Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-21 / 170. szám, péntek

ÚJ szú 5 89. VII. 21. MAGYARORSZÁGI VÉLEMÉNYEK A VÍZLÉPCSŐRŐL III. Többcélú létesítmény Mielőtt útnak indulnánk A Szlovák Állami Biztosító szolgáltatásai Napjainkban ezrek kelnek útnak, hogy kipihenjék magukat, hogy szabad­ságuk alatt új erőt gyűjtsenek a további munkavégzéshez. Vannak, akik itthon kapcsolódnak ki, de sokan döntenek úgy: meg szeretnék ismerni a világot, vonzza őket a tenger, az ismeretlen tájak. Gondtalannak viszont csupán akkor nevezhető az üdülés, ha az indulás előtt körültekintően járunk el. Akarva-akaratlanul arra is gondolnunk kell, hátha valamilyen nemkívána­tos esemény történik velünk a határainkon túl. S ha már nem tudjuk megelőzni a kellemetlenséget, legalább a következmények enyhítésére kell törekednünk. Ebben nyújt segítséget a Szlovák Állami Biztosító. Magyarországon tavaly átszer­vezték a környezet- és természetvé­delmi intézmények hálózatát. Az Or­szágos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatalt - amelynek hét terüle­ti felügyelősége volt - megszüntet­ték. A környezet- és természetvé­delmet a vízgazdálkodással össze­vonva megalakították a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisz­tériumot, amelynek 12 területi igaz­gatósága van. A Gabcíkovo-Nagymaros Vízlép­csőrendszer magyarországi hatás- területének 85-87 százaléka a Győrben székelő Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság felügyelete és irányítása alá tartozik. így ezt az intézményt is meglátogattuk, melynek vezetői, Markó László igazgató, és Jakus György műszaki igazgatóhelyettes mondták el véleményüket a vízlép­csőrendszerről. Mindent egy intézményen belül Jakus György: Az Észak-Dunán- tüli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nagymarostól a cseh- szlovák-osztrák-magyar határig két megye területén látja el a vízügyi, környezet- és természetvédelmi fel­adatokat. Legnagyobb súlyt a víz- gazdálkodásra helyezzük. Ezen be­lül valamennyi tevékenységért - az árvízvédelemért, a folyamszabályo­zásokért, a mezőgazdaság vízellá­tásáért, a csatornázásért, a vizek mennyiségi és minőségi gazdálko­dásáért, Rajkától Szobig a Dunáért - mi felelünk. Ebből következik, hogy a vízlépcsőrendszerrel is fog ­lalkozunk. A nagymarosi vízlépcső ugyan a Közép-Duna-völgyi Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság jogkörébe tartozik, de a felette lévő hatásterülete a miénk. Az állami tulajdonban lévő művek és területek - zsilipek, szivattyútele­pek, folyószakaszok, védett terüle­tek - karbantartását, gondozását, igazgatását szintén mi végezzük. Hozzánk tartozik a levegő, a talaj, az erdő védelme is. Árvízveszély ese­tén mi hozzuk és végezzük a védel­mi intézkedéseket. Markó László: További feladatunk az adott területen a műszaki terve­zés, a nemzetközi együttműködés biztosítása. Az igazgatóságon belül vízvédelmi, természetvédelmi, kör­nyezet- és hulladékgazdálkodási osztály működik. A vízlépcsőrendszerrel összefüg­gő feladataink államigazgatási sze­repünkből adódnak, hiszen első fokú vízügyi hatóságként működünk. En­nél valamennyi szakágazat - az ár­Akadályok a közös találmányok előtt Az elmúlt három év során 113 olyan találmányt terjesztettek be hi­vatalos elbírálásra, amelyek cseh­szlovák és szovjet tudósok, mérnö­kök, technikusok, munkások közös munkájának eredményeként jöttek létre. Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban hatezer, a Szovjetunió­ban pedig 80-90 ezer találmányt fogadnak el évente, ez a szám ke­vésnek tűnhet. Figyelembe kell azonban venni a találmányokat eredményező együttműködés rend­hagyó jellegét. Bizonyos probléma közös megoldása nem olyan egy­szerű dolog. A csapatmunka nem kis szervezést igényel, emellett fé­kező mechanizmusként működik a túlzott adminisztrálás, no meg egy sor megoldatlan jogi kérdés. Ez nemcsak a Szovjetunióval, hanem a többi szocialista országgal folyta­tott együttműködésre is vonatkozik. Itt van például a találmány fogal­mának közös, egységes meghatáro­zása, a tulajdonjogok tisztázása, a haszonból való részesedés meg­szabása, az egységes találmányvé- delmi rendszer kidolgozása, a pénz­ügyi kérdések megoldása. Egy sor megoldatlan probléma. Ennek tud­ható be, hogy szakmai körökben egyre gyakrabban beszélnek a talál­mányokkal kapcsolatban egy egysé­ges KGST-dokumentum kidolgozá­sának szükségességéről. Az együtt­működés rendszerében fellelhető hi­ányosságok ellenére azonban kiváló közös eredmények születtek, ame­lyeket mindkét állam népgazdasá­gában sikerrel hasznosítanak. vízvédelem, a melioráció, az öntö­zés, az általános területrendezés, a természetvédelem - szempontjait figyelembe kell venni. Ismerni kell természtesen a mező- és erdőgaz­daság igényeit is. Szerencsés hely­zetnek tartom, hogy szinte az összes kérdést egy intézményen belül oldhatjuk meg. Van megoldás Jakus György: Nálunk sokkal erő­sebb hatások várhatók. Nagymaros felé ugyanis szűkül a „völgy“, s így a hatásterület is. De a Csallóközben és a Szigetközben már korábban is történtek olyan változások, amelyek a vízháztartásra, a növény- és állat­világra negatívan hatottak. Ez a víz minőségére is vonatkozik, hiszen a Dunát eddig csak terheltük. Az utóbbi években azonban mindkét or­szág arra törekszik, hogy a helyzet javuljon. A víz minősége nem a víz­lépcsőrendszernek, hanem a háttér­szennyeződésnek „köszönhetően“ változhat. A körtvélyesi—dunakiliti tá­rozóban a víz sebessége tényleg lelassul, de a bekerülő vízcsepp még aznap lefolyik. Itt ugyanis olyan sebességi és vízviszonyok alakul­nak ki, mint a mohácsi folyamszaka­szon, ahol a szennyezőanyagok okozta terhelés nagyobb. Ezekből a nagyságrendi viszonyokból kell ki­indulni Markó László: Véleményem sze­rint is a Komárom és Rajka közötti területen, a Szigetköz térségében jelentősebb mennyiségi és minőségi változások lesznek mint Nagymaros közelében. A tározó, az üzemvíz­csatorna nagymértékben befolyá­solják a vízviszonyokat. Megítélé­sünk szerint azonban az ökológiai problémákra megoldást lehet találni. Más kérdés azonban, hogy milyen áron! Nekünk, a terület gazdáinak kötelességünk mindent megtenni, hogy a rendszer működése erdé­szeti, mezőgazdasági, természetvé delmi problémákat ne okozzon. Jakus György: Igazgatóságunk állásfoglalása értelmében a vízmi­nőség katasztrofális változása- mint ahogy azt egyesek állítják- nem reális veszély. A Szigetköz tájvédelmével kap­csolatban elmondható, az árvízvé­delmi töltés és a Duna-meder közti terület a korábbi szabályozások ha­tására egyre inkább öregszik. Isza- posodik az ágrendszer, csökken a víz mélysége. Ez kedvezőtlen