Csakhogy ez veszélyeztetné a demokratikus átmenetet, s a katonákból „beavatkozási reflexeket“ válthatna ki. így sem vonulnak vissza teljesen a kaszárnyákba, befolyásukat az események alakulására nagyrészt megőrzik (Pinochet marad pl. a fegyveres erők főparancsnoka, működni fog a mindenható nemzetbiztonsági tanács stb.). Argentína és Uruguay esete is azt mutatja, hogy a felelősségrevonás- sal óvatosan kell bánni. T ehát Chile a fazonváltás kínkeserves korszaka előtt áll. Ha úgy tetszik, most vasárnap lesz az elődöntő, s december 14-én a döntő. De a játszma végső kimenetele még sokáig lesz kétséges... papüCSEK M. GERGELY Izraeli részről is megerősítették A kormány kapcsolatba lépett a PFSZ-szel Libanon Az UNIFIL jelentős szerepet játszik Szovjetunió - Közös Piac Megbeszélések a kétoldalú együttműködésről Kié is Lengyelország? Honduras Feloszlatják a kontrákat (CSTK) - A hondurasi nemzetbiztonsági tanács Jósé Azcona államfő elnökletével ülést tartott, amelyen jóváhagyta a nicaraguai ellenforradalmi csoportok feloszlatásáról szóló tervet. Mint ismeretes, a tervet az öt középamerikai ország külügyminisztere dolgozta ki az év eleji regionális csúcsértekezleten született megállapodások alapján. A nicaraguai kontrák leszerelése és feloszlatása lesz a témája az újabb csúcstalálkozónak is, amelyre várhatóan a jövő héten Hondurasban kerül sor.