álla­pot, amelyen mindenképpen változ­tatni kellett volna. A vízlépcsőrend­szer ezt lehetővé teszi. Úgy látjuk, a beavatkozás nemcsak megállítja az öregedést, de annak folyamatát vissza is fordítja. Ehhez nekünk, vízügyi szakembereknek nem volt elég tudásunk, így bevontuk a ter­mészetvédelem, a tájrendezés, az erdő- és a mezőgazdaság szakem­bereit is. Vízügyi mérnökként megtanul­tam, hogy ne csak vízgazdászként nézzem a világot. Bizonyos létesít­mények megépítésével szabályozott és szabályozható talajvízszint érhe­tő el. Lehetővé válik a területen lévő holtágak, csatornák feltöltése és víz­szintjük szabályozása. Úgy gondol­juk, hogy végeredményben nem­csak a jelenlegi állapotok romlását akadályozhatjuk meg, de javulást is elérhetünk. A mesterséges vízellá­tás megvalósítására konkrét terve­ink, műszaki megoldásaink vannak. Új csatornákat és úgynevezett tor­kolati műveket építünk - a mi olda­lunkon három ilyen lesz amelyek egyenként másodpercenként 0-200 köbméterig terjedő vízmennyiség bevezetésére alkalmasak. Ezek a megoldások nem újak, a franciák a Rhőne-on már alkalmazták. így az ártéri erdők is megmenthetők, mivel megfelelő vízállást lehet teremteni. A másodpercenkénti 50 köbméter­nyi vízhozammal a talajvíz már a fel­szín közelébe hozható, 200 köbmé­teres másodpercenkénti teljesít­ménnyel pedig az elárasztás is biz­tosítható. Műszaki beruházásnak indult... Jakus György: A Bratislava és Budapest közötti folyamszakaszon negatív irányba haladó folyamatok tapasztalhatók. Megállításuk csak egyféle módon, vízlépcsők létesíté­sével lehetséges. A vízpótlást gaz­daságosan csak felduzzasztással, az árvízvédelmet még egy vízelve­zető rész - az üzemvízcsatorna- segítségével lehet megoldani. A legrosszabb helyzetben a hajózás van. A kritikus szakaszon a Dunabi- zottság által előirt paramétereket csak a nagymarosi vízlépcső segít­ségével lehet hatásosan megoldani. Az energiát termelő beruházások közül is ez a leggazdaságosabb. Markó László: Az másik kérdés, hogy szükségünk van-e most erre az energiára. Ezt én pillanatnyilag nem tudom megítélni, de mikor a rendszer építéséről megállapod­tak, akkor számoltak ezzel. Arra kel­lett törekedni, hogy minél több célt, hasznosítási módot, minél fejlettebb és szabályozottabb állapotot teremt­sünk. Ezért én a beruházás felada­tait nem is rangsorolnám. Arra a kérdésre pedig, hogy a Gabcíkovo-Nagymaros Vízlép­csőrendszer ökológiai beruházás-e, s nem egy nagy „kísérlet“-e, azt felelem, hogy céljait tekintve - ener­giatermelés, árvízvédelem, hajózás- műszaki beruházásnak indult. Az ökológiai megoldások így mintegy csak vonzatai a technikai megoldá­soknak. De’ ha az építkezés során várható hatások kiküszöbölésére már mindent megtettem, amit csak tudtam, akkor a kísérleti jelleg már kevésbé áll fenn. Minden rendszer egy kísérleti egységnek tekinthető, de a megoldásokra vannak már pél­dák. Ilyenek Bécs fölött a greifein- steini, s a Rajnán és a Rhöne-on levő erőművek. Idejében gondoskodni- Ilyenkor megnövekszik a hoz­zánk fordulók száma - mondotta Tibor Bórik, a Szlovák Állami Bizto­sító külföldi biztosítási és viszontbiz­tosítási fiókjának igazgatója. - So­kan jönnek az utolsó pillanatban: péntek délutánonként a legnagyobb a forgalom. Többségben olyanok in­tézkednek ilyenkor, akik másnap reggel kelnek útnak. Dehát jobb ké­sőn, mint soha! Pedig a fő idegen- forgalmi időszakban szerdán, csü­törtökön és pénteken 18 óráig várjuk ügyfeleinket. Bratislavában a Dru- techna Klincová utcai szervizében munkatársunk egész nap fogadja a motoros érdeklődőket. Azt mondhatjuk, a lakosság tuda­tosította, hogy a biztosításra szük­ség van, de hogy milyen figyelmetle­nül viszonyul a szerződésekhez, ar­ról a biztosító munkatársai tudnának beszélni. Bár valamennyi kötvény részletesen tartalmazza a tudnivaló­kat, a feltételeket, ezeket az ügyfe­lek nagy része el sem olvassa vagy esetleg csak akkor, ha a baj megtör­tént.-Kivéve, ha nem felejti otthon a gépkocsivezető még a kötvényt is- fűzte hozzá Ludmila Uhercíková mérnök, igazgatóhelyettes. - Nem ritka az az eset, hogy a károsult pánikba esik és fogalma sincs mit tegyen. Nem ártana, ha az utazók még idehaza átgondolnák mi a teen­dőjük, és ha valami érthetetlen szá­mukra, munkatársainkhoz fordulná­nak tájékoztatásért. Tennivalók itthon, a balesetkor Mit is kell tehát tenni a gépkocsi- vezetőnek mielőtt útnak indulna? A külföldi utazás előtt be kell fizetnie a kötelező biztosítást, - a belföldre vonatkozó összegen kívül 20 koro­nát - mely az idegenben, a gépkocsi használatával kapcsolatban másnak okozott károkra vonatkozik. A szo­cialista országokban nincs szükség külön nyugta felmutatására a bizto­sítás igazolásához, a többi államban viszont az úgynevezett zöld kártyá­val bizonyítható, hogy állampolgá­runknak biztosítása van.- A legfontosabb tudnivalókat ér­demes megjegyezni valamennyi utasnak, hisz a váratlan események külföldön még az itthoninál is na­gyobb sokkot jelentenek - folytatta az igazgatóhelyettes. - Ha valakinek a gépkocsihasználat során kárt oko­zunk, a legközelebbi rendőri szerv­hez kell fordulni. Fel kell jegyezni a károsult nevét, címét, a balesetet szenvedett egyén gépkocsijának tí­pusát, rendszámát és valamennyi körülményt, amely a biztosítási ese­ménnyel összefügg. A pontos hely­színre, a rendőrség címére, sót an­nak a biztosítónak a címére is szük­ség van, amelynél az illetőnek bizto­sítása van, ha ó is okozója volt a balesetnek. Jó ha a tanúk vallomá­sait is rögzítik. Ajánlatos fényképfel­vételeket is készíteni az esemény­ről, mert a későbbiekben ezek is felhasználhatóak Semmiképpen nem kell helyben kártérítést fizetni a károsultnak, hanem a külföldi biz­tosítóhoz fordulva kell kérelmezni, hogy ők tegyék meg ezt. A kár pontos leírása viszont elengedhetet­len. És egy nagyon fontos megjegy­zés: soha senki ne írjon alá külföl­dön olyan jelentést, jegyzőkönyvet, melynek tartalmát nem érti. Hazatér­ve azonnal jelentse az esetet a biz­tosító azon részlegén, ahol a szer­ződést megkötötte. Kihez forduljunk?-A kötelező biztosításon kívül ajánlatos a balesetbiztosítást is megkötni - jelentette ki az igazgató.- A gépkocsi megrongálására, eset­leg lopására vonatkozik ez a biztosí­tási fajta. Ebből fedezzük azokat a kiadásokat, melyek a külföldön baleset által meghibásodott gépko­csik legszükségesebb javítására szükségesek, illetve az üzemképte­len gépkocsi hazaszállításának költ­ségeit. De azt is tudniuk kell ügyfele­inknek, hogy a műszaki meghibáso­dásokra a biztosítás nem vonat­kozik. Ha poggyász-, baleset-, illetve fe­lelősségbiztosítása is van a pórul járt gépkocsivezetőnek és a járművét a hazaszállítás miatt kénytelen ott­hagyni, a külföldi biztosító a kocsi valamennyi utasának megvásárolja a másodosztályú vonatjegyet a csehszlovák határig, onnan pedig már az utas maga veszi meg a je­gyét.- A gépkocsi legszükségesebb javításáért sem kell fizetni, mert a külföldi biztosítókkal kötött szerző­déseink alapján ezt a meglátogatott ország biztosítója fizeti - természe­tesen a biztosítási kötvény bemuta­tása alapján. A gépkocsilopásról a helyi rendőri szervektől kell igazo­lást kérni. Szólnunk kell még a poggyászra, a személyi használati tárgyakra, a balesetekre, illetve kártérítési fele­lősségre vonatkozó biztosításról, mely olyan esetekre szól, amikor az utas külföldön valakinek kárt okoz és az ottani jogi előírások szerint a ká­rosult kártérítési igénnyel lép fel. Az ilyen esetekben is a legközelebbi biztositóhoz kell fordulni És mi van akkor, ha valaki megbetegszik?- Azokban az országokban, ahol nem ingyenes az orvosi ellátás, fi­zetni kell a kezelésért, a gyógysze­rekért, viszont a hazatérés után a lakhely szerint illetékes járási egészségügyiintézethez kell be­nyújtani az összeg kifizetését igazo­ló számlát. A biztosító csupán a bal­esetek következtében felmerülő költségeket téríti, az egyéb megbe­tegedésekre a kártérítés nem vonat­kozik - magyarázta az igazgatóhe­lyettes. Amire az ügyfél ügyeljen A nyelvismeret hiánya is számta­lan bonyodalmat okoz. Például az egyik „nemzetközi“ csehszlovák- olasz-nyugatnémet karambol jegy- zókönyvrögzítői valamennyi nyelven más-más tényállást jegyeztek fel. Itthon ugyan a biztosítóban elmond­ta az ügyfél, hogy ó a valós adato­kat, körülményeket diktálta az olasz rendőrnek, de hozzátette: szlovákul Ilyenkor aztán igen nehéz kibogozni az ügyet.-Ha az ügyfelünk is segít a bizto­sítási eset rendezésében, gyorsab­ban folytathatjuk le a kártérítést- magyarázta az igazgatóhelyettes.- A magyarországi Hungária Bizto­sítóval nagyon jó a kapcsolatunk. Ez és az ügyfél jó hozzáállása tette például lehetővé, hogy egy Magyar- országon történt ütközéses baleset következményeit egy hónap alatt rendeztük, pedig a gépkocsi haza- szállítására, javítására is szükség volt. De van egy zvoleni ügyfelünk, akinek déli szomszédunknál maradt a gépkocsija és nekünk kell őt ösztö­kélnünk, hogy jelentse, hol van az összetört autó. A megelőzés fontosságát, a kö­rültekintést nem győzik eléggé hangsúlyozni a biztosító munkatár­sai. Igaz, ők segítenek a bajbajutot­taknak, de vannak esetek, amikor az anyagi támogatás csak részben pó­tolja a baleset következményeit Ezért kell nemcsak a hazai utakon, hanem a külföldi tartózkodás alatt is óvatosnak, előrelátóknak lenni Csak így lehet örömteli a pihené­sünk. DEÁK TERÉZ POMICHAL RICHÁRD A Kelet-szlovákiai Vasmű kokillaöntödéjében az elsők között kezdődött meg a kéthetes üzemi szabadságolás. A szünetben a karbantartó részleg 170 munkása olyan javításokat végez a berendezések némelyikén, melyek a rendes üzemelés alatt nem valósíthatók meg. A legfontosabbak közé tartozik a kettes számú szárítókemence és a kupoló kemence javítása, illetve a daruk felújítása. Felvételünkön Michal Bereznanin látható a szárító kemence kapcsolótáblájának javítása közben. (Jozef Vesely felvétele - CSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents